Összefoglaló a negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés Komárom-Esztergom megyei eredményeiről II. negyedév

Átírás

1 Komárom-Esztergom Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja Összefoglaló a negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés Komárom-Esztergom megyei eredményeiről II. negyedév 2800 Tatabánya, Népház u. 12. Tel: (34) , fax: (34) komaromkh-mk@lab.hu

2 I. A megye fő foglalkoztatási és munkaerőpiaci jellemzői A KSH lakossági munkaerő-felmérésének I. negyedévi adatai szerint megyénk foglalkoztatási mutatói valamelyest elmaradtak az egy évvel korábbiaktól, de továbbra is kedvezőbbek voltak az országosan jellemzőnél. Megyénkben a év közötti, gazdaságilag aktív népesség száma 139,3 ezer főt, ezen belül a foglalkoztatottaké 129,2 ezer főt ért el, az inaktívak csoportjába 101,0 ezer fő tartozott. Az aktívak száma 2,1 %-kal (3,0 ezer fő) csökkent, miközben az inaktívakéban 3,5 %-os (3,4 ezer fő) növekedés következett be az előző évihez képest. Ebből eredően az aktívak saját életkori csoportjukon belüli aránya egy év alatt 1,3 százalékponttal süllyedt, s így 58,0 %-ot mutatott. A foglalkoztatási arány tárgynegyedévi, 53,8 %-os értéke alig változott, mindössze 0,2 százalékponttal mérséklődött az egy évvel korábbihoz mérten. Népességi és foglalkoztatási adatok Demográfiai adatok A lakónépesség száma december 31-én (ezer fő) 311,4 Munkavállalási korú népesség száma december 31-én 1 (ezer fő) 210,6 Lakossági munkaerő-felmérés adatai I. negyedév Gazdaságilag aktívak (ezer fő) 139,3 Aktivitási arány (%) 58,0 Foglalkoztatottak (ezer fő) 129,2 Foglalkoztatási arány (%) 53,8 Munkanélküliek (ezer fő) 10,1 Munkanélküliségi ráta (%) 7,2 Intézményi statisztika év Alkalmazásban állók száma (ezer fő) 81,2 A KSH intézményi statisztikája szerint a megfigyelési körükbe tartozó megyei székhelyű munkáltatók évben 81,2 ezer főt alkalmaztak, 1,0 %-kal (0,8 ezer fő) többet, mint egy évvel korábban. A versenyszférában alkalmazottak száma, ahol a vizsgált időszakban 64,4 ezer fő dolgozott, 1,7 %-kal (1,1 ezer fő) emelkedett, miközben a költségvetési szerveknél enyhén csökkent a létszám (1,2 %, 0,2 ezer fő). A versenyszférán belül a fizikai dolgozók száma 46,7 ezer főt (72,5 %), a szellemi alkalmazottaké 17,7 ezer főt ért el. A létszám az utóbbi állománycsoportban 2,0 %-kal (0,3 ezer fő), a fizikai besorolásúakéban 1,7 %- kal (0,8 ezer fő) növekedett egy év alatt. A versenyszféra évi létszámbővülése elsősorban a feldolgozóiparban alkalmazottak számában bekövetkezett 3,0 %-os (1,1 ezer fő) növekedésnek köszönhető, de a munkaerőkölcsönzést is magába foglaló, s nagyrészt a feldolgozóiparhoz kötődő, adminisztratív és szolgáltató tevékenységek területén is 25,0 %-kal (0,8 ezer fő) nőtt a létszám. A feldolgozóipari cégek átlagos statisztikai állományi létszáma 38,2 ezer főt ért el, ami az alkalmazásban állók összlétszámának a 47,0 %-át, a versenyszférában alkalmazottaknak csaknem a hattizedét tette ki. Az előzőekkel szemben a legnagyobb mértékű, 17,0 %-os (0,6 ezer fő) létszámcsökkenés az építőipart sújtotta. Emellett több mint tizedével (0,2 ezer fő) csökkent az energiaszektor létszáma, és hasonló volt a kereskedelemben alkalmazottak számában bekövetkezett, 3,4 %-os mérséklődés létszámvonzata is. A többi gazdasági ágban az egy évvel korábbiakhoz képest nem történt igazán jelentős változás az alkalmazásban álló átlagos statisztikai állományi létszámában év közötti népesség 2

3 Megyénk kirendeltségein március végén álláskeresőt tartottak nyilván, akiknek száma 12,2 %-kal (1.573 fő) haladta meg az év eleji szintet. Létszámuk az év első két hónapjában erősen, januárban fővel, februárban további 680 fővel nőtt. Ekkor fő szerepelt a nyilvántartásban, majd számuk, a márciusi, 554 fős csökkenés után a január végi szint közelébe állt vissza. A nyilvántartott álláskeresők számának a gazdaságilag aktív népességen belüli aránya a negyedév egészét tekintve 1,0 százalékponttal emelkedett, s így március végén 9,8 %-ot ért el. A megyei nyilvántartásban az első negyedév végén pályakezdő szerepelt (7,2 %), a munkaviszonyt vesztettként nyilvántartottak száma főt ért le. Utóbbiak létszáma 11,9 %-kal (1.429 fő), a pályakezdő fiataloké ennél nagyobb arányban, 15,9 %-kal (144 fő) nőtt. Bár a nyilvántartott álláskeresők megyei létszáma jóval erősebben nőtt az országosan jellemzőnél (7,0 %), megyénk relatív helyzete nem változott, a nyilvántartott álláskeresők megyei aránya szerint felállított, növekvő sorrendben az idei év első negyedévében is végig az 5. helyet foglaltuk el. A tárgynegyedév során fő kérte nyilvántartásba vételét, akik közül álláskereső munkaviszonyt vesztettként jelentkezett (90,7 %). Legnagyobb arányban ezúttal is a feldolgozóiparból érkezők jelentek meg közöttük (1.362 fő, 20,8 %), de a korábbiakban tapasztaltnál lényegesen magasabb volt az adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenységek területéről jelentkezők száma is (917 fő, 14,0 %). A beáramlás alakulásában a tárgynegyedévben még nem volt kimutatható hatása a bejelentett, csoportos létszámleépítéseknek, bár a munkaerőkölcsönző cégektől jelentkezők számának növekedése, legalábbis részben, egy, akkor még megvalósítás előtt álló, tömeges létszámcsökkentés előszele volt. Az év első negyedévében megyénkből 9 munkáltató nyújtotta be, együttvéve 619 fő leépítésére vonatkozó döntési bejelentését. Ezek közül két, az elektronikai alkatrészgyártás ágazatába tartozó cég létszámcsökkentése különösen nagy számú dolgozót, az egyik esetben 282 főt, a másikban 136 főt sújtott. A leépítésre mindkét esetben a rendelésállomány visszaesése miatt kényszerültek, s ugyanerre vezethető vissza két kisebb vállalkozás döntése is. A közszférából négy esetben jeleztek összesen 84 fős létszámcsökkentést. Mivel a tárgynegyedévben bejelentett leépítések csaknem fele részben külföldi, néhány fő kivételével szlovák állampolgárságú munkavállalók elbocsátásával járnak, a létszámcsökkentésben érintett hazai dolgozók létszáma jóval alacsonyabb, 336 főt ér el. A bejelentésekben foglalt ütemezések szerint utóbbiak közül az év első három hónapjában mintegy 210 főnek a munkaviszonya szűnt meg, a többiek esetében ez jellemzően a második negyedévre esik. A tárgynegyedév során állásajánlat érkezett megyénk kirendeltségeire, ami úgynevezett normál, támogatott álláshelyből és 94 fős, külföldi munkavállalók iránti igényből tevődött össze. A támogatott álláshelyek döntő többsége, azaz munkalehetőség a közfoglalkoztatási programok keretében állt rendelkezésre, a bér- és járulékjellegű támogatások igénybe vétele mellett egyelőre csak 75 fő felvételét tervezték a bejelentők. A közfoglalkoztatási programok felfutása meghatározólag hatott a bejelentett álláshelyeknek a betöltésükhöz szükséges iskolai végzettség szerinti összetételére. Ezt egyértelműen mutatja az, hogy az újonnan bejelentett állásajánlatok nagy része egyszerű fizikai, segéd- vagy betanított munkára vonatkozott, mivel munkakör ellátásához legfeljebb általános iskolai végzettségre volt szükség. Ezek az igények az összes bejelentés 61,4 %-át adták, míg a középfokú szakképesítés megléte esetén betölthető álláshelyek aránya 25,8 %-ot, az ehhez kapcsolódó igény főt ért el. A bejelentések között mindössze 248 szakközépiskolai, technikumi végzettséget, illetve 167 gimnáziumi érettségit igénylő munkahely fordult elő. A felsőfokú végzettséggel rendelkező álláskeresők számára a negyedév folyamán 125 állásajánlat érkezett a megye kirendeltségeire. 3

4 II. A munkaerő-gazdálkodási felmérésbe bevont gazdasági ek jellemzői A április között lebonyolított munkaerő-gazdálkodási felmérés során, melyhez ezúttal 545 munkáltató szolgáltatott adatot, az idei év második negyedévére, illetve a következő év márciusának végéig terjedő időszakra vonatkozóan gyűjtöttünk információkat a válaszadók létszám-gazdálkodási terveiről. A negyedéves időszakról részletesebb, a munkaerő-forgalom foglalkozások szerinti megbontását is magába foglaló adatokat kértünk, míg az egyéves időszakra csak létszámuk várható alakulásáról kérdeztük meg őket. A válaszadók megoszlása létszámkategóriák szerint A válaszadóknál foglalkoztatottak számának megoszlása létszámkategóriák szerint fő feletti 5,0 % 10 főnél kisebb 39,3 % 10 főnél kisebb 2,7 % fő közötti 11,9 % fő közötti 26,9 % fő közötti 18,3 % fő közötti 37,4 % 249 fő feletti 58,5 % A válaszadók március végén a közfoglalkoztatásba bevontak létszámától eltekintve, összesen főt foglalkoztattak. Az alkalmazottak többsége, fő a legnagyobb létszámkategóriába tartozó gazdasági eknél dolgozott. A közepes, fő közötti munkáltatók főt, a főt foglalkoztatók főt alkalmaztak, míg az ennél kisebb, mikro-vállalkozások fős összlétszámmal működtek. Az adatszolgáltatók tevékenységi körét tekintve a válaszadók között a legnagyobb, 33,9 %-os arányban továbbra is a feldolgozóipari vállalkozások jelentek meg. A náluk foglalkoztatottak fős létszáma a felmérésben résztvevő gazdasági ek összlétszámának még nagyobb hányadát, 65,4 %-át adta. Ennek oka az, hogy megyénk legtöbb nagy létszámú munkáltatója a feldolgozóiparban tevékenykedik, s mivel meghatározó szerepet játszanak a megye foglalkoztatási, munkaerőpiaci helyzetének alakulásában, minden esetben igyekszünk ezeket a cégeket minél nagyobb arányban bevonni felmérésünkbe. Ennek ellenére ezúttal is volt néhány olyan nagyvállalat, mely nem vett vállalta az adatszolgáltatást. Ezek közül az egyik cégnél ráadásul nagy arányú létszámleépítés van folyamatban, ami nemcsak az adott kistérség, de az egész megye munkaerőpiaci helyzetét befolyásolja. A többi gazdasági ágból lényegesen kevesebb válaszadó került ki, és az általuk foglalkoztatottak összlétszámon belüli aránya is csekély maradt. Egyedül a nem anyagi jellegű szolgáltatások, általunk összevontan kezelt területén foglalkoztatottak száma haladta meg a 10 %-ot. Ezen kívül az is jellemző volt, hogy az egyes területeken foglalkoztatottaknak a részaránya többnyire jelentősen elmaradt az adott gazdasági ágban tevékenykedő adatszolgáltatóknak a teljes válaszadói körön belüli hányadától. Különösen érvényes ez az építőipar, a kereskedelem és a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás területére, ahol nem csak a nagy, de a közepes létszámú vállalkozások is meglehetősen ritkán fordulnak elő. A válaszadói kör megoszlása így 4

5 mind az adatszolgáltatók számát, mind az egyes nemzetgazdasági ágakban működő munkáltatók létszámát tekintve erősen eltér a megye foglalkoztatási szerkezetétől, ezért felmérésünk eredményei nem reprezentatívak. A munkaerő-gazdálkodási felméréshez adatot szolgáltató gazdasági ek száma és március 31-i létszáma Válaszadók száma Válaszadók Nemzetgazdasági ág 10 fő fő Összesen létszáma alatt fő fő felett db % fő % Mezőgazdaság, erdő-, halgazdálkodás , ,4 Feldolgozóipar , ,4 Egyéb ipar , ,0 Építőipar , ,7 Kereskedelem , ,8 Szállítás, raktározás , ,4 Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás , ,3 Egyéb, nem anyagi jell. szolgáltatások , ,0 Összesen , ,0 A válaszadók törzsállományába tartozó alkalmazottak mellett március 31-én 17 munkáltatónál összesen 808 fő közfoglalkoztatottként dolgozott. Ezek a ek szinte kivétel nélkül települési önkormányzatok, illetve azok intézményei voltak. Az összlétszám nagy részének, összesen 674 főnek (83,4 %) a támogatott foglalkoztatása négy nél, két - két városi önkormányzatnál, illetve erdőgazdaságnál valósult meg. Ezektől eltekintve a válaszadóknál dolgozó közfoglalkoztatottak száma többnyire 10 fő alatt maradt. Létszámuk csak három községi önkormányzatnál esett fő közé, és két város településüzemeltetési feladatait ellátó nél volt ennél valamivel magasabb. III. A negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés eredményei 1. Az adatszolgáltatók munkaerő-gazdálkodásának várható alakulása II. negyedévben A közfoglalkoztatás hatásaitól eltekintve, a válaszadók létszám-gazdálkodási tervei szerint II. negyedévben az általuk alkalmazottak összlétszámában 1,0 %-os, azaz 388 fős növekedés várható. A változás mögött 946 fős létszámfelvételi szándék és 558 főre tervezett kiáramlás áll. A létszámforgalom a válaszadók 27,7 %-ánál (151 munkáltató) jár összességében 587 fős növekedéssel, míg az ezzel ellentétes változást jelzők aránya 11,4 %-ot (62 válaszadó), a létszámcsökkenés mértéke 199 főt ér el. Az adatszolgáltatók 60,9 %-a (332 válaszadó) változatlan alkalmazotti állományt jelzett, s nagy többségük egyáltalán nem számolt létszámmozgással (269 válaszadó). Az idei év második negyedévére várható létszámforgalom a legalább 250 főt foglalkoztató válaszadók által alkalmazottak számában a teljes válaszadói körre jellemzővel megegyező arányú, 1,0 %-os, létszámát tekintve 223 fős növekedést eredményez. A közepes és a kis létszámú válaszadóknál hasonló mértékű, fős létszámemelkedés várható, ami a kisebb ek körében 1,3 %-os, az főt foglalkoztatók esetében mindössze 0,6 %-os növekedést jelent. Arányát tekintve legkedvezőbben a 10 fő alatti válaszadók létszáma válto- 5

6 zik, mivel ebben a csoportban 3,9 %-os, azaz 41 fős bővülésre lehet számítani. A nagy létszámú válaszadóktól eltekintve valamennyi létszámnagyság-kategóriában azok a válaszadók voltak többségben, melyek úgy terveztek, hogy a náluk foglalkoztatottak második negyedév végére várható létszáma meg fog egyezni a három hónappal korábbival, s egyértelműen azoknak az aránya volt a legalacsonyabb, ahol létszámcsökkenéssel számoltak. Ezzel szemben a legalább 250 fős cégek esetében a létszámbővítést jelzők hányada volt a legmagasabb, kissé meghaladta az 50 %-ot. Bár ebből a válaszadói körből viszonylag magas arányban jelezték az alkalmazottak számának mérséklődését, de a változás mértéke minimális volt, mint ahogy a többi létszám-kategóriában sem számoltak be jelentősebb létszámcsökkentési szándékról. A válaszadóknál foglalkoztatottak számának várható alakulása II. negyedévben A várható létszámváltozás iránya Változás Létszámnagyság-kategória növekedés nem csökkenés egyenlege válaszadadó változik válasz- fő fő fő % 249 fő felett , fő , fő ,3 10 fő alatt ,9 Összesen ,0 Az idei év második negyedévére vonatkozó létszám-gazdálkodási terveket gazdasági ágazatok szerint vizsgálva a feldolgozóipar emelhető ki, ahol 333 fővel, arányát tekintve 1,3 %-kal emelkedhet az alkalmazottak összlétszáma. Így a válaszadóknál várható teljes létszámbővítés 85,8 %-a ebben az ágazatban, azon belül elsősorban a jármű és -alkatrészgyártás (77 fő), a gépgyártás (63 fő), illetve az elektronikai termékek gyártásának területén (65 fő) valósulhat meg. A feldolgozóiparon belül a válaszadók háromtizedénél (56 cég) növekedhet öszszesen 378 fővel a létszám, de a változás mértéke általában csekély lesz. Mindössze négy - négy válaszadó számolt be fő, illetve fő közötti létszámbővítési szándékról, az 50 főt pedig csak két munkáltatónál közelíti meg a növekedés mértéke. Az ebben az ágazatban tevékenykedő válaszadók által tervezett létszámcsökkentés elhanyagolhatónak mondható, mivel az erről számot adó cégek mindegyikénél csak minimális, legfeljebb 4 fős mérséklődés várható. A többi ágazatban az idei év második negyedévére jelzett munkaerő-forgalom a létszám stagnálását vetíti előre, ami alól csak az építőipar és a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás ágazata jelenthet kivételt. Az ezen a két területen tevékenykedő válaszadóknál összességében 5 % körüli, létszámát tekintve viszont csak meglehetősen mérsékelt növekedés valószínűsíthető, amiben minden bizonnyal a szezonalítás is közrejátszik. A válaszadóknál foglalkoztatottak számának várható alakulása II. negyedévben A létszámváltozás iránya Változás Nemzetgazdasági ág növekedés nem csökkenés egyenlege válaszadziadó válto- válasz- fő fő fő % Mezőgazdaság, erdő-, halgazdálkodás ,1 Feldolgozóipar ,3 Egyéb ipar ,2 Építőipar ,3 Kereskedelem ,1 Szállítás, raktározás ,7 Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás ,6 Egyéb, nem anyagi jell. szolgáltatások ,3 Összesen ,0 6

7 Bár a válaszadók második negyedévi létszámgazdálkodása előreláthatólag csak mérsékelt létszámbővüléssel jár, több olyan foglalkozást lehetett találni, melyben eléri a 10 főt a keresleti többlet. Ez többnyire különböző, feldolgozóipari összeszerelőkre, gépkezelőkre vonatkozik, melyek mellett jóval kisebb létszámmal, de megjelenik két vas- és fémipari szakma is. A szellemi foglalkozásokat tekintve a gépész- és elektronikai mérnökök, továbbá az egyéb műszaki foglalkozásúak iránti keresletet lehet kiemelni. A 10 fős létszámhatárt elérő, keresett foglalkozások összesített létszámigénye 268 főre adódott, ami a negyedévre tervezett bővítés csaknem héttizedét fedte le. Ugyanakkor a válaszadóknál csak néhány olyan, egyébként alacsony iskolai végzettséggel ellátható munkakör fordult elő, melyben 10 főt elérő kiáramlási többlet mutatkozott. A létszámforgalom várható egyenlege foglalkozások szerint II. negyedévben Felvételi többlet Kiáramlási többlet Fizikai foglalkozások Megnevezés fő Megnevezés fő Mechanikai-gép összeszerelő 69 Intézményi takarító és kisegítő 20 Villamos-berendezés összeszerelő 45 Egyéb egyszerű szolgáltatási foglalkozású 14 Egyszerű ipari foglalkozású 29 Kézi csomagoló 10 Tehergépkocsi-vezető, kamionsofőr 19 Egyéb termék összeszerelő 17 Fémmegmunkáló, felületkezelő gép kezelője 17 Egyéb egyszerű építőipari foglalkozású 15 Fémfeldolgozó gép kezelője 10 Szellemi foglalkozások Egyéb műszaki foglalkozású 23 Gépészmérnök 14 Elektronikai mérnök 10 Az év második negyedévében a közfoglalkoztatási programok foglalkoztatásbővítő hatása tovább erősödik. A támogatott munkavégzés e formájában résztvevő válaszadók köre ugyancsak egy munkáltatóval bővül, a közfoglalkoztatás keretében alkalmazottak száma viszont 11,8 %-kal (95 fő) nő. A negyedév végén így 18 válaszadónál várhatóan összesen 903 közfoglalkoztatott fog dolgozni. A létszámnövekedés alapvetően egy erdőgazdasághoz köthető, ahol kereken 100 fővel emelkedik a közfoglalkoztatottak száma, míg a többi válaszadónál jellemzően a három hónappal korábbi szinten marad, illetve csak mérsékelten változik. A programokban résztvevő álláskeresők azonban ez idő alatt is cserélődnek, hiszen a közfoglalkoztatásba bevonni kívánt létszámot 494 főben, az onnan időközben kikerülőkét 399 főben adták meg a válaszadók. Mindezt figyelembe véve elmondható, hogy a programokban résztvevő eknél az idei év második negyedévében összesen fő dolgozhat hosszabbrövidebb ideig közfoglalkoztatottként. A programokban résztvevő adatszolgáltatók körének ismeretében a legjellemzőbb munkakörök is egyértelműen behatárolhatóak, a legnagyobb számban egyszerű, erdészeti munkát végeznek, illetve takarító, kisegítő munkakört látnak el a közfoglalkoztatásba bevont álláskeresők. 2. Az adatszolgáltatók munkaerő-gazdálkodási tervei I. negyedév végéig A válaszadók az általuk foglalkoztatottak létszámában az adatfelvétel időpontjától számított egyéves időszakra vonatkozóan az idei év második negyedévére tervezettnél nagyobb, 1,9 %-os, azaz 735 fős növekedést prognosztizáltak. Így március végén várhatóan főt fognak alkalmazni. Az egyéves időszakra jelzett létszámemelkedés a válaszadók 7

8 közel harmadánál (176 munkáltató) tervezett, összesen fős bővítés, illetve az azzal szemben megjelenő, 288 fős létszámcsökkentési szándék egyenlegeként valósulhat meg. Az utóbbi, kedvezőtlen változást jelző munkáltatók a válaszadók nyolcadát fedték le (66 cég), míg változatlan létszámot 55,6 %-uk (303 válaszadó) tervezett. Bár ez esetben is az utóbbiak képviselik a többséget, számuk csökkenést mutat azokéhoz képest, akik az idei év második negyedévére vonatkozóan adtak hasonló előrejelzést. Az ebből a csoportból kikerült válaszadók nagyrészt a kedvező változást prognosztizálók közé kerültek, a létszámuk csökkenését jelző cégek száma nem sokkal haladta meg a tárgynegyedévre vonatkozóan is hasonlóképpen nyilatkozókét. A válaszadóknál foglalkoztatottak számának várható alakulása I. negyedév végéig A várható létszámváltozás iránya Változás Létszámnagyság-kategória növekedés nem csökkenés egyenlege válaszadadó változik válasz- fő fő fő % 249 fő felett , fő , fő ,9 10 fő alatt ,1 Összesen ,9 A válaszadók előrejelzése szerint az egyéves időszakra várható létszámemelkedés mértéke valamennyi létszámkategóriában meghaladja az idei év második negyedévére tervezettet. A 249 fő feletti létszámmal működő, illetve a főt foglalkoztató válaszadóknál egyaránt 1,9 %-os létszámbővítésre lehet számítani, de ez az utóbbiak körében csak 90 fős, a legnagyobb cégek csoportjánál viszont 446 fős növekedést jelent. A legkisebb arányú, 1,3 %-os (134 fő) létszámemelkedés a közepes, főt foglalkoztatók által alkalmazottak számában várható. Ugyanakkor a válaszadók e csoportjában az éves szinten tervezett bővítés a 2,2- szeresét, de a nagy létszámú munkáltatóknál is pontosan a kétszeresét érheti el az idei év második negyedévére jelzettnek. A negyedéves előrejelzéshez hasonlóan, a legnagyobb, ez esetben 6,1 %-os létszámnövekedés a 10 fő alatti eknél alkalmazottak összlétszámában várható, ami 65 fős bővítési szándékot takar. A válaszadóknál foglalkoztatottak számának várható alakulása I. negyedév végéig A létszámváltozás iránya Változás Nemzetgazdasági ág növekedés nem csökkenés egyenlege válaszadziadó válto- válasz- fő fő fő % Mezőgazdaság, erdő-, halgazdálkodás ,2 Feldolgozóipar ,7 Egyéb ipar ,7 Építőipar ,5 Kereskedelem ,5 Szállítás, raktározás ,5 Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás ,2 Egyéb, nem anyagi jell. szolgáltatások ,0 Összesen ,9 A 2012 április elejétől számított 12 hónapos időszakra szóló előrejelzést tekintve a feldolgozóipari válaszadók létszám-gazdálkodási terveiből lényegesen kedvezőbb kép alakul ki, mint ami az idei év második negyedévére vonatkozott. A gazdaság e területén működő adatszolgáltatóknál várhatóan 2,7 %-kal, azaz 710 fővel fog emelkedni az alkalmazottak 8

9 száma, így az idei év második negyedévére tervezettet a következő három negyedévben további, 377 fős létszámbővítés követi. Ez egyrészt annak köszönhető, hogy hosszabb időtávon több cégnél szándékoznak növelni az alkalmazottak számát, de meghatározó szerepük mégis azoknak, a szinte kizárólag nagy létszámú vállalatoknak van benne, melyeknél folytatódik a már az idei év második negyedévében megkezdett létszámbővítés. Éves szinten is az elektronikai iparban várható a legnagyobb, 200 fős növekedés, amit a gépek, berendezések, valamint a járművek és jármű-alkatrészek gyártásának területéről jelzett fős létszámemelkedés követ. Utóbbiak mellé ekkorra már felzárkózik a gumi, műanyag és nemfém ásványi termékek gyártásának ágazata is, ahol ugyancsak több mint 100 fővel emelkedhet a válaszadóknál foglalkoztatottak összlétszáma. A feldolgozóipar mellett legfeljebb a szállítás, raktározás ágazatát és a nem anyagi jellegű szolgáltatási szférát lehet még megemlíteni. Az elsőként említett területen ugyanis a március végihez képest 2,5 %-kal (44 fő) emelkedhet a létszám, míg a különböző szolgáltatási ágazatok válaszadóinál alkalmazottak számában hasonló mértékű, de arányát tekintve csupán 1,0 %-os (50 fő) mérséklődés várható. A többi területről sem számottevő előrelépést, sem jelentősebb létszámcsökkenést nem jeleztek. 3. Az adatszolgáltatók munkaerő-gazdálkodásának várható alakulása a megye munkaerőpiaci körzeteiben A válaszadók létszám-gazdálkodási tervei szerint a náluk foglalkoztattak száma Tatabánya és Oroszlány körzetében fog a legkedvezőbben alakulni. A megyeszékhelyen és az annak térségében működő válaszadók (110 munkáltató) a második negyedévre még csak 1,2 %-os (175 fő) növekedést jeleztek, de mivel ezt további, immár 237 fős létszámbővítés követi, így éves szinten a válaszadók összlétszáma 2,7 %-kal (412 fő) nőhet. A közelebbi időszak létszámbővítése több mint fele részben két feldolgozóipari nagyvállalatnál valósul meg, melyek az év második negyedévére mintegy 50 fős növekedést terveztek az alkalmazottak számában. Közülük az egyik cég éves szinten több mint 130 fős bővítést jelzett, de emellett két másiknál is fő közötti létszámnövelési szándékról nyilatkoztak. Az Oroszlányi Kirendeltség válaszadóinál (66 cég) a jövő év márciusának végéig 2,3 %-os (95 fő) létszámbővítés várható, ami közel azonos arányban oszlik meg az idei év második negyedéve és az azt követő időszak között. Ebben a térségben a létszámnövekedés nagy része, több mint négyötöde mindkét időtávon ugyanahhoz a két nagy létszámú, feldolgozóipari céghez köthető. A válaszadók által foglalkoztatottak létszámának várható alakulása Komárom-Esztergom megye munkaerőpiaci körzeteiben Kirendeltség Várható Változás a i Várható Változás a i Létszám és működési létszám állapothoz képest létszám állapothoz képest körzete fő % fő % Dorog , ,6 Esztergom , ,8 Komárom , ,7 Oroszlány , ,3 Tata , ,1 Tatabánya , ,7 Kisbér , ,6 Megye , ,9 9

10 Esztergom körzetében a megye egészére jellemzőhöz hasonlóan alakul a válaszadóknál (103 munkáltató) foglalkoztatottak száma, mivel a áprilisától a jövő év márciusának végéig terjedő időszakra összesen 1,8 %-os (148 fő) létszámnövekedést terveztek. Előrejelzéseik szerint ennek csaknem hattizede még az idei év második negyedévében megvalósul, ami a március 31-i létszámukhoz viszonyítva 1,1 %-os (87 fő) bővítést jelent. Az előző két kistérségben jellemzőtől eltérően, Esztergom körzetében nemigen emelhető ki a létszámnövekedés szempontjából meghatározó szereppel bíró válaszadó, inkább a kisebb, 5-10 fős létszámbővítési szándék a jellemző. Az előzőekkel ellentétben Tata körzetében, ahol az idei év második negyedévére még a legnagyobb arányú, 2,2 %-os (65 fő) létszámnövekedést tervezték a válaszadók (65 munkáltató), egy év alatt csupán 1,1 %-kal (31 fő) emelkedhet az alkalmazottak összlétszáma. Ennek egyik oka az, hogy ebben a körzetben magas a szezonális hatásokra érzékeny ágazatokba tartozó cégek aránya, melyek egy részénél a nyári felfutást követően a következő év első negyedévére visszaáll az egy évvel korábbi létszám. Az idei év második negyedévére ehhez hasonló mértékű, 2,0 %-os (58 fő) növekedést jeleztek a Komáromi Kirendeltség térségébe tartozó válaszadók (67 munkáltató) is, akiknek az egyéves időszakra vonatkozó előrejelzése 1,7 %-os (50 fő) létszámbővülésről szólt. Bár az alkalmazottak számának a negyedévre és a hosszabb időszakra várható alakulása csak egy kissé tér el egymástól, emögött egy-egy munkáltató jelentősebbnek mondható, létszámnövelési, illetve csökkentési szándéka húzódik meg. A kedvező változást egy élelmiszeripari cég, éves szinten 50 fős létszámbővítési szándéka jelenti, aminek hatását azonban nagyrészt kioltja egy kereskedelmi tevékenységet végző, már hosszabb ideje átalakulás alatt álló nagyvállalat által tervezett, 33 fős létszámcsökkentés. A Kisbéri Kirendeltség térségében működő válaszadóktól (61 munkáltató) kapott előrejelzések szerint az általuk foglalkoztatottak összlétszáma az idei év második negyedévében lényegében változatlan marad, egy év alatt viszont egy kissé, 1,6 %-kal (28 fő) emelkedhet. A körzet válaszadóinál leginkább a létszám megtartása a jellemző, ahonnan változást jeleztek, egy-egy kivételtől eltekintve, ott is csupán néhány fős változással számoltak. Dorog körzetében minimális mértékű, 1 %-on belüli mérséklődés várható a válaszadók (73 munkáltató) által foglalkoztatottak összesített létszámában, ami egy önkormányzati átalakulás miatti megszűnésének a következménye. Ettől eltekintve, bár ugyancsak igen kis mértékben, de emelkedne az alkalmazásban állók száma. IV. Az atipikus foglalkoztatási formák alkalmazása a válaszadóknál A negyedéves felmérés kérdőívének utolsó blokkjában, melyben évente visszatérően, másmás téma kerül feldolgozásra, ezúttal az atipikus foglalkoztatási formák alkalmazásáról kérdeztük a vizsgálatba bevont munkáltatókat. A kérdőíven azt kellett megjelölniük, hogy az idei év második negyedévére vonatkozó munkaerő-gazdálkodási terveik szerint a felsorolt nyolc foglalkoztatási forma közül, melyeket alkalmaznák. Erre három válaszlehetőség volt megadva, nevezetesen az, hogy az adott formát biztosan, esetlegesen vagy egyáltalán nem szándékoznak alkalmazni. Az egyes atipikus foglalkoztatási formák második negyedévi alkalmazására irányuló szándékaikról nyilatkozó válaszadók száma és aránya valamelyest eltért egymástól, de szűk sávba, % közé esett ( válaszadó). A különböző létszámkategóriákba tartozó munkáltatók válaszadási arányában jelentősebb különbség mutatkozott, mivel a 249 fő feletti 10

11 cégek % közötti, a közepes létszámúak mintegy kétharmados arányban értékelték a felsorolt foglalkoztatási formák mindegyikét, míg a 10 fő alatti eknek valamivel kevesebb mint a feléről mondható el ugyanez. A kis létszámú, főt foglalkoztató munkáltatók válaszadási aránya a teljes adatszolgáltatói köréhez hasonló képet mutatott. Az atipikus foglalkoztatási formák II. negyedévre tervezett alkalmazása a válaszadóknál Érdemi Válaszok megoszlása (%) Foglalkoztatási forma megnevezése válaszok A foglalkoztatási formát száma biztosan esetleg nem (db) alkalmazza alkalmazná alkalmazza Határozott idejű vagy támogatott foglalkoztatás ,2 40,7 30,1 Részmunkaidős foglalkoztatás ,7 38,3 38,0 Alkalmi vagy szezonális foglalkoztatás ,4 37,1 41,5 Munkaerő-kölcsönzés 305 9,2 14,7 76,1 Megbízási szerződéssel foglalkoztatott 304 7,6 34,5 57,9 Önfoglalkoztatás 298 4,0 9,1 86,9 Távmunka 302 1,3 4,6 94,1 Bedolgozói jogviszony 298 1,0 4,4 94,6 Az érdemi választ adók a legnagyobb, 29,2 %-os arányban a határozott idejű foglalkoztatást - beleértve ennek az állami támogatással létrejövő formáit is - jelölték meg, mint amelyet az év második negyedévében biztosan alkalmazni fognak. További négytizedük sem zárta ki ennek lehetőségét, de még nem volt bizonyos benne. A határozott idejű munkaszerződéssel való foglalkoztatás, illetve az állami támogatással létrejövő határozott idejű munkaviszony létesítésének terve a közepes létszámú válaszadók körében fordult elő a leggyakrabban (36,8 %), de a fős cégek és a legnagyobb munkáltatók esetében is 30 % közelébe esett. Ugyanakkor a 10 fő alatti válaszadóknak csak a negyede volt biztos abban, hogy alkalmazza ezt a foglalkoztatási formát, csaknem minden második azonban ezzel éppen ellentétesen nyilatkozott. A többi létszámkategóriában viszont csak % közötti arányban fordultak elő azok a válaszok, mi szerint a tárgynegyedévben biztosan nem létesítenek határozott idejű munkaviszonyt. Az egyes ágazatokat tekintve a vendéglátás, a szállítás, valamint a nem anyagi jellegű szolgáltatások területe emelhető ki, ahol a leginkább, % közötti arányban tervezték alkalmazni ezt a lehetőség. A részmunkaidős foglalkoztatásra vonatkozóan értékelhető választ adók 23,7 %-ának tervei között határozottan, további 38,3 %-uknál esetlegesen szerepelt ennek a lehetőségnek az alkalmazása. Hasonló volt ehhez az alkalmi és szezonális jellegű foglalkoztatás megítélése is, míg a többi atipikus foglalkoztatási forma csak messziről követte ezeket. Ugyanakkor jelentősen eltért egymástól a részmunkaidős, illetve az alkalmi és szezonális jellegű foglalkoztatás iránti szándék a különböző létszámnagyság-kategóriába tartozó válaszadók között. A részmunkaidős foglalkoztatást biztosan alkalmazók aránya ugyanis a legalább 250 fős ek között 45,8 %-ot ért el, a kis- és közepes létszámúak körében 25 %-hoz közelített, míg a 10 fő alattiaknak csak a 18,1 %-a tervezte. Utóbbiaknak több mint a fele, a közbenső két létszámkategóriába tartozóknak mintegy harmada, miközben a legnagyobb válaszadóknak a hatoda zárta ki teljesen a csökkentett munkaidejű foglalkoztatás lehetőségét. Ez valószínűleg összefügg a megváltozott munkaképességű munkavállalók alkalmazásával is, amire tapasztalataink szerint a nagy létszámú, feldolgozóipari cégek egyre inkább törekszenek. Az előzőekkel szemben az alkalmi és a szezonális munkavégzés elsősorban az 50 fő alatti válaszadók munkaerő-gazdálkodási terveiben szerepelt. Közülük minden negyedik munkáltató, az fős cégeknek mintegy hatoda fejezte ki erre vonatkozó, határozott szándékát, a 11

12 nagy létszámú foglalkoztatók viszont egyáltalán nem tervezték, sőt két kivételtől eltekintve, a lehetőségét is kizárták ennek. A kérdést a válaszadók tevékenységi köre szerint vizsgálva egyértelműen a vendéglátás, szálláshely-szolgáltatás ágazata emelhető ki, ahol kiugróan magas volt, 57,1 %-ot ért el a munkavállalók szezonális alkalmazását tervezők hányada. Emellett a kereskedelem és a szállítás, raktározás területén haladta meg az átlagost az alkalmi foglalkoztatásra irányuló határozott szándék, mivel ebben a két ágazatban az érdemi választ adóknak a %-a nyilatkozott erről. A másik két, a szezonális hatásoknak ugyancsak erősen kitett ágazatban, a mezőgazdaság és az építőipar területén tevékenykedő cégek csoportjában az alkalmi és szezonális foglalkoztatás esetleges alkalmazását jelölték meg a legnagyobb, az első esetben kétharmados, de az utóbbiban is több mint 50 %-os arányban. A kérdőíven felsorolt atipikus foglalkoztatási formák alkalmazására vonatkozó válaszok talán a munkaerő-kölcsönzés esetében voltak a leginkább megosztottak. Ezzel a lehetőséggel viszonylag kevés munkáltató, a válaszadók kevesebb mint tizede kívánt élni, nagy többségük elutasította azt (76,1 %). Ugyanakkor a nagy létszámú vállalatok, azok közül is elsősorban feldolgozóipari cégek körében igen gyakori a munkaerő-kölcsönzés, amit a munkaerőgazdálkodás legrugalmasabb eszközeként alkalmaznak. Ezt mutatja az is, hogy a 249 főnél nagyobb létszámú válaszadók között csaknem 50 %-os arányban fordultak elő azok, ahol az év második negyedévében egészen biztosan igénybe vesznek kölcsönzött dolgozókat, a feldolgozóipari cégek közötti arányuk (17,9 %) pedig csaknem a kétszeresét érte el a teljes válaszadói körre jellemzőnek. E két kategória metszetében, azaz a feldolgozóipari nagyvállalatok csoportjában a válaszadók 56,3 %-a határozottan tervezte a munkaerő-kölcsönzés igénybe vételét, de további negyedük sem zárta ki azt. Ezzel szemben a közepes és kis létszámú válaszadók háromnegyede, a 10 fő alatt foglalkoztatóknak mintegy 90 %-a bizonyos volt abban, hogy az ide év második negyedévében nem fog munkaerő-kölcsönző vállalkozásokhoz fordulni. Az előzőek mellett legfeljebb a megbízási szerződés keretében történő foglalkoztatás érdemel még külön említést, az is inkább csak az alkalmazását lehetségesnek tartó válaszadók viszonylag magas aránya miatt (34,5 %). A bedolgozói jogviszony és a távmunka lehetősége, de a bizonyos feladatok egyéni vállalkozókkal kötött szerződés keretében történő elvégeztetése is csak elvétve fordult elő az érdemi választ adók második negyedévére vonatkozó munkaerő-gazdálkodási terveiben. Pákozdi Szabolcs igazgató 12

13 Módszertani megjegyzések A KSH fogalmi rendszere A lakossági munkaerő-felmérés A Központi Statisztikai Hivatal 1992 óta az OECD országokban meghonosított, egységes elvek és módszerek szerint végzett munkaerő-felmérés (Labour Force Survey = LFS) keretében vizsgálja a éves személyek gazdasági aktivitását. A magánháztartások reprezentatív mintáján végzett felmérésnek az ILO által javasolt fogalmi rendszere azonos az OECD országokban. A magyar munkaerő-felmérés a vizsgált népességet egy meghatározott időszakban (a hónap 7. napját követő első hétfőtől kezdődő három hétben, a kikérdezés hetét megelőző hétre vonatkozóan, a hetet hétfőtől vasárnapig számítva) végzett tevékenységük alapján sorolja a következő két főcsoportba: gazdaságilag aktívak (a rendelkezésre álló munkaerő) és gazdaságilag nem aktívak (inaktívak). Gazdaságilag aktívak (rendelkezésre álló munkaerő) : mindazon személyek, akik a munkaerőpiacon foglalkoztatottként vagy munkanélküliként megjelennek. Gazdaságilag nem aktívak (a népesség gazdaságilag aktív népességen kívüli része) : mindazon személyek, akik a vonatkozási héten nem dolgoztak, illetve nem volt rendszeres, jövedelmet biztosító munkájuk és nem is kerestek munkát, vagy kerestek, de nem tudtak volna munkába állni. Ide tartoznak : a gyermekgondozási ellátás bármelyik formáját igénybevevők (az Országos Egészségbiztosítási Pénztár által nyilvántartott gyeden, gyesen lévők, valamint gyedet igénybe vevők adatai alapján); az a nyugdíjas, járadékos, aki nem folytat keresőtevékenységet (az Országos Nyugdíjfolyósító Igazgatóság adatai alapján); a tőkejövedelmükből (ingatlan-, és pénztőke jövedelméből) élők; a 15 éven aluliak; a 15 éven felüli tanulók (intézményi adatgyűjtés); a háztartásbeliek; a közületi eltartottak; a szociális gondozottak; a passzív munkanélküliek, akik szeretnének ugyan munkát, de kedvezőtlennek ítélve elhelyezkedési esélyeiket, meg sem kísérlik az álláskeresést. Foglalkoztatottnak tekintendő mindenki, aki a vizsgált időszakban az un. vonatkozási héten legalább 1 óra, jövedelmet biztosító munkát végzett, vagy munkájától csak átmenetileg (szabadság, betegség stb. miatt) volt távol. Jövedelmet biztosító munkának számít minden olyan tevékenység, amely pénzjövedelmet eredményez, vagy amely természetbeni juttatást biztosít, esetleg amelyet egyéb, később realizálható jövedelem érdekében végeztek amelyet, mint segítő családtagok végeztek a háztartáshoz tartozó gazdaság, vállalkozás jövedelmének növelése érdekében. A felvétel szempontjából nem számít jövedelmet biztosító munkának az önként, ingyenesen, más háztartásnak vagy intézménynek nyújtott bármilyen segítség (társadalmi munka, ún. kalákamunka stb.), a saját ház vagy lakás építése, felújítása, javítása, a tanulmányhoz kötött szakmai gyakorlat keretében végzett munka (még akkor sem, ha azért valamilyen díjazást kapnak), valamint a háztartásban, a ház 13

14 körül végzett munka, beleértve a kerti munkákat is. A háztáji gazdaságban végzett munka csak akkor tekinthető jövedelemszerzőnek, ha annak eredménye jellemzően piacra és nem saját fogyasztásra kerül. Munkanélkülinek tekintendő az a személy, aki egyidejűleg az adott héten nem dolgozott (s nincs olyan munkája, amelytől átmenetileg távol volt); aktívan keresett munkát a kikérdezést megelőző négy hét folyamán; rendelkezésre áll, azaz két héten belül munkába tudna állni, ha találna megfelelő állást. A munkanélküliek sajátos csoportját alkotják azok, akik ugyan nem dolgoztak a vonatkozási héten, de már találtak munkát, ahol 90 napon (2002-ig 30 napon) belül dolgozni kezdenek. Rájuk nem vonatkozik a hármas kritérium egyidejű teljesülése. Aktív munkakeresésnek tekintendő, ha valaki állami vagy magán-munkaközvetítőn keresztül érdeklődött állás után, közvetlenül keresett meg munkáltatókat, hirdetést olvasott, adott fel, hirdetésre válaszolt, rokonoknál, ismerősöknél érdeklődött, tesztet írt, vizsgát tett, vagy meghallgatáson volt, vállalkozásának elindítását intézte. A munkanélküliség, illetve a gazdasági aktivitás mértékének jellemzésére a következő fontosabb mutatószámok szolgálnak: az aktivitási arány, amely a gazdaságilag aktívak aránya a megfelelő korcsoportba tartozó népességen belül. a foglalkoztatási arány, amely a foglalkoztatottaknak a megfelelő korcsoportba tartozó népességhez viszonyított aránya; a munkanélküliségi ráta, amely a munkanélkülieknek a megfelelő korcsoportba tartozó gazdaságilag aktív népességen belüli aránya; Intézményi munkaügyi statisztikai adatgyűjtési rendszer Adatszolgáltatók köre : a 4 főnél többet foglalkoztató megyei székhelyű vállalkozások és létszámnagyságtól függetlenül a költségvetési és társadalombiztosítási intézmények, valamint a kijelölt nonprofit ek. Alkalmazásban álló : a munkáltatóval főállású, 5 munkanapot meghaladó (a munkaszerződés szerint legalább 60 teljesített munkaóra) időtartamú munkaviszonyban álló személy, beleértve a bedolgozói jogviszonyban, a személyes közreműködéssel járó tagsági és a munkavégzéssel járó szövetkezeti tagsági jogviszonyban lévő munkavállalót. Statisztikai állományi létszámadat : magába foglalja a munkáltatóval főállású, munkavégzésre irányuló jogviszonyban álló személyeket a munkából meghatározott okból (szülési szabadság, gyermekgondozási ellátás igénybevétele, sorkatonai szolgálat, egy hónapot meghaladó betegség, fizetés nélküli szabadság, stb.) miatt távollevők kivételével. A NEMZETI FOGLALKOZTATÁSI SZOLGÁLAT fogalmi rendszere szerint Nyilvántartott álláskereső : a Nemzeti Munkaügyi Hivatal által nyilvántartott munkát keresők közül az, aki munkaviszonnyal nem rendelkezik, nem nyugdíjas, nem tanuló, foglalkoztatást elősegítő támogatásban (pl. átképzés, közhasznú foglalkoztatás) nem részesül, munkát, állást vagy önálló foglalkozást keres, és egy adódó állás elfogadására rendelkezésre áll. 14