felületi divergencia V n (2) V n (1), térfogati töltéseloszlás esetében
|
|
- Marika Pintér
- 5 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 IV Az elektosztatka alaptövénye felület töltéseloszlás esetén Az előző paagafusban láttuk, hogy a töltések a vezető felületén helyezkednek el, gyakolatlag kétdmenzós vagy más szóval felület töltéseloszlást alkotva (Temészetesen atom méetekben ez a kép má nem tatható: pl a többletelektonok zöme a fémnek a vákuummal, vagy a levegővel éntkező hatáfelületének egy gen vékony, de mégscsak véges zónájában található Ez azonban a makoszkopkus elektodnamka leíás szempontjából olyan ks távolság, hogy a gyakolatban a kétdmenzós töltéseloszlás teljesen elfogadható közelítés) Felület töltéseloszlás esetén bevezethetjük a felület töltéssűűséget: d lm, A A da vagys a felületegysége eső töltést, am a téfogat töltéssűűséggel analóg fogalom A következőkben szeetnénk az elektosztatka alaptövényet megfogalmazn felület töltéseloszlások esetée (egyelőe továbba s vákuumban) Ee azon túl, hogy felület töltéseloszlások gyakan fodulnak elő azét s édemes sot keíten, met az elektosztatka alaptövénye lyen esetben nagyon egyszeűek E célból vezessük be egy V() vektoté felület foássűűségét az alább fomában: valamnt a felület övénysűűségét a felület dvegenca V n () V n (), A() felület otácó V t () V t () alakban () és () aa a két téféle utal, amelyeket a felület választ szét Az n és t ndexek a vektoté nomáls lletve tangencáls komponensét jelentk Ennek észletesebb magyaázatát lásd kcst később Ekko az elektosztatka alaptövényenek analóg megfogalmazása a következők: Az elektosztatka alaptövénye téfogat töltéseloszlás esetében felület töltéseloszlás esetében alaptövény dv D = D n () D n () = alaptövény ot E = E t () E t () = Szavakkal kfejezve az alaptövény felület töltéseloszlása azt mondja k, hogy a D té felület foássűűsége egyenlő a felület töltéssűűséggel, a alaptövény szent pedg a felület övénysűűség zéus E tételek belátásához tekntsük a IV és IV ábát n() n A() () () n() IV ába A jelen esetben poztív előjelű töltésfelhő (am pesze lehetne negatív s) egy felületen (de nem feltétlenül egy vezető felületén!), helyezkedk el A lényeg az, hogy valahogy létejött ez a kétdmenzós töltéseloszlás, aká úgy, hogy például a töltéseket odaenyveztük a felülethez A töltött felület válassza el az ()-gyel és ()-vel jelölt téfeleket egymástól, és a felület nomálvektoa mutasson az ()-től a () felé A felületet vegye köül egy zát A felület, amt /
2 jelöljön a két téfélben A() ll A() Ezek után az alaptövény felület alakját az alaptövény globáls fomájából: D da kndulva lehet bzonyítan Mvel a töltés most felület töltés, am a felületen helyezkedk el, ezét d, A és az alaptövény most a következő alakot ölt: D da d A (Felhívjuk a fgyelmet, hogy tt a d nem vekto, csak a felületelem nagysága) Tehát ezt a felületen elhelyezkedő töltést ölel köül a zát A felület Most zsugoítsuk á az A felületet mndkét oldalól a felülete Az A felület ekko lényegében két olyan A() és A() felületből áll, amelyek majdnem mndenben megegyeznek, mután ázsugoítottuk őket a -e Ezután ugyans mndkettő nagysága, csak míg az A() az ()-es téfélben van, és ezét felületelemenek ánya a hely nomálvektoal mndg ellentétes, addg az A() esetében, amely a ()-es téfélben van, a felületelemek a hely nomálvektoal azonos ányúak (A felületelemek ányát ugyans az szabja meg, hogy A() és A() együtt egy zát felületet alkot, és lyenko a felület ánya defnícó szent mndg kfelé mutat) Tehát az ábán s alkalmazott jelölésenkkel da() = da n() = da n, da() = da n() = da n és így D() da() = D n () da, D() da() = D n () da Tekntettel aa, hogy a teljes zát A felület két észe bontható, ezét D da D da D da ( D () d) (D A A() A() n n () d) A zsugoítás után ugyans A() = A() = Ezek után az alaptövény globáls alakja felület töltéseloszlás esetén: ( D () D ()) d d n n Mvel ez az összefüggés tetszés szent felülete gaz, ebből következk, hogy nem csak az ntegálok, hanem az ntegandusok s megegyeznek, tehát D n () D n () =, am nem más, mnt az alaptövény lokáls alakja felület töltéseloszlás esetén () A t () IV ába Az ábán látható vastag vonal jelképez a töltött felületet (metszet kép) A vékony vonal egy olyan zát G göbét mutat, amely felülől és alulól köülvesz a töltött felületben lévő H göbe szakaszt (H nncs jelölve az ábán) /
3 A alaptövény felület töltéseloszlása évényes alakját ugyancsak a globáls alakból kndulva vezethetjük le: E d G A zát G göbét vegyük fel úgy, hogy odafelé a felület felett, de annak közvetlen közelében haladjon a () téfélben, majd vsszafelé a felület alatt az () téfélben, de smét a felülethez gen közel, valamnt közvetlenül az odaút alatt Vagys d() = dt, d() = dt és így E()d() = E t ()dt, E()d() = E t ()dt Itt dt mndenütt az odaút ányába mutató a felülethez képest tangencáls egységvekto A zát göbement ntegál két észe osztható, az odaút és vsszaút szent: E d Ed G G() G() Ed Mvel az oda- és vsszaút tulajdonképpen majdnem ugyanazon a H göbén töténk, ezét felíható, hogy E d (E () E ())dt t G H t Mután ez az ntegál tetszés szent H göbée zéus, ebből az következk, hogy maga az ntegandus s nulla: E t () E t () =, am nem más, mnt a alaptövény lokáls alakja felület töltéseloszlás esetén IV3 Az elektosztatka alaptövénye vezető felülete Ha az elektosztatka felület töltéseloszlásoka évényes alaptövényet vezető felülete akajuk alkalmazn, akko abból ndulhatunk k, hogy a vezető belsejében nncs elektomos té, tehát ott mnd E, mnd D nulla Ha tehát a töltött felületünk egy vezető közeg () felülete, amely vákuummal () éntkezk, akko tudható, hogy E() = és D() = Az ebből adódó egyenleteket összehasonlító táblázatos fomában közöljük: Az elektosztatka alaptövénye általános felület töltéseloszlás esetében alaptövény D n () D n () = D n () = alaptövény E t () E t () = E t () = vezető felület esetén (): vezető, (): vákuum Vagys szavakban összegezve: az elektosztatkus té a vezető felületée mndg meőleges (met a tangencáls komponense ), a D té nomál komponense pedg (am vákuum estén maga a D vekto abszolút étéke) a felület egy pontján egyenlő az ugyanezen pontban méhető felület töltéssűűséggel /3
4 IV A felület töltéssűűség függése a göbület sugától súcshatás Kísélet: elektomos Segne keék, gyetyaláng elfújása elektomos széllel A csúcshatás azon alapszk, hogy - mnt ahogy lejjebb majd megmutatjuk - a vezető élen, lletve csúcsan sokkal nagyobb a töltéssűűség, és ennek következtében az E() = összefüggés matt tt a lokáls téeősség s sokkal nagyobb A nagy téeősség onzálja a levegő molekulát, a töltött levegő pedg mozgásba jön az elektomos té hatásáa Ez az elektomos szél Mvel magyaázhatjuk, hogy a csúcsokon - vagys ahol a felület göbület sugaa gen kcs - nagyobb a töltéssűűség, mnt a felület kevésbé göbült észen? Hogy ezt megétsük, képzeljük el a következő kíséletet Egy nagy sugaú vezető gömböt kössünk össze (ugyancsak vezetővel) egy ksebb sugaú gömbbel A endszet töltsük fel, és vzsgáljuk meg a két gömbön kalakuló és töltéssűűségek aányát Ha a gömbök egymástól vszonylag távol vannak, akko az sugaú gömb felszínén a potencált elsősoban az ott elhelyezkedő töltés fogja megszabn Az sugaú gömb potencáltee a gömbön kívül ugyanolyan, mnt a pontszeű töltés potencáltee (III paagafus), ezét Ugyanlyen alapon Vszont a két gömb ekvpotencáls, mvel vezetővel vannak összekötve, vagys =, ezét Tekntetbe véve, hogy egy gömbön a felület töltéssűűség, a két gömb felület töltéssűűségenek aányáa azt kapjuk, hogy, vagys mnél ksebb egy gömb sugaa, annál nagyobb ajta a felület töltéssűűség, és következésképpen a téeő s V Kapactás, kondenzátook V A kapactás fogalma Tekntsünk két vezető (mondjuk fém) daabot, melyek egymás közelében helyezkednek el: (Az egymás közelében pesze elatív fogalom Egyészt azt étjük alatta, hogy a vezető daabok átlagos távolsága a vezető daabok geometa méetenek a nagyságendjébe esk; lásd az V ábát Másészt pedg feltételezzük, hogy egyéb vezető daabok, lletve töltések nncsenek a közelben, más szóval elég távol vannak ahhoz, hogy a hatásuk elhanyagolható legyen, és így ne zavajanak Az ábán ezekhez a kevéssé zavaó töltésekhez vezető, vagy onnan knduló eővonalakat szaggatottan ajzoltuk) /
5 Az egyk vezetőn - ezt fogjuk a továbbakban a kondenzáto poztív fegyvezetének teknten - helyezkedjen el + töltés, a másk vezetőn pedg A kondenzáto fegyvezete között méhető feszültséget mndg úgy fogjuk számítan, hogy a téeősség göbement ntegálját a poztív fegyvezettől ndulva a negatív fegyvezetg eljutva számítjuk (Így jutunk poztív feszültség étékhez) Elektosztatkában a feszültség az úttól független, a kondenzáto lemeze pedg ekvpotencálsak, ezét a fent módon számított feszültség az egész kondenzátoa évényes adat Ezt fogjuk a kondenzáto feszültségének teknten U KONDENZÁTO ( ) Ed ( ) A kondenzáto töltésének pedg a poztív fegyvezeten lévő + töltést tekntjük Ha a kondenzátoa kétsze anny töltést vszünk fel, akko ezekből kétsze anny eővonal ndul k (az elektosztatka I alaptövénye ételmében) Ha ugyanaól a helyől kétsze anny eővonal ndul k, akko kétszees lesz az eővonalak sűűsége s, azaz a téeősség mndenütt a kétszeesée nő Ebből pedg az következk, hogy a feszültség s kétszees, mvel a göbement ntegálban E mndenütt dupla akkoa Vagys a feszültség aányos a kondenzátoon lévő töltéssel: U = k A k aányosság tényező ecpokát -vel jelöljük, és kapactásnak hívjuk Ha az egyenletet -a explct fomáa endezzük, akko = U Ez azt jelent, hogy mnél nagyobb a kondenzáto kapactása, egy adott feszültségen annál több töltést tud táoln A dolgot ahhoz hasonlíthatjuk, hogy egy víztáolónak annál nagyobb a táolókapactása, mnél több vzet tud befogadn egy adott magasság mellett (Pesze a víztáolónál az összes beléje féő vzet tekntk nkább - am még nem csap túl a táoló peemén -, és nem a magasságegysége eső táolóképességet A kondenzáto kapactásán vszont nem a bele tölthető legnagyobb töltést étk - ahol má pl átütne a kondenzáto -, hanem e helyett a feszültségegysége jutó táolt töltésmennységet) V Síkkondenzáto, gömb- és hengekondenzáto kapactása Amnt aól az előző paagafusban má volt szó, bámely két vezető daab képezhet egy kondenzátot A kondenzáto kapactása egyészt attól függ, hogy mekkoák a fegyvezetek, és ezeknek mlyen a geometa elendezése, másészt attól, hogy mlyen szgetelőanyag - vagy ~anyagok töltk k a fegyvezetek között teet Egyelőe fel fogjuk tételezn, hogy a fegyvezetek vákuumban vannak Ekko a kondenzáto kapactása egyedül a geometájától függ A sokféle elképzelhető geometa között van háom nevezetes eset, amt meg fogunk vzsgáln: a síkkondenzáto, a gömbkondenzáto, és végül a hengekondenzáto Síkkondenzáto A síkkondenzátot vázlatosan az V ába mutatja V ába /5
6 Lényegében két, egymással páhuzamos A felületű vezető lemezből áll, melyek egymástól mét távolsága d Lényeges, hogy a d távolság aánylag kcs legyen a kondenzáto több méetéhez képest Ekko ugyans az elektomos eőté a kondenzáto belsejében nagyjából homogén Igaz ugyan, hogy a kondenzáto-lemezek szélenél a té gyengül, met az eővonalak egy észe kívüle keül, de az a teület, ahol ez jelentős gyengülést okoz, egye ksebb, ahogy d-t csökkentjük A levezetésnél tehát azzal a közelítéssel fogunk éln, hogy az elektomos eőté homogén a kondenzáto lemeze között Lássuk akko a levezetést! Egy kondenzáto kapactása a ajta lévő töltés osztva a kondenzáto feszültségével: U Feltételezzük, hogy a töltések homogén felület töltéssűűséggel oszlanak el a fegyvezetek felületén, tehát a kondenzáto töltése = A Továbbá má láttuk, hogy egy vezető felületén az elektosztatka I alaptövénye szent = D Az elektomos eltolás vektoa pedg vákuumban felíható, mnt a vákuum pemttvtásának és az elektomos téeősségnek a szozata: D = E Tehát síkkondenzáto esetén íható, hogy = A E A kondenzáto feszültsége homogén té esetén az E téeősség és a d távolság szozata: U = E d, ugyans az ntegálásnál az E és d vektook egymással páhuzamosak (lyen utat választunk), és ezét a skalászozatuk egyenlő a nagyságak szozatával, az E pedg független a helytől (homogén té), és ezét az ntegáljel elé kemelhető, tehát U E d E d E d E d KONDENZÁTO Vsszatéve a síkkondenzáto kapactásáa: a töltése és a feszültsége kapott összefüggéseket helyettesítsük be a kapactás kfejezésébe A E A U E d d Vagys aa a eedménye jutottunk, hogy a síkkondenzáto kapactása aányos a fegyvezetek felületével, és fodítva aányos a lemezek egymástól mét távolságával Ezt az eedményt egy olyan kísélettel lehet szemléltetn (V3 ába), ahol a kondenzáto egyk fegyvezete egy elektoszkóp lemezéhez, a másk fegyvezete pedg ennek az elektoszkópnak a házához van kötve (am földelve van) V3 ába /6
7 Az elektoszkóp lemezéhez kötött kondenzáto fegyvezetée megdözsölt üvegúddal poztív töltést vszünk, és ettől az elektoszkóp kté Ha most a kondenzáto fegyvezetet közelítjük egymáshoz, akko az elektoszkóp lemeze összébb esnek, ha vszont távolítjuk egymástól a fegyvezeteket, akko az elektoszkóp lemeze s távolodnak egymástól Ezt úgy ntepetálhatjuk, hogy a kondenzáto U feszültsége nő, ha a fegyvezetet távolítjuk egymástól (met lyenko a kapactása csökken, a töltése vszont nem változk, tehát a feszültségnek nőne kell az U = / fomula ételmében), és ezt a megnövekedett feszültséget jelz az elektoszkóp Itt álljunk meg egy szóa Az eddgekben azt mondtuk és helyesen hogy az elektoszkóp a ajta lévő töltést mé, és feszültségméésől pedg nem szóltunk Valóban, a lemezek között taszítóeő a ajtuk lévő töltéstől függ a oulomb-tövény ételmében Mét mondjuk akko mégs azt, hogy a fent kíséletben az elektoszkóp a kondenzáto feszültségét mé? Nos, tt nncs ellentmondás, met az elektoszkóp mndkettőt mé Mvel az elektoszkóp házát földeljük, ezét az elektoszkóp s egy kondenzáto Mnél nagyobb ezen a kondenzátoon az elektomos töltés, annál nagyobb ajta az elektomos feszültség s az ELEKTOSZKÓP U ELEKTOSZKÓP ELEKTOSZKÓP összefüggés ételmében Mvel az elektoszkóp kapactása állandó, ezét az elektoszkóp feszültsége aányos lesz a ajta lévő töltéssel Az elektoszkóp tehát feszültségméő műsze s, csak a méőlemezenek kvezetését és a házát páhuzamosan kell kötn a méendő feszültséggel (mnt mnden feszültségméő műsze esetében) Jelen kíséletünkben a kondenzáto fegyvezetevel kötöttük páhuzamosan, tehát az elektoszkóp így valóban a kondenzáto feszültségét fogja mén (amellett, hogy a saját magán lévő töltést továbba s mé, csakhogy ez a töltés most aányos a kondenzáto feszültségével) Nagyon záójelesen még azt s megjegyezzük, hogy amko feszültséget méünk az elektoszkóppal egy kondenzátoon, akko az elektoszkóp általában nem teknthető deáls sztatka feszültségméő műszenek Az elektoszkóp kapactása ugyans hozzáadódk a méendő kondenzáto kapactásához, és ezét az elektoszkóp bektatásával a feszültség egy kcst csökken Ez a hatás annál ksebb, mnél ksebb az elektoszkóp kapactása Egy deáls elektoszkóp feszültségméő kapactása tehát zéus Gömbkondenzáto Tekntsünk most két koncentkus gömbfelületet mnt kondenzátot: V ába Legyen például a belső gömb poztív, a külső pedg negatív töltésű A belső gömbből nduló eővonalak a külső gömbön végződnek Ez most nem homogén té, hszen az eővonalak ánya sem azonos a legtöbb helyen, és a téeősség nagysága s csökken, ahogy a belső gömbtől távolodunk Ilyen téel azonban má találkoztunk, hszen a pontszeű töltés tee s gömbszmmetkus té A gömb felületén kívül nem tudjuk megállapítan, hogy az elektomos teet egy pontszeű töltés vagy pedg egy vezető gömb felületén eloszló töltés hozza léte (Pesze a gömb felületén belüle menve má nagy a különbség: pontszeű töltés esetén a téeő egye nő az ogóhoz közeledve, gömb esetén vszont a gömbön belül zéus a téeő) Szóval a gömbön kívül a téeősség és a potencál s úgy változk, mnt pontszeű töltés esetén: /7
8 E e és (), ahol a gömb középpontjától mét távolság Ezek szent ha a belső gömb sugaa, a külső gömbé pedg, akko a potencáljuk () és ( ) A két gömb között feszültség ezek szent: U () ( ), ahonnan a gömbkondenzáto kapactása: U Feladatok, kédések: ) Hasonlítsuk össze ezt a fomulát a síkkondenzátoa kapott képlettel! Mt kapunk eedményül, ha a két gömbfelület nagyon közel van egymáshoz? ) Mt kapunk eedményül, ha a másodk gömb sugaa gen nagy, vagy másodk gömb egyáltalán nncs s jelen? Hengekondenzáto Két L hosszúságú koncentkus hengeből álló kondenzáto kapactása L, ln( / ) ahol és a belső és a külső henge ádusza: V5 ába Ezt a fomulát úgy vezethetjük le, hogy az elektosztatka I alaptövényée támaszkodva felíjuk az elektomos téeősséget mnt a hely függvényét egy olyan hosszúkás hengekondenzátoban, amelynek töltése : a töltésbõlklépõ eõvonalak száma E annakaz sugaúhengenek( ) a felülete,aholaze- t kédezzük Ezután a kondenzáto U feszültségét kell kszámoln, fgyelembe véve, hogy az elektomos té mndg adáls ányú a hengekondenzátoban Ha tehát adáls utat választunk a feszültség kszámításához, akko gaz, hogy E d = E d, és így U KONDENZÁTO E d, Magát a levezetést nem közöljük, de kéjük az olvasót, hogy gondoljon utána /8
9 V3 Kondenzátook soos és páhuzamos kapcsolása Páhuzamos kapcsolás Páhuzamos kapcsolásól akko beszélünk, ha két vagy több áamkö elem - jelen esetben kondenzáto - ugyanazt a két pontot köt össze Ekko valamenny elemen ugyanaz az U feszültség van Ilyenko logkus kédés, hogy a páhuzamosan kapcsolt elemeket lehetséges-e egyetlen eedővel helyettesíten, amely ekvvalens módon vselkedk, és mekkoa ez az eedő? Például háom páhuzamosan kapcsolt kondenzáto esetén az a feladat, hogy mekkoa annak ez eedő kondenzátonak a kapactása, amely mnden feszültségen ugyananny töltést táol, mnt a háom kondenzáto együttesen? V6 ába EEDŐ EEDŐ EEDŐ 3 U 3 3 EEDŐ 3 U U U U Ennek a kondenzátonak a kapactása tehát EEDŐ = Vagy általában n daab páhuzamosan kapcsolt kondenzáto esetén: n EEDŐ Soos kapcsolás Mnt láttuk, kondenzátook páhuzamos kapcsolása esetén a feszültség azonos mnden kondenzátoon, met ugyanazt a két pontot kötk össze Kondenzátook soos kapcsolásánál mnden kondenzátoon ugyanaz a töltés jelenk meg, met elágazás nélkül egymás után vannak kötve Ekko ugyans az első kondenzáto poztív fegyvezetée felvtt töltés az elektomos megosztás évén ugyanazt a töltést jelenít meg valamenny kondenzátoon V7 ába A kondenzátookon eső feszültség összeadódk, tehát U EEDŐ = U + U + U 3, /9
10 vagy általában EEDŐ 3 EEDŐ n EEDŐ 3, V Kondenzáto és elektosztatkus té enegája Kondenzáto enegája Egy feltöltött kondenzáto enegáját úgy hatáozhatjuk meg, hogy megméjük, ksütése közben az elektomos té mekkoa munkát végez Ez a munkavégző-képesség a kondenzáto enegája Amko d töltés megy át a poztív fegyvezetől a negatív fegyvezete, akko a d töltésen a té által végzett munka dw = U d most az átvtt töltést jelent (Tehát az átvtt töltés a folyamat kezdetén, mután pedg ksütöttük a kondenzátot, az átvtt töltés a kondenzáto kezdet teljes töltésével egyenlő, amt - al jelölünk) A kondenzátoon maadó töltés =, a kondenzáto feszültsége pedg U A kondenzáto teljes ksütése soán végzett munka: W dw Tehát a kondenzáto enegája: d / U U Az eedményt (és az ½-es szozótényezőt) szemléletesen úgy s ételmezhetjük, hogy a kondenzáto feszültsége a ksütés közben a ajta lévő töltéssel aányban lneásan csökken nulláa Az átlagos feszültség pedg ennek következtében a kezdet és végső feszültség számtan átlaga: UÁTLAG U A végzett munka pedg W UÁTLAG U Olvasmány: az előjel és a potencáls enega A kondenzáto enegáját megadó fomulát úgy s le lehet vezetn, hogy -val nem az átvtt töltést, hanem a kondenzátoon lévő töltést jelöljük A ksütés soán végzett munka ekko azonban kcst más dw = U ( d) Ugyans ha ksütésől van szó, akko a kondenzáto töltése csökken, tehát d negatív A té által végzett dw munka vszont poztív, met a poztív töltés egy ks észét (am d-ként íandó ebben az esetben, hszen így lesz poztív) vsszük át a poztív fegyvezetől a negatív fegyvezete A ksütésnél végzett munka evvel a jelöléssel: W dw U( d) U d d
11 Mnt látható, ez a levezetés talán egyszeűbb, de a d előjelének megétése több fgyelmet gényel Az előjel, mnt látható, fontos dolog, és akámlyen egyszeű, mégs alaposan oda kell fgyeln, nehogy elhbázzuk Gyakolásul ajánlott, hogy a kondenzáto enegáját most a feltöltéseko végzett munkából kndulva vezessük le Segítség: a feltöltésko az elektomos eőté munkája negatív, valamlyen, a feltöltést végző eő munkája pedg poztív A feltöltött kondenzáto enegája temészetesen poztív Tehát a kondenzáto enegája vagy a feltöltést végző eő munkájával egyenlő, vagy pedg az elektomos eő munkájának a mínusz -szeesével Ez az előjel-konvencó onnan adódk, hogy az enega az nem munka, hanem munkavégző-képesség Ha tehát a té munkát végez, akko annyval csökken a munkavégző-képessége, amenny munkát végzett A té enegájának a változása tehát az általa végzett munkának a mínusz -szeese: E POT = W Tulajdonképpen má az első levezetésnél használtuk a fent összefüggést, amko azt mondtuk, hogy a kondenzáto enegája az a munka, amt a feltöltött kondenzáto eőtee végez a ksütés soán: EPOT EPOT() EPOT() EPOT(ksütött kond) EPOT(töltött kond) W A ksütött kondenzáto enegáját nullának tekntve kapjuk a kndulásul használt fomulát: E POT (töltött kond) W Az elektosztatka té enegája Azt szeetnénk bebzonyítan, hogy az elektosztatkus té enegasűűsége a té egy pontjában ( enega ) ED A levezetést az egyszeűség kedvéét egy síkkondenzáto lemeze között feszülő homogén elektomos tée végezzük el, és még azt s feltételezzük, hogy a kondenzáto lemeze között vákuum van elátható azonban (bá ennek bzonyítását tt nem közöljük), hogy az eedmény nem csak ee a specáls esete, hanem általában s gaz Tekntsünk tehát egy feltöltött síkkondenzátot, amelyben a homogén elektomos téeősség E Ekko a kondenzáto feszültsége: U E d Ed, ahol d a kondenzáto lemezenek a távolsága (Az ntegálás tt a homogén té matt szozássá egyszeűsödk) A kondenzáto enegája, mnt láttuk: EPOT U E fomulában a feszültsége helyettesítsük be, hogy U = E d, valamnt a síkkondenzáto A kapactását: Ezzel d A EPOT (E d) d amt átendezve azt kapjuk, hogy EPOT E ( E)(A d) (E D)V, ahol V a kondenzáto téfogata Innen má egyszeű feladat az enegasűűség kfejezése: EPOT ( enega ) ED, V am nem más, mnt a bzonyítan kívánt fomulának a síkkondenzáto esetée évényes alakja /
12 VI Dpólusmomentum Dpólus és töltésendsze potencáltee Egy töltésendsze momentumán az alább kfejezést étjük: m n vagys a töltéseket súlyozzuk a hozzájuk tatozó helyvektookkal Az azonos nagyságú, de ellentétes előjelű + és töltésekből álló töltésendszet dpólusnak nevezzük Ennek a töltésendszenek a momentuma a dpólusmomentum, amt p-vel jelölünk: p = + = ( + ) = Tehát a dpólusmomentum vektoa a negatív töltésből a poztív felé mutat (ld a VI ábát), z x - y VI ába a dpólusmomentum nagysága pedg a töltésnek és a töltéseket elválasztó = távolságnak a szozata A továbbakban azt szeetnénk belátn, hogy tetszés szent töltésendsze eőtee messzől nézve olyan, mnt egy dpólus tee Ezt a kédést azét édemes megvzsgáln, met a szgetelőanyagok molekulákból állnak, amelyekben a töltés eloszlása meglehetősen bonyolult s lehet Ha vszont tetszés szent töltésendsze a távolból nézve dpólussal helyettesíthető, akko makoszkopkus méések szempontjából a szgetelőanyagokat úgy teknthetjük, mntha egyszeű dpólusokból állnának (A molekulás méetekhez képest ugyans távolól vzsgáljuk ezeket a töltéseloszlásokat) Elsőnek egy egyszeű dpólus teét vzsgáljuk meg, és ne s az eőteét, hanem a potencálteét számoljuk k Az eőté ugyans ebből a potencáltéből gadens-képzéssel leszámaztatható, vszont a potencáltéel egyszeűbb számoln, mvel az skaláté Tehát tekntsük az alább ábát, ahol a dpólus potencálját a dpólustól aánylag távol lévő helyvektoú P pontban kívánjuk kszámítan A dpólusól tudjuk, hogy a koodnátaendszeünk ogója közelében helyezkedk el Jelölje + és a poztív és negatív töltés helyvektoát, + és - pedg ugyanezen töltéseknek a P ponttól mét távolságát z P + + x y - VI ába /
13 /3 A P pontban mét potencál a + és töltés által e pontban létehozott + és potencálok összege (III): Ez eddg mnden közelítés nélkül pecíz eedmény Vszont eddg még nem használtuk k, hogy a P pont gen messze van, és ezét az és + vektook által bezát szög közelítőleg zéus Így a két vekto skalászozata az abszolút étékek szozatával közelíthető, met cos, amből Az ába szent =, azaz + = +, és így ) ( A másodk átalakítást azét hajtottuk vége, hogy az + ecpokában egy tovább közelítést tegyünk: Hasonló megfontolásokkal Ha ezt a két közelítést behelyettesítjük a dpólus potencál kfejezésébe, akko a következő eedményt kapjuk: )], ( [ 3 vagys a dpólus potencálteét az alább kfejezéssel közelíthetjük:, 3 p ahol p = ( + ) a dpólusmomentum Ezek után nézzük meg egy tetszés szent töltésendsze potencálteét Itt s fel fogjuk tételezn, hogy a töltések az ogóhoz aánylag közel, a P pont pedg ahol a töltésendsze potencálteét vzsgáljuk az ogótól távol helyezkedk el A dpólus potencálteének számításához hasonló megfontolásokat és elhanyagolásokat alkalmazva: 3 Ha most azt s feltételezzük, hogy egy elektomosan semleges molekuláól van szó, akko = Továbbá smét felhasználjuk, hogy egy töltésendsze momentuma m =, és így egy semleges töltésendsze potencálja az pontban: 3 m Látható tehát, hogy a töltésendsze ugyanolyan potencálteet hoz léte, mnt egyetlen p = m dpólusmomentumú dpólus Vagys lyen alapon mndenfajta töltéseloszlással endelkező molekulát bátan helyettesíthetünk egyetlen dpólussal
IV.2 Az elektrosztatika alaptörvényei felületi töltéseloszlás esetén
IV Az elektosztatka alaptövénye felület töltéseloszlás esetén Az előző paagafusban láttuk, hogy a töltések a vezető felületén helyezkednek el, gyakolatlag kétdmenzós vagy más szóval felület töltéseloszlást
Részletesebben9. ábra. A 25B-7 feladathoz
. gyakolat.1. Feladat: (HN 5B-7) Egy d vastagságú lemezben egyenletes ρ téfogatmenti töltés van. A lemez a ±y és ±z iányokban gyakolatilag végtelen (9. ába); az x tengely zéuspontját úgy választottuk meg,
RészletesebbenElektromos töltés helyzeti energiája, elektromos potenciál, az elektrosztatika I. alaptörvénye
Tóth : lektosztatka/2 lektomos töltés helyzet enegája, elektomos potencál, az elektosztatka I alaptövénye mechankában láttuk, hogy konzevatív eőtében helyzet enega vezethető be zt a kédést, hogy az elektosztatkus
RészletesebbenFIZIKA. Ma igazán feltöltődhettek! (Elektrosztatika) Dr. Seres István
Ma igazán feltöltődhettek! () D. Sees István Elektomágnesesség Pontszeű töltések elektomos tee Folytonos töltéseloszlások tee Elektomos té munkája Feszültség, potenciál Kondenzátook fft.szie.hu 2 Sees.Istvan@gek.szie.hu
RészletesebbenFIZIKA. Ma igazán feltöltődhettek! (Elektrosztatika) Dr. Seres István
Ma igazán feltöltődhettek! () D. Sees István Elektomágnesesség Töltések elektomos tee Kondenzátook fft.szie.hu 2 Sees.Istvan@gek.szie.hu Elektomágnesesség, elektomos alapjelenségek Dözselektomosság Ruha,
RészletesebbenElektromos töltés helyzeti energiája, elektromos potenciál, az elektrosztatika I. alaptörvénye
TÓTH : lektosztatka/ (kbővített óavázlat) lektomos töltés helyzet enegája, elektomos potencál, az elektosztatka I alaptövénye mechankában láttuk, hogy konzevatív eőtében helyzet enega vezethető be zt a
RészletesebbenElektromos töltés helyzeti energiája, elektromos potenciál, az elektrosztatika I. alaptörvénye
TÓTH : lektosztatka/ (kbővített óavázlat) lektomos töltés helyzet enegája, elektomos potencál, az elektosztatka I alaptövénye mechankában láttuk, hogy konzevatív eőtében helyzet enega vezethető be zt a
RészletesebbenAz elektromos kölcsönhatás
Tóth.: lektosztatka/1 1 z elektomos kölcsönhatás Rég tapasztalat, hogy megdözsölt testek különös eőket tudnak kfejten. Megdözsölt műanyagok (pl. fésű), megdözsölt üveg- vagy ebontúd papídaabokat, apó poszemcséket,
RészletesebbenAz elektromos kölcsönhatás
TÓTH.: lektosztatka/ (kbővített óavázlat) z elektomos kölcsönhatás Rég tapasztalat, hogy megdözsölt testek különös eőket tudnak kfejten. Így pl. megdözsölt műanyagok (fésű), megdözsölt üveg- vagy ebontúd
RészletesebbenA Maxwell-féle villamos feszültségtenzor
A Maxwell-féle villamos feszültségtenzo Veszely Octobe, Rétegezett síkkondenzátoban fellépő (mechanikai) feszültségek Figue : Keesztiányban étegezett síkkondenzáto Tekintsük a. ábán látható keesztiányban
Részletesebbena domború tükörrıl az optikai tengellyel párhuzamosan úgy verıdnek vissza, meghosszabbítása
α. ömbtükök E gy gömböt síkkal elmetszve egy gömbsüveget kapunk (a sík a gömböt egy köben metsz). A gömbtükök gömbsüveg alakúak, lehetnek homoúak (konkávok) vagy domboúak (konvexek) annak megfelelıen,
RészletesebbenElektrosztatika. I. Az elektrosztatika alapegyenleteinek leszármaztatása a Maxwell-egyenletekből
Elektosztatika I. z elektosztatika alapegyenleteinek leszámaztatása a Maxwell-egyenletekből Ha a négy Maxwell-egyenletbe behelyettesítjük a sztatika feltételeit, azaz akko a következő egyenletendszet kapjuk:
RészletesebbenA Coulomb-törvény : ahol, = coulomb = 1C. = a vákuum permittivitása (dielektromos álladója) k 9 10 F Q. elektromos térerősség : ponttöltés tere :
Villamosságtan A Coulomb-tövény : F QQ 4 ahol, Q = coulomb = C = a vákuum pemittivitása (dielektomos álladója) 4 9 k 9 elektomos téeősség : E F Q ponttöltés tee : E Q 4 Az elektosztatika I. alaptövénye
RészletesebbenRugalmas hullámok terjedése. A hullámegyenlet és speciális megoldásai
Rugalmas hullámok tejedése. A hullámegyenlet és speciális megoldásai Milyen hullámok alakulhatnak ki ugalmas közegben? Gázokban és folyadékokban csak longitudinális hullámok tejedhetnek. Szilád közegben
RészletesebbenElektrosztatika (Vázlat)
lektosztatika (Vázlat). Testek elektomos állapota. lektomos alapjelenségek 3. lektomosan töltött testek közötti kölcsönhatás 4. z elektosztatikus mezőt jellemző mennyiségek a) elektomos téeősség b) Fluxus
RészletesebbenMerev testek kinematikája
Mechanka BL0E- 3. előadás 00. októbe 5. Meev testek knematkáa Egy pontendszet meev testnek tekntünk, ha bámely két pontának távolsága állandó. (f6, Eule) A meev test tetszőleges mozgása leíható elem tanszlácók
RészletesebbenA Coulomb-törvény : 4πε. ahol, = coulomb = 1C. = a vákuum permittivitása (dielektromos álladója) elektromos térerősség : ponttöltés tere : ( r)
Villamosságtan A Coulomb-tövény : F 1 = 1 Q1Q 4π ahol, [ Q ] = coulomb = 1C = a vákuum pemittivitása (dielektomos álladója) 1 4π 9 { k} = = 9 1 elektomos téeősség : E ponttöltés tee : ( ) F E = Q = 1 Q
RészletesebbenAz elektromos kölcsönhatás
TÓTH.: lektrosztatka/ (kbővített óravázlat) z elektromos kölcsönhatás Rég tapasztalat, hogy megdörzsölt testek különös erőket tudnak kfejten. Így pl. megdörzsölt műanyagok (fésű), megdörzsölt üveg- vagy
RészletesebbenElektrokémia 03. (Biologia BSc )
lektokéma 03. (Bologa BSc ) Cellaeakcó potencálja, elektódeakcó potencálja, Nenst-egyenlet Láng Győző Kéma Intézet, Fzka Kéma Tanszék ötvös Loánd Tudományegyetem Budapest Cellaeakcó Közvetlenül nem méhető
RészletesebbenAz entrópia statisztikus értelmezése
Az entrópa statsztkus értelmezése A tapasztalat azt mutatja hogy annak ellenére hogy egy gáz molekulá egyed mozgást végeznek vselkedésükben mégs szabályszerűségek vannak. Statsztka jellegű vselkedés szabályok
Részletesebben0. Matematika és mértékegységek
. Matematka és métékegységek Defnált fogalom Meghatáozás Kö keülete, teülete K = π [m], = π [m ] églalap keülete, teülete K = (a+b) [m], = ab [m ] Deékszögű háomszög keülete, teülete K = a+b+c [m], = ab
RészletesebbenQ 1 D Q 2 (D x) 2 (1.1)
. Gyakorlat 4B-9 Két pontszerű töltés az x tengelyen a következőképpen helyezkedik el: egy 3 µc töltés az origóban, és egy + µc töltés az x =, 5 m koordinátájú pontban van. Keressük meg azt a helyet, ahol
Részletesebbenf r homorú tükör gyűjtőlencse O F C F f
0. A fény visszaveődése és töése göbült hatáfelületeken, gömbtükö és optikai lencse. ptikai leképezés kis nyílásszögű gömbtükökkel, és vékony lencsékkel. A fő sugámenetek ismetetése. A nagyító, a mikoszkóp
Részletesebben5. IDŐBEN VÁLTOZÓ ELEKTROMÁGNESES TÉR
5 IDŐBEN VÁLTOZÓ ELEKTROMÁGNESES TÉR A koábbiakban külön, egymástól függetlenül vizsgáltuk a nyugvó töltések elektomos teét és az időben állandó áam elektomos és mágneses teét Az elektomágneses té pontosabb
RészletesebbenMozgás centrális erőtérben
Mozgás centális eőtében 1. A centális eő Válasszunk egy olyan potenciális enegia függvényt, amely csak az oigótól való távolságtól függ: V = V(). A tömegponta ható eő a potenciális enegiája gaiensének
RészletesebbenA magnetosztatika törvényei anyag jelenlétében
TÓTH A.: Mágnesség anyagban (kibővített óavázlat) 1 A magnetosztatika tövényei anyag jelenlétében Eddig: a mágneses jelenségeket levegőben vizsgáltuk. Kimutatható, hogy vákuumban gyakolatilag ugyanolyanok
Részletesebben4. STACIONÁRIUS MÁGNESES TÉR
4. STACONÁRUS MÁGNESES TÉR Az időben állandó sebességgel mozgó töltések keltette áam nemcsak elektomos, de mágneses teet is kelt. 4.1. A mágneses té jelenléte 4.1.1. A mágneses dipólus A tapasztalat azt
Részletesebben10. előadás: Vonalas létesítmény tegelyvonalának kitűzése. (Egyenes, körív, átmeneti ív) *
10. előadás: Vonalas létesítmény tegelyvonalának ktűzése. (Egyenes, köív, átmenet ív)* 10. előadás: Vonalas létesítmény tegelyvonalának ktűzése. (Egyenes, köív, átmenet ív) * 10.1. Vonalas létesítmények
RészletesebbenHely és elmozdulás - meghatározás távolságméréssel
Hely és elmozdulás - meghatározás távolságméréssel Bevezetés A repülő szerkezetek repülőgépek, rakéták, stb. helyének ( koordnátának ) meghatározása nem új feladat. Ezt a szakrodalom részletesen taglalja
RészletesebbenLencsék fókusztávolságának meghatározása
Lencsék fókusztávolságának meghatáozása Elméleti összefoglaló: Két szabályos, de legalább egy göbe felület által hatáolt fénytöő közeget optikai lencsének nevezünk. Ennek speciális esetei a két gömbi felület
RészletesebbenAz elektrosztatika törvényei anyag jelenlétében, dielektrikumok
TÓTH : ielektikumok (kibővített óavázlat) z elektosztatika tövényei anyag jelenlétében, dielektikumok z elektosztatika alaptövényeinek vizsgálata a kezdeti időkben levegőben tötént, és a különféle töltéselendezések
Részletesebben1. ábra. 24B-19 feladat
. gyakorlat.. Feladat: (HN 4B-9) A +Q töltés egy hosszúságú egyenes szakasz mentén oszlik el egyenletesen (ld.. ábra.). Számítsuk ki az E elektromos térerősséget a vonal. ábra. 4B-9 feladat irányában lévő,
Részletesebbenq=h(termékek) H(Kiindulási anyagok) (állandó p-n) q=u(termékek) U(Kiindulási anyagok) (állandó V-n)
ERMOKÉMIA A vzsgált általános folyaatok és teodnaka jellezésük agyjuk egy pllanata az egysze D- endszeeket, s tekntsük azokat a változásokat, elyeket kísé entalpa- (ll. bels enega-) változásokkal á koább
RészletesebbenHARDVEREK VILLAMOSSÁGTANI ALAPJAI
HARDVEREK VILLAMOSSÁGTANI ALAPJAI Lektoálta D. Kuczmann Miklós, okl. villamosménök egyetemi taná Széchenyi István Egyetem, Győ A feladatokat ellenőizte Macsa Dániel, okl. villamosménök Széchenyi István
RészletesebbenA +Q töltés egy L hosszúságú egyenes szakasz mentén oszlik el egyenletesen (ld ábra ábra
. Gyakorlat 4B-9 A +Q töltés egy L hosszúságú egyenes szakasz mentén oszlik el egyenletesen (ld. 4-6 ábra.). Számítsuk ki az E elektromos térerősséget a vonal irányában lévő, annak.. ábra. 4-6 ábra végpontjától
RészletesebbenElméleti összefoglaló a IV. éves vegyészhallgatók Poláris molekula dipólusmomentumának meghatározása című méréséhez
lméleti összefoglaló a I. éves vegyészhallgatók oláis molekula dipólusmomentumának meghatáozása című mééséhez 1.1 ipólusmomentum Sok molekula endelkezik pemanens dipólus-momentummal, ugyanis ha a molekulát
Részletesebben1.4. Mintapéldák. Vs r. (Használhatjuk azt a közelítő egyenlőséget, hogy 8π 25.)
Elektotechnikai alapismeetek Mágneses té 14 Mintapéldák 1 feladat: Az ába szeinti homogén anyagú zát állandó keesztmetszetű köben hatáozzuk meg a Φ B és étékét! Ismet adatok: a = 11 cm A = 4 cm μ = 8 I
RészletesebbenELEKTROMÁGNESSÉG. (A jelen segédanyag, az előadás és a számonkérés alapja:) Hevesi Imre: Elektromosságtan, Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 2007
ELEKTROMÁGNESSÉG (A jelen segédanyag, az előadás és a számonkéés alapja:) Hevesi Ime: Elektomosságtan, Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 7 ELEKTROMOSSÁGTAN A. Elektosztatikai té vákuumban. Az elektomos
RészletesebbenElektrokémia 02. (Biologia BSc )
Elektokéma 02. (Bologa BSc ) Elektokéma cella, Kapocsfeszültség, Elektódpotencál, Elektomotoos eő Láng Győző Kéma Intézet, Fzka Kéma Tanszék Eötvös Loánd Tudományegyetem Budapest Temodnamka paaméteek TERMODINAMIKAI
RészletesebbenStatisztikai próbák. Ugyanazon problémára sokszor megvan mindkét eljárás.
Statsztka próbák Paraméteres. A populácó paraméteret becsüljük, ezekkel számolunk.. Az alapsokaság eloszlására van kkötés. Nem paraméteres Nncs lyen becslés Nncs kkötés Ugyanazon problémára sokszor megvan
RészletesebbenXV. Tornyai Sándor Országos Fizikai Feladatmegoldó Verseny a református középiskolák számára Hódmezővásárhely, 2011. április 1-3. 9.
A vesenydolgozatok megíásáa 3 óa áll a diákok endelkezésée, minden tágyi segédeszköz tesztek teljes és hibátlan megoldása 20 pontot é, a tesztfeladat esetén a választást meg kell indokolni. 1. 4 db játék
Részletesebbend(f(x), f(y)) q d(x, y), ahol 0 q < 1.
Fxponttétel Már a hétköznap életben s gyakran tapasztaltuk, hogy két pont között a távolságot nem feltétlenül a " kettő között egyenes szakasz hossza" adja Pl két település között a távolságot közlekedés
Részletesebben1. Elektrosztatika A megdörzsölt üvegrudat a fémpohárhoz érintve az elektromos állapot átadódik
. Elektosztatika Elektomos alapjelenségek: Bizonyos testek (boostyánkő, üveg, ebonit) megdözsölve apó tágyakat magukhoz vonzanak. tapasztalat szeint két, bőel megdözsölt apó üvegdaab között taszítás, egy
Részletesebben,...,q 3N és 3N impulzuskoordinátával: p 1,
Louvlle tétele Egy tetszőleges klasszkus mechanka rendszer állapotát mnden t dőpllanatban megadja a kanónkus koordnáták összessége. Legyen a rendszerünk N anyag pontot tartalmazó. Ilyen esetben a rendszer
Részletesebben1. Elektrosztatika A megdörzsölt üvegrudat a fémpohárhoz érintve az elektromos állapot átadódik
. Elektosztatika Elektomos alapjelenségek: Bizonyos testek (boostyánkő, üveg, ebonit) megdözsölve apó tágyakat magukhoz vonzanak. tapasztalat szeint két, bőel megdözsölt apó üvegdaab között taszítás, egy
RészletesebbenA Maxwell-egyenletrendszer:
Maxwell-egyenletendsze: Ez a XIX. sz. egyik legnagyobb hatású egyenletendszee, főleg azét, met ebből az egyenletendszeből vezették le az elektomágneses hullámok létezését.. mpèe-maxwell féle gejesztési
RészletesebbenBékefi Zoltán. Közlekedési létesítmények élettartamra vonatkozó hatékonyság vizsgálati módszereinek fejlesztése. PhD Disszertáció
Közlekedés létesítmények élettartamra vonatkozó hatékonyság vzsgálat módszerenek fejlesztése PhD Dsszertácó Budapest, 2006 Alulírott kjelentem, hogy ezt a doktor értekezést magam készítettem, és abban
RészletesebbenMűszaki folyamatok közgazdasági elemzése. Kevert stratégiák és evolúciós játékok
Műszak folyamatok közgazdaság elemzése Kevert stratégák és evolúcós átékok Fogalmak: Példa: 1 szta stratéga Vegyes stratéga Ha m tszta stratéga létezk és a 1 m annak valószínűsége hogy az - edk átékos
RészletesebbenBevezetés a kémiai termodinamikába
A Sprnger kadónál megjelenő könyv nem végleges magyar változata (Csak oktatás célú magánhasználatra!) Bevezetés a kéma termodnamkába írta: Kesze Ernő Eötvös Loránd udományegyetem Budapest, 007 Ez az oldal
RészletesebbenA mágneses tér energiája, állandó mágnesek, erőhatások, veszteségek
A mágneses tér energája, állandó mágnesek, erőhatások, veszteségek A mágneses tér energája Egy koncentrált paraméterű, ellenállással és nduktvtással jellemzett tekercs Uáll feszültségre kapcsolásakor az
Részletesebbenα v e φ e r Név: Pontszám: Számítási Módszerek a Fizikában ZH 1
Név: Pontsám: Sámítási Módseek a Fiikában ZH 1 1. Feladat 2 pont A éjsakai pillangók a Hold fénye alapján tájékoódnak: úgy epülnek, ogy a Holdat állandó sög alatt lássák! A lepkétől a Hold felé mutató
RészletesebbenIdőben változó elektromos erőtér, az eltolási áram
őben változó elektomos eőté, az olási áam Ha az ábán látható, konenzátot tatalmazó áamköbe iőben változó feszültségű áamfoást kapcsolunk, akko az áamméő áamot mutat, annak ellenée, hogy az áamkö nem zát
RészletesebbenMETROLÓGIA ÉS HIBASZÁMíTÁS
METROLÓGIA ÉS HIBASZÁMíTÁS Metrológa alapfogalmak A metrológa a mérések tudománya, a mérésekkel kapcsolatos smereteket fogja össze. Méréssel egy objektum valamlyen tulajdonságáról számszerű értéket kapunk.
RészletesebbenBSC fizika tananyag MBE. Mechatronika szak. Kísérleti jegyzet
SC fizika tananyag ME Mechatonika szak Kíséleti jegyzet Készítette: Sölei József . Elektosztatika.. Elektosztatikai alapjelenségek vákuumban. z elektomos töltés. Coulomb Tövény z elektosztatika a nyugvó
RészletesebbenA bankközi jutalék (MIF) elő- és utóélete a bankkártyapiacon. A bankközi jutalék létező és nem létező versenyhatásai a Visa és a Mastercard ügyek
BARA ZOLTÁN A bankköz utalék (MIF) elő- és utóélete a bankkártyapacon. A bankköz utalék létező és nem létező versenyhatása a Vsa és a Mastercard ügyek Absztrakt Az előadás 1 rövden átteknt a két bankkártyatársasággal
RészletesebbenVezetők elektrosztatikus térben
Vezetők elektrosztatikus térben Vezető: a töltések szabadon elmozdulhatnak Ha a vezető belsejében a térerősség nem lenne nulla akkor áram folyna. Ha a felületen a térerősségnek lenne tangenciális (párhuzamos)
RészletesebbenElektromos polarizáció: Szokás bevezetni a tömegközéppont analógiájára a töltésközéppontot. Ennek definíciója: Qr. i i
0. Elektoos polaizáció, polaizáció vekto, elektoos indukció vekto. Elektoos fluxus. z elektoos ező foástövénye. Töltéseloszlások. Hatáfeltételek az elektosztatikában. Elektoos polaizáció: Szokás bevezetni
RészletesebbenSugárzás és szórás. ahol az amplitúdófüggvény. d 3 x J(x )e ikˆxx. 1. Számoljuk ki a szórási hatáskeresztmetszetet egy
Sugázás és szóás I SZÓRÁSOK A Szóás dielektomos gömbön Számoljuk ki a szóási hatáskeesztmetszetet egy ε elatív dielektomos állandójú gömb esetén amennyiben a gömb R sugaa jóval kisebb mint a beeső fény
RészletesebbenIVÁNYI AMÁLIA HARDVEREK VILLAMOSSÁGTANI ALAPJAI
IVÁNYI AMÁLIA HARDVEREK VILLAMOSSÁGTANI ALAPJAI POLLACK PRESS, PÉCS HARDVEREK VILLAMOSSÁGTANI ALAPJAI Lektoálta D. Kuczmann Miklós, okl. villamosménök egyetemi taná Széchenyi István Egyetem, Győ A feladatokat
Részletesebben( X ) 2 összefüggés tartalmazza az induktív és a kapacitív reaktanciát, amelyek értéke a frekvenciától is függ.
5.A 5.A 5.A Szinszos mennyiségek ezgıköök Ételmezze a ezgıköök ogalmát! ajzolja el a soos és a páhzamos ezgıköök ezonanciagöbéit! Deiniálja a ezgıköök hatáekvenciáit, a ezonanciaekvenciát, és a jósági
RészletesebbenA stacionárius elektromos áram és a mágneses tér kapcsolata
A stacionáius elektomos áam és a mágneses té kapcsolata I. Az áamtól átfolyt vezető mágneses tee. Oested és Ampèe kíséletei. Az elektomos és mágneses jelenségek sokban hasonlítanak egymása, és ezét égóta
RészletesebbenFuzzy rendszerek. A fuzzy halmaz és a fuzzy logika
Fuzzy rendszerek A fuzzy halmaz és a fuzzy logka A hagyományos kétértékű logka, melyet évezredek óta alkalmazunk a tudományban, és amelyet George Boole (1815-1864) fogalmazott meg matematkalag, azon a
RészletesebbenMECHANIKA 1. félév 2006
MECHANIKA. félév 006 Munka-,, tűz-,, polgá-,, vagyonvédelm oktatás t a t a l o m j e gy z é k Bevezetés a fzka tágya, helye a tem.tudományok köében, a fzka megsmeés folyamata és módszee, a fzka mennységek
Részletesebben8. Programozási tételek felsoroló típusokra
8. Programozás tételek felsoroló típusokra Ha egy adatot elem értékek csoportja reprezentál, akkor az adat feldolgozása ezen értékek feldolgozásából áll. Az lyen adat típusának lényeges jellemzője, hogy
RészletesebbenIDA ELŐADÁS I. Bolgár Bence október 17.
IDA ELŐADÁS I. Bolgár Bence 2014. október 17. I. Generatív és dszkrmnatív modellek Korábban megsmerkedtünk a felügyelt tanulással (supervsed learnng). Legyen adott a D = {, y } P =1 tanító halmaz, ahol
RészletesebbenTiszta és kevert stratégiák
sza és kever sraégák sza sraéga: Az -edk áékos az sraégá és ez alkalmazza. S sraégahalmazból egyérelműen válasz k egy eknsük a kövekező áéko. Ké vállala I és II azonos erméke állí elő. Azon gondolkodnak,
RészletesebbenLejtn guruló golyó nemlineáris irányítása
Lejtn guuló golyó nemlneás ányítása. A gyakolat célja Lyapunov technkákon alapuló szaályozótevezés mószeek elsajátítása, alkalmazása a lejt-golyó enszee. A nemlneás szaályozás ensze vzsgálata szmulácókkal.
RészletesebbenIV x. 2,18 km magasan van a hôlégballon.
8 Hegyesszögû tigonometiai alapfeladatok 8 9 8,8 km magasan van a hôlégballon Egyészt = tg és = tg 0, másészt a Pitagoasz-tételt alkalmazva kapjuk, hogy a b a + b = Ezen egyenletendszebôl meghatáozhatjuk
RészletesebbenMatematikai ismétlés: Differenciálás
Matematikai ismétlés: Diffeenciálás A skalá- és vektoteek diffeenciálásával kapcsolatban szokás bevezetni a nabla-opeátot: = xx = yy zz A nabla egy vektoopeáto, amellyel hatása egy skalá vagy vektomezőe
RészletesebbenHipotézis vizsgálatok. Egy példa. Hipotézisek. A megfigyelt változó eloszlása Kérdés: Hatásos a lázcsillapító gyógyszer?
01.09.18. Hpotézs vzsgálatok Egy példa Kérdések (példa) Hogyan adhatunk választ? Kérdés: Hatásos a lázcsllapító gyógyszer? Hatásos-e a gyógyszer?? rodalomból kísérletekből Hpotézsek A megfgyelt változó
Részletesebben2. személyes konzultáció. Széchenyi István Egyetem
Makroökonóma 2. személyes konzultácó Szécheny István Egyetem Gazdálkodás szak e-learnng képzés Összeállította: Farkas Péter 1 A tananyag felépítése (térkép) Ön tt áll : MAKROEGENSÚL Inflácó, munkanélkülség,
RészletesebbenMerev test mozgása. A merev test kinematikájának alapjai
TÓTH : Merev test (kbővített óraválat) Merev test mogása Eddg olyan dealált "testek" mogását vsgáltuk, amelyek a tömegpont modelljén alapultak E aal a előnnyel járt, hogy nem kellett foglalkon a test kterjedésével
Részletesebben1. MECHANIKA-STATIKA GYAKORLAT (kidolgozta: Triesz Péter, egy. ts.; Tarnai Gábor, mérnök tanár) Trigonometria, vektoralgebra
SZÉCHENYI ISTVÁN EGYETEM LKLMZOTT MECHNIK TNSZÉK. MECHNIK-STTIK GYKORLT (kidolgozta: Tiesz Péte eg. ts.; Tanai Gábo ménök taná) Tigonometia vektoalgeba Tigonometiai összefoglaló c a b b a sin = cos = c
RészletesebbenMegjegyzés: Amint már előbb is említettük, a komplex számok
1 Komplex sámok 1 A komplex sámok algeba alakja 11 Defícó: A komplex sám algeba alakja: em más, mt x y, ahol x, y R és 1 A x -et soktuk a komplex sám valós éséek eve, míg y -t a komplex sám képetes (vagy
Részletesebben462 Trigonometrikus egyenetek II. rész
Tigonometikus egyenetek II ész - cosx N cosx Alakítsuk át az egyenletet a következô alakúa: + + N p O O Ebbôl kapjuk, hogy cos x $ p- Ennek az egyenletnek akko és csak akko van valós megoldása, ha 0 #
RészletesebbenAz elektrosztatika törvényei anyag jelenlétében, dielektrikumok
TÓTH.: Dielektikumok (kibővített óavázlat) 1 z elektosztatika tövényei anyag jelenlétében, dielektikumok z elektosztatika alatövényeinek vizsgálata a kezdeti időkben levegőben tötént, és a különféle töltéselendezések
RészletesebbenKirchhoff 2. törvénye (huroktörvény) szerint az áramkörben levő elektromotoros erők. E i = U j (3.1)
3. Gyakorlat 29A-34 Egy C kapacitású kondenzátort R ellenálláson keresztül sütünk ki. Mennyi idő alatt csökken a kondenzátor töltése a kezdeti érték 1/e 2 ed részére? Kirchhoff 2. törvénye (huroktörvény)
Részletesebben17. tétel A kör és részei, kör és egyenes kölcsönös helyzete (elemi geometriai tárgyalásban). Kerületi szög, középponti szög, látószög.
17. tétel kö és észei, kö és egyenes kölcsönös helyzete (elemi geometiai tágyalásban). Keületi szög, középponti szög, látószög. Def: Kö: egy adott ponttól egyenlő távolsága levő pontok halmaza a síkon.
Részletesebben6. MECHANIKA-STATIKA GYAKORLAT Kidolgozta: Triesz Péter egy. ts. Négy erő egyensúlya, Culmann-szerkesztés, Ritter-számítás
SZÉHENYI ISTVÁN EGYETE GÉPSZERKEZETTN ÉS EHNIK TNSZÉK 6. EHNIK-STTIK GYKORLT Kidolgozta: Tiesz Péte egy. ts. Négy eő egyensúlya ulmann-szekesztés Ritte-számítás 6.. Példa Egy létát egy veembe letámasztunk
Részletesebben4 2 lapultsági együttható =
Leíró statsztka Egy kísérlet végeztével általában tetemes mennységű adat szokott összegyűln. Állandó probléma, hogy mt s kezdjünk - lletve mt tudunk kezden az adatokkal. A statsztka ebben segít mnket.
Részletesebben2. STATIKUS ELEKTROMOS TÉR
. STATIKUS ELEKTROMOS TÉR A nyugvó töltések iőben állanó elektomos teet keltenek amelyet statikus elektomos tének az elektomágneses témoellt elektosztatikus tének nevezzük. Az elektosztatikus té jelenlétét
RészletesebbenMéréselmélet: 5. előadás,
5. Modellllesztés (folyt.) Méréselmélet: 5. előadás, 03.03.3. Út az adaptív elárásokhoz: (85) és (88) alapán: W P, ( ( P). Ez utóbb mndkét oldalát megszorozva az mátrxszal: W W ( ( n ). (9) Feltételezve,
RészletesebbenArany Dániel Matematikai Tanulóverseny 2017/2018-as tanév 1. forduló Haladók III. kategória
Bolyai János Matematikai Tásulat Aany Dániel Matematikai Tanulóveseny 017/018-as tanév 1. foduló Haladók III. kategóia Megoldások és javítási útmutató 1. Anna matematika házi feladatáa áfolyt a tinta.
RészletesebbenFOKOZAT NÉLKÜLI KAPCSOLT BOLYGÓMŰVES
ISKOLCI EGYETE GÉÉSZÉRNÖKI- ÉS INFORATIKAI KAR FOKOZAT NÉLKÜLI KACSOLT BOLYGÓŰVES SEBESSÉGVÁLTÓK TERVEZÉSI KÉRDÉSEI.D. ÉRTEKEZÉS KÉSZÍTETTE: Czégé Levente Ol. géészménö SÁLYI ISTVÁN GÉÉSZETI TUDOÁNYOK
RészletesebbenElektrokémia 03. Cellareakció potenciálja, elektródreakció potenciálja, Nernst-egyenlet. Láng Győző
lektrokéma 03. Cellareakcó potencálja, elektródreakcó potencálja, Nernst-egyenlet Láng Győző Kéma Intézet, Fzka Kéma Tanszék ötvös Loránd Tudományegyetem Budapest Cellareakcó Közvetlenül nem mérhető (
RészletesebbenDarupályák ellenőrző mérése
Darupályák ellenőrző mérése A darupályák építésére, szerelésére érvényes 15030-58 MSz szabvány tartalmazza azokat az előírásokat, melyeket a tervezés, építés, műszak átadás során be kell tartan. A geodéza
Részletesebben1. ábra. r v. 2. ábra A soros RL-kör fázorábrái (feszültség-, impedancia- és teljesítmény-) =tg ϕ. Ez a meredekség. r
A VAÓÁO TEKE É A VAÓÁO KONDENÁTO A JÓÁ A soos -modell vizsgálata A veszteséges tekecs egy tiszta induktivitással, valamint a veszteségi teljesítményből számaztatható ellenállással modellezhető. Ez utóbbi
Részletesebbens n s x A m és az átlag Standard hiba A m becslése Információ tartalom Átlag Konfidencia intervallum Pont becslés Intervallum becslés
A m és az átlag Standard hba Mnta átlag 1 170 Az átlagok szntén ngadoznak a m körül. s x s n Az átlagok átlagos eltérése a m- től! 168 A m konfdenca ntervalluma. 3 166 4 173 x s x ~ 68% ~68% annak a valószínűsége,
Részletesebben2.2.36. AZ IONKONCENTRÁCIÓ POTENCIOMETRIÁS MEGHATÁROZÁSA IONSZELEKTÍV ELEKTRÓDOK ALKALMAZÁSÁVAL
01/2008:20236 javított 8.3 2.2.36. AZ IONKONCENRÁCIÓ POENCIOMERIÁ MEGHAÁROZÁA IONZELEKÍ ELEKRÓDOK ALKALMAZÁÁAL Az onszeletív eletród potencálja (E) és a megfelelő on atvtásána (a ) logartmusa özött deáls
Részletesebbenv i = v i V. (1) m i m i (v i V) = i P = i m i V = m i v i i A V = P M
Mképpen függ egy pontrendszer mpulzusa a vonatkoztatás rendszertől? K-ban legyenek a részecskék sebessége v. K -ben mely K-hoz képest V sebességgel halad v = v V. (1) P = m v = m (v V) = m v m V = = P
RészletesebbenPhilosophiae Doctores. A sorozatban megjelent kötetek listája a kötet végén található
Phlosophae Doctores A sorozatban megjelent kötetek lstája a kötet végén található Benedek Gábor Evolúcós gazdaságok szmulácója AKADÉMIAI KIADÓ, BUDAPEST 3 Kadja az Akadéma Kadó, az 795-ben alapított Magyar
RészletesebbenBUDAPESTI MŰ SZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM KÖZLEKEDÉSMÉRNÖKI ÉS JÁRMŰMÉRNÖKI KAR VASÚTI JÁRMŰVEK ÉS JÁRMŰRENDSZERANALÍZIS TANSZÉK
BUDAPESTI MŰ SZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM KÖZLEKEDÉSMÉRNÖKI ÉS JÁRMŰMÉRNÖKI KAR VASÚTI JÁRMŰVEK ÉS JÁRMŰRENDSZERANALÍZIS TANSZÉK MÉRNÖKI MATAMATIKA Segédlet a Bessel-függvények témaköréhez a Közlekedésmérnök
RészletesebbenÁltalános esetben az atomok (vagy molekulák) nem függetlenek, közöttük erős
I. BEVEZETÉS A STATISZTIKUS MÓDSZEREKBE Ebben a fejezetben konkrét példán vzsgáljuk meg, hogy mlyen jellegzetes tulajdonsága vannak a makroszkopkus testeknek statsztkus fzka szempontból. A megoldás során
RészletesebbenStatisztika I. 3. előadás. Előadó: Dr. Ertsey Imre
Statsztka I. 3. előadás Előadó: Dr. Ertsey Imre Vszonyszámok Statsztka munka: adatgyűjtés, rendszerezés, összegzés, értékelés. Vszonyszámok: Két statsztka adat arányát kfejező számok, Az un. leszármaztatott
RészletesebbenThe original laser distance meter. The original laser distance meter
Leca Leca DISTO DISTO TM TM D510 X310 The orgnal laser dstance meter The orgnal laser dstance meter Tartalomjegyzék A műszer beállítása - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - 2 Bevezetés - -
RészletesebbenIMPRESSA C5 Használati útmutató
IMPRESSA C5 Használat útmutató Kávé Prof Kft. 1112 Budapest, Budaörs út 153. Tel.: 06-1-248-0095 kaveprof@freemal.hu A TÜV SÜD független német mnôségvzsgáló ntézet Az IMPRESSA kézkönyvének és a hozzá tartozó
RészletesebbenNyeregetetős csarnokszerkezetek terhei az EN 1991 alapján
BME Hdak és Szerkezetek Tanszék Magasépítés acélszerkezetek tárgy Gyakorlat útmutató Nyeregetetős csarnokszerkezetek terhe az EN 1991 alapján Összeállította: Dr. Papp Ferenc tárgyelőadó Budapest, 2006.
Részletesebbenazonos sikban fekszik. A vezetőhurok ellenállása 2 Ω. Számítsuk ki a hurok teljes 4.1. ábra ábra
4. Gyakorlat 31B-9 A 31-15 ábrán látható, téglalap alakú vezetőhurok és a hosszúságú, egyenes vezető azonos sikban fekszik. A vezetőhurok ellenállása 2 Ω. Számítsuk ki a hurok teljes 4.1. ábra. 31-15 ábra
RészletesebbenX. MÁGNESES TÉR AZ ANYAGBAN
X. MÁGNESES TÉR AZ ANYAGBAN Bevezetés. Ha (a külső áaok által vákuuban létehozott) ágneses tébe anyagot helyezünk, a ágneses té egváltozik, és az anyag ágnesezettsége tesz szet. Az anyag ágnesezettségének
Részletesebbena térerősség mindig az üreg falára merőleges, ezért a tér ott nem gömbszimmetrikus.
2. Gyakorlat 25A-0 Tekintsünk egy l0 cm sugarú üreges fémgömböt, amelyen +0 µc töltés van. Legyen a gömb középpontja a koordinátarendszer origójában. A gömb belsejében az x = 5 cm pontban legyen egy 3
Részletesebben