3. sz. melléklet. A Közép-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ munkaerı-gazdálkodási felmérésének összefoglalója (2009. I.

Átírás

1 3. sz. melléklet A Közép-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ munkaerı-gazdálkodási felmérésének összefoglalója (2009. I. negyedév)

2 1. A régió gazdasági, foglalkoztatási jellemzıi, a munkaerı-piaci helyzet bemutatása, a felmérés eredményei 1/1. A gazdasági szervezetek, a foglalkoztatottság jellemzıi 1 A Közép-dunántúli régió a Dunántúl középsı és északkeleti részén található a Balatontól majdnem a Dunakanyarig, déli irányban a Mezıföld jelentıs területeivel. Területe km 2, Fejér, Komárom-Esztergom és Veszprém megyéket foglalja magában, s 24 statisztikai kistérségre és foglalkoztatási körzetre oszlik. Településeinek száma meghaladja a 400-at, amibıl a városi rangúak száma a július 1-tıl városi rangot elnyert két Fejér megyei településsel együtt - 37, ezen belül is 4 megyei jogú város. A községek több mint fele nél kisebb lélekszámú aprófalu, sıt egynegyedükben a lakónépesség nem éri el az ötszáz t sem, ami elsısorban Veszprém megyét jellemzi, míg Fejér és Komárom-Esztergom megyében nagyobb kiterjedéső, népesebb települések dominálnak. A régió földrajzi, gazdaságföldrajzi helyzete, településszerkezete nagymértékben meghatározza az itt élık életlehetıségeit január 1-jén a népsőrőség 99,4 /km 2, a vidéki átlagot meghaladja, s ezzel a várost is magába foglaló Közép-Magyarország után az ország második legsőrőbben lakott térsége. A Közép-dunántúli régió lakónépessége január elején 1.104,8 ezer volt, 0,2 %-kal kevesebb, mint egy évvel korábban, s amely az ország lakosságának 11,0 %-át jelenti. A lakosok 38,8 %-a Fejér, 28,5 %-a Komárom-Esztergom, 32,7 %-a pedig Veszprém megye településein lakott. Az év elején 745,8 ezer, vagyis a lakosság 2/3-a (67,5 %-a) tartozott a munkavállalási korú népesség csoportjába. A gazdasági aktivitást és a foglalkoztatottságot jelzı régiós mutatók kedvezıbbek az országosnál. A rendelkezésre álló legfrissebb KSH adatok szerint régiónkban a foglalkoztatás színvonala III. negyedévben 54,0 % volt, ami 3,1 %-kal haladja meg az országos átlagot (50,9 %). A KSH által számított munkanélküliségi ráta ugyanebben az idıszakban régiónkban 5,8 % volt, míg országosan 7,7 %. A régióban a éves népesség legnagyobb hányada (57,4 %-a) aktív volt januárszeptemberben, míg országosan 55,2 %-ot képviseltek a munkaerıpiac aktív résztvevıi. 1 Forrás: KSH Veszprémi Igazgatóságának 2008/3. Fejér megye, Komárom-Esztergom megye illetve Veszprém megye címő statisztikai tájékoztatói

3 A KSH munkaerı-felmérés adatai (15-74 éves népességre), III. negyedév Megnevezés Fejér megye Közép-dunántúli régió Komárom- Veszprém Esztergom megye megye Összese n Országosa n Népesség száma (ezer ) a) 428,6 314,6 361, , Foglalkoztatottak (ezer ) 175,7 139,2 147,2 462,1 3924,3 Alkalmazásban állók (ezer ) b) 118,6 93,9 79,0 291,5 2753,3 Munkanélküliek (ezer ) 10,5 7,1 11,0 28,6 327,7 Gazdaságilag aktívak (ezer ) 186,2 146,3 158,2 490,7 4252,0 Gazdaságilag inaktívak (ezer ) 142,8 99,4 122,3 364, Aktivitási arány (%) 56,6 59,5 56,4 57,4 55,2 Foglalkoztatási arány (%) 53,4 56,7 52,5 54,0 50,9 Munkanélküliségi ráta (%) 5,6 4,9 7,0 5,8 7,7 a) január 1-én. b) A 4 nél többet foglalkoztató vállalkozások, létszámhatártól függetlenül a költségvetési szervek és a kijelölt nonprofit szervezetek székhely szerinti adatai. A KSH legfrissebb adatai szerint III. negyedév végén a 462,1 ezer foglalkoztatottból a legalább 5 t foglalkoztató régiós székhelyő vállalkozásoknál, nonprofit szervezeteknél, valamint a költségvetési és társadalombiztosítási intézményeknél 291,5 ezer volt az alkalmazásban állók száma, kétharmaduk (65,1 %-uk) fizikai, míg egyharmaduk (34,9 %-uk) szellemi munkakörben. Az alkalmazottak 77,9 %-a a versenyszférában, 19,9 %-a pedig költségvetési intézményeknél dolgozott. A KSH adatai szerint III. negyedév végén db régiós székhelyő gazdasági szervezetet regisztráltak a Közép-Dunántúlon, melyek 93,4 %-a, db volt a vállalkozás 17,0 %-kal több mint egy évvel korábban. A vállalkozások kétharmada (67,3 %-a) egyéni, harmada (32,7 %-a) pedig társas volt. Ezer lakosra a régióban 127 vállalkozás jut, mely az országos átlagnál (154 db/ezer lakos a külföldön mőködıkkel együtt) alacsonyabb. 1/2. A munkaerı-piaci helyzet alakulása IV. negyedévében Az Állami Foglalkoztatási Szolgálat által a régióban nyilvántartott álláskeresık állománya a IV. negyedév során a szeptember végi rıl december végére re emelkedett, mely 21,7 %-os növekedésnek felel meg. Ennek megfelelıen negyedévi átlagos számuk ( ) is jóval, vel magasabb, mint az elızı három hónap átlaga. A negyedév elsı hónapjában a nyilvántartottak száma vel volt több az elızı év azonos idıszaki adatánál, novemberre ez s többletre növekedett, majd decemberben is tovább emelkedve már A nyilvántartott álláskeresık számának alakulása a Közép-dunántúli régióban vel haladta meg a tavalyi értéket. Mindezek következtében a negyedik negyedév átlagánál a hasonló idıszaki 15,5 %-kal (5.248 vel) nagyobbnak adódott. A negyedév I. II. III. IV. V. VI. VII. VIII. IX. X. XI. XII. Fejér megye, Komárom-Eszt. megye, Veszprém megye, Közép-dunántúl, 2007.

4 végén a Közép-dunántúli régióban a gazdaságilag aktív népesség 9,6 %-a szerepelt a munkaügyi kirendeltségek nyilvántartásában. A pályakezdı fiatalok aránya a nyilvántartott álláskeresık között 5,6 % (2.693 ) volt az év utolsó hónapjában. 50 évesnél idısebb 20,9% A nyilvántartott álláskeresık összetételének életkor szerinti alakulása a Közép-dunántúli régióban, december 25 éves és fiatalabb 17,9% Általános iskola 33,5% A nyilvántartott álláskeresık összetételének iskolai végzettség szerinti alakulása a Közép-dunántúli régióban, december Szakmunkásképzı, szakiskola 34,9% éves 11,9% éves 23,1% éves 26,2% 8 általánosnál kevesebb 4,3% Fıiskola, egyetem 4,3% Gimnázium 8,1% Szakközépiskola, technikum 14,8% 2. A felmérés eredményei januárjában tizenötödik alkalommal került sor az Állami Foglalkoztatási Szolgálat (ÁFSZ) legújabb adatgyőjtését jelentı negyedéves munkaerı-gazdálkodási felmérés felvételére. Ennek keretében a regionális munkaügyi központok kirendeltségei a velük partnerkapcsolatban álló, általuk kiválasztott munkáltatók véleményérıl, terveirıl kérdıíves felkeresés útján tájékozódnak. A válaszadóknak a kérdıívek postai úton történı visszaküldése mellett on-line válaszadási lehetıséget is biztosítunk, mellyel élve eddigi tapasztalataink alapján közel 30 %-uk segíti munkánkat. A negyedéves munkaerı-gazdálkodási felmérés I. negyedéves adatfelvételére január között került sor. Ennek során a foglalkoztatók 3, illetve 12 hónap múlva várható létszámadatai mellett a pályakezdık foglalkoztatásával kapcsolatos információkat is győjtöttünk Reprezentativitás A IV. negyedév végi bázis adatokra támaszkodó munkaerı-gazdálkodási felmérésbe a Közép-dunántúli régióban munkáltatót vontunk be. A felmérés adatlapját 754 munkáltató töltötte ki értékelhetıen, amely 74,5 %-os régiós válaszadási aránynak felel meg. Az elızı felméréshez képest a kitöltött adatlapok száma 11,3 %-kal (96 db-bal), a válaszadási arány pedig 8,5 %-ponttal csökkent.

5 Megszólított száma (db) Visszaérkezett száma (db) munkaadók adatlapok Visszaérkezett adatlapok megoszlása a megyék között (%) Fejér megye Komárom- Esztergom megye Veszprém megye Középdunántúli régió ,8 29,4 38,7 100,0 Visszaérkezési arány (%) 63,3 85,7 78,1 74,5 Érintett létszám munkavállalói (a felvétel idıszakában, ) Érintett létszám munkavállalói megoszlása a megyék között (%) ,2 41,9 32,9 100,0 A felkeresett cégek körének meghatározásánál munkatársaink arra törekedtek, hogy a minta jól reprezentálja a foglalkoztatási körzet jellemzıit (meghatározó nemzetgazdasági ágak szerepeltetése, szezonalitás figyelembe vétele, megfelelı létszámnagyság, kirendeltséggel való kapcsolat, területi lefedettség szem elıtt tartása). 5,7% Egyéb szolgáltatás 1,1% 8,0% Bányászat 0,1% A foglalkoztatottak megoszlása a vizsgált cégeknél IV. n. év végén Oktatás 3,7% 2,7% Feldolgozóipar 56,1% 1,0% Pénzügyi közvetítés 0,1% 4,5% Szállítás 4,9% 2,0% 5,8% 4,2% Bányászat 0,3% 4,0% Egyéb szolgáltatás 2,1% Egészségügy Az alkalmazásban állók megoszlása a régióban III. negyedév végén (KSH) Feldolgozóipar A felmérés során munkavállaló várható sorsáról volt módunk tájékozódni, mely a régió foglalkoztatottainak alig ötödét (18,6 %-át), az alkalmazásban állóknak 2 pedig háromtizedét (29,6 %-át) jelenti. (A KSH III. negyedév végi adatai alapján.) 6,8% Oktatás 8,5% 5,6% 41,6% 6,0% Pénzügyi közvetítés 0,4% Szállítás 3,9% 2,2% Építıipar 4,2% 11,8% Ingatlanügyletek Szálláshelyszolgáltatás Közigazgatás Egészségügy Mezıgazdaság Kereskedelem Építıipar Energiaellátás Energiaellátás Kereskedelem Mezıgazdaság Közigazgatás Ingatlanügyletek Szálláshelyszolgáltatás 2,7% 2 A 4 nél többet foglalkoztató vállalkozások, létszámhatártól függetlenül a költségvetési szervek és a kijelölt nonprofit szervezetek székhely szerinti adatai alapján

6 A munkaerı-gazdálkodási felmérésben részt vevı munkáltatók méret szerinti megoszlása A munkaerı-gazdálkodási felmérésben részt vevı munkáltatóknál foglalkoztatottak megoszlása cégméret szerint Mikrovállalkozás (131 db, 17,4%) Nagyvállalat (76 db, 10,1%) Kisvállalat (315 db, 41,8%) Közepes vállalat (232 db, 30,8%) Közepes vállalat (25 779, 29,9 %) Nagyvállalat (51 990, 60,4 %) Mikrovállalkozás (699, 0,8 %) Kisvállalat (7 671, 8,9%) A régió megyéiben tevékenykedı cégek közötti különbségeket jellemzi, hogy míg a visszaérkezı adatlapoknak a legkisebb része (29,4 %-a) származik Komárom-Esztergom megyébıl, addig ez a megye adja a régió vizsgált munkáltatóinál foglalkoztatottak legnagyobb hányadát (41,9 %- át). Ezen túlmenıen Veszprém megye adja a válaszadó cégek közel kétötödét, s Fejér megye is csaknem egyharmadát, a náluk foglalkoztatott létszámnak viszont csupán egyharmadát, illetve egynegyedét Várható létszámváltozások 100% 80% 60% 40% 20% 0% A válaszadó cégek és a foglalkoztatottak számának megyék szerinti megoszlása 38,7 32,9 Komárom- 29,4 Esztergom 41,9 31,8 válaszadó cégek Veszprém Fejér 25,2 foglalkoztatottak A 3 hónapos elırejelzés szerint a megkérdezett szervezetek létszámát illetıen I. negyedév végére régiós szinten az eddig megszokottól eltérıen s (3,3 %-os) mérséklıdés várható a jelenlegi, s létszámhoz képest, ami s létszámcsökkenés és 998 s felvétel eredıje Mezıgazdaság Bányászat A 3 hónap múlva várható létszámváltozások megoszlása nemzetgazdasági ágak szerint Feldolgozóipar Energia ellátás Építıipar Kereskedelem Vendéglátás Szállítás Pénzügy, ingatlan Közigazgatás Oktatás A következı negyedév végére a megkérdezett munkáltatók összlétszámában várható s csökkenés több mint háromnegyede (76,3 %-a, ) a feldolgozóiparban fog végbe menni. Emellett a szálláshely-szolgáltatás, ven-déglátás (8,2 %), a kereskedelem (6,7 %) és a mezıgazdaság (2,1 %) veszi ki részét jelentısebb mértékben a létszám-mérséklıdésekbıl, a többi gazdasági ág részesedése összesen 6,7 %. A feldolgozóiparon belül is elsısorban a gépipar területei (a villamosgép-, mőszer-, illetve a jármőgyártás) jelentısek e szempontból, t érintıen várhatóan itt valósul meg a jelzett feldolgozóipari létszámmérséklıdés fele (50,8 %-a), mely az összes létszámcsökkenésnek is közel kétötödét (38,7 %-át) jelenti. Emellett jelentısebb létszámkiáramlás várható a feldolgozóiparon belül a fémalapanyag, fémfeldolgozási termék gyártása területén (545 ), a vegyiparban (466 ), valamint az élelmiszeriparban (132 ). A létszámcsökkenésekhez hasonlóan az összesen 998 re prognosztizált felvétel zöme, csaknem négyötöde (39,3 %-a, 392 ) szintén a feldolgozóiparban foglalkoztatott létszámban fog megjelenni. Ezen kívül a közigazgatás (10,7 %) és a kereskedelem (10,2 %) területén várható még 100 t meghaladó, az egészségügyben (9,0 %) és az építıipar (8,6 %) pedig azt megközelítı Egészségügy Egyéb létszámcsökkenés f elv étel egy enleg

7 létszámbıvülés. A többi ágazat összesen 22,2 %-kal részesedik a felvételekbıl. A feldolgozóipar területei közül eltérıen a létszámcsökkenések esetében leírtaktól - elsısorban a vegyipar (117 ) és a fémalapanyag, fémfeldolgozási termék gyártásának (112 ) munkáltatói aktívak a felvételekben, náluk jelenik meg a felvenni tervezett feldolgozóipari létszám közel három-három tizede, ami az összes létszámbıvítéseknek is több mint egy-egy tizedét teszi ki. Emellett a feldolgozóiparon belül megemlítendı még a gépipar félszáz t meghaladó bıvítésével. A létszámváltozások egyenlege az ágazatokat tekintve vegyesen alakult. A legnagyobb mértékő eredı bıvülésre a közigazgatási és az egészségügyi cégeknél számíthatunk, mely azonban nem éri el a száz illetve a félszáz t sem. A feldolgozóipar cégeinél tapasztalható legnagyobb mértékő negatív egyenleg ellenben a t is meghaladja, ezen belül is több mint a gépiparban, 400 t meghaladó a fémalapanyag, fémfeldolgozási termék gyártása területén, s csaknem 350 s a vegyiparban. Számottevı eredı csökkenés várható még a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás (288 ), valamint a kereskedelem (154 ) cégeinél is. A többi ágazatban 20 alatti pozitív (építıipar, oktatás, energiaellátás, egyéb szolgáltatások), illetve 30 t el nem érı negatív egyenlegek (pénzügy, ingatlan, mezıgazdaság, szállítás) a jellemzıek. A létszámváltozások nagysága a vállalati méretekkel továbbra is egyenesen arányos. Ennek megfelelıen mindkét irányú létszám-mozgásban a nagyvállalatok érintettek a leginkább, náluk valósul meg a létszámcsökkenések kétharmada (66,8 %-a) és a felvételek közel kétötöde (38,3 %-a). A többi kategória létszámváltozásokban való részvétele a csökkenı vállalati mérettel csökken. Míg a közepes mérető cégek a leépítések 25,3, és a felvételek 35,6 %-át adják, addig a kis kategóriás munkáltatók már csak 7,2 illetve 20,7 %-át, a mikro vállalkozások pedig 0,8 illetve 5,4 %-át. Mindezek mellett a belépık száma egyedül a mikromérető cégeknél haladja meg a leépíteni tervezett munkaerı létszámát, a kettı eredıje itt 24 s pozitív egyenleg. A többi kategóriánál az egyenleg a mérettel egyre növekvı negatív eredı, a kis cégeknél 66 s, a közepes méretőeknél már 608 s, a nagyoknál pedig s. A 3 hónap múlva várható létszámváltozások területi megoszlása Megyék egyenleg % % Fejér , , Komárom-Esztergom , ,8-711 Veszprém , , Közép-Dunántúl , , létszámfelvétel létszámcsökkenés A 3 hónap múlva várható létszámváltozások megoszlása vállalati méret szerint A létszámmozgások terén a régió megyéi közül a jelenlegi felmérés során Komárom- Esztergom cégei már csak a létszámfelvételek terén a legaktívabbak, ezek csaknem felét ık adják, ehhez Veszprém további több mint egyharmaddal, Fejér pedig kicsit több mint egyhatoddal járul hozzá. A csökkenésekben Veszprém megye a legérintettebb egyharmadot meghaladó résszel, de a másik két megye is hasonló arányban képviselteti magát ezen a téren. A kétfajta létszámmozgás eredıjeként mindenhol negatív egyenleg adódott, melyek közül a Komárom-Esztergom megyei volt a legkisebb, a másik két megyéé pedig ezt több mint 300 vel felülmúlva, egymással csaknem azonos értékő létszámcsökkenés f elv étel egy enleg Mikro Kis Közép Nagy

8 Megyék A foglalkoztatottak létszámának várható változása a felmérésben résztvevı munkáltatóknál jelenlegi létszám 3 hónap múlva várható 12 hónap múlva várható () () (%) () (%) Fejér , ,6 Komárom-Esztergom , ,4 Veszprém , ,6 Közép-Dunántúl , ,1 A létszámváltozások mindkét irányában ugyanaz a két foglalkozás csoport játssza a szerepet: a gépkezelı, összeszerelı, jármővezetı foglalkozások 20,2 / 53,2 %-ban, az ipari és építıipari foglalkozások 23,9 / 26,1 %-ban érintettek a felvételekben / leépítésekben. Ezzel le is fedik a bıvítések közel felét, a létszámcsökkentéseknek pedig négyötödét. Emellett a felvételek további több mint egyötödét teszik ki a szakképzettséget nem igénylı (egyszerő) foglalkozások létszámf elv étel létszámcsökkenés A 3 hónap múlva várható létszámváltozások legjellemzıbb foglalkozásai egyéb segédmunkások (pl. alkalmi munkás) csomagológép -kezelı hegesztı, lángvágó egyéb könnyőip. gépkez. és gyártósor mellett dolg. eladó lakatos autóbusz -vezetı egyéb vasés fémipari foglalkozások kubikos útépítı, útkarbantartó irodai adminisztrátor, írnok mőanyagfeldolgozó vegyi alapanyagot és terméket gy. gépkez. raktárkezelı fémmegmunkáló gépkezelı fafeldolgozó gépk. és gyártósor m. dolg. egyéb feldolgozóipari gépek kez., gyártósori összeszer. gyártósori összeszerelı A feldolgozóipar régióbeli meghatározó jelenlétének és ezzel együtt a felmérés során betöltött túlsúlyának köszönhetıen a létszámváltozásokban is ez az ágazat, illetve ennek foglalkozásai voltak a legjellemzıbbek. Így a fentebb felsorolt foglalkozás-csoportokon belül is a feldolgozóipari szakmák a meghatározóak (pl. az elsı csoportból a feldolgozóipari gépek kezelıi adták a felvenni tervezett létszám közel felét, illetve leadandónak több mint kilenctizedét, a második csoportban pedig a vas- és fémipari foglalkozások tették ki a bıvítések több mint felét és a létszámkiáramlások csaknem kétharmadát). Az elsı tizenkét, a felvenni kívánt foglalkoztatottak létszáma szerint legjelentısebb munkakör - melyek zöme a feldolgozóiparhoz kapcsolódik - esetében a tervezett bıvítés megközelíti a teljes felvételre kerülı létszám felét (annak 45,7 %-a). A létszámcsökkenések terén hasonló a helyzet, itt a teljes leépítendı létszám kétharmadát (66,5 %-át) teszi ki az elsı 12 leggyakoribb szakmából leépítésre kerülık létszáma, melyek csaknem mindegyike szintén feldolgozóipari. A legnagyobb létszámot érintı helyen most is a gyártósori összeszerelık szerepelnek, de az eddigiekkel ellentétben most nem mindkét irányú létszámmozgásnál, csak a leépítéseknél (-575 vel). A felvételeknél jelen van ezen kívül a szállításhoz kapcsolódó autóbusz-vezetıi szakma, az építıipar egyszerő foglalkozásai, valamint a több ágazathoz kapcsolható adminisztrátori munkakör.

9 A 12 legnagyobb abszolút értékő egyenleg között most a szokottól eltérıen csak negatív létszámeredık szerepelnek, melyek szakmáinak legtöbbje szintén feldolgozóipari. Sokáig szinte csak pozitív egyenlegő munkakörök szerepeltek itt az elsı helyeken, a kettıvel ezelıtti felmérésben jelent meg elıször négy negatív a nyolc pozitívval szemben, az elızı felmérésben az arányuk megfordult, négy pozitívval szemben nyolc negatív eredı létszámú szerepelt. A 12 hónapos elırevetített létszámvárakozások régiós szinten pesszimistábbak a 3 hónaposnál. A megkérdezett cégek összességében re becsülték az egy év múlva várható alkalmazotti létszámukat, amely s (4,1 %-os) létszámmérséklıdést jelent a jelenleg foglalkoztatott állományhoz képest. Ez a három hónap múlva várt létszámtól is 697 vel (0,8 %-kal) elmarad A 3 és 12 hónap múlva várható létszám változások megyénkénti mértéke hónap múlva várható létszám hónap múlva v árható létszám gyártósori -567 összeszerelı Fejér Komárom-Esztergom Veszprém Közép-Dunántúl A 3 hónap múlva várható létszámváltozások egyenlege szerinti legjellemzıbb 12 foglalkozás Területileg a 3 hónapos elırejelzéshez hasonlóan mindhárom megyében létszám-mérséklıdéssel számolnak a munkáltatók, melyek mértéke megyénként eltérıen alakul. Fejér ebben is kiemelkedik, cégei több mint s (7,1 %-os) létszámcsökkenést jeleztek egy évre elıre, mely csaknem 600 vel felülmúlja a megye három hónapos elırejelzését is. Veszprém megyében a három hónapos elırejelzéshez hasonló mértékő, s mérséklıdést vetítettek elıre a megkérdezett cégek. Komárom-Esztergom megyében az egy év múlva jósolt létszámmérséklıdés a három hónap múlva vártat is mintegy 130 vel meghaladja, csaknem 900 t tesz ki. A vállalati méreteket tekintve elmondható, hogy hasonlóan a 3 hónapos elırejelzéshez - a legkisebb kategória létszámnövekedést, a másik három viszont létszámcsökkenést feltételez 12 hónapra elıre. A mikro-vállalkozások 28 s (4,0 %-os) létszámbıvüléssel, a kisvállalatok 138 s (1,8 %-os), a közepes mérető cégek 880 s (3,4 %-os), a nagyok pedig s (4,9 %-os) létszámmérséklıdéssel számolnak. Az ágazatok legtöbbje nem vár növekedést a jelenlegi létszámhoz képest egy év múlva. A legnagyobb létszámot érintı (2.738 s, 5,7 %-os) csökkenést a feldolgozóipar szervezetei jósolják, ezzel az egész ipar területén várható mérséklıdés 99 %-át teszik ki. Számottevı, 700 t meghaladó, mostani állományuk 20,2 %-át jelentı mértékő csökkenésre számítanak a vendéglátóipar képviselıi, emellett a kereskedelemben várnak még jelentısebb, 200 t meghaladó (4,1 %-os) mérséklıdést. A növekedést jelzı ágazatok közül az egészségügy emelendı ki, melynek munkáltatói a jelenleginél 158 vel (2,3 %-kal) nagyobb létszámmal számolnak egy év múlva, emellett a közigazgatásban várnak még 136 s (5,9 %-os) növekedést. egyéb könnyőip. gépkez és gyártósor mellett dolg. egyéb feldolgozóipari -335 gépek kez., gyártósori összeszer egyéb vasés fémipari foglalkozások fafeldolgozó gépk és gyártósor m. dolg. fémmegmunkáló -202 gépkezelı - 90 raktárkezelı vegyi alapanyagot - 69 és terméket gy. gépkez. egyéb irodai - 67 jellegő foglalk. bırkikészítı,-feld. gépk., - 60 gyártósor mellett dolgozó hegesztı, - 49 lángvágó - 46 eladó

10 2.3. A pályakezdık foglalkoztatásának jellemzıi Jelen felmérés során megkérdeztük a munkáltatókat a pályakezdık foglalkoztatásáról kialakult tapasztalataikról, véleményeikrıl is. Ezt tíz, a pályakezdı munkavállalókkal kapcsolatos állítás formájában tettük, s a cégeknek meg kellett jelölniük, amelyikkel egyetértenek. Az állítások egyik fele a fiatalok alkalmazásának elınyeit, míg másik fele inkább az azzal kapcsolatos hátrányokat emeli ki. Az állításokat a velük egyetértı válaszadók arányának csökkenı sorrendjében az alábbi táblázat foglalja össze: pályakezdık foglalkoztatásával kapcsolatos válaszok az állam számos támogatást nyújt utánuk könnyebben betaníthatók, mint más korosztályok a legfrissebb szakmai tudással rendelkeznek olcsóbbak, mint a tapasztalt munkaerı betanításuk lefoglal egy szakképzett kollegát betanításuk sok idıt vesz el hosszú távon nem lehet rájuk számítani hasznosak, mert önállóan képesek feladatokat ellátni tapasztalatlanságukból adódóan lassabb munkavégzésüket nem ellensúlyozza az alacsonyabb bérük nehezen alkalmazkodnak a munkahelyen Fejér Komárom- Esztergom Veszprém Közép- Dunántúl válasszal egyetértık aránya, % 34,6 29,3 43,5 36,5 29,2 31,5 40,8 34,4 30,4 23,9 35,3 30,4 23,3 25,2 29,5 26,3 14,6 16,2 14,7 15,1 15,0 13,1 10,6 12,7 7,1 18,0 12,0 12,2 11,7 9,5 9,2 10,1 3,8 9,0 6,5 6,4 3,3 9,9 4,8 5,8 A munkáltatók fiatalok foglalkoztatásával kapcsola-tos általános álláspontjáról sokat elárul, hogy az elsı négy, a cégek által leggyakrabban megjelölt állítás mind a pályakezdık alkalmazásának elınyeire vonatkozott (melyeket szimbólum jelöl), ezzel együtt a hátrányokkal összefüggı állításokat kisebb arányban helyeselték. Ebbıl azt a következtetést vonhatjuk le, hogy a vállalkozások szívesen alkalmaznak pályakezdıt, ha van rá módjuk. A válaszok alapján a pályakezdıket elsısorban azért részesítik alkalmazásuk során elınyben, mert az állam támogatásokat nyújt foglalkoztatásukhoz kapcsolódóan, ezt a véleményt osztotta a régió megkérdezett munkáltatóinak több mint egyharmada. Nem elhanyagolható körülmény, hogy könnyebben betaníthatók, mint a más korosztályhoz tartozók, ez a válasz a második helyen szerepel a vállalkozások szintén több mint egyharmadának véleménye alapján. A fiatalok által birtokolt legfrissebb szakmai tudást nagyobb hangsúllyal jelölték meg a megkérdezett munkáltatók a tapasztalt munkaerıvel szembeni kevesebb munkabér igénnyel szemben. Az alkalmazásukhoz kapcsolódó nehézségek között legnagyobb hangsúllyal szerepel, hogy betanításuk más szakképzett dolgozót lefoglal, és egyben sok idıt igényel. Negatívumként jelölték meg a munkáltatók azt a tényt is, hogy hosszú távon nem tudnak számítani a munkájukra, mert tapasztalatszerzés után elıbb-utóbb továbbállnak (a nık esetleg gyermeket szülnek), ezen túl önálló munkavégzésre is kevés választ adó tartotta alkalmasnak a fiatalokat. A lassúságukat és a nehéz alkalmazkodásukat nem igazán tartották jellemzınek a megkérdezettek, kevesebb mint egytizedük vélekedett csak így Az eddigi elırejelzések realizálódásának mértéke A mostani felmérés során is próbáltuk vizsgálni azt, hogy a januári felmérésben egy évre, illetve a októberi felmérésben három hónapra elıre jelzett foglalkoztatási létszámok mennyiben realizálódtak a mostani, januári felmérésben tényként mért munkavállalói létszámokban.

11 Régiónkban a legnagyobb akaratunk ellenére is - a három felmérésben (2008. januári, októberi, januári) nyolcszáz körüli, de eltérı és egyre csökkenı számú (884, 850 illetve 754), emellett ágazat és méret szerint is különbözı összetételő munkáltatói állomány vett részt, ezért az elıre jelzett adatok összevetése a mostani tényekkel nagy körültekintést és statisztikai korrekciót igényel. Létszámmegoszlás Korrigált változás Ágazat IV I. csökk. növek. % % Mezıgazdaság , , Bányászat 122 0, ,1-2 0 Feldolgozóipar , , Energia ellátás , , Építıipar , , Kereskedelem , , Vendéglátás , , Szállítás , , Pénzügy, ingatlan , , Közigazgatás , , Oktatás , , Egészségügy , , Egyéb , , Összesen , , Ha az elızı, októberi felmérés három hónapra elıre jelzett s létszámcsökkenését és s növekedését (összességében 45 s létszám-bıvülését) korrigáljuk a mostani felmérés érintett létszámának ágazati megoszlása szerint, akkor s csökkenést és s növekedést, vagyis 50 s létszámmérséklıdést kapunk. Ha ezt adjuk hozzá a három hónappal ezelıtti felmérésben érintett létszámhoz ( ), akkor a december 31-re jelzett korrigált létszám lenne. Ezzel szemben a jelenlegi felmérés december 31-i tényleges érintett létszáma ( ) ettıl vel, 24,5 %-kal elmarad. Vagyis az elızı felmérésben becsült minimális létszámbıvülést régiós szinten ennyivel teljesítették alul a megkérdezett munkáltatók az azóta is tartó gazdasági válság miatt. Az egy évvel ezelıtti (2008. I. negyedéves) felmérésben régiós szinten 884 cég vett részt, s foglalkoztatott létszámmal. Akkor 12 hónapra elıre vetítve ezek a cégek munkavállalót jeleztek december 31-re. Ez esetben csak nagyon óvatos, a válaszadó cégek számának akkori és mostani megyénkénti megoszlása szerinti korrekcióval élve s foglalkoztatott létszám adódna a jelenlegi felmérés érintett létszámára. Ettıl a jelen felmérés tényleges létszáma vel (16,2 %-kal) elmarad A foglalkoztatottak jelenlegi és a mostanra elıre jelzett korrigált létszámának alakulása megyék szerint 12 hónapja jelzett 3 hónapja jelzett jelenlegi létszám Fejér Komárom-Esztergom Veszprém Megyék cégek száma I. 12 hó jelenlegi múlva várható létszám, cégek száma I. korrigált várható Eltérés db db létszám, % Fejér ,7 Kom.-Eszt ,4 A régió három megyéjében a létszámváltozások realizálódása a táblázat adatai szerint különbözı mértékő, de azonos irányú. Komárom- Esztergomban tér el leginkább az egy évvel tényleges Veszprém ,8 Közép- Dunántúl ,2 ezelıtt becsült értéktıl, csaknem vel alulmúlva azt. Ezalatt Fejérben és Veszprémben egyaránt mintegy 2,5 ezer vel kevesebb foglalkoztatott áll jelenleg alkalmazásban a felmérésben résztvevı cégeknél, mint azt egy éve jósolták.

12 3. Módszertani kiegészítés A negyedéves munkaerı-gazdálkodási felmérésben elıforduló fogalmak, statisztikai adatok tartalma A KSH fogalmi rendszere A lakossági munkaerı-felmérés fogalmai A Központi Statisztikai Hivatal óta az OECD országokban meghonosított, egységes elvek és módszerek szerint végzett munkaerı-felmérés (Labour Force Survey = LFS) keretében vizsgálja a éves személyek gazdasági aktivitását. A magánháztartások reprezentatív mintáján végzett felmérésnek az ILO által javasolt fogalmi rendszere azonos az OECD országokban. A magyar munkaerı-felmérés a vizsgált népességet egy meghatározott idıszakban (a hónap 7. napját követı elsı héttıl kezdıdı három hétben, a kikérdezés hetét megelızı hétre vonatkozóan, a hetet héttıl vasárnapig számítva) végzett tevékenységük alapján sorolja a következı két csoportba: - gazdaságilag aktívak (a rendelkezésre álló munkaerı) és - gazdaságilag nem aktívak (inaktívak). A gazdaságilag aktív kategória magában foglalja mindazon személyeket, akik a megfigyelés hetében a munkaerıpiacon foglalkoztatottként vagy munkanélküliként megjelentek. Foglalkoztatottnak tekintendı mindenki, aki a vizsgált idıszakban az ún. vonatkozási héten legalább 1 óra jövedelmet biztosító munkát végzett, vagy munkájától csak átmenetileg (szabadság, betegség, stb. miatt) volt távol. Jövedelmet biztosító munkának számít minden olyan tevékenység, - amely pénzjövedelmet eredményez, vagy - amely természetbeni juttatást biztosít, esetleg - amelyet egyéb, késıbb realizálható jövedelem érdekében végeztek, - amelyet, mint segítı családtagok végeztek a háztartáshoz tartozó gazdaság, vállalkozás jövedelmének növelése érdekében. A felvétel szempontjából nem számít jövedelmet biztosító munkának az önként, ingyenesen, más háztartásnak vagy intézménynek nyújtott bármilyen segítség (társadalmi munka, ún. kalákamunka, stb.), a saját ház vagy lakás építése, felújítása, javítása, a tanulmányhoz kötött szakmai gyakorlat keretében végzett munka (még akkor sem, ha azért valamilyen díjazást kapnak), valamint a háztartásban, a ház körül végzett munka, beleértve a kerti munkákat is. A háztáji gazdaságban végzett munka csak akkor tekinthetı jövedelemszerzınek, ha annak eredménye jellemzıen piacra és nem saját fogyasztásra kerül. A gyermekgondozási díjban (gyed), gyermekgondozási segélyben (gyes) részesülıket az novemberében Prágában az átalakuló országok számára megfogalmazott ILO ajánlásnak megfelelıen január 1-tıl a vonatkozási héten végzett tevékenységük alapján osztályozzák, eltérıen az addigi magyar gyakorlattól.

13 A munkaerı-felmérésre vonatkozó Eurostat ajánlások alapján a sorkatonák, mint intézeti népesség nem tartoznak a felvétel körébe III. negyedévig a nemzeti számlák (ESA95) fogalmi rendszerének megfelelıen a munkaerı-felmérés foglalkoztatotti adatait a sorkatonák adminisztratív forrásból származó létszámadataival korrigálták IV. negyedévétıl a munkaerı-felmérés nem tartalmazza a sorkatonák létszámát, és ennek megfelelıen 2003-tól módosítják a korábbi idıszakok adatait is. Munkanélkülinek tekintendı az a személy, aki egyidejőleg - az adott héten nem dolgozott (s nincs olyan munkája, amelytıl átmenetileg távol volt); - aktívan keresett munkát a kikérdezést megelızı négy hét folyamán; - rendelkezésre áll, azaz két héten belül munkába tudna állni, ha találna megfelelı állást. A munkanélküliek sajátos csoportját alkotják azok, akik ugyan nem dolgoztak a vonatkozási héten, de már találtak munkát, ahol 90 napon (2002-ig 30 napon) belül dolgozni kezdenek. Rájuk nem vonatkozik a hármas kritérium egyidejő teljesülése. Aktív munkakeresésnek tekintendı, ha valaki állami vagy magán-munkaközvetítın keresztül érdeklıdött állás után, közvetlenül keresett meg munkáltatókat, hirdetést olvasott, adott fel, hirdetésre válaszolt, rokonoknál, ismerısöknél érdeklıdött, tesztet írt, vizsgát tett, vagy meghallgatáson volt, vállalkozásának elindítását intézte. Gazdaságilag aktívak azok, akik megjelennek a munkaerıpiacon, azaz a foglalkoztatottak és a munkanélküliek. Gazdaságilag nem aktívak: a népességnek a gazdaságilag aktív népességen kívüli része. Azok, akik a vonatkozási héten nem dolgoztak, illetve nem volt rendszeres, jövedelmet biztosító munkájuk és nem is kerestek munkát, vagy kerestek, de nem tudtak volna munkába állni. Közéjük tartoznak többek között a passzív munkanélküliek, akik szeretnének ugyan munkát, de kedvezıtlennek ítélve elhelyezkedési esélyeiket, meg sem kísérlik az álláskeresést. Ide sorolandók még: - a gyermekgondozási ellátás bármelyik formáját igénybevevık (az Országos Egészségbiztosítási Pénztár által nyilvántartott gyeden, gyesen lévık, valamint gyedet igénybevevık adatai alapján); - az a nyugdíjas, járadékos, aki nem folytat keresıtevékenységet (az Országos Nyugdíjfolyósító Igazgatóság adatai alapján); - a tıkejövedelmükbıl (ingatlan-, és pénztıke jövedelmébıl) élık; - a 15 éven aluliak; - a 15 éven felüli tanulók (intézményi adatgyőjtés); - a háztartásbeliek; - a közületi eltartottak; - a szociális gondozottak. A munkanélküliség, illetve a gazdasági aktivitás mértékének jellemzésére a következı fontosabb mutatószámok szolgálnak: - a foglalkoztatási arány, amely a foglalkoztatottaknak a megfelelı korcsoportba tartozó népességhez viszonyított aránya; - a munkanélküliségi ráta, amely a munkanélkülieknek a megfelelı korcsoportba tartozó gazdaságilag aktív népességen belüli aránya;

14 - az aktivitási arány, amely a gazdaságilag aktívak aránya a megfelelı korcsoportba tartozó népességen belül. ÁFSZ fogalmak: Nyilvántartott álláskeresı: aki a munkaviszony létesítéséhez szükséges feltételekkel rendelkezik; oktatási intézmény nappali tagozatán nem folytat tanulmányokat; öregségi nyugdíjra nem jogosult; az alkalmi foglalkoztatásnak minısülı jogviszony kivételével munkaviszonyban nem áll és egyéb keresı tevékenységet sem folytat; maga is aktívan keres munkahelyet; elhelyezkedése érdekében a munkaügyi központ kirendeltségével álláskeresési megállapodást köt; a megfelelı munkahelyre szóló állásajánlatot elfogadja; akit a munkaügyi központ kirendeltsége álláskeresıként nyilvántart. Regisztrált álláskeresı (2005. november 1. elıtt munkanélküli): az állami munkaközvetítı irodában nyilvántartásba vett személy, aki munkaviszonnyal nem rendelkezik, nem nyugdíjas, nem tanuló, foglalkoztatást elısegítı nem részesül, munkát vagy önálló foglalkoztatást keres és ennek érdekében munkavégzésre rendelkezés áll. Székesfehérvár, március 5.

15 A évi I. munkaerı-gazdálkodási felmérés ágazati reprezentációja a Közép-dunántúli régióban Nemzetgazdasági ág A Mezıgazdaság, vad-, erdıgazdálkodás B Halászat A KSH intézményi adatai szerint III. n. év végén alkalmazásban állók száma } megoszlása % } 4,0 A felmérésben szereplı szervezeteknél IV. n. év végén foglalkoztatottak száma } megoszlása % Reprezentációs arány, % } 5,7 } 41,9 C Bányászat 802 0, ,1 15,2 D Feldolgozóipar , ,1 39,8 E Villamosenergia-, gáz-, gız- és , ,5 60,8 vízellátás F Építıipar , ,0 14,3 G Kereskedelem, jármőjavítás , ,8 14,6 H Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás , ,2 46,2 I Szállítás, raktározás, posta, , ,9 37,2 távközlés J Pénzügyi közvetítés ,4 93 0,1 8,2 K Ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás , ,0 4,9 L Közigazgatás, védelem; kötelezı társadalombiztosítás , ,7 14,3 M Oktatás , ,7 13,1 N Egészségügyi, szociális ellátás , ,0 34,8 O Egyéb közösségi, személyi , ,1 15,1 szolgáltatás Összesen , ,0 29,5 A évi I. munkaerı-gazdálkodási felmérésben résztvevı szervezetek és foglalkoztatottak száma és megoszlása létszámnagyság kategóriák szerint a Közép-dunántúli régióban Létszámnagyság kategória Válaszoló szervezetek Foglalkoztatottak száma megoszlása, % száma megoszlása, % Mikro (0 9 ) , ,8 Kis (10 49 ) , ,9 Közepes ( ) , ,9 Nagy (249 felett) 76 10, ,4 Összesen , ,0

16 A válaszoló munkáltatók száma és megoszlása ágazat és létszámnagyság-kategórák szerint Ágazati kód A, B C D E F G H I J, K L M N O össz. db % db % db % db % db % db % db % db % db % db % db % db % db % db % mikro 6 0,8 1 0,1 31 4,1 0 0,0 19 2,5 27 3,6 8 1,1 7 0,9 14 1,9 5 0,7 2 0,3 3 0,4 8 1, ,4 kis 38 5,0 3 0, ,5 2 0,3 47 6,2 33 4,4 14 1,9 10 1,3 14 1,9 23 3,1 9 1,2 8 1,1 12 1, ,8 közép 17 2,3 0 0, ,2 5 0,7 7 0,9 20 2,7 3 0,4 11 1,5 8 1,1 16 2,1 13 1,7 16 2,1 9 1, ,8 nagy 4 0,5 0 0,0 46 6,1 5 0,7 0 0,0 3 0,4 1 0,1 5 0,7 0 0,0 1 0,1 3 0,4 8 1,1 0 0, ,1 össz.: 65 8,6 4 0, ,9 12 1,6 73 9, ,0 26 3,4 33 4,4 36 4,8 45 6,0 27 3,6 35 4,6 29 3, ,0 A 3 hónap múlva várható létszámváltozások ágazatonkénti megoszlása a felmérésben résztvevı vállalatoknál Ágazat létszámméret létsz.- csökk. létsz.- növek. egyenleg létsz.- csökk. % létsz.- növek. % Mezıgazdaság ,1 5,6 Bányászat ,0 0,0 Feldolgozóipar ,3 39,3 Energia ellátás ,1 1,8 Építıipar ,8 8,6 Kereskedelem ,7 10,2 Vendéglátás ,2 2,6 Szállítás ,3 4,7 Pénzügy, ingatlan ,9 0,8 Közigazgatás ,5 10,7 Oktatás ,5 3,4 Egészségügy ,1 9,0 Egyéb ,5 3,2 Összesen ,0 100,0 A 3 hónap múlva várható létszámváltozások létszámnagyság kategóriánkénti megoszlása a felmérésben résztvevı vállalatoknál Vállalati méret létsz.- csökk. létsz.- növek. egyenleg létsz.- csökk. % létsz.- növek. % Mikro ,8 5,4 Kis ,2 20,7 Közép ,3 35,6 Nagy ,8 38,3 Összesen ,0 100,0

17 A 3 hónap múlva várható létszámváltozások legjellemzıbb munkakörei a felmérésben résztvevı vállalatoknál LÉTSZÁMFELVÉTEL % LÉTSZÁMCSÖKKENÉS % EGYENLEG egyéb segédmunkások (pl. alkalmi munkás) csomagológép-kezelı 55 5,5 hegesztı, lángvágó 42 4,2 egyéb könnyőipari gépkezelık és gyártósor mellett dolgozók A létszámmozgásokban érintett legjellemzıbb foglalkozások a 3 hónapos elırejelzés szerint eladó 29 2, ,1 gyártósori összeszerelı ,1 gyártósori összeszerelı -567 egyéb könnyőipari gépkezelık és gyártósor mellett dolgozók egyéb feldolgozóipari gépek kezelıi, gyártósori összeszerelık , ,8 egyéb könnyőipari gépkezelık és gyártósor mellett dolgozók egyéb feldolgozóipari gépek kezelıi, gyártósori összeszerelık 31 3,1 egyéb vas- és fémipari foglalkozások ,5 egyéb vas- és fémipari foglalkozások -259 fafeldolgozó gépkezelı és gyártósor mellett dolgozó ,6 fafeldolgozó gépkezelı és gyártósor mellett dolgozó lakatos 29 2,9 fémmegmunkáló gépkezelı ,5 fémmegmunkáló gépkezelı -202 autóbusz-vezetı 29 2,9 egyéb segédmunkások (pl. alkalmi munkás) egyéb vas- és fémipari foglalkozások 28 2,8 raktárkezelı -96 2,5 kubikos 25 2,5 hegesztı, lángvágó -91 2,4 útépítı, útkarbantartó 24 2,4 eladó -75 2, ,1 raktárkezelı - 90 vegyi alapanyagot és terméket gyártó gépkezelı egyéb irodai jellegő foglalkozások bırkikészítı,-feldolgozó gépkezelı, gyártósor mellett dolgozó irodai adminisztrátor, írnok 23 2,3 csomagológép-kezelı -73 1,9 hegesztı, lángvágó - 49 mőanyag-feldolgozó 20 2,0 vegyi alapanyagot és terméket gyártó gépkezelı Összesen , , ,8 eladó - 46