Összefoglaló a negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés Komárom-Esztergom megyei eredményeiről II. negyedév

Átírás

1 Fejér Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja Szervezési Osztály Összefoglaló a negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés Komárom-Esztergom megyei eredményeiről II. negyedév 8000 Székesfehérvár, Sörház tér 1. Tel: (22) , fax: (22) kdrmk@lab.hu

2 1. A megye fő foglalkoztatási és munkaerőpiaci jellemzői A KSH legutóbb publikált, IV. negyedévi lakossági munkaerő-felmérésének adatai szerint megyénk foglalkoztatási mutatói javultak az egy évvel korábbiakhoz képest, s továbbra is kedvezőbbek az országosan jellemzőnél. Megyénkben a év közötti, gazdaságilag aktív népesség száma 146,0 ezer fő, azon belül a foglalkoztatottak létszáma 133,5 ezer fő volt. Az aktívak saját életkori csoportjukon belüli aránya 59,7 %-ot ért el, ami 4,2 százalékponttal meghaladta a mutató országos értékét. Ennél valamivel nagyobb különbség mutatkozott a foglalkoztatottak megyei (54,6 %) és országos aránya (49,2 %) között. Népességi és foglalkoztatási adatok a KSH adatai szerint Demográfiai adatok A népesség száma december 31-én (ezer fő) 312,4 Munkavállalási korú népesség száma december 31-én (ezer fő) 212,1 Lakossági munkaerő-felmérés adatai IV. negyedév Gazdaságilag aktívak (ezer fő) 146,0 Aktivitási arány (%) 59,7 Foglalkoztatottak (ezer fő) 133,5 Foglalkoztatási arány (%) 54,6 Munkanélküliek (ezer fő) 12,6 Munkanélküliségi ráta (%) 8,6 Intézményi statisztika év Alkalmazásban állók száma (ezer fő) 80,4 A KSH évre vonatkozó adatai szerint az általuk megfigyelt, megyei székhelyű munkáltatók 80,4 ezer főt alkalmaztak, akiknek száma 1,1 %-kal, mintegy 0,9 ezer fővel továbbra is alacsonyabb volt az egy évvel korábbinál. A versenyszférában, ahol 63,4 ezer fő dolgozott, 2,3 %-kal (1,5 ezer fő) csökkent, a költségvetési szerveknél viszont 3,9 %-kal (0,6 ezer fő) emelkedett az átlagos statisztikai állományi létszám. A versenyszférán belül a fizikai dolgozók száma (46,0 ezer fő) 3,7 %-kal, csaknem 1,8 ezer fővel maradt el az előző évitől, miközben a szellemi alkalmazottaké (17,4 ezer fő) némileg emelkedett (1,6 %, 0,3 ezer fő). A költségvetési szerveknél tapasztalt létszámbővülés, ami teljes egészében a fizikai állománycsoportban valósult meg, a közfoglalkoztatási programok hatására következett be. Az egyes gazdasági ágakat tekintve a évi adatok szerint a feldolgozóipari cégeknél alkalmazásban állók száma 3,9 %-kal, azaz 1,5 ezer fővel csökkent az előző évihez képest. E szerint a versenyszféra létszámvesztése alapvetően a megyei foglalkoztatási helyzet alakulását leginkább befolyásoló feldolgozóiparhoz köthető. Az e területen működő vállalkozások az év során 37,1 ezer főt, azaz a teljes létszám 46,2 %-át alkalmazták, míg az előző évben ennek az ágazatnak a súlya 47,5 %-ot, két évvel korábban pedig még 51,8 %-ot ért el. A feldolgozóiparban tapasztaltnál nagyobb arányban egyedül az energiaszektorban alkalmazottak száma csökkent, ahol 22,9 %-os (0,5 ezer fő) visszaesés következett be. Ezen kívül csak a mezőgazdaság és kereskedelem területén alkalmazásban állók körében mutatkozott 3-4 %-os mérséklődés, ami létszámvonzatát tekintve ugyanúgy viszonylag kismértékű változást takart, mint a szállítás és a vendéglátás területén tapasztalt, 4,5 %-os bővülés. Az építőiparban alkalmazottak átlagos létszáma az egy évvel korábbi szinten maradt. Az előzőekkel szemben a nem anyagi jellegű szolgáltatási szférában 5,6 %-kal, azaz 1,2 ezer fővel, azon belül az adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenységek területén 28,2 %-kal (0,7 ezer fő) nőtt a létszám. 2

3 Megyénk kirendeltségein március végén álláskeresőt tartottak nyilván, akiknek száma 5,7 %-kal (830 fő) haladta meg az év eleji szintet. Létszámuk az év első hónapjában még igen erősen, fővel, februárban már csak minimális mértékben (34 fő) emelkedett, márciusban pedig 689 fővel csökkent. A nyilvántartott álláskeresők számának a gazdaságilag aktív népességen belüli aránya a negyedév egészét tekintve 0,6 százalékponttal emelkedett, s így március végén 10,5 %-ot ért el. Január és február hónapokban azonban ennél magasabb, 11,0 % volt a mutató értéke. A növekedés kizárólag a munkaviszonyt vesztettként nyilvántartottak csoportját érintette, a pályakezdők száma ugyanis egy fő híján megegyezett a három hónappal korábbival. Létszámuk a negyedév végén főt, míg a másik csoportbelieké főt mutatott. Bár a nyilvántartott álláskeresők száma megyénkben az országosan jellemzőnél (9,9 %) kevésbé emelkedett, megyénk relatív helyzete nem változott, a nyilvántartott álláskeresők aránya szerint felállított növekvő sorrendben a negyedév folyamán végig az 5. helyet foglaltuk el. Jelentősebb létszámleépítés az idei év első negyedévében sem befolyásolta a nyilvántartott álláskeresők számának alakulását, bár ez idő alatt 4 cég, köztük két feldolgozóipari vállalkozás, egy energetikai nagyvállalat és annak egy alvállalkozója, összesen 351 főre vonatkozó elbocsátást jelentett be. A létszámcsökkentés által sújtott munkavállalók száma az egy évvel korábbi 3,5-szeresét érte el, de a bejelentésekben foglalt ütemezés szerint 20 fő kivételével, felmondási idejük csak a második-harmadik negyedévben jár le. Az előző évi leépítések áthúzódó hatása sem volt jelentős, mivel a tárgynegyedévre alig 150 olyan dolgozó munkaviszonyának megszűnése esett, akiknek leépítését bejelentették szervezetünkhöz. Az év elején jellemző szezonális hatások, melyek a nyilvántartásba belépők számának növekedésével is járnak, ebben az évben sem maradtak el. Ugyanakkor a munkaviszonyt vesztettként jelentkező álláskeresők számát és utolsó munkahelyük ágazati besorolását tekintve megállapítható, hogy ezek februárban már kevésbé érvényesültek, mint az előző évben. Emellett a közfoglalkoztatási programok indulásának köszönhetően, februárban megugrott a támogatott munkalehetőségek száma is, ami ugyancsak hozzájárult a kilépő forgalom márciusi élénküléséhez. A tárgynegyedév folyamán összesen állásajánlat érkezett megyénk kirendeltségeire, melyek között úgynevezett normál álláshely (51,0 %), támogatott munkalehetőség (47,2 %), és csupán 60 fős, külföldi munkavállalók iránti igény szerepelt. A támogatott munkahelyek meghatározó része, munkalehetőség a közfoglalkoztatási programok keretében állt rendelkezésre, a bér- és járulékjellegű támogatások igénybe vétele mellett egyelőre csak 166 fő felvételét tervezték a bejelentők. A beérkezett munkaerőigények döntő többsége, 88,8 %-a fizikai munkakörökre vonatkozott, ami bejelentést takart. A korábbiakban jellemzőtől eltérően a legtöbb, állásbejelentés (36,2 %) már nem a betanított, hanem a legegyszerűbb, segédmunkás munkakörökre vonatkozott, ami a közfoglalkoztatási programok térnyerésével függ össze. A betanított munkát vállaló álláskeresők iránt fős igény mutatkozott (30,5 %), megfelelő képzettséggel rendelkező szakmunkásokat pedig 730 munkahelyre kerestek (22,1 %). A negyedév során benyújtott normál ajánlatok 27,9 %-a, azaz 469 munkahely a feldolgozóiparban állt rendelkezésre, de többnyire ehhez a gazdasági ághoz kapcsolódott a gazdasági szolgáltatások területéről, főként a munkaerő-kölcsönzők által bejelentett 648 munkalehetőség is (38,5 %). A normál állásbejelentések több mint ötödét a feldolgozóipari gépkezelők iránti igények fedték le (383 fő), de a vas- és fémipari szakmákra is 327 főt, az egyszerű szolgáltatási jellegű foglalkozásokra pedig 311 főt kerestek. A szellemi munkakörök közül a kereskedelmi, áruforgalmi és értékesítési foglalkozásúak, a felsőfokú végzettséggel rendelkező üzletkötők, továbbá a technikusok iránti, 40 fő körüli igények emelhetőek ki. 3

4 2. A munkaerő-gazdálkodási felmérésbe bevont gazdasági szervezetek jellemzői A 2011 áprilisában lebonyolított munkaerő-gazdálkodási felmérés során az idei év második negyedévére, illetve a jövő év márciusának végéig terjedő időszakra vonatkozóan gyűjtöttünk adatokat a válaszadók létszám-gazdálkodási terveiről. A negyedéves időszakról részletesebb, a munkaerő-forgalom foglalkozások szerinti megbontását is magába foglaló adatokat kértünk, míg az egyéves időszakra csak létszámuk várható alakulásáról kérdeztük meg őket. Felmérésünkhöz ezúttal 199 munkáltató szolgáltatott adatot, melyek március végén összesen főt foglalkoztattak. Az alkalmazottak meghatározó része, fő a legmagasabb létszámkategóriába tartozó gazdasági szervezeteknél dolgozott. A közepes, fő közötti munkáltatók főt, a főt foglalkoztatók főt alkalmaztak, míg az ennél kisebb, mikro-vállalkozások csupán 141 fős összlétszámmal működtek. A válaszadók megoszlása létszámkategóriák szerint A válaszadóknál foglalkoztatottak számának megoszlása létszámkategóriák szerint Nagy létszámú vállalat 15,1 % Mikrovállalkozás 12,5 % Mikrovállalkozás 0,4 % Kis létszámú vállalat 5,7 % Közepes létszámú vállalat 23,7 % Közepes létszámú vállalat 36,2 % Kis létszámú vállalat 36,2 % Nagy létszámú vállalat 70,2 % Az adatszolgáltatók tevékenységi körét tekintve a válaszadók között a legnagyobb, 48,8 %-os arányban a feldolgozóipari vállalkozások jelentek meg. A náluk foglalkoztatottak fős létszáma a felmérésben résztvevő gazdasági szervezetek összlétszámának még nagyobb hányadát, 72,0 %-át adta. Ennek oka, hogy a megye legtöbb nagy létszámú munkáltatója a feldolgozóiparban tevékenykedik, s mivel meghatározó szerepük van a foglalkoztatási és munkaerőpiaci helyzet alakulásában, ezúttal is igyekeztünk közülük minél többet bevonni felmérésünkbe. A munkaerő-gazdálkodási felméréshez adatot szolgáltató gazdasági szervezetek száma és március 31-i létszáma Válaszadók száma Válaszadók Nemzetgazdasági ág 10 fő fő Összesen létszáma alatt fő fő felett db % fő % Mezőgazdaság, erdő-, halgazdálkodás , ,1 Bányászat ,5 2 0,0 Feldolgozóipar , ,0 Energiaellátás , ,5 Építőipar , ,8 Kereskedelem, javítás , ,5 Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás , ,4 Szállítás, raktározás, posta, távközlés , ,1 Nem anyagi jellegű szolgáltatások , ,6 Összesen , ,0 4

5 A többi gazdasági ágból lényegesen kevesebb válaszadó került ki és az általuk foglalkoztatottak hányada is alacsony maradt. Különösen érvényes ez azokra a területekre, melyeken sok mikro- és kisvállalkozás működik, továbbá a költségvetési intézmények többségét magába foglaló nem anyagi jellegű szolgáltatási szférára. A válaszadói kör megoszlása így mind az adatszolgáltatók számát, mind az egyes nemzetgazdasági ágakban működő munkáltatók létszámát tekintve erősen eltér a megye foglalkoztatási szerkezetétől. 3. A negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés eredményei 3.1. Az adatszolgáltatók munkaerő-gazdálkodásának várható alakulása II. negyedévben A válaszadók II. negyedévre vonatkozó létszám-gazdálkodási tervei szerint az általuk foglalkoztatottak összlétszáma várhatóan 1,5 %-kal, azaz 481 fővel növekedni fog. A bővülés mögött 789 fős létszámfelvételi szándék és 308 főre tervezett kiáramlás áll. A létszámforgalom a válaszadók csaknem harmadánál jár, együttvéve 547 fős növekedéssel, míg az ezzel ellentétes változást jelzők aránya nem éri el a 10 %-ot, és az alkalmazottak száma is csak enyhén, mindössze 66 fővel mérséklődik. A válaszadók által alkalmazottak létszámában várható növekedés legnagyobb része, 62,4 %-a a legalább 250 főt foglalkoztató szervezeteknél valósulhat meg, ahol azonban a bővülés aránya csupán 1,3 %-ot, ennek létszámvonzata 300 főt érhet el. Továbbra is ebben a létszámkategóriában mutatkozik a legerősebb létszámbővítési szándék, hiszen a cégek fele erről nyilatkozott, míg változatlan létszámot harmaduk, csökkenést pedig csak a hatoduk jelzett. A létszámukat növelni tervező válaszadók közül feltétlen ki kell emelni egy feldolgozóipari cég 155 fős bővítési szándékát, de emellett négy további válaszadónál is fő közötti létszámemelkedés várható az első félév végéig. A létszámcsökkenés egy munkáltatót kivéve, mely 30 fős változást jelzett, a többi válaszadónál csak néhány főt érint. A válaszadóknál foglalkoztatottak számának várható alakulása II. negyedévben A várható létszámváltozás iránya Változás Létszámnagyság-kategória növekedés nem csökkenés egyenlege válaszadadó változik válasz- fő fő fő % 249 fő felett , fő , fő ,3 10 fő alatt ,6 Összesen ,5 Az év második negyedévében a közepes létszámú szervezeteknél 1,9 %-kal, azaz 142 fővel emelkedik az alkalmazottak száma, ami a válaszadók kétötödénél megvalósuló bővítés és csak a tizedüknél várható létszámmérséklődés egyenlege. A növekedést és a csökkenést tervező cégeknél is többnyire csak néhány fővel módosul az alkalmazottak száma, bár a kedvező változást jelzők között két cégnél jelentősebb, 30 fő körüli bővítésre kerülhet sor. Ebben a létszámkategóriában pontosan 50 %-os arányban fordultak elő a változatlan alkalmazotti létszámot tervezők, míg az ennél kisebb válaszadók között határozott többségben voltak. A kisvállalkozások által foglalkoztatottak létszámában is csekély 1,3 %-os, szám szerint 24 fős 5

6 bővülés várható, ami ugyancsak néhány fős létszámváltozásokból tevődik össze. Bár legnagyobb mértékben, tizedével a mikro-vállalkozások által foglalkoztatottak száma nő, ez csak 15 fős bővítést takar, aminek nagyobb része egyetlen szervezetnél valósul meg. A válaszadóknál foglalkoztatottak számának várható alakulása II. negyedévben A létszámváltozás iránya Változás Nemzetgazdasági ág növekedés nem csökkenés egyenlege válaszadziadó válto- válasz- fő fő fő % Mezőgazdaság, erdő-, halgazdálkodás ,4 Bányászat ,0 Feldolgozóipar ,8 Energiaellátás ,4 Építőipar ,1 Kereskedelem, javítás ,7 Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás ,6 Szállítás, raktározás, posta, távközlés ,7 Nem anyagi jellegű szolgáltatások ,3 Összesen ,5 Az idei év második negyedévére vonatkozó létszám-gazdálkodási terveket gazdasági ágazatok szerint tekintve a feldolgozóipar szerepe emelhető ki, ahol 414 fős (1,8 %) növekedés várható. Az e területen tevékenykedő válaszadók által jelzett létszámbővítés csaknem fele az elektronikai termékek gyártásához köthető, ahol elsősorban a már említett nagyvállalat kiugró mértékű létszámfelvételi szándékának köszönhetően, 205 fővel nőhet a létszám. Emellett a gépgyártás ágazatában 63 fős, az élelmiszeriparban és a műanyag-feldolgozás területén egyaránt 40 fő körüli létszámemelkedésre lehet számítani. A többi gazdasági ágban a létszám stagnálása marad a jellemző, ami alól csak a mezőgazdaság jelent kivételt, ahol 3,4 %-os, de létszámát illetően csupán 34 fős bővítés várható. A létszám-forgalom várható egyenlege foglalkozások szerint II. negyedévben Felvételi többlet Kiáramlási többlet Megnevezés fő Megnevezés fő Fizikai foglalkozások egyéb feldolgozóipari gépek kezelői 178 fémfeldolgozó és -megmunkáló gépek kezelői 20 villamossági berendezések műszerészei 45 egyszerű ipari foglalkozások 40 fémmegmunkálók 39 gépek, berendezések karbantartói, javítói 20 vegyipari terméket gyártó gépek kezelői 20 Szellemi foglalkozások ipari, építőipari mérnökök 26 egyéb ügyintézők 10 A második negyedévre jelzett munkaerő-forgalmat foglalkozások szerint vizsgálva megállapítható, hogy a keresleti többletet mutató munkakörök mind a feldolgozóiparhoz kapcsolódnak. A legnagyobb, a teljes létszámbővítés 37,0 %-át lefedő, 178 fős igény az egyéb feldolgozóipari gépkezelők iránt mutatkozik. Ezt a műszerészek és fémmegmunkálók által betölthető munkahelyek, illetve a szakképzettséget nem igénylő, egyszerű ipari foglalkozásúak már jóval alacsonyabb száma követi. Az előzőeken kívül, legalább 20 fővel csak a gépkarbantartók és a vegyipari gépkezelők létszáma növekszik a válaszadóknál. A szellemi foglalkozásokat tekintve egyedül ipari, elsősorban gépészmérnökökre van szükségük jelentősebb számban. Az előzőekkel szemben, legalább 10 fős kiáramlási többlet csupán két munkakörben fordul elő. 6

7 3.2. Az adatszolgáltatók munkaerő-gazdálkodási tervei I. negyedév végéig A válaszadóknál foglalkoztatottak számának várható alakulása I. negyedév végéig A munkaerő-gazdálkodási felmérés során a megkérdezett munkáltatók hosszabb távra, egy évre szóló előrejelzést is adtak az általuk foglalkoztatottak létszámának várható alakulásáról. E szerint a válaszadók által foglalkoztatottak március 31-re várható, fős összlétszáma nem sokkal tér el az idei év második negyedévének végére jelzettől, azt csupán 88 fővel (0,3 %) haladja meg. Az adatszolgáltatók az egyéves időszakra vonatkozóan 1,8 %-os, azaz 569 fős létszámnövekedést terveztek, ami fős bővítési, illetve az azzal szemben megjelenő, 497 fős létszámcsökkentési szándék egyenlegeként valósulhat meg. A különböző irányú változást jelzők száma és aránya ha nem is jelentősen, de eltért a második negyedévre jellemzőtől. A jövő év márciusának végéig létszámnövekedést prognosztizálók 37,7 %-os, illetve a kedvezőtlen változásra számítók 14,1 %-os aránya egyaránt 5 százalékponttal haladta meg az idei év második negyedévére vonatkozóan hasonló választ adók hányadát. Ennek megfelelően bár csökkent, de még így is 48,2 %-ot ért el a változatlan létszámot jelzők részaránya. A várható létszámváltozás iránya Változás Létszámnagyság-kategória növekedés nem csökkenés egyenlege válaszadadó változik válasz- fő fő fő % 249 fő felett , fő , fő ,7 10 fő alatt ,1 Összesen ,8 A hosszabb távra szóló előrejelzés szerint a 249 főnél nagyobb létszámú válaszadóknál várható bővítés 1,3 %-os aránya megegyezik az idei év második negyedévére jelzettel, 284 fős létszámvonzata pedig csak egy kissé marad el attól. Az egymáshoz hasonló mértékű változás mögött azonban egészen más létszám-gazdálkodási tervek húzódnak meg. Az ebbe a létszámnagyság-kategóriába tartozó válaszadóknál várható, összesen 721 fős bővítés ugyanis több mint a kétszeresét éri el az idei év második negyedévére tervezettnek. Ennél jóval nagyobb különbség mutatkozik a létszámcsökkentés várható mértékében, mivel annak az egyéves időszakra megadott, 437 fős létszámvonzata meghaladja a második negyedévi tízszeresét. Az ugrásszerű növekedés nagyrészt arra vezethető vissza, hogy egy kereskedelmi cég egyik üzletágának eladása miatt 281 fős létszámvesztéssel számolt. Emellett folyamatosan csökkenti alkalmazottainak számát az a nagyvállalat, mely már a második negyedévre is 30 fős változást jelzett. Az fős szervezetek létszám-gazdálkodási elképzelései kedvezőbb képet festenek, mivel éves szinten várhatóan 2,9 %-kal (218 fő) növekszik az általuk alkalmazottak összlétszáma. Náluk a második negyedévi létszámemelkedést a következő kilenc hónapos időszakban, bár mérsékelt (76 fő), de további bővülés követheti. Hasonló mondható el a kisvállalkozásokat illetően is, melyeknél 12 hónap alatt várhatóan 2,7 %-kal (50 fő) növekszik a létszám. A mikro-vállalkozások éves előrejelzése mind a létszámnövekedés mértékét, mind az azt tervező válaszadók körét tekintve, hasonló a második negyedévihez. A gazdaság egyes területei közül az egy évre szóló előrejelzést tekintve is a feldolgozóipar emelkedik ki, ahol összesen 787 fővel, arányát tekintve 3,4 %-kal bővülhet a foglalkoztatottak száma. E szerint ebben a gazdasági ágban az idei év második negyedévére tervezettet további, 373 fős létszámnövelési szándék követi. A következő három negyedévben kiugróan nagy ará- 7

8 nyú, 220 fős létszámbővítés várható a gépgyártás területén, de jelentős a vegyiparból jelzett 113 fős növekedés is. Ezekben az ágazatokban két - két nagy létszámú válaszadó tervei alapozzák meg a kedvező változást, míg az elektronikai termékek gyártásának területéről jelzett, 55 fős létszámbővítés csaknem teljes egészében egy, ugyancsak 250 fő feletti cégnél valósulhat meg. A többi feldolgozóipari ágazatban mérsékelt létszámemelkedésre vagy stagnáló létszámra lehet számítani, ami alól csak a gépjármű- és -alkatrészgyártás területe jelent kivételt, ahol alapvetően egy nagyvállalat viszonylag jelentős létszámcsökkentési szándéka miatt öszszesen 74 fővel fogyhat az alkalmazottak száma. A válaszadóknál foglalkoztatottak számának várható alakulása I. negyedév végéig A létszámváltozás iránya Változás Nemzetgazdasági ág növekedés nem csökkenés egyenlege válaszadziadó válto- válasz- fő fő fő % Mezőgazdaság, erdő-, halgazdálkodás ,5 Bányászat ,0 Feldolgozóipar ,4 Energiaellátás ,1 Építőipar ,1 Kereskedelem, javítás ,9 Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás ,4 Szállítás, raktározás, posta, távközlés ,2 Nem anyagi jellegű szolgáltatások ,1 Összesen ,8 A március 31-ig szóló előrejelzés a feldolgozóiparon kívül csak a kereskedelem területén tér el jelentősen a második negyedévre vonatkozótól. Ebben az ágazatban kizárólag a már említett szervezeti átalakulás miatt a következő év márciusának végéig 259 fővel csökken a válaszadóknál foglalkoztatottak száma. A mezőgazdaságban tevékenykedő munkáltatók esetében az idei év június végére jelzetthez képest némileg mérséklődik a összlétszám, de éves szinten így is enyhe emelkedést mutat (2,5 %, 25 fő). A vendéglátás, szálláshely-szolgáltatás területét kivéve, ahol tizedével, de létszámát csak 12 fővel emelkedik egy év alatt a létszám, a többi gazdasági ágban mind arányát, mind annak létszámvonzatát tekintve csak minimális változás várható. A válaszadók létszám-gazdálkodási tervei szerint a náluk foglalkoztattak száma Oroszlány körzetében fog a legkedvezőbben alakulni. Ennek a kistérségnek a válaszadói a második negyedévre még csak 1,5 %-os (48 fő) növekedést jeleztek, de mivel ezt további, immár 155 fős létszámbővítés követi, így éves szinten a válaszadók összlétszáma 6,5 %-kal (203 fő) nőhet. A Tatai Kirendeltség térségében a jövő év márciusának végéig 4,7 %-os (112 fő) létszámbővítés várható, ami közel azonos arányban oszlik meg az idei év második negyedéve és az azt követő időszak között. Tatabánya körzetében is kedvezően alakul a válaszadók által foglalkoztatottak száma, mivel a áprilisától a jövő év márciusáig terjedő időszakra együttvéve 3,1 %- os (390 fő) létszámnövekedést terveztek. Előrejelzéseik szerint ennek csaknem kétharmada még az idei év második negyedévében megvalósul, ami a március 31-i létszámukhoz viszonyítva 1,9 %-os (243 fő) bővítést jelent. Mindhárom kistérségre vonatkozóan elmondható, hogy a várható létszámnövekedés alapjában véve egy-egy nagy létszámú, feldolgozóipari céghez köthető, bár Tatabánya körzetében ehhez további négy munkáltató, fő közötti létszámbővítési terve is hozzájárul. Ugyanakkor jelentősebb létszámcsökkentést egyik térségből sem jeleztek. 8

9 Az előzőekkel ellentétben Komárom körzetében, ahol az idei év második negyedévére még a legnagyobb arányú, 3,6 %-os (75 fő) létszámnövekedést tervezték a válaszadók, egy év alatt igen jelentősen, tizedével (207 fő) fogyatkozhat meg az alkalmazottak összlétszáma. Emögött a már említett kereskedelmi cég átalakulásából eredő létszámcsökkenés húzódik meg, amitől eltekintve a válaszadók március 31-re várható összlétszáma néhány fő híján megegyezne az idei év júniusának végére jelzettel. A válaszadók által foglalkoztatottak létszámának várható alakulása Komárom-Esztergom megye munkaerőpiaci körzeteiben Kirendeltség Várható Változás a i Várható Változás a i Létszám és működési létszám állapothoz képest létszám állapothoz képest körzete fő % fő % Dorog , ,3 Esztergom , ,6 Komárom , ,1 Oroszlány , ,5 Tata , ,7 Tatabánya , ,1 Kisbér , ,7 Megye , ,8 A felmérés során kapott előrejelzések szerint a válaszadók által foglalkoztatottak összlétszáma mind az idei év második negyedévét, mind a 12 hónapos időszakot tekintve megyénk három kistérségében, Dorog, Esztergom és Kisbér körzetében csak minimálisan fog változni. Az utóbbi kirendeltséghez tartozó válaszadóknál az év második negyedévében még némileg emelkedik, de a jövő év első negyedévének végére a március 31-i szint alá süllyed az alkalmazásban állók száma. A dorogi körzetben egy év alatt 1,3 %-kal (34 fő) növekszik a létszámuk, aminek csak kisebb része valósul meg az idei év második negyedévében. Ezzel szemben Esztergom körzetéből a korábbi időszakra jeleztek nagyobb, de így is csak 0,5 %-os (40 fő) létszámemelkedést, a következő három negyedéves időszak végére ehhez képest lényegében változatlan összlétszámra lehet számítani. 4. Az atipikus foglalkoztatási formák alkalmazása a válaszadóknál A negyedéves felmérés kérdőívének utolsó blokkjában, mely minden alkalommal más-más témára vonatkozik, ezúttal az atipikus foglalkoztatási formák alkalmazásáról kérdeztük a vizsgálatba bevont munkáltatókat. Az összes válaszadó közül 112 munkáltató (56,3 %) számolt be arról, hogy a felsorolt, az általánostól eltérő foglalkoztatási formák közül legalább egyet alkalmaznak. Az atipikus foglalkoztatásban résztvevők összlétszámát főben adták meg. A leggyakrabban és az egyik legmagasabb létszámot érintően a részmunkaidős foglalkoztatás fordult elő a válaszadók gyakorlatában. Ezt a formát ugyan a válaszadók közel négytizede alkalmazta, de a foglalkoztatottak összlétszámához mérten igen csekély, 3,2 %-os arányban. Ez még inkább igaz annak ismeretében, hogy az fős létszám közel 30 %-át egy rehabilitációs célszervezetnél foglalkoztatták (308 fő), míg további, mintegy 200 fő, akik ugyancsak megváltozott munkaképességű dolgozók, négy feldolgozóipari cégnél álltak alkalmazásban. 9

10 A kérdőíven szereplő atipikus foglalkoztatási formák közül megyénkben a legnagyobb létszámmal, fővel a munkaerő-kölcsönzés jelent meg. Ezzel a lehetőséggel viszonylag kevés munkáltató, a válaszadók hetede élt, de közülük öt feldolgozóipari nagyvállalatnál legalább 100 kölcsönvett munkavállaló dolgozott, további négy, ugyanebbe a gazdasági ágba tartozó válaszadónál pedig fő közé esett a létszámuk. Így továbbra is elmondható, hogy a munkaerő-kölcsönzés leginkább a feldolgozóipari nagyvállalatoknál koncentrálódik (911 fő, 77,9 %), és főként a gyártósori dolgozók, illetve a betanított gépkezelők iránti igények rugalmas kielégítésére, s nem egy esetben a megfelelő, később saját alkalmazásba átvenni kívánt dolgozók kiválasztására irányul. A határozott idejű munkaszerződéssel való foglalkoztatás, illetve az állami támogatással létrejövő határozott idejű munkaviszony a felmérésben résztvevők alig hatodánál volt jellemző, és az abban érintettek létszáma is viszonylag alacsony maradt, 276 főt ért el. Többségüket nem a szezonális hatásokra érzékeny ágazatokban, hanem a feldolgozóiparban, azon belül is elsősorban az fő közötti cégek alkalmazták. Ebben a gazdasági ágban 154 fő dolgozott határozott idejű munkaszerződéssel, míg a mezőgazdaság, erdőgazdálkodás területén létszámuk 43 főt, az egészségügyi és szociális ellátás esetében 33 főt mutatott. Ugyanakkor az építőipar, a vendéglátás, szálláshely-szolgáltatás, valamint a kereskedelem területén tevékenykedő válaszadók csak néhány határozott időre felvett alkalmazottról számoltak be. Az atipikus foglalkoztatási formák alkalmazása a válaszadóknál A foglalkoztatási formát alkalmazó A foglalkoztatási formával Foglalkoztatási forma megnevezése válaszadók alkalmazottak száma aránya száma db % fő Részmunkaidős foglalkoztatás 78 39, Kölcsönvett munkavállalók alkalmazása 29 14, Határozott idejű munkaszerződés 31 15,6 276 Megbízási szerződéssel foglalkoztatott 27 13,6 161 Alkalmi vagy szezonális foglalkoztatás 22 11,1 69 Az előzőek mellett a megbízási szerződés keretében történő, illetve a szezonális vagy alkalmi foglalkoztatás érdemel még külön említést, ami a válaszadók %-ánál fordult elő, de viszonylag kis számú dolgozó esetében. A bedolgozói jogviszony, a távmunka lehetőségével csupán néhány munkáltató élt, melyeknél együttvéve 8 fő dolgozott e keretek között. További 38 fő mint egyéni vállalkozó állt munkavégzésre irányuló szerződésben két válaszadónál. 10

11 Módszertani megjegyzések A KSH fogalmi rendszere A lakossági munkaerő-felmérés A Központi Statisztikai Hivatal 1992 óta az OECD országokban meghonosított, egységes elvek és módszerek szerint végzett munkaerő-felmérés (Labour Force Survey = LFS) keretében vizsgálja a éves személyek gazdasági aktivitását. A magánháztartások reprezentatív mintáján végzett felmérésnek az ILO által javasolt fogalmi rendszere azonos az OECD országokban. A magyar munkaerő-felmérés a vizsgált népességet egy meghatározott időszakban (a hónap 7. napját követő első hétfőtől kezdődő három hétben, a kikérdezés hetét megelőző hétre vonatkozóan, a hetet hétfőtől vasárnapig számítva) végzett tevékenységük alapján sorolja a következő két főcsoportba: gazdaságilag aktívak (a rendelkezésre álló munkaerő) és gazdaságilag nem aktívak (inaktívak). Gazdaságilag aktívak (rendelkezésre álló munkaerő) : mindazon személyek, akik a munkaerőpiacon foglalkoztatottként vagy munkanélküliként megjelennek. Gazdaságilag nem aktívak (a népesség gazdaságilag aktív népességen kívüli része) : mindazon személyek, akik a vonatkozási héten nem dolgoztak, illetve nem volt rendszeres, jövedelmet biztosító munkájuk és nem is kerestek munkát, vagy kerestek, de nem tudtak volna munkába állni. Ide tartoznak : a gyermekgondozási ellátás bármelyik formáját igénybevevők (az Országos Egészségbiztosítási Pénztár által nyilvántartott gyeden, gyesen lévők, valamint gyedet igénybe vevők adatai alapján); az a nyugdíjas, járadékos, aki nem folytat keresőtevékenységet (az Országos Nyugdíjfolyósító Igazgatóság adatai alapján); a tőkejövedelmükből (ingatlan-, és pénztőke jövedelméből) élők; a 15 éven aluliak; a 15 éven felüli tanulók (intézményi adatgyűjtés); a háztartásbeliek; a közületi eltartottak; a szociális gondozottak; a passzív munkanélküliek, akik szeretnének ugyan munkát, de kedvezőtlennek ítélve elhelyezkedési esélyeiket, meg sem kísérlik az álláskeresést. Foglalkoztatottnak tekintendő mindenki, aki a vizsgált időszakban az un. vonatkozási héten legalább 1 óra, jövedelmet biztosító munkát végzett, vagy munkájától csak átmenetileg (szabadság, betegség stb. miatt) volt távol. Jövedelmet biztosító munkának számít minden olyan tevékenység, amely pénzjövedelmet eredményez, vagy amely természetbeni juttatást biztosít, esetleg amelyet egyéb, később realizálható jövedelem érdekében végeztek amelyet, mint segítő családtagok végeztek a háztartáshoz tartozó gazdaság, vállalkozás jövedelmének növelése érdekében. A felvétel szempontjából nem számít jövedelmet biztosító munkának az önként, ingyenesen, más háztartásnak vagy intézménynek nyújtott bármilyen segítség (társadalmi munka, ún. kalákamunka stb.), a saját ház vagy lakás építése, felújítása, javítása, a tanulmányhoz kötött szakmai gyakorlat keretében végzett munka (még akkor sem, ha azért valamilyen díjazást kapnak), valamint a háztartásban, a ház körül végzett munka, beleértve a kerti munkákat is. A háztáji gazdaságban végzett munka csak akkor 11

12 tekinthető jövedelemszerzőnek, ha annak eredménye jellemzően piacra és nem saját fogyasztásra kerül. Munkanélkülinek tekintendő az a személy, aki egyidejűleg az adott héten nem dolgozott (s nincs olyan munkája, amelytől átmenetileg távol volt); aktívan keresett munkát a kikérdezést megelőző négy hét folyamán; rendelkezésre áll, azaz két héten belül munkába tudna állni, ha találna megfelelő állást. A munkanélküliek sajátos csoportját alkotják azok, akik ugyan nem dolgoztak a vonatkozási héten, de már találtak munkát, ahol 90 napon (2002-ig 30 napon) belül dolgozni kezdenek. Rájuk nem vonatkozik a hármas kritérium egyidejű teljesülése. Aktív munkakeresésnek tekintendő, ha valaki állami vagy magán-munkaközvetítőn keresztül érdeklődött állás után, közvetlenül keresett meg munkáltatókat, hirdetést olvasott, adott fel, hirdetésre válaszolt, rokonoknál, ismerősöknél érdeklődött, tesztet írt, vizsgát tett, vagy meghallgatáson volt, vállalkozásának elindítását intézte. A munkanélküliség, illetve a gazdasági aktivitás mértékének jellemzésére a következő fontosabb mutatószámok szolgálnak: az aktivitási arány, amely a gazdaságilag aktívak aránya a megfelelő korcsoportba tartozó népességen belül. a foglalkoztatási arány, amely a foglalkoztatottaknak a megfelelő korcsoportba tartozó népességhez viszonyított aránya; a munkanélküliségi ráta, amely a munkanélkülieknek a megfelelő korcsoportba tartozó gazdaságilag aktív népességen belüli aránya; Intézményi munkaügyi statisztikai adatgyűjtési rendszer Adatszolgáltatók köre : a 4 főnél többet foglalkoztató megyei székhelyű vállalkozások és létszámnagyságtól függetlenül a költségvetési és társadalombiztosítási intézmények, valamint a kijelölt nonprofit szervezetek. Alkalmazásban álló : a munkáltatóval főállású, 5 munkanapot meghaladó (a munkaszerződés szerint legalább 60 teljesített munkaóra) időtartamú munkaviszonyban álló személy, beleértve a bedolgozói jogviszonyban, a személyes közreműködéssel járó tagsági és a munkavégzéssel járó szövetkezeti tagsági jogviszonyban lévő munkavállalót. Statisztikai állományi létszámadat : magába foglalja a munkáltatóval főállású, munkavégzésre irányuló jogviszonyban álló személyeket a munkából meghatározott okból (szülési szabadság, gyermekgondozási ellátás igénybevétele, sorkatonai szolgálat, egy hónapot meghaladó betegség, fizetés nélküli szabadság, stb.) miatt távollevők kivételével. Az ÁLLAMI FOGLALKOZTATÁSI SZOLGÁLAT fogalmi rendszere szerint Nyilvántartott álláskereső : a Foglalkoztatási Hivatal által nyilvántartott munkát keresők közül az, aki munkaviszonnyal nem rendelkezik, nem nyugdíjas, nem tanuló, foglalkoztatást elősegítő támogatásban (pl. átképzés, közhasznú foglalkoztatás) nem részesül, munkát, állást vagy önálló foglalkozást keres, és egy adódó állás elfogadására rendelkezésre áll. 12