Diszkriminálnak-e a hazai munkáltatók?

Átírás

1 MUNKATUDOMÁNYI FIGYELÕ Szerkeszti: Dr. Pongrácz László OTLAKÁN KRISZTIÁN Diszkriminálnk-e hzi munkálttók? II. rész A többváltozós elemzésben szereplõ változókról Az álláskeresés elsõ lépését jelentõ beszélgetés kimenetelét befolyásoló tényezõk fontossági sorrendjének és egymáshoz viszonyított szerepük feltárásár logisztikus regresszió-elemzéseket végeztünk. A logisztikus regressziós elemzéseknél z elutsítási esélyeket megváltozttó htásokr koncentráltunk függõ változó értéke 1 volt, h vlkit elutsítottk, és 0 volt, h nem utsították el (zz tlálkozót vgy állást jánlottk neki/visszhívást vgy önéletrjzot kértek tõle). Referenci-csoportként minden független (z elemzésbe bevont mgyrázó) változónál zt ktegóriát válsztottuk, melynek körében legritkábbn fordult elõ z elutsítás így ztán regressziós esélyhánydosok mindig zt muttják meg, hogy z dott jellemzõ milyen mértékben növeli z elutsítás esélyét referenci-csoport esélyeihez képest. A felhsznált változók (zárójelben z dott változó ktegóriái szerepelnek; modellekben referenciként szolgáló ktegóriákt dõlten szedtük): jelentkezõ szármzásánk htását két eltérõ formábn is elemeztük: dichotóm változtbn csk rom és nem rom szármzást különböztettük meg (nem rom; rom); z összetett változtbn jelentkezõ szármzását és ( romák esetében) z rr dott rekciót egyetlen változób kódoltuk (nem rom; elfogdó; látens diszkrimintív; nyílt diszkrimintív); 1 jelentkezõ neme (nõ; férfi); munkálttó kérdései: (tettek fel kérdést; nem tettek fel kérdést); meghirdetett állás jellege (személyes érintkezéssel nem vgy lig járó; személyes érintkezéssel járó). A mgyrázó változók körét mindig lépésrõl-lépésre bõvítettük, hogy figyelemmel kísérhessük, megváltozik-e modellben korábbn szereplõ változók htás z újbb változó bevonásávl. A változókt mgyrázóerejük sorrendjében emeltük modellekbe, legngyobb htású változóvl kezdve. Az elemzést elvégeztük z összes jelentkezõ, illetve külön-külön romák és nem romák körében. Az eredmények értelmezésekor kpott esélyhánydosok ngyságát és szignifiknci-szintjét tekintettük iránydónk. Milyen tényezõk befolyásolják z elutsítási esélyeket áltlábn? A szármzás htás A tesztbeszélgetések kimenetelére z összes jelentkezõ körében jelentkezõ szármzás, illetve rom jelentkezõk esetében szármzásr dott rekció volt legngyobb htássl. A szármzás és szármzási rekció jelentõségét jól jellemzi, hogy ez z egyváltozós modell is illeszkedik z dtinkr: nem túl mgs mgyrázó erõ mellett is szignifikánsn jvult tláltmátrix helyes besorolásink rány. Az elfogdó rekciójú munkálttók õszinték. Ezt jelzi, hogy z elfogdó rekciót kpó rom jelentkezõket ugynolyn eséllyel utsították el, mint nem romákt. (1. táblázt/1. modell) Az állás megszerzésére szignifikán- Otlkán Krisztián szociológus. A kuttást TÁRKI Zrt. z OFA megbízásából (OFA 5341) készítette. 1 A szármzás htásánk vizsgált során z lpvetõ cél z volt, hogy rom szármzásúk elutsítási esélyeit nem romákévl összevessük. Ez z összehsonlítás teljes mintán szármzás dichotóm változójávl minden további nélkül megvlósíthtó. H viszont szármzást csk ebben formábn kódoltuk voln, kkor szármzásr dott munkálttói rekció htását (minek csk rom jelentkezõk körében volt értéke) kizárólg romák egymás közötti esélykülönbségeinek feltárásár hsználhttuk voln. A munkálttói diszkrimináció vizsgáltkor zonbn fontosnk trtottuk zt is, hogy szármzásr dott rekció htását nem romák esélyeivel is összevethessük. Ezért kétféle szármzássl összefüggõ információt (tehát szármzást egyfelõl és szármzás megerõsítésére dott rekciót másfelõl) külön-külön és egy közös változó formájábn is felhsználtuk z elemzések során. A közös változón minden jelentkezõnek vn értéke, mi lehetõvé teszi, hogy szármzás elutsítási esélyekre gykorolt htását részleteiben is elemezzük: tehát válszt tudjunk dni pl. rr kérdésre, hogy mennyiben tér el nem rom jelentkezõk elutsítási esélyétõl zon romák esélye, kiknek munkálttó telefonbeszélgetés során zt mondt, nem jelent gondot cigány szármzásuk. Ez rovt,,közösen jövõ munkhelyeiért Alpítvány támogtásávl jött létre ÁPRILIS

2 sn rosszbb kilátási vnnk viszont zoknk, kik munkálttótól látens, vgy nyílt diszkrimintív visszjelzést kptk: nem rom szármzásúkhoz képest z elõbbi csoportbn gykoribb, z utóbbi csoportbn pedig sokkl gykoribb z elutsítás. A jelentkezõ nemének htás Az iménti modellt nem változójávl kiegészítve egyértelmû, hogy férfikt tesztelésben szereplõ munkkörök 2 esetében ngyobb eséllyel utsították el, mint nõket. (1. táblázt/2. modell) 1. táblázt Az elutsítási esély logisztikus regressziós modelljeinek prméterei z egyes mgyrázó változók lépésenkénti bevonásávl Szármzás és rekciój (ref.: nem rom) Elfogdó Látens diszkrimintív Nyíltn diszkrimintív A jelentkezõ neme (ref.: Nõ) Férfi A munkálttói kérdések (ref.: tettek fel kérdést) Nem tettek fel kérdést Az állás jellege (ref.: Személyes érintkezéssel nem vgy lig járó Személyes érintkezéssel járó 1. modell 3.2*** 48.00*** 2. modell 2.6** 52.9*** 3. modell 4.1*** 195.0*** 4. modell 3.3** 181.1*** - c 5.2*** 7.6*** 8.2*** - c - c 21.5*** 24.8*** - c - c - c 2.4* A modell mgyrázóereje A tláltmátrix helyes tláltink rány (%) b 88.4*** A tláltmátrix helyes tláltink rány függõ változó 1 értékû ktegóriájábn (,,Elutsították ) (%) *** 29.5 N : Csk zokt z esélyhánydosokt tüntettük fel, melyek ***1-es, **5-ös vgy *0.1-es módusszl vló becsléshez képest ***1-es, **5-ös vgy *0.1-es szignifiknci szinten jobb-e Következõ lépésként munkálttói kérdések htását vontuk be modellbe: mennyiben munkálttó nem tesz fel kérdést jelentkezõnek, kkor z elutsítás esélye több tízszeresére nõ zokéhoz képest, kik kptk leglább egy kérdést. Vgyis jelentkezés kedvezõ vgy kedvezõtlen kimenetelét befolyásolj munkálttó érdeklõdését jelzõ kérdések léte vgy hiány. (1. táblázt/3. modell) A bõvítés következtében modellben eddig szereplõ jellemzõk htásánk irány nem változott, de nyílt diszkrimintív rekció htás ngymértékben, látens diszkriminációé pedig kismértékben megnõtt. A meghirdetett állás jellegének szerepe modellben kicsi, mi zt jelzi, hogy munkálttó döntését többi jellemzõ (szármzás, nem, illetve kérdésekben kifejezõdõ érdeklõdés) mellett z állás jellege lig befolyásolj. (1. táblázt/4. modell) Azonbn ez htás h kicsi is,,önálló (hiszen személyes érintkezés fokábn különbözõ állásoknál úgy tér el szignifikánsn z elutsítás esélye, hogy szármzási rekciót, jelentkezõ nemét és munkálttói kérdések létét/hiányát kontroll ltt trtjuk), s ezért említésre méltó, hogy személyes érintkezést feltételezõ munkhelyekre áltlábn véve vlmivel nehezebb bejutni, mint zokr, melyek háttérjellegû munkávl járnk. A legtágbb, vgyis négy mgyrázó változót trtlmzó modell lpján következõ kijelentések tehetõk: Azon rom jelentkezõk elutsítási esélye, kiknek munkálttó zt mondt, hogy nem jelent problémát szármzásuk, megegyezik nem rom jelentkezõk esélyével. A jelentkezõk elutsítási esélyét rom szármzásr dott nyílt diszkrimintív rekció növeli leginkább. A szármzásr dott látens diszkrimintív rekció negtív htás meg sem közelíti nyílt diszkrimintív rekcióét. A férfik nõkhöz képest hátránybn vnnk vizsgált állástípusok munkhelyeinek megszerzése terén. A jelentkezõ elutsítási esélyeire (miközben többi változó htását kiszûrjük) kedvezõ htássl vn, h munkálttó kérdést tesz fel neki ez rr utl, hogy h jelentkezõ már felkeltette munkálttó érdeklõdését, kkor sokkl jobbk z esélyei továbbikr, mint ellenkezõ esetben. 2 Ezek: bolti eldó, pultos/felszolgáló, telemrketinges, tkrító, futár ÁPRILIS 33

3 Az állástípus jellegének htás, zt z egyébként minden szempontból érthetõ jelenséget jelzi, hogy személyes érintkezéssel járó munkkörök betöltésekor munkálttók körültekintõbben járnk el, vgyis hjlmosbbk z elutsításr. A következõ táblázt második oszlopábn jelentkezõ szármzását és z rr dott rekciót indikáló változót szármzás dichotóm változójávl helyettesítettük. (2.táblázt, 4./B modell) Az így kpott modell lpján kijelenthetõ, hogy rom szármzás z elutsítási esélyeket nem rom szármzásúk esélyeihez képest megnöveli, de szármzásnk önmgábn sokkl kisebb z elutsítást érintõ mgyrázóereje, mint szármzásr dott munkálttói rekciónk. A két modell közötti másik szembetûnõ különbség megpályázott állás jellegénél, illetve munkálttói kérdéseknél figyelhetõ meg. Az állás jellegének korábbn lcsony szignifiknciszintje megnõtt, míg munkálttói kérdések hiány vlmivel kisebb mértékben növeli z elutsítási esélyeket, mint szármzási rekciót is trtlmzó modellben. Mindez ugynzt jelzi, mit kereszttáblás elemzésekben már tpsztlhttunk: munkálttó szármzásr dott rekciój meghirdetett állás jellegéhez igzodik. Milyen tényezõk befolyásolják z elutsítási esélyeket romák, illetve nem romák körében? Az lábbi modelleknél mint felosztásávl kiküszöböltük szármzás htását, így z zonos szármzású jelentkezõk elutsítási esélyeire htó jellemzõket vizsgálhttuk. A rom álláskeresõknél természetesen A rom szármzás dichotóm, illetve összetett változóját trtlmzó logisztikus regressziós modellek prméterei Szármzás és rekciój (ref.: Nem rom) Elfogdó Látens diszkrimintív Nyíltn diszkrimintív Szármzás (ref.: Nem rom) Rom többi jellemzõ mellett tekintetbe vettük munkálttó rom szármzásr dott rekcióját is. A mint szétbontásávl rom szármzásr dott különbözõ rekciók htásvizsgáltánál referenci-csoportot is romák lkotják eltérõen korábbi modellektõl, hol z elutsítási esélyek változását nem romák esélyeihez viszonyítottuk. A romák lmintájábn munkálttó látens és nyílt diszkrimintív rekciój egyránt szignifikánsn rontj z álláskeresõ esélyeit. (3. táblázt/5.modell) Emellett vizsgált állások megszerzésének terén férfik nõkhöz képest szignifikánsn kedvezõtlenebb 4. modell 3.3** 181.1*** 2. táblázt 4./B modell - c - c 2.2** A jelentkezõ neme (ref.: Nõ) Férfi 8.2*** 8.5*** A munkálttói kérdések (ref.: tettek fel kérdést) Nem tettek fel kérdést 24.8*** 10.8*** Az állás jellege (ref.: Személyes érintkezéssel nem vgy lig járó) Személyes érintkezéssel járó 2.4* 3.0*** A modell mgyrázóereje A tláltmátrix helyes tláltink rány (%) b A tláltmátrix helyes tláltink rány függõ változó 1 értékû ktegóriájábn (,,Elutsították ) (%) N : Csk zokt z esélyhánydosokt tüntettük fel, melyek ***1-es, **5-ös vgy *0.1-es módusszl vló becsléshez képest ***1-es, **5-ös vgy *0.1-es szignifiknci szinten jobb-e helyzetben vnnk 3 : nemek helyzete tehát romák körében is hsonlón lkul, mint zt teljes mintábn tpsztltuk. A nem htás fentebb, teljes mintábn ngyobb volt, mint rom lmintábn, vgyis romák körében jelentkezõ nemének önálló htás kisebb, mint nem romák között. A munkálttó kérdésfeltevése rom és nem rom munkválllók esélyeit is kedvezõen befolyásolj. Egyértelmûen leszögezhetjük, hogy munkálttó érdeklõdésének, vgyis kérdéseinek hiány mindkét szármzási csoportbn jelentõsen rontj z állás megszerzésének esélyeit. 3 Ismételten felhívjuk figyelmet, hogy megpályázott állások munkerõpicnk csk egy meghtározott szegmensét érintik ÁPRILIS

4 A meghirdetett állás jellege romák modelljében nem rendelkezik önálló htássl, h szármzási rekciót, jelentkezõ nemét és munkálttó érdeklõdését is figyelembe vesszük. Vgyis rom pályázók esélyeit 3. táblázt Az elutsítási esély logisztikus regressziós modelljeinek prméterei z egyes mgyrázó változók lépésenkénti bevonásávl, romák, illetve nem romák lmintájábn Szármzás és rekciój (ref.: Elfogdó) Látens diszkrimintív Nyíltn diszkrimintív Romák 5. modell Nem romák 5.6*** 209.0*** - c A jelentkezõ neme (ref.: Nõ) 4.3*** 21.8*** A munkálttói kérdések (ref.: tettek fel kérdést) Nem tettek fel kérdést Az állás jellege (ref.: Személyes érintkezéssel nem vgy lig járó) Személyes érintkezéssel járó 17.8*** 38.1*** 5.4*** A modell mgyrázó ereje A tláltmátrix helyes tláltink rány (%) b *** A tláltmátrix helyes tláltink rány függõ változó 1 értékû ktegóriájábn (,,Elutsították ) (%) N : Csk zokt z esélyhánydosokt tüntettük fel, melyek ***1-es, **5-ös vgy *0.1-es módusszl vló becsléshez képest ***1-es, **5-ös vgy *0.1-es szignifiknci szinten jobb-e A diszkrimináció mértéke szármzás és nem szerint (N=95) Sikeres teszt b Diszkrimináció kisebbséggel szemben c Diszkrimináció többséggel szemben d nem módosítj közvetlenül z, hogy személyes érintkezéssel járó, vgy pedig személyes érintkezéssel lig járó munkkörökre jelentkeztek. Ez minden bizonnyl nem nnk jele, hogy romák körében z állás jellege nem számít, miközben nem romáknál módosítj z elutsítási esélyeket. A háttérben inkább z áll, hogy meghirdetett állás jellege munkálttó szármzási rekcióján keresztül jut érvényre. A nem romáknál viszont szignifikáns z állás jellegének htás, és jelzi, hogy nehezebb megszerezni személyes érintkezéssel járó állásokt, mint,,háttérben végzendõ munkköröket. Ennek ok vlószínûleg z, hogy nem romák esetében nincs olyn egyértelmûen domináns tényezõ, mint romáknál szármzási rekció. A nem romák modellje szignifikáns htások ellenére nem illeszkedik megfelelõen z dtokr, mivel tláltmátrix változók bevonás ellenére sem jvult szignifikánsn. Az, hogy romák modellje illeszkedik, miközben nem romáké nem, munkálttó szármzási rekciójánk döntés során érvényesülõ dominnciájár utl. A munkdó szelekciój Az eddigiekben zt vizsgáltuk, hogy z egyes potenciális munkválllók esélyeire hogyn htottk munkvállló és teszthelyzet (ezen belül munkdó esetlegesen diszkrimintív viselkedésének) különbözõ jellemzõi. Cskhogy diszkrimináció igzi tesztje z, h kísérleti elrendezésnek megfelelõen hsonlítjuk össze vizsgált dimenziókbn Nettó diszkrimináció e Nõ férfi % Rom nem rom % 4. táblázt A 95 eset pontos megoszlás: 61 esetben senkit nem utsítottk el; 3 esetben rom nõt; 1 esetben rom és nem rom nõket; 1 esetben nem rom férfit; 1 esetben nem rom férfit és rom nõt; 7 esetben rom férfit; 1 esetben rom férfit és nem rom nõt 2 esetben rom férfit és rom nõt; 15 esetben nem rom és rom férfikt és 3 esetben nem rom és rom férfikt és rom nõt. b Ahol szármzás és nem mind négy vriációját (rom férfi, rom nõ, nem rom férfi, nem rom nõ) sikeresen tesztelték, zz leglább egy tesztelõt négybõl nem utsítottk el. c Csk férfi, illetve csk nem rom tesztelõ kpott jánltot. d Csk nõi, illetve csk rom tesztelõ kpott jánltot. e Számítás: [(diszkrimináció kisebbséggel szemben)-(diszkrimináció többséggel szemben)] / (sikeres teszt)* ÁPRILIS 35

5 z állásszerzés ezen elsõ lépése ( telefonos jelentkezés) során megvlósuló szelekciót. Ez mi esetünkben zt jelenti, hogy z összehsonlításnk z elemzési egységét nem z egyéni jelentkezõk, hnem megkeresett munkhelyek jelentik. Vgyis zt vizsgáljuk, hogy telefonon felhívott egyes hirdetõk tesztelést végzõ jelentkezõk közül kiket (vgyis milyen szármzásúkt, illetve milyen nemûeket) utsítottk el, illetve kiket nem. A kérdés tehát ebben z esetben z, hogy tesztelt hirdetõk körében milyen gykrn fordul elõ, hogy z eltérõ szármzású vgy eltérõ nemû jelentkezõk eltérõ elbírálásbn részesülnek. A diszkriminációs értékek öszszehsonlításkor, elsõ ránézésre feltûnik, hogy két nem között ngyobb z eltérés, mint két szármzási csoport között. Az dtok értelmezésekor zonbn fontos hngsúlyoznunk, hogy diszkrimináció itt mért értéke csk munkerõpic egy szegmensére, továbbá z álláskeresés elsõ és nem személyes fázisár vontkozik, tehát ezt z eredményt teljes munkerõpicr, illetve z álláskeresés teljes menetére áltlánosítni jogtln voln. Csk nnyit jelenthetünk ki, hogy z áltlunk tesztelt területeken bolti eldó, pultos/felszolgáló, tkrító, futár és telemrketinges összességében keresettebbek nõk, mint férfik. HIRDETÉSI FELHÍVÁS Munkügyi, humánpolitiki szkemberek, menedzserek, vezetõk számár konferenciákt, tnfolymokt, tréningeket, továbbképzéseket, nyelvtnfolymokt hirdessen Munkügyi Szemlében! Várjuk szkkönyvjánltikt és álláshirdetéseiket is. Hirdetési árink borító oldl Ft + ÁFA 1 belsõ oldl Ft + ÁFA 1/2 oldl Ft + ÁFA 1/4 oldl Ft + ÁFA Színes borító 1 oldl Ft + ÁFA Háromszori megjelenés esetén 10% kedvezményt biztosítunk. Címünk: Munkügyi Szemle 1137 Budpest, Rdnóti Miklós u. 2. Telefon/Fx: ÁPRILIS