PEDAGÓGIAI PROGRAM I. = SZAKKÖZÉPISKOLA, SZAKISKOLA =

Átírás

1 2015 PEDAGÓGIAI PROGRAM I. = SZAKKÖZÉPISKOLA, SZAKISKOLA = Kempelen Farkas Gazdasági, Vendéglátó, Idegenforgalmi Alapítványi Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium 2900 Komárom Frigyes tér 2-3.

2 Tartalomjegyzék 1. B e v e z e t é s 1.1. Komárom város településtörténete 1.2. Az iskola rövid bemutatása 1.3. A pedagógiai program teljesítésének feltételrendszere a) AZ INTÉZMÉNY NEVELÉSI PROGRAMJA aa) Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, értékei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai 1. A nevelő oktató munka pedagógiai alapelvei és értékei 2. Az iskola cél- és feladatrendszere 3. A nevelő-oktató munka eszközei, eljárásai ab) A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok 1. A személyiségfejlesztéskor a személyiség egészét és egységét kell szem előtt tartanunk 2. A tanulói személyiség harmonikus fejlesztése érdekében különös gondot kell fordítani a képességek fejlesztésére 3. A speciális képességek, szokások, készségek, ismeretek fejlesztése a szakmai képzés feladata 4. A tanulók legyenek birtokában azoknak a szociális képességeknek, amelyek alkalmassá teszik őket arra, hogy etikus, társas lényekké válhassanak. 5. A kompetencia alapú oktatás bevezetésével a személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok 6. Tartalmi elemek konkrét megfogalmazása ac) Teljes körű egészségfejlesztéssel összefüggő feladatok 1. Az egészségfejlesztési ismeretek témakörei az iskolában 2. A teljes körű iskolai egészségfejlesztés az alábbi részterületeken jelentkező hatások révén eredményezi a hatékonyság növekedését (indikátor-tényezők) 3. Az iskolai egészségnevelés színterei 4. Tanórán kívüli foglalkozások, lehetőségek 5. A megvalósítás alapvető irányai 6. Iskolai egészségfejlesztő testmozgás 7. Az egészségnevelés rövid távú céljai 8. Az egészségnevelés középtávú céljai ad) A közösségfejlesztéssel, az iskola szereplőinek együttműködésével kapcsolatos feladatok 1. Az iskola szereplői közötti együttműködés és a kapcsolattartás szervezeti rendje 2. A tanulói közösségek fejlesztésével kapcsolatos kiemelt preferenciájú pedagógiai feladatok 3. A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok 4. A tanulói közösségek fejlesztésével kapcsolatos feladatok 5. Iskolánkban a közösségfejlesztés fő területei 6. A tanítási órán megvalósítható közösségfejlesztő feladatok 7. Ünnepélyek 8. Egyéb iskolai rendezvények 9. Az együttműködés, a kapcsolattartás főbb feladatai

3 ae) A pedagógusok helyi intézményi feladatai, az osztályfőnöki munka tartalma, az osztályfőnök feladatai 1. A pedagógusok helyi intézményi feladatai a nevelés-oktatás folyamatában 2. Az osztályfőnöki munka nevelési tartalmai 3. Az osztályfőnök közvetlen pedagógiai tevékenységének jellemzői af) A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység helyi rendje 1. Tehetség és a képességek kibontakoztatását segítő tevékenységek 2. A tanórai foglalkozások keretében végzett tehetséggondozás 3. Tanórán kívüli tevékenységek 4. A beilleszkedéssel és magatartási nehézségekkel összefüggő pedagógiai tevékenységek 5. Szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenység 6. Gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok ag) A tanulóknak az intézményi döntési folyamatban való részvételi jogai gyakorlásának rendje 1. A diákönkormányzat működése 2. Az iskolai dokumentumok nyilvánossága 3. A tanulók szervezett véleménynyilvánítása, a tanulók rendszeres tájékoztatása ah) A szülő, a tanuló, a pedagógus és az intézmény partnerei kapcsolattartásának formái 1. A tanuló és a pedagógus kapcsolatrendszere 2. Szülők és a pedagógusok együttműködése 3. Az iskola és a kollégium kapcsolata 4. Az intézményben megalakított szakmai munkaközösségek együttműködése ai) A tanulmányok alatti vizsgák és az alkalmassági vizsga szabályai, valamint a szóbeli felvételi vizsga követelményei 1. Az iskola magasabb évfolyamába lépés feltételeinek teljesítése vizsgákon nyújtott teljesítménnyel 1.1. Osztályozóvizsga 1.2. Különbözeti vizsga 1.3. Javítóvizsga 1.4. Pótlóvizsga 1.5. Szintvizsga 1.6. Érettségi vizsga 1.7. Szakmai vizsga 1.8. Írásbeli, szóbeli és gyakorlati vizsga 1.9. A beszámoltatás 2. A tanév végi beszámoltatás rendje 3. Az osztályozóvizsgák tantárgyi tematikája 4. A tanulmányok alatti vizsgákkal kapcsolatos intézményi eljárásrend 5. A tanulmányi követelmények egy tanévnél rövidebb idő alatti teljesítése 5.1. Előzetes tanulmányok beszámíthatósága, felmentés, a szakmai képzés rövidítésének feltételei 6. Korábbi vizsgák beszámíthatósága6.2. Nyelvvizsga-bizonyítvány beszámítása 6.1. Szakmai modulok, vizsgatárgyak beszámítása 7. Magántanulói jogviszony tanulmányi kötelezettsége 8. Szakközépiskolai, szakiskolai alkalmassági vizsga szabályai 9. A szóbeli felvételi vizsga követelményei aj) A felvétel és az átvétel - Nkt. keretei közötti - helyi szabályai, valamint szakképző iskolai tekintetben a szakképzésről szóló törvény felvételre, átvételre vonatkozó rendelkezései 1. Felvétel az iskolában folyó képzések első évfolyamára 2. Belépés a felsőbb évfolyamokra 3. Felvétel a szakképző évfolyamokra 4. Átvétel másik iskolából 5. Átjárhatóság 6. A szakképzésről szóló törvény felvételre, átvételre vonatkozó rendelkezései

4 aj) A tanuló magasabb évfolyamba lépésének feltételei 1. A magasabb évfolyamba lépés feltételei a szakmai alapozó, szakmacsoportos alapozó évfolyamokon 2. Az iskolában folyó szakmai képzés 3. Beszámíthatóság a szakmai alapozó és szakmacsoportos alapozó képzés tananyagtartalmából 4. Moduláris oktatásban az egyes modulok értékelése és minősítése, valamint beszámítása az iskolai évfolyam sikeres befejezésébe 4.1. Moduláris oktatás általában 4.2. Moduláris szakmaszerkezet szerinti oktatás 4.3. Szakmai követelménymodul 4.4. Vizsgarész 4.5. Modulzáró vizsga 4.6. Modultérkép 4.7. Beszámítási kérelem 5. Moduláris oktatás a szakképzésben ak) Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos iskolai terv 1. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításának célja, 2. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos kiemelt feladatok 3. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos feladatok megvalósításának elősegítése érdekében 4. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátítását elsősorban a következő tevékenységformák szolgálják 5. Az egészségnevelést szolgáló egyéb (tanórán kívüli) foglalkozások b) AZ INTÉZMÉNY HELYI TANTERVE ba) A választott kerettanterv megnevezése 1. Szakközépiskola, középszintű érettségi vizsgára felkészítés 2. Szakközépiskola, emelt szintű érettségi vizsgára felkészítés 3. Az egyes tantárgyak, kötelező foglalkozások tananyaga és követelményei 4. Tantervek és kötelező óraszámok bb) A választott kerettanterv által meghatározott óraszám feletti kötelező tanórai foglalkozások; továbbá a kerettantervben meghatározottakon felül a nem kötelező tanórai foglalkozások megtanítandó és elsajátítandó tananyaga, az ehhez szükséges kötelező, kötelezően választandó vagy szabadon választható tanórai foglalkozások megnevezése, óraszáma bc) Az oktatásban alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elvei, figyelembe véve a tankönyv térítésmentes igénybevétele biztosításának kötelezettsége 1.Tankönyvek, tanulmányi segédletek és más taneszközök kiválasztásának elvei 2. A taneszköz-kiválasztás szempontjai bd) A Nemzeti alaptantervben meghatározott pedagógiai feladatok helyi megvalósításának részletes szabályai 1. Pedagógiai feladatok megvalósításának szabályai 2. Nevelési területek be) A mindennapos testnevelés, testmozgás megvalósításának módja bf) A választható tantárgyak, foglalkozások, továbbá ezek esetében a pedagógusválasztás szabályai 1. A választható foglalkozások pedagógiai területei 2. A választható foglalkozások megnevezése, óraszáma, témakörei

5 bg) Azon választható érettségi vizsgatárgyak megnevezése, amelyekből a középiskola tanulóinak közép- vagy emelt szintű érettségi vizsgára való felkészítését az iskola kötelezően vállalja, továbbá annak meghatározása, hogy a tanulók milyen helyi tantervi követelmények teljesítése mellett melyik választható érettségi vizsgatárgyból tehetnek érettségi vizsgát 1. Középszintű érettségi vizsga 1.1. Középszintű érettségi vizsgára kötelezően vállalt felkészítés 1.2. Középszintű választható érettségi vizsgatárgyak 2. Emelt szintű érettségi vizsga 2.1. Emelt szintű érettségi vizsgára kötelezően vállalt felkészítés 3. Szakközépiskola, középszintű érettségi vizsgára felkészítés a helyi tantervi követelmények szerint 4. Szakközépiskola, emelt szintű érettségi vizsgára felkészítés a helyi tantervi követelmények szerint bh) Az egyes érettségi vizsgatárgyakból a közép-szintű érettségi vizsga témakörei bi) A tanuló tanulmányi munkájának írásban, szóban vagy gyakorlatban történő ellenőrzési és értékelési módja, diagnosztikus, szummatív, fejlesztő formái, valamint a magatartás és szorgalom minősítésének elvei 1. Az iskolai pedagógiai ellenőrzés 2. Az ellenőrzés, értékelés általános elvei 3. A teljesítményvizsgálat típusai 4. A tanulók munkájának értékelése 4.1. Érdemjegyek, osztályzatok Az írásbeli nagydolgozatok, témazárók értékelése az egyes tantárgyaknál 4.2. Az értékelés módjai 4.3. Az érdemjegyszerzés módjai 4.4. A tanulói teljesítmények értékelésének rendszeressége Az ellenőrzés és értékelés kötelező alkalmai 5. Az érdemjegyek bejegyzésének módja 6. A magatartás minősítésének elvei 6.1. A magatartás értékelése 6.2. A magatartás minősítésének elvei 7. A szorgalom minősítésének elvei 7.1. A szorgalom minősítésének elvei bj) A csoportbontások és az egyéb foglalkozások szervezésének elvei bk) A nemzetiséghez nem tartozó tanulók részére a településen élő nemzetiség kultúrájának megismerését szolgáló tananyag 1. A nemzetiséghez nem tartozó tanulók részére a környéken élő nemzetiség kultúrájának megismerését szolgáló tananyag 1.1. Szakközépiskola 1.2. Szakiskola bl) A tanulók fizikai állapotának méréséhez szükséges módszerek 1. A tanulók fizikai állapotának méréséhez szükséges módszerek 2. Az általános fizikai teherbíró-képesség mérésének fő célja bm) Egészségnevelési és környezeti nevelési elvek 1. Az iskola egészségnevelési elvei 1.1. A tanórákhoz kapcsolódó nevelés keretében 1.2. A tanórán kívüli szabadidő keretében 1.3. Az egészséget támogató környezet kialakítása 1.4. Az egészséges környezet kialakítása 2. A környezeti nevelés 2.1. Az iskola környezeti nevelési tevékenységének elvei

6 2.2. A környezeti nevelés az iskola minden pedagógusának, illetve minden tanórai és tanórán kívüli foglalkozás feladata 2.3. Az iskolai környezeti nevelést szolgáló tevékenységformák bn) A tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések 1. Fejlesztési célok és intézkedések 2. Az esélyegyenlőséget szolgáló konkrét tevékenységek 3. Intézményi együttműködések, szakmai, társadalmi kapcsolatok 4. Az esélyegyenlőség biztosításával összefüggő fenntartói és intézményi tevékenységek, felelősségek bo) A tanuló jutalmazásával összefüggő, a tanuló magatartásának, szorgalmának értékeléséhez, minősítéséhez kapcsolódó elvek 1. A tanulók helyi (iskolai) jutalmazásának, elismerésének elvei, formái 2. A tanulók elmarasztalásának elvei 3. A tanulók magatartásának és szorgalmának értékeléséhez kapcsolódó elvek bp) A nevelőtestület által szükségesnek tartott további elvek: 1. A tanulók közösségi szolgálatának megszervezése bp) A nevelőtestület által szükségesnek tartott további elvek: 2. Az iskolarendszerű felnőttoktatás megszervezése 2.1. A tanulói jogviszony létesítése, megszűnése 2.2. Nevelési alapelvek 2.3. Pedagógiai célok 2.4. Az esti tagozat működési rendje 2.5. Az esti tagozat munkájának belső ellenőrzési rendje 2.6. Tankönyvek és segédletek kiválasztásának elvei 2.7. Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének rendszere 2.8. A tanulók tanulmányi munkájának mérése, értékelése, felsőbb osztályba lépés br) Sajátos pedagógiai módszerek alkalmazása: projektoktatás 1. Szakpedagógiai projekt az intézményben 1.1. Tanuló tanár közös tevékenységének módjai 1.2. Problémamegoldás, az összefüggések feltárása br) Sajátos pedagógiai módszerek alkalmazása: Sajátos nevelési igényű, beilleszkedési, magatartási zavarral küzdő tanulók integrált oktatásának módszerei 1. Differenciálás 2. A differenciálás területei 3. Szempontok a differenciált tanulásszervezés terén 4. Kooperatív technikák 5. A l a p e l v e k 6. Csoportalakítás lépései bs) Az iskolai írásbeli, szóbeli, gyakorlati beszámoltatások, az ismeretek számonkérésének rendje bt) Az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elvei és korlátai 1. A házi feladat céljai 2. A házi feladat elvei és korlátai c) M e l l é k l e t 1. Helyi tantervek 2. A szakközépiskola és szakiskola szakmai programjai 3. A pedagógiai program megvalósításához szükséges eszközök és felszerelések jegyzéke

7 c) AZ INTÉZMÉNY SZAKMAI PROGRAMJA d) ZÁRÓRENDELKEZÉSEK, LEGITIMÁCIÓK 1. Záró rendelkezések 1.1. A pedagógiai program érvényessége 1.2. A pedagógiai program felülvizsgálatát kezdeményezheti 1.3. A pedagógiai program módosítása, megváltoztatása 1.4. A pedagógiai program nyilvánossága 2. Legitimáció 2.1. Legitimációs záradékok e) MELLÉKLETEK 1. Helyi tantervek 2. A szakközépiskola és szakiskola szakmai programjai 3. Kötelező felszerelések és eszközök jegyzéke 1. B e v e z e t é s

8 1.1. Komárom város településtörténete Komárom a Duna jobb partján fekszik. Része az üdülőövezetként kiépült Koppánymonostor, valamint az 1977-ben hozzákapcsolt Szőny. Területe: 70 km2, lakossága alig húszezer fő. Komárom története évszázadok óta összefonódott a Duna bal partján kiépült, ma Szlovákiában levő Komárommal. A két város 1896-ban törvényesen is összekapcsolták. A különböző korszakokban más és más néven említett települések közül a római korban a jobb, a középkorban a bal parti fejlődése emelkedett ki. A vidéket keleti irányból átszelő fontos hadi és kereskedelmi út mentén alakult ki Brigetio, amely Pannonia egyik legjelentősebb települése volt az 1-4. században. Szőnyt 1460-ban már mezővárosként említik. Ez, a főleg szőlőtermelésből élő település a török korban elpusztult, majd újratelepült. A 10. században a Duna bal partján honfoglaló őseink a Duna és a Vág összefolyásánál erős földvárat építettek, amely az István király által alapított Komárom vármegye székhelye lett. a város forgalmas piaca, átkelőhelye és kikötője révén tovább fejlődött. Ennek a fejlődésnek az elismeréseként adta meg polgárainak IV. Béla 1265-ben azokat a jogokat, amelyeket Buda polgárai is éveztek. Az átkelőhely körül, a Duna déli partján alakult ki Rév-Komárom. A tőle nyugatra fekvő Duna-parti területen a 12. században a Katapán nemzetség bencés monostort alapított. A monostor valószínűleg 1529-ben pusztult el (Pusztamonostor). A 15. században a komáromi várban már reneszánsz paloták és templomok álltak. A török háborúk, a Rákóczi-szabadságharc és egy pestis-járvány után Rév-Komárom hamarosan jelentős szerepet játszott az ország újjáépítésében. A város virágzott. Polgárai jómódban éltek. A fejlődés eredményeként 1745-ben Mária Teréziától megkapta az oly régóta óhajtott szabad királyi városi rangot. Ezt a fejlődést állították meg a 18. századi nagy komáromi földrengések (1763, 1783). A 19. század elején ha csak rövid időre is birodalmi központ lett Komárom. A Bécset elfoglaló Napóleon elől 1809-ben egész udvartartásával idemenekült I. Ferenc német-római császár és magyar király. Komáromban egy Közép-Európában egyedülálló erődrendszer jött létre. ezután először korszerűsítették az öreg- és az újvárat, s elkezdték a várost nyugatról védő, a Dunát a Vággal összekötő, ún. Nádorvonal kiépítését. Ezt a folyamatot szakította meg ideiglenesen az 1848/49-es szabadságharc. A magyar kormány, látva Komárom jelentőségét, megbízta Klapka Györgyöt a vár megszervezésével. Klapka szeptember 29-én sikeresen végrehajtotta feladatát. Komárom ettől kezdve állandó császári ostromgyűrű alatt állt. Védői az 1849-es dicsőséges tavaszi hadjárat záróakkordjaként a város körüli osztrák ostrom-gyűrűt szétverték, a világosi fegyverletétel után pedig Komáromot még több mint egy hónapig tartották, és csak nagy császári engedmények árán adták át. A szabadságharc után befejezték az erődrendszer építését. Elkészült a Nádor-vonal, amely 7 bástyából és 4 védműből áll. Újszőny a szabadságharcban teljesen elpusztult. Az újjá-épített község 1896-ban egyesült a bal parti Komárommal. az egyesülés feltételeit az 1892-ben megépült dunai vashíd teremtette meg. A falusias jellegű városrész nem sokat fejlődött az I. világháborúig. Felépült néhány gyár, A Frigyes-laktanya (amelyben jelenleg intézményünk székhelye is található)és a méntelep tól Alapy Gáspár polgár-mester irányításával megindult a városfejlesztés. Megépült a vágóhíd ban Komárom járási központ lett őszén az első bécsi döntés után a két Komárom újra egy város lett. A II. világháborút követően az északi városrész ismét visszakerült Csehszlovákiához től Komárom megyei jogú város, hosszú időn átjárási székhely. A település egész évben forgalmas határátkelőhely. Nyaranta rendkívül élén idegenforgalom jellemzi. Múzeumai, erődjei, termé-szeti értékei állandó és gazdag programot nyújtanak mindenki számára. A városban 6 általános iskola, zene-iskola, 5 középiskola van. Könyvtárak, művelődési házak, múzeumok, képzőművészeti galéria és több sportegyesület működik a városban. Gyógyászati célokat szolgál a termálfürdő. Testvérvárosi kapcsolata van Komáromnak a szlovákiai Komárnóval, a németországi Neumburggal, az osztrák Judendorf-Strassengellel, a finnországi Lietóval, valamint a franciaországi Wavignies-val. A kapcsolatok a városi szintű együttműködés mellett családi, iskolai cserekapcsolatokban, közös kulturális rendezvényekben is megnyilvánulnak Az iskola rövid bemutatása Intézményünk az 1991/1992. tanévben kezdte meg működését a Komáromhoz 8 km-re levő Ács nagyközségben. Ehhez a jogalapot a /91/XV. számú Művelődési és Közoktatási Minisztérium által kiadott engedély adta meg. Ekkor az elsődleges cél az Ács és vonzáskörzetéhez tartozó 8. osztály végzett gyermekek

9 beiskolázása volt az alapítványi fenntartású idegen nyelvi gépíró és gyorsíró szakképesítést nyújtó intézménybe. Ekkor a tantestület 4 főállású és 3 óraadó pedagógusból állt, a tanulói létszám pedig 23 fő volt. A diákok német, angol és francia nyelvet tanulhattak, és a vizuális kultúra tantárgyban megmutathatták kreativitásukat, megismerkedhettek a magyar néprajzi kultúrával. A következő tanévekben több és több tanuló jelentkezett az ácsi iskolába. Ezért addigi helyéről, a Zichy család kastélyából átköltözött a cukorgyár két óvodaépületébe, illetve volt munkásszállására, ahol 80 fős kollégiumot működtetett az intézmény. Új szakágat is bevezettünk: az érettségizetteknek a középfokú ügyintézőtitkár, ami abban az időben az ügyviteli oktatás modern ágazata volt. Ezután szinte minden évben született az intézmény oktatásában új. A /937IX. MKM engedély szerint saját középiskolai iskolakísérletbe kezdetett. Ezen kísérlet a négyéves középfokú ügyintéző-titkár tagozatot jelentette, amely az érettségire történő elkészítés mellett szakképesítést is nyújtott. Két osztállyal indult meg az oktatás ebben a formában. A kísérleti években több középiskola is kérte intézményünk engedélyét követő iskolaként. Ugyancsak az 1993/1994. tanévben vezette be iskolánk a felsőfokú szakképesítésű ügyintéző-titkár tagozatot, amely harmadik volt az országban. Két osztállyal kezdte meg munkáját ez a tagozat. A létszám hirtelen felszökkenése már kevésnek mutatta az ácsi lehetőségeket. Az épületbővítésre nem volt kilátás, saját iskola építésére pedig a szűkös anyagi helyzet nem adott lehetőséget. Ekkor az iskola Komárom városba költözött a csak részlegesen használatos Kelemen László utcai önkormányzati épületbe. Itt a helyi gyógypedagógiai iskolások tanműhelyi foglalkozásaival párhuzamosan folyt az oktatás. Az 1994/1995. tanévet az iskola saját ingatlanán kezdhette meg, ami nagyobb lehetőségeket nyújtott minden eddiginél. A volt szovjet laktanya területén vásároltunk a Kincstári és Vagyonkezelő Szervezettől a főúttal párhuzamosan két 1200 m2-es kétszintes épületet, hozzátartozóan 7000 m2 föld-ingatlannal. Az épületek állaga erőn felüli anyagi források megteremtését kívánta a felújítási folyamatban. Éppen ezért a belakhatóságot lépésről lépésre tettük lehetővé, ahogyan a tanulólétszám növekedése is megkívánta. Ettől a tanévtől már egy helyen működtettük az iskola minden tagozatát és a kollégiumot. Az intézménynek van ebédlője konyhával, kisebb terme (92 m2) a testneveléshez és hozzá öltőzők, kémia, fizika szaktanterme, számítógép- és írógéptermei az egészen modernnek mondható tárgyi felszereltséggel. Ugyancsak ennek az évnek a krónikájához tartozik a komáromi Jókai Mór Gimnáziummal kötött együttműködésünk, amelyben az általuk indított ügyintéző-titkár középfokú képzéshez iskolánk nemcsak szakmai segítséget nyújtott, hanem a szakmai órákat is mi adtuk tanulóiknak. Az 1995/1996. tanévben újat a középfokú külkereskedelmi ügyintéző ágazat hozott, ahová érettségivel jelentkeztek a tanulók. A következő tanévben (1996/1997.) a felsőfokú (vámkezelő) vámügyintéző képesítés megszerzésére nappali felkészítés indult be. Mind a mai napig népszerű az 1994 szeptemberében meghirdetett szakmunkások szak-középiskolája nappali tagozata és az ugyanebben az iskolaévben megkezdett levelező majd esti tagozati oktatás, amely nevében változott, de a mai napig a fel-nőtt korúak érettségihez jutását segíti. 1996/1997-ben indítottuk a felsőfokú menedzserasszisztensi képzést egy csoporttal. Közben az intézmény különféle szaktanfolyamokat, Országos Képzési Jegyzék szerinti szakmai vizsgáztatásokat szervezett, ami abban az időben úttörő lépésnek számított az oktatásban. Ilyen volt a kisvállalkozások gazdasági ügyintézője, az alap-fokú számítógép-kezelő szakképesítés. a humán érdeklődésű diákok a fenti tanévtől jelentkezhettek a drámatagozatra, aminek eredményei, sikerei mind nagyobb méreteket öltöttek. Az évek során az intézmény egyre többet hallatott magáról a tanulmányi és sportsikerei révén. Több alkalommal I-II. és III-IV. helyezést értek el tanulóink a Magyarország az én hazám Örökségünk 48, a Szakmunkástanulók Közismeretei Tanulmányi Versenyén magyar irodalomból, magyar nyelvtanból, történelemből, fizikából, az országos Középiskolai Tanulmányi Verseny körzeti fordulóin angolnyelvből, magyar irodalomból, nyelvtanból, történelemből, a Less Nándor Országos Földrajz-versenyen IX-XIII. helyezéseket hoztak el a szakközépiskolai tanulók, van Kazinczy-érmesünk, Kazinczy-különdíjasunk, és minden évben bejut 1-2 tanulónk az Országos Szép Magyar Beszéd Verseny megyei fordulójába, V-VII. helyezéseket értünk el az Implom József Országos Helyesírási Versenyeken, az Országos Drámajáték Versenyen, díjasaink vannak az Országos Édes Anyanyelvünk Versenyben, megyei-regionális I-V. helyezéseket értünk el kézilabda-kupákon, voltunk I. helyezettek az országos flooball bajnokságon lány kategóriában, több labdajátékban a Nemzetközi Kempelen- és a Megyei Bláthy-kupán és többi meghirdetett kupajátékokon I. lettünk. Tanulóink sok-sok művelődési és egyéb más (katasztrófavédelmi, honvédelmi, vöröskeresztes, illemtani, olimpiai stb.) versenyen kiválóan képviselték iskolájukat, illetve készítettek értékes pályázatokat.

10 Tagozatainkon már a kezdetben magas szinten oktattuk az idegen nyelveket (angol, német, francia, szláv nyelvek), számítástechnikát, művészeti ismereteket. Iskolánk időközben 24 tantermesre bővült, amelyhez szaktantermek (előadók, tanirodák, elektronikus írógép, informatikai) tartoznak. Az elmúlt évektől a vendéglátás-turizmus szakmai alapozó oktatás vonalát is erősítjük. Beindult a szakácsés pincér-képzés. a következőkben pedig a műszaki irányultságú fiataloknak kínálunk olyan szakmákat, amelyek biztos munkalehető-séfet és színvonalas fizetést nyújt környezetünkben. A 170 fős kollégium egy épületben van oktatási intézményünkkel, ahová a különböző komfortkategóriák szerint várjuk a távollakó, az iskolát naponta nehezen megközelíteni tudó gyerekeket, tanulókat a középiskolás és a felsőszintű szakmai képzésekben részt vevő nagydiákokkal együtt. Itt szállásoljuk el a hazai és külföldi partneriskolánktól érkező vendégeinket is szeptemberére megvalósult egy multifunkcionális épület kialakítása, amely alkalmas sportolásra, színházi előadások, bálok, rendezvények megtartására. Büszkék vagyunk tanulmányi és sporteredményeinkre és az Ökoiskola címe elnyerésére. Az Oktatási és Kulturális Minisztérium és a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium pályázatán intézményünk második alkalommal elnyerte az Ökoiskola címet. A cím azoknak a nevelési-oktatási intézményeknek az elismerését szolgálja, melyek átgondoltan, intézményesítetten, rendszer-szerűen foglalkoznak a környezettudatosság, a fenntartható fogyasztás és fejlődés pedagógiájának gyakorlati megvalósításával, a környezeti neveléssel. Az Ökoiskola cím adományozása kapcsolódik az ENSZ A fenntarthatóságra oktatás évtizedének programjához. A cím elnyerésének előnyei: - A nemzetközi kritériumokkal összhangban kialakított magyar "ökoiskola" kritériumrendszer intézményünk megkülönböztető minőségjelzője lett, mely vonzóvá teszi az iskolát a szülők számára, és pozitív külső visszajelzést nyújt az iskola munkájáról a fenntartó számára. - Az állami kezdeményezésre létrejövő hálózat tagjaként iskolánk nagyobb eséllyel vehet részt a környezeti nevelési, a fenntarthatóság pedagógiájával kapcsolatos pályázatokon. - Intézményünk a cím elnyerésével az Ökoiskolák Hálózatának tagja lett, hazai és nemzetközi kapcsolatrendszere bővül, a Hálózat programjai segítik szakmai fejlődésünket. - Tanulóink részt vehetnek a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium ökoiskoláknak szervezett környezetés természetvédelmi tárgyú programjain, rendezvényein, pályázatain. Intézményfenntartó alapítványunk 2007-től tagja a Innovatív Szakképzésért Térségi Integrált Szakképző Központ Non-profit Kiemelkedően Közhasznú Kft.-nek, melynek székhelye Komáromban is volt. A TISZK a Közép-dunántúli régióban működő hét szakképző intézményt és 1 gazdasági társaságot összefogó szakmai szervezet, amely a következő években szakmai együttműködésükkel kívánnak megfelelni a munkaerő-piaci elvárásoknak. A TISZK tagjai Kiss-Kempelen Alapítvány Ajkai Szent-Györgyi Albert Szakközépiskoláért Alapítvány Bánhidai Ipari Tanoda Alapítvány Chevron Szakképzési, Átképzési, Felnőttképzési és Szolgáltató Kft. Euro-iskoláért Kiemelten Közhasznú Alapítvány Művészetért Közalapítvány Székesfehérvár-Maroshegyi Kulturális Egyesület TIT Fejér Megyei Egyesülete A TISZK intézményei Kempelen Farkas Gazdasági, Vendéglátó, Idegenforgalmi Alapítványi Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium 2900 Komárom, Frigyes tér 2-3. Szent-Györgyi Albert Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium 8400 Ajka, Kandó Kálmán lakótelep 4. Bánhidai Ipari Tanoda Alapítványi Szakiskola 2800 Tatabánya, Árpád út 66. Gyakorlati szakképzőhely Eurokt-Akadémia Szakképző Iskola 2500 Esztergom, Kis Duna sétány 11. Hang-Szín-Tér Művészeti Szakközépiskola, Alapfokú Művészetoktatási Intézmény és Kollégium 8053 Bodajk, Petőfi út 7. Dr. Lauschmann Gyula Jazz Szakközépiskola 8000 Székesfehérvár, Wattay u. 9. Gárdonyi Géza Szakiskola 8000 Székesfehérvár, Sóstó ltp. 1. TIT Szakközépiskola 8000 Székesfehérvár, III. Béla király tér 1.

11 Az intézmény képzési struktúrája Általános iskola Szakiskolai képzés évfolyamon - vendéglátás-idegenforgalom (szakács, pincér szakmai alapozó oktatás kifutó oktatási formaként utoljára a 2012/2013. tanévben indult) Szakközépiskolai képzés évfolyamon - szakmacsoportos alapozó oktatás (9-10): -- gazdasági-szolgáltatási szakterület - szakmai alapozó oktatás (11-12): -- közlekedési -- kereskedelem-marketing, üzleti adminisztráció -- művelődés, közművelődés, kommunikáció - szakmai alapozó oktatás (9-12): -- informatika -- elektronika-elektrotechnika -- belügyi rendészeti évfolyamon Felnőttek középiskolája - esti tagozat Kollégiumi nevelés Szakmai képzés 8 évfolyamra épülő hároméves OKJ-s szakképzés Középiskolai végzettségre épülő OKJ-s szakképzés Érettségire épülő OKJ-s szakképzés Kollégiumi nevelés esti tagozat esti tagozat esti tagozat A kerettanterv és a helyi tanterv követelményeit figyelembe véve a tantestület feladata, hogy a tanulókat felkészítse - az érettségi vizsgára (a 12. évfolyam befejezése után a sikeresen lezárt tantárgyi előmeneteleket követően, szakiskolában a szakmai vizsga letételét követően a évfolyamon folytatott tanulmányok beszámításával a középiskolai tanulmányok lezárása után), - a munkába állásra, - előkészít a szakképzésbe való bekapcsolódásra, - a szakképesítő vizsgára, - a felsőfokú tanulmányokra 1.3. A pedagógiai program teljesítésének feltételrendszere Tárgyi feltételek Az intézmény önálló iskolaépülettel és hozzátartozó földes és aszfaltos udvarral rendelkezik a város jól megközelíthető helyén, a főúttal (Klapka György út) párhuzamosan. A Kempelen Farkas Szakképző és Kollégium 1994-ben költözött Komáromba a volt Frigyes magyar, majd szovjet laktanya területére. A továbbiakban a fenntartó és az iskola vezetősége kereste a lehetőséget oktatási célra használható épület és földingatlan vásárlására, lehetőleg az épületegyüttes környezetében. Sikerült megtalálni és megvásárolni a közvetlen telekszomszéd ingatlanokat - melyeket 3 m széles, önkormányzati tulajdonú aszfaltozott gyalogút választ el jelenleg egymástól - megfelelő földszintes épületegyüttest, ami a Frigyes laktanya idejében lóistálló, vegyesen takarmányos és ápolói szállás volt, a szovjet időkben pedig élelmiszerbolt működött benne. A mellette fekvő pormentes, burkolattal el-látott területet is meg tudtuk vásárolni, ami jelenlegi funkciója szerint szabadtéri sportpálya és belső úthálózat. Itt lett kialakítva egy kisméretű aszfaltozott kézi-, egy kosárlabdapálya és két kerékpártároló. Az intézmény lakó-pihenő övezeti besorolásban található. Az intézmény tárgyi-technikai fejlesztése folyamatosan történt és történik. Az informatikai eszközök fejlesztése leginkább a szakképzési pályázati támogatásokból valósult meg. A legjelentősebb beruházás a 2006-ban átadott két egymástól különálló régi iskolaépületeket aulával összekötő 1700 m2-es központi épület volt, amiben akadálymentes, a mozgáskorlátozottak számára is elérhető igazgatási helyiségek, tantermek és kollégium lett kialakítva, mindez önerőből. Ebben az évben szakképzési támogatásból az informatikarendszer fejlesztésére és

12 egyéb eszközbeszerzésre, berendezésre is sor kerülhetett. A gazdálkodók fejlesztési (szakképzési) támogatásából és fenntartói kiegészítéssel tanterem- és tanműhely-bővítéseket hajtottunk végre 2008-ban és 2010-ben májusában a Kempelen Szakképző és Kollégium elnyerte az Ökoiskola címet, ami tükrözi környezetkímélő, környezettudatos gondolkodásunkat és magatartásunkat, pedagógiai elveinket. A szaktantermi és szakműhelyi fejlesztésekkel, a gépi berendezések megvásárlásával magas színvonalú oktatás folyhat a vendéglátás szakmacsoportos oktatásban, a szakács, pincér szakmában. Az iskola rendelkezik a középiskolai és szakiskolai oktatás szemléltető eszközeinek alapelemeivel, alapfelszereléseivel. További fejlesztésünk nem elhanyagolható. Az iskola rendelkezik videomagnókkal, televíziókkal, rádiósmagnetofonokkal, írásvetítőkkel, mozgatható nyelvi laborral, szintetizátorral, lemezjátszóval, hangosító berendezéssel, a legmodernebb interaktív táblákkal, projektorokkal, hordozható számítógépekkel. A testnevelési és sportfoglalkozások alapeszközei rendelkezésre állnak, a csoportos és egyéni foglalkozások megtervezését hiányuk nem akadályozza. A testnevelés szabadtéri iskolai feltételeit ki kell alakítani ugrógödör, távolugró sánc megépítésével. A tanári és irodai munkát megfelelő technikai helyzetű irodatechnikai eszközök segítik (számítógépek, fax, telefonok, fénymásolók, írógépek, egyéb irodatechnikai eszközök stb.). A számítástechnikai oktatást több mint száz számítógép segíti, az írógépoktatást pedig 35 IBM-írógép használatával végzik pedagógusaink. A számítógépeken alkalmazott programféleségek megfelelnek az ágazati tantervi követelmények színvonalának. További feladata a fenntartónak az iskola területén található épület átalakítása, felújítása az oktatás érdekében Személyi feltételek Iskolánk fejlődését jól mutatja, hogy az első tanévében 4 főállású és 3 óraadó pedagógus látta el a tanulók oktatásával kapcsolatos teendőket, jelenleg pedig több mint 60 főállású és óraadó szakember foglalkozik a tanulókkal nappali és esti tagozaton egyaránt. Tanév Szakközépiskola évfolyamán, szakiskola szakm. előkészítő, ill. szakképző évfolyamán közismereti szakmai tárgyat Szakiskola, szakközépiskola, szakképző évfolyamán középiskolai végzettséghez kötött nem felsőfokú szakmát Kollégiumban foglalkoztatott Összesen t a n í t 2009/ / / / Az intézményben dolgozó pedagógusok végzettsége főiskolai és egyetemi vagy megfelelő szakirányú felsőfokú képzettség. A szakmai fejlődés és a még hathatósabb tanári munka érdekében a pedagógusaink folyamatosan részt vesznek egyetemi tanulmányokban, illetve tanártovábbképzéseken. A képzések keretein belül elsajátítják a szakmai, elméleti és gyakorlati oktatáshoz szükséges legújabb pedagógiai eljárásokat, módszereket. Ezen felül a még eredményesebb és színvonalasabb oktatás érdekében folyamatosan önképzést vállalnak. Új tanórai foglalkozásokat igényel a kompetencia alapú oktatás, ehhez is szükséges a legfrissebb pedagógiai és egyéb szakirodalom megismerése. Büszkén mondhatjuk el az iskolában oktató pedagógusainkról, hogy a nevelőtestület tagjai között vannak, akiknek szaktudományi doktori címe, drámapedagógiai felkészültsége, speciális kollégiumi tudása, továbbá számítástechnikai, interaktív eszközök használati ismerete, idegennyelvtudása van. A tantestület tagja tantárgyi szakértő, közoktatási szakértő, illetve olyan kollega, akinek a pedagógusmunkáját állami elismerésben részesítették vagy a fenntartó különdíjjal értékelte. Az iskola nevelő-oktató munkáját fő- és mellékállásban további alkalmazottak segítik.

13 Tanév Nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő Pedagógiai asszisztens, szabadidő tervező Műszaki vezető Nem pedagógus munkakörben dolgozók Egyéb m u n k a k ö r ö k Iskolatitkár, ügyintéző, gazdasági dolgozó, ügyviteli dolgozó Műszaki dolgozó, laboráns, oktatás technikus, kisegítő dolgozó, számítógép kezelő és rendszerprogramozó, könyvtáros technikus és asszisztens Konyhai dolgozó, étkeztetésben foglalkoztatott Összesen 2009/ / / / A 2011/2012. tanévben a nem pedagógus munkakörben dolgozók körében intézményünk alkalmaz rendszergazdai munkakörben egy főt. Megállapíthatjuk, hogy az iskolában a nevelő-oktató munka és az intézményi működés személyi feltételei biztosítottak. Minden adott az eredményes és hatékony munkavégzéshez. Az intézmény dolgozóinak megoszlása Főállású pedagógus (35%) Óraadó (9%) 17% 16% 3% 4% 5% 11% 9% 35% Közismeretet tanító (16%) Szakmai tantárgyat tanító (17%) Érettségi utáni OKJ-n tanító (3%) Kollégiumi nevelőtanár (4%) Nev-okt. munkát közvetlenül segítő (5%) Egyéb,nem ped. munkát végző (11%)

14 a) AZ ISKOLA NEVELÉSI PROGRAMJA aa) Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, értékei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai Intézményünk pedagógiai programja meghatározza az iskola nevelési programját, ennek keretén belül az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai értékeit. Értékek célok feladatok dialektikája (diagram) ÉRTÉKEK RENDSZERE Nkt. értékkatalógusa Az iskola önmeghatározása alapján deklarált (helyi) értékek CÉLOK FELADATOK 1. A nevelő oktató munka pedagógiai alapelvei és értékei Az iskola cél- és feladatrendszerének pedagógiai alapelvei a tudatosság elve tervszerűség elve az aktivitás elve a gyermeki személyiség figyelembevételének elve a nevelő irányító szerepeinek elve a nevelő hatások egységének elve

15 A tudatosság elve A pedagógus kritikával szemléli a végzett munkát, folyamatosan elemzi, értékeli az elért eredményeket, keresi az új módszereket, eszközöket. A tanuló tudatosan sajátítsa el az erkölcsi szabályokat, legyen képes önálló ítéletre, helyes magatartásra. A tervszerűség elve A nevelés tervezésének mozzanatai: helyzetfelismerés, a neveltségi szint megállapítása, feladatok meghatározása, mód-szerek, eszközök megállapítása, a nevelési tényezők egybehangolása. Rendszeresség, következetesség, fokozatosság és folyamatosság a nevelési terv összeállításában. Az aktivitás elve A magatartás szabályait, az erkölcsi elveket ne csak magyarázzuk, hanem gyakoroltassuk is. Egymás segítése a tanú-lásban, a munkában, a jó tanulmányi és fegyelmi rend kialakítása, a tanuló bevonása az új ismeretek megszerzésébe, önálló problémamegoldásra neveléssel. A gyermeki személyiség figyelembevételének elve Figyelembe kell venni a gyermek életkori sajátosságait, egyéni fejlettségi szintjét, de az egyéniség tiszteletét is. Nem szabad a gyermek képességeit, erejét túlbecsülni, sem lebecsülni, abban kell segítenünk, amire egyéni sajátosságai képessé teszik. Legyünk bizalommal a tanulók iránt és kerüljük a gyermek önérzetét sértő bánásmódot (durva hangnem, testi fenyítés, gúnyolódás, tapintat hiánya). Mindig kutassuk az értékeket, a pozitív megközelítés lehetőségét, de vegyük és vetessük észre a hibákat is. Adott esetben ismerjük be tévedésünket, ha ez nem árt a nevelő tekintélyének, sokat használhat a nevelés ügyeinek. A nevelő vezető szerepének elve A nevelő vezető szerepét tekintélye biztosítja, ami nem zárja ki a nevelt önállóságát, sőt annak kialakítására törek-szik. A nevelői tekintély fokozatosan alakul ki, melynek forrása műveltsége, értékes emberi tulajdonságai (határozottság, nyíltság, őszinteség, tárgyilagosság, igényesség, tapintat, jó modor, belső fegyelmezettség, külső rendezettség, ápoltság) a gyermek alapos ismerete és szeretete, valamint az a képessége, hogy a gyermekkel bánni tud.

16 A nevelőhatások egységének elve Az egységes nevelés előfeltétele és alapja, hogy a tantestület az egységes nevelési elveket kövesse, közösséget alkotva. A nevelő tevékenységben az alapelvek szorosan összefüggenek, pedagógiai munkánk során a leghatékonyabb elveket koordinálni és érvényesíteni tudjuk. Pedagógiai munkánk nevelési tevékenységünk konkrét céljait és feladatait az osztályfőnöki munkaközösség munkaterve is tartalmazza. A nevelés hatékonyságának eszközei és eljárásai lehetnek: a megfigyelés, beszélgetés, kérdőívek kitöltése, statisztikai adatok tanulmányozása. Módszereink: a követelés, a meggyőzés és a gyakorlás A követelmények megfogalmazása legyen határozott, érthető és teljesíthető, következetes és gyermekközpontú, a helyes magatartásra és cselekvésre irányuló. Ne csak elmarasztalás, hanem bíztatás, elismerés, jutalmazás is történjen. A meggyőzés sokféle eszköze közül a legfontosabbak az oktatás, példa, bírálat, önkritika, beszélgetés. Az oktatás nemcsak a tantárgyakra vonatkozhat, hanem a maga-tartás szabályaira is. A példa eredetét tekintve lehet tervszerű és önkénytelen, hatását tekintve pozitív és negatív is. A negatív példának nem szabad vonzónak lennie, ezzel óvatosan bánjunk. A bírálat erkölcsi értékelés, abból a célból, hogy egy adott cselekedet helyes vagy helytelen, a tanuló illetve a közösség szempontjából. Az önkritika a bírálat legfejlettebb foka, amit maga a tanuló kell, hogy végezzen, aki a hibát elkövette. Őszinteségre, megbánásra kell, hogy épüljön, belső szükségletből kell fakadnia, különben képmutatáshoz vezethet. A beszélgetés lehet egyéni és közös, a nevelő dönti el melyik lesz hasznosabb. Az osztályfőnökök tanmenetbe ágyazva döntik el, hogy mikor milyen témában történjen az osztályfőnöki órán. A gyakorlás módszerében az a lényeg, hogy a követelések megvalósulását szolgálja. Az ismétlődő cselekvés folyamatában alakítjuk a tanuló pozitív erkölcsi vonásait, készségeit, szokásait és küzdünk a már kialakult negatív vonások és szokások ellen Az emberi magatartás általános értékei Az iskola: értékrendjében emberközpontú, humanista;

17 tanulóinak elsősorban az ember tiszteletén, megértésén és szükség szerinti segítésén,a másság elfogadásán alapuló humanista értékekkel kell rendelkezniük. A gyermeket nem érheti semmilyen okból hátrányos megkülönböztetés; értékként preferálja az aktivitást, kezdeményezőkészséget, döntési képességet, az innovativitást, mert ezek olyan tulajdonságok, amelyek birtokában a tanulók irányítani képesek majd későbbi életüket. tanulói a sokoldalú személyiségfejlesztés eredményeképp maguk is aktív részesei legyenek egy derűs, harmonikus iskolai közösségnek A helyi értékek meghatározása Fontos, hogy intézményünk minőségbiztosítási rendszere segítségével folyamatosan fejlessze oktató nevelő munkáját, melynek középpontjában a tanulók állnak. Célunk olyan széles körű általános műveltség biztosítása, amely jó alapot ad a középiskolákban történő helytálláshoz. Tanulóink számára biztosítani kívánjuk mindazon ismeretek átadását, azoknak az alapkészségeknek és képességeknek kialakítását és fejlesztését, melyek életkori adottságaiknak megfelelnek, és szükségesek ahhoz, hogy fejlődésük töretlen legyen, megalapozva a felnőtt életben való boldogulásukat. Olyan intézményért dolgozunk nap mint nap, amit alapvetően a gyerekek érdeke határoz meg, törekszünk a partnerközpontú gondolkodás és tevékenységrendszer megvalósítására az európai klasszikus értékrend alapján. Szeretnénk elérni, hogy iskolánkban jól érezzék magukat a partnereink, kiváltképpen a tanulók, pedagógusok a gyerekek szülei. Legyen iskolánk és környezete esztétikus, vonzó, ahol a munka végzése megfelel a XXI. században jogosan elvárhatónak. Törekszünk arra, hogy intézményünk hírnevét folyamatosan növeljük, nevünket minél szélesebb körben tegyük ismertté a kerületi oktatásügyben és a közéletben. A nevelés-oktatás során arra kell törekedni, hogy a tanulókban kialakítsuk a fogékonyságot az alábbi értékekkel kapcsolatban: o nemzeti, lelki, érzelmi, tradicionális és konzervatív értékrendünk o az emberiség közös értékei o a demokrácia értékei o európai, humán, illetve transzcendentális értékek

18 A nevelés keretében kívánatosnak tartjuk a tanulók személyes szociálisan értékes, tehát közösségfejlesztő és ún. önfejlesztő magatartásának alakítását, az ennek megfelelő tevékenységi formák gyakoroltatását. Törekszünk a nemkívánatos tanulói megnyilvánulások leépítésére. Társadalmi elvárás, hogy felkészítsük tanulóinkat a magasrendű és közjót szolgáló aktivitásra. A személyiség fejlesztésben meghatározó szerepet töltenek be a jó szokások, példaképek, eszményképek és meggyőződések. Ehhez partnernek kérjük a szülői házat, a családot (szülői munkaközösséggel kooperatív kapcsolat, szülők iskolája előadás sorozat stb.). 2. Az iskola cél- és feladatrendszere 2.1. Alapvető feladatunknak tekintjük - az értékközvetítést, értékteremtést: egy helyi nevelési értékrendszer kialakítását és megvalósítását. - Erre irányuló pedagógiai tevékenységünk középpontjában az erkölcsi nevelés áll, - amely alapja: a demokrácia, a nemzeti és az európai, humanista értékrend, - tárgya: a gyermeki jellem, figyelembe véve az életkori, értelmi és környezeti tényezők hatását, - célja: a tanuló jellemformálása és felkészítése az értékes életre, amely a társadalmilag hasznos és egyénileg eredményes magatartás- és tevékenységformák kialakítását jelenti. - Megfelelő hangsúlyt és időt biztosítunk értékrendszerünk kialakítására, az értékek iránti figyelem felkeltésére, megfigyeltetésükre, elismerésükre, rangsorolásukra, megszilárdításukra Az iskola cél- és feladatrendszere - általános vonatkozásban a Nemzeti Alaptanterv alapelve, az érettségi vizsga és a szakmai vizsgakövetelmények, - helyi szinten a nevelőtestület és a munkaerő-piaci, felhasználói igények határozzák meg C é l o k Végzett tanulóink a.) Legyenek képesek a testileg, szellemileg, érzelmileg és erkölcsileg egészséges életvitelre.

19 b.) c.) a. Legyenek szellemileg fogékonyak, érzelemben gazdagok, erkölcsösek. b. Legyen akaraterejük és fegyelmezettségük, legyenek képesek a kudarcok leküzdésére. c. Tudjanak megújulni és alkalmazkodni, ha szükséges. Rendelkezzenek a társas emberi léthez nélkülözhetetlen szokások és magatartásmódok ismeretével és gyakorlatával. a. Szeressék tágabb és szűkebb hazájukat, kötődjenek a nagyobb és kisebb közösségekhez (család, barátok, osztály, iskola, település, nemzet), érezzék, tudják, hogy hová tartoznak és miért. b. Legyenek felelősek önmagukért, másokért, a közösségért. c. Legyenek határozottak, de toleránsak, következetesek, de változásokra is képesek, állhatatosak. d. Ismerjék az emberek közötti érintkezés, a kommunikáció elfogadott normáit és helyes formáit, tudjanak illően viselkedni. Legyenek képesek a társadalmi munkamegosztásba való későbbi bekapcsolódásra (továbbtanulás, munkaválla-lás). a. Rendelkezzenek a társadalmilag szükséges, korszerű, a továbbtanulást biztosító ismeretekkel, szilárd alapképességekkel, legyenek képesek bekapcsolódni az élethosszig tartó tanulásba. b. Szeressenek tanulni, ismerjék képességeiket, legyenek képesek az önálló ismeretszerzésre, ismerjék a tanulás módszereit. c. Legyen a világról és önmagukról reális képük. d. Tudjanak rövidebb és hosszabb távra tervezni, reálisan dönteni Feladatok a nevelési-oktatási célok eléréséhez Az általános emberi személyiségvonások fejlesztése terén - az érzelmek fejlesztése: emberi érzelmek, az értékek tisztelete, elkötelezettség - az akaraterő fejlesztése: céltudatosság, elhatározottság, döntési képesség, kitartás, a kudarcok és akadályok leküzdésének képessége - becsületesség:

20 a jó rossz, helyes helytelen, igaz hamis felismerése, őszinteség, a felelősség vállalása, hűség elvekhez, közösségekhez, emberekhez, önmagukhoz, állhatatosság, az igaz ügy szolgálata, lelkiismeretesség - önismeret, önfejlesztés: a testi és lelki tulajdonságok, adottságok, az erények és hibák ismerete, igényesség önmagukkal szemben, törekvés a javításra, fejlődésre, öntudat, önbecsülés - a tanuláshoz való viszony: céljának ismerete, közelebbi és távolabbi célok kitűzése, az alapvető szellemi és fizikai tanulástechnikák ismerete, készsége, szorgalom, többre való törekvés, a gondolkodás és gondolkodási műveletek képessége megfigyelés elemzés, osztályozás, törvény- és szabályalkotás, emlékezet, asszociáció, következtetés, kombinálás, alkotóképesség stb. - illemtudás: a helyzet felismerésének, elemzésének, az ahhoz való alkalmazkodásának a képessége, az udvarias, illedelmes, de természetes viselkedés szokása beszéd, mozgás, öltözködés stb. A műveltségi anyag ismeret- és tevékenységi köre terén - kommunikációs nevelés: beszéd, olvasás-, írástechnika gyors és értő olvasás, szép formába öntött szövegértés, szövegalkotás, metakommunikáció, nyelvi illem, a mindennapi társas kapcsolatok és az alkalmi megszólítás műfajai és stílusa, informatikai alapismeretek, idegen nyelvi ismeretek - társadalmi, történelmi, politikai, állampolgári nevelés: a magyar történelem legfőbb eseményei, vonulatai, a lakóhely történetének főbb eseményei; kis magyar néprajz szellemi, tárgyi, társadalmi, gazdasági, politikai rendünk jellemzői, állampolgári jogok és kötelességek; bevezetés az ügyviteli rendbe a főbb hivatalok hatáskörei, ügyiratok fogalmazása, űrlapok kitöltése; a szomszédos államok és nemzetek közel-múltjából és jelenéből a leglényegesebb ismeretek, a materializmus, az idealizmus ismérvei, a vallásokról, a felekezetekről, az egyházak szerepe a történelemben, művészetekben, múzeumlátogatás - természettudományos nevelés: tudomány fejlődése, ágai, szerepe az emberiség fejlődésében, alapvető ismeretek, összefüggések és törvények biológiából, kémiából, fizikából és matematikából, a tudományos megismerés alapjai, módszerei megfigyelés, anyaggyűjtés, elemzés, osztályozás, általánosítás - matematikai nevelés: becslések, viszonyítások, mérések sík, tér, térfogat, idő, tömeg stb. mértékegységei, számjegyek, viszony- és műveleti jelek, matematikai alapműveletek, problémamegoldás matematikai

21 alapműveletekkel, a problémamegoldás menete és módszerei, sík- és térformák, geometriai ábrázolások és műveletek alapjai, számítástechnikai alapismeretek - technikai nevelés: a mindennapi életben szükséges technikai ismeretek és jártasságok, a technikai szemlélet, látásmód megalapozása, a mindennapi gyakorlatban használatos anyagok, eszközök és használatuk módjának ismerete, készsége, a matematikában, fizikában, biológiában tanultak integrálása, a manuális készségek fejlesztése, az alapvető grafikonok, statisztikai táblázatok, képi formációk olvasása és készítése - esztétikai nevelés: a rút és a szép, az esztétikailag értékes és értéktelen megkülönböztetése, a szépirodalmi ismeretek és képességek fejlesztése irodalomtörténeti áttekintés, műfaji alapismeretek, a szépirodalmi stílus jellegzetes eszközei, a gyakori versformák, a lírai és epikai művek elemzésében való jártasság, az olvasás megszerettetése, memoriter - zenei nevelés: a dallam-, szöveg-, előadásmód harmóniája, a zenei-énekes műfajok, stílusok, műelemzés, zenetörténeti áttekintés, egy- és többszólamú művek ismerete, megszólaltatása, az éneklés megszerettetése, hangszerfelismerés, a zeneirodalom világhírű darabjainak felismerése, hangversenyés operalátogatás - képzőművészeti nevelés: az ábrázolási technikák ismerete, jártasság az alapvető technikákban, a képzőművészeti alkotások elemzésében, művészet-történeti áttekintés, műemlékek, műkincsek, tárlatok látogatása, iparművészeti formatervezés, a manuális készség fejlesztése - dramatizációs nevelés: a testtartás, a harmonikus mozgás fejlesztése, esztétikuma, a táncfajták jellemzői, alaplépéseiknek és egyszerűbb kommunikációknak ismerete és gyakorlata, a művészi torna alapjainak ismerete, balettbemutató meglátogatása - szomatikus nevelés: a mozgás, a játék- és sportműveltség fejlesztése, az alapvető képességek, teherbíró képesség, edzettség fejlesztése, az igény kialakulása a szellemi-fizikai harmónia biztosítására, az egészséges életmód alapkövetelményeinek ismerete és gyakorlata, a személyi és környezeti higiéniára való nevelés, az elsősegélynyújtás alapeleme, versenyeken részvétel 3. A nevelő-oktató munka eszközei, eljárásai