A MULTIMÉDIA ALKALMAZÁSA AZ AERODINAMIKA ÉS REPÜLÉSMECHANIKA TANTÁRGYAK OKTATÁSÁBAN

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "A MULTIMÉDIA ALKALMAZÁSA AZ AERODINAMIKA ÉS REPÜLÉSMECHANIKA TANTÁRGYAK OKTATÁSÁBAN"

Átírás

1 A MULTIMÉDIA ALKALMAZÁSA AZ AERODINAMIKA ÉS REPÜLÉSMECHANIKA TANTÁRGYAK OKTATÁSÁBAN Békési László Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem Bolyai János Katonai Műszaki Főiskolai Kar Repülőgép sárkány-hajtómű tanszék

2 A SZÁRNYPROFIL GEOMETRIAI JELLEMZŐI c-profilvastagság középvonal 2 R belépő él h-húr f-íveltség kilépő él h-húrhossz: a profil két legtávolabbi pontját összekötő szakasz hossza c-profilvastagság: a beírható legnagyobb kör átmérője Egyéb jellemzők: f= f h c= c h -viszonyított íveltség -viszonyított profilvastagság Középvonal: a beírható körök középpontjait f-íveltség: a összekötő húr és a középvonal görbe közötti legnagyobb távolság R-orrész lekerekítési sugara

3 A SZÁRNYPROFIL KÖRÜLÁRAMLÁSA KÜLÖNBÖZŐ ÁLLÁSSZÖGEKEN 3 KATINTS AZ ÁLLÁSSZÖGEKRE NÖVEKVŐ SORRENDBEN! KICSI ÁLLÁSSZÖG KÖZEPES ÁLLÁSSZÖG KRITIKUSNÁL NAGYOBB ÁLLÁSSZÖG

4 A SZÁRNYPROFILRA HATÓ AERDINAMIKAI ERŐK 4 y F R F = r v A 2 y c y 2 húr F y F x x v -megfúvási sebesség a -állásszög F y -felhajtóerő a v NYOMÁSKÖZÉPPONT F x - ellenállási erő F R - eredő légerő F x r 2 2 = v A cx FR v A cr 2 = r 2

5 HÁROMMÉRETŰ SZÁRNY ELMÉLET 5 AZ ÁRAMLÁS EREDETI IRÁNYA NYOMÁS KIEGYENLÍTŐDÉS FELGÖNGYÖLŐDŐ ÖRVÉNYFELÜLET

6 INDUKÁLT ELLENÁLLÁS 6 F xind. F x ind. = r 2 v 2 A c x ind. F y Da F y val. c x ind. = 2 cy p l a eff. v V val. Da V ind.

7 A SZÁRNYMETSZET POLÁRISA 7 c y c y c y max Q α krit a opt c x α krit a c x α krit a

8 A REPÜLŐGÉPHEZ KÖTÖTT (HÚR) ÉS A SEBESSÉGI KOORDINÁTA RENDSZEREK KÖZÖTTI KAPCSOLAT [y 1, z 1 ] alaprajzi sík [y,z] homloksík y 1 y y a [x,y] áramlás síkja [x 1, y 1 ] szimmetria sík α -állásszög β -csúszási szög 8 z b S p a b x x 1 x v z z 1 [x 1, z 1 ] alaprajzi sík [x,z] csúszás síkja

9 A REPÜLŐGÉPHEZ KÖTÖTT (HÚR) ÉS A FÖLDHÖZ RÖGZÍTETT KOORDINÁTA RENDSZEREK KÖZÖTTI KAPCSOLAT y 1 [y 1, z 1 ] kereszt sík y,, g J y 0 [x 1, y 0 ] sík J - bólintási szög y - irányszög g - dőlésszög 9 S p J y X,, x 1 z 0 y x 0 Z,, z 1 [x 0, z 0 ] vízszintes sík

10 A SEBESSÉGI ÉS A FÖLDHÖZ RÖGZÍTETT KOORDINÁTA RENDSZEREK KÖZÖTTI KAPCSOLAT 10 [y, z] homlok sík y y,,, m Q y 0 [x, y 0 ] sík h-tényleges irányszög m -felhajtóerő dőlésszöge Q- pályahajlás szög S p η Q x X,,, z 0 η x 0 Z,,, z [x 0, z 0 ] vízszintes sík

11 F p A VÍZSZINTES REPÜLÉS ALAPÖSSZEFÜGGÉSEI F y S p Állandó magasság feltétele: Állandó sebesség feltétele: F x F F F p x r 2 = G = v 2 r = F = P v 2 y c y = c c x y G = e 2 G A Ac A szükséges tolóerő nem függ a magasságtól! 11 x A vízszintes repülés sebessége: v = 2 r G 1 A c y G

12 PENAUD - DIAGRAM A SZÜKSÉGES ÉS A RENDELKEZÉSRE ÁLLÓ VONÓERŐ VÁLTOZÁSA A VÍZSZINTES REPÜLÉSI SEBESSÉG FÜGVÉNYÉBEN 12 F P F R F SZ F sz -szükséges tolóerő DF R F R - rendelkezésre álló tolóerő F -tolóerő tartalék v min. v max v vízsz.

13 PENAUD -DIAGRAM A SZÜKSÉGES ÉS A RENDELKEZÉSRE ÁLLÓ TELJESÍTMÉNY VÁLTOZÁSA A VÍZSZINTES REPÜLÉSI SEBESSÉG FÜGVÉNYÉBEN P P P R 13 DP P SZ P sz -szükséges teljesítmény P R -rendelkezésre álló teljesítmény P -teljesítmény tartalék v min. v max v vízsz.

14 Fsz A VÍZSZINTES REPÜLÉSHEZ SZÜKSÉGES TOLÓERŐ Az origóból is húzzunk érintőt! Kattints ide! A B 14 A koordináta rendszer kezdőpontjából húzott érintő A görbéhez által meghatározott húzott B vízszintes pontban érintő a szükséges által tolóerő meghatározott és a sebesség A hányadosa pontban a szükséges minimális. Ehhez tolóerő a a ponthoz legkisebb. tartozó sebesség Ehhez a ponthoz az utazó tartozó sebesség. az A hozzá optimális tartozó sebesség. állásszöggel A repülve hozzátartozó lesz a állásszög hatótávolság pedig az optimális a legnagyobb. állásszög. v opt. v T (a opt ) (a T ) v vízsz.

15 P SZ A VÍZSZINTES REPÜLÉSHEZ SZÜKSÉGES TELJESÍTMÉNY Az origóból is húzzunk érintőt! Kattints ide! C D A koordináta rendszer kezdőpontjából húzott érintő A görbéhez által meghatározott húzott D vízszintes pontban érintő a szükséges által teljesítmény meghatározott és a C sebesség hányadosa pontban a minimális. szükséges Ehhez teljesítmény a ponthoz a legkisebb. tartozó sebesség Ehhez a az ponthoz optimális tartozó sebesség. a A hozzá gazdaságos tartozó sebesség. állásszöggel A repülve hozzátartozó lesz a repülési állásszög időtartam pedig az gazdaságos a legnagyobb. állásszög. 15 v g (a g ) v opt. (a opt ) v vízsz.

16 A VÍZSZINTES REPÜLÉSHEZ SZÜKSÉGES TOLÓERŐ VÁLTOZÁSA A REPÜLÉSI MAGASSÁGGAL 16 Fsz F sz v = = ε G 2 G ρ A c y H = 0 m H 1 H 2 H < H 1 < H 2 MAGYARÁZAT Fsz 0 =Fsz H v 0 v H v vízsz.

17 A VÍZSZINTES REPÜLÉSHEZ SZÜKSÉGES TOLÓERŐ VÁLTOZÁSA A REPÜLÉSI MAGASSÁGGAL 17 Fsz F sz v = = ε G 2 G ρ A c y H = 0 m H 1 H 2 H < H 1 < H 2 Fsz 0 =Fsz H A magasság növelésekor a levegő sűrűsége csökken, mivel a sűrűség csak a vízszintes repülési sebesség összefüggésében szerepel, a szükséges tolóerő képletben pedig nem, így a tolóerő görbék a magasság növelésekor jobbra tolódnak. v 0 v H v vízsz.

18 A VÍZSZINTES REPÜLÉSHEZ SZÜKSÉGES TELJESÍTMÉNY VÁLTOZÁSA A REPÜLÉSI MAGASSÁGGAL 18 P sz P sz v = = ε G v 2 G ρ A c y H = 0 m H 1 H 2 H < H 1 < H 2 MAGYARÁZAT P sz H P sz o v 0 v H v vízsz.

19 A VÍZSZINTES REPÜLÉSHEZ SZÜKSÉGES TELJESÍTMÉNY VÁLTOZÁSA A REPÜLÉSI MAGASSÁGGAL 19 P sz = ε G v P sz v = 2 G ρ A c y H = 0 m H 1 H 2 H < H 1 < H 2 P sz H P sz o A magasság növelésekor a levegő sűrűsége csökken, mivel a sűrűség a teljesítmény és a vízszintes repülési sebesség összefüggésében is szerepel, így a szükséges teljesítmény görbék a magasság növelésekor egyforma arányban a tolódnak el mindkét tengely irányába. v 0 v H v vízsz.

20 ELMÉLETI CSÚCSMAGASSÁG 20 ADOTT H MAGASSÁGON A RENDELKEZÉSRE ÁLLÓ ÉS A SZÜKSÉGES TELJESÍTMÉNY GÖRBÉK ALAKULÁSA: AZ ELMÉLETI CSÚCSMAGASSÁGON A RENDELKEZÉSRE ÁLLÓ ÉS A SZÜKSÉGES TELJESÍTMÉNYGÖRBÉK ALAKULÁSA: P P P R1 P SZ2 P SZ1 MAGYARÁZAT P R2 v opt. v vízsz.

21 ELMÉLETI CSÚCSMAGASSÁG 21 ADOTT H MAGASSÁGON A RENDELKEZÉSRE ÁLLÓ ÉS A SZÜKSÉGES TELJESÍTMÉNY GÖRBÉK ALAKULÁSA: AZ ELMÉLETI CSÚCSMAGASSÁGON A RENDELKEZÉSRE ÁLLÓ ÉS A SZÜKSÉGES TELJESÍTMÉNYGÖRBÉK ALAKULÁSA: P P P R2 P SZ1 P R1 P SZ2 A MAGASSÁG NÖVELÉSEKOR A RENDELKEZÉSRE ÁLLÓ TELJESÍTMÉNY CSÖKKEN. A SZÜKSÉGES TELJESÍTMÉNY GÖRBE PEDIG JOBBRA TOLÓDIK. AZ ELMÉLETI CSÚCSMAGASSÁGON A LEHETSÉGES SEBESSÉGTARTOMÁNY EGY PONTRA A v opt. PONTJÁRA ZSUGORODIK ÉS ITT BÁRMILYEN KÜLSŐ ZAVARÁS OKOZTA SEBESSÉGVÁLTOZÁS MERÜLÉSBE VISZI A GÉPET. v opt. v vízsz.

22 EMELKEDŐ REPÜLÉS 22 EGYENSÚLYI FELTÉTELEK : EMELKEDÉSI SEBESSÉG: F P -F x -G sinq=0 légcsavaros repülőgépre: F y -G cosq=0 Q F x F y G S p F p v w w = c c x 3 2 y 2 ρ Gázsugárhajtású gépre: ( F Fx w = G w sin Θ = = v G A P ) v FP G ε Szükséges teljesítmény: F p v = hp= F x v +Gv sinq= F x v +G w

23 A SIKLÓ REPÜLÉS 23 F R F y EGYENSÚLYI FELTÉTELEK: F x -G sinq=0 F x G S P w v Q F y -G cosq=0 w Süllyedési sebesség lapos siklásban: = v sin Θ v tg Θ = c c x 3 2 y 2 ρ G A c y c y max Q α krit v 1 Q 1 a g a opt w min v x Q min a opt v 1 c x v y Siklási poláris

24 SIKLÁSI POLÁRIS 24 Q 1 w min Q min v x v 1 a g a opt v 1 Ugyanazon pályahajlásszög (Q 1 ) mellet két különböző sebességgel (v 1 és v 1 )is végrehajtható a siklás! v y

25 ÁLLÓ HANGFORRÁS ÁLTAL KELTETT HANGHULLÁMOK TERJEDÉSE 25 3a a 2a

26 MOZGÓ HANGFORRÁS ÁLTAL KELTETT HANGHULLÁMOK TERJEDÉSE 26 v < a 3a a 2a v 2v 3v SŰRŰSÖDÉS

27 MOZGÓ HANGFORRÁS ÁLTAL KELTETT HANGHULLÁMOK TERJEDÉSE 27 v = a a v 2a 3a 2v 3v GYENGE NYOMÁSVÁLTOZÁSOK HATÁRHULLÁMA

28 HANGSEBESSÉG FELETTI SEBESSÉGGEL MOZGÓ HANGFORRÁS ÁLTAL KELTETT HANGHULLÁMOK TERJEDÉSE 28 a 2a 3a v 2v 3v v > a GYENGE NYOMÁSVÁLTOZÁSOK HATÁRHULLÁMA

29 p LAVAL FÚVÓKA MÜKÖDÉSE 29 p kr M 1 E L M M L E x Ha az ellennyomás a fúvóka végkeresztmetszetében: p o > p > p E p = p E p E > p > p L p = p L p L > p > p M p = p M

30 p p kr LAVAL FÚVÓKA MÜKÖDÉSE p o > p > p E E L 30 M M M 1 L E x

31 p p kr LAVAL FÚVÓKA MÜKÖDÉSE E L p = p E 31 M M M 1 L E x

32 p p kr LAVAL FÚVÓKA MÜKÖDÉSE p E > p > p L E L 32 M M M 1 L E x

33 p LAVAL FÚVÓKA MÜKÖDÉSE 33 p kr E L p = p L MERŐLEGES LÖKÉSHULLÁM A CSATORNA VÉGKERESZTMETSZETÉBEN! M M M 1 L E x

34 p LAVAL FÚVÓKA MÜKÖDÉSE 34 p kr E L p L > p > p M FERDE LÖKÉSHULLÁM A CSATORNA VÉGKERESZTMETSZETÉBEN! M M M 1 L E x

35 p LAVAL FÚVÓKA MÜKÖDÉSE 35 p kr E L p = p M SZÁMÍTOTT ÜZEMMÓD! M M M 1 L E x

36 TRANSZSZÓNIKUS REPÜLÉSI SEBESSÉGTARTOMÁNY 36 LÖKÉSHULLÁM M =1 M < 1 M > 1 M < 1 A lökéshullám helye és erőssége a Laval-fúvókánál tanult diagram segítségével határozható meg.

37 A FELHAJTÓERŐ TÉNYEZŐ ÉS AZ ELLENÁLLÁSI ERŐ TÉNYEZŐ VÁLTOZÁSA A MACH-SZÁM FÜGGVÉNYÉBEN 37 A CSÖKKENÉS OKA: A NÖVEKEDÉS OKA: c y c x c xh M kr M=1 M M kr M=1 M

38 NYOMÁSELOSZLÁS A SZÁRNYPROFILON 38 v = v krit.1 A szárny felső oldalán a lökéshullám megjelenése miatt az alsó és a felső oldalak közötti nyomáskülönbség csökken, így a felhajtóerő is csökken! V krit.1 VISSZA

39 NYOMÁSELOSZLÁS A SZÁRNYPROFILON 39 v = v krit.2 v < krit.1 v krit.2 A szárny alsó oldalán is megjelenik a lökéshullám, e miatt az alsó és a felső oldalak közötti nyomáskülönbség növekszik, így a felhajtóerő is nő! V krit.2

40 REPÜLŐSZERKEZETEK 40 MEREVSZÁRNYÚ (REPÜLŐGÉPEK) FORGÓSZÁRNYÚ (HELIKOPTEREK) CSAPKODÓ SZÁRNYÚ (ORNIKOPTEREK) AUTÓGIRÓ HELIKOPTER KOMBINÁLT HELIKOPTER KONVERTIPLAN

41 A FORGÓSZÁRNY LAPELEM ELMÉLETE 41 j dr r df y w dt df R dt- df y -elemi vonóerő felhajtó erő df x - elemi ellenállási erő dq-elemi kerületi erő df R - elemi eredő légerő T = r 2 ( w R )2 A S c T j a r w df x dq W =r w+ v v

42 A FORGÓSZÁRNY REAKCIÓ NYOMATÉKA 42 Q l w r Q M r M r =Q l r Q z Q l

43 A REAKCIÓNYOMATÉK KIEGYENLÍTÉSE 43 w Mr L fl T fl

44 A FORGÓSZÁRNY ÁLLÁSSZÖGE 44 V A V cos A A FORGÓSZÁRNY FORGÁSI SÍKJA V sin A A -a forgószárny állásszöge

45 FERDE ÁTÁRAMLÁSI ÜZEMMÓD y = R w - A forgásból származó megfúvási sebesség. V cos A - A haladó mozgásból származó megfúvási sebesség. w Rw V cosa y = 0 y =180 Rw A V cos A sebességnek nincs vetülete az R w irányára, tehát az eredő sebesség azonos az R w-val. y = 90

46 W 2 = R w -V cos A sin y 2 W 2 y=270 V cos A sin y 2 46 Rw V cosa w V cosa y = 0 y = 180 y 2 y 1 Rw V cosa W 1 V cos A sin ψ 1 y = 90 W 1 = R w + V cos A sin y 1

47 y=270 Rw W = R w -V V cos A 47 w V cosa y=0 y=180 Rw y=90 W = R w + V cos A

48 w AZ EREDŐ MEGFÚVÁSI SEBESSÉG VÁLTOZÁSA A LAPÁT KÖRÜLFORDULÁSA SORÁN 48 V cos A sin 90 A lapáton keletkező vonóerő ugyanilyen jelleggel változik a körülfordulás során így arra váltakozó hajlító igénybevétel hat. Ez utóbbi hatás elkerülésének egyik módja a lapát vízszintes csuklóval való bekötése. R w y

49 A FORDÍTOTT ÁRAMLÁSI ZÓNA MEGSZERKESZTÉSE V cos A 49 w R w R w W 2 = R ω V cos A W 1 = R ω + V cos A FORDÍTOTT ÁRAMLÁSI ZÓNA

50 TÉRCSUKLÓS LAPÁTBEKÖTÉS 50 FÜGGŐLEGES CSUKLÓ LAPÁTELFORDULÁS AGY TENGELY CSUKLÓ TENGELY VÍZSZINTES CSUKLÓ

51 51 FÜGGŐLEGES CSUKLÓ FÜGGŐLEGES CSUKLÓ KÖRÜLI LENGÉS AGY TENGELY CSUKLÓ TENGELY VÍZSZINTES CSUKLÓ

52 52

53 53 A FÜGGŐLEGES CSUKLÓ KÖRÜLI NYOMATÉKI EGYENSÚLY F c -Coriolis erő Q l -a lapát kerületi ereje N - centrifugális erő F c Q l M Ql M N Vízszintes csukló Függőleges csukló Sp N w M Fc c ξ -F c b L fcs EGYENSÚLYI HELYZET: a M Fcs = 0 = M N -M Q ± M Fc

54 GYŰRŰS VEZÉRLŐ AUTOMATA 54 FORGÓSZÁRNY LAPÁT FORGÓSZÁRNY AGY FORGÓSZÁRNY TENGELY MENESZTŐ KAR KARDÁN FELFÜGGESZTÉS TOLÓ RÚD ÁLLÓ GYŰRŰ BELSŐ GYŰRŰ FORGÓ GYŰRŰ

55 A HELIKOPTER VEZÉRLŐ RENDSZERE 55 BOTKORMÁNY FORGÓ GYŰRŰ EGYESÍTETT VEZÉRLŐ KAR ÁLLÓ GYŰRŰ

56 A HELIKOPTER VEZÉRLŐ RENDSZERE 56 BOTKORMÁNY FORGÓ GYŰRŰ REPÜLÉSI IRÁNY ÁLLÓ GYŰRŰ

57 A HELIKOPTER VEZÉRLŐ RENDSZERE 57 BOTKORMÁNY FORGÓ GYŰRŰ EGYESÍTETT VEZÉRLŐ KAR ÁLLÓ GYŰRŰ

58 A HELIKOPTER VEZÉRLŐ RENDSZERE 58 BOTKORMÁNY FORGÓ GYŰRŰ REPÜLÉSI IRÁNY ÁLLÓ GYŰRŰ

59 A HELIKOPTER VEZÉRLŐ RENDSZERE 59 BOTKORMÁNY FORGÓ GYŰRŰ EGYESÍTETT VEZÉRLŐ KAR ÁLLÓ GYŰRŰ

60 A HELIKOPTER VEZÉRLŐ RENDSZERE 60 BOTKORMÁNY FORGÓ GYŰRŰ REPÜLÉSI IRÁNY ÁLLÓ GYŰRŰ A HELIKOPTEREN VALÓ ELHELYEZKEDÉSE

61 A FORGÓSZÁRNY ÉS A VEZÉRLŐ AUTOMATA A HELIKOPTEREN 61

62 A HELIKOPTER FELSZÁLLÁSI MÓDJAI 62 c 3-5m a: helikopterszerű felszállás a légpárnán való gyorsítással b: helikopterszerű felszállás ferde pályán történő emelkedéssel c: helikopterszerű felszállás a légpárna hatás zónáján kívüli gyorsítással d: repülőgépszerű felszállás H t.ak. b H t.ak. + 25m 2-3m a d H t.ak. + 25m 25m Felszállás, függőleges emelkedés, függés Gyorsítás L felsz. c Lfelsz. b Emelkedés L felsz. a PDF created with pdffactory trial version

63 A LÉGPÁRNA HATÁS 63 F R1 F R2 F y1 F y2 T 2 T 2 > T 1 T 1 α 1 W 1 α 2 W 2 v 1 Q 2 r w v 2 Q 1 F x2 F x1 A TALAJ FÉKEZŐ HATÁSA MIATT AZ INDUKÁLT SEBESSÉG LECSÖKKEN!

64 a2-3m A HELIKOPTER LESZÁLLÁSI MÓDJAI 64 Θ r felv. b Dh felv m H t.ak. a: leszállás a légpárnán való függéssel 1m 3-5m 5-7m 5-7m b: leszállás a légpárna hatás zónáján kívüli függéssel h = (1,5 2)D fsz. h t.ak. L lesz.

65 FÜGGŐLEGES PÁLYÁN TÖRTÉNŐ SÜLLYEDÉS A FORGÓSZÁRNY ÖNFORGÁSI ÜZEMMÓDJÁVAL 65 F R T F y T F R F y F x Q w r w v ϕ w F x r w v Q ϕ v ind. v ind. A lapát végén lassuló önforgás! Lapáttőben gyorsuló önforgás!

66 FERDE PÁLYÁN TÖRTÉNŐ SIKLÁS A FORGÓSZÁRNY ÖNFORGÁSI ÜZEMMÓDJÁVAL y = 90 y = 270 F y T y F F R T R y 66 F y ϕ r w Q F x F x r w Q ϕ v w v ind. v csapkodás w v ind. v v csapkodás y = 90 -nál lassuló önforgás! y = 270 -nál gyorsuló önforgás!

67 A HELIKOPTERRE HATÓ ERŐK FERDE PÁLYÁN TÖRTÉNŐ AUTOROTÁCIÓS LESZÁLLÁSKOR y T 67 T y A horizont vonala J M r f.sz. T x S p F x F yst. M r fl. T fl. x 1 v a t G sin Q x Q G cos Q Q G

68 ÖRVÉNYGYŰRŰ ÜZEMMÓD 68

69 z T fsz. A HELIKOPTERRE HATÓ TÚLTERHELÉSEK FELVÉTELKOR y T y T z. n y ρ n = ρ F G R F y st. Repülési pálya 69 x v T x. n x nz S p F x Z k T fl. n n x = y = T x T y G - F G x G n z = T z - T G fl. - Z k

A REPÜLÉSELMÉLET TANTÁRGY MULTIMÉDIÁS FELDOLGOZÁSA A HAJÓZÓ ÉS MŰSZAKI HALLGATÓI ÁLLOMÁNY SZÁMÁRA

A REPÜLÉSELMÉLET TANTÁRGY MULTIMÉDIÁS FELDOLGOZÁSA A HAJÓZÓ ÉS MŰSZAKI HALLGATÓI ÁLLOMÁNY SZÁMÁRA A REPÜLÉSELMÉLET TANTÁRGY MULTIMÉDIÁS FELDOLGOZÁSA A HAJÓZÓ ÉS MŰSZAKI HALLGATÓI ÁLLOMÁNY SZÁMÁRA A MH Légierő Parancsnokság Repülő Felkészítő Osztály felügyeli a kanadai hajózó kiképzésre kijelölt hívatásos

Részletesebben

Tájékoztató. Értékelés Összesen: 60 pont

Tájékoztató. Értékelés Összesen: 60 pont A 10/2007 (II. 27.) SzMM rendelettel módosított 1/2006 (II. 17.) OM rendelet Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről alapján. Szakképesítés,

Részletesebben

AZ EGY-FORGÓSZÁRNYAS FAROK-LÉGCSAVAROS HELIKOPTEREK IRÁNYÍTHATATLAN FORGÁSA FÜGGÉSKOR, AZ ELFORDULÁS SZÖGSEBESSÉGÉNEK HATÁRÉRTÉKEI BEVEZETÉS

AZ EGY-FORGÓSZÁRNYAS FAROK-LÉGCSAVAROS HELIKOPTEREK IRÁNYÍTHATATLAN FORGÁSA FÜGGÉSKOR, AZ ELFORDULÁS SZÖGSEBESSÉGÉNEK HATÁRÉRTÉKEI BEVEZETÉS Dr. Békési László 1 AZ EGY-FORGÓSZÁRNYAS FAROK-LÉGCSAVAROS HELIKOPTEREK IRÁNYÍTHATATLAN FORGÁSA FÜGGÉSKOR, AZ ELFORDULÁS SZÖGSEBESSÉGÉNEK HATÁRÉRTÉKEI BEVEZETÉS Az egy-forgószárnyas farok-légcsavaros helikopterek

Részletesebben

A MIG-15 REPÜLŐGÉP GEOMETRIAI, REPÜLÉSI ÉS AERODINAMIKAI JELLEMZŐI BEVEZETÉS ÁLTALÁNOS JELLEMZÉS

A MIG-15 REPÜLŐGÉP GEOMETRIAI, REPÜLÉSI ÉS AERODINAMIKAI JELLEMZŐI BEVEZETÉS ÁLTALÁNOS JELLEMZÉS Dr. Békési László A MIG-15 REPÜLŐGÉP GEOMETRIAI, REPÜLÉSI ÉS AERODINAMIKAI JELLEMZŐI BEVEZETÉS A Véget ért a MIG-korszak a konferencia címéhez kapcsolódva a Magyarországon elsőként repült és gázturbinás

Részletesebben

45. HÉT/ 1. foglalkozás 3 óra STABILITÁS

45. HÉT/ 1. foglalkozás 3 óra STABILITÁS 1/6 45. HÉT/ 1. foglalkozás 3 óra 081 04 00 00 STABILITÁS 081 04 01 00 Egyensúlyi feltételek stabilizált vízszintes repülésben 081 04 01 01 A statikus stabilitás előfeltételei 081 04 01 02 A nyomatékok

Részletesebben

Tömegpontok mozgása egyenes mentén, hajítások

Tömegpontok mozgása egyenes mentén, hajítások 2. gyakorlat 1. Feladatok a kinematika tárgyköréből Tömegpontok mozgása egyenes mentén, hajítások 1.1. Feladat: Mekkora az átlagsebessége annak pontnak, amely mozgásának első szakaszában v 1 sebességgel

Részletesebben

GYAKORLATI REPÜLÉS. Szabó Zoltán

GYAKORLATI REPÜLÉS. Szabó Zoltán GYAKORLATI REPÜLÉS Szabó Zoltán GÉPTENGELYEK Függőleges tengely Hossz tengely Kereszt tengely GÉPTENGELYEK Kereszt tengely GÉPTENGELYEK Hossz tengely GÉPTENGELYEK Függőleges tengely STABILITÁSI HELYZETEK

Részletesebben

A légerők és nyomatékok keletkezése és jellemzése. Dr. Bauer Péter BME Közlekedés- és Járműirányítási Tanszék 2015.

A légerők és nyomatékok keletkezése és jellemzése. Dr. Bauer Péter BME Közlekedés- és Járműirányítási Tanszék 2015. A légerők és nyomatékok keletkezése és jellemzése Dr. Bauer Péter BME Közlekedés- és Járműirányítási Tanszék 015. Ebben a segédletben röviden a repülőgép szárnyon keletkező légerőkkel, az ezekből eredő

Részletesebben

0,00 0,01 0,02 0,03 0,04 0,05 0,06 Q

0,00 0,01 0,02 0,03 0,04 0,05 0,06 Q 1. Az ábrában látható kapcsolási vázlat szerinti berendezés két üzemállapotban működhet. A maximális vízszint esetében a T jelű tolózár nyitott helyzetben van, míg a minimális vízszint esetén az automatikus

Részletesebben

1 2. Az anyagi pont kinematikája

1 2. Az anyagi pont kinematikája 1. Az anyagi pont kinematikája 1. Ha egy P anyagi pont egyenes vonalú mozgását az x = 1t +t) egyenlet írja le x a megtett út hossza m-ben), határozzuk meg a pont sebességét és gyorsulását az indulás utáni

Részletesebben

203 00 00 00 Szerkezettan

203 00 00 00 Szerkezettan 1. oldal 1. 100870 203 00 00 00 Szerkezettan A faanyagokat környezeti hatások nem károsítják, nem igényelnek kezelést. 2. 100871 203 00 00 00 Szerkezettan A szálerõsítésû mûanyagok nagy szilárdságú szálakból

Részletesebben

Forgószárnyas repülőgépek. Gausz Tamás Budapest, 2014

Forgószárnyas repülőgépek. Gausz Tamás Budapest, 2014 Forgószárnyas repülőgépek 2 Gausz Tamás Budapest, 214 Forgószárnyas repülőgépek Figyelem: A következk vetkező képeken közölt ismeretek az előad adásokon elhangzottakkal együtt képeznek érthető és s tanulható

Részletesebben

KÖRMOZGÁS, REZGŐMOZGÁS, FORGÓMOZGÁS

KÖRMOZGÁS, REZGŐMOZGÁS, FORGÓMOZGÁS KÖRMOZGÁS, REZGŐMOZGÁS, FORGÓMOZGÁS 1 EGYENLETES KÖRMOZGÁS Pálya kör Út ív Definíció: Test körpályán azonos irányban haladva azonos időközönként egyenlő íveket tesz meg. Periodikus mozgás 2 PERIODICITÁS

Részletesebben

205 00 00 00 Mûszertan

205 00 00 00 Mûszertan 1. oldal 1. 100710 205 00 00 00 Mûszertan A sebességmérõ olyan szelencés mûszer, mely nyitott Vidi szelence segítségével méri a repülõgép levegõhöz viszonyított sebességét olyan szelencés mûszer, mely

Részletesebben

A LÉGKÖRBEN HATÓ ERŐK, EGYENSÚLYI MOZGÁSOK A LÉGKÖRBEN

A LÉGKÖRBEN HATÓ ERŐK, EGYENSÚLYI MOZGÁSOK A LÉGKÖRBEN A LÉGKÖRBEN HATÓ ERŐK, EGYENSÚLYI MOZGÁSOK A LÉGKÖRBEN Egy testre ható erő, a más testekkel való kölcsönhatás mértékére jellemző fizikai mennyiség. A légkörben ható erők Külső erők: A Föld tömegéből következő

Részletesebben

Az úszás biomechanikája

Az úszás biomechanikája Az úszás biomechanikája Alapvető összetevők Izomerő Kondíció állóképesség Mozgáskoordináció kivitelezés + Nem levegő, mint közeg + Izmok nem gravitációval szembeni mozgása + Levegővétel Az úszóra ható

Részletesebben

A LÉGKÖRBEN HATÓ ERŐK, EGYENSÚLYI MOZGÁSOK A LÉGKÖRBEN

A LÉGKÖRBEN HATÓ ERŐK, EGYENSÚLYI MOZGÁSOK A LÉGKÖRBEN A LÉGKÖRBEN HATÓ ERŐK, EGYENSÚLYI MOZGÁSOK A LÉGKÖRBEN Egy testre ható erő, a más testekkel való kölcsönhatás mértékére jellemző fizikai mennyiség. A légkörben ható erők Külső erők: A Föld tömegéből következő

Részletesebben

AERODINAMIKA KÁLLAI RUDOLF

AERODINAMIKA KÁLLAI RUDOLF AERODINAMIKA KÁLLAI RUDOLF A LEVEGŐ, MINT ANYAG Gázok elegye Taszító erő: kitölti a teret Összenyomható A Föld gravitációs ereje tartja lekötve Sűrűsége, nyomása a magassággal változik A légkör határa

Részletesebben

SZERKEZETTAN II. SZAKOS TIBOR

SZERKEZETTAN II. SZAKOS TIBOR SZERKEZETTAN II. SZAKOS TIBOR Egy kis ismétlés Egy kis ismétlés R-26 Góbé típusú repülőgép törzse A törzs is teljesen fém építésű, két oldala vászon borítású. Az első rész alsó fele, és a hátsó rész felső

Részletesebben

LESZÁLLÁST BEFOLYÁSOLÓ TÉNYEZŐK. Trimm, ívelőlap, féklap, csúsztatás, leszállás, szél, szélnyírás.

LESZÁLLÁST BEFOLYÁSOLÓ TÉNYEZŐK. Trimm, ívelőlap, féklap, csúsztatás, leszállás, szél, szélnyírás. LESZÁLLÁST BEFOLYÁSOLÓ TÉNYEZŐK Trimm, ívelőlap, féklap, csúsztatás, leszállás, szél, szélnyírás. TRIMM A kitérített állású kormánylapot a levegő megpróbálja visszatolni, ez az erő a kitérítés mértékével

Részletesebben

Mechanika. Kinematika

Mechanika. Kinematika Mechanika Kinematika Alapfogalmak Anyagi pont Vonatkoztatási és koordináta rendszer Pálya, út, elmozdulás, Vektormennyiségek: elmozdulásvektor Helyvektor fogalma Sebesség Mozgások csoportosítása A mozgásokat

Részletesebben

Az éjszakai rovarok repüléséről

Az éjszakai rovarok repüléséről Erről ezt olvashatjuk [ ] - ben: Az éjszakai rovarok repüléséről Az a kijelentés, miszerint a repülés pályája logaritmikus spirális, a következőképpen igazolható [ 2 ].. ábra Az állandó v nagyságú sebességgel

Részletesebben

A REPÜLÉSELMÉLET TANTÁRGY OKTATÁSÁHOZ MULTIMÉDIÁS TANANYAG SZERKESZTÉSÉNEK LEHETŐSÉGEI A NEOBOOK 3.2 MULTIMÉDIASZERKESZTŐ SZOFTVER FELHASZNÁLÁSÁVAL

A REPÜLÉSELMÉLET TANTÁRGY OKTATÁSÁHOZ MULTIMÉDIÁS TANANYAG SZERKESZTÉSÉNEK LEHETŐSÉGEI A NEOBOOK 3.2 MULTIMÉDIASZERKESZTŐ SZOFTVER FELHASZNÁLÁSÁVAL Dr. Békési László A REPÜLÉSELMÉLET TANTÁRGY OKTATÁSÁHOZ MULTIMÉDIÁS TANANYAG SZERKESZTÉSÉNEK LEHETŐSÉGEI A NEOBOOK 3.2 MULTIMÉDIASZERKESZTŐ SZOFTVER FELHASZNÁLÁSÁVAL AZ ELEKTRONIKUS MULTIMÉDIÁS TANANYAGOKRÓL

Részletesebben

Q 1 D Q 2 (D x) 2 (1.1)

Q 1 D Q 2 (D x) 2 (1.1) . Gyakorlat 4B-9 Két pontszerű töltés az x tengelyen a következőképpen helyezkedik el: egy 3 µc töltés az origóban, és egy + µc töltés az x =, 5 m koordinátájú pontban van. Keressük meg azt a helyet, ahol

Részletesebben

Két körhenger általánosabban ( Alkalmazzuk a vektoralgebrát! ) 1. ábra

Két körhenger általánosabban ( Alkalmazzuk a vektoralgebrát! ) 1. ábra Két körhenger általánosabban ( Alkalmazzuk a vektoralgebrát! ) Egy korábbi dolgozatunkban címe: Két egyenes körhenger a merőlegesen metsződő tengelyű körhengerek áthatási feladatával foglalkoztunk. Most

Részletesebben

Kinematika szeptember Vonatkoztatási rendszerek, koordinátarendszerek

Kinematika szeptember Vonatkoztatási rendszerek, koordinátarendszerek Kinematika 2014. szeptember 28. 1. Vonatkoztatási rendszerek, koordinátarendszerek 1.1. Vonatkoztatási rendszerek A test mozgásának leírása kezdetén ki kell választani azt a viszonyítási rendszert, amelyből

Részletesebben

Pere Balázs október 20.

Pere Balázs október 20. Végeselem anaĺızis 1. előadás Széchenyi István Egyetem, Alkalmazott Mechanika Tanszék 2014. október 20. Mi az a VégesElem Anaĺızis (VEA)? Mi az a VégesElem Anaĺızis (VEA)? Mi az a VégesElem Anaĺızis (VEA)?

Részletesebben

1. ábra. 24B-19 feladat

1. ábra. 24B-19 feladat . gyakorlat.. Feladat: (HN 4B-9) A +Q töltés egy hosszúságú egyenes szakasz mentén oszlik el egyenletesen (ld.. ábra.). Számítsuk ki az E elektromos térerősséget a vonal. ábra. 4B-9 feladat irányában lévő,

Részletesebben

A +Q töltés egy L hosszúságú egyenes szakasz mentén oszlik el egyenletesen (ld ábra ábra

A +Q töltés egy L hosszúságú egyenes szakasz mentén oszlik el egyenletesen (ld ábra ábra . Gyakorlat 4B-9 A +Q töltés egy L hosszúságú egyenes szakasz mentén oszlik el egyenletesen (ld. 4-6 ábra.). Számítsuk ki az E elektromos térerősséget a vonal irányában lévő, annak.. ábra. 4-6 ábra végpontjától

Részletesebben

Tevékenység: Tanulmányozza a ábrát és a levezetést! Tanulja meg a fajlagos nyúlás mértékének meghatározásának módját hajlításnál!

Tevékenység: Tanulmányozza a ábrát és a levezetést! Tanulja meg a fajlagos nyúlás mértékének meghatározásának módját hajlításnál! Tanulmányozza a.3.6. ábrát és a levezetést! Tanulja meg a fajlagos nyúlás mértékének meghatározásának módját hajlításnál! Az alakváltozás mértéke hajlításnál Hajlításnál az alakváltozást mérnöki alakváltozási

Részletesebben

SZIMULÁCIÓ ÉS MODELLEZÉS AZ ANSYS ALKALMAZÁSÁVAL

SZIMULÁCIÓ ÉS MODELLEZÉS AZ ANSYS ALKALMAZÁSÁVAL SZIMULÁCIÓ ÉS MODELLEZÉS AZ ANSYS ALKALMAZÁSÁVAL MAGYAR TUDOMÁNY NAPJA KONFERENCIA 2010 GÁBOR DÉNES FŐISKOLA CSUKA ANTAL TARTALOM A KÍSÉRLET ÉS MÉRÉS JELENTŐSÉGE A MÉRNÖKI GYAKORLATBAN, MECHANIKAI FESZÜLTSÉG

Részletesebben

A LÉGKÖRBEN HATÓ ERŐK, EGYENSÚLYI MOZGÁSOK A LÉGKÖRBEN

A LÉGKÖRBEN HATÓ ERŐK, EGYENSÚLYI MOZGÁSOK A LÉGKÖRBEN A LÉGKÖRBEN HATÓ ERŐK, EGYENSÚLYI MOZGÁSOK A LÉGKÖRBEN Egy testre ható erő a más testekkel való kölcsönhatás mértékére jellemző fizikai mennyiség. A légkörben ható erők Külső erők: A Föld tömegéből következő

Részletesebben

Folyadékok és gázok áramlása

Folyadékok és gázok áramlása Folyadékok és gázok áramlása Hőkerék készítése házilag Gázok és folyadékok áramlása A meleg fűtőtest vagy rezsó felett a levegő felmelegszik és kitágul, sűrűsége kisebb lesz, mint a környezetéé, ezért

Részletesebben

Figyelem! Csak belső és saját használatra! Terjesztése és másolása TILOS!

Figyelem! Csak belső és saját használatra! Terjesztése és másolása TILOS! Figyelem! Csak belső és saját használatra! Terjesztése és másolása TILOS! 1. példa Vasúti kocsinak a 6. ábrán látható ütközőjébe épített tekercsrugóban 44,5 kn előfeszítő erő ébred. A rugó állandója 0,18

Részletesebben

Felső végükön egymásra támaszkodó szarugerendák egyensúlya

Felső végükön egymásra támaszkodó szarugerendák egyensúlya 1 Felső végükön egymásra támaszkodó szarugerendák egyensúlya Az [ 1 ] példatárban találtunk egy érdekes feladatot, melynek egy változatát vizsgáljuk meg itt. A feladat Ehhez tekintsük az 1. ábrát! 1. ábra

Részletesebben

9. Írjuk fel annak a síknak az egyenletét, amely átmegy az M 0(1, 2, 3) ponton és. egyenessel;

9. Írjuk fel annak a síknak az egyenletét, amely átmegy az M 0(1, 2, 3) ponton és. egyenessel; Síkok és egyenesek FELADATLAP Írjuk fel annak az egyenesnek az egyenletét, amely átmegy az M 0(,, ) ponton és a) az M(,, 0) ponton; b) párhuzamos a d(,, 5) vektorral; c) merőleges a x y + z 0 = 0 síkra;

Részletesebben

Henger körüli áramlás Henger körüli áramlás. Henger körüli áramlás. ρ 2. R z. R z. = 2c. c A. = 4c. c p. = c cos. y/r 1.5.

Henger körüli áramlás Henger körüli áramlás. Henger körüli áramlás. ρ 2. R z. R z. = 2c. c A. = 4c. c p. = c cos. y/r 1.5. Henger körüli áramlás y/r.5 x/r.5 3 3 R w z + z R R iϑ e r R R z ( os ϑ + i sin ϑ ) Henger körüli áramlás ( os ϑ i sin ϑ ) r R + [ ϑ + sin ϑ ] ( ) ( os ) r R r R os ϑ + os ϑ + sin ϑ 444 3 r R 4 r [ os

Részletesebben

1. Bevezetés a trigonometriába

1. Bevezetés a trigonometriába 1. Bevezetés a trigonometriába Ha egy háromszöget nagyítunk vagy kicsinyítünk, a szögei nem változnak. Az aránytartás következtében a megfelelőoldalak aránya szintén állandó. Ebből arra következtethetünk,

Részletesebben

Egy mozgástani feladat

Egy mozgástani feladat 1 Egy mozgástani feladat Előző dolgozatunk melynek jele és címe: ED ~ Ismét az ellipszis egyenleteiről folytatásának tekinthető ez az írás. Leválasztottuk róla, mert bár szorosan kapcsolódnak, más a céljuk.

Részletesebben

8. előadás. Kúpszeletek

8. előadás. Kúpszeletek 8. előadás Kúpszeletek Kör A k kört egyértelműen meghatározza C(a,b) középpontja és r sugara. A P pont pontosan akkor van k-n, ha CP=r. Vektoregyenlet: p-c = r. Koordinátás egyenlet: (X-a)2 + (Y-b)2 =

Részletesebben

Lagrange és Hamilton mechanika

Lagrange és Hamilton mechanika Lagrange és 2010. október 17. Lagrange és Tartalom 1 Variáció Lagrange egyenlet Legendre transzformáció Hamilton egyenletek 2 3 Szimplektikus sokaság Hamilton mez Hamilton és Lagrange egyenletek ekvivalenciája

Részletesebben

A bifiláris felfüggesztésű rúd mozgásáról

A bifiláris felfüggesztésű rúd mozgásáról 1 A bifiláris felfüggesztésű rúd mozgásáról A végein fonállal felfüggesztett egyenes rúd részleges erőtani vizsgálatát mutattuk be egy korábbi dolgozatunkban, melynek címe: Forgatónyomaték mérése - I.

Részletesebben

MateFIZIKA: Pörgés, forgás, csavarodás (Vektorok és axiálvektorok a fizikában)

MateFIZIKA: Pörgés, forgás, csavarodás (Vektorok és axiálvektorok a fizikában) MateFIZIKA: Pörgés, forgás, csavarodás (Vektorok és axiálvektorok a fizikában) Tasnádi Tamás 1 2015. április 17. 1 BME, Mat. Int., Analízis Tsz. Tartalom Vektorok és axiálvektorok Forgómozgás, pörgettyűk

Részletesebben

Mérnöki alapok 2. előadás

Mérnöki alapok 2. előadás Mérnöki alapok. előadás Készítette: dr. Váradi Sándor Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Gépészmérnöki Kar Hidrodinamikai Rendszerek Tanszék 1111, Budapest, Műegyetem rkp. 3. D ép. 334. Tel:

Részletesebben

Végeselem analízis. 1. el adás

Végeselem analízis. 1. el adás Végeselem analízis 1. el adás Pere Balázs Széchenyi István Egyetem, Alkalmazott Mechanika Tanszék 2016. szeptember 7. Mi az a VégesElem Analízis (VEA)? Parciális dierenciálegyenletek (egyenletrendszerek)

Részletesebben

t, u v. u v t A kúpra írt csavarvonalról I. rész

t, u v. u v t A kúpra írt csavarvonalról I. rész A kúpra írt csavarvonalról I. rész Sokféle kúpra írt csavarvonal létezik. Ezek közül először a legegyszerűbbel foglalko - zunk. Ezt azért tesszük mert meglepő az a tény hogy eddig még szinte sehol nem

Részletesebben

Kirchhoff 2. törvénye (huroktörvény) szerint az áramkörben levő elektromotoros erők. E i = U j (3.1)

Kirchhoff 2. törvénye (huroktörvény) szerint az áramkörben levő elektromotoros erők. E i = U j (3.1) 3. Gyakorlat 29A-34 Egy C kapacitású kondenzátort R ellenálláson keresztül sütünk ki. Mennyi idő alatt csökken a kondenzátor töltése a kezdeti érték 1/e 2 ed részére? Kirchhoff 2. törvénye (huroktörvény)

Részletesebben

A DUGÓHÚZÓ BEVEZETÉS

A DUGÓHÚZÓ BEVEZETÉS A DUGÓHÚZÓ Kovács István alezredes Semsei László alezredes egyetemi adjunktus egyetemi tanársegéd Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem Hadtudományi Kar Repülő tanszék A dugóhúzó a repülőgép mozgásának egyik

Részletesebben

SZAKDOLGOZAT VIRÁG DÁVID

SZAKDOLGOZAT VIRÁG DÁVID SZAKDOLGOZAT VIRÁG DÁVID 2010 Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Gépészmérnöki Kar Áramlástan Tanszék SZÁRNY KÖRÜLI TURBULENS ÁRAMLÁS NUMERIKUS SZIMULÁCIÓJA NYÍLT FORRÁSKÓDÚ SZOFTVERREL VIRÁG

Részletesebben

Haladó mozgások A hely és a mozgás viszonylagos. A testek helyét, mozgását valamilyen vonatkoztatási ponthoz, vonatkoztatási rendszerhez képest adjuk

Haladó mozgások A hely és a mozgás viszonylagos. A testek helyét, mozgását valamilyen vonatkoztatási ponthoz, vonatkoztatási rendszerhez képest adjuk Haladó mozgások A hely és a mozgás viszonylagos. A testek helyét, mozgását valamilyen vonatkoztatási ponthoz, vonatkoztatási rendszerhez képest adjuk meg, ahhoz viszonyítjuk. pl. A vonatban utazó ember

Részletesebben

BUDAPESTI MŰSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM Épületgépészeti és Gépészeti Eljárástechnika Tanszék HALLGATÓI SEGÉDLET

BUDAPESTI MŰSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM Épületgépészeti és Gépészeti Eljárástechnika Tanszék HALLGATÓI SEGÉDLET BUDAPESTI MŰSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM Épületgépészeti és Gépészeti Eljárástechnika Tanszék HALLGATÓI SEGÉDLET Keverő ellenállás tényezőjének meghatározása Készítette: Hégely László, átdolgozta

Részletesebben

Külpontosan nyomott keresztmetszet számítása

Külpontosan nyomott keresztmetszet számítása Külpontosan nyomott keresztmetszet számítása A TELJES TEHERBÍRÁSI VONAL SZÁMÍTÁSA Az alábbi példa egy asszimmetrikus vasalású keresztmetszet teherbírási görbéjének 9 pontját mutatja be. Az első részben

Részletesebben

Gyakorlati útmutató a Tartók statikája I. tárgyhoz. Fekete Ferenc. 5. gyakorlat. Széchenyi István Egyetem, 2015.

Gyakorlati útmutató a Tartók statikája I. tárgyhoz. Fekete Ferenc. 5. gyakorlat. Széchenyi István Egyetem, 2015. Gyakorlati útmutató a tárgyhoz Fekete Ferenc 5. gyakorlat Széchenyi István Egyetem, 015. 1. ásodrendű hatások közelítő számítása A következőkben egy, a statikai vizsgálatoknál másodrendű hatások közelítő

Részletesebben

1. Feladatok munkavégzés és konzervatív erőterek tárgyköréből. Munkatétel

1. Feladatok munkavégzés és konzervatív erőterek tárgyköréből. Munkatétel 1. Feladatok munkavégzés és konzervatív erőterek tárgyköréből. Munkatétel Munkavégzés, teljesítmény 1.1. Feladat: (HN 6B-8) Egy rúgót nyugalmi állapotból 4 J munka árán 10 cm-rel nyújthatunk meg. Mekkora

Részletesebben

Statika gyakorló teszt I.

Statika gyakorló teszt I. Statika gakorló teszt I. Készítette: Gönczi Dávid Témakörök: (I) közös ponton támadó erőrendszerek síkbeli és térbeli feladatai (1.1-1.6) (II) merev testre ható síkbeli és térbeli erőrendszerek (1.7-1.13)

Részletesebben

Exponenciális és logaritmusos kifejezések, egyenletek

Exponenciális és logaritmusos kifejezések, egyenletek Eponenciális és logaritmusos kifejezések, egyenletek. Hatványozási azonosságok. Számítsd ki a következő hatványok pontos értékét! a) 8 b) 4 c) d) 7 e) f) 9 0, g) 0, 9 h) 6 0, 7,, i) 8 j) 6 k) 4 l) 49,.

Részletesebben

Nyomás a dugattyúerők meghatározásához 6,3 bar. Nyersanyag:

Nyomás a dugattyúerők meghatározásához 6,3 bar. Nyersanyag: Dugattyúrúd nélküli hengerek Siklóhenger 16-80 mm Csatlakozások: M7 - G 3/8 Kettős működésű mágneses dugattyúval Integrált 1 Üzemi nyomás min/max 2 bar / 8 bar Környezeti hőmérséklet min./max. -10 C /

Részletesebben

rnök k informatikusoknak 1. FBNxE-1 Klasszikus mechanika

rnök k informatikusoknak 1. FBNxE-1 Klasszikus mechanika Fizika mérnm rnök k informatikusoknak 1. FBNxE-1 Mechanika. előadás Dr. Geretovszky Zsolt 1. szeptember 15. Klasszikus mechanika A fizika azon ága, melynek feladata az anyagi testek mozgására vonatkozó

Részletesebben

Egy szép és jó ábra csodákra képes. Az alábbi 1. ábrát [ 1 ] - ben találtuk; talán már máskor is hivatkoztunk rá.

Egy szép és jó ábra csodákra képes. Az alábbi 1. ábrát [ 1 ] - ben találtuk; talán már máskor is hivatkoztunk rá. Egy szép és jó ábr csodákr képes Az lábbi. ábrát [ ] - ben tláltuk; tlán már máskor is hivtkoztunk rá.. ábr Az különlegessége, hogy vlki nem volt rest megcsinál(tt)ni, még h sok is volt vele munk. Ennek

Részletesebben

Pálya : Az a vonal, amelyen a mozgó test végighalad. Út: A pályának az a része, amelyet adott idő alatt a mozgó tárgy megtesz.

Pálya : Az a vonal, amelyen a mozgó test végighalad. Út: A pályának az a része, amelyet adott idő alatt a mozgó tárgy megtesz. Haladó mozgások A hely és a mozgás viszonylagos. A testek helyét, mozgását valamilyen vonatkoztatási ponthoz, vonatkoztatási rendszerhez képest adjuk meg, ahhoz viszonyítjuk. pl. A vonatban utazó ember

Részletesebben

LÉGCSAVAROK AERODINAMIKÁJA

LÉGCSAVAROK AERODINAMIKÁJA Varga Béla LÉGCSAVAROK AERODINAMIKÁJA Ha megvizsgáljuk a légcsavarok működését, láthatjuk, hogy bizonyos mértékben a fába befúródó facsavarhoz vagy a csavaranyába becsavaródó csavarhoz hasonló. Ezért érthető,

Részletesebben

..::HATON Oktatóanyag::.. ALAPFOK 2. fejezet. HATON Oktatóanyag. .: Hungarian Aviation Training Online :. 2.2.1 FOLYADÉKOK ÉS GÁZOK ÁRAMLÁSA

..::HATON Oktatóanyag::.. ALAPFOK 2. fejezet. HATON Oktatóanyag. .: Hungarian Aviation Training Online :. 2.2.1 FOLYADÉKOK ÉS GÁZOK ÁRAMLÁSA 2.: Hungarian Aviation Training Online :...::::.. ALAPFOK 2. fejezet Repüléselmélet 2.2.1 FOLYADÉKOK ÉS GÁZOK ÁRAMLÁSA Mint tudjuk, folyadékok és gázok között az a legfőbb különbség, hogy a folyadékok

Részletesebben

Földstatikai feladatok megoldási módszerei

Földstatikai feladatok megoldási módszerei Földstatikai feladatok megoldási módszerei Földstatikai alapfeladatok Földnyomások számítása Általános állékonyság vizsgálata Alaptörés parciális terhelés alatt Süllyedésszámítások Komplex terhelési esetek

Részletesebben

EGY ABLAK - GEOMETRIAI PROBLÉMA

EGY ABLAK - GEOMETRIAI PROBLÉMA EGY ABLAK - GEOMETRIAI PROBLÉMA Írta: Hajdu Endre A számítógépemhez tartozó két hangfal egy-egy négyzet keresztmetszetű hasáb hely - szűke miatt az ablakpárkányon van elhelyezve (. ábra).. ábra Hogy az

Részletesebben

Áramlástan feladatgyűjtemény. 3. gyakorlat Hidrosztatika, kontinuitás

Áramlástan feladatgyűjtemény. 3. gyakorlat Hidrosztatika, kontinuitás Áramlástan feladatgyűjtemény Az energetikai mérnöki BSc és gépészmérnöki BSc képzések Áramlástan című tárgyához 3. gyakorlat Hidrosztatika, kontinuitás Összeállította: Lukács Eszter Dr. Istók Balázs Dr.

Részletesebben

Skaláris szorzat: a b cos, ahol α a két vektor által bezárt szög.

Skaláris szorzat: a b cos, ahol α a két vektor által bezárt szög. 1 Összeadás: Legyen a (7; 3) és b (- 2; 4), akkor az összegük a + b (7 + (-2); 3 + 4) = (5; 7) Kivonás: Legyen a (7; 3) és b (- 2; 4), akkor a különbségük a b (7 - (-2); 3-4)=(9; - 1) Valós számmal való

Részletesebben

A II. kategória Fizika OKTV mérési feladatainak megoldása

A II. kategória Fizika OKTV mérési feladatainak megoldása Nyomaték (x 0 Nm) O k t a t á si Hivatal A II. kategória Fizika OKTV mérési feladatainak megoldása./ A mágnes-gyűrűket a feladatban meghatározott sorrendbe és helyre rögzítve az alábbi táblázatban feltüntetett

Részletesebben

AERODINAMIKA ÉS A REPÜLÉS GÉPÉSZETE

AERODINAMIKA ÉS A REPÜLÉS GÉPÉSZETE 80 AERODINAMIKA ÉS A REPÜLÉS GÉPÉSZETE Az első felszállások után ideje felnyitni a motorháztetőt és megérteni, tulajdonképpen mi is történik, hogyan is működik az egész. Az aerodinamika a levegőben történő

Részletesebben

A Hamilton-Jacobi-egyenlet

A Hamilton-Jacobi-egyenlet A Hamilton-Jacobi-egyenlet Ha sikerül olyan kanonikus transzformációt találnunk, amely a Hamilton-függvényt zérusra transzformálja akkor valamennyi új koordináta és impulzus állandó lesz: H 0 Q k = H P

Részletesebben

Áramlástan kidolgozott 2016

Áramlástan kidolgozott 2016 Áramlástan kidolgozott 2016 1) Ismertesse a lokális és konvektív gyorsulás fizikai jelentését, matematikai leírását, továbbá Navier-Stokes egyenletet! 2) Írja fel a kontinuitási egyenletet! Hogyan egyszerűsödik

Részletesebben

Ventilátor (Ve) [ ] 4 ahol Q: a térfogatáram [ m3. Nyomásszám:

Ventilátor (Ve) [ ] 4 ahol Q: a térfogatáram [ m3. Nyomásszám: Ventilátor (Ve) 1. Definiálja a következő dimenziótlan számokat és írja fel a képletekben szereplő mennyiségeket: φ (mennyiségi szám), Ψ (nyomásszám), σ (fordulatszám tényező), δ (átmérő tényező)! Mennyiségi

Részletesebben

Rekurzív sorozatok. SZTE Bolyai Intézet nemeth. Rekurzív sorozatok p.1/26

Rekurzív sorozatok. SZTE Bolyai Intézet   nemeth. Rekurzív sorozatok p.1/26 Rekurzív sorozatok Németh Zoltán SZTE Bolyai Intézet www.math.u-szeged.hu/ nemeth Rekurzív sorozatok p.1/26 Miért van szükség közelítő módszerekre? Rekurzív sorozatok p.2/26 Miért van szükség közelítő

Részletesebben

Mérnöki alapok 2. előadás

Mérnöki alapok 2. előadás Mérnöki alapok. előadás Készítette: dr. Váradi Sándor Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Gépészmérnöki Kar Hidrodinamikai Rendszerek Tanszék 1111, Budapest, Műegyetem rkp. 3. D ép. 334. Tel:

Részletesebben

Nagy András. Feladatok a koordináta-geometria, egyenesek témaköréhez 11. osztály 2010.

Nagy András. Feladatok a koordináta-geometria, egyenesek témaköréhez 11. osztály 2010. Nagy András Feladatok a koordináta-geometria, egyenesek témaköréhez 11. osztály 010. Feladatok a koordináta-geometria, egyenesek témaköréhez 11. osztály 1) Döntsd el, hogy a P pont illeszkedik-e az e egyenesre

Részletesebben

Síkgeometria 12. évfolyam. Szögek, szögpárok és fajtáik

Síkgeometria 12. évfolyam. Szögek, szögpárok és fajtáik Szögek, szögpárok és fajtáik Szögfajták: Jelölés: Mindkét esetben: α + β = 180 Pótszögek: Olyan szögek, amelyeknek összege 90. Oldalak szerint csoportosítva A háromszögek Általános háromszög: Minden oldala

Részletesebben

TARTÓSZERKEZETEK II. NGB_se004_02 Vasbetonszerkezetek

TARTÓSZERKEZETEK II. NGB_se004_02 Vasbetonszerkezetek Széchenyi István Egyetem Szerkezetépítési és Geotechnikai Tanszék TARTÓSZERKEZETEK II. NGB_se004_0 Vasbetonszerkezetek Monolit vasbetonvázas épület födémlemezének tervezése című házi feladat részletes

Részletesebben

ÁLTALÁNOS JÁRMŰGÉPTAN

ÁLTALÁNOS JÁRMŰGÉPTAN ÁLTALÁNOS JÁRMŰGÉPTAN ELLENŐRZŐ KÉRDÉSEK 3. GÉPEK MECHANIKAI FOLYAMATAI 1. Definiálja a térbeli pont helyvektorát! r helyvektor előáll ortogonális (a 3 tengely egymásra merőleges) koordinátarendszer koordinátairányú

Részletesebben

FIZIKA II. Dr. Rácz Ervin. egyetemi docens

FIZIKA II. Dr. Rácz Ervin. egyetemi docens FIZIKA II. Dr. Rácz Ervin egyetemi docens Fontos tudnivalók e-mail: racz.ervin@kvk.uni-obuda.hu web: http://uni-obuda.hu/users/racz.ervin/index.htm Iroda: Bécsi út, C. épület, 124. szoba Fizika II. - ismertetés

Részletesebben

A= a keresztmetszeti felület cm 2 ɣ = biztonsági tényező

A= a keresztmetszeti felület cm 2 ɣ = biztonsági tényező Statika méretezés Húzás nyomás: Amennyiben a keresztmetszetre húzó-, vagy nyomóerő hat, akkor normálfeszültség (húzó-, vagy nyomó feszültség) keletkezik. Jele: σ. A feszültség: = ɣ Fajlagos alakváltozás:

Részletesebben

GYAKORLATI SZÁMÍTÁSI MÓDSZEREK A FORGÓSZÁRNYAK AERODINAMIKÁJÁBAN BEVEZETÉS

GYAKORLATI SZÁMÍTÁSI MÓDSZEREK A FORGÓSZÁRNYAK AERODINAMIKÁJÁBAN BEVEZETÉS Gausz Zsanna - Gausz Tamás GYAKORLATI SZÁMÍTÁSI MÓSZEREK A FORGÓSZÁRNYAK AEROINAMIKÁJÁBAN A cikk a forgó szárnyak számításában elért, néhány, fontos, az impulzus tétel és a lapelem elmélet egyesítésére

Részletesebben

Mit nevezünk nehézségi erőnek?

Mit nevezünk nehézségi erőnek? Mit nevezünk nehézségi erőnek? Azt az erőt, amelynek hatására a szabadon eső testek g (gravitációs) gyorsulással esnek a vonzó test centruma felé, nevezzük nehézségi erőnek. F neh = m g Mi a súly? Azt

Részletesebben

1. Feladatok a dinamika tárgyköréből

1. Feladatok a dinamika tárgyköréből 1. Feladatok a dinamika tárgyköréből Newton három törvénye 1.1. Feladat: Három azonos m tömegű gyöngyszemet fonálra fűzünk, egymástól kis távolságokban a fonálhoz rögzítünk, és az elhanyagolható tömegű

Részletesebben

Koordináta-geometria feladatgyűjtemény

Koordináta-geometria feladatgyűjtemény Koordináta-geometria feladatgyűjtemény A feladatok megoldásai a dokumentum végén találhatók Vektorok 1. Egy négyzet két szemközti csúcsának koordinátái: A( ; 7) és C(4 ; 1). Határozd meg a másik két csúcs

Részletesebben

SZÁMÍTÁSI FELADATOK I.

SZÁMÍTÁSI FELADATOK I. SZÁMÍTÁSI FELADATOK I. A feladatokat figyelmesen olvassa el! A válaszokat a feladatban előírt módon adja meg! A számítást igénylő feladatoknál minden esetben először írja fel a megfelelő összefüggést (képletet),

Részletesebben

Mechanika Kinematika. - Kinematikára: a testek mozgását tanulmányozza anélkül, hogy figyelembe venné a kiváltó

Mechanika Kinematika. - Kinematikára: a testek mozgását tanulmányozza anélkül, hogy figyelembe venné a kiváltó Mechanika Kinematika A mechanika a fizika része mely a testek mozgásával és egyensúlyával foglalkozik. A klasszikus mechanika, mely a fénysebességnél sokkal kisebb sebességű testekre vonatkozik, feloszlik:

Részletesebben

Fizika alapok. Az előadás témája

Fizika alapok. Az előadás témája Az előadás témája Körmozgás jellemzőinek értelmezése Általános megoldási módszer egyenletes körmozgásnál egy feladaton keresztül Testek mozgásának vizsgálata nem inerciarendszerhez képest Centripetális

Részletesebben

Folyadékok és gázok áramlása

Folyadékok és gázok áramlása Folyadékok és gázok áramlása Gázok és folyadékok áramlása A meleg fűtőtest vagy rezsó felett a levegő felmelegszik és kitágul, sűrűsége kisebb lesz, mint a környezetéé, ezért felmelegedik. A folyadékok

Részletesebben

VILLAMOS FORGÓGÉPEK. Forgó mozgás létesítése

VILLAMOS FORGÓGÉPEK. Forgó mozgás létesítése SZÉCHENYI ISTVÁN EGYETEM HTTP://UNI.SZE.HU VILLAMOS FORGÓGÉPEK Forgó mozgás létesítése Marcsa Dániel Villamos gépek és energetika 203/204 - őszi szemeszter Elektromechanikai átalakítás Villamos rendszer

Részletesebben

Hatvani István fizikaverseny forduló megoldások. 1. kategória. J 0,063 kg kg + m 3

Hatvani István fizikaverseny forduló megoldások. 1. kategória. J 0,063 kg kg + m 3 Hatvani István fizikaverseny 016-17. 1. kategória 1..1.a) Két eltérő méretű golyó - azonos magasságból - ugyanakkora végsebességgel ér a talajra. Mert a földfelszín közelében minden szabadon eső test ugyanúgy

Részletesebben

MODELLEZÉS - SZIMULÁCIÓ

MODELLEZÉS - SZIMULÁCIÓ Mechatronika = Mechanikai elemek+ elektromechanikai átalakítók+ villamos rendszerek+ számítógép elemek integrációja Eszközök, rendszerek, gépek és szerkezetek felügyeletére, vezérlésére (manapság miniatürizált)

Részletesebben

MECHANIKA I. rész: Szilárd testek mechanikája

MECHANIKA I. rész: Szilárd testek mechanikája Egészségügyi mérnökképzés MECHNIK I. rész: Szilárd testek mechanikája készítette: Németh Róbert Igénybevételek térben I. z alapelv ugyanaz, mint síkban: a keresztmetszet egyik oldalán levő szerkezetrészre

Részletesebben

A kardáncsukló kinematikája I. A szögelfordulások közti kapcsolat skaláris levezetése

A kardáncsukló kinematikája I. A szögelfordulások közti kapcsolat skaláris levezetése A kardáncsukló kinematikája I. A szögelfordulások közti kapcsolat skaláris levezetése Bevezetés A Hooke -, vagy Kardán - csukló a gyakorlatban széles körben elterjedt gépelem. Feladata a forgó mozgás átszármaztatása

Részletesebben

K - K. 6. fejezet: Vasbeton gerenda vizsgálata Határnyomatéki ábra előállítása, vaselhagyás tervezése. A határnyíróerő ábra előállítása.

K - K. 6. fejezet: Vasbeton gerenda vizsgálata Határnyomatéki ábra előállítása, vaselhagyás tervezése. A határnyíróerő ábra előállítása. 6. fejezet: Vasbeton gerenda vizsgálata 6.1. Határnyomatéki ábra előállítása, vaselhagyás tervezése. A határnyíróerő ábra előállítása. pd=15 kn/m K - K 6φ5 K Anyagok : φ V [kn] VSd.red VSd 6φ16 Beton:

Részletesebben

H01 TEHERAUTÓ ÉS BUSZMODELL SZÉLCSATORNA VIZSGÁLATA

H01 TEHERAUTÓ ÉS BUSZMODELL SZÉLCSATORNA VIZSGÁLATA H01 TEHERAUTÓ ÉS BUSZMODELL SZÉLCSATORNA VIZSGÁLATA 1. A mérés célja A mérési feladat moduláris felépítésű járműmodellen a c D ellenállástényező meghatározása különböző kialakítások esetén, szélcsatornában.

Részletesebben

Hatvani István fizikaverseny forduló megoldások. 1. kategória

Hatvani István fizikaverseny forduló megoldások. 1. kategória . kategória.... Téli időben az állóvizekben a +4 -os vízréteg helyezkedik el a legmélyebben. I. év = 3,536 0 6 s I 3. nyolcad tonna fél kg negyed dkg = 5 55 g H 4. Az ezüst sűrűsége 0,5 g/cm 3, azaz m

Részletesebben

Kosárra dobás I. Egy érdekes feladattal találkoztunk [ 1 ] - ben, ahol ezt szerkesztéssel oldották meg. Most itt számítással oldjuk meg ugyanezt.

Kosárra dobás I. Egy érdekes feladattal találkoztunk [ 1 ] - ben, ahol ezt szerkesztéssel oldották meg. Most itt számítással oldjuk meg ugyanezt. osárra dobás I. Egy érdekes feladattal találkoztunk [ 1 ] - ben, ahol ezt szerkesztéssel oldották meg. Most itt számítással oldjuk meg ugyanezt. A feladat Az 1. ábrán [ 1 ] egy tornaterem hosszmetszetét

Részletesebben

Tartószerkezet-rekonstrukciós Szakmérnöki Képzés

Tartószerkezet-rekonstrukciós Szakmérnöki Képzés 1_5. Bevezetés Végeselem-módszer Végeselem-módszer 1. A geometriai tartomány (szerkezet) felosztása (véges)elemekre.. Lokális koordináta-rendszer felvétele, kapcsolat a lokális és globális koordinátarendszerek

Részletesebben

Hangterjedés akadályozott terekben

Hangterjedés akadályozott terekben Hangterjedés akadályozott terekben Hangelnyelés, hanggátlás: hangszigetelés Augusztinovicz Fülöp segédlet, 2014. Szakirodalom P. Nagy József: A hangszigetelés elmélete és gyakorlata Akadémiai Kiadó, Budapest,

Részletesebben

Brósch Zoltán (Debreceni Egyetem Kossuth Lajos Gyakorló Gimnáziuma) Megoldások

Brósch Zoltán (Debreceni Egyetem Kossuth Lajos Gyakorló Gimnáziuma) Megoldások Megoldások 1. Tekintsük az alábbi szabályos hatszögben a következő vektorokat: a = AB és b = AF. Add meg az FO, DC, AO, AC, BE, FB, CE, DF vektorok koordinátáit az (a ; b ) koordinátarendszerben! Alkalmazzuk

Részletesebben

v i = v i V. (1) m i m i (v i V) = i P = i m i V = m i v i i A V = P M

v i = v i V. (1) m i m i (v i V) = i P = i m i V = m i v i i A V = P M Mképpen függ egy pontrendszer mpulzusa a vonatkoztatás rendszertől? K-ban legyenek a részecskék sebessége v. K -ben mely K-hoz képest V sebességgel halad v = v V. (1) P = m v = m (v V) = m v m V = = P

Részletesebben