ORSZÁGOS KOMPETENCIAMÉRÉS EREDMÉNYEINEK ÖT ÉVRE VISSZATEKINTŐ ELEMZÉSE

Átírás

1 Mikepércsi Hunydi János Áltlános Iskol és Alpfokú Művészeti Iskol 4271 Mikepércs, Ngyvárdi u.1. /Fx: 52/ E-mil: OM zonosító: ORSZÁGOS KOMPETENCIAMÉRÉS EREDMÉNYEINEK ÖT ÉVRE VISSZATEKINTŐ ELEMZÉSE Készítette: Juhászné Túróczi Anikó

2 Trtlomjegyzék Bevezetés... 3 Az iskol jellemzése... 4 Az intézmény eredményeinek z országos és hozzá hsonló intézmények átlgdtivl vló összehsonlítás... 7 Az lpszintet el nem érők rány z országos és hozzá hsonló intézmények dtihoz viszonyítv Az iskol csládiháttér-indexének megjelenése Telephelyi jelentésben Az intézmény szociokulturális hátránykompenzáló htás Az iskol pedgógii fejlesztő munkájánk htás Az iskol fejlesztő htás Komplex fejlődési modell lpján Az zonos évfolymon lévő osztályok teljesítményének összehsonlítás A többiektől kifejezetten leszkdó tnulók rány A többiekhez képest kifejezetten jobb eredményt elérő tnulók rány Konklúzió Irodlomjegyzék Tábláztjegyzék Ábrjegyzék

3 Bevezetés Az országos mérésekről nemzeti köznevelésről szóló évi CXC. törvény 80. (1) bekezdése rendelkezik. Eszerint z lpkészségek, képességek országos mérésének minden tnévben ki kell terjednie köznevelés htodik, nyolcdik és tizedik évfolymos tnulóink szövegértési és mtemtiki eszköztudás fejlődésének vizsgáltár. A kompetencimérésben lklmzott feldtok nem tudástrtlom elsjátításánk mértékét mérik, felmérés nem z dott tnévi tnnyg ismeretnygánk számonkérése, hnem zt vizsgálj, hogy tnulók képesek-e z iskolábn elsjátított tudásukt, képességeiket lklmzni, további ismeretszerzés céljából felhsználni mindennpi életből vett feldtok megoldás során, zz rendelkeznek-e zzl z eszköztudássl, mely további fejlődésükhöz elengedhetetlen. A mérés trtlmi keretét 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 3. számú melléklete trtlmzz, mely meghtározz, hogy milyen típusú feldtok, kérdések milyen mértékben szerepelhetnek feldtsorokbn. A felmérés célj tnulók szövegértési képességének és mtemtiki eszköztudásánk felmérése mellett pedgógii mérés-értékelés módszereinek terjesztése, vlmint z iskolák és fenntrtóik számár helyi szintű értékeléshez szükséges dtok biztosítás. A mérésből szármzó dtok szolgálttják Fenntrtói, Intézményi és Telephelyi jelentések (röviden FIT jelentések) lpját, melyek z Okttási Hivtl honlpján elérhetők. Az iskoláknk lehetősége vn tnulóik áltl elért eredmények különböző viszonyítási csoportokkl történő összehsonlításár. Mivel mérésben z dott évfolym összes tnulój részt vesz, így nnk eredménye nemcsk reprezenttív, hiszen nem csupán egy mint eredményei lpján foglmz meg többi tnulór is érvényesnek tekinthető következtetéseket, hnem deskriptív, tehát teljes mért népesség (populáció) eredményeit, jellemzőit állpítj meg és írj le. A 2008-bn bevezetett mérési zonosító lehetővé teszi z egyes tnulók áltl kétnte elért mérési eredmények összekpcsolását, láthtóvá t fejlődési görbéket. A mérési zonosítóvl kpcsoltos rendelkezéseket köznevelésről szóló évi CXC. törvény 80. (3), (5) és (6) bekezdése trtlmzz. Az egyes évfolymokon elért eredményeket közös évfolymfüggetlen képességskálán jelenítik meg. A tnulókt elért eredményük lpján képességszintekbe sorolják, melyek zt muttják meg, hogy leglább milyen képességeket tudhtnk mgukénk z dott szintbe trtozó tnulók. Ez nem összpontszám, nem százlékos megoldottság, hnem egy vlószínűségelméleti modell lpján számított érték. A háttérkérdőíveken gyűjtött dtok segítenek z iskoli teljesítmények és bizonyos csládi és iskoli háttérváltozók összefüggését feltárni és megállpítni. Az országos kompetencimérés külső, független mérésként objektív, s egyben összehsonlításr is lklmt biztosító képet nyújt z iskol tnulói kompetenciáiról. Jelen összefoglló célj, hogy bemutss közötti öt mérési évben Mikepércsi Hunydi János Áltlános Iskol és Alpfokú Művészeti Iskol tnulóink Országos kompetenciméréseken elért eredményeit. 3

4 Az iskol jellemzése Az Országos kompetencimérés eredményeinek elemzéséhez z dtok z iskol intézményi és telephelyi jelentéseiből szármznk, melyek z Okttási Hivtl honlpján elérhetők. Az öt vizsgált évben z intézmény három különböző nn működött többszöri átszervezések eredménye mitt. A és mérési évben Szbó Kálmán Utci Óvod és Áltlános Iskol Hunydi János Áltlános Iskol intézményegységeként, évben Mikepércsi Hunydi János Áltlános Iskol nn, míg 2015-től kezdődően már Mikepércsi Hunydi János Áltlános Iskol és Alpfokú Művészeti Iskol nn kereshetők vissz z dtok. Az intézményi eredmények feldolgozásához és értelmezéséhez nem hgyhtó figyelmen kívül z tény, hogy községi iskoláról lévén szó, település lkosság szoros összefüggésben áll tnulói létszámml, s emellett Mikepércs földrjzi elhelyezkedését tekintve, Debrecen vonzáskörzetében élő lkosok jelentős részének vn munkhelye megyeszékhelyen, mi szintén befolyásoló tényező szülők döntését illetően, hogy gyermeküket melyik településen írtják iskoláb. A évi Népszámlálás területi dtibn, jnuár 1-re továbbvezetett lkónépességéből (4469 fő) z ezer lkosr jutó ingázási különbözet -225,2 fő, tehát mjdnem minden negyedik mikepércsi lkos npont elhgyj települést munkvégzés, illetve tnulás céljából. Az egyes mérési kben részt vett tnulók szám csökkenést mutt évben, mjd jelentősen nőtt évben összesen 6. és 8. évfolymon. Áltlábn nem túl mgs z egyes évfolymok számosság, 20 és 40 fő körül mozog, mi többször eredményezte zt z elmúlt kben, hogy nem lehetett két párhuzmos osztályt indítni egyszerre. Ezáltl nem minden esetben lehetséges rr vontkozó összehsonlítást tenni, s következtetéseket levonni, mennyire eltérő z zonos évfolymon lévő egyes osztályok teljesítménye. (1. táblázt, 2. táblázt) Az lcsony létszámnk több következménye is dódik z OKM-eredmények értelmezése szempontjából. Az Országos kompetencimérés nem százlékos tnulói eredményt állpít meg, hnem megbízhtósági trtományon belül elhelyezkedő képességpontot becsül. Minél kisebb z egy iskolábn mérésben részt vevő tnulók szám, nnál ngyobb lesz ez megbízhtósági trtomány, tehát nnál kevésbé becsülhető pontosn tnulói teljesítmények értéke. Az lcsony tnulólétszám eredményeként felléphet z jelenség, hogy vgy eleve nem vesz részt elegendő számú tnuló mérésben hhoz, hogy csládiháttér-indexet lehessen számítni z iskoli eredmények pontosbb értelmezése céljából, vgy számottevően eltér zoknk teljesítménye, kikre számíthtó CSH-index zokétól, kikre nem. Az elemzésben szereplő öt év mindegyikében számíthtó volt ez muttó z iskolábn. Továbbá előfordulht z lcsony létszám mitt, hogy z országosn érvényes megállpítások egyáltlán nem, vgy csk korlátozottn bizonyulnk érvényesnek z intézményre. 4

5 1. táblázt A tnulói összetétel jellemzői 6. évfolymon 6. évfolym Tnulói létszám SNI tnulók szám BTMN tnulók szám HHH tnulók szám Évismétlő tnulók szám z évfolymon Előző tnév végén kitűnő tnulók szám z évfolymon Az évfolym előző év végi tnulmányi átlg mtemtikából 3,11 2,96 3,39 3,10 3,31 Az évfolym előző év végi tnulmányi átlg mgyr nyelv- és irodlomból 3,10.. 3,40 2,87 3,58 2. táblázt A tnulói összetétel jellemzői 8. évfolymon 8. évfolym Tnulói létszám SNI tnulók szám BTMN tnulók szám HHH tnulók szám Évismétlő tnulók szám z évfolymon Előző tnév végén kitűnő tnulók szám z évfolymon Az évfolym előző év végi tnulmányi átlg mtemtikából 3,02 3,17 3,33 2,84 3,18 Az évfolym előző év végi tnulmányi átlg mgyr nyelv- és irodlomból 3,40.. 3,24 2,96 3,85 A sjátos nevelési igényű (SNI) tnulók szám nem változott jelentősen z elmúlt öt évben mért évfolymokon. A legmgsbb létszám (3 fő) mérési évben volt nyolcdik évfolymon. A beilleszkedési, tnulási, mgtrtási nehézségekkel (BTMN) küzdő tnulók rány áltlábn teljes tnulói létszámnk 20%- évfolymonként. Ezt z értéket mjdnem 10%-kl meghldj évben htodik évfolymon tnulási nehézségekkel küzdő tnulók rány. A hlmozottn hátrányos helyzetű (HHH) tnulók rány z intézményben évben 6. évfolymon volt legmgsbb (több, mint 35%), míg áltlábn 10% és 20% között mozog ez z érték. Kiemelkedően lcsony évre jellemző 2,5%-os rány nyolcdik évfolymon, mi csupán egy tnulót jelentett teljes létszámból. Erre z évfolymr elmondhtó, hogy folymtosn csökkent hlmozottn hátrányos helyzetű tnulók rány z elmúlt öt évben. A HHH tnulók rány zért is fontos tényező, mert 2013-tól ez is részét képezi CSH-index kiszámításánk. (Az iskolák mérést megelőző dtszolgálttáskor dják meg z SNI és BTMN dtokkl együtt.) A tnulók előző év végi tnulmányi eredményein z látszik - szinte tntárgytól függetlenül -, hogy áltlábn közepes körül mozognk z átlgok és teljesítmény nem változott számottevően z elmúlt öt évben. Az évismétlő tnulók számát és z előző év végén kitűnő eredményt elérő diákokt tekintve sem beszélhetünk jelentős változásról és között htodik évfolymon. A nyolcdik évfolym ettől nnyibn tér el vizsgált kben, hogy míg kitűnő tnulók szám kevesebb, z évismétlésre kötelezett diákoké is csökkent. 5

6 A telephely tnulási környezet jelentésében szerepel, hogy tnulók milyen képzési formákbn tnulnk tovább z áltlános iskol elvégzése után. Az iskol továbbtnulási muttój nem változott jelentősen z elmúlt öt évben. A tnulók legngyobb rány -áltlábn 60%- - szkközépiskolábn folyttj tnulmányit és ettől jóvl kevesebben -mintegy fele- megy szkiskoláb. Azoknk diákoknk z rány, kik gimnáziumot válsztják középiskolák közül, lig 10% szinte minden évben. A szkközépiskoli és gimnáziumi rányok tekintetében jelentősen eltér z iskol továbbtnulási muttój mind z országos, mind községi áltlános iskolákhoz viszonyítv. (1. ábr) Az elmúlt öt évben vizsgált évfolymok tnév végi átlg jól tükrözi, hogy tnulók milyen iskolát válsztnk középiskolák közül, hiszen mind mtemtikából, mind mgyr nyelv- és irodlomból tnév közben elért eredményeik átlg előrevetíti középiskoli központi felvételin nyújtott teljesítményt, mi mg után vonj, hogy milyen iskolábn lesz esélyük folyttni tnulmányikt következő tnévtől. 1. ábr A különböző képzési formákbn tnulók továbbtnulási rány évben 6

7 Az intézmény eredményeinek z országos és hozzá hsonló intézmények átlgdtivl vló összehsonlítás Képességpont átlgok összehsonlítás A képességpont átlgok (pl. 1412) legismertebb muttók. Ezek összehsonlítás csk z ún. konfidenci-intervllum (megbízhtósági trtomány pl. (1360;1458)) összehsonlításávl együtt dht reális képet z iskol teljesítményéről. Akkor mondhtjuk, hogy két iskol (vgy összehsonlítási csoport) teljesítménye szignifikánsn (lényegesen, számottevően) eltér egymástól, h konfidenci-intervllumi nem fedik át egymást. (Pl: 1412 (1360;1458) és 1491 (1490;1492) esetében ez feltétel teljesül.) 3. táblázt Az intézmény mérési eredményének viszonyítás z országos átlghoz és hozzá hsonló intézmények átlgához mtemtikából 6. évfolymon MATEMATIKA 6. évfolym- ÁTLAGEREDMÉNY (MEGBÍZHATÓSÁGI-TARTOMÁNNYAL) A mérés A telephelyen Országos Neve Az első viszonyítási csoport Eredménye A második viszonyítási csoport Neve Eredménye Összehsonlítás Összehsonlítás Összehsonlítás (1342;1462) 1486 (1485;1487) Községi ált (1430;1434) Ngy községek ált (1440;1450) (1292;1462) 1497 (1496;1498) Községi ált (1447;1451) Ngy községek ált (1449;1459) (1361;1442) 1491 (1490;1492) Községi ált (1454;1458) Ngy községek ált (1449;1457) (1326;1441) 1489 (1488;1490) Községi ált (1434;1438) Ngy községek ált (1444;1451) (1356;1534) 1489 (1489;1490) Községi ált (1432;143) Ngy községek ált (1438;1447) A telephely eredményénél szignifikánsn lcsonybb z dott érték A telephely eredményénél szignifikánsn mgsbb z dott érték A telephely eredménye nem különbözik szignifikánsn z dott értéktől Az iskol htodik évfolymánk mtemtik képességpont átlg 2013 évben lcsonybb, mint évi eredmény. Ettől méréstől kezdődően zonbn nem történt számottevő változás z utóbbi négy év során z intézményben. Az iskol átlgeredménye évi kivétell szignifikánsn lcsonybb, mint z országos átlg, idősorbn vizsgálv ezt z összehsonlítást, nem láthtó jvuló tendenci z elmúlt négy évben. A községi áltlános iskolák eredményeihez viszonyítv csk 2012-ben láthtó hsonló szint, évi átlg szignifikánsn lcsonybb, de többi évben is gyengébb teljesítmény, mint hozzá hsonló iskoláké. A ngy községek áltlános iskoláink eredményeivel vló összevetéskor évi mérés esetén is szignifikánsn lcsonybb z iskol képességpont átlg. Az iskol htodik évfolymán z elmúlt öt évben nem mutthtó ki számottevő változás mtemtik mérési területén. (3. táblázt, 2. ábr) 7

8 2. ábr A telephelyek átlgeredményeinek összehsonlítás mtemtikából 6. évfolymon 4. táblázt Az intézmény mérési eredményének viszonyítás z országos átlghoz és hozzá hsonló intézmények átlgához mtemtikából 8. évfolymon MATEMATIKA 8. évfolym- ÁTLAGEREDMÉNY (MEGBÍZHATÓSÁGI-TARTOMÁNNYAL) A mérés A telephelyen Országos Az első viszonyítási csoport Neve Eredménye A második viszonyítási csoport Neve Eredménye Összehsonlítás Összehsonlítás Összehsonlítás (1499;1607) 1597 (1596;1598) Községi ált (1534;1539) Ngy községek ált (1542;1552) (1459;1620) 1570 (1471;1643) 1566 (1506;1633) 1618 (1617;1619) 1617 (1616;1618) 1620 (1620;1622) Községi ált. Községi ált. Községi ált (1553;1557) 1570 (1568;1572) 1558 (1556;1560) Ngy községek ált. Ngy községek ált. Ngy községek ált (1558;1569) 1578 (1574;1583) 1574 (1570;1579) (1460;1551) 1612 (1611;1613) Községi ált (1547;1551) Ngy községek ált (1552;1561) A telephely eredményénél szignifikánsn lcsonybb z dott érték A telephely eredményénél szignifikánsn mgsbb z dott érték A telephely eredménye nem különbözik szignifikánsn z dott értéktől Az iskol nyolcdik évfolymánk mtemtik képességpont átlg 2013 évben mgsbb, mint évi eredmény. Ettől z évtől kezdődően z utóbbi négy év során mérési eredményekben nincs jelentős eltérés z intézményben. Az iskol átlgeredménye 2012 évben szignifikánsn lcsonybb, mint z országos átlg, míg többi évben kisebb z eltérés mértéke. 8

9 A községi áltlános iskolák és ngy községek áltlános iskoláink eredményei csk évi mérés esetén szignifikánsn mgsbbk, mint telephely eredménye. Az elmúlt három évben két viszonyítási csoport mérési eredménye csökkenő tendenciát mutt, míg telephelyen mért évfolymok átlgir ez nem jellemző, sőt z utolsó évben minimálisn meghldj hozzá hsonló iskolák képességpont átlgát. Az iskol nyolcdik évfolymán z elmúlt öt évben nem mutthtó ki számottevő változás mtemtik mérési területén. (4. táblázt, 3. ábr) 3. ábr A telephelyek átlgeredményeinek összehsonlítás mtemtikából 8. évfolymon 5. táblázt Az intézmény mérési eredményének viszonyítás z országos átlghoz és hozzá hsonló intézmények átlgához szövegértésből 6. évfolymon SZÖVEGÉRTÉS 6. évfolym - ÁTLAGEREDMÉNY (MEGBÍZHATÓSÁGI-TARTOMÁNNYAL) A mérés A telephelyen Országos Az első viszonyítási csoport Neve Eredménye A második viszonyítási csoport Neve Eredménye Összehsonlítás Összehsonlítás Összehsonlítás (1397;1536) 1361 (1262;1450) 1494 (1493;1496) 1488 (1487;1489) Községi ált. Községi ált (1423;1427) 1424 (1421;1427) Ngy községek ált. Ngy községek ált (1446;1457) 1441 (1434;1446) (1406;1521) 1346 (1303;1407) 1426 (1373;1506) 1481 (1480;1482) 1497 (1496;1498) 1472 (1470;1473) Községi ált. Községi ált. Községi ált (1427;1432) 1428 (1426;1430) 1412 (1409;1414) Ngy községek ált. Ngy községek ált. Ngy községek ált (1437;1445) 1452 (1447;1457) 1424 (1419;1428) A telephely eredményénél szignifikánsn lcsonybb z dott érték A telephely eredményénél szignifikánsn mgsbb z dott érték A telephely eredménye nem különbözik szignifikánsn z dott értéktől 9

10 Az iskol htodik évfolymánk szövegértés képességpont átlg vizsgált időszkbn erősen hullámzó képet mutt. Az egymást követő kben ugrásszerű csökkenés, illetve növekedés figyelhető meg felváltv egymás után, mi 2013 és 2014 év mérési eredményét tekintve szignifikáns különbséget is jelent. Az iskol átlgeredménye három évben megközelíti z országos átlgot, két évben viszont szignifikánsn lcsonybb ttól. A telephely eredménye és évi mérésnél lcsonybb községi áltlános iskolák és ngy községek áltlános iskoláink eredményeinél, ám korábbi említett évben ez z eltérés szignifikáns különbséget mutt. A többi három évben viszont meghldj két viszonyítási csoport képességpont átlgit. Az iskol htodik évfolymán z elmúlt öt év képességpont átlgit vizsgálv nem meghtározhtó egyértelműen szövegértés mérési területén z elmozdulás irány. (5. táblázt, 4. ábr) 4. ábr A telephelyek átlgeredményeinek összehsonlítás szövegértésből 6. évfolymon Az iskol nyolcdik évfolymánk szövegértés képességpont átlg vizsgált időszkbn váltkozó képet mutt. Az egymást követő kben csökkenés, illetve növekedés figyelhető meg felváltv egymás után, z utolsó évben legngyobb z eltérés mértéke pozitív iránybn. Az iskol átlgeredménye z első négy évben lcsonybb, mint z országos átlg, és évi mérés kivétell ez z eltérés szignifikáns. A évi mérési eredmény meghldj z országos átlgot. 10

11 6. táblázt Az intézmény mérési eredményének viszonyítás z országos átlghoz és hozzá hsonló intézmények átlgához szövegértésből 8. évfolymon SZÖVEGÉRTÉS 8. évfolym - ÁTLAGEREDMÉNY (MEGBÍZHATÓSÁGI-TARTOMÁNNYAL) A mérés A telephelyen Országos Az első viszonyítási csoport Neve Eredménye A második viszonyítási csoport Neve Eredménye Összehsonlítás Összehsonlítás Összehsonlítás (1521;1679) 1475 (1402;1542) 1522 (1461;1598) 1459 (1388;1553) 1494 (1437;1554) 1568 (1567;1569) 1567 (1565;1568) 1557 (1556;1558) 1555 (1554;1557) 1567 (1566;1568) Községi ált. Községi ált. Községi ált. Községi ált. Községi ált (1496;1501) 1494 (1492;1496) 1497 (1494;1499) 1493 (1490;1495) 1494 (1492;1496) Ngy községek ált. Ngy községek ált. Ngy községek ált. Ngy községek ált. Ngy községek ált (1510;1522) 1509 (1503;1515) 1510 (1505;1514) 1514 (1510;1520) 1510 (1506;1515) A telephely eredményénél szignifikánsn lcsonybb z dott érték A telephely eredményénél szignifikánsn mgsbb z dott érték A telephely eredménye nem különbözik szignifikánsn z dott értéktől A községi áltlános iskolák és ngy községek áltlános iskoláink eredményeit telephely eredménye minden évben megközelíti pozitív vgy negtív iránybn. A évi mérés eredménye szignifikánsn mgsbb mind községi, mind ngy községek áltlános iskoláibn elért eredményeknél. Az iskol nyolcdik évfolymán képességpont átlgokt vizsgálv z utolsó mérés kiemelkedő eredményétől eltekintve nem mutthtó ki jelentős változás z elmúlt öt évben szövegértés mérési területén. (6. táblázt, 5. ábr) 5. ábr A telephelyek átlgeredményeinek összehsonlítás szövegértésből 8. évfolymon 11

12 6. ábr Az egyes kben elért átlgeredmények és konfidenci-intervllumik telephelyen Az iskol htodik évfolymosink mtemtik átlgeredményeit zok megbízhtósági trtományivl idősorosn szemlélve láthtó, hogy stndrd képességpontok értéke változik évről évre, viszont ezek z egymást követő ken nem lépnek ki egy közös sávból, ezért nem állpíthtó meg z eredményekben sem számottevő romlás, sem jvulás. A nyolcdik évfolymok mtemtikátlgi között évről évre kis eltérést mutttk, megbízhtósági trtományi mindig metszették egymást, zok között nem lehetett megállpítni számottevő csökkenést vgy növekedést. A htodik és nyolcdik évfolym mtemtik átlgeredményei között megfigyelhető egy jelentős ngyságrendi növekedés. A htodik évfolym szövegértés-átlgi hullámzó értékeket vesznek fel z egyes mérési ken, viszont egyik sem olym mértékben tér el többitől, hogy megállpíthtó lenne számottevő jvulás vgy romlás ezen téren. A nyolcdik évfolymos szövegértés-átlgok között tlálunk jobbt és gyengébbet, melyet évi mérés tör meg kiemelkedő eredményl. A htodik és nyolcdik évfolym szövegértés átlgeredményeit összevetve nem figyelhető meg ngyságrendi növekedés z elért eredmények megbízhtósági trtományi között. (6. ábr) 12

13 Az lpszintet el nem érők rány z országos és hozzá hsonló intézmények dtihoz viszonyítv A közös, évfolymfüggetlen képességskálán 2010-től kezdve 7 szintre sorolhtók be tnulók z elért képességpontjik lpján. Az országos kompetencimérés z egyes évfolymokon lpszintként képességek zon szintjét htározz meg, melyet sikeres továbbfejlődés érdekében tnulóknk el kell érniük. Az lpszintet el nem érőket veszélyezteti z okttás során lemorzsolódás, mjd pedig z egész életen át trtó tnulásb vló bekpcsolódni nem tudás, ezáltl munkerőpicról vló kiszorulás. A htodik évfolym számár sját képességek segítséggel történő továbbfejlesztését és z újbb ismeretek segítséggel történő szerzését jelentő 3. képességszint minősül lpszintnek mindkét mérési területen. Az lpszintet el nem érő tnulók rányát z 1. szint ltt, z 1. és 2. tnulók rányink összege lkotj. 7. táblázt Az lpszintet el nem érők rányánk viszonyítás z országos dtokhoz és hozzá hsonló iskolák dtihoz mtemtikából 6. évfolymon MATEMATIKA 6. évfolym - ALAPSZINTET EL NEM ÉRŐK ARÁNYA A mérés (%) Viszonyítási csoport A telephelyen Országos (Községi ált. ) ,4 + 22,9 + 22,9 = 57,2 5,1 + 12,2 + 23,4 = 40,7 8, ,5 = 52, = 70 4,1 + 10,8 + 21,9 = 36,8 6,9 + 15,2 + 25,3 = 47, ,3 + 23,3 + 41,9 = 67,5 3,1 + 12,1 + 24,3 = 39,5 4,6 + 16,1 + 26,7 = 47, ,1 + 11,1 + 40,7 = 62, = ,6 + 25,2 = 50, ,8 + 27,8 = 55,6 5,3 + 12,3 + 21,4 = 39 8,4 + 17,2 + 24,7 = 50,3 A htodik évfolymosok számár minimumként kitűzött 3. képességszintet el nem érők rány z elmúlt öt év során 55% és 70% között lkult. Ezen belül nincs jelentős változás 2., z 1. és z 1. szint ltt k rányábn. Az lpszint ltt k rány egy jobbr eltolt szimmetrikus eloszlást mutt, mely évi mérésnél csúcsosodik ki, ekkor tnulók 70%- nem érte el z lpszintet, mi jelentősen mgs rány. A htodik évfolymon z lpszintet el nem érők rány minden évben hozzávetőleg 20%-kl mgsbb, mint z országos átlg, de évben 30%-ot is meghldj. A településtípusnk megfelelő összehsonlításbn ezen értékek 10, illetve 20% körül mozognk, z utolsó mérési évben megközelíti hozzánk hsonló községi áltlános iskolák dtit. A mtemtik területén z lpszintet el nem érők rányánk lkulás szempontjából z utóbbi öt évben lényeges változás nem tpsztlhtó. (7. táblázt, 7. ábr) 13

14 7. ábr Az lpszintet el nem érő tnulók rány mtemtikából 6. évfolymon A 8. évfolym számár meghtározott lpszint 4. képességszint mindkét mérési területen, mely lklmssá teszi tnulót sját képességei önálló továbbfejlesztésére és z újbb ismeretek önállón történő megszerzésére. Az lpszintet el nem érő tnulók rányát z 1. szint ltt, z 1., 2. és 3. tnulók rányink összege lkotj. 8. táblázt Az lpszintet el nem érők rányánk viszonyítás z országos dtokhoz és hozzá hsonló iskolák dtihoz mtemtikából 8. évfolymon MATEMATIKA 8. évfolym - ALAPSZINTET EL NEM ÉRŐK ARÁNYA (%) A mérés Viszonyítási csoport A telephelyen Országos (Községi ált. ) ,6 + 5,3 + 18,4 + 23,7 = 50 1,9 + 5,4 + 13,5 + 24,2 = 45 3,4 + 8,5 + 18,1 + 26,8 = 56, ,3 + 8,7 + 17,4 + 17,4 = 47,8 1,3 + 4, ,4 = 40,4 2,3 + 7,9 + 16,9 + 25,8 = 52, , ,8 + 23,5 = 41, ,8 + 22,2 = 42 1,6 + 7,4 + 17,5 + 24,5 = ,1 + 30,8 = 53,9 1,5 + 5,4 + 11,9 + 21,2 = 40 2,4 + 8,7 + 16, = 52, ,4 + 7, ,3 = 78 1,7 + 5,5 + 12,7 + 21,7 = 41, ,8 + 17,2 + 24,7 = 53,7 A 8. évfolymosok számár mtemtikából minimumként kitűzött 4. képességszintet el nem érők rány évtől jelentősen csökkent mjdnem 40%-kl mérési évig, mjd fokoztos növekedés figyelhető meg z elmúlt évig. Ezen belül kis változás volt z 1. szint ltt, z 1., 2. és 3. k rányábn. Csk évben fordult elő, hogy nem volt z 1. szint ltt és z 1. tnuló. Az iskol nyolcdikosi között z utóbbi öt évi mtemtikmérések során szinte mindig mgsbb volt z lpszintet el nem érők rány z országos átlgnál, kiv 2014-ben, mikor hsonló volt. 14

15 Főképp esztendőn muttkozott z országos átlgot messze meghldó rányú elmrdás z lpszinttől mtemtikából. A községi telephelyekkel történő összehsonlításbn viszont csk évi mérésben volt mgsbb z lpszint ltt k rány, z ezt követő évben már megközelíti, és z utóbbi három évben lcsonybb, mint hozzá hsonló iskolák dti. Összességében mtemtik területén 8. évfolymon évi kiugrón mgs érték ót z lpszintet el nem érők rányánk lkulás szempontjából z utóbbi négy évben lényeges változás nem mutthtó ki. (8. táblázt, 8. ábr) 8. ábr Az lpszintet el nem érő tnulók rány mtemtikából 8. évfolymon 9. táblázt Az lpszintet el nem érők rányánk viszonyítás z országos dtokhoz és hozzá hsonló iskolák dtihoz szövegértésből 6. évfolymon SZÖVEGÉRTÉS 6. évfolym - ALAPSZINTET EL NEM ÉRŐK ARÁNYA (%) A mérés Viszonyítási csoport A telephelyen Országos (Községi ált. ) , = 34,3 1,8 + 7,3 + 15,9 = 25 3,4 + 11,7 + 21,3 = 36, = 50 1,9 + 7,6 + 16,4 = 25,9 3,4 + 11,8 + 21,4 = 36, ,3 + 16,3 = 25,6 2,2 + 7,3 + 16,8 = 26,3 3,9 + 11,3 + 20,3 = 35, ,7 + 14,8 + 33,3 = 51,8 1,6 + 7, = 25, ,2 + 21,5 = 36, ,4 = 44,4 1,7 + 7,8 + 18,2 = 27,7 3,2 + 11,9 + 23,8 = 38,9 A htodik évfolymosok számár 3. képességszintet el nem érők rány szövegértésből z elmúlt öt év során 25% és 52% között lkult. Ezen belül nincs jelentős változás z 1. szint ltt, z 1. és 2. k rányábn. A páros kben nem volt z 1. szint ltt tnuló. A htodikos szövegértés eredmények lpján z lpszint ltt k rányáról elmondhtó, hogy két kicsúcsosodású, ún. bimodális eloszlást mutt, mi és évben két gyengébb képességű évfolymot jelez, mint többi mérés esetén. 15

16 Szövegértésből htodik évfolym tnulói között csk évi mérésben volt lcsonybb z országos és községi mértéknél z lpszintet el nem érők rány, z országos átlgot mind négy másik évben meghldt rányuk, községi mértéknél pedig csk legutolsó mérés során muttkoztk kevesebben 3. képességszintet el nem érők. A és kben z lpszintet el nem érők mértéke z országos rány kétszeresét vette fel. (9. táblázt, 9. ábr) 9. ábr Az lpszintet el nem érő tnulók rány szövegértésből 6. évfolymon 10. táblázt Az lpszintet el nem érők rányánk viszonyítás z országos dtokhoz és hozzá hsonló iskolák dtihoz szövegértésből 8. évfolymon SZÖVEGÉRTÉS 8. évfolym - ALAPSZINTET EL NEM ÉRŐK ARÁNYA (%) A mérés Viszonyítási csoport A telephelyen Országos (Községi ált. ) ,3 + 10,5 + 10,5 = 26,3 0,7 + 3,6 + 10,7 + 20,1 = 35,1 1,4 + 6,1 + 16,2 + 24,7 = 48, ,7 + 17,4 + 26,1 = 52,2 0,8 + 3,8 + 10,1 + 20,1 = 34,8 1,5 + 7,1 + 15,2 + 24,7 = 48, ,9 + 41,2 = 47,1 0,8 + 3, ,8 = 36,3 1,6 + 6,5 + 15,5 + 24,4 = ,8 + 23,1 + 38,5 = 65, ,9 + 10,6 + 20,3 = 35,8 1,8 + 6,8 + 15,2 + 24,5 = 48, ,4 + 4,9 + 7,3 + 36,6 = 51,2 0,7 + 3,7 + 10,5 + 19,7 = 34,6 1,6 + 6,8 + 16,4 + 24,4 = 49,2 A nyolcdikos tnulók számár minimumként kitűzött 4. képességszintet el nem érők rány szövegértés eredményekben 26% és 51% között változott z elmúlt öt év során. Ezen belül kis változás volt z 1. szint ltt, z 1., 2. és 3. k rányábn. Csk évben fordult elő, hogy volt z 1. szint ltt tnuló. A szövegértés képességterületen z utóbbi öt évi mérések során mgsbb volt z lpszintet el nem érők rány z országos átlgnál, kiv évi mérésben. A évben 30% z eltérés mértéke. 16

17 Az lpszintet el nem érők rány három évben megközelíti hozzánk hsonló községi áltlános iskolák dtit, évben mgsbb, évben viszont lcsonybb községi mértéknél. A szövegértés területén z lpszintet el nem érők rányánk lkulás szempontjából z utóbbi öt évben összességében csökkenő tendenci figyelhető meg. (10. táblázt, 10. ábr) 10. ábr Az lpszintet el nem érő tnulók rány szövegértésből 8. évfolymon 17

18 Az iskol csládiháttér-indexének megjelenése Telephelyi jelentésben A tnulók szülei áltl kitöltött kérdőívvel mérésben részt vevők szociokulturális hátterét térképezik fel. A kérdőív kitöltése önkéntes, vgyis tnulók és szüleik nem kötelezhetők kérdőív megválszolásár. Kitöltöttnek tekintik zokt Tnulói kérdőíveket, melyekben leglább öt kérdésre válszt dtk tnulók és szüleik. A kérdőív néhány, cslád szociokulturális helyzetére vontkozó kérdésére dott válsz lpján számíthtó CSH-index, h tnuló megfelelő kérdésekre válszolt. Így csládiháttér-indexszel rendelkező tnulók szám legfeljebb nnyi, mint kérdőívet kitöltők szám, de kevesebb is lehet. A CSH-index szerepe zért jelentős, mert pedgógiábn bizonyított tudományos tény, hogy tnulók teljesítményére ngy htássl vn csládjuk szociális, kulturális és gzdsági helyzete. Ezért különböző tnulói összetételű iskolák pedgógii teljesítményét z OKM mérések teljesítményátlgi önmgukbn nem tükröznék reálisn. A CSH-index segítségl összehsonlíthtóvá válik z zonos vgy hsonló körülmények között élő diákokt okttó iskolák teljesítménye. Továbbá ez muttó teszi sokkl inkább láthtóvá zt munkát, mellyel z iskol pedgógusi igyekeznek z esélyegyenlőséget biztosítni tnulóknk z dott esetben negtívn htó háttértényezők ellenében. A CSH-index kiszámításához szükséges szignifikáns változók z otthon tlálhtó könyvek szám, szülők iskoli végzettsége külön-külön, tlálhtó-e cslád birtokábn leglább egy számítógép, vne diáknk sját könyve, és 2013-tól hlmozottn hátrányos helyzetre (HHH) vontkozó dt is része. A CSH-indexet országosn -2,5 és +2,5 közötti trtománybn htározták meg. Nem számíthtó z dott évfolymr CSH-index, h z évfolymon kevesebb, mint 10 főnek vn CSH-indexe (például kis létszámú z évfolym) vgy tnulók kevesebb, mint kéthrmd hozz vissz kitöltött kérdőívet, illetve bbn z esetben, h visszhozott kérdőívekben számottevően tér el CSH-indexszel rendelkező tnulók átlgeredménye z összes tnuló átlgeredményétől. 11. táblázt A Tnulói háttérkérdőívre és csládiháttér-indexre vontkozó létszámdtok 6. évfolymon A mérés 6. évfolym Létszámdtok és CSH-index (MATEMATIKA ÉS SZÖVEGÉRTÉS) Összesen Tnulók szám Jelentésre jogosultk Tnulói kérdőívet kitöltötte Vn CSHindexe

19 A telephely tnulói háttérkérdőívre vontkozó dtiból kiderül, hogy szinte minden évben jelentésre jogosult tnulók 100%- kitöltötte és visszhozt kérdőívet. A mérési év zért is különösen jelentős, mert itt z összes jelentésre jogosult tnuló esetén számíthtó volt CSH-index. A többi évben is mgs zoknk szám, kiknek vn CSH-indexe z összes tnulóhoz képest. Figyelembe v, hogy községi áltlános iskoláról vn szó, áltlábn lcsony létszámú osztályokkl, illetve évfolymokkl, könnyen előfordulht, hogy nem számíthtó z dott évfolymr CSH-index. Ezt zonbn teljes mértékben cáfolják z elmúlt öt év dti, mi nnyit jelent, hogy ngy gondot fordít z iskol rr, hogy pedgógusok fejlesztő munkáj nyomon követhető legyen tnulók szociokulturális hátterének tükrében is. (11. táblázt) 12. táblázt A CSH-index átlgértéke és z átlg megbízhtósági trtomány 6. évfolymon A mérés 6. évfolym CSH-index (MATEMATIKA ÉS SZÖVEGÉRTÉS) A telephelyen Országos Viszonyítási csoport (Községi ált. ) ,215 (-0,536;0,090) -0,017 (-0,020;-0,010) -0,564 (-0,580;-0,550) ,766 (-1,229;-0,431) -0,024 (-0,030;-0,016) -0,550 (-0,562;-0,538) ,044 (-0,300;0,210) -0,025 (-0,030;-0,020) -0,546 (-0,560;-0,530) ,861 (-1,132;-0,534) -0,028 (-0,030;-0,020) -0,554 (-0,570;-0,540) ,336 (-0,711;0,042) -0,035 (-0,040;-0,030) -0,537 (-0,550;-0,520) Az kre vissztekintő dtokból kiderül, hogy htodik évfolymon ngyon lcsony CSHindexszel rendelkezik telephely. A leglcsonybb érték 2013-bn, legmgsbb pedig évben volt jellemző, mi egyben z országos átlgértéket is megközelítette. Az elmúlt öt évben z iskol CSH-indexe szignifikánsn rosszbb, mint z országos átlg. A községi áltlános iskolák CSH-indexe nem változott jelentősen z elmúlt öt évben, de telephely eredményének ngy terjedelmű változás egyes kben szignifikáns eltérést eredményez hozzá hsonló iskolák értékéhez hsonlítv. Az iskol CSH-indexe lpján nem mutthtó ki sem növekvő, sem csökkenő tendenci z elmúlt öt évben, tehát hsonló csládi háttérrel rendelkező tnulók vettek részt z okttásbn htodik évfolymon. (12. táblázt) 13. táblázt A Tnulói háttérkérdőívre és csládiháttér-indexre vontkozó létszámdtok 8.évfolymon A mérés 8. évfolym Létszámdtok és CSH-index (MATEMATIKA ÉS SZÖVEGÉRTÉS) Tnulók szám Összesen Jelentésre jogosultk Tnulói kérdőívet kitöltötte Vn CSHindexe

20 A 8. évfolymon telephely tnulói háttérkérdőívre vontkozó dtiból kiderül, hogy évben jelentésre jogosult tnulók 100%- kitöltötte és visszhozt kérdőívet, és többi évben is mgs ez tnulói létszám. Az iskolánk minden évben vn CSH-indexe, és fontos megemlíteni, hogy mind z öt évben szinte minden olyn tnuló esetén számíthtó volt ez z érték, kik kérdőívet kitöltötték. Tehát nyolcdik évfolym esetén is igz z jelenség, hogy pedgógusok számár fontos fejlesztő munk z dott szociokulturális háttér mellett. (13. táblázt) 14. táblázt A CSH-index átlgértéke és z átlg megbízhtósági trtomány 8. évfolymon A mérés 8. évfolym CSH-index (MATEMATIKA ÉS SZÖVEGÉRTÉS) A telephelyen Országos Viszonyítási csoport (Községi ált. ) ,050 (-0,193;0,312) -0,019 (-0,020;-0,010) -0,562 (-0,580;-0,550) ,808 (-1,184;-0,448) -0,018 (-0,025;-0,012) -0,593 (-0,606;-0,582) ,355 (-0,727;-0,050) -0,017 (-0,020;-0,010) -0,563 (-0,580;-0,550) ,610 (-0,970;-0,209) -0,031 (-0,040;-0,020) -0,559 (-0,570;-0,550) ,534 (-0,808;-0,262) -0,029 (-0,040;-0,020) -0,545 (-0,560;-0,540) A nyolcdik évfolymon is előfordulnk ngyon lcsony CSH-indexek z elmúlt öt évben telephelyen. A legutolsó mérési évben volt legmgsbb. Az iskol CSH-indexe mjdnem minden évben szignifikánsn rosszbb, mint z országos átlgérték, 2016 évben meghldj z országos átlgot. A másik viszonyítási csoporthoz, községi áltlános iskolákhoz képest kis eltérés tpsztlhtó, de 2016-bn szignifikánsn jobb z iskol CSH-indexe, mint hozzá hsonló iskoláké. Az iskol CSH-indexe lpján nyolcdik évfolymon sem mutthtó ki sem növekvő, sem csökkenő tendenci z elmúlt öt évben. (14. táblázt) 20

21 Az intézmény szociokulturális hátránykompenzáló htás Akkor mondhtjuk, hogy egy telephelynek z dott kompetenciterületen z átlgosnál jobb hátránykompenzáló htás, h telephely eredménye szignifikánsn jobb, mint mit hsonló CSHindexű iskoláktól várnánk. Ez z információ CSH-index segítségl végzett regressziós elemzésből szármzik. Ez vizsgált csk kkor végezhető el, h telephelynek z dott évben vn CSH-indexe. Mivel z iskolánk mind z öt vizsgált évben mindkét évfolymon vn CSH-indexe, ezért jól összehsonlíthtó telephely eredménye országos és községi viszonyltbn is hozzá hsonló csládi háttérrel rendelkező iskolák eredményl. 15. táblázt Eredmények CSH-index tükrében Szociokulturális hátránykompenzálás mtemtikából 6. évfolymon A mérés A telephely tényleges eredménye 1404 (1342;1462) 1378 (1292;1462) 1398 (1361;1442) 1381 (1326;1441) 1439 (1356;1534) MATEMATIKA 6. ÉVFOLYAM SZOCIOKULTURÁLIS HÁTRÁNYKOMPENZÁLÁS Várhtó Várhtó Összehsonlítás eredmény eredmény z községi ált. összes Országos telephely telephelyek regresszió CSH-indexe CSH-indexe lpján lpján lpján A telephely szociokulturális hátránykompenzáló htás z átlgnál jobb A telephely szociokulturális hátránykompenzáló htás z átlgnál rosszbb A telephely szociokulturális hátránykompenzáló htás átlgos A megfelelő képzési form/településtípus lpján Mtemtikából htodik évfolymon tnulók csládi háttértényezők lpján két évben (2014. és 2016.) eredménytelenebbek voltk nnál, mint mi CSH-indexük lpján várhtó lett voln z országos dtok, illetve községi áltlános iskolák dtink figyelembevétell. A többi három évben tnulók várkozásoknk megfelelően teljesítettek. (15. táblázt) 21

22 16. táblázt Eredmények CSH-index tükrében Szociokulturális hátránykompenzálás mtemtikából 8. évfolymon A mérés A telephely tényleges eredménye 1552 (1499;1607) 1546 (1459;1620) 1570 (1471;1643) 1566 (1506;1633) 1500 (1460;1551) MATEMATIKA 8. ÉVFOLYAM SZOCIOKULTURÁLIS HÁTRÁNYKOMPENZÁLÁS Várhtó Várhtó Összehsonlítás eredmény eredmény z községi ált. összes Országos telephely telephelyek regresszió CSH-indexe CSH-indexe lpján lpján lpján A telephely szociokulturális hátránykompenzáló htás z átlgnál jobb A telephely szociokulturális hátránykompenzáló htás z átlgnál rosszbb A telephely szociokulturális hátránykompenzáló htás átlgos A megfelelő képzési form/településtípus lpján Mtemtikából nyolcdik évfolymon szintén két évben (2012. és 2016.) teljesítettek várkozások ltt CSH-indexhez képest. A közte lévő három évben tnulók z országos és községi iskolák várhtó szintjén teljesítettek. Tehát telephely pozitív szociokulturális hátránykompenzáló htás nem mutthtó ki mtemtikából. (16. táblázt) 17. táblázt Eredmények CSH-index tükrében Szociokulturális hátránykompenzálás szövegértésből 6. évfolymon A mérés A telephely tényleges eredménye 1468 (1397;1536) 1361 (1262;1450) 1464 (1406;1521) 1346 (1303;1407) 1426 (1373;1506) SZÖVEGÉRTÉS 6. ÉVFOLYAM SZOCIOKULTURÁLIS HÁTRÁNYKOMPENZÁLÁS Várhtó Várhtó Összehsonlítás eredmény eredmény z községi ált. összes Országos telephely telephelyek regresszió CSH-indexe CSH-indexe lpján lpján lpján A telephely szociokulturális hátránykompenzáló htás z átlgnál jobb A telephely szociokulturális hátránykompenzáló htás z átlgnál rosszbb A telephely szociokulturális hátránykompenzáló htás átlgos A megfelelő képzési form/településtípus lpján 22

23 18. táblázt Eredmények CSH-index tükrében Szociokulturális hátránykompenzálás szövegértésből 8. évfolymon A mérés A telephely tényleges eredménye 1601 (1521;1679) 1475 (1402;1542) 1522 (1461;1598) 1459 (1388;1553) 1494 (1437;1554) SZÖVEGÉRTÉS 8. ÉVFOLYAM SZOCIOKULTURÁLIS HÁTRÁNYKOMPENZÁLÁS Várhtó Várhtó Összehsonlítás eredmény eredmény z községi ált. összes Országos telephely telephelyek regresszió CSH-indexe CSH-indexe lpján lpján lpján A telephely szociokulturális hátránykompenzáló htás z átlgnál jobb A telephely szociokulturális hátránykompenzáló htás z átlgnál rosszbb A telephely szociokulturális hátránykompenzáló htás átlgos A megfelelő képzési form/településtípus lpján A szövegértés esetén telephely tnulói várkozásoknk megfelelően teljesítettek htodik és nyolcdik évfolymon egyránt z elmúlt öt év során. Nem mutthtó ki z iskol szociokulturális hátránykompenzáló htás szövegértésből. (17. táblázt, 18. táblázt) 23

24 Az iskol pedgógii fejlesztő munkájánk htás A mérési zonosító 2008-s bevezetése lehetővé teszi, hogy későbbi mérésekben nyolcdik és tizedik évfolymok tnulóink eredményét összevethessük két évvel korábbi eredményükkel. Ez z átlgeredmény kkor is kiszámíthtó, h tnulók időközben iskolát váltottk. A mérési zonosító áltl képet kpunk rról, hogy telephely tnulóink átlgos képessége milyen mértékben növekedett két év ltt, és ez növekedés hogyn viszonyul többi telephely tnulóink átlgos képességfejlődéséhez. 19. táblázt Átlgeredmény tnulók korábbi eredményének tükrében mtemtikából 8. évfolymon A mérés MATEMATIKA 8. ÉVFOLYAM AZ ISKOLA FEJLESZTŐ HATÁSA A megfelelő képzési Országos regresszió lpján form/településtípus lpján A telephely átlgeredménye Várhtó eredménye Összehsonlítás Várhtó eredmény (1499;1607) (1459;1620) (1471;1643) (1506;1633) (1460;1551) A telephely fejlesztő htás várhtónál szignifikánsn jobb A telephely fejlesztő htás várhtónál szignifikánsn rosszbb A telephely fejlesztő htás várhtótól szignifikánsn nem különbözik Összehsonlítás 20. táblázt Átlgeredmény tnulók korábbi eredményének tükrében szövegértésből 8. évfolymon A mérés SZÖVEGÉRTÉS 8. ÉVFOLYAM AZ ISKOLA FEJLESZTŐ HATÁSA A megfelelő képzési Országos regresszió lpján form/településtípus lpján A telephely átlgeredménye Várhtó eredménye Összehsonlítás Várhtó eredmény (1521;1679) (1402;1542) (1461;1598) (1388;1553) (1437;1554) A telephely fejlesztő htás várhtónál szignifikánsn jobb A telephely fejlesztő htás várhtónál szignifikánsn rosszbb A telephely fejlesztő htás várhtótól szignifikánsn nem különbözik Összehsonlítás Mindkét mérési területen megállpíthtó, hogy z iskol fejlesztő htás szignifikánsn nem különbözik sem z országos regresszió lpján becsült, sem z zonos képzési típusbn tpsztlt, sem telephelyen várhtó fejlesztés mértékétől. Eszerint z iskol tnulói átlgosn várkozásoknk megfelelően fejlődtek z elmúlt öt év során. (19. táblázt, 20. táblázt) 24

25 Az iskol fejlesztő htás Komplex fejlődési modell lpján Az iskol fejlesztő htás áltlános iskolábn csk nyolcdik évfolymon értelmezhető komplex fejlődési modell lpján, mely becslést d tnuló várhtó eredményére. A becsült érték zt jelképezi, hogy hsonló csládi hátterű, ugynolyn nemű tnulók, kiknek két évvel korábbi eredménye hsonló volt, hsonló osztályb és telephelyre jártk, átlgosn milyen eredményt értek el felmérésben. Így komplex fejlődési modell segítségl z iskoli munk fejlesztő htás mérhető. 21. táblázt Az iskol fejlesztő htás Komplex fejlődési modell lpján mtemtikából 8. évfolymon MATEMATIKA 8. évfolym - Az iskol fejlesztő htás Év Összes tnuló A várhtó eredmény ltt k rány Szignifikánsn várhtó eredmény ltt k rány A várhtó eredmény fölött k rány Szignifikánsn várhtó eredmény fölött k rány /38; 24% 4/38; 10% 13/38; 34% 12/38; 32% /23; 26% 3/23; 13% 6/23; 26% 8/23; 35% /17; 29% 2/17; 12% 7/17; 41% 3/17; 18% /26; 39% 0/26; 0% 12/26; 46% 4/26; 15% /37; 38% 4/37; 11% 11/37; 30% 8/37; 21% A komplex fejlődési modell lpján z iskol fejlesztő htás mtemtikából tnulók több, mint felénél volt mérhető minden vizsgált évben, sőt áltlábn 60% körüli érték jellemző. Ez zt jelenti, hogy tnulók több, mint fele jobbn teljesített nnál, mi korábbi eredményeikhez képest várhtó volt évben ez z érték diákok kéthrmdár volt igz. Ezen belül szignifikánsn pozitív értékek szám is ngy, mi nnyit jelent, hogy még z lcsonybb létszámú évfolymok esetén is több olyn tnuló volt, kinek z elért eredménye szignifikánsn jobb, mint mi modell lpján várhtó lett voln. A évben ezen tnulók szám 12, mi z összes tnuló 32%- zon z évfolymon. A tnulóknk minden évben kevesebb, mint felénél volt gyengébb z eredmény nnál, mi komplex modell lpján várhtó lett voln. Ezen tnulók között mérési év kivétellvnnk olynok, kiknek mérésen elért eredménye szignifikánsn gyengébb volt korábbi eredményükhöz képest, de ez legfeljebb 4 fő nte. Az ő esetükben z iskol egyáltlán nem fejlesztő htású. Összességében zonbn ezen tnulók szám minimális teljes tnulói létszámhoz viszonyítv. (21. táblázt) 25

26 22. táblázt Az iskol fejlesztő htás Komplex fejlődési modell lpján szövegértésből 8. évfolymon SZÖVEGÉRTÉS 8. évfolym - Az iskol fejlesztő htás Év Összes tnuló A várhtó eredmény ltt k rány Szignifikánsn várhtó eredmény ltt k rány A várhtó eredmény fölött k rány Szignifikánsn várhtó eredmény fölött k rány /38; 11% 4/38; 11% 19/38; 50% 11/38; 29% /23; 13% 4/23; 17% 10/23; 43% 6/23; 26% /17; 29% 1/17; 6% 10/17; 59% 1/17; 6% /26; 50% 1/26; 4% 11/26; 42% 1/26; 4% /37; 30% 4/37; 11% 13/37; 35% 9/37; 24% A szövegértés esetében komplex fejlődési modell lpján z iskol fejlesztő htás tnulók körülbelül kéthrmd részében volt mérhető vizsgált kben, kiv évben, hol ettől vlmivel kevesebb ( mérésen részt vett tnulók 46%- összesen). Ez zt jelenti, hogy zon tnulók rány, kik jobbn teljesítettek nnál, mi korábbi eredményeikhez képest várhtó volt, áltlábn 60% körül mozog, évben mjdnem eléri z évfolym 80%-át. Ezen belül zon tnulók szám, kik várkozáson felül teljesítettek, három évben jelentős (2012., 2015., 2016.). Ez leglább tnulók 20%-át jelenti z dott évfolymon, kikről elmondhtó z említett három évben, hogy szignifikánsn jobb eredményt értek el, mint mi modell lpján várhtó lett voln. A vizsgált öt év során csk mérési évben volt tnulók több, mint felénél z elért eredmény gyengébb nnál, mi komplex modell lpján várhtó lett voln, áltlábn ez z rány 20% és 40% között mozog. Ezek között tnulók között minden évben volt leglább 1, de legfeljebb 4 tnuló, kiknek mérésen elért eredménye szignifikánsn gyengébb volt korábbi eredményükhöz képest. Ezekről diákokról mondhtjuk zt, hogy számukr z iskol egyáltlán nem fejlesztő htású, de összességében ez létszám ngyon lcsony z összes tnulóhoz viszonyítv. A szövegértés mérési területen z elmúlt öt év során komplex fejlődési modell lpján z iskol fejlesztő htás növekvő tendenciát mutt. (22. táblázt) Az iskolábn mindkét mérési területen minden vizsgált évben ngyobb zon tnulók rány, kik várhtó eredmény fölött teljesítettek, így megállpíthtó, hogy pedgógii fejlesztő htás nyilvánvlón z átlgosnál erősebb. 26

27 Az zonos évfolymon lévő osztályok teljesítményének összehsonlítás A tnulók képességeloszlásánk vizsgáltánál konkrét értékek mellett jó közelítésű és szemléletes összehsonlíthtóságot jelenthetnek zok képességszintek, melyekhez köthetőek z egyes értékek. Az egyes képességszintek képességpont htári rögzítettek (35/2014. (IV. 30.) EMMI rendelet 4. sz. melléklet), így ez lpján könnyen zonosíthtó egy-egy képességponthoz trtozó képességszint. (A képességszintek htárértékeire eső képességpont esetén tnuló teljesítményét mgsbb képességszintbe kell sorolni.) Mtemtik (egységesen 6., 8. és 10. évfolymon) - 1. ltti szint: 1168-ig - 1. szint: szint: szint: szint: szint: szint: szint: 1984-től. Szövegértés (egységesen 6., 8. és 10. évfolymon) - 1. ltti szint: 1071-ig - 1. szint: szint: szint: szint: szint: szint: szint: 1911-től. 23. táblázt Az zonos évfolymon lévő osztályok teljesítménye mtemtikából 6. évfolymon A mérés "A" jelű osztály "B" jelű osztály Minimum Medián Mximum Minimum Medián Mximum Érték Szint Érték Szint Érték Szint Érték Szint Érték Szint Érték Szint ltt ltt ltt ltt ltt Az zonos évfolymon lévő osztályok teljesítményének összehsonlítását mtemtikából htodik évfolymon csk és mérési kben lehet elvégezni, mert ebben két évben volt z iskolábn párhuzmos osztály. 27

28 A htodik évfolymok párhuzmosn futó osztályink vizsgáltkor nem állpíthtó meg szignifikáns eltérés két osztály teljesítménye között egyik vizsgált mérési évben sem. A minimum képességpont szintje áltlábn z 1. szint ltt vgy z 1. vn, mximum képességpontok esetén 4. vgy z 5. szintet érték el tnulók, míg medián szinte mindig 2. szintre esett z elmúlt öt évben. (23. táblázt) 24. táblázt Az zonos évfolymon lévő osztályok teljesítménye mtemtikából 8. évfolymon A mérés "A" jelű osztály "B" jelű osztály Minimum Medián Mximum Minimum Medián Mximum Érték Szint Érték Szint Érték Szint Érték Szint Érték Szint Érték Szint ltt ltt ltt ltt A nyolcdik évfolymon vizsgált időszkbn csk és évben volt két párhuzmos osztály z iskolábn. Ezen osztályok teljesítményét összehsonlítv jelentős különbségek nem muttkoznk mtemtikából. A minimum képességpont áltlábn z 1. szint ltt vn, kiv és évben, mikor 2. szintre tehető. A medián képességpontok 3. vgy 4. szintre tehetők, és mximum képességpontok z 5. vgy 6. vnnk áltlábn. (24. táblázt) 25. táblázt Az zonos évfolymon lévő osztályok teljesítménye szövegértésből 6. évfolymon A mérés "A" jelű osztály "B" jelű osztály Minimum Medián Mximum Minimum Medián Mximum Érték Szint Érték Szint Érték Szint Érték Szint Érték Szint Érték Szint ltt ltt Mivel csk két évben volt zonos évfolymon két osztály, így teljesítmények összehsonlítását ezek lpján lehet elvégezni. Ezekben teljesítményekben jelentős különbségek nem muttkoznk szövegértésből, hiszen minimum képességpont szintje z 1. szintre tehető, és mximum tekintetében sem számottevő z eltérés. (A medián képességpontokról három évben nincs dt.) (25. táblázt) 28

29 26. táblázt Az zonos évfolymon lévő osztályok teljesítménye szövegértésből 8. évfolymon A mérés "A" jelű osztály "B" jelű osztály Minimum Medián Mximum Minimum Medián Mximum Érték Szint Érték Szint Érték Szint Érték Szint Érték Szint Érték Szint ltt Az elmúlt öt évben csk két-két osztály teljesítményének összehsonlítását lehet elvégezni szövegértésből. A évben vlmivel ngyobb z eltérés két tnulócsoport elért eredménye között. Míg B jelű osztály mximum képességpontj 4. szintre tehető, z A jelű osztály esetén ez még mediánnk megfelelő eredmény. A évben hsonló teljesítményt ért el két osztály. (A medián képességpontokról három évben nincs dt.) (26. táblázt) A 6. és 8. évfolymos tnulók mérési eredményei lpján tpsztlhtó, hogy ngy szóródás mindkét mérési területen minden mérési évben, hiszen egyránt volt mérésben 1. szint ltti és és 7. álló tnuló is. 29

30 A többiektől kifejezetten leszkdó tnulók rány A kompetencimérésen dott eredményt elért tnulók közül tekintsük leszkdónk zokt tnulókt, kik áltl elért képességszint és z iskol tnulóink átlg-képességszintje között leglább két szint eltérés muttkozik negtív iránybn. Ennek megfelelően, h z iskol képességpont-átlgát beillesztjük képességszint htárértékek közé z láthtó, hogy ez melyik képességszintnek felel meg. Ebben z esetben zokt tnulókt tekintjük többiektől kifejezetten leszkdóknk, kik ettől minimum két képességszinttel lcsonybbn teljesítettek. A gyengébben tnulók esetén két szint elérése számít meghtározónk tnulmányok folyttásánk szempontjából: z lpszint és minimumszint. Az lpszint z képességszint, melyet szükségesnek tekintünk további ismeretek szerzéséhez és mindennpi életben vló boldoguláshoz z dott korosztály sjátosságit is figyelembe v. Ez képességszint 6. évfolymon 3. szint, 8. évfolymon pedig 4. szint mindkét mérési területen. Minimumszintnek zt képességszintet nevezzük, melyet 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 80. -ánk lklmzáskor figyelembe kell venni. Ennek trtlm szerint intézkedési tervet kell készíteni z iskolánk, h z elvégzett mérések központilg feldolgozott eredményei lpján 6. évfolymon tnulók leglább fele szövegértésből és leglább fele mtemtikából nem érte el 2. képességszintet, illetve 8. évfolymon tnulók leglább fele szövegértésből és leglább fele mtemtikából nem érte el 3. képességszintet. Az iskolábn z elmúlt öt évben egyik mérési területen és egyik mért évfolymon sem volt ilyen mgs minimumszintet el nem érő tnulók rány. A többiekhez képest kifejezetten jobb eredményt elérő tnulók rány A kompetencimérésen dott eredményt elért tnulók közül tekintsük jobb eredményt elérőknek zokt tnulókt, kik áltl elért képességszint és z iskol tnulóink átlg-képességszintje között leglább két szint eltérés muttkozik pozitív iránybn. Ennek megfelelően, h z iskol képességpontátlgát beillesztjük képességszint htárérékek közé z láthtó, hogy ez melyik képességszintnek felel meg. Ebben z esetben zokt tnulókt tekintjük többiekhez képest kifejezetten jobb eredményt elérőknek, kik ettől minimum két képességszinttel jobbn teljesítettek. 30

31 27. táblázt A többiektől kifejezetten leszkdó tnulók rány z iskolábn mtemtikából 6. évfolymon A mérés A tnulói képességpont-átlg szintjénél minimum 4 szinttel lcsonybb képességszint szám tnulók szám tnulók rány A tnulói képességpont-átlg szintjénél minimum 3 szinttel lcsonybb képességszint szám tnulók szám tnulók rány A tnulói képességpont-átlg szintjénél minimum 2 szinttel lcsonybb képességszint szám tnulók szám tnulók rány Az intézmény tnulói képességpontátlgánk megfelelő képességszint Az összes leszkdó tnuló szám rány ltt 4 11,4% ,4% ltt 1 5,0% ,0% ltt 1 2,3% ,3% ltt 3 11,1% ,1% ltt 0 0,0% ,0% 28. táblázt A többiekhez képest kifejezetten jobb eredményt elérő tnulók rány z iskolábn mtemtikából 6. évfolymon A mérés Az intézmény tnulói képességpontátlgánk megfelelő képességszint A tnulói képességpont-átlg szintjénél minimum 2 szinttel mgsbb képességszint szám tnulók szám tnulók rány A tnulói képességpont-átlg szintjénél minimum 3 szinttel mgsbb képességszint szám tnulók szám tnulók rány A tnulói képességpont-átlg szintjénél minimum 4 szinttel mgsbb képességszint szám tnulók szám tnulók rány Az összes jól tnuló szám rány ,4% ,6% ,0% ,0% ,0% ,0% ,0% ,4% ,4% ,6% ,1% ,7% Mtemtikából 6. évfolymon tnulók átlg-képességszintje 2. vn, ebben nincs eltérés z öt év során. A mérési évben volt legtöbb olyn tnuló, kik z eredményeik lpján ezen voltk. Ebben z évben tnulók képességszintek szerinti megoszlás normális eloszlást mutt. Az intézményben zoknk tnulóknk z rány, kik z iskol tnulóink átlg-képességszintje ltt teljesítettek leglább két szinttel, z utóbbi öt évben nem változott jelentősen és évben is lig hldj meg 10%-ot, s ez legmgsbb rány z öt év ltt. Ezek tnulók mind z 1. szint ltti eredményt értek el mérések során, ők többiektől kifejezetten leszkdó tnulók. (27. táblázt, 11. ábr) Az intézményben zoknk tnulóknk z rány, kik z iskol tnulóink átlg-képességszintje fölött teljesítettek leglább két szinttel, z utóbbi öt évben áltlábn 10% körül volt jellemző, mi z utolsó mérési évben megkétszereződött z előző évihez képest, mi 7 tnulót jelent, és z eddigi legmgsbb szám z összes jól tnulót tekintve. (28. táblázt, 11. ábr) 31

32 A htodik évfolymos tnulók mérési eredményei lpján legngyobb szóródás évben tpsztlhtó, kkor egyránt volt mérésben 1. szint ltti és 5. álló tnuló is. Az ezt megelőző négy évben ht képesség szóródnk szét tnulói teljesítmények kimondottn heterogén képességösszetételű osztályokbn. 11. ábr A tnulók képességszintek szerinti megoszlás mtemtikából 6. évfolymon 29. táblázt A többiektől kifejezetten leszkdó tnulók rány z iskolábn mtemtikából 8. évfolymon A méré s A tnulói képességpont-átlg szintjénél minimum 4 szinttel lcsonybb képességszint szám tnulók szám tnulók rány A tnulói képességpont-átlg szintjénél minimum 3 szinttel lcsonybb képességszint szintjén ek szám tnulók szám tnulók rány A tnulói képességpont-átlg szintjénél minimum 2 szinttel lcsonybb képességszint szintjéne k szám tnulók szám tnulók rány Az intézmény tnulói képességpontátlgánk megfelelő képességszint Az összes leszkdó tnuló szám rány ltt 1 2,6% ,3% ,9% ltt 1 4,3% ,7% ,0% ltt 1 5,9% ,9% ltt ,0% ltt 1 2,4% ,3% ,7% 32

33 30. táblázt A többiekhez képest kifejezetten jobb eredményt elérő tnulók rány z iskolábn mtemtikából 8. évfolymon A mérés Az intézmény tnulói képességpontátlgánk megfelelő képességszint A tnulói képességpont-átlg szintjénél minimum 2 szinttel mgsbb képességszint szám tnulók szám tnulók rány A tnulói képességpont-átlg szintjénél minimum 3 szinttel mgsbb képességszint szám tnulók szám tnulók rány A tnulói képességpont-átlg szintjénél minimum 4 szinttel mgsbb képességszint szám tnulók szám tnulók rány Az összes jól tnuló szám rány ,8% ,6% ,4% ,1% ,1% ,5% ,9% ,4% ,1% ,1% ,3% ,3% Mtemtikából 8. évfolymon tnulók átlg-képességszintje 3. vn, miben nem volt eltérés z utóbbi öt évben. A évben kimgslón sok tnuló volt ezen z eredményei lpján, mjdnem z összes tnulói létszám fele. Éppen ezért ebben z évben tnulók képességszintek szerinti megoszlás z átlgosnál ngyobb csúcsosságú normális eloszlást mutt. A telephelyen zoknk tnulóknk z rány, kik z iskol tnulóink átlg-képességszintje ltt teljesítettek leglább két szinttel, z utóbbi öt évben csk egyszer hldt meg 10%-ot, és 2013-bn nem is volt olyn tnuló, ki többiektől kifejezetten leszkdó lett voln. (29. táblázt, 12. ábr) A telephelyen zoknk tnulóknk z rány, kik z iskol tnulóink átlg-képességszintje fölött teljesítettek leglább két szinttel, z elmúlt öt évben többször is meghldt 20%-ot. A tnulók számát tekintve 2016-bn már 7, többiekhez képest kifejezetten jobb eredményt elérő diák volt. Ez z évfolymok lcsony tnulói létszám mitt jónk tekinthető. (30. táblázt, 12. ábr) A nyolcdik évfolymos tnulók mérési eredményei lpján legngyobb szóródás évben figyelhető meg, mikor mérésben egyránt szerepelt 1. szint ltti és még 6. álló tnuló is. A év képességeloszlás leghomogénebb (2. szint - 5. szint). 33

34 12. ábr A tnulók képességszintek szerinti megoszlás mtemtikából 8. évfolymon 31. táblázt A többiektől kifejezetten leszkdó tnulók rány z iskolábn szövegértésből 6. évfolymon A mérés A tnulói képességpont-átlg szintjénél minimum 4 szinttel lcsonybb képességszint szám tnulók szám tnulók rány A tnulói képességpont-átlg szintjénél minimum 3 szinttel lcsonybb képességszint szám tnulók szám tnulók rány A tnulói képességpont-átlg szintjénél minimum 2 szinttel lcsonybb képességszint szám tnulók szám tnulók rány Az intézmény tnulói képességpontátlgánk megfelelő képességszint Az összes leszkdó tnuló szám rány ltt ,3% ,3% ltt 1 5,0% ,0% ,0% ltt ,3% ,3% ltt 1 3,7% ,7% ltt ,0% 32. táblázt A többiekhez képest kifejezetten jobb eredményt elérő tnulók rány z iskolábn szövegértésből 6. évfolymon A mérés Az intézmény tnulói képességpontátlgánk megfelelő képességszint A tnulói képességpont-átlg szintjénél minimum 2 szinttel mgsbb képességszint szám tnulók szám tnulók rány A tnulói képességpont-átlg szintjénél minimum 3 szinttel mgsbb képességszint szám tnulók szám tnulók rány A tnulói képességpont-átlg szintjénél minimum 4 szinttel mgsbb képességszint szám tnulók szám tnulók rány Az összes jól tnuló szám rány ,9% ,9% ,9% 10 28,7% ,0% ,0% ,3% ,3% ,6% ,1% ,7% ,8% ,1% ,1% 34

35 Szövegértésből 6. évfolymon tnulók átlg-képességszintje 3. vn z elmúlt kben, kiv mérési t, mikor csk 2. képességszintet érték el átlgosn. Az intézményben zoknk tnulóknk z rány, kik z iskol tnulóink átlg-képességszintje ltt teljesítettek leglább két szinttel, z utóbbi öt évben emelkedett. Még mérési évben nem volt ilyen tnuló, z ezt követő kben 10-20% között mozog ez z rány. Tekintve, hogy lcsony tnulói létszámú évfolymokról vn szó, így még 20% is csk 4 tnulót jelent, ki többiektől kifejezetten leszkdó z eredményei lpján. (31. táblázt, 13. ábr) Az intézményben zoknk tnulóknk z rány, kik z iskol tnulóink átlg-képességszintje fölött teljesítettek leglább két szinttel, z első három vizsgált évben növekvő tendenciát mutt, mjd 2015-ben jelentősen csökkent, és mérési évben már megközelíti 30%-ot, mi 10 tnulót jelent. Ők többiektől kifejezetten jobbn diákok. (32. táblázt, 13. ábr) A htodik évfolymos tnulók mérési eredményei lpján legngyobb szóródás évben tpsztlhtó, kkor egyránt volt mérésben 1. és 7. álló tnuló is. Az ezt megelőző három évben ht képesség szóródnk szét tnulói teljesítmények kimondottn heterogén képességösszetételű osztályokbn. A leghomogénebb képességekkel évi htodikosok rendelkeztek képességeik lpján z 2.- tól z 5. képességszintig helyezkedtek el. Ez z évfolym volt legkevésbé veszélyeztetett lemorzsolódást illetően, hiszen nem volt leszkdó tnuló, és egyben legjobbn esélyesek többiekhez képest jobb eredmény elérésére 5. lévő tnulók szám lpján. 13. ábr A tnulók képességszintek szerinti megoszlás szövegértésből 6. évfolymon 35

36 33. táblázt A többiektől kifejezetten leszkdó tnulók rány z iskolábn szövegértésből 8. évfolymon A mérés A tnulói képességpont-átlg szintjénél minimum 4 szinttel lcsonybb képességszint szám tnulók szám tnulók rány A tnulói képességpont-átlg szintjénél minimum 3 szinttel lcsonybb képességszint szám tnulók szám tnulók rány A tnulói képességpont-átlg szintjénél minimum 2 szinttel lcsonybb képességszint szám tnulók szám tnulók rány Az intézmény tnulói képességpontátlgánk megfelelő képességszint Az összes leszkdó tnuló szám rány ltt ,3% ,5% ,8% ltt ,7% ,7% ltt ,9% ,9% ltt ,8% ,8% ltt 1 2,4% ,9% ,3% ,6% 34. táblázt A többiekhez képest kifejezetten jobb eredményt elérő tnulók rány z iskolábn szövegértésből 8. évfolymon A mérés Az intézmény tnulói képességpontátlgánk megfelelő képességszint A tnulói képességpont-átlg szintjénél minimum 2 szinttel mgsbb képességszint szám tnulók szám tnulók rány A tnulói képességpont-átlg szintjénél minimum 3 szinttel mgsbb képességszint szám tnulók szám tnulók rány A tnulói képességpont-átlg szintjénél minimum 4 szinttel mgsbb képességszint szám tnulók szám tnulók rány Az összes jól tnuló szám rány ,9% ,5% ,4% ,4% ,7% ,1% ,9% ,9% ,4% ,8% ,2% ,8% ,8% Szövegértésből 8. évfolymon tnulók átlg-képességszintje 3., illetve 4. vn nként felváltv. A telephelyen zoknk tnulóknk z rány, kik z iskol tnulóink átlg-képességszintje ltt teljesítettek leglább két szinttel, mérési t jelentősen csökkent, mjd folymtosn nőtt mérések során és évben elérte z öt évvel ezelőtti számot. Így évihez hsonlón z elmúlt évben is 6 tnuló esetén mondhtó el, hogy eredménye lpján többiektől kifejezetten elmrd. (33. táblázt, 14. ábr) A telephelyen zoknk tnulóknk z rány, kik z iskol tnulóink átlg-képességszintje fölött teljesítettek leglább két szinttel, z elmúlt öt évben egyáltlán nem kiegyensúlyozott, mivel 5% és mjdnem 30% között váltkozik. A tnulók számát tekintve 2016-bn már 7, többiekhez képest kifejezetten jobb eredményt elérő diák volt. Ez z évfolymok lcsony tnulói létszám mitt jónk tekinthető. (34. táblázt, 14. ábr) 36

37 A nyolcdik évfolymos tnulók mérési eredményei lpján legngyobb szóródás évben figyelhető meg, mikor mérésben egyránt szerepelt 1. szint ltti és még 6. álló tnuló is. A évben tnulók képességszintek szerinti megoszlás normális eloszlást mutt. 14. ábr A tnulók képességszintek szerinti megoszlás szövegértésből 8. évfolymon 37