ING Önkéntes és Magánnyugdíjpénztár Önkéntes nyugdíjpénztári ágazat KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLETE 2009.

Átírás

1 ING Önkéntes és Magánnyugdíjpénztár Önkéntes nyugdíjpénztári ágazat KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLETE 2009.

2 TARTALOMJEGYZÉK Bevezetés I. Cég és cégvezetés II. Az ING Önkéntes és Magánnyugdíjpénztár alkalmazotti állományának bemutatása III. A pénztár gazdálkodását meghatározó jelleggel befolyásoló tényezők Taglétszám alakulása Működés A Pénztár önkéntes ágazatának működési eredménye 2009 ben Pénztári tartalékok alakulása Működési céltartalék Fedezeti céltartalék Likviditási céltartalék Összefoglaló a tartalékok alakulásáról Mutatószámok Azonosítatlan befizetések Szolgáltatási kiadások alakulása év várakozás utáni kifizetések Egyéb kiegészítő megjegyzések Vállalt tagdíjak Elévült tagdíjkövetelések leírása IV. A évi befektetési tevékenység értékelése A pénztár hozama Kötvényhozam Részvényhozam Pénzpiaci hozam Eszközallokáció Hatások számszerűsítése A portfolió Hatások számszerűsítése B portfolió Hatások számszerűsítése C portfolió Hatások számszerűsítése D portfolió Hatások számszerűsítése H portfolió Befektetések főbb adatainak földrajzi megoszlása Befektetések főbb adatainak devizanemenkénti megoszlása Befektetési táblázatok FX Forward ügyletek A hozamráta alakulása negyedévente

3 V. Számviteli politika A számlaosztályok tartalma A befektetések elszámolása A főkönyvi számlák és az analitikus nyilvántartás kapcsolata A Pénztár zárásakor elvégzendő feladatok VI. A évi biztosításmatematikai jelentés VII. Kiegészítő információk: táblázat: Egyéni számlák állása (ezer Ft) táblázat: Az egyéni számlák alakulása (db és ezer Ft) táblázat: Tagdíjfizetés nélkül bennhagyott egyéni számlák száma és összege táblázat: Szolgáltatási számlák állása (ezer Ft) Egyösszegű és járadékos szolgáltatások táblázat: Tagi lekötések A 223/2000. (XII. 19.) Kormányrendelet 12. számú melléklete: A 223/2000. (XII. 19.) Kormányrendelet 13. számú melléklete:

4 Bevezetés Az ING Önkéntes Nyugdíjpénztár és ING Magánnyugdíjpénztár július 1 én vegyes pénztárrá alakult. A jogutódként létrejött ING Önkéntes és Magánnyugdíjpénztár önkéntes és magánnyugdíjpénztári ágazatot is működtet. A Pénztár a évről készített éves beszámolójánál a mérlegkészítés dátumát február 15 ével állapította meg a számviteli politikájában. A mérlegkészítés dátumának előbbre hozására azért volt szükség, mert január 1. napjával az önkéntes ágazatba beolvadt az Unilever Önkéntes Nyugdíjpénztár és emiatt a végleges vagyonmérlegeket, vagyonleltárakat a Közgyűlésnek a beolvadást követő 90 napon el kell fogadnia. A beolvadás vagyonmérlegei és az éves beszámoló mérlege így harmóniában vannak, azonos adatokat tartalmaznak. 4

5 I. Cég és cégvezetés A cég elnevezése: ING Önkéntes és Magánnyugdíjpénztár Székhely: 1068 Budapest, Dózsa György út 84/b. Adószám: Fővárosi Bíróság Ny.t. szám: Pk.60910/1996/8 Az ING Önkéntes és Magánnyugdíjpénztár tisztségviselői. Elnöke: Igazgatótanács Dabis Zsolt ig Dr. Borza Gábor től Ellenőrző Bizottság Elnöke: Bunghardt Csaba (lemondás ) Rittinger Tamás tól Tagjai: Kovácsné Tímár Ildikó Tagjai: Katona Zsolt Dr. Korponainé Juhász Ilona Pillár Anikó ig Szépkúti István től Gerencsér Ferenc (munkáltatói tag) Dr. Kiser Dóra Pozsonyi Zoltán ig Dr. Kótiné Somfai Ágnes Pellei József ig Máté Lászlóné ig Rózsa Zsuzsanna Polyákné Tóth Erzsébet Tóth Árpádné ig Szabó László ig Fecske Ilona Tóth Regina Boér Zoltán Závori Andrea Fekete László ig A tisztségviselők feladataik ellátásáért díjazásban nem részesülnek. Jogi képviselő: Aktuárius: Dr. Bezsilla Katalin Czibula István 5

6 II. Az ING Önkéntes és Magánnyugdíjpénztár alkalmazotti állományának bemutatása Ügyvezető: Dr. Borza Gábor (2009. december 31 ig, FTE 1 : 0,09) Jónás Veronika január 1 től Főkönyvelő: Linnert Csillag (FTE: 0,11) Belső ellenőr: Befektetésekért felelős szakértő: Micskó Erika (FTE:0,5) Hetyéssy Pál (FTE:0,5) december 1 én a korábban az ING Pénztárszolgáltató Zrt. vel munkaviszonyban álló alkalmazottak egy része (79 fő) jogfolytonos munkaviszonnyal átkerült a Pénztárhoz. Az alkalmazottak az ING Önkéntes és Magánnyugdíjpénztárral állnak munkaviszonyban. Bérköltségek, járulékok, egyéb személyi jellegű kifizetések a Pénztár Költségmegosztási Szabályzata szerint került megosztásra a két ágazat között. Az ügyvezető járandósága: Ft Az egyhavi bruttó besorolási átlagbér 2009 ben: Ft/hó/fő. A változásokat az alábbi táblázat tartalmazza: Alkalmazottak év év Változás Változás (%) decemberi záró létszám Aktív: 4 fő Passzív: 1 fő (FTE: 1,6) Aktív: 83 fő Passzív: 22 fő (FTE: 78,4) +79 fő (FTE: 77,1) +1975% (+4800%) 1 FTE: teljes munkaidőre viszonyított létszám Bérköltségek alakulása, megoszlása az ágazatok között (adatok ezer Ft ban) Változás (2009/2008) Kategória önkéntes magán összesen önkéntes magán összesen önkéntes magán összesen Állományba tartozó alkalmazottak munkabére % 93% 51% Állományba nem tartozók munkadíja % 64% 59% Egyéb személyi jellegű kifizetések % 101% 71% Bérjárulékok % 69% 33% Összesen % 79% 41% Ágazatok közti költségmegoszlás önkéntes magán % 64% % 82% 6

7 III. A pénztár gazdálkodását meghatározó jelleggel befolyásoló tényezők 3.1 Taglétszám alakulása A Pénztár önkéntes ágazatának évi pénzügyi tervében új tag belépésével számolt. A tényadatok szerint ehhez képest december 31 ig összesen új tag, illetve átlépő lépett be a Pénztárba. Ez a létszám fővel csökkent a szolgáltatások igénybevétele, 707 fővel az átlépők, 137 fővel haláleset, fővel kilépés és 1 fővel egyéb megszűnés miatt. Ezzel az év végi taglétszám fő volt a tervezett év végi fős taglétszámmal szemben ami 9 % kal marad el a tervezettől Tény Pénzügyi terv Eltérés (terv tény) Belépett új tagok létszáma Év végi taglétszám Éves átlagos taglétszám (fő) 2009 Nyitó Záró Átlag I. negyedév II. negyedév III. negyedév IV. negyedév Éves átlagos taglétszám 2009 ben: Az önkéntes és magánnyugdíjpénztári ágazatban is tagsági jogviszonnyal rendelkezők száma: 2007.december 31 én fő, december 31 én fő, december 31 én főre növekedett. 7

8 3.2 Működés Az ING Önkéntes és Magánnyugdíjpénztár a tevékenységét a Budapest, Dózsa György út 84/b sz. ingatlanban folytatja. A Pénztár adminisztrációját az ING Pénztárszolgáltató Zrt. végzi. A tevékenységének keretében az alábbi feladatokat látja el: a Pénztár pénzügyi és számviteli nyilvántartásainak vezetése, a Pénztár könyveinek szabályszerű vezetése, üzletpolitikájának kialakítása és a zavartalan működés megalapozása. A tagsági kör fejlesztésének megszervezése. Ügyviteli körében a Pénztárszolgáltató rögzíti a belépési nyilatkozatokat, bevallásokat, levelezést folytat a tagokkal, munkáltatókkal, ügyfélszolgálatot működtet. A Pénzügyi és számviteli nyilvántartások vezetése során az alábbi tevékenységeket végzi: analitikus nyilvántartásokat vezet, főkönyvi könyvelést végez, a PSZÁF felé elkészíti a negyedéves jelentéseket, éves beszámolóval, adóbevallás kapcsolatos feladatok előkészítését végzi, a tagsági jogviszony megszűnésekor előírt igazolások kiadását, elszámolását, és a pénzforgalom lebonyolítását. A tagokat megillető szolgáltatások teljesítéséhez szükséges adminisztratív és pénzügyi intézkedések végrehajtását foglalja magában. A Pénztár vagyonkezelését az ING Alapkezelő Zrt. végzi. Biztosítja a mindenkori jogszabályokban előírt személyi, tárgyi és garanciális feltételeket a kezelt pénztárvagyon tekintetében. A befektetési tevékenységét a vagyonkezelési szerződés alapján végzi. A Pénztár letétkezelését az ING Bank Zrt. végzi, amely tevékenységének keretében a letétkezelőnél letétként kezelt, valamint a Keler Zrt. nél vezetett banki értékpapírszámlákon jóváírt értékpapírokról nyilvántartást vezet, illetve teljesíti az értékpapírszámlákra vonatkozó előírásokat. A Pénztár könyvvizsgálója az Ernst & Young Kft. a bejegyzett könyvvizsgálója Buzás Dóra (kamarai tagsági szám: ). A könyvvizsgáló a tárgyévi üzleti évre vonatkozó beszámoló könyvvizsgálatáért 42 ezer euro díjat számított fel. 3.3 A Pénztár önkéntes ágazatának működési eredménye 2009 ben A működési tartalék bevétele ezer Ft volt a tervezett ezer Ft tal szemben. A működési tartalék összes kiadása ezer Ft volt, ami 28% kal alacsonyabb a pénzügyi tervhez képest. A bérköltségek és járulékai 32% kal haladták meg a tervezett összeget, ami azzal magyarázható, hogy a korábban elkészített terv még nem számolt azzal, hogy december 1 én a Pénztárhoz kerülnek át az ING Pénztárszolgáltató Zrt. munkavállalóinak nagy része. 8

9 Az egyéb költségek sor tartalmazza a munkavállalói juttatásokkal kapcsolatos Cafetéria költségeket, valamint a Stabilitás Pénztárszövetség tagdíját és a konferencia díját. A költségek között nagyobb eltérés (+38%) a könyvvizsgálati díj esetében van. Ennek az oka, hogy a terv nem számolt az Unilever Nyugdíjpénztár beolvadása miatti független könyvvizsgáló díjával. A nettó hozam esetében is nagy eltérés van negatív irányban, ahol a tervezett ezer Ft helyett csak 27 ezer Ft a nettó hozam. A Pénztárnak ezer Ft os nyeresége keletkezett 2009 ben. A működési eredmény alakulása 2009 ben (ezer Ft) Eredmény tételek Tény Működési eredmény Terv Tervteljesítés aránya a Befolyt tagdíjbevétel és egyéb bevételek és ráfordítások % Tagdíj előírás % + Utólag befolyt tagdíj n/a Meg nem fizetett tagdíj n/a Tagok egyéb befizetései Egyéb bevétel (pl. átlépési költség) Egyéb ráfordítás Működési céltartalék jövőbeni kötelezettségekre 0 b Nettó Hozam (+kamatok) % Ebből értékelési különbözet 3 Ebből letétkezelői díj 127 c Költségek % Szolgáltató díja (adminisztrációs + tagszervezési tevékenység) % Marketing, hirdetés, reklám költség % Könyvvizsgálat díja % Bankköltségek % Bérköltség és járulékai % Felügyeleti díj % Egyéb költségek % d Rendkívüli eredmény 0 0 a+b+c+d Eredmény összesen % 9

10 3.4 Pénztári tartalékok alakulása A tagdíjak megosztása a tartalékok között 2008 hoz képest nem változott ben a megosztás az alábbi módon történt: fedezeti alap működési alap likviditási alap forint éves befizetésig 96% 3,9% 0,1% forint éves befizetés felett (a forint feletti részre) 97% 3% 0% A fenti táblázat alapján a tagi jellegű befizetések (tagdíj vagy egyéb tagi befizetés, illetve munkáltatói hozzájárulás, kivéve a támogatás) egyéni számlára történő leosztásakor forint bevallás előírás alatt az első, forintos szint elérésével a forintot meghaladó részre a második megosztás érvényesül. A tartalékolás általános szabályaitól eltér az újonnan belépő tag befizetései, amelyeknek 100% a a működési tartalékot illeti meg, amíg a tag halmozott befizetése a Ft ot el nem éri Működési céltartalék A Pénztár Működési céltartalékának nyitó állománya 31 ezer Ft volt. A Pénztárnak 3 ezer Ft os céltartalék csökkenése volt az időarányos kamatra képzett értékelési különbözetből és ezer Ft csökkenése a jövőbeli kötelezettségekre képzett céltartalékból a tárgyév folyamán, így a záró állomány 28 ezer Ft december 31 én Fedezeti céltartalék A Fedezeti céltartalék nyitó állománya 2009 ben ezer forint volt. Tárgyévben a tagdíj és egyéb bevételek az egyéni számlákat ezer forinttal növelték, ezt növelte még a más pénztárból átlépő tagok hozott fedezete, ami ezer Ft volt. A tartalékokat módosították a befektetésekkel kapcsolatos bevételek ezer forinttal, illetve a befektetéssel, vagyonkezeléssel kapcsolatos kiadások (úgymint árfolyamveszteség, fizetett kamatok, vagyon és letétkezelői díjak, valamint a közvetítői jutalékok), melyek tárgyévi összértéke ezer forint volt. A pénz és tőkepiac évi erőteljes javulása meghatározó volt a kiemelkedően magas nettó hozam alakulásában, amelynek tervezett nagysága ezer forint volt, de több mint háromszorosa ezer forint realizálódott ténylegesen. A befektetési tevékenységgel kapcsolatos egyéb ráfordítások (pl. vagyonkezelői és letétkezelői díj) a befektetések eredményében került elszámolásra. Ez év folyamán ezer Ft volt. 10

11 A Fedezeti céltartalék kiadásait részletesen mutatja a tartalék alakulását összefoglaló tábla. A más pénztárból átlépők által hozott összeg ( ezer forint) duplája a tervezettnek. A kilépők, átlépők és a szolgáltatásban részesülők miatt bekövetkezett fedezeti alap csökkenés 46% kal magasabb, mint a tervezett összeg. Ennek az oka, hogy a terv nem számol a 10 év várakozás utáni kifizetések összegével, sem a halálesetekkel. A tartalékot a tagoknak, kedvezményezetteknek járó visszatérítés ( ezer forint) és a más pénztárba átlépők kifizetései is csökkentették ( ezer forint). A munkáltatói kötelezettségvállalások a megállapodásoknak megfelelően teljesültek az év folyamán, melyet a pénztár informatikai rendszere ellenőriz. A Fedezeti céltartalék tárgyévi növekedésének értéke összesen ezer forint, amely a tárgyév végi Fedezeti céltartalék összességének 19,92% a. A nagyarányú növekedés a pénz és tőkepiaci fellendülés eszközértékre gyakorolt hatásával magyarázható. 11

12 A fedezeti tartalék évi terv és tényadatainak összefoglalása (ezer Ft) Megnevezés Fedezeti tartalék Tény Terv Tervteljesítés aránya n Nyitó Eredmény tételek a Befolyt tagdíjbevétel és egyéb bevételek % Tagdíj előírás % + Utólag befolyt tagdíj n/a Meg nem fizetett tagdíj n/a Tagok egyéb befizetései Egyéb bevételek Egyéb ráfordítás b Nettó Hozam (+kamatok) % Ebből értékelési különbözet Ebből vagyonkezelői díj % Ebből letétkezelői díj % a+b Eredmény összesen % Eredményt nem érintő tartalékmozgások e Más pénztárból átlépők hozott fedezet % f Kiegészítés g Kilépők fedezeti alap csökkenés % Járadékszolgáltatás év várakozás utáni szolgáltatás kifizetés Átlépők % Haláleset Egyösszegű nyugdíj + Rokkantnyugdíj % h Függőhozamosztás, beazonosított függő hozama, póthozam i Egyéb tartalékot érintő könyvelések Likvid tartalékból átcsoportosítás 76 Tagi kölcsön levonás SZJA levonás Működési tartalékból átcsoportosítás 0 Átlépési és szolgáltatási költségek Egyéb rendezés 0 e+f+g+h+i Eredményt nem érintő mozgások összesen % 2009 évi tartalék alakulás % z Záró tartalék % 12

13 3.4.3 Likviditási céltartalék A tárgyév folyamán a pénztár az értékelési különbözetre, az egyéb céltartalékokra, illetve a beazonosítatlan befizetések befektetési hozamára képzett céltartalék együttesen ezer forint volt. Ezen belül a tagdíjbevételekből ezer forint került ebbe a tartalékba, míg az elért nettó hozam összege ezer forint volt. A likviditási tartalék kiadásait befektetésekhez kapcsolódó költségek képezik, melyek a befektetések eredményében kerülnek elszámolásra. A likviditási tartalékból ezer forint került átcsoportosításra a fedezeti és működési alapra a beazonosított függő tételek miatt, valamint 64 ezer forint a fedezeti alapról került átcsoportosításra a kisösszegű negatív egyenlegek, egyéb kisösszegű tételek miatt a likvid alapra. A Likviditási tartalék Tagdíjbevételére ezer Ft ot terveztek, a tény adatok viszont jelentősen eltérnek ettől. Az eltérés oka, hogy a tervezés során nem kalkulálták bele, hogy Ft éves befizetés felett, a Ft feletti részre már nem vonatkozik a 0,1% os likviditási alapot illető összeg. Megnevezés Likviditási tartalék Tény Terv n Nyitó Tervteljesítés aránya Eredmény tételek a Befolyt tagdíjbevétel és egyéb bevételek % Tagdíj előírás % + Utólag befolyt tagdíj 84 n/a Meg nem fizetett tagdíj n/a Tagok egyéb befizetései 340 Egyéb bevételek Egyéb ráfordítás b Nettó Hozam (+kamatok) % Ebből értékelési különbözet Ebből vagyonkezelői díj % Ebből letétkezelői díj % a+b Eredmény összesen % Eredményt nem érintő tartalék mozgások g Függőhozamosztás, beazonosított függő hozama h Egyéb tartalékot érintő könyvelések 64 átcsoportosítás likvid alapról fedezetire 76 Egyéb tartalékot érintő könyvelések 12 g+h Eredményt nem érintő mozgások összesen évi tartalék alakulás % z Záró tartalék % 13

14 3.4.4 Összefoglaló a tartalékok alakulásáról A Pénztár kiegészítő vállalkozási tevékenységet nem folytat. Bevételei főként tagdíj és hozambevételekből állnak. Tagdíj és tagdíj típusú bevételként 2009 ben ezer Ft ot terveztünk, a ténylegesen befolyt és lekönyvelt bevétel ezer Ft volt. Ez a tervezett bevétel 70,26 % ának felel meg. Egy további tényező az eredmény alakulásában a fizetettségi mutató, amely kifejezi, hogy a tagság mekkora hányada teljesített befizetést ben ez a mutató 58,69%. A mutató számításakor a teljes aktív tagság lett figyelembe véve, és azt vizsgáltuk, hogy a tag teljesített e befizetést a tárgyidőszakra vonatkozóan. A pénzügyi terv 67,54% os fizetettséggel kalkulált. A Pénztár eredményének alakulása 2009 ben (ezer Ft ban) Megnevezés Működési Likvid Fedezeti Összesen n Nyitó Eredmény tételek a Befolyt tagdíjbevétel és egyéb bevételek Tagdíj előírás Utólag befolyt tagdíj Meg nem fizetett tagdíj Tagok egyéb befizetései Egyéb bevételek Egyéb ráfordítás Működési céltartalék jövőbeni kötelezettségekre 0 0 b Hozam Ebből értékelési különbözet Ebből vagyonkezelői díj Ebből letétkezelői díj c Költségek Szolgáltató díja (adminisztrációs + tagszervezési tevékenység) Marketing, hirdetés, reklám költség Könyvvizsgálat díja Bankköltségek Bérköltség és járulékai Felügyeleti díj Egyéb költségek d Rendkívüli eredmények a+b+c+d Eredmény összesen

15 Eredményt nem érintő tartalék mozgások e Más pénztárból átlépők hozott fedezet f Kiegészítés g Kilépők fedezeti alap csökkenés Járadékszolgáltatás év várakozás utáni szolgáltatás kifizetés Átlépők Haláleset Egyösszegű nyugdíj + Rokkantnyugdíj h Függőhozamosztás, beazonosított függő hozama i Egyéb tartalékot érintő könyvelések Likvid tartalékból átcsoportosítás, póthozam Tagi kölcsön levonás SZJA levonás Átlépési és szolgáltatási költségek Értékelési különbözetre képzett céltartalék 3 3 Egyéb tartalékot érintő könyvelések e+f+g+h+i Eredményt nem érintő mozgások összesen évi tartalék alakulás z Záró tartalék

16 3.5 Mutatószámok (A mutatószámok mellett zárójelben a évi % ok szerepelnek.) Az tagdíjbevételeknek az összes bevételhez viszonyított mutatói Működési alap tagdíjbevételének a működési tartalék összes bevételéhez viszonyított mutatója Működési tartalék tagdíjbevétele (tagok egyéb befizetéseivel) x 100 = 91,87% (86,62%) Működési tartalék tárgyévi összes bevétele A mutató növekedését az összes bevételen belül a Befolyt tagdíjbevételek arányának növekedése, és az Egyéb bevételek arányának csökkenése okozza Fedezeti alap tagdíjbevételének a fedezeti tartalék összes bevételéhez viszonyított mutatója Fedezeti tartalék tagdíjbevétele (tagok egyéb befizetéseivel) x 100 = 40% (635,63%) Fedezeti tartalék tárgyévi összes bevétele A mutatószám jelentős csökkenése a évi befektetési tevékenység bevételeinek köszönhető Likviditási alap tagdíjbevételének a likviditási tartalék összes bevételéhez viszonyított mutatója Likviditási tartalék tagdíjbevétele (tagok egyéb befizetéseivel) x 100 = 6,42% (9,63%) Likviditási tartalék tárgyévi összes bevétele. A mutatószám csökkenése a évi befektetési tevékenység bevételeinek köszönhető. 16

17 A hozamoknak az összes bevételhez viszonyított mutatói A Működési tartalék bevételei között a tagdíjbevételek, az egyéb bevételek, a támogatásra eső felügyeleti díj és a folyószámlakamat jelenik meg. A Fedezeti és likviditási tartalékoknál viszonylag magas a pénzügyi bevételek aránya Működési alap hozamának a működési tartalék összes bevételéhez viszonyított mutatója Működési tartalék nettó hozama x 100 = 0,01% (0,06%) Működési tartalék tárgyévi összes bevétele A mutató csökkenésének oka a tartalék hozama az előző évi egynegyedére esett vissza Fedezeti tartalék hozamának a fedezeti tartalék összes bevételéhez viszonyított mutatója Fedezeti tartalék nettó hozama x 100 = 60% ( 535,63%) Fedezeti tartalék tárgyévi összes bevétele A mutatószám jelentős növekedése a évi befektetési tevékenység bevételeinek köszönhető Likviditási tartalék hozamának a likviditási tartalék összes bevételéhez viszonyított mutatója Likviditási tartalék nettó hozama x 100 = 93,58% (90,37%) Likviditási tartalék tárgyévi összes bevétele A mutató nem mutat jelentős változást 2008 hoz képest. A Működési tartalék állománya csak időszakosan, betétlekötés formájában kerül befektetésre, alacsony átlagos érték mellett. Ugyanakkor a két másik tartalék pénzeszközeit vagyonkezelő szervezet fekteti be. 17

18 Működési költségekhez, ráfordításokhoz kapcsolódó mutatószámok Költségek és ráfordítások megoszlása 2009 Adatok ezer Ft ban Személyi jellegű ráfordítások ,74% Szolgáltató díja (adminisztrációs + tagszervezési díj) ,31% Bankköltségek ,63% Könyvvizsgálat díja ,25% Felügyeleti díj ,19% Marketing, hirdetés, reklám 589 0,37% Egyéb ktg ,51% Igénybevett szolgáltatások összesen ,26% Összes működési költség ,00% A költségnemek között 5,7% a bér és személyi jellegű kiadásokhoz tartozik, míg 94,3% a az igénybevett szolgáltatásokkal kapcsolatos. A szolgáltatói díj az előző évhez képest 5% kal csökkent, ennek egyik oka a szolgáltatói szerződés változása volt, mely szerint december 1 től 2,04% ra csökkent a szolgáltatói díj mértéke, mivel a korábban ING Pénztárszolgáltató Zrt. munkavállalói december 1 től jogfolytonosan átkerültek a Pénztár alkalmazotti állományába, így a munkabérüket közvetlenül a Pénztár fizeti, nem a szolgáltatói díjon keresztül kerül átszámlázásra. A másik oka a csökkenésnek pedig a tagdíjbevételek elmaradása volt. A könyvvizsgálói díj 5,8% kal magasabb, mint előző évben, ennek az oka pedig a évre vonatkozó többlet könyvvizsgálatok a január 1 én beolvadó Unilever Önkéntes Nyugdíjpénztár miatt. Igénybevett szolgáltatások megoszlása Felügyeleti díj 7% Egyéb ktg. 1% Marketing, hirdetés, reklám 0% Könyvvizsgálat díja 10% Bankköltségek 9% Szolgáltató díja (adminisztrációs díj) 49% Szolgáltató díja (tagszervezési díj) 24% 18

19 4.7 Bér és személyi jellegű kiadásoknak a működési költségekhez, ráfordításokhoz viszonyított mutatója Bér és személyi jellegű kiadások x 100 = 5,7% (6,7%) Működési költségek és ráfordítások összesen A mutató csökkenése annak köszönhető, hogy 10% kal csökkentek a év folyamán kifizetett személyi jellegű ráfordítások, ezzel együtt 15% kal csökkent az összes költség is 2008 hoz képest. 4.8 Az igénybevett szolgáltatásoknak a működési költségekhez, ráfordításokhoz viszonyított mutatója Igénybe vett szolgáltatások x 100 = 78,9% (79,6%) Működési költségek és ráfordítások összesen A mutató nem mutat jelentős változást 2008 hoz képest. 19

20 3.6 Azonosítatlan befizetések Az Azonosítatlan befizetések állományának változása 2009 ban (ezer Ft ban) Nyitóegyenleg január 01. Növekedés 2009 Csökkenés 2009 Záró egyenleg december 31. Nyitó egyenleg növekedés egyéni számla növekedés visszautalások összes csökkenés Záró egyenleg Az Azonosítatlan befizetések állománycsökkenésének alakulása 30 napos időtartamonkénti bontásban (ezer Ft ban) Egyéni számla növekedés Visszautalások január február március április május június július augusztus szeptember október november december összesen Az Azonosítatlan befizetések záró állományának negyedéven túli megbontása (ezer Ft ban) Záró állomány 90 napon túl nap Összesen

21 3.7 Szolgáltatási kiadások alakulása Szolgáltatás típusa 2008 (e Ft) 2009 (e Ft) Változás (e Ft) Változás % ban Járadékszolgáltatás ,25% Nyugdíjszolgáltatás ,19% 10 várakozás utáni kifizetés ,41% Összesen ,12% A szolgáltatási kiadások 17% kal csökkentek az előző évhez képest. A járadékszolgáltatás csupán 1,25% kal csökkent év folyamán 1 új tag kért járadékszolgáltatást, 5 tagnak járt le a járadékszolgáltatás időtartama, valamint a többi tagnak is folytatódott a szolgáltatások kifizetése. A nyugdíjszolgáltatásban részesülők száma főről főre csökkent. Ez a csökkenés is okozza a kifizetett összegek 27% os változását. A 10 éves kifizetést év folyamán fő vette igénybe. Közülük fő a tagság fenntartása mellett igényelt tőke illetve hozamkifizetést, fő pedig megszüntette a tagságát. A kilépettek aránya a jogosultakon belül csupán 6,8% év várakozás utáni kifizetések Megnevezés Fő Összeg (ezer Ft) 10 év várakozás után már kifizethető ben esedékessé váló kifizetések december 31 ig fő vált jogosulttá a 10 év várakozás utáni kifizetésre. 3.9 Egyéb kiegészítő megjegyzések Az Önkéntes nyugdíjpénztárak beszámoló készítésének és könyvvezetésének sajátosságairól szóló kormányrendelet értelmében a pénztár a PSZÁF által kiadott nyomtatványok felhasználásával köteles elkészíteni az éves pénztári beszámolót. Mindezen kívül meg kell azt említenünk, hogy a beszámolóba ezer Ft ra kerekítve kerültek be az adatok. A kerekítések alkalmazása miatt néhány esetben előfordulhatott az, hogy a tavalyi beszámoló záró adatai nem teljesen egyeznek meg az idei beszámoló nyitó adataival, vagy egy egy olyan adat, amire több helyen is utalás történik, a kerekítések miatt eltérő összeggel szerepel a különböző helyeken. 21

22 3.9.1 Vállalt tagdíjak A Pénztár a 2008 as üzleti évben előírt, de meg nem fizetett vállalt tagdíjakat egyéb ráfordításként elszámolta, valamint az ezzel kapcsolatban megképzett céltartalékot feloldotta, melynek értéke ezer Ft volt, valamint ezen felül megképzett és feloldott még ezer Ft ot a év folyamán kilépett tagok miatt. A Pénztár a tárgyévben a 223/2000. kormányrendelet 18. (3) alapján előírta a vállalt tagdíjakat, melynek értéke ezer Ft volt. Ebből a meg nem fizetett tagdíjak értéke ezer Ft. A tagok az éves egyenlegközlőben értesítést kapnak a hátralékukról, amennyiben ez nem kerül rendezésre, úgy év folyamán a Pénztár leírja ezen összegeket. A vállalt tagdíjon felüli befizetések a tagok egyéb saját befizetéseiként vannak kimutatva, melynek értéke ezer Ft Elévült tagdíjkövetelések leírása A Pénztár 2009 ban leírta a december 31. ig előírt, de ki nem egyenlített tagdíjköveteléseket az egyéb ráfordításokkal szemben összesen ezer Ft értékben. 22

23 IV. A évi befektetési tevékenység értékelése 4.1 A pénztár hozama Az ING Önkéntes Nyugdíjpénztár teljes vagyonkezelésbe bevont részportfolióin 2009 ben az ING Befektetési Alapkezelő Rt az alábbi bruttó hozamokat érte el: A portfólió: 11,61%, B portfólió: 12,93%, C portfólió: 21,33%, D portfólió: 28,39%. H portfólió: 18,74%. Figyelembe véve a befektetések hozamát elsődlegesen befolyásoló benchmark hozamokat (BUX: 73,40%, MAX: 14,14%, RMAX: 10,79%, MSCI World: 27,08%, NTX: 38,55%, MSCI Growth: 31,03%, MSCI EM: 74,65%) a 2009 ben elért bruttó hozamok a B és a H portfoliók kivételével felülmúlták a referenciahozamokat. A portfólió benchmark: 10,79%, B portfólió benchmark: 14,14%, C portfólió benchmark: 19,95%, D portfólió benchmark: 25,85%, H portfólió benchmark: 19,07%, Abszolút értelemben vizsgálva a hozamokat a teljesítmény nagymértékben felülmúlta a 2009 es éves átlagos inflációt (4,2%) és a decemberi év/év inflációt is (5,6%), elsősorban a hazai és a nemzetközi részvénypiacoknak, másodsorban pedig a hazai kötvénypiacnak köszönhetően. A vagyonkezelő teljesítményének értékelésekor három tényezőt vizsgált meg a Pénztár: a részvényteljesítményt, a kötvényhozamot, illetve az allokációs döntések hatásait. Az egyes hatások mérésére a benchmark hozamokhoz képest elért teljesítmény szolgál. 23

24 4.2 Kötvényhozam A kötvénypiacot reprezentáló MAX index 2009 es 14,14% os teljesítménye a decemberi éves 5,6% os infláció tükrében jónak mondható. Az első negyedév végén a kötvényhozamok ismét új magasságokba emelkedtek, a tíz éves hozam 12 százalék környékén állt meg, a forint 318 forintig gyengült az euróval szemben, mikor a pénzügyi rendszer és értékelések 2009 es mélypontjukra jutottak márciusban. A tőzsdék emelkedése, a bizalom visszatérése a világban alapvetően megváltoztatta a magyar kötvénypiac helyzetét is. Ezt jelentősen felerősítette az is, hogy az ÁKK jelentős mennyiségben vásárolt vissza állampapírokat, és szüneteltette a kötvénykibocsátást. Az MNB folytatni tudta kamatcsökkentéseit 2009 ben, és az MNB alapkamat is jelentősen csökkent. 10,00% ról 6,25% ra, ami ugyancsak segítette az állampapírpiac helyzetét. A három, öt, tíz és tizenöt éves kötvények referencia hozama rendre 225, 189, 23, illetve +11 bázispontot változott. A tíz éves magyar államkötvény hozama 2009 végén 459 bázisponttal haladta meg a hasonló futamidejű német államkötvény hozamát, a 2008 végi 520 bázisponttal szemben re nem várunk nagy volatilitást a kötvénypiacon, a kisméretű kibocsátások az IMF finanszírozás mellett várhatóan nem jelent majd kínálati sokkot, a hazai keresleti oldal elegendőnek látszik. A nemzetközi bizonytalanság, a forint gyengülése és esetleges politikai kockázatok azonban növelhetik a kételyeket és ezáltal a magyar államkötvények hozamát is. A pénztár az év során túlsúlyozott pozícióból fokozatosan leépítve semleges körüli pozícióban zárta az évet. 4.3 Részvényhozam A BUX a 2008 as 53,34% os leértékelése után 2009 ben 73,4% ot értékelődött fel, aminek az elsődleges oka, hogy a gazdaságok elérték a mélypontjukat és remélhetően növekedési pályára fognak állni. A piacok márciusban érték el mélypontjukat, azóta folyamatosan emelkednek. A magyar részvények között az egyik legjobban teljesítő az OTP volt, amely 2009 során 89,77% ot növekedett. A korábbi évek tapasztalataihoz képest az OTP szerény eredménytervvel vágott bele az évbe. A menedzsment célja 150 Milliárd forint nettó eredmény elérése, hitelportfolió nagyságának a fenntartása, és a betétállományának 5% kal való bővítése első 9 hónapjában az OTP 129,9 Milliárd forint konszolidált adózás utáni eredményről számolt be, amely éves szinten 57% os csökkenés a profitban. A hitelportfolió minősége tovább romlott az év folyamán. A 90 napon túli késedelmes hitelek aránya a harmadik negyedév végén elérte a 8,9% t, amely nyomás alatt tartja a bank jövedelmezőségét. A bank leányvállalatai közül az ukrajnai szenvedte el a legnagyobb hitelportfolió minőségromlást, itt a hitelek 20% lehet problémás. Amit pozitívumként kell kiemelni, az a szigorú költségkontroll és a javuló nettó kamatmarzs. A bank tőkemegfelelési 24

25 mutatója (16,9%) nemzetközi összehasonlításban is kimagaslónak mondható, amely elegendő biztonságot fog nyújtani egy romló hitelportfolión ellen. A MOL az OTP hez hasonlóan jelentős árfolyam növekedéssel zárta a 2009 es évet, 72,24% kal értékelődött fel, ennek elsődleges oka a pénzügyi válság enyhülése, a másodlagos oka pedig az energiahordózók árának jelentős növekedése volt. Az üzleti környezet továbbra sem volt kedvező, az Ural Brent különbség az egész év folyamán nyomott volt, a finomító árrések is sokéves átlagalatti szinten ragadtak A MOL üzletágai között a húzó szektor a kutatás termelés, gáz és energia volt. A nettó eredmény 2009 ben 51 Milliárd forintra esett vissza 166,9 Milliárd forintról, amely éves szinten 69% os csökkenés. Az OMV kihátrálva a sikertelen a felvásárlás kísérletből, továbbadta 21.2% os MOL részesedését az orosz Surgutneftegaznak 1,4 milliárd euróért (ez részvényenként 19,212 forintos árnak felel meg, a MOL a bejelentés előtt 9,940 forinton forgott a tőzsdén). Az orosz vállalat szándékai egyelőre nem világosak, a MOL a céget továbbra is pénzügyi befektetőnek tartja. A MOL átvette az operatív irányítást a horvát INA felett, a társaság június 30 ától a beszámolókban konszolidálva jelenik meg. A Magyar Telekom 2009 ben 36,31% os növekedést könyvelhetett el, aminek elsődleges oka a magyar piac csökkenő hozamkörnyezete volt. A Magyar Telekom az utóbbi években egy stabil osztalékpapírnak számít, amely továbbra is fenntartható, és minden valószínűséggel 2010 ben is 74 forint körüli osztalékot tud majd fizetni a részvényeseknek. A 2009 es évre a menedzsment 2% körüli bevétel csökkenéssel számol, amely a lakossági fogyasztás visszaesésével és a vállalatok költségeinek visszafogásával magyarázható. A bevételek 4,4% kal 480,6 Mrd forintra mérséklődtek első kilenc hónapjában 2008 azonos időszakához képest. Az EBITDA 5,4% kal 202,3 milliárd forintra csökkent, az EBITDA ráta 42,1% volt első kilenc hónapjában. A nettó eredmény 16,1% kal 80,4 Mrd forintról 67,4 Mrd forintra mérséklődött az első kilenc hónapban. A Richter a négy magyar nagypapír között a harmadik legjobban teljesítő papír volt, amely 2009 ben 51,06% t értékelődött fel. Ennek az alulteljesítésnek az elsődleges oka a magyar nagypapírokhoz képest, hogy a Richtert a tavalyi évben a legkevésbé érintette a válság, hiszen nettó adóssága gyakorlatilag nulla, vagyis nem szorult külső finanszírozókra működésének fenntartásához. A Richter árbevétele 2009 ben 267,3 milliárd forintot ki, amely 13,0% os emelkedést jelent a 2008 es évhez viszonyítva, euróban mérve az árbevétel 1,1% ot emelkedett. A magyar piacon a társaság 31,6 milliárd forintnyi árbevételt realizált, amely 3,3% os növekedés az előző évhez képest. A nettó profit 2009 ben 22,8% kal emelkedett 51,0 milliárd forintra, amely elsősorban az erős üzemi tevékenység eredményének volt köszönhető. A 2009 ben a gazdaságok elérték a mélypontjukat, és remélhetően növekedési pályára fognak állni, amely az emelkedő részvényárakban is tükröződött. Az MSCI World Index forintban 27,1% ot emelkedett az év folyamán, azonban az értékalapú stratégia alulteljesítette a növekedési stratégiát, amely 31,0% kal nőt. A fejlődő piaci részvények felülteljesítők voltak a fejlett piaci részvényekhez képest az év során. A magyar részvények mind 25

26 nemzetközi mind regionális összehasonlításban kimagaslóan teljesítettek ben a BUX 73,4% ot, az NTX 38,6% emelkedett. A részvénybefektetésekre 2008 közepén a portfoliók befektetési stílusának megfelelően különböző részvénykitettségek és mozgási sávok lettek kialakítva. Ez jellemzően 20% és 40% os részvénykitettséget jelent, mozgási sávok esetében +/ 5% os és +/ 10% os sávok voltak érvényben. A nemzetközi befektetések esetén a portfoliókat az értékalapú, a növekedési, a fejlődő piaci és a regionális részvénystratégiák jellemezték. 4.4 Pénzpiaci hozam Az egész évet tekintve a pénzpiac kiváló teljesítményt nyújtott. A pénzpiac teljesítményét reprezentáló RMAX index 10,79% os teljesítményt nyújtott. A három, hat és tizenkét hónapos diszkont kincstárjegyek hozama 285, 267, illetve 270 bázisponttal csökkent 2009 ben. Az év során az MNB 10% ról 6,25% ig csökkentette irányadó kamatlábát re nem várunk kiemelkedő teljesítményt a pénzpiactól, annak hozama 5 7% körül fog alakulni. 4.5 Eszközallokáció A Pénztár a portfoliók részvénykitettségén nem változtatott az év során, viszont MSCI Growth Index benchmarkot lecserélte MSCI AC World Index re a C és a D portfoliók mögött november végén. Mint az alábbi táblázat mutatja, a hazai részvénykiválasztás és a kötvénykiválasztás negatívan, a nemzetközi részvénykiválasztás és az időzítés, eszközallokáció, cash flow hatás és a költségek pozitívan befolyásolták az összteljesítményt. 4.6 Hatások számszerűsítése A portfolió Benchmark hozam 10,79% Kötvénykiválasztás 0,89% Időzítés plusz cash flow hatás plusz költségek 0,07% Bruttó nyugdíjpénztári hozam (havi láncból képezve) 11,61% 4.7 Hatások számszerűsítése B portfolió Benchmark hozam 14,14% Kötvénykiválasztás 1,18% Időzítés plusz cash flow hatás plusz költségek 0,03% Bruttó nyugdíjpénztári hozam (havi láncból képezve) 12,93% 26

27 4.8 Hatások számszerűsítése C portfolió Benchmark hozam 19,95% Kötvénykiválasztás 0,91% Magyar részvénykiválasztás 0,08% Nemzetközi részvénykiválasztás 1,23% Magyar és nemzetközi allokáció plusz időzítés plusz cash flow hatás plusz költségek 1,14% Bruttó nyugdíjpénztári hozam (havi láncból képezve) 21,33% 4.9 Hatások számszerűsítése D portfolió Benchmark hozam 25,85% Kötvénykiválasztás 0,67% Magyar részvénykiválasztás 0,16% Nemzetközi részvénykiválasztás 2,61% Magyar és nemzetközi allokáció plusz időzítés plusz cash flow hatás plusz költségek 0,76% Bruttó nyugdíjpénztári hozam (havi láncból képezve) 28,39% 4.10 Hatások számszerűsítése H portfolió Benchmark hozam 19,07% Kötvénykiválasztás 0,80% Magyar részvénykiválasztás 0,38% Nemzetközi részvénykiválasztás 0,28% Magyar és nemzetközi allokáció plusz időzítés plusz cash flow hatás plusz költségek 1,13% Bruttó nyugdíjpénztári hozam (havi láncból képezve) 18,74% 4.11 Befektetések főbb adatainak földrajzi megoszlása Megnevezés Befektetésekből a részvények és Befektetések időszak végi értéke Befektetések időszak végi értéke egyéb változó hozamú könyv szerinti értéken piaci értéken értékpapírok piaci értéken Összesen Európai Gazdasági Térség összesen Izland Liechtenstein Norvégia EU tagországok összesen Ausztria Belgium Bulgária Ciprus Cseh Köztársaság Dánia Egyesült Királyság Észtország Finnország Franciaország Görögország Hollandia Írország Lengyelország

28 Lettország Litvánia Luxemburg Magyarország Málta Németország Olaszország Portugália Románia Spanyolország Svédország Szlovákia Szlovénia Egyéb ország Amerikai Egyesült Államok Kanada Japán Svájc Egyéb más országok Befektetések főbb adatainak devizanemenkénti megoszlása Megnevezés Befektetések időszak végi értéke könyv szerinti értéken Befektetések időszak végi értéke piaci értéken HUF EUR GBP USD 0 0 CHF 0 0 JPY 0 0 Egyéb Összesen

29 4.13 Befektetési táblázatok Az egyes eszközfajták értékelése könyv szerinti értéken (táblázat ezer Forintban): december 31. Házipénztár 0 Bankszámla Betétlekötés 0 Tagi kölcsön Éven belüli hitelviszonyt megtestesítő értékpapír Éven túli hitelviszonyt megtestesítő értékpapír Részvények, befektetési jegyek Összesen Pénzügyi eszközök ezer Forintban: Eszközök piaci értéke Vagyonkezelésbe bevont eszközök könyv szerinti értéke Tagi kölcsön Pénzeszközök (bankszámlák, betétlekötések, házipénztár) Értékelési különbözet Befektetéssel kapcsolatos követelések, kötelezettségek Teljes vagyon piaci értéke* *A teljes vagyon piaci értéke tartalmazza a tagi kölcsönöket, a főszámla, a működési alszámla és az elkülönített alszámla időarányos kamatát is FX Forward ügyletek Lezárt FX Forward ügyletek eredménye (ezer Ft ban) Portfolió Veszteség Nyereség Összesen B C D H Összesen december 31 én nyitott FX Forward ügyletek (ezer Ft ban) Portfolió Szerződés szerinti érték Értékelési különbözet december 31 én Mérlegkészítésig lezárt ügyletek eredménye B C D H Összesen Az ügyletek célja az egyes portfoliók devizakitettségének, illetve a devizakitettség bizonyos hányadának fedezése, nem árfolyam spekuláció miatt kötött ügyletek. A mögöttes devizapozícióval együtt vizsgálva múltbeli és jövőbeni eredményhatása egyaránt nulla, a teljes eredményhatás azonban a kamatkülönbözetekből eredő hatás miatt összességében pozitív. 29

30 4.15 A hozamráta alakulása negyedévente A portfolió Megnevezés I. negyedév II. negyedév III. negyedév IV. negyedév Éves hozamok A' portfólión elért nettó hozam 0,61% 4,19% 3,68% 1,79% 10,63% A' portfólión elért bruttó hozam 0,83% 4,42% 3,91% 2,02% 11,61% A' portfólió referenciahozamai 1,68% 2,99% 3,54% 2,19% 10,79% A' portfólió fedezeti tartalékon belüli megoszlása 3,38% 3,32% 3,12% 3,30% 3,28% B portfolió Megnevezés I. negyedév II. negyedév III. negyedév IV. negyedév Éves hozamok B' portfólión elért nettó hozam 12,82% 15,20% 10,68% 0,70% 11,93% B' portfólión elért bruttó hozam 12,61% 15,44% 10,92% 0,93% 12,93% B' portfólió referenciahozamai 9,36% 12,96% 10,34% 1,02% 14,14% B' portfólió fedezeti tartalékon belüli megoszlása 5,20% 5,37% 5,42% 5,49% 5,37% C portfolió Megnevezés I. negyedév II. negyedév III. negyedév IV. negyedév Éves hozamok C' portfólión elért nettó hozam 8,02% 14,37% 12,66% 1,62% 20,43% C' portfólión elért bruttó hozam 7,84% 14,58% 12,86% 1,81% 21,33% C' portfólió referenciahozamai 5,71% 11,83% 11,51% 2,01% 19,95% C' portfólió fedezeti tartalékon belüli megoszlása 84,88% 84,55% 84,31% 83,70% 84,36% D portfolió Megnevezés I. negyedév II. negyedév III. negyedév IV. negyedév Éves hozamok D' portfólión elért nettó hozam 3,77% 13,46% 13,70% 2,83% 27,66% D' portfólión elért bruttó hozam 3,63% 13,62% 13,86% 2,98% 28,39% D' portfólió referenciahozamai 2,04% 10,70% 12,68% 2,99% 25,85% D' portfólió fedezeti tartalékon belüli megoszlása 5,76% 6,00% 6,42% 6,77% 6,24% H portfolió Megnevezés I. negyedév II. negyedév III. negyedév IV. negyedév Éves hozamok H' portfólión elért nettó hozam 5,12% 10,90% 9,60% 2,15% 17,80% H' portfólión elért bruttó hozam 4,93% 11,12% 9,82% 2,35% 18,74% H' portfólió referenciahozamai 3,06% 9,53% 9,54% 2,37% 19,07% H' portfólió fedezeti tartalékon belüli megoszlása 0,77% 0,76% 0,73% 0,74% 0,75% 30

31 V. Számviteli politika Az ING Önkéntes és Magánnyugdíjpénztár 2009 es működését, illetve beszámolójának készítését az alábbi jogszabályok alapján végezte: A számvitelről szóló évi C. törvény és módosításai; Az Önkéntes kölcsönös biztosítópénztárakról szóló évi XCVI. törvény és módosításai; A magánnyugdíjról és a magánnyugdíjpénztárakról szóló évi LXXXII. törvény és módosításai; A magánnyugdíjpénztárak beszámoló készítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 222/2000. (XII.19.) kormányrendelet és módosításai; Az önkéntes nyugdíjpénztárak beszámoló készítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 223/2000. (XII.19.) kormányrendelet és módosításai; Az önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztárak befektetési és gazdálkodási szabályairól szóló 281/2001. (XII.26.) kormányrendelet és módosításai; A magánnyugdíjpénztárak befektetési és gazdálkodási szabályairól szóló 282/2001. (XII.26.) kormányrendelet és módosításai. A mérleg fordulónapja: december 31. A mérlegkészítés napja: február A számlaosztályok tartalma Az 1. számlaosztály a mérlegben befektetett eszközként kimutatandó eszközök főkönyvi számláit foglalja magában. A Pénztárnak 2009 ben immateriális javai nem voltak, tárgyi eszközeit pedig a magán ágazatban tartja nyilván. A befektetések között a hosszú távra vásárolt értékpapírok találhatóak meg. A befektetések a könyvekben piaci értéken szerepelnek, külön nyilvántartva a beszerzési értéket és az értékelési különbözetet. Az értékpapírok a 3 as és a 4 es számlaosztályok megfelelő számláival szemben kerülnek könyvelésre, mivel az üzletkötés napja eltérhet a pénzügyi teljesítés napjától. A Pénztár vagyonkezelője az értékpapír tranzakciókról havi gyakorisággal könyvelési feladásokat készít a Pénztárnak. A piaci érték meghatározása tranzakciónként történik. Külön főkönyvi számlán jelennek meg: az értékpapírok típusonként; a befektetett eszközök értékelési különbözete időarányos kamat és egyéb piaci árhatás szerinti megbontás szerint attól függően, hogy a mérleg fordulónapján a piaci érték magasabb, vagy alacsonyabb, mint a könyv szerinti érték. 31

32 A Pénztárnak 2009 ben nem voltak készletei, ezért a 2. Számlaosztályt amely a Pénztár forgóeszközeit tartalmazná nem használta. A 3. számlaosztály tartalmazza a követeléseket, az értékpapírokat, a pénzeszközöket és az aktív időbeli elhatárolásokat. A követelések között kell külön kimutatni a pénztári tagoknak a tagdíjjal, a pénztár alkalmazottaival, a befektetésekkel kapcsolatos valamint az egyéb követeléseket. A tagokkal kapcsolatos analitikák egy, a főkönyvtől különálló analitikus rendszerben kerülnek nyilvántartásra. A követeléseket e rendszerből kapott feladások alapján könyveljük. Az értékpapírok között azokat a papírokat tartja nyilván a Pénztár, amelyeket forgatási céllal vásárolt. A forgóeszközök között nyilvántartott értékpapírok értékelése megegyezik a befektetett eszközöknél leírtakkal. Az értékpapírokkal kapcsolatos könyvelések is a vagyonkezelőtől kapott havi feladásokkal kerülnek a Pénztár főkönyvi nyilvántartásába. A pénzeszközök között mutatja ki a Pénztár az elszámolási betétszámlán, az éven belüli lejáratú bankbetéteken, illetve az elkülönített betétszámlán lévő pénzeszközök összegét. Ezen kívül, itt tartja nyilván a Pénztár a pénzeszközök értékelési különbözetét is. Az aktív időbeli elhatárolások között mutatja ki a Pénztár a megszolgált, de még be nem folyt egyéb bevételeket. A 4. számlaosztály tartalmazza a saját tőkét, a céltartalékokat, a kötelezettségeket (hosszú és rövid lejáratú) és a passzív időbeli elhatárolásokat. A céltartalékok között fedezeti tartalékként mutatja ki a Pénztár az egyéni számlákon a szolgáltatások fedezetére a felhalmozási időszakban összegyűjtött, a pénztártag adott időpontban fennálló követelését, amely a nyugdíjba vonuláskor a nyugdíjszolgáltatás megállapításának alapjául szolgál. Meg nem fizetett tagdíjak tartalékaként a mérlegkészítés időpontjáig pénzügyileg nem rendezett tagdíjkövetelések összegét mutatja ki a Pénztár. A rövid lejáratú kötelezettségként külön számlán mutatja ki a Pénztár a pénztártagokkal, kedvezményezettekkel szemben fennálló kötelezettségeket, a belföldi szállítókat, a befektetésekkel kapcsolatos kötelezettségeit a költségvetéssel kapcsolatos kötelezettségeket és az egyéb rövid lejáratú kötelezettségeket. A Pénztár a bevételeit és kiadásait az 5. a 8. és a 9. számlaosztályokon tartja nyilván. 32

33 Az 5. számlaosztály tartalmazza a Pénztár folyó kiadásait, amelyek igénybe vett szolgáltatások költségeiként, személyi jellegű költségként valamint a tevékenység során felmerült egyéb költségekként jelennek meg. A 8. számlaosztály tartalmazza a Pénztár összes ráfordítását, beleértve az átvezetett költségeket és a tartalékképzést is. Itt kerülnek kimutatásra a felügyeleti díjjal, valamint a pénzügyi műveletekkel és a befektetési tevékenységgel kapcsolatos ráfordítások. A 9. számlaosztály tartalmazza a Pénztár bevételeit bevételi típusonként. Itt mutatja ki a Pénztár a tagdíjbevételeket, az egyéb bevételeket, illetve a pénzügyi műveletekkel kapcsolatos bevételeit. A Pénztár az eredményéből köteles tartalékokat képezni. A tartalékokat csak a törvény által meghatározott célokra lehet felhasználni. 5.2 A befektetések elszámolása A Pénztár a jogszabályokkal összhangban, a befektetési irányelvekben és a hozamfelosztási szabályzatban foglaltakra figyelemmel alakította ki a befektetésekkel kapcsolatos elszámolásait. A hozam felosztása tartalékokra, azon belül az egyéni számlákra a negyedéves zárás keretében történik. Az értékelési különbözetek felosztása az egyéni számlákra szintén a negyedéves zárás során történik. Korrekciós hozam azon függő tételek után járó összeg, melyek banki napja január 1. előtti. Korrekciós hozamot ilyenkor a tétel banki dátuma és a december 31 e közötti időszakra osztunk, a tárgyhót követő hó végén. Függő kamatot szintén tárgyhót követő hó végén adunk. Azon tételekre jár kamat, melyek a befolyt tagdíjak esetében az adott tétel banki napjától, illetve ha ez a dátum kisebb, mint január 1., akkor január 1 től az egyéni számlára kerülést magába foglaló befektetési időszakig jár. 5.3 A főkönyvi számlák és az analitikus nyilvántartás kapcsolata a) A befektetések analitikus nyilvántartása A befektetések analitikus nyilvántartása az egyes befektetésekhez kapcsolódóan tartalmazza az értékpapírok típusát, futamidejét, a kibocsátás és a lejárat időpontját, a beszerzés időpontját, a beszerzési árat, a névértéket, a lejárati összeget, a beszerzéshez kapcsolódó jutalékokat, a befektetés során elért hozamot. b) A pénztártagokról vezetett analitika Az analitika tartalmazza a tagok személyi azonosító adatait, a belépésre vonatkozó információkat, a tagsági viszony esetleges szüneteltetését, a tag egyéni számlájának az alakulását mind bevallás, mind befizetés oldalról, illetve az egyéni számla állását. 33