Hetvenéves a forint (NTP-KKI ) Beszámoló a

Átírás

1 Hetven éves a forint NTP-KKI Beszámoló a Hetvenéves a forint (NTP-KKI ) tehetségazonosító program során végzett tehetségazonosító mérésekről, megfigyelésekről a Konecsni György Kulturális Központ, Tájház és Városi Könyvtár részére 2017 A projekt a Nemzeti Tehetség Program támogatásával valósul meg.

2 A köznevelési és a kulturális intézményekben működő tehetséggondozó programok támogatása (NTP-KKI-16) pályázat keretében október 7. és május 5. között komplex tehetségazonosító programot valósítottunk meg a Konecsni György Kulturális Központban. A foglalkozássorozat a 70 éve bevezetett forint történetének feldolgozására épült, célja az volt, hogy ismeretátadás, önálló és csoportos kutatás és feladatmegoldás, dúsítás módszere révén a bevont fiatalok megismerjék a kutatótevékenység alapjait, ezáltal olyan információszerzési és -feldolgozási képességekre tegyenek szert, amely a későbbiekben elősegíti a saját érdeklődésüknek leginkább megfelelő tudományos vagy művészeti területen való önálló tájékozódást, ismeretbővítést. Fontos szempontnak tekintettük, hogy olyan, többségükben hátrányos helyzetű fiatalokat szólítsunk meg, akiknek korábban nem volt lehetőségük ilyen jellegű programokban részt venni. A jelen beszámoló a tehetségazonosítás során alkalmazott mérések, megfigyelések eredményeit összegzi. A tehetségkoncepciókhoz Czeizel Endre modelljét, ill. a Gardner többszörös intelligencia elméletét vettük alapul. Czeizel Endre az 1990-es években közzétett modellje a tehetséget a speciális mentális általános értelmi, kreativitási és motivációs adottságok keresztmetszetének tekinti, amelynek kibontakozása függ a család, a kortárs csoportok, az iskola és a társadalom egészének támogatásától, ill. az ún. sors-faktor kedvező alakulásától 1 : 1 Kép forrása: Dávid Mária, Hatvani Andrea és Héjja-Nagy Katalin: Tehetségazonosítás a pedagógiában [elektr. dok.], p. 11. ( ) 1

3 A tehetségazonosító tematikus foglalkozásba bekerülés elsősorban ezért a fiatalok érdeklődésére, motivációjára épített, nem előre kiválasztott személyek számára lett hirdetve. Előzetes feltételezésünk alapján a program iránt érdeklődők, és abban végig résztvevők rendelkeznek a foglalkozás jelentette többletfeladatok elvégzéséhez szükséges képességekkel és motivációval. A program egyik céljának a képességfejlesztés mellett a külső tényezők javítását tekintettük: a nyilvános bemutatkozás (kiállítás, kiadvány) elősegítette, hogy a kortársak, a tanárok, a szülők és a tágabb környezetük is megismerhesse a résztvevők képességeit, tudását. A korábban megvalósított programok tapasztalatai is igazolták, hogy megfelelő környezetben a fiatalok olyan eredményeket érnek el, amelyekre a visszajelzések alapján előzetesen nem minden tanáruk és társuk tartotta őket képesnek októberében, a foglalkozások kezdete előtt a jelentkezők körében kétrészes előzetes tehetségazonosító vizsgálatot végeztünk. A fiatalok érdeklődési körének feltérképezéséhez a Howard Gardner-féle ún. többszörös intelligencia elmélet alapján kidolgozott kérdőívet használtuk, valamint a Torrence-féle ismétlődő körök tesztet a kreativitás és problémamegoldó-képesség mérésére. Howard Gardner 1983-ban vetette fel az ún. többszörös intelligencia elméletét Frames of mind: the theory of multiple intelligences című könyvében, amelyben 7 intelligenciatípust különített el: nyelvi, logikai-matematikai, téri, zenei, testi-kinesztéziás, intraperszonális és interperszonális. Később ezeket a természeti intelligenciával 8-ra, ill. a csak részben intelligenciának tekinthető egzisztenciális képességekkel egészítette ki. A tehetségazonosítás első lépéseként ezt az elméletet vettük alapul. A 40 kérdésből álló, önbevallásos kérdőív elsősorban a válaszadó önmagáról alkotott véleményéről, érdeklődési köréről és preferenciájáról kaptunk képet, a gyermekek valódi képességeiről kevésbé. Tehetségterületenként összesen 20 pont volt a maximum elérhető érték. Az Ellis Paul Torrance által az 1960-as években kifejlesztett tesztek a kreativitást, a divergens gondolkodást, problémamegoldási-képességet mérik. A teszteket négy skálán (eredetiség, flexibilitás, fluencia, kidolgozottság), ill. az ezekből számított átlagértékek alapján értékeli. Az ismétlődő körök teszt alkalmazását non-verbális jellege, ill. a vizuális képességek (térbeli gondolkodás, elvonatkoztatás, újraalkotás képessége) felmérésének szándéka indokolta. 2

4 A körök teszt pontozása a szakirodalomban közzétett sztenderd értékek szerint történt, figyelembe véve, hogy az azóta eltelt évtizedek folyamán a téri-vizuális képességek terén általános emelkedés tapasztalható. A diákok egyéni teljesítményét ezért nem a korosztályra vonatkozó meghatározott ma már nem érvényes referenciaértékekhez, hanem a csoport egészének átlageredményéhez, valamint az elmúlt évben a kiskunmajsai 6-8. osztályos diákok (42 fő) körében végzett vizsgálatok eredményeihez viszonyítottuk. Ez utóbbi vizsgálat eredményeit használtuk referenciaértékként a Gardner-féle ún. többszörös intelligencia kérdőív értékelésekor is. A többszörös intelligencia kérdőív eredménye a résztvevők körében (csoportátlag): Nyelvi: 14,03 Logikai-matematikai: 12,61 Zenei: 13,92 Kinesztetikus: 16 Térbeli-vizuális: 14,23 Interperszonális: 16,46 Intraperszonális: 13,69 A résztvevők pontszámai kis mértékben ugyan, de magasabbak, mint a korcsoportjukban nagyobb mintán kapott átlageredmények: Nyelvi: 12,17 Logikai-matematikai: 12,35 Zenei: 12,73 Kinesztetikus: 14,2 Térbeli-vizuális: 12,65 Interperszonális: 14,82 Intraperszonális: 12,38 Körök teszt eredményei: A pályázati programra jelentkezett fiatalok eredményei (csoportátlag - 14 fő): Eredetiség (originalitás, O): 6,97 Flexibilitás (rugalmasság, X): 10,02 Fluencia (rajzok száma, F): 15,07 3

5 Több kört felhasznált a rajzokhoz (T, 1= igen, 0= nem): 61% igen Átlag originalitás (AO): 0,49 Relatív flexibilitás (RX): 0,69 Teljes minta: Eredetiség (originalitás, O): 7,1 Flexibilitás (rugalmasság, X): 8,6 Fluencia (rajzok száma, F): 14,3 Több kört felhasznált a rajzokhoz (T, 1= igen, 0= nem): 33% igen Átlag originalitás (AO): 0,48 Relatív flexibilitás (RX): 0,63 A jelentkezők közül 1 fő adott be értékelhetetlen tesztlapot, aki a későbbiekben ki is maradt a foglalkozásokból. A többszörös intelligencia kérdőív alapján mind motivációjában, mind képességeiben is hiányosságok mutatkoztak a csoport többi tagjához képest, amelyek hátterében önismereti és önértékelési problémák állhatnak. A foglalkozások résztvevői a körök teszten a flexibilitás értékben értek el lényegesen magasabb pontszámot a kortárscsoporthoz képest. A flexibilitás a rajzok változatosságát (különböző kategóriákba tartozását) jelöli, magas értéke arra utal, hogy a válaszadó a válaszinformációt több oldalról közelítette, rugalmasan váltott szempontot a probléma megragadásakor, kidolgozásakor. Ez a fajta megközelítési mód előnyt jelent a kutatási tevékenység, az ahhoz szükséges problémafelvetés, az adatok és információk elemzése, kontextusba helyezése során. A programhoz később 2 fő csatlakozott, így összesen 16 fő részvételével valósult meg a foglalkozássorozat. Az előzetes mérések alapján a csoportból is 3-4 fő kiemelkedett képességeivel, ill. a feladatokhoz való hozzáállásával. A kutatásmódszertan alapjainak elsajátítása, a kiadványhoz írt szövegek, valamint a csoportos tevékenység hozzájárult a fiatalok képességeinek további fejlesztéséhez, elsősorban a nyelvi, logikai-matematikai (amelyet a leggyengébb képességterületnek minősítettek, s az iskolai matematika óra nem tartozott kedvenc tárgyaik közé), inter- és intraperszonális területeken. 4

6 A résztvevők fejlődését a program során folyamatosan figyelemmel kísértük, egy előzetesen kialakított szempontrendszer alapján, amelyhez felhasználtuk az ún. Tehetségszűrő megfigyelési szempontsor vonatkozó elemeit: Érdeklődő, kíváncsi a foglalkozásokon Újszerű (szokatlan) ötletei vannak a feladatok megoldására Nincs számára megoldhatatlan helyzet, többször is próbálkozik, új utakat keres Időnként szokatlan kérdéseket tesz fel Sok ötlete van Gondolkodtató feladatokban gyorsan kapcsol Jó a megfigyelőképessége Gyorsan felismeri az összefüggéseket Az adott feladatot elemezi/ részekre tudja bontani Könnyen / gyorsan megért dolgokat / tanul Tartósan megjegyez dolgokat Nem könnyen adja fel a küzdelmet Képes tanulni a hibáiból, kudarcából is okul Nagy benne az önálló ismeretszerzési vágy Lelkesedik az erőfeszítést igénylő feladatokért A munkáját odaadóan végzi Tud egy dologra intenzíven figyelni / kitartóan koncentrálni. (ha érdekli) Új ismeretekre fokozottan kíváncsi és nyitott A Dávid Mária, Hatvani Andrea és Héjja-Nagy Katalin által 2014-ben kifejlesztett pedagógiai tehetségszűrő eszköz egy megfigyelési szempontsor. Eredetileg az általános és a középiskolákban dolgozó pedagógusok számára készült, hogy elősegítse a tehetségjegyek szisztematikus azonosítását. Egy elsődleges szűrést tesz lehetővé a vizsgált populációban, melynek eredményei alapján kiemelkedhetnek a tehetségígéretek. Amennyiben a kapott eredményeket más pedagógiai módszerek (iskolai teljesítmények, versenyeredmények, a gyermek magas szintű érdeklődése stb.) is alátámasztják, a tanulók beválogathatók a tehetséggondozó programokba. A megfigyeléseink során nem a teljes szempontsort, csak a foglalkozás jellegének szempontjából releváns elemeket vettük figyelembe. A tehetségazonosítást pedagógus szakember végezte a csoport vezetőjével együttműködve. 5

7 A foglakozások felépítése több szempont szerinti megfigyelést tett lehetővé: az elméleti ismeretek elsajátításának, gyakorlati alkalmazásának képességét, az önálló kezdeményezési készséget, a társas vagy egyéni feladatmegoldás előnyben részesítését, a kitartást, elszántságot, érdeklődési kört, az újszerű megoldások keresését, megfigyelőképességet, a frusztrációs toleranciát, összpontosítási készséget. A megfigyeléseink alapján így sikerült a foglalkozásokat minél inkább a résztvevők egyéni igényeinek, szükségleteinek megfelelően alakítani. A program iskolán kívüli jellegéből adódóan a klasszikus tehetségfejlesztő módszerek közül a dúsítást és differenciálást alkalmaztuk. A program tematikája kapcsolódott az anyanyelvi, a szociális és állampolgári kompetencia, a matematikai, a hatékony, önálló tanulás és az interneten való információkeresés révén a digitális kulcskompetenciákhoz, kiegészítette a történelem, honés népismeret órák során tanultakat, s további motivációt adott az ismeret- és képességbővítéshez. A forint bevezetését szükségessé tevő eseményekről még személyes élményekkel rendelkező kiskunmajsaiakkal készített interjúk hozzájárultak a generációk közti kommunikáció javulásához, a helyi történelem megismeréséhez, általa a helyi identitás és kötődés megerősödéséhez. A foglalkozások végén a résztvevők előre kiválasztott témából írtak rövid beszámolót, amelyekből a magyar pénz történetét bemutató kiadvány is készült. A fogalmazások nyers (szerkesztetlen) változata alapján felmérhettük a diákok információkeresési és feldolgozási, fogalmazási készségét. Összesen 22 írás született, voltak, akik közösen dolgoztak egy-egy fejezeten, s a jobbak több témát is feldolgoztak ismeretterjesztő könyvek, lexikonok, valamint online források, valamint személyes interjúk alapján. Az előzetes felméréseken magas pontszámot elért diákok ebben a feladatban is társaik előtt jártak teljesítményükkel: hosszabb (1,5-2 oldal, szemben az átlagos ¾ oldallal), jobban kidolgozott, bővebb és választékosabb szókincset használó beszámolókat írtak, s többet (2-3 fejezet) is vállaltak. Mindenképpen javasoljuk a célzott tehetségfejlesztési programba való bevonásukat a későbbiekben. De a csoport többi tagjáról is megállapítható, hogy lelkesen, szorgalmasan és kitartóan dolgoztak a foglalkozások során. A foglalkozások vezetőjének kiadványhoz írt zárszavát idézve: Általában az a közkeletű hiedelem amit én soha nem hittem hogy tudniillik a fiatalokat igazán semmi nem érdekli; éppen a pályázat megvalósításába történt bekapcsolódásuk okán megdőlt ez a tévhit. A pályázatban tevékenykedő hetedik-nyolcadik osztályos diákok nagy 6

8 érdeklődéssel és figyelemmel kísérték a pénztörténeti előadássorozatot. Aktívan bekapcsolódtak a gyűjtő és az ismeretgyűjtő programba, sok ötletes megoldással járultak hozzá a stúdium sikeréhez. Úgy vélem, hogy ennek a pályázatnak köszönhetően kiderült, hogy sok tehetséges diák tanul iskoláinkban. Kérdés: Van-e olyan kihívás számukra, amiben megmutathatják valóságos tehetségüket. Az én válaszom, tapasztalataim alapján az, hogy igen. Öröm volt nézni, hogy a kezdetben egymástól elszigetelten működő egyének egymást segítő alkotó közösséggé váltak. Önbecsülésük és önértékelésük szintje folyamatosan erősödött. Az iskolai közösségen belül valakiből neves diákokká váltak, akik könyvet írtak. Átélték az alkotás örömét és remélhetőleg kaptak annyi muníciót, hogy más körülmények között is kamatoztatni tudják ismereteiket és alkotóképességüket. A foglalkozássorozatot kiállítás zárta a Kulturális Központban, amely lehetőséget adott a csoport nyilvánosság előtti bemutatkozására. A kiállításon és a hozzá kapcsolódó tárlatvezetésen összesen 15 osztály, kb. 400 fő vett részt, a közeli iskolákból szervezetten jöttek át csoportok. A gyermekek sikerélménye mellett ennek jelentősége abban is állt, hogy társaik és tanáraik új oldalukról is megismerhették a résztvevőket, s ez különösen fontos a hátrányos helyzetű, esetleg tanulmányaikban gyengébben teljesítő, vagy magatartási problémákkal küzdő tehetségígéretek számára. 7

9 Tablók a kiállításról Azzal, hogy a gyerekek az iskolai feladataiktól tartalmában és jellegében eltérő (pl. nem érdemjegyre történő) feladatokat végezhettek, sikerélményeket szerezhettek, felfedezték saját maguk számára is korábban ismeretlen képességeiket, amely pozitív hatással lehet későbbi életútjukra is. Mindez igazolja a hasonló formában történő, az iskola és az helyi közművelődési intézmény és szakemberek együttműködésében megvalósuló tehetségazonosító- és gondozó foglalkozások szükségességét. 8