A negyedéves munkaerı-gazdálkodási felmérés tapasztalatai Baranya megyében

Átírás

1 A negyedéves munkaerı-gazdálkodási felmérés tapasztalatai Baranya megyében I. negyedév 7621 Pécs, Király u. 46. Telefon: (72) Fax: (72) Honlap:

2 A felmérés rövid bemutatása, céljának, szerepének ismertetése A PHARE TWINING svéd-dán modernizációs folyamat során került kialakításra a negyedéves munkaerı-gazdálkodási felmérés, amely immár több éves múltra tekint vissza. A felmérés elemszámát tekintve jelenleg az ÁFSZ legnagyobb volumenő adatgyőjtése, melyben fıként a kirendeltségekkel partneri viszonyt ápoló munkaadók vesznek részt, azonban nem reprezentálja a gazdasági szervezetek területi, ágazati és létszámnagyság kategóriák szerinti összetételét. A válaszadás a kitöltött kérdıívek kirendeltségekre való visszaküldésével, illetve interneten keresztül on-line történhet. A negyedéves munkaerı-gazdálkodási felméréssel helyi, megyei és régiós szinten, negyedéves periódusokban, gyors, naprakész információkat győjthetünk a munkáltatók létszám-gazdálkodási tervérıl, és elısegíthetjük az üres álláshelyek sikeres feltárását, közzétételét. A negyedéves munkaerı-gazdálkodási felmérés másodlagos célja a munkaerıpiaci folyamatok iránt érdeklıdı pályaválasztók, munkavállalók, foglalkoztatók és beruházók tájékoztatása, a döntési folyamatok segítése. A 2014 elsı negyedévére vonatkozó adatfelvételre január 6 január 29. között került sor. A kérdıívben a munkáltatók a december 31.-i statisztikai állományi létszámukat közölték és ehhez képest adták meg a várható létszámmozgást. 1. A megye munkaerı-piaci helyzetének bemutatása, kiegészítve a legfontosabb idıbeli változások prezentálásával A KSH munkaerı felmérésének adatai szerint (a éves népesség körében) IV. negyedévében Baranya megyében 150,8 ezer fıt foglalkoztattak, ez az elızı év azonos idıszakához viszonyítva 6,7%-os növekedést jelent. A munkanélküliek IV. negyedévi átlagos száma 12,5 ezer volt, egy év alatt 45,6%-kal (!) csökkent. A éves népességet tekintve a foglalkoztatási ráta 50,6%-ot tett ki, 3,5%-ponttal magasabb az egy évvel korábbinál. Az aktivitási ráta 0,1%-ponttal emelkedve 54,8%-ra nıtt az elızı év azonos idıszakához viszonyítva. A foglalkoztatási ráta országos átlagtól való elmaradása csökkent az elızı évihez viszonyítva 4,0%-ról 2,1%-pontra, az aktivitási ráta eltérése az országostól ugyanakkor nıtt 2,5%-ról 3,2%-pontra. Ugyanezen adatforrás szerint a megye munkanélküliségi rátája 7,7%-ot tett ki, ami 6,3%-ponttal alacsonyabb az elızı év azonos idıszakánál, és az országos átlagnál is kedvezıbb 1,4%-ponttal. A legalább 5 fıt foglalkoztató Baranya megyei székhelyő gazdasági szervezeteknél alkalmazásban állók létszáma IV. negyedévében 80,5 ezer fıt tett ki, amely 2,1%-kal magasabb volt az elızı évinél, miközben országos szinten 0,9%-os emelkedés volt tapasztalható. A versenyszféra létszáma 44,3 ezer fı, 0,7%-kal csökkent az elızı év hasonló idıszakához képest, a közszférában foglalkoztatottak 32,4 ezer fıs száma viszont 4,9%-os emelkedést mutat (2013. I-III negyedéves adat). A nemzetgazdasági ágakat tekintve az ingatlanügyletek területén több mint 38,7%-al nıtt a foglalkoztatás. Kisebb mértékő a szakmai, tudományos, mőszaki tevékenység (24,0%), és a szállítás, raktározás (18,8%) ágazatokban bekövetkezett létszámnövekedés. Ugyanakkor a legtöbb alkalmazottat foglalkoztató feldolgozóiparban minimálisan (0,6%) kisebb a létszám (2013. I-III negyedéves adat). 2

3 Népességi és a KSH munkaerı-felmérésének adatai Baranya megyében 1 Megnevezés 2012.IV IV IV IV. n.év n.év n.év n.év a népesség %-ában Népesség száma, (ezer fı) a) 388,9 377,1 Aktív korú (15-74 éves) lakosság száma (ezer fı) b) 300,2 297,8 77,2 79,0 Gazdaságilag aktívak, (ezer fı) b) 164,3 163,3 42,2 43,3 Foglalkoztatottak száma (ezer fı) b) 141,3 150,8 36,3 40,0 Munkanélküliek száma (KSH, ILO) (ezer fı) b) 23,0 12,5 5,9 3,3 Alkalmazásban állók száma (ezer fı) c) 78,9 80,5 20,3 21,3 Inaktívak száma (ezer fı) b) 135,9 134,5 34,9 35,7 Baranya megyei székhellyel szeptember végén gazdasági szervezet szerepelt a KSH nyilvántartásában, 0,3%-kal több mint egy évvel korábban. Ebbıl a vállalkozások száma volt, így ezer lakosra 152 vállalkozás jutott. A regisztrált szervezetek 28,4%-a, (18 147) társas vállalkozásként volt bejegyezve, nagyobb hányaduk, 61,5%-uk (39 250) pedig egyéni vállalkozásként volt nyilvántartva. A regisztrált vállalkozások nemzetgazdasági ágak szerinti számát tekintve a legtöbb vállalkozás a mezıgazdaság (13,8 ezer) területén lett bejegyezve. A második legnépszerőbb az ingatlanügyek (10,1 ezer) ágazata. Kissé kevesebb a vállalkozások száma a kereskedelem, gépjármőjavítás (6,4 ezer), valamint a szakmai, tudományos, mőszaki tevékenység (6,1 ezer) nemzetgazdasági ág területén. 2. A felmérésbe bevont válaszadó gazdasági szervezetek jellemzése A I. negyedévi adatfelvételbe a Baranyában mőködı munkaügyi kirendeltségeink összesen 393 munkáltatót terveztek bevonni, a körzetenként megadott mintanagyság 36 és 105 között mozgott. A megkeresett szervezetek 92,1%-a, mintegy 362 munkáltató válaszolt kérdéseinkre. A megkérdezett cégek 73,7%-a mikro- és kisvállalkozások körébe tartozott, ugyanakkor ezek a gazdálkodók az érintett munkavállalók mindössze 17,2%-át foglalkoztatták a felmérés idıpontjában, december 31-én. A közepes létszámnagyságú vállalkozások a minta 22,4%-át tették ki, de az itt foglalkoztatottak az érintett létszám 35,0%-át adták. A nagyvállalkozások a minta kis hányadát tették ki, 3,9%-át, ugyanakkor az érintett munkavállalók 47,9%-át foglalkoztatták. (Az adatok az összes létszámot, közfoglalkoztatással együtt tartalmazzák). 1 Forrás: KSH Stadat táblák és IV. negyedév a) 2012, ill január 1-jén. b) IV. negyedéves adatok-ksh stadat táblákból. c) A négy fınél többet foglalkoztató vállalkozások, létszámhatártól függetlenül a költségvetési szervek és a kijelölt nonprofit szervezetek székhely szerinti IV. negyedéves évközi adatai. 3

4 A felmérésben résztvevı munkáltatók és az általuk foglalkoztatottak száma, vállalati nagyság szerinti bontásban Vállalati méret Felmérésben résztvevı munkáltatók Foglalkoztatottak összesen száma (db ) megoszlása (%) száma (fı) megoszlása (%) Mikro (0-9 fı) , ,0 Kis (10-49 fı) , ,2 Közép ( fı) 81 22, ,0 Nagy (250 fı felett) 14 3, ,9 Összesen Az elızı felméréshez képest összességében 4-el nıtt a választ adó munkáltatók száma. A 362 megkérdezett munkáltató december végén fıt foglalkoztatott, ez 356 fıvel alacsonyabb létszám a IV. negyedévi felmérésben érintett szervezetek összlétszámánál. Az elızı negyedévi felméréshez képest a nagy (250 fınél többet foglalkoztató) szervezeteknél alkalmazottak aránya 2,2%-ponttal, a mikro- és kis szervezeteknél 1,1%- ponttal nıtt. Ugyanakkor 3,2%-kal szőkült a dolgozók hányada a közepes cégeknél. A válaszadó 362 gazdasági szervezet a III. negyedév végén regisztrált 63,8 ezer gazdasági szervezet 0,6%-át képviseli. A negyedéves felmérésben részt vevı gazdálkodók legnagyobb számban a feldolgozóiparból (97 cég) kerültek ki, Baranya gazdaságában ez az ágazat a legmeghatározóbb. Emellett jelentıs számban találhatók a mintában munkáltatók a kereskedelem, gépjármőjavítás (64 cég), a mezıgazdaság (39 cég), az építıipar (35 cég) a szálláshely szolgáltatás, vendéglátás (28 cég), területérıl. A feldolgozóipart leginkább a fémalapanyag, fémfeldolgozási termékek gyártása (18 cég), az élelmiszergyártás (18 cég), a textília, ruházat, bır és bırtermék gyártása (14 cég), a gumi, mőanyag termékek gyártása (12 cég), reprezentálja. 4

5 A felmérésben résztvevı munkáltatók száma és megoszlása Vállalati létszámnagyság-kategória Nemzetgazdasági ág Mikro (0-9 fı) Kis (10-49 fı) Közép ( fı) Nagy (249 fı felett) db % db % db % db % Mezıgazdaság, erdıgazdálkodás, halászat 13 3,6 16 4,5 9 2,5 1 0,3 39 Bányászat, kıfejtés 0 0,0 2 0,6 1 0,3 0 0,0 3 Feldolgozóipar 20 5, ,3 31 8,7 2 0,6 97 Élelmiszer, ital, dohánytermék gyártása 2 0,6 9 2,5 7 2,0 0 0,0 18 Textília, ruházat, bır és bırtermék gyártása 2 0,6 7 2,0 5 1,4 0 0,0 14 Fafeldolgozás, papírtermék gyártása, nyomdai tevékenység 3 0,8 7 2,0 1 0,3 0 0,0 11 Vegyi anyag, termék gyártása 0 0,0 1 0,3 1 0,3 0 0,0 2 Gumi-, mőanyag és nemfém ásványi termék gyártása 1 0,3 7 2,0 4 1,1 0 0,0 12 Fémalapanyag és fémfeldolgozás 6 1,7 6 1,7 6 1,7 0 0,0 18 Számítógép, elektronikai, optikai termék gyártása 0 0,0 1 0,3 0 0,0 1 0,3 2 Villamos berendezés gyártása 0 0,0 1 0,3 1 0,3 0 0,0 2 Gép, gépi berendezés gyártása 1 0,3 2 0,6 2 0,6 1 0,3 6 Jármőgyártás 1 0,3 3 0,8 2 0,6 0 0,0 6 Egyéb feldolgozóipai tev.; ipari gép, berendezés javítása 4 1,1 0 0,0 2 0,6 0 0,0 6 Villamosenergia-, gáz-, gızellátás 0 0,0 1 0,3 2 0,6 0 0,0 3 Vízellátás; szennyvíz győjtése 3 0,8 3 0,8 1 0,3 2 0,6 9 Építıipar 18 5,0 14 3,9 3 0,8 0 0,0 35 Kereskedelem, gépjármőjavítás 36 10,1 21 5,9 6 1,7 1 0,3 64 Szállítás, raktározás 1 0,3 1 0,3 2 0,6 2 0,6 6 Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás 18 5,0 7 2,0 3 0,8 0 0,0 28 Információ, kommunikáció 0 0,0 1 0,3 0 0,0 0 0,0 1 Pénzügyi, biztosítási tevékeny 0 0,0 1 0,3 2 0,6 0 0,0 3 Ingatlanügyletek 2 0,6 2 0,6 1 0,3 0 0,0 5 Szakmai, tudományos, mőszaki tev. 9 2,5 2 0,6 3 0,8 0 0,0 14 Adminisztratív és szolgáltatást tám. tev. 3 0,8 3 0,8 1 0,3 1 0,3 8 Közigazgatás, védelem; kötelezı társ.bizt. 0 0,0 4 1,1 3 0,8 3 0,8 10 Oktatás 0 0,0 1 0,3 5 1,4 0 0,0 6 Humán-egészségügyi, szociális ellátás 3 0,8 6 1,7 4 1,1 2 0,6 15 Mővészet, szórakoztatás 1 0,3 3 0,8 0 0,0 0 0,0 4 Egyéb szolgáltatás 3 0,8 5 1,4 4 1,1 0 0,0 12 Összesen , , ,4 14 3,9 362 A KSH III. negyedévi évközi ágazati statisztikája alapján Baranyában az alkalmazásban állók száma 79,8 ezer fı volt, így az NMF-ben szereplı cégek létszáma alapján 27,4%-os reprezentáltságot jelent. A felmérésben résztvevı cégeknél foglalkoztatott összlétszám többségét, 25,9%-át a feldolgozóipar adta. A kereskedelem, gépjármőjavítás 10,8%, a szállítás, raktározás 8,9%-os, a mezıgazdaság 8,5%-os hányaddal szerepel. Kiemelkedı mértékben emelkedett a közigazgatás, védelem; kötelezı társadalombiztosítás területén foglalkoztatottak aránya (19,2%). Összesen 100 % 5

6 Az alkalmazottak ágazatonkénti létszámára vonatkozó adatokat a KSH adatokkal összevetve elmondható, hogy a feldolgozóipar; a mezıgazdaság; a bányászat, kıfejtés; a vízellátás, hulladékgazdálkodás; a szállítás, raktározás; a kereskedelem, gépjármőjavítás; a közigazgatás az átlagosnál nagyobb mértékben reprezentáltak a felkeresett mintában. A villamosenergia-, gáz-, gızellátás; az építıipar; az oktatás; a humán-egészségügyi ellátás; az információ, kommunikáció; a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás területe az átlagosnál kisebb arányban szerepel a felmérésben. A I. negyedéves munkaerı-gazdálkodási felmérés ágazati reprezentációja Nemzetgazdasági ág Az NMF-ben szereplı cégeknél foglalkoztatottak száma 2013.dec.31.-én (fı) Alkalmazásban állók száma a KSH évközi adatai szerint III. név Reprezentációs arány (%) Mezıgazd., erdıgazd., halászat ,2 Bányászat, kıfejtés ,0 Feldolgozóipar ,8 Villamosenergia-, gáz-, gızellátás, légkondicionálás ,0 Vízellátás, szennyvíz győjtése, kezelése, hulladékgazdálkodás, ,4 szennyezıdésmentesítés Építıipar ,7 Kereskedelem, gépjármőjavítás ,9 Szállítás, raktározás ,0 Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás ,5 Információ, kommunikáció ,0 Pénzügyi, biztosítási tevékenység ,5 Ingatlanügyletek ,9 Szakmai, tudományos, mőszaki tevékenység ,6 Adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység ,6 Közigazgatás, védelem; kötelezı társadalombiztosítás ,4 Oktatás ,4 Humán-egészségügyi, szociális ell ,6 Mővészet, szórakoztatás, szabad idı ,3 Egyéb szolgáltatás ,5 Baranya megye összesen: ,4 A mintában érintett válaszadók átlagos foglalkoztatotti létszáma Baranyában 60 fıt tett ki. Ennél nagyobb átlagos létszám csak a megyeközpont körül, Pécs körzetében fordul elı (144 fı). A többi térségben szinte mindenhol ennél jóval alacsonyabb. Nagyobb létszámot foglalkoztató cégek a komlói, szigetvári, és siklósi térségben fordulnak elı, itt a foglalkoztatotti létszám átlagosan fı, a mohácsi körzetben pedig már csak átlagosan 17 fıs cégek vannak. Az átlagos létszám az elızı negyedévi felméréshez képest csökkent, 62- rıl 60 fıre. Legnagyobb az átlagos foglalkoztatotti létszám emelkedésének mértéke, a pécsi (+7), és a mohácsi (+4) térségben. 6

7 A megkeresett cégek és a foglalkoztatottak száma kirendeltségi bontásban Kirendeltségek A felmérésben résztvevı munkáltatók A felmérésben résztvevı munkáltatóknál foglalkoztatottak száma Átlagos foglalkoztatotti létszám száma (db ) megoszlása (%) száma (db ) megoszlása (%) (fı) Pécs 91 25, ,9 144 Komló 71 19, ,5 48 Mohács 31 8, ,5 17 Siklós 55 15, ,5 34 Sellye 38 10, ,4 25 Szigetvár 34 9, ,3 41 Szentlırinc 42 11, ,9 15 Összesen , ,0 60 A válaszadásban leginkább Pécs és Komló területén gazdálkodó cégek voltak érintettek. E két kirendeltség munkáltatói tették ki a mintában szereplık közel felét, viszont e két térségben jelentkezett a foglalkoztatottak több mint háromnegyede (75,4%). 3. A felmérés adatai alapján a várható létszámgazdálkodás elemzése Az adatfelvétel során többek között arra kellett választ adni a megkérdezett gazdasági szervezeteknek, hogy a kérdezés idıpontjában rögzített létszámhoz képest hogyan alakul a foglalkoztatottak száma 3, illetve 12 hónap múlva. A felmérésben résztvevı szervezetek megoszlása a 3 és 12 hónapon belüli létszámnövelési és csökkentési szándékok szerint Létszámváltozás 3 hónap múlva 12 hónap múlva db % db % Csökkenı 27 7, ,8 Stagnáló , ,5 Növekedı 72 19, ,7 Válaszadók száma A vállalatok többsége, 72,7%-a, 3 hónap múlva stagnáló létszámmal tervezi mőködését az elıtte álló negyedévben. A stagnáló létszámmal számolók hányada az elızı negyedévi felméréshez képest csökkent 8,3%-ponttal. A létszám növekedését tervezık hányada 19,9%, 5,9%-ponttal magasabb, mint az elızı felmérésnél volt. Az alkalmazott létszám szőkítését 3 hónapos távlatban prognosztizálók hányada növekedett: 7,5%-ra (az elızı felméréskor 5,0% volt arányuk). 7

8 Egyéves idıtávban az elırejelzés szerint létszámcsökkenésre a cégek 10,8%-a számít. Az elızı IV. negyedéves felméréskor a megkérdezettek kisebb hányada, 9,2%-a számított létszámcsökkentésre. A létszámbıvülést, növekvı tendenciát tervezı munkáltatók aránya a jelen felmérés szerint 25,7%. Az elızı felméréskor a bıvíteni szándékozók aránya alacsonyabb volt (24,3%). A stagnálást becslık tábora az összes munkáltató 63,5%-át teszi ki, arányuk 3,0%-ponttal alacsonyabb, mint az elızı negyedévi felmérésünkkor volt. Mostani felmérésünk eredménye szerint, március végére a megkérdezett munkaadók összességében a létszám 164 fıs (-0,8%) csökkenésére számítanak a december 31.-i állapothoz képest. A munkakörönkénti elırejelzés szerint 505 új belépés mellett 669 kilépés várható. A foglalkoztatottak létszáma a I. negyedéves munkaerı-gazdálkodási felmérésbe vont munkáltatóknál Baranya megyében várható létszám egy év múlva várható létszám 3 hónap múlva aktuális létszám: dec. 31- én fı A be-, és kilépések egyenlegét tekintve a következı három hónapban a foglalkoztatotti létszám nagymértékő csökkenésére a közigazgatás, védelem; kötelezı társadalombiztosítás területén (-360 fı) számíthatunk. A foglalkoztatás kisebb mértékő szőkülése várható az oktatás (-14), és a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás (-5) területén is. Ugyanakkor a feldolgozóipar (73 fı), a kereskedelem, gépjármőjavítás (52 fı), és az építıipar (24 fı) területén bıvülésre lehet számítani. A létszámalakulást vállalati méretkategóriánként tekintve a mikro, a kis- és középmérető foglalkoztatók jeleztek 3 hónapra elıre létszámbıvülést. A nagymérető vállalkozások 266 fıs létszámcsökkentést terveztek. A középvállalkozásoknál nagyarányú bıvítés várható, itt 3 hónap múlva 83 fıs növekedést prognosztizáltak. A három hónapos elırejelzés létszámadatait kirendeltségi körzetenként vizsgálva a legnagyobb létszámnövekedés (129 fı) a pécsi kirendeltség körzetében jelentkezik. Ennél kisebb mértékő emelkedés várható a sellyei (27 fı), a szentlırinci (19 fı), a mohácsi (11 fı), és a szigetvári (4 fı) kirendeltség területén. Kiemelkedı mértékő csökkenés várható a komlói térségben (-350 fı) a közigazgatási ágazatban megjelenı nagyszámú kilépı miatt. Siklós térségében 4 fıs létszámcsökkenést terveznek. 8

9 A 12 hónapos elırejelzés adataiból kitőnik, hogy a foglalkoztatási helyzet ebben az idıintervallumban kedvezıtlenül alakul, a prognózis pesszimista várakozásokról tanúskodik. A megkérdezett cégek összesített tervei, 1555 fıs, -7,1%-os létszám csökkenési szándékról tájékoztatnak az elıttünk álló egy év vonatkozásában. Kirendeltségenként vizsgálva eltérı nagyságú létszámmozgások tapasztalhatók a megye hét körzetében. Jelentıs csökkenést prognosztizálnak a pécsi (-1115 fı) és a komlói (-502 fı) kirendeltség területén. Egy év idıtávlatában létszámgyarapodást valószínősítenek a mohácsi (13 fı), a siklósi (22 fı), a sellyei (18 fı), és a szigetvári (9 fı) munkáltatók körében. 9

10 Létszámnagyság alapján jelentıs különbségeket figyelhetünk meg egy év távlatában a vállalkozások között. Bıvítésre számítanak a mikrovállalkozások (9 fı, 1,4%) a kisvállalkozások (49 fı, 1,6%) és a középvállalkozások (111 fı, 1,5%). Ezzel ellentétben nagymértékő csökkenést prognosztizáltak a nagyvállalkozások (-1724 fı, -16,5%). A 12 hónapra elıre jelzett létszám növekedési várakozások ágazatok szerint bontva, elsısorban a feldolgozóiparban jelentkeznek (188 fı), nagyrészt a gépi berendezések gyártása területén. Kisebb mértékő létszámgyarapodás valószínősíthetı az építıipar (18 fı), és a kereskedelem, gépjármőjavítás (57 fı) területén. Nagyobb létszámszőkülést prognosztizáltak egy évre elıre a közigazgatás, védelem, kötelezı társadalombiztosítás (-1873 fı) területén. Kisebb csökkenés várható a szállítás, raktározás (-12 fı), és a mezıgazdaság (-46 fı) ágazatokban. Szakmacsoportok szerinti elırejelzés A felmérés alapján képet kaphatunk a munkaerı szakmánkénti mozgásáról is. Az elsı negyedévre a munkáltatók 505 belépést és 669 kilépést prognosztizáltak különbözı munkakörökben. (Lásd melléklet!) A 3 hónapon belüli létszámmozgások nagy része szokás szerint betanított-, illetve segédmunkásokat takar. A negyedik negyedév folyamán belépık több mint 60%-a, a kilépık közel fele közülük kerülhet ki. Nagyobb létszámfelvétel várható az elsı negyedévben a kereskedelmi és vendéglátó-ipari foglalkozásokban (74 fı), a gazdasági, igazgatási, érdekképviseleti vezetık (49 fı), a jármővezetık és mobil gépek kezelıi (35 fı), és az irodai ügyviteli (34 fı) foglalkozásúak körében. A várható kilépések nagyobb számban a kereskedelmi és vendéglátó-ipari (-30 fı), az ipari, építıipari (-22 fı), és a takarítók (-42 fı) munkakörben dolgozók körét fogja várhatóan jellemezni. A következı 3 hónapra jelzett létszámváltozások FEOR csoportokban 10

11 A következı három hónapra, a év elsı negyedévére prognosztizált létszámmozgások összesített munkakörönkénti egyenlegét tekintve nagyobb létszámbıvítési szándék fordul elı a következı munkakörökben: kereskedelmi és vendéglátó-ipari foglalkozások (57 fı), feldolgozóipari gépek kezelıi (40 fı), irodai, ügyviteli foglalkozások (22 fı). Létszám csökkenésben érintettek leginkább a szakképzettséget nem igénylı (egyszerő) foglalkozások (-450 fı). Közfoglalkoztatás Megyénkben kiemelkedıen fontos szerepe van a közfoglalkoztatásnak. A megkérdezett cégek jelenleg, december végén több mint háromezer-ötszáz fıt (3641 fı) alkalmaztak közfoglalkoztatási formában. A közfoglalkoztatás az összlétszámnak 16,7%-át teszi ki, és két gazdasági ágra összpontosul. Az összes közfoglalkoztatott 13,2%-a (480 fı) a mezıgazdaságban dolgozik, és 83,6%-át teszi ki a közigazgatás védelem, kötelezı társadalombiztosítás (3 045 fı) ágazat területén alkalmazott létszám. A vállalati méretkategória szerint elsısorban a nagy és középkategóriájú cégek foglakoztatják nagy többségüket (93,3%, és 5,4%), a kismérető (1,2%) és microcégek (0,1%) csekély mértékben vesznek részt a közfoglalkoztatásban. Kirendeltségi bontás szerint a közfoglalkoztatottak nagy részét, fıt a pécsi kirendeltségi körzet cégei alkalmazták, ezen kívül a komlói (1 028 fı), és a sellyei (87 fı) munkáltatóknál álltak alkalmazásban december 31-én. A közfoglalkoztatottak 3 hónap múlva várható létszáma összesen 10,0%-kal, fıre csökken az elıre jelzések szerint. A három hónap múlva, március végére várható alkalmazotti létszám a közfoglalkoztatottak nélkül kis mértékben növekedne (1,1%), de a közfoglalkoztatottak számának jelentıs csökkenése miatt az összes foglalkoztatott létszám együttesen 0,1%-kal lesz alacsonyabb a jelenlegi létszámnál. Az egy évre elıre vetített várható létszám fıre csökken. A jelenlegihez hasonlítva 50,4%-os csökkenés lesz megfigyelhetı a közfoglalkoztatás területén. A jövı évre elıre várható alkalmazotti létszám a közfoglalkoztatottak nélkül 1,5%-kal lesz nagyobb a jelenlegi (decemberi) létszámnál. Az összes létszám csökkenése várhatóan 7,1%-os lesz, a közfoglalkoztatottak számának elıre vetített jelentısebb csökkenése miatt. 11

12 4. A pályakezdıkkel kapcsolatos vélemény A munkaerı-gazdálkodási adatlap 5. kérdésénél a pályakezdık alkalmazásával kapcsolatos tapasztalataikról, véleményükrıl érdeklıdtünk partner munkáltatóinknál. A válaszadóknak tíz állítás közül kellett kiválasztani azokat, amelyekkel egyetértenek. Megnevezés Egyetértık Aránya száma (%) Az állam számos támogatást nyújt utánuk % Nehezen alkalmazkodnak a munkahelyen 20 6% A legfrissebb szakmai tudással rendelkeznek % Betanításuk sok idıt vesz el 76 21% Könnyebben betaníthatók, mint más korosztályok % Betanításuk lefoglal egy szakképzett kollegát % Olcsóbbak, mint a tapasztalt munkaerı 76 21% Hosszú távon nem lehet rájuk számítani 62 17% Hasznosak, mert önállóan képesek feladatokat ellátni 14 4% Lassabb munkavégzésüket nem ellensúlyozza az alacsonyabb bérük 22 6% Igen nagy hangsúlyt kapott a pályakezdık alkalmazására kérhetı állami támogatások jelentısége. A legtöbben azzal értettek egyet (56%), hogy azért éri meg ıket alkalmazni, mert az állam számos támogatást nyújt utánuk. A megyébe tartozó 7 kirendeltség közül 6 kirendeltség munkáltatói ezt tartották elsı helyen a legfontosabbnak. Egy évvel korábban is megkérdeztük a vállalkozásokat ugyanerrıl, s az akkori véleményekbıl is hasonló eredmény volt kimutatható. Másodsorban 31%-uk nyilatkozott arról, hogy könnyebben betaníthatók, mint más korosztályok. Jelenlegi felmérésünk szerint megközelítıen ugyanannyian értettek egyet ezzel az állítással, mint az elızı évben. Ezek után már a fiatal munkaerı foglalkoztatásával kapcsolatos problémák is elıtérbe kerültek. Nevezetesen az, hogy betanításuk lefoglal egy szakképzett kollégát, és betanításuk sok idıt vesz el. Míg az elsı kritérium aránya a tavalyi felméréshez képest nıtt, addig a második szempont jelentısége csökkent. Negyedik helyen szerepel az a szakmai szempont, hogy a legfrissebb szakmai tudással rendelkeznek. A válaszadó munkáltatók 28%-a adta egyetértését ehhez (elızı évben 20% volt). Kevesen értettek egyet a következı kijelentésekkel: tapasztalatlanságukból adódóan lassabb munkavégzésüket nem ellensúlyozza az alacsonyabb bérük (6%), hosszú távon nem lehet rájuk számítani (17%), nehezen alkalmazkodnak a munkahelyen (6%), hasznosak, mert önállóan képesek feladatokat ellátni (4%). Pécs, február 28. Jóváhagyta:... Janovics László igazgató 12

13 Melléklet A évi I. NMF-ben résztvevı szervezetek 3 hónapon belüli létszámmozgásaiban érintettek száma foglalkozási csoportok szerint (fı) Foglalkozási csoportok (FEOR2) Belépı Kilépı Egyenleg 1 Gazdasági, igazgatási, érdekképviseleti vezetık Mőszaki, informatikai és természettudományi foglalkozások Egészségügyi foglalkozások Szociális szolgáltatási foglalkozások Oktatók, pedagógusok Gazdálkodási jellegő foglalkozások Jogi és társadalomtudományi foglalkozások Kulturális, sport-, mővészeti foglalkozások Egyéb magasan képzett ügyintézık Technikusok és hasonló mőszaki foglalkozások Szakmai irányítók, felügyelık Egészségügyi foglalkozások Szociális gondozási és munkaerıpiaci szolgált. foglalk Üzleti jell. szolgált., ügyintézıi, hatósági ügyint., ügynökök Mővészeti, kulturális, sport- és vallási foglalkozások Egyéb ügyintézık Irodai ügyviteli foglalkozások Ügyfélkapcsolati foglalkozások Kereskedelmi és vendéglátó-ipari foglalkozások Szolgáltatási foglalkozások Mezıgazdasági foglalkozások Erdı- és vadgazdálkodási foglalkozások Élelmiszeripari foglalkozások Könnyőipari foglalkozások Fém- és villamosipari foglalkozások Kézmőipari foglalkozások Építıipari foglalkozások Egyéb ipari és építıipari foglalkozások Feldolgozóipari gépek kezelıi Összeszerelık Helyhez kötött gépek kezelıi Jármővezetık és mobil gépek kezelıi Takarítók és hasonló jellegő egyszerő foglalkozások Egyszerő szolgáltatási, szállítási és hasonló foglalkozások Egyszerő ipari, építıipari, mezıgazdasági foglalkozások Összesen:

14 Módszertani kiegészítés 1. A KSH FOGALMI RENDSZERE A lakossági munkaerı-felmérés fogalmai A Központi Statisztikai Hivatal 1992 óta az OECD országokban meghonosított, egységes elvek és módszerek szerint végzett munkaerı-felmérés (Labour Force Survey = LFS) keretében vizsgálja a éves személyek gazdasági aktivitását. A magánháztartások reprezentatív mintáján végzett felmérésnek az ILO által javasolt fogalmi rendszere azonos az OECD országokban. A magyar munkaerı-felmérés a vizsgált népességet egy meghatározott idıszakban (a hónap 7.napját követı elsı hétfıtıl kezdıdı három hétben, a kikérdezés hetét megelızı hétre vonatkozóan, a hetet hétfıtıl vasárnapig számítva) végzett tevékenységük alapján sorolja a következı két fıcsoportba: gazdaságilag aktívak (a rendelkezésre álló munkaerı) és gazdaságilag nem aktívak (inaktívak). A gazdaságilag aktív kategória (rendelkezésre álló munkaerı) magában foglalja mindazon személyeket, akik a megfigyelés hetében a munkaerıpiacon foglalkoztatottként vagy munkanélküliként megjelentek. Foglalkoztatottnak tekintendı mindenki, aki a vizsgált idıszakban az un. vonatkozási héten legalább 1 óra, jövedelmet biztosító munkát végzett, vagy munkájától csak átmenetileg (szabadság, betegség stb. miatt) volt távol. Jövedelmet biztosító munkának számít minden olyan tevékenység: amely pénzjövedelmet eredményez, vagy amely természetbeni juttatást biztosít, esetleg amelyet egyéb, késıbb realizálható jövedelem érdekében végeztek amelyet, mint segítı családtagok végeztek a háztartáshoz tartozó gazdaság, vállalkozás jövedelmének növelése érdekében. A felvétel szempontjából nem számít jövedelmet biztosító munkának az önként, ingyenesen, más háztartásnak vagy intézménynek nyújtott bármilyen segítség (társadalmi munka, ún. kalákamunka stb.), a saját ház vagy lakás építése, felújítása, javítása, a tanulmányhoz kötött szakmai gyakorlat keretében végzett munka (még akkor sem, ha azért valamilyen díjazást kapnak), valamint a háztartásban, a ház körül végzett munka, beleértve a kerti munkákat is. A háztáji gazdaságban végzett munka csak akkor tekinthetı jövedelemszerzınek, ha annak eredménye jellemzıen piacra és nem saját fogyasztásra kerül. A gyermekgondozási díjban (gyed), gyermekgondozási segélyben (gyes) részesülıket az novemberében Prágában az átalakuló országok számára megfogalmazott ILO ajánlásnak megfelelıen január 1-tıl a vonatkozási héten végzett tevékenységük alapján osztályozzák, eltérıen az addigi magyar gyakorlattól. Munkanélkülinek tekintendı az a személy, aki egyidejőleg az adott héten nem dolgozott (s nincs olyan munkája, amelytıl átmenetileg távol volt); aktívan keresett munkát a kikérdezést megelızı négy hét folyamán; rendelkezésre áll, azaz két héten belül munkába tudna állni, ha találna megfelelı állást. A munkanélküliek sajátos csoportját alkotják azok, akik ugyan nem dolgoztak a vonatkozási héten, de már találtak munkát, ahol 90 napon (2002-ig 30 napon) belül dolgozni kezdenek. Rájuk nem vonatkozik a hármas kritérium egyidejő teljesülése. 14

15 Aktív munkakeresésnek tekintendı, ha valaki állami vagy magán-munkaközvetítın keresztül érdeklıdött állás után, közvetlenül keresett meg munkáltatókat, hirdetést olvasott, adott fel, hirdetésre válaszolt, rokonoknál, ismerısöknél érdeklıdött, tesztet írt, vizsgát tett, vagy meghallgatáson volt, vállalkozásának elindítását intézte. Gazdaságilag aktívak azok, akik megjelennek a munkaerıpiacon, azaz a foglalkoztatottak és a munkanélküliek. Gazdaságilag nem aktívak azok, akik a vonatkozási héten nem dolgoztak, illetve nem volt rendszeres, jövedelmet biztosító munkájuk és nem is kerestek munkát, vagy kerestek, de nem tudtak volna munkába állni. Ide tartoznak többek között a passzív munkanélküliek, akik szeretnének ugyan munkát, de kedvezıtlennek ítélve elhelyezkedési esélyeiket, meg sem kísérlik az álláskeresést. A munkanélküliség, illetve a gazdasági aktivitás mértékének jellemzésére a következı fontosabb mutatószámok szolgálnak: a foglalkoztatási arány, amely a foglalkoztatottaknak a megfelelı korcsoportba tartozó népességhez viszonyított aránya; a munkanélküliségi ráta, amely a munkanélkülieknek a megfelelı korcsoportba tartozó gazdaságilag aktív népességen belüli aránya; az aktivitási arány, amely a gazdaságilag aktívak aránya a megfelelı korcsoportba tartozó népességen belül. Gazdaságilag nem aktív népesség: a népességnek a gazdaságilag aktív népességen kívüli része. Ide tartoznak: a gyermekgondozási ellátás bármelyik formáját igénybevevık (az Országos Egészségbiztosítási Pénztár által nyilvántartott gyeden, gyesen lévık, valamint gyedet igénybe vevık adatai alapján); az a nyugdíjas, járadékos, aki nem folytat keresıtevékenységet (az Országos Nyugdíjfolyósító Igazgatóság adatai alapján); a tıkejövedelmükbıl (ingatlan-, és pénztıke jövedelmébıl) élık; a 15 éven aluliak; a 15 éven felüli tanulók (intézményi adatgyőjtés); a háztartásbeliek; a közületi eltartottak; a szociális gondozottak. 2. A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat fogalmi rendszere Nyilvántartott álláskeresık: a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat (NFSZ) nyilvántartásában lévı álláskeresı, az a személy, aki a munkaviszony létesítéséhez szükséges feltételekkel rendelkezik, oktatási intézmény nappali tagozatán nem folytat tanulmányokat, öregségi nyugdíjra nem jogosult, rehabilitációs járadékban nem részesül, az alkalmi foglalkoztatásnak minısülı jogviszony kivételével munkaviszonyban nem áll, egyéb keresı tevékenységet sem folytat, és elhelyezkedése érdekében az állami szervvel együttmőködik, és akit az állami foglalkoztatási szerv álláskeresıként nyilvántart. Nyilvántartott álláskeresık aránya: a nyilvántartott álláskeresık aránya a gazdaságilag aktív népesség százalékában 15