Dávid Mária: Valóban tehetséges? - a tehetségazonosítás dilemmái

Átírás

1 Dávid Mária: Valóban tehetséges? - a tehetségazonosítás dilemmái Tehetségfejlesztés a gyakorlatban Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Pedagógiai Intézet, Pedagógiai Szakmai és Szakszolgálat konferenciája május 30.

2 Ki a tehetséges? Hogy ismerhető fel a tehetsége? Mikor?

3 Tehetséges életutak variációi 01/gyerek-magas-intelligencia/

4 Mozart első zeneműveit hat évesen improvizálta, édesapja, Leopold Mozart pedig lejegyezte azokat

5 9 éves diplomás rendszermérnök A kilencéves macedón Marko Csalaszan átvette rendszermérnöki diplomáját Ljubljanában a Microsoft szlovén főmenedzserétől, Matej Potokartól, ezzel a világ legfiatalabb informatikus szakértője lett. Három évvel ezelőtt, amikor nyilvánvalóvá vált Marko zsenialitása, a macedón oktatási minisztérium komputerlaboratóriumot ajándékozott Marko Csalaszannak. A csodagyerek, akit a macedón, a horvát, a szlovén és az amerikai média is a számítógép Mozartjának titulál, négyéves korában már tökéletesen beszélt angolul

6 Arnold Meg vagyok győződve róla, hogy a legtöbb ember valójában nem értette, mit is csinálok. Úgy néztek rám, mint egy ritka csodabogárra. Nagyon kevesen fogadtak el igazán. Voltak bizonyos társadalmi csoportok, akiket elrémített a bodybuilding, és úgy gondolták, le kell beszélniük róla. Megpróbálták bizonygatni a testépítés, mint sport gyengeségeit, hogy lebeszéljenek, miért nem kell ezt csinálni. A gáncsoskodások egész életemet végigkísérték.

7 Szüleim aggódtak, mivel meglehetősen későn kezdtem el beszélni, ezért orvoshoz fordultak tanácsért emiatt. Nem emlékszem pontosan mikor, de semmiképpen sem voltam már 3 évesnél fiatalabb" Tanárai sem túlságosan szívlelték a túlzottan önállóságra törekvő tanulójukat. Valóban nem volt "könnyű eset", hiszen nem rejtette véka alá véleményét, amivel tanárai ellenszenvét sikerült kivívnia. Ezt igazolják azok a fennmaradt mondatok, amelyek szerint valamelyik tanára nyersen közölte vele: "Einstein, magából nem lesz semmi!" Osztályfőnöke véleménye az volt, hogy "pusztán jelenlétével aláássa a tanári tekintélyt". ortenet/fiztort/einst1.html

8 Susan Boyle Édesanyja 47 éves korában hozta világra. oxigénhiányosan jött a világra, s ennek következtében középsúlyos agykárosodások léptek fel nála. Megállapították, hogy tanulási nehézségei vannak, s emiatt gyakran kigúnyolták. Miután alacsony végzettséggel abbahagyta tanulmányait. Britain s Got Talent tehetségkutató műsor 3. sorozatában, április 11-én, versenyzőként vált ismertté. Boyle munkanélküli volt, az Our Lady of Lourdes templom önkénteseként tevékenykedik

9 Stephen Hawking (1942) matematikus és vezető angol elméleti fizikus. munkásságának célja röviden; az einsteini fizika nehéz testek által létrejött gravitáció szabályainak összeegyeztetése az - attól markánsan eltérő szabályokkal működő - részecskefizikával. Ha ezt a két területet sikerülne egy közös elmélettel összevonni az lehetne a Mindenség elmélete. Hawking alig húszévesen szerzett doktori fokozatot a Cambridge Egyetemen. Harmincéves korában állapították meg nála súlyos betegségét, amely a mozgató idegpályák megállíthatatlan elsorvadásához vezet. Ma már csak az ujjait tudja mozgatni és egy számítógép segítségével kommunikál. A speciális billentyűzettel bevitt szöveget egy beszédszintetizátor alakítja hangos beszéddé ben egy tanulmányában feltételezte, hogy a kvantum mechanika szabályai szerint a fekete lyukak hőt bocsátanak ki. Ezt Hawkingsugárzásnak nevezik el. Ez a nézet nagy felbolydulást keltett a tudomány világában és világszerte ismert lett a szakmában. Még ebben az évben a felfedezés hatására a brit tudományos akadémia, a Royal Society tagjává választották. Később pedig megkapja az Albert Einstein-díjat is.

10 Milgram tehetségmodellje Gyermekkori képesség megmutatkozása igen nem nn 1. típus: Gyermekkorban is és felnőttkorban is kiemelkedő 2. típus: Csak a felnőttkori teljesítmény mutatja meg a tehetséget igen 3. Típus Gyermekkori tehetségét a felnőttkori teljesítmény nem támasztja alá 4. típus: Gyermekkorban sem mutat kiemelkedő képességeket és felnőttkorban sincs kiemelkedő teljesítmény nem Felnőttkori teljesítmény elérése

11 Mi is a tehetség? A tehetség lehetőség az egyénben, amely külső és belső tényezők interakciójában jön létre. A tehetség viselkedés és attitűd, értékrendszer és önészlelés. A tehetséges egyén gondolkodásmódjában és ennek következtében a világgal való kapcsolatában tér el az átlagostól. A tehetségesek gyakran leírt jellemzői a kiemelkedő képességek, kíváncsiság, rugalmas gondolkodás, alkotóerő, belső hajtóerő, hit abban, hogy valami kiválót tud alkotni. Mindezek a megjelenési formái annak a belső érzésnek, amely alkotásra sarkall és tesz képessé. Ezen tényezők azonosítása azonban sok nehézségbe ütközik, mert csak megfelelő környezeti háttér esetén jelennek meg. (Gyarmathy)

12 Milyen területeken jelenik meg a tehetség? Általános intellektuális képesség Specifikus tanulási (iskolai) kompetencia Kreatív gondolkodás Vezetői rátermettség Művészi tulajdonságok Pszichomotoros képességek»(marland)

13 Gardner: 7-féle értelmet különít el 1. Szóbeli 2. Logikai 3. Térbeli 4. Zenei 5. Kinetikus (mozgásos) 6. Interperszonális 7. intraperszonális

14 Piirtomodell

15 A tehetség összetevői

16 A tehetség összetevői (Czeizel: 2X4+1 faktoros tálentum-modell) Család Iskola Specifikus képességek Általános értelmesség Kreativitás Kortárs-csoport Motiváció + 1, Sors-faktor Társadalom

17 Öröklés és / vagy környezet? Adalékok a veleszületett tulajdonságok és környezeti tényezők hatásáról a tehetség kibontakozásában

18 A poligénes öröklődés következményei A mentális adottságokért gén felelős Az értelmi adottságot kromoszómahely génpárja határozza meg A kromoszómák különböző helyein levő génpárok hatása együttesen érvényesül Az egyes gének hatása nem túlságosan nagy, a hatások összeadódnak A poligénes öröklődés esetén a külső tényezők is szerepet játszanak a jelleg kialakulásában A poligénes öröklődés tehát csak egy lehetőségbirodalmat, genetikai hajlamot jelent A megjelenő tulajdonságokat a környezet és az öröklődés együttesen, egymástól elválaszthatatlanul határozza meg visszatérés az átlaghoz

19 A kreatológia alaptörvénye Komplex, 2 gyökerű eredet P = G E P = Talentum, valóra váltott tehetség G = Gift, tehetség, potenciális lehetőség E = Educatio, a legtágabb értelmű tanulás

20 A TEHETSÉG AZONOSÍTÁSA, KERESÉSE

21 A tehetségazonosítást sokan tartják az iskolai tehetséggondozó munka legkritikusabb pontjának. Nem véletlenül, hiszen ha nem találjuk meg az igazi tehetségeket, nem lehet hatékony a leggondosabban összeállított tehetséggondozó program sem. Másrészt azért is kritikus elem ez, mert nagyon nehéz korrekt módon azonosítani a tehetséget.

22 Szemléletváltás a tehetségazonosításban - tehetséggondozásban tehetség = képesség komplex viselkedés együttes végleges kiszűrés folyamatos követés objektív adatok szubjektív adatokkal együtt tesztek gondozás a legjobb azonosítás

23 A tehetségazonítás főbb szempontjai Az identifikáció többlépcsős, folyamatos, és megismételhető legyen Érdemes a gyerekek kb. egyharmadát tehetség-ígéretnek tekinteni és a fejlesztés folyamatában differenciálni. A gyerekek számár biztosítani kell a választás lehetőségét, mert fontos az ő érdeklődésük és elköteleződésük a sikeres munkához. Az optimális fejlődést a többlépcsős, próbálgatásokat megengedő kiválasztás (kiválasztódás) biztosítja. Tehetségidentifikációval csak akkor érdemes foglalkozni, ha azt megfelelő fejlesztés is követi. A gyerekek címkézése önmagában csak kárt okoz. Kívánatos lenne, hogy a kiválasztás folyamatáról a hangsúly a fejlesztő programok minél gazdagabb kínálatának megteremtésére helyeződjön. (Herskovits 1998)

24 Használt módszerek a tehetség azonosításában Pedagógiai módszerek Tanári megfigyelés és jelölés Iskolai teljesítménytesztek eredményei Korábbi teljesítmények (osztályzat, verseny) Pszichológiai módszerek Intelligenciatesztek Kreativitástesztek Személyiségvizsgáló módszerek

25 Egy lehetséges módszer a pedagógiai tehetségszűrésre A TÁMOP 3.4.4/B/08/ pályázatban az Heves m-i Önkormányzat Pedagógiai Szakmai és Közművelődési Intézménye valamint az Eszterházy Károly Főiskola együttműködésével kifejlesztett tehetségszűrő megfigyelési szempontsor

26 A szempontsor jellemzői A TÁMOP 3.4.4/B/08/ pályázatban kifejlesztésre került pedagógiai tehetségszűrő eszköz egy olyan megfigyelési szempontsor, amely az általános és középiskolákban dolgozó pedagógusok számára készült. Elősegíti a tehetségjegyek szisztematikus azonosítását, odafigyelve a hátrányos helyzetű tehetségesekre is. Ez az eszköztár egy elsődleges szűrést tesz lehetővé a vizsgált populációban, melynek eredményei alapján (több más adatot is figyelembe véve, pld. osztályzatok, versenyeredmények) beválogathatók a tehetségesnek tűnő gyermekek az intézmény helyi tehetséggondozó programjába. A kifejlesztett mérőeszköz egy olyan tevékenységlista, amely tevékenységek tehetséges személyiségjegyekre utalnak, és a pedagógusok 5 fokú skálán ítélhetik meg e tevékenységek előfordulási gyakoriságát tanítványaiknál.

27 Példák a kérdésekre Kreativitás 1.Érdeklődő, kíváncsi a foglalkozásokon 2.Újszerű (szokatlan) ötletei vannak a feladatok megoldására 3.Nincs számára megoldhatatlan helyzet, többször is próbálkozik, új utakat keres 4.Időnként szokatlan kérdéseket tesz fel 5.Sok ötlete van 6.Nagy az alkotókedve, szívesen hoz. létre./gondol ki új dolgokat 7..Sokszor tesz fel ilyen kérdést: Mi lenne, ha? 8.Élvezi a játékos helyzeteket

28 Példák a kérdésekre Képesség 11.Gondolkodtató feladatokban gyorsan kapcsol. 12.Gazdag a szókincse 13.Elsőként veszi észre az ellentmondásokat 14.Az adott feladatot elemezi, / részekre tudja bontani 15.Tartósan megjegyez dolgokat. 16.Jó a megfigyelőképessége 17.Könnyen megérti az írott szöveget. 18.Gyorsan felismeri az összefüggéseket 19.Könnyen / gyorsan megért dolgokat / tanul.

29 A tehetségszűrő megfigyelési szempontsor struktúrája

30 Kognitív jellemzők: kérdés Megjegyzés: Megfigyelt személyiség-tulajdonság Kreativitás:(1-10) Általános intellektuális képesség: (11-20) Verbális képességek: (21-26) Logikai - matematikai képességek: (27-32) Eredmény: Vizuális ábrázolási képességek: (33-38) Zenei képességek: (39-44) Pszichomotoros képességek: (45-49) Affektív jellemzők: kérdés Megjegyzés: Szociális képességek: (50-55) Motiváció: (56-65) Érdeklődés (66-75)

31 Komplex vizsgálatok elvégzését indokolhatják: Ha helyi szinten nem tudnak dönteni a tehetség-programba történő bevonásról Ha a közoktatási intézmény saját pedagógiai kompetenciáit kevésnek tartja a gyermek optimális fejlesztéséhez és célzottan külső szakmai szervezethez fordul (pld. zeneiskola, sportklub stb.) a tanuló további fejlesztése érdekében Intézményváltás, ha pld. tehetségfejlesztő iskola lenne optimális a további fejlődéshez Gyorsítás-léptetés, pld. iskolakezdés előrehozása, vagy egy év alatt több évfolyam elvégzése, esetleg emiatt közösség váltás Tanulási és/vagy magatartási problémák, alulteljesítés Hátrányos helyzetű tehetséges tanulók optimális fejlesztésének elősegítése Motiválási kérdések, pályaorientáció, életvezetési problémák, stb

32 Az azonosítás fázisai (Eyre,1997) Az első fázis: az azonosítás szükségességének és hasznának felismerése A második fázis: ad hoc azonosítás A harmadik fázis: tesztek segítségével végzett azonosítás A negyedik fázis: rendszer-jellegű azonosítás kialakítása

33 A következő módszerek együttesen biztosítják a komplexitást: tanári jellemzés, tesztek és felmérések, kérdőívek - általános és tantárgyak szerinti, iskolapszichológusok véleménye, szülői jellemzés, tanulótársak jellemzése, stb

34 A fejlesztő munkának egyik kritikus pontja, hogy milyen életkorban kezdjük el a speciális tehetségfejlesztést. Az is gondot okozhat, ha túl korán kezdjük ezt a munkát, de az is, ha elszalasztjuk a szenzitív korszakot a speciális képességterületeken. Nehéz pontos választ adni a fenti kérdésre, hiszen függ ez magától a speciális képességtől, annak megjelenési idejétől is: például a zenei, matematikai, bizonyos mozgásbeli tehetség stb. már óvodáskorban megjelenhetnek.

35 az azonosítás funkciója A tehetség felismerése, azonosítása hallatlanul összetett folyamat, általában több lépésben történik, és sokféle módszert kell alkalmaznunk. Ugyanakkor hangsúlyoznunk kell, hogy a tehetség-azonosítás e bonyolult rendszere is csak eszköz a fejlesztési folyamatban Jól ábrázolja ezt Tannenbaum (1983, 1986) ábrája. Ő az egész folyamatot egy tölcsérhez hasonlította, amelyben a végcél a tehetséges tanuló hatékony, differenciált fejlesztése.

36

37 A tehetséggondozás szemléletbeli szabályai A tehetséges gyermeknek is élveznie kell a gyerekkort A tanulók különbözőek, nincs olyan módszer, amelyik mindegyiknek megfelelő lenne, nincs egyetlen jó megoldás A gyerek választása hangsúlyos szerepet játsszon a döntésben Nem kell újra feltalálni a kereket, a régi jó megoldásokat is lehet új szemlélettel alkalmazni A tanári attitűd meghatározó Elsősorban a normál oktatásban kell az ellátást javítani (Herskovits)

38 Hogyan neveljük a tehetséges gyermeket Szeressük a gyermekünket és ezt mutassuk is ki Szabjunk ésszerű és rugalmas határokat A gyermekkel nem akkor kell foglalkozni, amikor baj van vele, hanem rendszeresen oda kell figyelni rá A tanulás nem az iskolára való felkészítés vagy a házi feladat elvégzése, hanem a világ szabad felfedezése Legyünk olyanok, mint a jó kertészek, higgyünk a gyermekünkben, legyünk türelmesek Elég jó szülőnek kell lenni, el kell fogadnunk, hogy nem tudunk mindig ideálisan reagálni a helyzetekre. A gyermeknek azt is meg kell tanulnia, hogy adott esetben a rossz szülővel küzdjön meg

39 A KREATIVITÁST SOKFÉLEKÉPPEN EL LEHET SAJÁTÍTANI, DE ÚGY NEM, HOGY SOHA SEMMIÉRT NEM KELL MEGKÜZDENI (GYARMATHY)

40 KÖSZÖNÖM A FIGYELMET