Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ

Átírás

1 Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ A negyedéves munkaerı-felmérés tapasztalatai a dél-dunántúli régióban IV. negyedév A felmérés lényege A PHARE TWINING svéd-dán modernizációs folyamat során került kialakításra a negyedéves munkaerı-gazdálkodási felmérés, amely immár több éves múltra tekint vissza. A felmérés elemszámát tekintve jelenleg az ÁFSZ legnagyobb volumenő adatgyőjtése, melyben fıként a kirendeltségekkel partneri viszonyt ápoló munkaadók vesznek részt. A válaszadás a kitöltött kérdıívek kirendeltségekre való visszaküldésével, illetve interneten keresztül on-line történhet. A negyedéves munkaerı-gazdálkodási felméréssel helyi, megyei és régiós szinten, féléves periódusokban, gyors, naprakész információkat győjthetünk a munkáltatók létszámgazdálkodási tervérıl, és elısegíthetjük az üres álláshelyek sikeres feltárását, közzétételét. A 2008 negyedik negyedévére vonatkozó adatfelvételre október 8. és október 30. között került sor. A gazdaság és a foglalkoztatottság jellemzıi a dél-dunántúli régióban a KSH adatai alapján A KSH munkaerı felmérésének adatai szerint 2008 II. negyedévében a dél-dunántúli régióban 336,2 ezer fıt foglalkoztattak, míg a munkanélküliek száma 38,6 ezer volt áprilisjúniusának átlagában a foglalkoztatottak száma 0,6%-kal csökkent, a munkanélkülieké ugyanakkor jelentısen, mintegy 12,5%-kal emelkedett az egy évvel korábbihoz viszonyítva. A éves népességet tekintve a foglalkoztatási arány (45,2%) kismértékben visszaesett (0,3%-ponttal), az aktivitási ráta (50,4%) ugyanilyen mértékben (0,3%-ponttal) javult az elızı év azonos idıszakához viszonyítva. (Mindkét mutató lényegesen elmaradt az országos átlagtól.) Kedvezıtlen, hogy az ugyanezen adatforrás szerinti munkanélküliségi ráta 10,3%-ot tett ki, ami 1,1%-ponttal magasabb az elızı év azonos idıszakinál Szekszárd, Szent István tér Telefon: (74) , Fax: (74) , tolnammk@lab.hu, Internet:

2 Népességi és a KSH munkaerı-felmérésének adatai a dél-dunántúli régióban 1 (15-74 éves népességre) Megnevezés I I I I. félév félév félév félév a régió népességének %-ában Népesség száma, (ezer fı) a) 967,7 960,1 - - Aktív korú (15-74 éves) lakosság száma (ezer fı) a) 756,2 750,8 78,1 78,2 Gazdaságilag aktívak, (ezer fı) b) 372,4 374,8 38,5 39,0 Foglalkoztatottak száma (ezer fı) b) 338,1 336,2 34,9 35,0 Munkanélküliek száma (KSH, ILO) (ezer fı) b) 34,3 38,6 3,5 4,0 Alkalmazásban állók száma (ezer fı) c) 205,0 199,1 21,2 20,7 Inaktívak száma (ezer fı) b) 371,4 368,5 38,4 38,4 A régió legalább 5 fıt foglalkoztató gazdasági szervezeteknél 2008 I. félévében átlagosan 1999,1 ezren álltak alkalmazásban, 5,6 ezer fıvel kevesebben, mint egy évvel korábban. A különbözı gazdasági ágak létszámindexei a vizsgált idıszakban differenciáltak voltak, ugyanakkor növekedést vagy jelentısebb csökkenést ugyanazon területekrıl jeleztek, mint I. negyedévében. Létszámemelkedést mindössze két gazdasági ágban regisztráltak, a szálláshely szolgáltatás, vendéglátás területén 2,5%-kal, az építıiparban pedig 3,4%-kal emelkedett az alkalmazottak létszáma. Ezzel szemben jelentısen csökkent a foglalkoztatottak száma az ingatlanügyek, gazdasági szolgáltatások (8%-kal), az egészségügy (6%-kal) és a mezıgazdaság (5,6%-kal) területén. Az alkalmazásban állók 91,4%-át teljes munkaidıben foglalkoztatták. E körben és a részmunkaidısök számában is mérséklıdés történ az egy évvel korábbihoz viszonyítva, a teljes munkaidısöknél 2,2%-kal csökkent a létszám, a részidıben foglalkoztatottaknál 8,4%- kal június 30-án 145,5 ezer dél-dunántúli székhelyő gazdasági szervezetet tartottak nyilván, 24,9%-kal többet az egy évvel korábbinál. E nagyfokú emelkedés javarészt egy technikai átsorolás következménye a január 1-jétıl hatályos áfatörvény értelmében ugyanis az adóköteles tevékenységet folytató ıstermelıket az adóhivatalnál történı kötelezı regisztrációjuktól kezdıdıen a regisztrált egyéni vállalkozók között tartják nyilván. Nagyrészt ennek tudható be, hogy az egyéni vállalkozások száma az egy évvel korábbihoz viszonyítva 39,2%-kal ( vállalkozással) emelkedett, míg a társas vállalkozások száma csupán 3,4%-kal (1222 vállalkozással) nıtt. 1 Forrás: KSH Statisztikai Tájékoztató, ill. Statisztikai tükör (2007. I. félév és I. félév ) a) 2007, ill január 1-jén. b) II. negyedéves adatok-ksh stadat táblákból. c) A négy fınél többet foglalkoztató vállalkozások, létszámhatártól függetlenül a költségvetési szervek és a kijelölt nonprofit szervezetek székhely szerinti féléves adatai. 2

3 A gazdasági szervezeteken belül a vállalkozások száma a nonprofit szervezeteké 8216, a költségvetési szerveké 1935 volt. A vállalkozásokon belül 27,2%-ot tettek ki a társas, 72,3%-ot pedig az egyéni vállalkozások. A regisztrált gazdasági szervezetek fı tevékenység szerinti megoszlását tekintve legnagyobb hányaduk az ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatások (24,6%) és a mezıgazdaság (24,4%) ágakba voltak bejegyezve. (Korábban a mezıgazdaság részesedése 7-8%-os volt a gazdasági szervezetek közt, a mostani közel 25%-os mutató az elızıleg említett ıstermelık vállalkozóvá válásának a következménye.) Az említetteken kívül meghatározó a kereskedelem, javítás (11,3%), a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás (9,3%) és az egyéb közösségi, személyi szolgáltatás (9%) területén mőködı cégek részesedése is. A munkaerı-piaci helyzet alakulása január-szeptemberében Az elhelyezkedési lehetıségeket egy térség gazdasági helyzete mellett jelentısen befolyásolja a munkaerı-kínálat összetétele is. A regisztrált álláskeresık száma a dél-dunántúli régióban január-szeptemberben havonta átlagosan fı volt, az elızı év azonos idıszakinál 1,9%-kal (1056 fıvel) több. A nyilvántartottak számának emelkedése a régió mindhárom megyéjében nyomon követhetı. A vizsgált idıszakban a legnagyobb álláskeresı létszámot Somogy megyében tartották nyilván, átlagosan fıt, amely az egy évvel korábbihoz képest 470 fıvel (2,1%-kal) emelkedett. A Baranya megyében élı munka nélkül lévık átlagos száma fı volt, ez a I-III. negyedévi adatnál 359 fıvel, (1,6%-kal) volt több. Tolna megyében fıt regisztráltak havi átlagban, a növekedés mértéke itt 226 fı (1,8%) volt. A nyilvántartott álláskeresık gazdaságilag aktív népességhez viszonyított aránya szeptember végén 13,9% volt a Dél-Dunántúlon, ezzel az ország hét régiója közül hosszú idı óta a 3. legkedvezıtlenebb helyzetőnek számított (csak Észak-Magyarország és Észak-Alföld rátája volt magasabb.) A mutató a régió mindhárom megyéjében meghaladta a 9,6%-os országos átlagot, de jelentıs különbségekkel. Somogyban volt a legmagasabb ez az érték, 16,3%-os, Baranyában 13,4%-ot, Tolnában viszont csak 11,7%-ot tett ki. (Somogy már jó ideje az ország negyedik legrosszabb munkaerı-piaci helyzető megyéje.) I-III negyedévének átlagában a nyilvántartott álláskeresık 85%-a fizikai munkaerı volt, többségükben szakmunkás (33%), betanított munkát 24%-uk, segédmunkát valamivel több, mint negyed részük keresett. Iskolai végzettségüket tekintve a regisztráltak 47%-a legfeljebb az általános iskolát járta ki, harmad részük szakmunkás végzettségő volt, 18%-uk érettségivel, 4%-uk pedig diplomával rendelkezett. A vizsgált idıszakban a nyilvántartott álláskeresık 10%-a volt pályakezdı, havi átlagos létszámuk 5651 fıt tett ki. Az álláskeresık 35%-a egy évnél hosszabb ideje szerepelt a regisztrációban, ez is jelzi a régió kedvezıtlen munkaerıpiaci helyzetét. A július-szeptemberi idıszak során munkaügyi szervezetünkhöz régiós szinten, havonta átlagosan 2368, negyedéves szinten összesen 7105 állásbejelentés érkezett. Az álláshelyek 40,3%-a (2865 fıre vonatkozó) nem támogatott volt, mintegy 55,7%-ukhoz (3957) pedig támogatást is igényeltek a munkáltatók, míg 4% (283 fı) külföldi munkavállalók magyarországi foglalkoztatását célozta. A támogatott álláshelyek 68,2%-a közhasznú-, közcélú-, vagy közmunkákat jelentett, 21,9%-os volt a bértámogatás, 9,9%-os pedig a többi támogatott állás aránya. 3

4 2008. június végén 1940 db üres álláshely szerepelt összesen a régió kirendeltségeinek nyilvántartásában, így a 2008 harmadik negyedéve során bejelentett 7105 álláshellyel együtt összesen 9045 db állt a munkát keresık rendelkezésére, melybıl szeptember végéig 2060 db maradt betöltetlen. A Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központokhoz harmadik negyedévének folyamán 7 végleges csoportos létszám-leépítési bejelentés érkezett, amelyek összesen 374 munkavállaló tervezett elbocsátásról adtak számot. A negyedév folyamán a legnagyobb számú munkahely megszőnését a híradás-technikai termék, készülék gyártása ágazat szenvedte el, ahol 1 bejelentés kapcsán 140 fı veszítette el munkahelyét. A víztermelés,- kezelés,- elosztás ágazatból 92 fıs, a posta, távközlés területérıl pedig 56 fıs leépítési bejelentést kaptunk. A felmérés eredményei A IV. negyedévi adatfelvételbe a régióban mőködı munkaügyi kirendeltségeink összesen 1042 munkáltatót terveztek bevonni, a körzetenként megadott mintanagyság 21 és 106 között mozgott. A megkeresett szervezetek 92,4%-a, mintegy 963 munkáltató válaszolt kérdéseinkre, ezen belül 960 kérdıív volt feldolgozható. A 960 munkáltató 2008 októberében összesen 70,6 ezer fıt foglalkoztatott, ez 0,3%-kal kevesebb a III. negyedévi felmérésben érintett szervezetek összlétszámánál. A KSH statisztikája alapján a dél-dunántúli régióban 2008 I. negyedévében az alkalmazásban állók átlagos száma 199,1 ezer fı volt, így ez 35,5%-os reprezentáltságot jelent. A válaszadó 960 gazdasági szervezet a június végén regisztrált gazdasági szervezet 0,7%-át képviseli. A negyedéves felmérésben részt vevı gazdálkodók legnagyobb számban most is a feldolgozóiparból (286 cég), a kereskedelem, javítás területérıl (188 cég), a mezıgazdaságból (92 cég) és az építıipar (74 cég) nemzetgazdasági ágakból kerültek ki. A feldolgozóiparon belül a fémalapanyag, fémfeldolgozási termékek gyártása ágazatnak (62 cég), az élelmiszeriparnak (55 cég) a gépiparnak (46 cég) és a textília, textiláru, gyártása (31 cég) ágazatoknak volt legnagyobb az érintettsége. A regisztrált összlétszám 37,6%-át a feldolgozóipar adta, az egészségügy, a kereskedelem és a villamosenergia, gáz és vízellátás ágazatok, a felmérésben szereplı foglalkoztatotti létszám 9-10%-át szolgáltatták. Jelentısebb létszám származott még a mezıgazdaságból, az oktatásból és a szállítás, raktározás, posta, távközlés ágazatokból, e területeken az összlétszám 6-7%-a dolgozott. A feldolgozóiparon belül a villamos gép, mőszergyártás ágazat volt a legnagyobb munkaadó, a prognózisban szereplı foglalkoztatottak 13%-a e területen dolgozott. Az alkalmazottak ágazatonkénti létszámára vonatkozó KSH adatokkal összevetve elmondható, hogy a villamosenergia-gáz-, gız-, vízellátás, a szállítás, raktározás, a feldolgozóipar, a mezıgazdaság és a kereskedelem az átlagosnál nagyobb mértékben reprezentáltak a mintában, ugyanakkor, a szálláshely-szolgáltatás vendéglátás, az oktatás, a közigazgatás és az építıipar és területén dolgozók szerepeltek legkisebb arányban a mintában. (Lásd a túloldali táblázatot!) 2 Forrás: KSH Statisztikai Tükör 2008.II. 4

5 A mintával érintett létszám 32,8%-a ( fı) Baranya, 38,8%-a ( fı) Somogy, 28,4%-a ( fı) pedig Tolna megyében megkérdezett gazdálkodóknál dolgozott. A válaszadók átlagos foglalkoztatotti létszáma régiós szinten 74 fı volt, megyénként tekintve Baranyában 72, Somogyban 83, Tolna megyében pedig 65 fıt tett ki. A IV.negyedéves munkaerı-gazdálkodási felmérés ágazati reprezentációja Nemzetgazdasági ág Az NMF-ben szereplı cégeknél foglalkoztatottak száma (fı) Alkalmazásban állók száma a KSH intézményi statisztikája szerint, év (fı) Reprezentációs arány (%) Mezıgazdaság, vad-, erdı-, halgazdálkodás ,4 Bányászat X 4 Feldolgozóipar ,1 Villamosenergia-, gáz-, gız-, vízellátás ,8 Építıipar ,0 Kereskedelem, javítás ,1 Szálláhely-szolgáltatás, vendéglátás ,9 Szállítás, raktározás, posta, távközlés ,1 Pénzügyi közvetítés X Ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás ,7 Közigazgatás, védelem, társadalombiztosítás ,3 Oktatás ,7 Egészségügyi, szociális ellátás ,3 Egyéb közösségi, személyi szolgáltatás ,2 Területen kívüli intézet 47 0 X Dél-dunántúli régió összesen: ,5 A megkérdezett cégeknél dolgozók 47%-a nagy, 38%-a közepes, 14%-a kis, 2%-a pedig mikro-vállalkozásoknál állt alkalmazásban. A minta ilyen típusú összetétele, hosszabb idı óta változatlan. 3 Jelölés értelmezés: = Nem közölhetı adat 4 X = a mutató nem értelmezhetı 5

6 A felmérésben résztvevı munkáltatók száma és megoszlása Nemzetgazdasági ág Mezıgazdaság,vadgazdálkodás, erdıgazdálkodás, halgazdálokodás Mikro (0-9 fı) Vállalati létszámnagyság-kategória Kis (10-49 fı) Közép ( fı) Nagy (249 fı felett) db % db % db % db % Összesen =100% 19 2,0 44 4,6 27 2,8 2 0,2 92 Energiahordozó bányászata 0 0,0 2 0,2 1 0,1 0 0,0 3 Feldolgozóipar Élelmiszer, ital, dohány gyártása 11 1,1 26 2,7 16 1,7 2 0,2 55 Textilia, textiláru gyártása 3 0,3 13 1,4 11 1,1 4 0,4 31 Bır, bırtermékek, lábbeli gyártása 0 0,0 4 0,4 9 0,9 0 0,0 13 Fafeldolgozás 7 0,7 18 1,9 4 0,4 0 0,0 29 Papírgyártás, kiadói nyomdai tevékenység 2 0,2 3 0,3 2 0,2 0 0,0 7 Vegyi anyag, termékek gyártása 1 0,1 4 0,4 0 0,0 0 0,0 5 Gumi mőanyag termékek gyártása 2 0,2 5 0,5 3 0,3 0 0,0 10 Nemfém ásványi termékek gyártása 1 0,1 4 0,4 6 0,6 1 0,1 12 Fémalapanyag, fémfeldolgozási termék gyártása 17 1,8 25 2,6 18 1,9 2 0,2 62 Gép berendezés gyártása 1 0,1 6 0,6 4 0,4 2 0,2 13 Jármőgyártás 3 0,3 3 0,3 2 0,2 1 0,1 9 Villamosgép, mőszer gyártása 2 0,2 5 0,5 8 0,8 9 0,9 24 Máshova nem sorolt feldolgozóipar 6 0,6 8 0,8 2 0,2 0 0,0 16 Villamos energia, gáz és vízellátás 0 0,0 7 0,7 9 0,9 5 0,5 21 Építıipar 25 2,6 41 4,3 8 0,8 0 0,0 74 Kereskedelm, javítás 72 7,5 82 8,5 31 3,2 3 0,3 188 Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás 17 1,8 22 2,3 4 0,4 0 0,0 43 Szállítás, raktározás, posta, távközlés 11 1,1 14 1,5 0 0,0 5 0,5 30 Pénzügyi közvetítés 1 0,1 5 0,5 6 0,6 0 0,0 12 Ingatlanügyek, gazdasági szolgátatás 27 2,8 15 1,6 9 0,9 1 0,1 52 Közigazgatás, védelem, kötelezı társadalombiztosít 11 1,1 24 2,5 18 1,9 2 0,2 55 Oktatás 1 0,1 9 0,9 26 2,7 2 0,2 38 Egészségügyi, szociális ellátás 1 0,1 11 1,1 17 1,8 6 0,6 35 Egyéb közösségi, személyi szolgáltatás 11 1,1 8 0,8 10 1,0 1 0,1 30 Területen kívüli intézet 0 0,0 1 0,1 0 0,0 0 0,0 1 Összesen , , ,1 48 5,0 960 Az adatfelvétel során többek között arra kellett választ adnia a megkérdezett gazdasági szervezeteknek, hogy a kérdezés idıpontjában rögzített létszámhoz képest hogyan alakul a foglalkoztatottak száma 3, illetve 12 hónap múlva. 6

7 A felmérésben résztvevı szervezetek megoszlása a 3 és 12 hónapon belüli létszámnövelési és csökkentési szándékok szerint Létszámváltozás 3 hónap múlva 12 hónap múlva Db % db % csökkenı , ,7 stagnáló , ,7 növekedı , ,6 Válaszadók száma , ,0 A vállalatok 60,3%-a 3 hónap múlva is, 55,7%-a egy év múlva is változatlan létszámmal tervezi mőködését. Ugyanakkor az is valószínősíthetı, hogy a bizonytalan üzleti folyamatok mellett sok esetben nem tudják, vagy esetleg nem akarják elırebecsülni a változást. A létszámcsökkentési elképzelésrıl 3 hónapos idıtávban a megkérdezettek 18,5%-a, 12 hónapos távlatban 17,7%-a számolt be. Ennél többen szándékoznak bıvíteni, arányuk 3 hónapra vonatkozóan 21,1%, egy évre vonatkozóan 26,6% volt. A korábbi negyedévhez viszonyítva mindkét idıtávban emelkedett a változatlan létszámmal mőködı és a csökkenést tervezı cégek aránya, ezzel párhuzamosan csökkent a bıvíteni szándékozóké. A foglalkoztatottak létszáma a IV. negyedéves munkaerı-gazdálkodási felmérésbe vont munkáltatóknál a dél-dunántúli régióban várható létszám egy év múlva várható létszám 3 hónap múlva Foglalkoztatottak száma (fı) aktuális létszám: szeptember 30. A válaszadók jelzése szerint az elmúlt három hónapban (2008. III. negyedévében) 3763-an léptek be új munkavállalóként és 4281 alkalmazott hagyta el a munkahelyét, tehát összességében 518 fıvel csökkent a bevont cégek összlétszáma. Ezzel szemben a júliusban lebonyolított elızı felmérésünk alkalmával, ugyanerre az idıszakra tehát III. negyedévére csak 1951 belépést és 1575 fıs kilépést, tehát összességében 376 fıs létszámnövekedést prognosztizált az akkor megkérdezett 16 munkáltatóval kevesebb, 238 foglalkoztatottal több, de zömében azonos cégekbıl álló munkáltatói kör. A rövidtávú munkaerı-felmérések problémájára mutat rá az, hogy a valóságban bekövetkezı munkaerı-mozgásnak (belépıknek, kilépıknek) csak durván a felét, harmadát tudják hajlandóak három hónapra elıre jelezni a megkérdezett gazdálkodó szervezetek. Ezt korábbi negyedéves munkaerı-piaci prognózisaink is rendre bizonyították. 7

8 Mostani felmérésünk eredményei egyértelmően tükrözik a gazdasági környezetben végbement negatív változásokat. A munkáltatók elırejelzéseiben a szokásosnál nagyobb mértékő létszámcsökkenési várakozás jelent meg IV negyedévének végére a megszólított 960 munkáltató összességében létszámának 1300 fıs (1,8%-os) csökkenésére számít a szeptember 30-i állapothoz képest. (Tavaly ilyenkor 0,6%-os csökkenést prognosztizáltak 3 hónapra elıre.) A munkakörönkénti elırejelzés szerint 1181 új belépés mellett 2481 kilépés várható. A be-, és kilépések egyenlegét tekintve a következı három hónapban a foglalkoztatotti létszám jelentısebb emelkedését egyetlen gazdasági ágból sem jelezték. Stagnálásra számítanak a kereskedelem, javítás területén és az egészségügyben, ezeken kívül minden ágazatból a létszám mérséklıdésére vonatkozó várakozások érkeztek. A feldolgozóiparból negyedévrıl-negyedévre a foglalkoztatottak kisebb-nagyobb mértékő emelkedésérıl érkeztek elırejelzések prognózisunkban utolsó negyedévére vonatkozóan azonban az ágazatban igen kedvezıtlenek a várakozások, a megkérdezett munkáltatók összességében 695 fıs csökkenést valószínősítettek. A feldolgozóiparon belül jelentısebb (100 fıt meghaladó) létszámcsökkenésre a villamosgép, mőszergyártása ágazatban (337 fı), a bır, bırtermék, lábbeli gyártása (207 fı) és a textília, textiláru gyártása ágazatban számítanak. A foglalkoztatottak számának csökkenése a mezıgazdaságban lesz arányaiban a legnagyobb, e területen 6,2%-kal (285 fıvel) kevesebben dolgoznak majd az év végén, mint a megkérdezéskor. Ez esetben a csökkenést az ágazatban végzett munkák szezonális jellege magyarázza. A villamos energia, gáz és vízellátás területérıl is 134 fıs létszámvesztési elırejelzés érkezett. A három hónapos elırejelzés adatait megyénként vizsgálva az tapasztalható, hogy december végén a foglalkoztatottak száma várhatóan mindhárom megyében csökken. Baranyában az átlagosnál szerényebb mértékő (1,3%-os), Tolnában átlagos (1,7%-kal), Somogyban viszont az átlagosnál nagyobb (2,4%-os) visszaeséssel számolnak. 3 hónap távlatában a mikro vállalkozásoknál bıvülhet a foglalkoztatottak száma, de az 1,7%- os növekedés itt mindössze 24 fıt jelent. Ezzel szemben a közepes mérető cégeknél 771 fıs (2,9%-os), a nagyméretőeknél 552 fıs (1,7%-os) csökkenés szerepel az összesített elırejelzésben. A kismérető cégeknél dolgozó száma az év évgén is a megkérdezéskori szinten lesz várhatóan. 8

9 A 12 hónapos elırejelzés adataiból úgy tőnik, hogy a foglalkoztatási helyzet javulására ebben az intervallumban sem számítanak a munkáltatók. A megkérdezett cégek összesített elırejelzése a régióban foglalkoztatottak számát 2009 végére, a jelenleginél 2,8%-kal prognosztizálta kevesebbre. (Az elızı év azonos idıszakában 12 hónapos idıtávban stagnálásra számítottak a megkérdezett cégek.) Ezen belül Baranyában a létszám 5%-os, Somogyban 2,1%-os, Tolnában pedig 1,3%-os csökkenését valószínősítették a felmérésbe vont munkáltatók. Létszámnagyság alapján tekintve a várakozásokat, a mikroszervezetek a legoptimistábbak. Míg az utóbbiak 6,1%-os (84 fıs) létszámnövekedést jeleztek 2009 IV. negyedévének végére, addig a kiscégek már csak 1,4%-os növekedéssel számolnak. A közepes és nagymérető foglalkoztatók várakozásai pesszimisták, elıbbiek a foglalkoztatottak számának 2,6%-os csökkenésére, utóbbiak 4,6%-os visszaesésére számítanak 12 hónapos idıtávban. 9

10 Szakmacsoportok szerinti elırejelzés A felmérés alapján képet kaphatunk a munkaerı szakmánkénti mozgásáról is. A következı negyedévre jelzett 1181 belépés és 2481 kilépés 841 munkakört érint várhatóan. (Lásd melléklet!) A létszámmozgások legnagyobb része betanított-, illetve segédmunkásokat érint elıreláthatóan, az utolsó negyedév folyamán belépık 40%-a, a kilépık 56%-a közülük kerülhet ki. Ezen kívül 100 fınél nagyobb felvétel a vas- és fémipari foglalkozásúak (137 fı), és a kereskedelmi, vendéglátóipari foglalkozásúak (182 fı) körébıl várható. 100 fı feletti kilépést az erdı és vadgazdálkodási foglalkozásúak (-174 fı), a kereskedelmi, vendéglátóipari foglalkozásúak (-163 fı) és a könnyőipari foglalkozásúak (-137 fı) körébıl jeleztek. A következı három hónapra prognosztizált létszámmozgások összesített munkakörönkénti egyenlegét tekintve a foglalkozási csoportok szinte mindegyikében létszámcsökkenésre számítanak a megkérdezett munkáltatók. Míg korábban a feldolgozóipari gépek kezelıi körébıl többnyire létszám-emelkedési elırejelzést kaptunk, addig a mostani felmérésünk szerint e csoport fogja elszenvedni, a legnagyobb mértékő, mintegy 611 fıs csökkenést. E foglalkozási csoportban leginkább a gyártósori összeszerelık (-389 fı), cipıgyártó gépkezelık (-114 fı), bırkikészítık, feldolgozók (-83 fı) körében lehet munkaviszony megszüntetésekre számítani. 10

11 1 A következı 3 hónapra jelzett létszámváltozások egyenlege FEOR 2 számjegyő csoportokban (30 fı felett) vas- és fémipari foglalkozások mezıgazdasági foglalkozások építıipari foglalkozások mobil gépek kezelıi könnyőipari foglalkozások erdı-, és vadgazdálkodási foglalkozások egyszerő szolg. Jell. Foglalkozások feldolgozóipari gépek kezelıi Változás (fı) Az egyszerő szolgáltatási jellegő foglalkozásúak létszámában 224 fıs, az erdıgazdálkodási foglalkozásúak esetében 173 fıs visszaesés várható az év végére. 98 fıvel csökkenhet a könnyőipari foglalkozásúak létszáma is, e körben a ruha gyártók száma mérséklıdhet leginkább, várhatóan 82 fıvel. A mobil gépek kezelıi, az építıipari foglalkozásúak és a mezıgazdasági foglalkozásúak létszámban 40 fı körüli csökkenésre számítanak. A jelzett létszámmozgások egyenlegét tekintve a legnagyobb mértékő emelkedést a vas- és fémipari foglalkozásúak körébıl jelezték, itt is mindössze 40 fıt. Ezen belül fémmegmunkálók, felületkezelık számíthatnak leginkább felvételre. A munkaerı-igény kielégítésének forrásai A munkaerı-gazdálkodási adatlap 4. kérdésénél a munkáltatókat arra kértük, hogy jelöljék meg, mely forrásokból elégítik ki munkaerı-igényüket, és milyen az alkalmazott módszerek gyakorisága. Az elkészült összesítı táblázatból a következı legfontosabb információk olvashatók ki: A kérdésre választ adó munkáltatók legnagyobb része, mintegy 95%-a igénybe veszi a munkaügyi központ és kirendeltségeinek szolgáltatásait új munkaerı felvételénél, 54%-uk gyakran, 41%-uk alkalmanként használja az alkalmazottak felvételnek ezt a csatornáját és mindössze 5% nyilatkozott úgy, hogy még soha nem kérte a szervezet segítségét. A második legfontosabb szerep az informális csatornák (család, rokonok, kollégák) igénybevételének jutott. A válaszadók 84%-a keres ezen a módon (is) új munkaerıt, de a többség csak (56%-uk) alkalmanként él a munkaerı felvételnek ezen módjával. Szintén fontos szerep jut a hirdetés útján történı választásnak, 65% jelezte, hogy vett már fel munkaerıt ez alapján, de csak 22%-ra tehetı azoknak a száma, akik rendszeresen hirdetnek. 11

12 A belsı meghirdetést, illetve átcsoportosítást a munkáltatók 60%-a jelölte meg az új munkaerıhöz jutás formájaként, a válaszadók fele ugyanakkor csak alkalmanként választja a kiválasztásnak eme formáját. A kérdésre választ adók 34%-a alkalmanként pályázatot ír ki egy-egy állás betöltésére, 14% szintén alkalmanként az interneten keres munkaerıt. Elmondható, hogy a vizsgált munkáltatói körben új munkaerı keresésekor nem kapnak különösebb figyelmet a munkaerı-közvetítık és kölcsönzık (mindössze a cégek tized része említette ezeket), és a felsoroltakon kívüli egyéb forrást is csak a válaszadók 9%-a jelölt meg. Rendezvények, események A Társadalmi Megújulás Operatív Program Decentralizált programok a hátrányos helyzetőek foglalkoztatásáért program keretében júliusban is folytatódott a célcsoport bevonása, így a résztvevık létszáma már meghaladta a 2000 fıt. Eddig több mint 800 fı képzését kezdtük meg elsısorban az alacsony iskolázottságúak és az elavult szakmával rendelkezık körébıl. A program résztvevıinek munkához segítését különféle bértámogatások révén már közel ezer fı esetében sikerült elérnünk. Megkezdıdött a termelıiskola típusú tranzitfoglalkoztatási alprojekt megvalósítása is, amely olyan fiataloknak nyújt tanulási és munkalehetıséget, akik a hagyományos iskolarendszerbıl lemorzsolódtak. A termelı-iskolában a három megyeszékhelyen július 1-jével 6 különbözı szakmában kezdıdött meg 90 fiatal képzése és foglalkoztatása. Megkezdtük a munkaügyi központ 300 millió Ft-os társfinanszírozásával ısszel induló évi regionális közmunkaprogram elıkészítését. Lezajlott az SzMM és a DDRMK együttmőködésében megvalósuló, A hátrányos helyzető, tartós munkanélküli lakosság foglalkoztatását, megélhetését, életkörülményeinek javítását, a hátrányos helyzető települések és kistérségek felzárkóztatását szolgáló közmunka program pályáztatása, értékelése. A régió 25 kistérségébıl 20 nyert el támogatást, így összesen közel 600 millió Ft felhasználásával kb hátrányos helyzető álláskeresı három hónapos foglalkoztatása valósulhat meg. A résztvevık legalább fele rendszeres szociális segélyben részesülı lesz. A munkák szeptember második felében vagy október elején kezdıdnek meg. Szekszárd, Készítette: Bartha Viktória Jóváhagyta: dr. Brebán Valéria fıigazgató 12

13 Melléklet (fı) A évi IV. NMF-ben résztvevı szervezetek 3 hónapon belüli létszámmozgásaiban érintettek száma foglalkozási csoportok szerint Foglalkozási csoportok (FEOR2) Belépı Kilépı Egyenleg 13 Gazdasági, költségvetési szervezetek vezetıi Mőszaki és természettudományi foglalkozások Egészségügyi - egyetemi, fıiskolai képzettséghez kapcsolódó foglalkozások Szociális és munkaerı-piaci szolgáltatási foglalkozások Szakképzett pedagógusok Gazdasági, jogi és társadalomtudományi foglalkozás Kulturális, sport, mővészeti, vallási foglalkozások Egyéb magasan képzett ügyintézık Technikusok és hasonló mőszaki foglalkozások Egészségügyi foglalkozások Szociális és munkaerı-piaci szolgáltatási foglakozások Pedagógus foglalkozások Gazdasági, pénzintézeti ügyintézık Egyéb ügyintézık Irodai jellegő foglalkozások Ügyviteli (ügyfélforgalmi) jellegő foglalkozások Kereskedelmi, vendéglátóipari foglalkozások Közlekedési, Postai és Hírközlési foglalkozások Nem anyagi jellegő szolgáltatási foglalkozások Mezıgazdasági foglalkozások Erdı- és vadgazdálkodási foglalkozások Halászati foglalkozások Növényvédelmi foglalkozások Bányászati foglalkozások Élelmiszeripari foglalkozások Könnyőipari foglalkozások Vas- és fémipari foglalkozások Háziipari, vegyesipari és raktározási foglalkozások, laboránsok Építıipari foglalkozások Feldolgozóipari gépek kezelıi Egyéb helyhez kötött gépek kezelıi Mobil gépek kezelıi Egyszerő szolgált. jellegő foglalkozások Egyszerő mezıgazdasági és erdıgazdálkodási foglalkozások Összesen

14 Módszertani kiegészítés 1. A KSH FOGALMI RENDSZERE A lakossági munkaerı-felmérés fogalmai A Központi Statisztikai Hivatal 1992 óta az OECD országokban meghonosított, egységes elvek és módszerek szerint végzett munkaerı-felmérés (Labour Force Survey = LFS) keretében vizsgálja a éves személyek gazdasági aktivitását. A magánháztartások reprezentatív mintáján végzett felmérésnek az ILO által javasolt fogalmi rendszere azonos az OECD országokban. A magyar munkaerı-felmérés a vizsgált népességet egy meghatározott idıszakban (a hónap 7.napját követı elsı hétfıtıl kezdıdı három hétben, a kikérdezés hetét megelızı hétre vonatkozóan, a hetet hétfıtıl vasárnapig számítva) végzett tevékenységük alapján sorolja a következı két fıcsoportba: gazdaságilag aktívak (a rendelkezésre álló munkaerı) és gazdaságilag nem aktívak (inaktívak). A gazdaságilag aktív kategória (rendelkezésre álló munkaerı) magában foglalja mindazon személyeket, akik a megfigyelés hetében a munkaerıpiacon foglalkoztatottként vagy munkanélküliként megjelentek. Foglalkoztatottnak tekintendı mindenki, aki a vizsgált idıszakban az un. vonatkozási héten legalább 1 óra, jövedelmet biztosító munkát végzett, vagy munkájától csak átmenetileg (szabadság, betegség stb. miatt) volt távol. Jövedelmet biztosító munkának számít minden olyan tevékenység: amely pénzjövedelmet eredményez, vagy amely természetbeni juttatást biztosít, esetleg amelyet egyéb, késıbb realizálható jövedelem érdekében végeztek amelyet, mint segítı családtagok végeztek a háztartáshoz tartozó gazdaság, vállalkozás jövedelmének növelése érdekében. A felvétel szempontjából nem számít jövedelmet biztosító munkának az önként, ingyenesen, más háztartásnak vagy intézménynek nyújtott bármilyen segítség (társadalmi munka, ún. kalákamunka stb.), a saját ház vagy lakás építése, felújítása, javítása, a tanulmányhoz kötött szakmai gyakorlat keretében végzett munka (még akkor sem, ha azért valamilyen díjazást kapnak), valamint a háztartásban, a ház körül végzett munka, beleértve a kerti munkákat is. A háztáji gazdaságban végzett munka csak akkor tekinthetı jövedelemszerzınek, ha annak eredménye jellemzıen piacra és nem saját fogyasztásra kerül. A gyermekgondozási díjban (gyed), gyermekgondozási segélyben (gyes) részesülıket az novemberében Prágában az átalakuló országok számára megfogalmazott ILO ajánlásnak megfelelıen január 1-tıl a vonatkozási héten végzett tevékenységük alapján osztályozzák, eltérıen az addigi magyar gyakorlattól. A munkaerı-felmérésre vonatkozó Eurostat ajánlások alapján a sorkatonák, mint intézeti népesség nem tartoznak a felvétel körébe III. félévig a nemzeti számlák (ESA95) fogalmi rendszerének megfelelıen a munkaerı-felmérés foglalkoztatotti adatait a sorkatonák adminisztratív forrásból származó létszámadataival korrigálták IV. félévétıl a munkaerı-felmérés nem tartalmazza a sorkatonák létszámát, és ennek megfelelıen 2003-tól módosítják a korábbi idıszakok adatait is. 14

15 Munkanélkülinek tekintendı az a személy, aki egyidejőleg az adott héten nem dolgozott (s nincs olyan munkája, amelytıl átmenetileg távol volt); aktívan keresett munkát a kikérdezést megelızı négy hét folyamán; rendelkezésre áll, azaz két héten belül munkába tudna állni, ha találna megfelelı állást. A munkanélküliek sajátos csoportját alkotják azok, akik ugyan nem dolgoztak a vonatkozási héten, de már találtak munkát, ahol 90 napon (2002-ig 30 napon) belül dolgozni kezdenek. Rájuk nem vonatkozik a hármas kritérium egyidejő teljesülése. Aktív munkakeresésnek tekintendı, ha valaki állami vagy magán-munkaközvetítın keresztül érdeklıdött állás után, közvetlenül keresett meg munkáltatókat, hirdetést olvasott, adott fel, hirdetésre válaszolt, rokonoknál, ismerısöknél érdeklıdött, tesztet írt, vizsgát tett, vagy meghallgatáson volt, vállalkozásának elindítását intézte. Gazdaságilag aktívak azok, akik megjelennek a munkaerıpiacon, azaz a foglalkoztatottak és a munkanélküliek. Gazdaságilag nem aktívak azok, akik a vonatkozási héten nem dolgoztak, illetve nem volt rendszeres, jövedelmet biztosító munkájuk és nem is kerestek munkát, vagy kerestek, de nem tudtak volna munkába állni. Ide tartoznak többek között a passzív munkanélküliek, akik szeretnének ugyan munkát, de kedvezıtlennek ítélve elhelyezkedési esélyeiket, meg sem kísérlik az álláskeresést. A munkanélküliség, illetve a gazdasági aktivitás mértékének jellemzésére a következı fontosabb mutatószámok szolgálnak: a foglalkoztatási arány, amely a foglalkoztatottaknak a megfelelı korcsoportba tartozó népességhez viszonyított aránya; a munkanélküliségi ráta, amely a munkanélkülieknek a megfelelı korcsoportba tartozó gazdaságilag aktív népességen belüli aránya; az aktivitási arány, amely a gazdaságilag aktívak aránya a megfelelı korcsoportba tartozó népességen belül. Regisztrált munkanélküli: a Foglalkoztatási Hivatal által nyilvántartott álláskeresık közül az, aki munkaviszonnyal nem rendelkezik, nem nyugdíjas, nem tanuló, foglalkoztatást elısegítı támogatásban (pl. átképzés, közhasznú foglalkoztatás) nem részesül, munkát, állást vagy önálló foglalkozást keres, és egy adódó állás elfogadására rendelkezésre áll. Gazdaságilag nem aktív népesség: a népességnek a gazdaságilag aktív népességen kívüli része. Ide tartoznak: a gyermekgondozási ellátás bármelyik formáját igénybevevık (az Országos Egészségbiztosítási Pénztár által nyilvántartott gyeden, gyesen lévık, valamint gyedet igénybe vevık adatai alapján); az a nyugdíjas, járadékos, aki nem folytat keresıtevékenységet (az Országos Nyugdíjfolyósító Igazgatóság adatai alapján); a tıkejövedelmükbıl (ingatlan-, és pénztıke jövedelmébıl) élık; a 15 éven aluliak; a 15 éven felüli tanulók (intézményi adatgyőjtés); a háztartásbeliek; a közületi eltartottak; a szociális gondozottak. 15

16 2. Az Állami Foglalkoztatási Szolgálat új fogalma Nyilvántartott álláskeresı: Az Flt november 1-jei módosításával összefüggésben azok a személyek, akik a korábban alkalmazott regisztrált munkanélküli fogalomnak megfelelnek, és a munkaügyi szervezet illetékes kirendeltségével új típusú álláskeresési megállapodást kötöttek. (Az átmeneti idıszakban ide értjük azokat a regisztrált munkanélkülieket is, aki esetében ez a megállapodás még nem köttetett meg.) 16