Összefoglaló a negyedéves munkaerı-gazdálkodási felmérés Komárom-Esztergom megyei eredményeirıl III. negyedév

Átírás

1 Fejér Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja Szervezési Osztály Összefoglaló a negyedéves munkaerı-gazdálkodási felmérés Komárom-Esztergom megyei eredményeirıl III. negyedév 8000 Székesfehérvár, Sörház tér 1. Tel: (22) , fax: (22) kdrmk@lab.hu

2 1. A megye fı foglalkoztatási és munkaerıpiaci jellemzıi A KSH I. negyedévi lakossági munkaerı-felmérésének adatai szerint megyénk foglalkoztatási mutatói javultak az egy évvel korábbiakhoz képest, s továbbra is kedvezıbbek az országosan jellemzınél. Megyénkben a év közötti, gazdaságilag aktív népesség száma 142,3 ezer fı, azon belül a foglalkoztatottak létszáma 129,6 ezer fı volt. Az aktívak saját életkori csoportjukon belüli aránya 59,3 %-ot ért el, ami 4,3 százalékponttal meghaladta a mutató országos értékét. Ennél valamivel nagyobb különbség mutatkozott a foglalkoztatottak megyei (54,0 %) és országos aránya (48,6 %) között. Az egy évvel korábbiakhoz képest a megyénkben a foglalkoztatottak száma 2,0 %-kal (2,6 ezer fı), az aktivitási arány 1,7 százalékponttal, a foglalkoztatási arány pedig 2,1 százalékponttal emelkedett. Népességi és foglalkoztatási adatok a KSH adatai szerint Demográfiai adatok A népesség száma december 31-én (ezer fı) 312,4 Munkavállalási korú népesség száma december 31-én (ezer fı) 212,1 Lakossági munkaerı-felmérés adatai I. negyedév Gazdaságilag aktívak (ezer fı) 142,3 Aktivitási arány (%) 59,3 Foglalkoztatottak (ezer fı) 129,6 Foglalkoztatási arány (%) 54,0 Munkanélküliek (ezer fı) 12,7 Munkanélküliségi ráta (%) 8,9 Intézményi statisztika I. negyedév Alkalmazásban állók száma (ezer fı) 80,5 A KSH I. negyedévre vonatkozó adatai szerint az általuk megfigyelt, megyei székhelyő munkáltatók 80,5 ezer fıt alkalmaztak, akiknek száma 3,0 %-kal, mintegy 2,3 ezer fıvel már meghaladta az egy évvel korábbit. A versenyszférában, ahol 64,1 ezer fı dolgozott, 3,7 %-kal (2,3 ezer fı) nıtt, míg a költségvetési szerveknél alig változott az átlagos statisztikai állományi létszám. A versenyszférán belül a fizikai dolgozók száma 46,4 ezer fıt (72,4 %), a szellemi alkalmazottaké 17,7 ezer fıt ért el. Az utóbbi állománycsoportba tartozók létszáma 4,5 %- kal (0,7 ezer fı), a fizikai besorolásúaké 3,5 %-kal, közel 1,6 ezer fıvel emelkedett egy év alatt. Az egyes gazdasági ágakat tekintve a elsı negyedévi adatok szerint a feldolgozóipari cégeknél alkalmazásban állók száma 4,8 %-kal, azaz csaknem 1,8 ezer fıvel nıtt az elızı évihez képest. E szerint a versenyszféra létszámbıvülése a megyei foglalkoztatási helyzet alakulását leginkább befolyásoló feldolgozóiparhoz köthetı. Az e területen mőködı vállalkozások az elsı negyedévben 38,2 ezer fıt, azaz a teljes létszám 47,5 %-át alkalmazták. A feldolgozóiparban tapasztalthoz hasonló arányban emelkedett a nem anyagi jellegő szolgáltatási szférában alkalmazottak száma (1,1 ezer fı), ami meghatározó részben az adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenységek területén bekövetkezett, csaknem 30 %-os (0,9 ezer fı) bıvülésnek köszönhetı. Ezen kívül csak a szállítás, raktározás terén mutatkozott jelentısebb arányú létszámemelkedés (8,3 %, 0,3 ezer fı). Az elızıekkel szemben a legnagyobb mértékő, 15,2 %-os (0,5 ezer fı) létszámvesztést az építıipar szenvedte el, de tizedével csökkent az energiaszektorban alkalmazottak száma is (0,2 ezer fı). A többi, fı gazdasági ágban jellemzıen 2-3 %-kal, létszámvonzatát tekintve legfeljebb 100 fıvel változott az alkalmazásban állók száma az egy évvel korábbiakhoz képest. 2

3 Megyénk kirendeltségein elsı félévének a végén álláskeresıt tartottak nyilván, akiknek állománya 13,3 %-kal, azaz fıvel fogyatkozott meg a második negyedév során. Létszámuk az áprilistól június végéig terjedı idıszakban mérséklıdı ütemben, de folyamatosan csökkent. Az áprilisi 835 fıs változást, májusban 764 fıs, majd júniusban 449 fıs csökkenés követte. A nyilvántartott álláskeresık számának a gazdaságilag aktív népességen belüli aránya a negyedév egészét tekintve 1,4 százalékponttal mérséklıdött, s így az elsı félév végére 9,1 %-ra süllyedt. A létszámcsökkenés a munkaviszonyt vesztettként nyilvántartottak, illetve a pályakezdık csoportját egyaránt érintette, de egymástól eltérı mértékben. Utóbbiak száma, annak ellenére, hogy júniusban létszámuk már enyhén emelkedett, összesen 19,0 %-kal (192 fı), míg a munkaviszonyt vesztett álláskeresıké 12,9 %-kal (1.856 fı) lett alacsonyabb három hónap alatt. A pályakezdık száma az elsı félév végén 816 fıt, a másik csoportbelieké fıt mutatott. Bár a nyilvántartott álláskeresık száma megyénkben az országosan jellemzınél (14,9 %) kevésbé csökkent, megyénk relatív helyzete nem változott, a nyilvántartott álláskeresık aránya szerint felállított növekvı sorrendben a második negyedév folyamán is végig az 5. helyet foglaltuk el. Jelentısebb létszámleépítés az idei év második negyedévében sem befolyásolta a nyilvántartott álláskeresık számának alakulását. Egyrészt ebben az idıszakban mindössze 3 cég jelentett be, összesen 53 fıre vonatkozó létszámcsökkentést, másrészt a korábban jelzett elbocsátások áthúzódó hatása sem volt jelentıs. A tárgynegyedévre alig 200 olyan dolgozó munkaviszonyának megszőnése esett, akiknek leépítését bejelentették szervezetünkhöz. Ennek ellenére a nyilvántartott álláskeresık belépı forgalma erıs maradt, a munkaviszonyt vesztettek csoportjában fıt ért el. Ebben jelentıs szerepe volt annak, hogy a második negyedév során több száz fı esetében járt le a rövid idejő közfoglalkoztatás jellemzıen két-három hónapos idıtartama. Mivel ık szinte kivétel nélkül a hátrányos helyzető álláskeresık közé tartoznak, ezt követıen újra visszakerültek a nyilvántartott álláskeresık állományába. A tárgynegyedév folyamán összesen állásajánlat érkezett megyénk kirendeltségeire, melyek között úgynevezett normál álláshely (55,2 %), támogatott munkalehetıség (43,8 %), és csupán 50 fıs, külföldi munkavállalók iránti igény szerepelt. A támogatott munkahelyek meghatározó része, munkalehetıség a közfoglalkoztatási programok keretében állt rendelkezésre (85,8 %), a bér- és járulékjellegő támogatások igénybe vétele mellett 306 fı felvételét tervezték a bejelentık. A beérkezett munkaerıigények döntı többsége, 89,4 %-a fizikai munkakörökre vonatkozott, ami bejelentést takart. A korábbiakban jellemzıtıl eltérıen a legtöbb, állásbejelentés (35,1 %) már nem a betanított, hanem a legegyszerőbb, segédmunkás munkakörökre vonatkozott, ami a közfoglalkoztatási programok térnyerésével függ össze. A betanított munkát vállaló álláskeresık iránt fıs igény mutatkozott (27,7 %), ami éppen csak meghaladta a megfelelı képzettséggel rendelkezı szakmunkásokra vonatkozó fıs keresletet (26,6 %). A negyedév során beérkezett állásajánlatok között mindössze 521 szellemi munkakör szerepelt. A negyedév során benyújtott normál ajánlatok 39,3 %-a, azaz munkahely a feldolgozóiparban állt rendelkezésre, de többnyire ehhez a gazdasági ághoz kapcsolódott a gazdasági szolgáltatások területérıl, fıként a munkaerı-kölcsönzık által bejelentett 692 munkalehetıség is (25,5 %). A normál állásbejelentések mintegy negyedét a feldolgozóipari gépkezelık iránti igények fedték le (691 fı), amit a vas- és fémipari szakmákra, a mobilgép-kezelıi munkakörökre, illetve az egyszerő szolgáltatási jellegő foglalkozásokra vonatkozó ajánlatok közötti száma követett. A szellemi munkakörök közül a gazdasági, pénzügyi ügyintézık iránti 174 fıs, továbbá a technikusok iránti, 102 fıs igény emelhetı ki. 3

4 2. A munkaerı-gazdálkodási felmérésbe bevont gazdasági szervezetek jellemzıi A 2011 júliusában lebonyolított munkaerı-gazdálkodási felmérés során az idei év harmadik negyedévére, illetve a jövı év júniusának végéig terjedı idıszakra vonatkozóan győjtöttünk adatokat a válaszadók létszámgazdálkodási terveirıl. A negyedéves idıszakról részletesebb, a munkaerı-forgalom foglalkozások szerinti megbontását is magába foglaló adatokat kértünk, míg az egyéves idıszakra csak létszámuk várható alakulásáról kérdeztük meg ıket. Felmérésünkhöz ezúttal 201 munkáltató szolgáltatott adatot, melyek június végén a közfoglalkoztatásba bevontak létszámától eltekintve, összesen fıt foglalkoztattak. Az alkalmazottak meghatározó része, fı a legnagyobb létszámkategóriába tartozó gazdasági szervezeteknél dolgozott. Bár létszámuk és arányuk ezúttal is magas volt, de elmaradt a korábbiaktól, mivel a megkeresett nagyvállalatok közül több feldolgozóipar cég elzárkózott az adatszolgáltatástól. A közepes, fı közötti munkáltatók fıt, a fıt foglalkoztatók fıt alkalmaztak, míg az ennél kisebb, mikro-vállalkozások mindössze 154 fıs összlétszámmal mőködtek. A válaszadók megoszlása létszámkategóriák szerint A válaszadóknál foglalkoztatottak számának megoszlása létszámkategóriák szerint Nagy létszámú szervezet 13,4 % Mikrovállalkozás 12,0 % Mikrovállalkozás 0,5 % Kis létszámú szervezet 7,3 % Közepes létszámú szervezet 27,4 % Közepes létszámú szervezet 34,8 % Kis létszámú szervezet 39,8 % Nagy létszámú szervezet 64,8 % A válaszadóknál munkában álló közfoglalkoztatottak száma ugyanakkor 554 fıt ért el, akik 14 munkáltató között oszlottak meg. Az összlétszám nagy részének, összesen 392 fınek a támogatott foglalkoztatása két szervezetnél, egy önkormányzatnál, illetve egy erdészeti cégnél valósult meg. Két esetben létszámuk 50 fı közelébe esett, de a programban részt vevı többi válaszadónál jellemzıen 10 fı alatt maradt. Az adatszolgáltatók tevékenységi körét tekintve a válaszadók között a legnagyobb, 48,2 %-os arányban a feldolgozóipari vállalkozások jelentek meg. A náluk foglalkoztatottak fıs létszáma a felmérésben résztvevı gazdasági szervezetek összlétszámának még nagyobb hányadát, 69,1 %-át adta. Ennek oka az, hogy a megye legtöbb nagy létszámú munkáltatója a feldolgozóiparban tevékenykedik, s bár egy részük ezúttal nem szolgáltatott számunkra adatot, többségüket sikerült bevonni a felmérésbe. A többi gazdasági ágból lényegesen kevesebb válaszadó került ki és az általuk foglalkoztatottak hányada is alacsony maradt. Különösen érvényes ez azokra a területekre, melyeken sok mikro- és kisvállalkozás mőködik, továbbá a költségvetési intézmények többségét magába foglaló nem anyagi jellegő szolgáltatási szférára. A válaszadói kör megoszlása így mind az adatszolgáltatók számát, mind az egyes nemzetgazdasági ágakban mőködı munkáltatók létszámát tekintve erısen eltér a megye foglalkoztatási szerkezetétıl, ezért felmérésünk eredményei közel sem mondhatók reprezentatívnak. 4

5 A munkaerı-gazdálkodási felméréshez adatot szolgáltató gazdasági szervezetek száma és június 30-i létszáma Válaszadók száma Válaszadók Nemzetgazdasági ág 10 fı fı Összesen létszáma alatt fı fı felett db % fı % Mezıgazdaság, erdı-, halgazdálkodás , ,8 Bányászat ,5 2 0,0 Feldolgozóipar , ,1 Energiaellátás , ,8 Építıipar , ,0 Kereskedelem, javítás , ,4 Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás , ,5 Szállítás, raktározás, posta, távközlés , ,7 Nem anyagi jellegő szolgáltatások , ,7 Összesen , ,0 3. A negyedéves munkaerı-gazdálkodási felmérés eredményei 3.1. Az adatszolgáltatók munkaerı-gazdálkodásának várható alakulása III. negyedévben A válaszadók III. negyedévre vonatkozó létszám-gazdálkodási tervei szerint, a közfoglalkoztatás hatásaitól eltekintve, az általuk alkalmazottak összlétszáma várhatóan alig változik, csupán 119 fıvel (0,4 %) fog növekedni. A minimális bıvülés mögött 465 fıs létszámfelvételi szándék és 346 fıre tervezett kiáramlás áll. A létszámforgalom a válaszadók csaknem harmadánál jár, együttvéve 248 fıs növekedéssel, míg az ezzel ellentétes változást jelzık aránya 13,4 %-ot, a létszámcsökkenés mértéke 129 fıt ér el. Az adatszolgáltatók valamivel több mint fele gyenge létszámforgalommal és változatlan alkalmazotti állománnyal számolt. A válaszadóknál foglalkoztatottak számának várható alakulása III. negyedévben A várható létszámváltozás iránya Változás Létszámnagyság-kategória növekedés nem csökkenés egyenlege válaszadadó változik válasz- fı fı fı % 249 fı felett , fı , fı ,2 10 fı alatt ,3 Összesen ,4 Az idei év harmadik negyedévére várható létszámforgalmat, illetve az alkalmazottak létszámának abból eredı változását létszámkategóriák szerint vizsgálva az állapítható meg, hogy csökkenni ugyan egyetlen csoportban sem fog a létszám, de a növekedés mértéke mindenütt rendkívül csekély marad. Bár a legalább 250 fıt foglalkoztató szervezeteknek csaknem a felénél bıvül valamelyest a foglalkoztatottak száma, de az általuk tervezett 100 fıs növekedés hatását nagyrészt kioltja az ugyanebbe a kategóriába tartozó cégek 22,2 %-a által jelzett létszámcsökkentési szándék. Így a nagy létszámú szervezeteknél alkalmazottak összlétszámában ebben a negyedévben gyakorlatilag stagnálás várható. Hasonló mondható el az fıt 5

6 foglalkoztató válaszadók létszám-gazdálkodási terveivel kapcsolatban is, bár a harmadik negyedévre jelzett teljes létszámnövekedésnek valamivel több mint a fele náluk valósulhat meg. A közepes létszámú válaszadók 44,3 %-a tervezett együttvéve 101 fıs bıvítést, létszámmérséklıdéssel pedig alig több mint tizedük számolt. Létszámforgalmuk egyenlege 64 fıs bıvítést eredményezhet, ami az általuk, június végén foglalkoztatottak számához képest ugyancsak 1 %-nál kisebb változást jelent. Bár az 50 fı alatti válaszadóknál alkalmazottak állományában valamivel nagyobb arányú, 1,2 %-os bıvülés várható, létszámát tekintve ez sem számít jelentısnek, mivel összességében csak 28 fıs növekedést takar. Ebben a két létszámnagyság-kategóriában egyébként is a változatlan létszámot tervezı válaszadók voltak határozott többségben. A válaszadóknál foglalkoztatottak számának várható alakulása III. negyedévben A létszámváltozás iránya Változás Nemzetgazdasági ág növekedés nem csökkenés egyenlege válaszadziadó válto- válasz- fı fı fı % Mezıgazdaság, erdı-, halgazdálkodás ,1 Bányászat ,0 Feldolgozóipar ,6 Energiaellátás ,5 Építıipar ,0 Kereskedelem, javítás ,4 Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás ,2 Szállítás, raktározás, posta, távközlés ,4 Nem anyagi jellegő szolgáltatások ,1 Összesen ,4 Az idei év harmadik negyedévére vonatkozó létszám-gazdálkodási terveket gazdasági ágazatok szerint tekintve legfeljebb a feldolgozóipar emelhetı ki, de e területen is csupán 0,6 %-os, azaz 114 fıs növekedés várható az alkalmazottak összlétszámában. Bár a válaszadók kétötödénél növekedhet, együttvéve 198 fıvel a létszám, a bıvítés mértéke csupán 8 vállalkozásnál éri el a 10 fıt. A létszámcsökkentési szándék is hasonlóan alakul, a legtöbb esetben csak egykét fıvel mérséklıdik az alkalmazottak száma. Két vállalkozás jelzett csak nagyobb, de így sem igazán jelentıs, együttvéve 70 fıs létszámcsökkenést. A többi ágazatban a változás és az amögött álló létszámfogalom is elhanyagolhatónak mondható. A létszámforgalom várható egyenlege foglalkozások szerint III. negyedévben Felvételi többlet Kiáramlási többlet Megnevezés fı Megnevezés fı Fizikai foglalkozások fémmegmunkálók 22 egyszerő ipari foglalkozások 22 fémfeldolgozó és -megmunkáló gépek kezelıi 21 egyéb feldolgozóipari gépek kezelıi 21 takarítók és kisegítık 19 vegyipari terméket gyártó gépek kezelıi 15 Szellemi foglalkozások ipari, építıipari, egyéb mérnökök 13 egyéb ügyintézık 12 A harmadik negyedévre jelzett munkaerı-forgalmat foglalkozások szerint vizsgálva megállapítható, hogy a keresleti többletet mutató munkakörök szinte mind a feldolgozóiparhoz kapcsolódnak. A legnagyobb, a teljes létszámbıvítés 36,1 %-át lefedı igény a szakképzett és a 6

7 betanított fémfeldolgozók iránt mutatkozik, ám ezek létszámvonzata együttvéve is csak 43 fıt ér el. Ezt az egyéb feldolgozóipari, majd a vegyipari gépkezelık számában várható növekedés követi. Az elızıeken kívül, legalább 10 fıs létszámemelkedésre csak a kisegítı munkakörökben alkalmazottak esetében lehet számítani. A szellemi foglalkozásúak közül a válaszadóknak egyedül mérnökökre van szükségük jelentısebb számban. Az elızıekkel szemben, 10 fıt elérı kiáramlási többlet várhatóan csak az egyszerő ipari foglalkozásúak és az ügyintézık körében fordul elı. Az elızıeken túl a közfoglalkoztatási program hatása növelheti még egy kissé, 66 fıvel a válaszadóknál alkalmazottak számát. Ez alapvetıen annak köszönhetı, hogy az egyik legtöbb közfoglalkoztatottnak munkát biztosító önkormányzatnál tovább növelik a programban részt vevık számát. A többi érintett válaszadó viszont szeptember végére a júniusival megegyezı, illetve némileg mérséklıdı létszámot tervezett. Így a harmadik negyedév végén 12 válaszadónál várhatóan 620 közfoglalkoztatásba bevont álláskeresı fog dolgozni Az adatszolgáltatók munkaerı-gazdálkodási tervei II. negyedév végéig A munkaerı-gazdálkodási felmérés során a megkérdezett munkáltatók hosszabb távra, egy évre szóló elırejelzést is adtak az általuk foglalkoztatottak létszámának várható alakulásáról. E szerint a náluk alkalmazottak június 30-ra várható, fıs összlétszáma alig tér el az idei év harmadik negyedévének végére jelzettıl, mindössze 79 fıvel (0,3 %) haladja meg azt. A válaszadók az egyéves idıszakra vonatkozóan is csupán 0,7 %-os, azaz 198 fıs létszámnövekedést terveztek, ami 688 fıs bıvítési, illetve az azzal szemben megjelenı, 490 fıs létszámcsökkentési szándék egyenlegeként valósulhat meg. A különbözı irányú változást jelzık száma és aránya viszont eltért a harmadik negyedévre jellemzıtıl. A jövı év júniusának végéig létszámcsökkenést prognosztizálók 17,4 %-os, illetve a kedvezı változásra számítók 35,8 %-os aránya 4,0-4,5 százalékponttal haladta meg az idei év harmadik negyedévére vonatkozóan hasonló választ adók hányadát. Ennek megfelelıen bár csökkent, de még így is 46,8 %-ot ért el a változatlan létszámot jelzık részaránya. A válaszadóknál foglalkoztatottak számának várható alakulása II. negyedév végéig A várható létszámváltozás iránya Változás Létszámnagyság-kategória növekedés nem csökkenés egyenlege válaszadadó változik válasz- fı fı fı % 249 fı felett , fı , fı ,2 10 fı alatt ,5 Összesen ,7 A hosszabb távra szóló elırejelzés szerint egyedül a 249 fınél nagyobb létszámú válaszadóknál nem fog növekedni a létszám, hanem minimálisan mérséklıdik. A kedvezıtlen változás alapvetıen egy kereskedelmi cégnél várható, igen jelentıs létszámcsökkentésre vezethetı vissza. Ez a válaszadó ugyanis egyik üzletágának eladása miatt 268 fıs létszámvesztéssel számolt. Ezen kívül csak egyetlen másik cégtıl jeleztek számottevı csökkenést (76 fı), a többi esetben csak enyhe mérséklıdésre kell számítani. A nagy létszámú válaszadók létszámbıvítési szándéka is hasonló képet mutat, mivel ebben is egy cég tervei játszanak meghatározó 7

8 szerepet. Ez a feldolgozóipari vállalkozás 155 fıvel kívánja egy év alatt növelni alkalmazottai számát, ami két további, jelentısebbnek mondható, együttvéve közel 100 fıs bıvítéssel egészül ki. A legkedvezıbbnek az fıs szervezetek létszámgazdálkodási elképzelései számítanak, mivel éves szinten várhatóan 2,7 %-kal (207 fı) növekszik az általuk alkalmazottak összlétszáma. Körükben a harmadik negyedévi, még mérsékelt létszámemelkedést a következı kilenc hónapos idıszakban, jelentısebb bıvülés (143 fı) követheti. Erre az idıszakra több válaszadó is tervez fı közötti bıvítést, míg hasonló mértékő létszámcsökkentési szándék csak egy cégnél várható. A kisvállalkozások összlétszáma várhatóan valamivel nagyobb arányban, 3,2 %-kal növekszik egy év alatt, de ennek létszámvonzata lényegesen alacsonyabb lesz, 66 fıre tehetı. Ebben a létszámkategóriában mind a bıvítési, mind a létszámcsökkentési szándék néhány fıs változásokból tevıdik össze, ami alól csak egy nemrégiben alakult cég jelent kivételt, ahol még a létszámfeltöltés folyamata zajlik. A mikro-vállalkozások éves elırejelzése a létszámnövekedés mértékét tekintve valamivel kedvezıbb, mint a harmadik negyedévre vonatkozó terveik, de így is elenyészı marad. A gazdaság egyes területei közül az egy évre szóló elırejelzést tekintve is a feldolgozóipar emelkedik ki, ahol 2,1 %-kal, azaz összesen 407 bıvülhet a foglalkoztatottak száma. E szerint ebben a gazdasági ágban az idei év harmadik negyedévére tervezettet, annak a 2,5-szeresét meghaladó, 293 fıs létszámnövelési szándék követi. A következı három negyedévben a legnagyobb, 158 fıs létszámbıvítés a gépgyártás területén várható, ami mellett még a vegyiparból és az élelmiszeriparból jelzett, fı közötti növekedést kell megemlíteni. Ezekben az ágazatokban a kedvezı változás szinte teljes egészében egy - egy válaszadóhoz köthetı, melyek a közepes nagyságú élelmiszeripari cég kivételével, az idei év júniusának végén egyaránt 800 fı körüli létszámmal mőködtek. A többi feldolgozóipari ágazatban mérsékelt létszámemelkedésre vagy stagnáló létszámra lehet számítani. A válaszadóknál foglalkoztatottak számának várható alakulása II. negyedév végéig A létszámváltozás iránya Változás Nemzetgazdasági ág növekedés nem csökkenés egyenlege válaszadziadó válto- válasz- fı fı fı % Mezıgazdaság, erdı-, halgazdálkodás ,4 Bányászat ,0 Feldolgozóipar ,1 Energiaellátás ,7 Építıipar ,0 Kereskedelem, javítás ,5 Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás ,4 Szállítás, raktározás, posta, távközlés ,2 Nem anyagi jellegő szolgáltatások ,0 Összesen ,7 A június 30-ig szóló elırejelzés szerint a feldolgozóiparon kívül csak a kereskedelem területén várható jelentıs változás a válaszadóknál alkalmazottak számában. Ebben az ágazatban szinte kizárólag a már említett szervezeti átalakulás miatt a következı év júniusának végéig 270 fıvel csökken a válaszadóknál foglalkoztatottak száma. A mezıgazdaságban és az energiaszektorban a harmadik negyedévi stagnálás után, éves szinten kissé mérséklıdik a létszám, míg a többi ágazatban továbbra is csak néhány fıs változások várhatóak. Ez alól csak a 8

9 nem anyagi jellegő szolgáltatások területe jelent kivételt, ahonnan összességében 2,0 %-os (84 fı) növekedést jeleztek a válaszadók. Ebben azonban szerepe lehet annak, hogy néhány esetben az egyéves elırejelzésnél számba vették a közfoglalkoztatás létszámbıvítı hatását is, amitıl eltekintve ezt az ágazatot is a stagnálás jellemezné. A válaszadók által foglalkoztatottak létszámának várható alakulása Komárom-Esztergom megye munkaerıpiaci körzeteiben Kirendeltség Várható Változás a i Várható Változás a i Létszám és mőködési létszám állapothoz képest létszám állapothoz képest körzete fı % fı % Dorog , ,2 Esztergom , ,6 Komárom , ,5 Oroszlány , ,4 Tata , ,3 Tatabánya , ,3 Kisbér , ,4 Megye , ,7 A válaszadók létszámgazdálkodási tervei szerint a náluk foglalkoztattak száma Oroszlány körzetében fog a legkedvezıbben alakulni. Ennek a kistérségnek a válaszadói a harmadik negyedévre még csak 1,0 %-os (31 fı) növekedést jeleztek, amit a júniusának végéig hátralévı idıszakban további, immár 141 fıs létszámbıvítés követ. Éves szinten a válaszadók összlétszáma így 5,4 %-kal (172 fı) nıhet, amiben egy folyamatosan fejlıdı, feldolgozóipari cégnek van meghatározó szerepe. Ennek ellenpontját Komárom körzete jelenti, ahol az összes többi kistérségtıl eltérıen, az elırejelzések alapján már az idei év harmadik negyedévében sem létszámnövekedés, hanem enyhe létszámmérséklıdés volt várható. A jövı év júniusának végére viszont jelentıs, 5,5 %-os (166 fı) csökkenésre kell számítani, ami mögött a már említett kereskedelmi cég átalakulása áll. Ettıl eltekintve a válaszadók június 30-ra várható összlétszáma 3,4 %-kal (102 fı) meghaladná az egy évvel korábbit. A megye többi kistérségében lényegesen kisebb létszámváltozás várható, így Dorog és Tatabánya körzetében egyéves idıtávon is csak 1,2-1,3 %-os, míg az Esztergomi Kirendeltség területén csupán 0,6 %-os növekedésre lehet számítani. Ezek létszámvonzata az utóbbi kistérségben 56 fıt, Dorog körzetében 45 fıt, a megyeszékhely esetében pedig 93 fıt érhet el. A fennmaradó két kistérségben, Tata és Kisbér körzetében még kevésbé, mindössze néhány fıvel fog változni egy év alatt a válaszadók által alkalmazottak száma. A különbség köztük az, hogy az utóbbi kirendeltséghez tartozó adatszolgáltatóknál az idei év harmadik negyedévében még némileg emelkedik, de a jövı év júniusának néhány fıvel az egy évvel korábbi alá sülylyed az alkalmazottak száma, míg a másik körzetben egyértelmően a stagnálás jellemzı. 4. A NFSz szolgáltatásainak, aktiváló eszközeinek értékelése A negyedéves felmérés kérdıívének utolsó blokkjában, mely minden alkalommal más témára vonatkozik, ezúttal a munkaügyi szervezet szolgáltatásainak, az álláskeresık elhelyezkedésének elısegítését célzó eszközeinek értékelésére kértük a vizsgálatban résztvevıket. Szolgáltatásaink fontosságát egy skálán lehetett értékelni, de a kérdıív módot adott annak feltüntetésére is, ha az adott lehetıséget nem ismerték, illetve ha azzal még nem éltek a válaszadók. 9

10 Az adatlap e részére is értékelhetı választ adók számára a munkaerı-közvetítés volt szervezetünk egyik legfontosabb szolgáltatása, a munkáltatók 41 %-a az elsı, további 22 %-uk a második helyre rangsorolta. Ezt a tevékenységünket mindenki ismeri és a válaszadóknak csak a töredékét adják azok, akik eddig még nem vették igénybe. Ezzel szemben az Európai Unión belüli közvetítés a válaszadók nyolcada elıtt ismeretlen volt, további 58 %-uk pedig egyelıre nem tartott igényt rá. Így nem meglepı, hogy a felsorolt szolgáltatások között az EURES lényegében az utolsó helyre szorult. A NFSz szolgáltatásainak, aktiváló eszközeinek értékelése (%) Az adott eszközt, szolgáltatást Szolgáltatások, aktiváló eszközök fontosságuk szerint az nem nem használók ismerık helyre rangsorolók aránya aránya aránya Munkaközvetítés UNIO-s közvetítés (EURES) Bérjellegő támogatások Start kártya család Járulékkedvezmény KKV-k részére Munkahelymegırzı, válságkezelı programok Munkaviszonyban állók képzésének támogatása Foglalkoztatási jogszabályok ismertetése Létszámleépítéssel kapcsolatos segítségnyújtás Tájékoztatás a munkaerıpiacról Tájékoztatás az álláskeresık összetételérıl A válaszok alapján egyértelmően megállapítható, hogy a szervezetünk által nyújtható és a munkáltatók számára anyagi elınyökkel is járó támogatási lehetıségek széles körben ismertek és többnyire keresettek is. Közülük a bérjellegő támogatások a válaszadók 44 %-ánál kaptak kiemelt figyelmet, amit a Start-kártya család iránti érdeklıdés követett. Mindkét támogatási lehetıségre érvényes, hogy a válaszadók alig több mint tizede nem élt még az ezek által biztosított elınyökkel. A többi aktiváló eszközt az adatszolgáltatók jóval kisebb része, a kis- és középvállalkozások által igénybe vehetı járulékkedvezményt, illetve a munkahelymegırzı, válságkezelı programokat csak %-uk, a munka melletti képzés lehetıségét mindössze 6 %-uk tartotta a legfontosabbnak. Emellett meglehetısen magas volt % közé esett azoknak az aránya, akiknél még nem került sor ennek a három támogatási formának az alkalmazására. A tájékoztatási, információs szolgáltatások közül a válaszadók a foglalkoztatási jogszabályok ismertetését tartották a legfontosabbnak, amit csaknem ötödük az elsı, további 46 %-uk pedig a 2-3. helyre rangsorolt. A munkaerıpiaci helyzet alakulásával kapcsolatos tájékoztatást a válaszadók közel harmada értékelte viszonylag lényegesnek, ugyanakkor az álláskeresık öszszetételére vonatkozó adatok iránt már kevésbé érdeklıdnek. Ez utóbbi mellett a legkevesebben a létszámleépítésekkel kapcsolatos segítségnyújtást vették igénybe, ami részben magyarázza a munkahelymegırzı, válságkezelı programok iránti, mérsékeltebb érdeklıdést is. 10

11 Módszertani megjegyzések A KSH fogalmi rendszere A lakossági munkaerı-felmérés A Központi Statisztikai Hivatal 1992 óta az OECD országokban meghonosított, egységes elvek és módszerek szerint végzett munkaerı-felmérés (Labour Force Survey = LFS) keretében vizsgálja a éves személyek gazdasági aktivitását. A magánháztartások reprezentatív mintáján végzett felmérésnek az ILO által javasolt fogalmi rendszere azonos az OECD országokban. A magyar munkaerı-felmérés a vizsgált népességet egy meghatározott idıszakban (a hónap 7. napját követı elsı hétfıtıl kezdıdı három hétben, a kikérdezés hetét megelızı hétre vonatkozóan, a hetet hétfıtıl vasárnapig számítva) végzett tevékenységük alapján sorolja a következı két fıcsoportba: gazdaságilag aktívak (a rendelkezésre álló munkaerı) és gazdaságilag nem aktívak (inaktívak). Gazdaságilag aktívak (rendelkezésre álló munkaerı) : mindazon személyek, akik a munkaerıpiacon foglalkoztatottként vagy munkanélküliként megjelennek. Gazdaságilag nem aktívak (a népesség gazdaságilag aktív népességen kívüli része) : mindazon személyek, akik a vonatkozási héten nem dolgoztak, illetve nem volt rendszeres, jövedelmet biztosító munkájuk és nem is kerestek munkát, vagy kerestek, de nem tudtak volna munkába állni. Ide tartoznak : a gyermekgondozási ellátás bármelyik formáját igénybevevık (az Országos Egészségbiztosítási Pénztár által nyilvántartott gyeden, gyesen lévık, valamint gyedet igénybe vevık adatai alapján); az a nyugdíjas, járadékos, aki nem folytat keresıtevékenységet (az Országos Nyugdíjfolyósító Igazgatóság adatai alapján); a tıkejövedelmükbıl (ingatlan-, és pénztıke jövedelmébıl) élık; a 15 éven aluliak; a 15 éven felüli tanulók (intézményi adatgyőjtés); a háztartásbeliek; a közületi eltartottak; a szociális gondozottak; a passzív munkanélküliek, akik szeretnének ugyan munkát, de kedvezıtlennek ítélve elhelyezkedési esélyeiket, meg sem kísérlik az álláskeresést. Foglalkoztatottnak tekintendı mindenki, aki a vizsgált idıszakban az un. vonatkozási héten legalább 1 óra, jövedelmet biztosító munkát végzett, vagy munkájától csak átmenetileg (szabadság, betegség stb. miatt) volt távol. Jövedelmet biztosító munkának számít minden olyan tevékenység, amely pénzjövedelmet eredményez, vagy amely természetbeni juttatást biztosít, esetleg amelyet egyéb, késıbb realizálható jövedelem érdekében végeztek amelyet, mint segítı családtagok végeztek a háztartáshoz tartozó gazdaság, vállalkozás jövedelmének növelése érdekében. A felvétel szempontjából nem számít jövedelmet biztosító munkának az önként, ingyenesen, más háztartásnak vagy intézménynek nyújtott bármilyen segítség (társadalmi munka, ún. kalákamunka stb.), a saját ház vagy lakás építése, felújítása, javítása, a tanulmányhoz kötött szakmai gyakorlat keretében végzett munka (még akkor sem, ha azért valamilyen díjazást kapnak), valamint a háztartásban, a ház körül végzett munka, beleértve a kerti munkákat is. A háztáji gazdaságban végzett munka csak akkor 11

12 tekinthetı jövedelemszerzınek, ha annak eredménye jellemzıen piacra és nem saját fogyasztásra kerül. Munkanélkülinek tekintendı az a személy, aki egyidejőleg az adott héten nem dolgozott (s nincs olyan munkája, amelytıl átmenetileg távol volt); aktívan keresett munkát a kikérdezést megelızı négy hét folyamán; rendelkezésre áll, azaz két héten belül munkába tudna állni, ha találna megfelelı állást. A munkanélküliek sajátos csoportját alkotják azok, akik ugyan nem dolgoztak a vonatkozási héten, de már találtak munkát, ahol 90 napon (2002-ig 30 napon) belül dolgozni kezdenek. Rájuk nem vonatkozik a hármas kritérium egyidejő teljesülése. Aktív munkakeresésnek tekintendı, ha valaki állami vagy magán-munkaközvetítın keresztül érdeklıdött állás után, közvetlenül keresett meg munkáltatókat, hirdetést olvasott, adott fel, hirdetésre válaszolt, rokonoknál, ismerısöknél érdeklıdött, tesztet írt, vizsgát tett, vagy meghallgatáson volt, vállalkozásának elindítását intézte. A munkanélküliség, illetve a gazdasági aktivitás mértékének jellemzésére a következı fontosabb mutatószámok szolgálnak: az aktivitási arány, amely a gazdaságilag aktívak aránya a megfelelı korcsoportba tartozó népességen belül. a foglalkoztatási arány, amely a foglalkoztatottaknak a megfelelı korcsoportba tartozó népességhez viszonyított aránya; a munkanélküliségi ráta, amely a munkanélkülieknek a megfelelı korcsoportba tartozó gazdaságilag aktív népességen belüli aránya; Intézményi munkaügyi statisztikai adatgyőjtési rendszer Adatszolgáltatók köre : a 4 fınél többet foglalkoztató megyei székhelyő vállalkozások és létszámnagyságtól függetlenül a költségvetési és társadalombiztosítási intézmények, valamint a kijelölt nonprofit szervezetek. Alkalmazásban álló : a munkáltatóval fıállású, 5 munkanapot meghaladó (a munkaszerzıdés szerint legalább 60 teljesített munkaóra) idıtartamú munkaviszonyban álló személy, beleértve a bedolgozói jogviszonyban, a személyes közremőködéssel járó tagsági és a munkavégzéssel járó szövetkezeti tagsági jogviszonyban lévı munkavállalót. Statisztikai állományi létszámadat : magába foglalja a munkáltatóval fıállású, munkavégzésre irányuló jogviszonyban álló személyeket a munkából meghatározott okból (szülési szabadság, gyermekgondozási ellátás igénybevétele, sorkatonai szolgálat, egy hónapot meghaladó betegség, fizetés nélküli szabadság, stb.) miatt távollevık kivételével. Az ÁLLAMI FOGLALKOZTATÁSI SZOLGÁLAT fogalmi rendszere szerint Nyilvántartott álláskeresı : a Foglalkoztatási Hivatal által nyilvántartott munkát keresık közül az, aki munkaviszonnyal nem rendelkezik, nem nyugdíjas, nem tanuló, foglalkoztatást elısegítı támogatásban (pl. átképzés, közhasznú foglalkoztatás) nem részesül, munkát, állást vagy önálló foglalkozást keres, és egy adódó állás elfogadására rendelkezésre áll. 12