1.A mechanika feladata és felosztása:
|
|
- Fruzsina Katona
- 5 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 1.A mechanika feladata és felosztása: A fizika részét képezi a mechanika, amely az anyagok, testek helyváltoztatásával és a helyváltoztatás okaival foglalkozik. Két nagy terület: klasszikus mechanika: (Galilei és Newton alapoz, kb. 300 év) A földi és égi jelenségek mechanikai mozgásával foglalkozik, ha a sebesség jóval kisebb a fény sebességénél. ; kinematikára és dinamikára oszlik relativisztikus mechanika: (század vég) Einstein relativitás elméletére épül, a mechanikai mozgásokat sebességük megkötése nélkül tárgyalja. Lehetővé teszi az atomon belüli mikrorészecskék mozgásának leírását. Műszaki mechanika: a mechanikának a műszaki szempontból fontos kérdéseivel foglalkozó része. Kinematika: a mozgásoknak térben és időben való leírásával foglalkozik. Lényegében a mozgás geometriája, de az idő figyelembevételével. Dinamika: az erők hatása alatt álló, mozgásban vagy nyugalomban lévő testekkel foglalkozik. Kinetika: az erők hatása alatt álló, mozgásban lévő testeket vizsgálja. Sztatika: a testek nyugalmi állapotával, az erők egyensúlyával és mindezek feltételeivel, illetve okaival foglalkozik. Sztatikán többnyire a merev testek sztatikáját értik. Az alakítható testek sztatikájának szokásos neve: szilárdságtan, illetve rugalmasságtan.
2 2. A klasszikus mechanika alaptételei, Newton törvényei 1. térbeli merev befogás: 6 szabadságfoka van egy pontnak a térben, tehát 6 db reakcióerő van (3 tengelyelfordulás és forgás) 2. merev befogás síkban: 3 szabadságfok 3 reakcióerő - megakadályozza az x és y irányú mozgást - nem tud elfordulni az illeszkedési pont körül (befogási pont) 3. álló csukló (fix csukló): olyan kialakítású kapcsolat, amely bármekkora erővel szemben megakadályozza az elmozdulást 4. mozgó csukló: csak egy ismeretlen, egy irány - mindig a támasztásra merőleges reakcióerő ébredhet - Az erőkre a vektoriális összegzés szabálya érvényes, az erő vektormennyiség, beszélhetünk ezért összetevő és eredő erőről. - Két erő egyensúlyának szükséges és elégséges feltétele az, hogy a két erő közös hatásvonalú legyen, - az erők vektorai egymás ellentétes vektorai legyenek. - Merev testre ható erőrendszer hatása nem változik, ha egy egyensúlyi erőrendszert adunk hozzá, vagy távolítunk el belőle. Következmény: a merev testre ható erő hatásvonalán eltolható. - Akció reakció elv: Az erők párosával jelentkeznek. Feltesszük, hogy hatásvonaluk azonos. Az I. II. és IV. axióma deformálható testekre is érvényes. A III. axióma alkalmazása nem merev testek esetében tévedésre vezethet. Newton féle axiómák: 1. A tehetetlenség törvénye: Minden test megtartja nyugalmi állapotát vagy egyenes vonalú egyenletes mozgását mindaddig, amíg valamilyen erő annak megváltoztatására nem kényszeríti. Azaz a nyugalmi állapot addig nem változik meg, amíg a testre egyensúlyban lévő erők hatnak. (A testeknek azt a tulajdonságát, hogy külső hatás hiányában sebességüket, ill. nyugalmi állapotukat megtartják, tehetetlenségnek nevezzük.) Akkor van értelme és jelentése, ha megadjuk a vonatkoztatási rendszert, amelyben a mozgást leírjuk. 2. A dinamika alapegyenlete: Az erő nagysága arányos az általa létrehozott gyorsulás nagyságával, iránya pedig egyező a gyorsulás irányával. (Az arányossági tényezőt, - melyet a test tömegének nevezünk úgy kell megállapítani, hogy kifejezze azt a tapasztalatot, hogy azonos nagyságú gyorsulás létrehozásához azonos méretű, de különböző anyagi minőségű testek esetén különböző nagyságú erőre van szükség.) Az axióma matematikai alakja: F=ma Az anyagi pontra ható erő vektora tehát a test tömegének és gyorsulásvektorának szorzatával egyenlő. Az axiómát az erő definíciójának is felfoghatjuk. Egységnyinek tekinthetjük azt az erőt, amely 1 kg tömegű testen 1 m/s 2 gyorsulást okoz. me.: N
3 3. A kölcsönhatás törvénye: (=hatás-ellenhatás törvénye/akció-reakció tétel) Minden erővel szemben hat egy ugyanolyan nagyságú, közös hatásvonalú, de ellentétes irányú erő. Ez a két erő (erő és ellenerő) mindig két különböző testre hat. (hatásvonal: Az az egyenes, ami mentén az erő hat.) Mindkét testnek van a másikra hatása és mindkettő el is szenvedi ezeket a hatásokat. A két erő ún. nulla-párt alkot. Az erők mindig nulla-párok formájában lépnek fel. 4. Az erőhatások függetlenségének tétele: Az egyidejűleg ható erők összességét röviden erőrendszernek nevezzük. Az anyagi pont úgy mozog, mintha egyetlen, F erő hatna rá. Az erőrendszer hatása anyagi pont esetén egyetlen egy erővel helyettesíthető, melyet az egyek erők vektoriális összegével nyerünk. A helyettesítő erőt az erőrendszer eredőjének nevezzük. Ez azt is kimondja (a 2. axiómával együtt), hogy az erő, mint fizikai mennyiség, vektormennyiség.
4 3. Az erő pontra és tengelyre vonatkozó nyomatéka Az erő egy tetszőleges A pontra vonatkozó nyomatékát a pontból az erő hatásvonalára bocsátott helyvektornak és az erővektornak vektoriális szorzatával definiáljuk. M A =r*f Pontra vett nyomaték vektormennyiség, merőleges az r és F vektorok által alkotott síkra ( a három vektor jobbra forduló rendszert alkot) és megállapodás szerint arra a pontra helyezzük, amelyikre vonatkozik. A vektor nagysága: M A = M A = F*r*sinα = F*k Erőkar: az erő nagyságának és az A pontnak az erő hatásvonalától mért legrövidebb távolsága. Nyomaték (M) me.: Nm Az erő tengelyre vonatkozó nyomatéka alatt a tengely valamely pontjára számított nyomatékvektornak a tengely irányú vetületét értjük. Legyen a tengely irányát megadó egységvektor e ekkor M e =M A e = (rxf)e E szerint a tengelyre vett nyomaték skalármennyiség és a három vektor r, F, e sorrendjének megfelelő vegyes szorzatával egyenlő. M e pozitív, ha az e és M A által bezárt szög hegyesszög, ilyenkor az e irányításával szembe nézve a nyomaték az óramutató járásával ellentétesen forgat. Nincs egy erőnek tengelyre vett nyomatéka, ha: metszi a tengelyt (nincs erőkar) Nyomatéki tétel: egy erő nyomatéka megkapható a vetületeinek előjeles nyomatékösszegéből.
5 4. A kényszerek és csoportosításuk Aktív erőnek nevezzük azokat az erőket, amelyek a test nyugalmi helyzetéből kimozdítani igyekeznek, a passzív, reakció vagy kényszererők pedig azok, amelyeket a vizsgált test elmozdulását megakadályozó testek fejtenek ki. Kényszer minden olyan test, ami egy másik testet szabad mozgásában akadályozza, korlátozza. - mechanikai szempontból erőt jelentenek, amit kényszererőnek vagy reakcióerőnek nevezünk - ismertetőjele azoknak az egymástól független erő összetevőknek a száma, amelyet közvetíteni képes 1. térbeli merev befogás: 6 szabadságfoka van egy pontnak a térben, tehát 6 db reakcióerő van (3 tengelyelfordulás és forgás) 2. merev befogás síkban: 3 szabadságfok 3 reakcióerő - megakadályozza az x és y irányú mozgást - nem tud elfordulni az illeszkedési pont körül (befogási pont) 3. álló csukló (fix csukló): olyan kialakítású kapcsolat, amely bármekkora erővel szemben megakadályozza az elmozdulást 4. mozgó csukló: csak egy ismeretlen, egy irány - mindig a támasztásra merőleges reakcióerő ébredhet kiegészítés: A szerkezet egyes részeit tagoknak, a tagok közötti kapcsolatot kinematikai párnak vagy kényszernek nevezzük. A kényszerekben ébredő erőket reakció- vagy kényszererőknek nevezzük. Tartószerkezetek esetén a kényszerek biztosítják a szerkezet nyugalmát, azaz az általuk kifejlesztett passzív erőrendszer egyensúlyozza ki a szerkezetre ható erők rendszerét. A testek, ill. szerkezetek nem korlátozott mozgáslehetőségeinek, szabad mozgáskomponenseinek számát szabadságfoknak, a korlátozottakét kötöttségnek vagy kötöttségi foknak nevezzük. álló csukló: Az a síkbeli kényszer, amely az érintkezési pont transzlációját megakadályozza, de a merev testnek az érintkezési pont körüli elfordulását nem. merev befogás/befogás: A test tetszőleges erőrendszer esetén is nyugalomban marad, azaz mindhárom mozgáskomponense gátolt.
6 5. Különböző erőtípusok, az erő és a nyomaték megadása, ábrázolása, az erőpár Alapvetően két típus van (természetben való előfordulásának megfelelően): Térfogati vagy tömegerő: Ha a testek távol vannak egymástól, akkor az egyik testnek a másikra kifejtett hatását a következőképpen értelmezhetjük. Gondolatban bontsuk fel mindkét testet nagyon kicsi V térfogatú s ennek megfelelően kicsi tömegű részecskékre, anyagi pontok rendszerére. Az anyagi pontok között már tudjuk értelmezni a ható erőt. Az a két pontot összekötő egyenes mentén hat, ennek megfelelően az egyik test V térfogatú részecskéjére ható F erőt úgy foghatjuk fel, hogy az a másik test összes részecskéjének hatásaként jött létre. Így a vizsgált test minden pontjához rendelhetünk egy f erőt, melyet fajlagos térfogati- vagy tömegerőnek nevezünk. (Szalai statika, 20. o., képlet) SI-beli egysége: [Nm -3 ]. Felületi erő: Ha két test érintkezik egymással, az érintkezési felületen ún. felületi erők ébrednek. Válasszunk ki az akár görbültnek tekintett érintkezési felületen egy A nagyságú területdarabot, s ha erre a másik test F erővel hat, akkor a vizsgált testre ható p = df/da mennyiséget fajlagos felületi erőnek vagy teherintenzitásnak nevezzük [Nm -2 ] Vonal mentén megoszló erő: Ha két test érintkezési felületének egyik mérete a másikhoz képest elhanyagolhatóan kicsi, azaz az érintkezési felület sávszerű, bevezethetjük a vonal menti megoszló erő fogalmát. Ha a görbe, amely a vizsgált test felületének egy tetszőleges vonala, s hosszúságú szakaszán F erő hat, akkor a q = df/ds mennyiséget vonal menti megoszló terhelésnek, ill. teherintenzitásnak nevezzük. Egysége SI-ben: [Nm -1 ] Koncentrált erő: Ha mindkét felületi méret elhanyagolhatóan kicsi (pl. a vizsgált test méreteihez képest), gyakorlatilag pontszerűnek tekinthető, eljutunk a koncentrált erő fogalmához. Az r helyvektorú pontban ható F erőt F=F(r) alakban adhatjuk meg. A térfogati, a felületi és a vonal menti megoszló erőt sorra úgy is definiálhatjuk, mint az egységnyi térfogatra, egységnyi felületre és egységnyi hosszra eső koncentrált erőt. Az erő bármelyik típusról van is szó vektormennyiség, melyet tehát hatásvonala, értelme és nagysága jellemez. A definíciók azonban azt is mutatják, hogy az erő szorosan helyhez kötött mennyiség. Támadáspontnak nevezzük azt a pontot, amelyen az erő hat. Az erő, mint fizikai mennyiség tehát kötött vektorral jellemezhető. A testre ható erők együttesét röviden erőrendszernek nevezzük. Test alatt a legegyszerűbb esetben anyagi pontot értünk, a mereven összekapcsolt anyagi pontok rendszerét anyagi pontrendszernek, egy bizonyos térfogatot folytonosan kitöltő anyagi pontrendszert merev testnek, A valamilyen módon összekapcsolt merev testek rendszerét szerkezetnek nevezzük. A vizsgált testre ható idegen testek hatását külső erőnek, a testen belül, azok egyes elemei között fellépő erőket pedig belső erőnek hívjuk. Más csoportosítás szerint aktív erőnek nevezzük azokat az erőket, amelyek a test nyugalmi helyzetéből kimozdítani igyekeznek, a passzív, reakció vagy kényszererők pedig azok, amelyeket a vizsgált test elmozdulását megakadályozó testek fejtenek ki.
7 6. Az erőrendszerekkel kapcsolatos fogalmak, az erőrendszerek csoportosítása A testre ható erők együttesét röviden erőrendszernek nevezzük. Test alatt a legegyszerűbb esetben anyagi pontot értünk, a mereven összekapcsolt anyagi pontok rendszerét anyagi pontrendszernek, egy bizonyos térfogatot folytonosan kitöltő anyagi pontrendszert merev testnek, A valamilyen módon összekapcsolt merev testek rendszerét szerkezetnek nevezzük. A vizsgált testre ható idegen testek hatását külső erőnek, a testen belül, azok egyes elemei között fellépő erőket pedig belső erőnek hívjuk. Más csoportosítás szerint aktív erőnek nevezzük azokat az erőket, amelyek a test nyugalmi helyzetéből kimozdítani igyekeznek, a passzív, reakció vagy kényszererők pedig azok, amelyeket a vizsgált test elmozdulását megakadályozó testek fejtenek ki. Ha a test közvetlenül a ható erők fellépése előtt nyugalomban volt, s nyugalmát az erők működése alatt is megtartja, a ható erők rendszerét egyensúlyi erőrendszernek nevezzük. Egyenértékűnek vagy equivalensnek nevezzük azokat az erőrendszereket, amelyek hatása megegyezik. Az egyenértékűség fogalmának csak a merev testek statikájában és kinetikájában van értelme és jelentősége, ezért azt célszerűbb a következőképpen definiálni: Két vagy több erőrendszer egyenértékű, ha létezik egy olyan erőrendszer, amely különkülön mindegyikkel egyensúlyi erőrendszert alkot. Egy erőrendszer eredő erőrendszere alatt az eredetivel egyenértékű legegyszerűbb erőrendszert értjük. Az erőrendszerek támadáspontjukat tekintve lehetnek közös támadáspontúak az anyagi pontra értelemszerűen csak ilyen erők hatnak és különböző támadáspontúak, röviden szétszórtak. Hatásvonalukat tekintve lehetnek párhuzamos és különböző hatásvonalúak. A hatásvonalak eshetnek egy egyenesbe, egy síkba vagy a tér tetszőleges irányába. Ilyenkor közös hatásvonalú, síkbeli, ill. térbeli erőrendszerről beszélünk. A fenti csoportosítások kombinálhatók is egymással. Így pl. az anyagi pontra ható erőrendszer csak közös támadáspontú, de közös hatásvonalú, síkbeli és térbeli is lehet. A testre ható erőrendszer az előbbieken túl lehet síkbeli párhuzamos vagy szétszórt, ill. térbeli párhuzamos vagy szétszórt.
8 7. Az anyagi pontra ható, közös metszéspontú erőrendszer egyensúlya, eredője és kiegyensúlyozása Vetületi tétel: az erőrendszer egyes erőinek a vetülete megegyezik az erőrendszer eredőjének ugyanazon tengelyre vett vetületével. Egyensúly feltétele közös metszéspontú erők esetén: - a három erő közös metszéspontban metszi egymást - a három erő egy síkban legyen - a három erőből felvett vektorsokszög nyíl folytonosan záródik
9 8. Három erő egyensúlyának feltétele, Cullmann szerkesztés, Ritter-féle számító eljárás Egyensúly feltétele közös metszéspontú erők esetén: - a három erő közös metszéspontban metszi egymást - a három erő egy síkban legyen - a három erőből felvett vektorsokszög nyíl folytonosan záródik Ritter-féle számító eljárás: Az egyenletrendszer megoldásának elkerülése azonban jobb, ha nyomatéki egyensúlyi egyenleteket használunk. Ezt a módszert Ritter-féle számítóeljárásnak nevezzük. Ha pl. az α hatásvonalon működő kiegyensúlyozó erőt akarjuk meghatározni, akkor célszerűen a másik két ismeretlen erő hatásvonalának metszéspontján vesszük fel a vonatkoztatási pontot. Ezt a P α -val jelölt pontot az α hatásvonalon működő erő nyomatéki főpontjának nevezzük. A nyomatéki egyensúlyi egyenletben csak a kiegyensúlyozandó erő és az ismeretlen F α fog szerepelni: M P =F α d α -Fd F =0 amelyből a keresett F α egyszerűen kifejezhető. A γ β és hatásvonalakon működő kiegyensúlyozó erőket a P β és P γ nyomatéki főpontokra írt egyensúlyi nyomatéki egyenletekből lehet a fentiekhez hasonlóan kifejezni. Szerkesztéssel az ún. Culmann-féle eljárással oldhatjuk meg. Itt visszavezetjük a feladatot két közös metszéspontú erőrendszerre. Hozzuk metszésre az adott erő hatásvonalát valamelyik adott hatásvonallal és keressük meg a másik két hatásvonal metszéspontját is (5.1.3/a. ábra). A két metszéspontot összekötő egyenest segédegyenesnek nevezzük. Ezután egyensúlyozzuk az F erőt a hatásvonalán metsződő adott hatásvonal és segédegyenes mentén haladó erőkkel (5.13/b. ábra). A segédegyenes működő erőt pedig helyettesítsük a hatásvonalán metsződő másik két erővel (5.13/b. ábra). A segéderő a valóságban nem létezik, ahogy a neve is mutatja, csak segédeszköz. A feladat megoldása egyértelmű, hiszen mindkét metszéspontban két-két ismeretlen erőkomponens szerepel. A két vektorháromszöget egyetlen vektorábrába szoktuk összerajzolni. Vegyük észre, hogy, amennyiben helyesen vesszük fel az erők értelmét (az egyensúlyozásnak, ill. a helyettesítésnek megfelelően), a vektornégyszög folytonos nyílértelemmel záródik, ami az egyensúly egyik feltétele általános síkbeli erőrendszer esetén. A másik feltételt, a nyomatéki kiegyensúlyozást azzal biztosítjuk, hogy a segéderő bevezetésével a feladatot két közös metszéspontú síkbeli erőrendszerre vezettük vissza. Ha az adott erőt összetevőkre akarjuk bontani, akkor a számítással vagy szerkesztéssel kapott erők értelmét az ellenkezőjére kell változtatni.
10 10. Síkbeli párhuzamos erőrendszer eredőjének meghatározása számítással Párhuzamos erőrendszernek nevezzük a párhuzamos hatásvonalú erők rendszerét. Feltesszük, hogy a hatásvonalak egy síkban vannak, vagyis síkbeli párhuzamos erőrendszerről van szó. A párhuzamos erőrendszer eredője vagy totális eredő erő vagy totális eredő nyomaték. Síkbeli erőrendszer eredője vagy totális eredő erő, vagy totális eredő nyomaték. Síkbeli erőrendszer esetén a koordinátarendszer két tengelyét (pl. x, y-t) célszerűen az erők hatásvonalának síkjában vesszük fel. Egy erő megadásához támadáspontján kívül két skaláradat szükséges. Az erő két, F ix, F iy komponense, vagy az erő F i nagysága is hatásvonalának egy tengellyel (pl. az x tengellyel) bezárt α i szöge. Fy=Ry=-F1-F2-F3 Mo=-x1*F1-x2*F2-x3*F3=-xR*Ry xr= Mo/Ry Fy 0 Mo 0 Fy 0 Mo=0 Fy=0 Mo 0 Fy=0 Mo=0 az eredő egyetlen erő az eredő egyetlen erő, de a hatásvonala átmegy a viszonyítási ponton az eredő egy erőpár, melynek nyomatékértéke az eredő nyomaték az erőrendszer egyensúlyban van
11 11. Síkbeli általános erőrendszer eredője és egyensúlya számítással F x =R x = F i cosα i F y =R x = F i s i nα i R= R x 2 +R y 2 α R =invtg(t x /R x ) M o = (xifiy-yifix)= R=x R *Ry=y R *R x x R = M o /R y Egyensúly feltétele F y = F x = M o =0
12 12. Súlypont, síkidomok súlypontszámítása A tömegvonzásból származó párhuzamos erők középpontját súlypontnak nevezzük. A súlypontnak fontos szerepe van a műszaki gyakorlatban. Ez teszi lehetővé, hogy a testek súlyát egyetlen egy adattal jellemezzük és testek olyan jellemző pontjáról beszéljünk, amely a súlyponttól ugyan elvonatkoztatott, mégis rokonságban van. Más megfogalmazás: Minden hatásvonalat, amely át megy a súlyponton, súlyvonalnak nevezünk. Két súlyvonal metszéspontja egyértelműen meghatározza a síkidom súlypontját. A súlypont a súlyvonalak metszéspontja és egyben a testnek az a pontja, melyben a testre ható nehézségi erők egyetlen erővel helyettesíthetők. A súlypont helyét szerkesztéssel is meghatározhatjuk annak alapján, hogy a súlypont az eredő hatásvonalának egy pontja. A merev testet jellegétől függően felosztjuk olyan térfogat-, terület-, vagy vonaldarabokra, amelyeknek ismerjük a súlypontját. Ezekben a súlypontokban a részidomok jellemzőivel arányos nagyságú erőket működtetünk egy tetszőleges iránnyal párhuzamosan. Az így kapott párhuzamos erőrendszer eredőjének hatásvonalát szerkesztéssel meghatározzuk Ezután az erőket támadáspontjuk, azaz az egyes súlypontok körül elforgatjuk (általában derékszöggel) és ennek az elforgatott erőrendszernek a hatásvonalát is meghatározzuk. Síkbeli feladatnál a két hatásvonal metszéspontja adja a geometriai középpontot. füzetből: súlypont: Egy adott síkidom keresztmetszeti jellemzője. A síkidom területének és a síkidom súlypontjának a szorzata egy adott tengelyre nézve Mindig létezik egy olyan - a testhez rögzített pont, melyre a súlyerőrendszer nyomatéka (a test bármely helyzetében) zérus. Ez a pont a test súlypontja.
13 13. A súlypontszámítás tételei, összegzési kiegészítési tétel Valamely test síkra (tengelyre) vett sztatikai nyomatéka egyenlő az egész test jellemzőjének és a test súlypontjának a síktól (tengelytől) mért távolságának szorzatával. Súlyponton átmenő síkra (tengelyre) a test sztatikai nyomatéka nulla. Valamely test statikai nyomatéka valamely síkra (tengelyre) egyenlő részeinek ugyanazon síkra (tengelyre) vett statikai nyomatékainak összegével (összegzési tétel). Valamely test síkra (tengelyre) vonatkozó statikai nyomatéka egyenlő egy alkalmasan kiegészített test és a kiegészítés ugyanazon síkra (tengelyre) vett statikai nyomatékának különbségével (kiegészítési tétel). Ha a test egyes részeit a vonatkoztatási síkkal (tengellyel) párhuzamosan eltoljuk, a statikai nyomaték változatlan marad.
14 14. Elsőrendű (stakikai) nyomaték, Pappus-Guldin tételek Az olyan mennyiségeket, amelyek egy test valamely pontjának elemi környezetére jellemző mennyiségének és a pontnak egy adott síktól mért távolságának a szorzatával és az így kapott szorzatoknak az egész testen való összegzésével nyerünk, elsőrendű (mert a távolság az első hatványon van) vagy statikai nyomatékoknak nevezzük. A jellemző mennyiség elvileg bármi lehet, legfontosabbak azonban a súlypont számításánál alkalmazott mennyiségek. Lényegében a forgatónyomaték, az erő nyomatéka is statikai nyomaték. Valamely test síkra (tengelyre) vett sztatikai nyomatéka egyenlő az egész testjellemzőjének és a test súlypontjának a síktól (tengelytől) mért távolságának szorzatával. Súlyponton átmenő síkra (tengelyre) a test sztatikai nyomatéka nulla. Valamely test statikai nyomatéka valamely síkra (tengelyre) egyenlő részeinek ugyanazon síkra (tengelyre) vett statikai nyomatékainak összegével (összegzési tétel). Valamely test síkra (tengelyre) vonatkozó statikai nyomatéka egyenlő egy alkalmasan kiegészített test és a kiegészítés ugyanazon síkra (tengelyre) vett statikai nyomatékának különbségével (kiegészítési tétel). Ha a test egyes részeit a vonatkoztatási síkkal (tengellyel) párhuzamosan eltoljuk, a statikai nyomaték változatlan marad. más megfogalmazás: Azt a mennyiséget, amelyet a síkidom területének és a súlypont tengelytől való távolságának szorzatával kapunk, statikai nyomatéknak nevezzük. Mivel a távolság a felírt képletben első hatványon szerepel, ezért a statikai nyomatékot elsőrendű nyomatéknak hívjuk. Pappus-Guldin tételek: Bizonyítás nélkül ismertetünk két, a műszaki gyakorlatban is gyakran alkalmazható tételt: I. Ha egy forgásfelület, illetve felületdarab - meridiángörbéjének ívhossza l, - a meridiángörbe súlypontjának a felülettengelyétől mért távolsága R l, - a meridiángörbe síkja által leírt szög φ 2π - a forgástengely nem metszi át a meridiángörbét, akkor a meridiángörbe φ szögű elforgatása során leírt felületdarab felszíne: F=lφR l Szavakban: a felület felszíne a meridiángörbe súlypontja által megtett út és a meridiángörbe ívhosszának szorzata. II. Ha egy forgástest - meridiánmetszetének területe A, - a meridiánmetszet súlypontjának a forgástengelytől mért távolsága R A, - a meridiánmetszet síkja által leírt szög φ 2π - a forgástengely nem metszi át a forgatott síkidomot, akkor a meridiánmetsztet φ szögű elforgatása során sepert térrész térfogata: V=AφR A A tételek elsősorban a forgástestek felszínének és térfogatának számítására alkalmas (ismert súlypontadatok birtokában), de súlypont meghatározásra is alkalmasak (ismert felszín- vagy térfogat adatok ismeretében).
15 15. A belső erők és az igénybevételek Az átmetszési elv szerint, ha az eredeti test egyensúlyban volt, akkor részei is egyensúlyban vannak. Ebből rögtön következik, hogy az átvágás után az egyes részekre még valamilyen erőnek, erőknek működniük kell. Kézenfekvő az a feltevés, hogy ezek az erők éppen az átvágási felületen hatnak. Úgy képzelhetjük el, hogy az átvágási felület síkjának minden kis elemi felületdarabján az átvágás előtt a felület jobb és bal oldalán kicsi B j és B b erők hatnak az ún. belső erők, melyeket éppen az átmetszéssel tettünk láthatóvá, formailag külsővé. Az átvágás után tehát mindkét részre egy felületen megoszló erőrendszer működik. A jobb oldali testrészre ható belső erők dinámja a bal oldali testrészen működő külső erők dinámjával egyenlő, vagy a bal oldali testrészre ható belső erők dinámja a jobb oldali testrészen működő külső erők dinámjával egyenlő. A jobb és bal oldalról számított belső erők dinámjai egymásnak ellentettjei. Ha az igénybevételek számításánál a belső erők dinámját nem kívánjuk meghatározni, az igénybevételeket a fentiek alapján a következőképpen is definiálhatjuk. Tegyük fel, hogy a jobboldali testrészen működő igénybevételeket kívánjuk meghatározni, akkor - a normáligénybevétel a keresztmetszet síkjától balra eső külső erők keresztmetszet síkjára merőleges komponenseinek algebrai összege, - a nyíróigénybevétel a keresztmetszet síkjától balra eső külső erők keresztmetszet síkjával párhuzamos komponenseinek algebrai összege, - a csavaróigénybevétel a keresztmetszet síkjától balra eső külső erők keresztmetszet súlypontjára számított nyomatékának a keresztmetszet síkjára merőleges összetevője, - a hajlítóigénybevétel a keresztmetszet síkjától balra eső külső erők keresztmetszet súlypontjára számított nyomatékának a keresztmetszet síkjával párhuzamos összetevője. Amennyiben a bal oldali testrészen ható igénybevételeket kívánjuk meghatározni, akkor a fenti definíciókon csak annyit kell változtatni, hogy a bal oldalon levő külső erők helyett, a jobb oldalon működő külső erőket vesszük számításba. A kölcsönhatás törvénye miatt a belső erők dinámjának összetevői balról és jobbról számítva egymásnak éppen ellentettjei. Az igénybevétel azonban a keresztmetszetre jellemző mennyiség, nem függhet attól, hogy melyik oldalról számítjuk. Ennek az ellentmondásnak a kiküszöbölésére a balról és a jobbról számított igénybevételek előjelét különbözőképpen (éppen ellentétesen) kell definiálni. más megfogalmazás: A tartók keresztmetszeteiben a külső erők és hatások következtében belső erők, hatások keletkeznek, melyeket összefoglaló néven igénybevételeknek nevezünk. Húzó-nyomó igénybevétel (normálerő): A tartó tengelyével párhuzamosan, a keresztmetszetre merőlegesen működő belső erőt normálerőnek nevezzük. A normálerő úgynevezett normális igénybevételt okoz a keresztmetszetben, melyet N K -val jelölünk. A normálerő akkor pozitív, ha a keresztmetszettől kifele mutat, azaz húzóerő, és akkor negatív, ha a keresztmetszet felé mutat, azaz nyomóerő. Nyíró igénybevétel (nyíróerő): A tartó tengelyére merőlegesen, a keresztmetszettel párhuzamosan működő erőt nyíróerőnek nevezzük. Ez az erő nyíró igénybevételt okoz a keresztmetszetben, amelyet T K -val jelölünk. Hajlító igénybevétel (hajlító nyomaték): A tartó adott keresztmetszetének súlypontjára ható, a tartó síkjában működő erőpárt hajlítónyomatéknak nevezzük. jele: M
16 16. Az igénybevételek és a külső terhelés kapcsolata A testre általános esetben koncentrált nyomaték, koncentrált erő és vonal menti megoszló terhelés hathat Mivel a koncentrált nyomaték erőpárral helyettesíthető, a koncentrált erő pedig rövid szakaszon ható, nagy intenzitású megoszló teherként fogható fel, a test terhelése elvileg egy, a súlyvonalon megoszló erőrendszerként vehető számításba. Ezt a megoszló terhelést felbonthatjuk a súlyvonal valamely s ivkoordinátával jellemzett helyén egy a tartótengelyre merıleges q(s) és egy a tartótengellyel párhuzamos p(s) teherkomponensre. A terhelés a valóságban általában nem a súlyvonalon, hanem a test felszínén támad. Ennek elhanyagolása az igénybevételek meghatározásánál különösen elnyúlt, rúd alakú testek esetén nem okoz jelentős hibát. Az igénybevételek és a külső terhelés közötti kapcsolat meghatározásához vágjuk ki a test egy s hosszúságú, elemi darabját és működtessük rajta a lehetséges belső erőket az előjelkonvenciónak megfelelő pozitív értelemmel. Ezek formailag külső erőkké válnak és a tényleges külső erőkkel egyensúlyi erőrendszert kell alkotniuk. A s szakaszon - s kicsisége miatt a q(s) és p(s) teherintenzitást állandónak tekinthetjük. Az elemi tartódarab két végkeresztmetszete által bezárt szöget φ-vel, a súlyvonal s ivkoordinátához tartozó görbületi sugarát pedig R-rel. Az egyensúlyi feltételek felírásához szükséges koordinátarendszert úgy vegyük fel, hogy az y-z sík legyen a test súlyvonalának síkja és az y tengely felezze a φ szöget. Tétel: A normál- és nyíróigénybevétel, valamint külső terhelés tartótengellyel párhuzamos komponense között a dn(s)/ds T(s)/R= -p(s) kapcsolat áll fenn. Tétel: Egyenes tengelyű rudaknál a normális igénybevétel hely (ívkoordináta) szerinti deriváltja egyenlő a megoszló terhelés tartótengellyel párhuzamos komponensének ellentettjével. Tétel: A normál- és nyíróigénybevétel, valamint a külső terhelés tartótengelyre merőleges komponense között a dt(s)/sd + N(s)/R= -q(s) kapcsolat áll fenn. Tétel: Egyenes tengelyű rudaknál a nyíróigénybevétel hely szerinti deriváltja egyenlő a megoszló terhelés tartótengelyre merőleges komponensének ellentettjével. Tétel: T(s)A hajlítóigénybevétel hely szerinti deriváltja egyenlő a nyíróerővel. Tétel: Egyenes tengelyű rúd esetén a hajlítóigénybevétel hely szerinti második deriváltja egyenlő a megoszló terhelés tartótengelyre merőleges komponensének ellentettjével. Az igénybevételek és a külső terhelés kapcsolatát kifejező összefüggések a s = R φ kifejezést figyelembe véve az alábbi formát öltik: dn(φ)/dφ T(φ)= - Rp(φ) dt(φ)/dφ + N(φ)= - Rq(φ) dm(φ)/dφ= RT(φ)
17 17. Egyenes tengelyű, kéttámaszú tartók igénybevételeinek meghatározása Egyenes tengelyű vagy gerendatartónak nevezzük, azt a teherviselésre alkalmas szerkezetet, amelynek elemei (tagjai) egyenes tengelyű rudak, azaz olyan merev testek, melyek hosszmérete lényegesen nagyobb a hossztengelyre merőleges méreteiknél és amelyek statikailag határozott vagy határozatlan módon a nyugvó környezethez vannak kapcsolva. A statikában a hossztengelyre merőleges síkmetszet, a keresztmetszet geometriai alakjának nincs különösebb jelentősége, ezért az egyenes tengelyű tartó ábrázolásakor megelégszünk a keresztmetszetek geometriai középpontját összekötő egyenesek, az ún. középvonalnak a feltüntetésével. A reakciókomponensek száma mindig három. Ezeket számítással az egyensúlyi egyenletekből (vagy tetszőlegesen választott három, egymástól lineárisan független egyensúlyi egyenletből), szerkesztéssel a vektor- és kötélsokszög rajzolással (merőleges kiegyensúlyozás) határozzuk meg. Egy keresztmetszet igénybevételei mindig meghatározhatók egy másik keresztmetszet igénybevételeinek a kérdéses keresztmetszetre számított hatásainak és a két keresztmetszet közötti szakaszon ható külső erőkből származó igénybevételeknek algebrai összegeként.
18 18. Egyenes tengelyű, befogott tartók igénybevételeinek meghatározása
19 19. Az igénybevételek szélsőértékeinek számítása A tartószerkezetek méretezése szempontjából az egyik legfontosabb feladat az igénybevételek szélső értékeinek meghatározása. Elméletileg egy függvény szélső értékeit, ill. szélsőértékhelyeit a függvény hely szerinti differenciálásával kapjuk. A hajlítónyomaték lokális szélsőértékeinek helyeit a következő kifejezésből számíthatjuk: dm(z)/dz = T(z) = 0 A nyomaték szélső értékei tehát azokon a helyeken lépnek fel, ahol a nyíróerő nulla. A normális erő és nyíróerő szélső értékeinek meghatározásához is hasonló összefüggéseket írhatunk fel, de ezekre a függvények egyszerűsége miatt nincs is szükség. Éppen az igénybevételek szélső értékeinek meghatározásánál láthatjuk be leginkább a felvázolt igénybevételi ábrák rendkívüli jelentőségét. Segítségükkel rögtön megtaláljuk a szélső értékek helyeit. Ezekre a keresztmetszetekre alkalmazva az igénybevételek definícióit a szélsőértéket számíthatjuk vagy a szerkesztett ábrákról levehetjük. Méretezés-technikai okokból szükség van a normális- és hajlító-igénybevételek maximumára és minimumára is, melyeket az alábbi módon jelölünk: N + max ; N min =N - max ; M + max ; M min =M - max A nyíróigénybevételnél elegendő annak abszolút maximumát megadni, nem kell különbséget tenni a pozitív és negatív nyíróigénybevétel között.
20 20. A szilárdságtan felosztása, a szerkezeti anyagok alaptulajdonságai A merev test fogalma helyett az alakítható test fogalmát kell bevezetnünk. - szilárd testek, melyek mind az alak-, mind a térfogatváltoztatással szemben nagy ellenállást tanúsítanak, de sohasem tökéletesen merevek, - folyadékok, amelyek csak a térfogatváltozással szemben ellenállóak, alakjuk kis erőhatásra is könnyen és jelentős mértékben változik, - gázok, amelyek alakjukat és térfogatukat már viszonylag kis erőhatásra is jelentősen megváltoztatják. A szilárdságtanban feladjuk a testek merevségére vonatkozó feltevést s a szerkezeti anyagokról a következő tulajdonságokat tételezzük fel: Kontinuitás: az anyag kellően kisméretű darabja, az általa elfoglalt teret teljesen kitölti, benne likacsok, üregek nincsenek. Homogenitás: az anyag fizikai tulajdonságai nem függvényei a helynek, a vizsgált anyag bármely pontjában azonos tulajdonságokat mérhetünk. Izotrópia: az anyag fizikai tulajdonságai egy-egy pontban függetlenek az iránytól. Tehát például a szilárdsági tulajdonságok különböző irányokban mérve ugyanazon értékekkel jellemezhetők. Rugalmasság: a test deformációi, alak és méretváltozásai, a testre ható erők eltávolítását követően eltűnnek. A fenti anyagtulajdonságok többé-kevésbé jellemzőek (jelentékeny eltéréseket találunk a fánál) a szilárd testekre, melyeket a jövőben csak test -ként említünk. Más megfogalmazás: A szilárd testek mechanikai viselkedésének pontos leírása is igen nehéz feladat, ezért a valóságos tulajdonságokat az egyszerűbb matematikai kezelhetőség érdekében ideálisakkal közelítjük. A szerkezeti elemként használt anyagot mindenekelőtt folytonos tömegeloszlásúnak, azaz kontinuumnak tekintjük. Homogénnek nevezzük az anyagot, ha mechanikai tulajdonságai minden pontjában azonosak, inhomogénnek, ha eltérőek. Izotrop anyagról beszélünk, ha valamely pontban a felvehető összes irányban azonosak a mechanikai jellemzői. Ha a tulajdonságok függenek az iránytól, anizotrop anyagról van szó. Az egyik legfontosabb absztrakció azonban az anyagra ható terhelés és az általa létrehozott alakváltozás, illetve az alakváltozási folyamat idealizálása. A legegyszerűbb, ugyanakkor igen jól használható anyagmodell az ún. rugalmas test, melynek az a jellemzője, hogy a terhelés által létrehozott alakváltozás az erőhatás megszűnésével szintén eltűnik. Ilyen testekből felépített szerkezetekkel és szerkezeti elemekkel foglalkozik a rugalmasságtan. Vannak azonban olyan anyagok is, amelyeknek nincs vagy nagyon kicsi a rugalmas alakváltozása, és a terhelés hatására maradandó - röviden - maradó alakváltozást szenvednek. Ezeket képlékeny anyagoknak hívjuk s velük a képlékenységtan foglalkozik. Hangsúlyozzuk, hogy a fenti ideális tulajdonságok a gyakorlatban tisztán szinte sohasem fordulnak elő. A szerkezeti anyagok többsége kis részecskékből, kristályokból, rostokból áll, melyek önmagukban anizotropok. Makroszkopikus méretekben azonban a részecskék tulajdonságainak átlagértéke mutatkozik, s ilyen értelemben - különösen fémeknél és bizonyos műanyagoknál - indokolt a homogén és izotrop feltételezés.
21 21. A feszültség fogalma, a feszültségi állapot A feszültség: Vágjunk ketté egy egyensúlyi erőrendszerrel terhelt testet valamely belső P pontján át egy síkkal. A merev testek statikájában beláttuk, hogy az így felszabadított sík felületén általában egy megoszló, ún. belső erőrendszernek kell ébrednie a két rész egyensúlyának biztosítására. Ezt a belső erőrendszert a folytonos anyageloszlás feltételezése miatt folytonosnak tekinthetjük és eredőjét statikai eszközökkel is számíthatjuk, anélkül, hogy ismernénk tényleges felületi megoszlását. A B erő, ami a bal oldali testrészen ható, felületen megoszló belső erőrendszer eredője a jobb oldali testrészen ható külső erők eredőjével egyenlő. A rugalmasságtan egyik feladata éppen az, hogy meghatározzuk ennek a belső erőrendszernek a jellegét, minőségét és tényleges megoszlását. Ez a feladat statikailag határozatlan, hiszen végtelen sokféleképpen lehetne olyan erőrendszert felvenni, melynek eredője éppen B. A valóságnak megfelelő erőmegoszlást, mint minden statikailag határozatlan feladatnál, csak az alakváltozás figyelembevételével lehet egyértelműen meghatározni. Jelöljünk ki a síkmetszet P pontja körül egy elemi, A nagyságú felületet és tegyük fel, hogy az ezen ható felületi erőrendszer eredője az elemi nagyságú B erő. A P pont körüli felület nagyságának csökkentésével B is változik. Az A felület minden határon túli csökkentésével a B / A hányados egy, a P pontban értelmezett határérték felé tart: lim A 0 B/ A = db/da = σ n melyet a P pont n jelű síkmetszetéhez tartozó feszültségvektorának nevezünk. A feszültség kötött vektor, támadáspontja a vizsgált P pont. A feszültségvektor általában a metszősík minden pontjában más és más lesz. A feszültség nem tévesztendő össze az igénybevétellel. Ez utóbbi egy metszetre, a feszültség pedig a metszet egy pontjára vonatkozik. Tétel: Adott pontban az ellentett irányítású síkokhoz tartozó feszültségvektorok egymásnak ellentettjei. A P-beli feszültségállapot ismerete azt jelenti, hogy tetszőleges, P-ből induló n normálvektorhoz meg tudjuk határozni a hozzátartozó ρ n -t.
22 22. Alakváltozás, relatív szögváltás Alakváltozási jellemzők: Vegyünk fel a szilárd test valamely P pontjának szűk környezetében egy tetszőleges helyzetű A pontot, melynek helyét az elemi hosszúságú r helyvektorral adjuk meg. A deformáció után az A pont a P ponthoz képest a r helyvektorú A' pontba kerül. Ha a r helyvektor hosszát elég kicsinek vesszük úgy is fogalmazhatunk, hogy az alakváltozás során a r vektor a r vektorrá transzformálódik. A δ= r - r vektor nyilvánvalóan jellemző a P pont környezetének alakváltozására, ezért torzulásvektornak nevezzük. A torzulásvektor és r hányadosának r 0 átmenettel képzett határértéke a deformáció vagy alakváltozási vektor A r r vektor nyilvánvalóan jellemző a P pont környezetének alakváltozására, ezért torzulásvektornak nevezzük. A torzulásvektor és r hányadosának r 0 átmenettel képzett határértéke a deformáció vagy alakváltozási vektor: A deformációvektor a nagyon kicsi, de egységnyi hosszúságú irányvektorhoz tartozó torzulásvektor. Egy adott n irányhoz a szilárd test minden pontjához rendelhető egy deformációvektor, amelyet az n n vektor-vektor-függvénnyel adhatunk meg. Az alakváltozási vektort - hasonlóan a feszültségvektorhoz - felbonthatjuk egy n irányú és egy arra mer_leges összetevőre: n nn n nmm ij tenzorát - mivel a komponensek alakváltozási jellemezük - alakváltozási (deformációs) tenzornak nevezzük Az n deformációvektor általában egy n irány nn és egy erre merőleges m irányú nm komponensre bontható. Ha n és m egységvektorok, akkor Adott pont bármely alakváltozási állapota esetén mindig található három, egymásra merőleges irány, amelyekre az a jellemző, hogy a hozzájuk tartozó deformációvektoroknak csak normális irányú összetevője van.
23 23. Alakváltozási állapot jellemzése, deformációvektor Vegyünk fel a szilárdtest valamely P pontjának szűkkörnyezetében egy tetszőleges helyzetű A pontot, melynek helyét az elemi hosszúságú r helyvektorral adjuk meg. A deformáció után az A pont a P ponthoz képest a r, helyvektorú A' pontba kerül. Ha a r helyvektor hosszát elég kicsinek vesszük úgy is fogalmazhatunk, hogy az alakváltozás során a r vektor a r, vektorrá transzformálódik Az alakváltozási állapotokat a főalakváltozások segítségével osztályoz-hatjuk. Térbelinek nevezzük az alakváltozási állapotot, ha mindhárom főalak-változás különbözik nullától, síkbelinek, ha csak egy főalakváltozási komponens nulla és lineárisnak (egytengelyűnek), ha két főalakváltozási komponens nulla. Síkbeli alakváltozási állapotban tetszőleges irányhoz tartozó deformációvektor benne van az alakváltozási fősíkban. Lineáris alakváltozási állapotban tetszőleges irányvektorhoz tartozó deformáció-vektor az alakváltozási főtengelybe esik. A test egy pontjának kis környezetében felvett egység sugarú gömb a deformáció során ellipszoidba megy át. Térbeli alakváltozási állapot esetén az alakváltozási fősíkokba eső irányvektorokhoz tartozó deformációvektorok végpontja a megfelelő fősíkok Mohr-féle főkörén helyezkedik el.
MECHANIKA I. /Statika/ 1. előadás SZIE-YMM 1. Bevezetés épületek, építmények fizikai hatások, köztük erőhatások részleges vagy teljes tönkremenetel használhatatlanná válás anyagi kár, emberáldozat 1 Cél:
RészletesebbenMECHANIKA I. rész: Szilárd testek mechanikája
Egészségügyi mérnökképzés MECHNIK I. rész: Szilárd testek mechanikája készítette: Németh Róbert Igénybevételek térben I. z alapelv ugyanaz, mint síkban: a keresztmetszet egyik oldalán levő szerkezetrészre
RészletesebbenBME Gépészmérnöki Kar 3. vizsga (112A) Név: 1 Műszaki Mechanikai Tanszék január 11. Neptun: 2 Szilárdságtan Aláírás: 3
BME Gépészmérnöki Kar 3. vizsga (2A) Név: Műszaki Mechanikai Tanszék 2. január. Neptun: 2 Szilárdságtan Aláírás: 3. feladat (2 pont) A vázolt befogott tartót a p intenzitású megoszló erőrendszer, az F
RészletesebbenMechanika. I. előadás február 25. Mechanika I. előadás február / 31
Mechanika I. előadás 2019. február 25. Mechanika I. előadás 2019. február 25. 1 / 31 Elérhetőségek, információk Tantárgy: Mechanika (GEMET266-ZD-B) Előadó: Dr. Lengyel Ákos József Elérhetőségek: Iroda:
RészletesebbenA K É T V É G É N A L Á T Á M A S Z T O T T T A R T Ó S T A T I K A I V IZS-
A K É T V É G É N A L Á T Á M A S Z T O T T T A R T Ó S T A T I K A I V IZS- Forgatónyomaték meghatározása G Á L A T A Egy erő forgatónyomatékkal hat egy pontra, ha az az erővel össze van kötve. Például
RészletesebbenAz igénybevételi ábrák témakörhöz az alábbi előjelszabályokat használjuk valamennyi feladat esetén.
Alkalmazott előjelszabályok Az igénybevételi ábrák témakörhöz az alábbi előjelszabályokat használjuk valamennyi feladat esetén. A kényszererők számításánál a következő a szabály: Az erők iránya a pozitív
RészletesebbenAz M A vektor tehát a három vektori szorzat előjelhelyes összege:
1. feladat Határozza meg a T i támadáspontú F i erőrendszer nyomatékát az A pontra. T 1 ( 3, 0, 5 ) T 1 ( 0, 4, 5 ) T 1 ( 3, 4, 2 ) F 1 = 0 i + 300 j + 0 k F 2 = 0 i 100 j 400 k F 3 = 100 i 100 j + 500
RészletesebbenDEME FERENC okl. építőmérnök, mérnöktanár
DEME FERENC okl. építőmérnök, mérnöktanár web-lap : www.sze.hu/~deme e-mail : deme.ferenc1@gmail.com HÁROMCSUKLÓS TARTÓ KÜLSŐ ÉS BELSŐ REAKCIÓ ERŐINEK SZÁMÍTÁSA, A TARTÓ IGÉNYBEVÉTELI ÁBRÁINAK RAJZOLÁSA
RészletesebbenPélda: Normálfeszültség eloszlása síkgörbe rúd esetén
Példa: Normálfeszültség eloszlása síkgörbe rúd esetén Készítette: Kossa Attila (kossa@mm.bme.hu) BME, Műszaki Mechanikai Tanszék 2011. március 20. Az 1. ábrán vázolt síkgörbe rúd méretei és terhelése ismert.
Részletesebben6. MECHANIKA-STATIKA GYAKORLAT Kidolgozta: Triesz Péter egy. ts. Négy erő egyensúlya, Culmann-szerkesztés, Ritter-számítás
ZÉHENYI ITVÁN EGYETE GÉPZERKEZETTN É EHNIK TNZÉK 6. EHNIK-TTIK GYKORLT Kidolgozta: Triesz Péter egy. ts. Négy erő egyensúlya ulmann-szerkesztés Ritter-számítás 6.. Példa Egy létrát egy verembe letámasztunk
RészletesebbenKERESZTMETSZETI JELLEMZŐK
web-lap : www.hild.gor.hu DEME FERENC okl. építőmérnök, mérnöktanár e-mail : deme.ferenc1@gmail.com STATIKA 50. KERESZTMETSZETI JELLEMZŐK A TARTÓK MÉRETEZÉSE SORÁN SZÁMOS ESETBEN SZÜKSÉGÜNK VAN OLYAN ADATOKRA,
RészletesebbenMerev testek kinematikája
Merev testek kinematikája Egy pontrendszert merev testnek tekintünk, ha bármely két pontjának távolsága állandó. (f=6, Euler) A merev test tetszőleges mozgása leírható elemi transzlációk és elemi rotációk
Részletesebben6. MECHANIKA-STATIKA GYAKORLAT (kidolgozta: Triesz Péter, egy. ts.; Tarnai Gábor, mérnöktanár)
SZÉHNYI ISTVÁN GYT LKLZOTT HNIK TNSZÉK 6. HNIK-STTIK GYKORLT (kidolgozta: Triesz Péter egy. ts.; Tarnai Gábor mérnöktanár) Négy erő egyensúlya ulmann-szerkesztés Ritter-számítás 6.. Példa gy létrát egy
RészletesebbenA síkbeli Statika egyensúlyi egyenleteiről
1 A síkbeli Statika egyensúlyi egyenleteiről Statikai tanulmányaink egyik mérföldköve az egyensúlyi egyenletek belátása és sikeres alkalmazása. Most egy erre vonatkozó lehetséges tanulási / tanítási útvonalat
RészletesebbenKeresztmetszet másodrendű nyomatékainak meghatározása
BUDAPEST MŰSZAK ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNY EGYETEM Keresztmetszet másodrendű nyomatékainak meghatározása Segédlet a Szilárdságtan c tárgy házi feladatához Készítette: Lehotzky Dávid Budapest, 205 február 28 ábra
RészletesebbenEGYSZERŰ GÉPEK. Azok az eszközök, amelyekkel kedvezőbbé lehet tenni az erőhatás nagyságát, irányát, támadáspontjának helyét.
EGYSZERŰ GÉPEK Azok az eszközök, amelyekkel kedvezőbbé lehet tenni az erőhatás nagyságát, irányát, támadáspontjának helyét. Az egyszerű gépekkel munkát nem takaríthatunk meg, de ugyanazt a munkát kisebb
RészletesebbenA végeselem módszer alapjai. 2. Alapvető elemtípusok
A végeselem módszer alapjai Előadás jegyzet Dr. Goda Tibor 2. Alapvető elemtípusok - A 3D-s szerkezeteket vagy szerkezeti elemeket gyakran egyszerűsített formában modellezzük rúd, gerenda, 2D-s elemek,
RészletesebbenDINAMIKA ALAPJAI. Tömeg és az erő
DINAMIKA ALAPJAI Tömeg és az erő NEWTON ÉS A TEHETETLENSÉG Tehetetlenség: A testek maguktól nem képesek megváltoztatni a mozgásállapotukat Newton I. törvénye (tehetetlenség törvénye): Minden test nyugalomban
RészletesebbenSegédlet: Főfeszültségek meghatározása Mohr-féle feszültségi körök alkalmazásával
Segédlet: Főfeszültségek meghatározása Mohr-féle feszültségi körök alkalmazásával Készítette: Dr. Kossa Attila (kossa@mm.bme.hu) BME, Műszaki Mechanikai Tanszék 212. október 16. Frissítve: 215. január
RészletesebbenERŐRENDSZEREK EREDŐJÉNEK MEGHATÁROZÁSA
ALAPOGALMAK ERŐRENDSZEREK EREDŐJÉNEK MEGHATÁROZÁSA Egy testre általában nem egy erő hat, hanem több. Legalább két erőnek kell hatni a testre, ha az erő- ellenerő alaptétel alapján járunk el. A testek vizsgálatához
RészletesebbenNewton törvények, lendület, sűrűség
Newton törvények, lendület, sűrűség Newton I. törvénye: Minden tárgy megtartja nyugalmi állapotát, vagy egyenes vonalú egyenletes mozgását (állandó sebességét), amíg a környezete ezt meg nem változtatja
RészletesebbenKÖRMOZGÁS, REZGŐMOZGÁS, FORGÓMOZGÁS
KÖRMOZGÁS, REZGŐMOZGÁS, FORGÓMOZGÁS 1 EGYENLETES KÖRMOZGÁS Pálya kör Út ív Definíció: Test körpályán azonos irányban haladva azonos időközönként egyenlő íveket tesz meg. Periodikus mozgás 2 PERIODICITÁS
RészletesebbenNavier-formula. Frissítve: Egyenes hajlítás
Navier-formula Akkor beszélünk egyenes hajlításról, ha a nyomatékvektor egybeesik valamelyik fő-másodrendű nyomatéki tengellyel. A hajlítást mindig súlyponti koordinátarendszerben értelmezzük. Ez még a
RészletesebbenKiegészítés a három erő egyensúlyához
1 Kiegészítés a három erő egyensúlyához Egy régebbi dolgozatunkban melynek jele és címe : RD: Három erő egyensúlya ~ kéttámaszú tartó már sok mindent elmondtunk a címbeli témáról. Ez ugyanis egy megkerülhetetlen
RészletesebbenFelső végükön egymásra támaszkodó szarugerendák egyensúlya
1 Felső végükön egymásra támaszkodó szarugerendák egyensúlya Az [ 1 ] példatárban találtunk egy érdekes feladatot, melynek egy változatát vizsgáljuk meg itt. A feladat Ehhez tekintsük az 1. ábrát! 1. ábra
RészletesebbenNewton törvények, erők
Newton törvények, erők Newton I. törvénye: Minden test megtartja nyugalmi állapotát, vagy egyenes vonalú egyenletes mozgását (állandó sebességét), amíg a környezete ezt meg nem változtatja (amíg külső
RészletesebbenA= a keresztmetszeti felület cm 2 ɣ = biztonsági tényező
Statika méretezés Húzás nyomás: Amennyiben a keresztmetszetre húzó-, vagy nyomóerő hat, akkor normálfeszültség (húzó-, vagy nyomó feszültség) keletkezik. Jele: σ. A feszültség: = ɣ Fajlagos alakváltozás:
RészletesebbenDigitális tananyag a fizika tanításához
Digitális tananyag a fizika tanításához Ismétlés Erőhatás a testek mechanikai kölcsönhatásának mértékét és irányát megadó vektormennyiség. jele: mértékegysége: 1 newton: erőhatás következménye: 1N 1kg
RészletesebbenKinematika szeptember Vonatkoztatási rendszerek, koordinátarendszerek
Kinematika 2014. szeptember 28. 1. Vonatkoztatási rendszerek, koordinátarendszerek 1.1. Vonatkoztatási rendszerek A test mozgásának leírása kezdetén ki kell választani azt a viszonyítási rendszert, amelyből
RészletesebbenQ 1 D Q 2 (D x) 2 (1.1)
. Gyakorlat 4B-9 Két pontszerű töltés az x tengelyen a következőképpen helyezkedik el: egy 3 µc töltés az origóban, és egy + µc töltés az x =, 5 m koordinátájú pontban van. Keressük meg azt a helyet, ahol
RészletesebbenPélda: Tartó lehajlásfüggvényének meghatározása végeselemes módszer segítségével
Példa: Tartó lehajlásfüggvényének meghatározása végeselemes módszer segítségével Készítette: Dr. Kossa Attila (kossa@mm.bme.hu) BME, Műszaki Mechanikai Tanszék 213. október 8. Javítva: 213.1.13. Határozzuk
RészletesebbenÁbragyűjtemény levelező hallgatók számára
Ábragyűjtemény levelező hallgatók számára Ez a bemutató a tanszéki Fizika jegyzet kiegészítése Mechanika I. félév 1 Stabilitás Az úszás stabilitása indifferens a stabil, b labilis S súlypont Sf a kiszorított
RészletesebbenGyakorlati útmutató a Tartók statikája I. tárgyhoz. Fekete Ferenc. 5. gyakorlat. Széchenyi István Egyetem, 2015.
Gyakorlati útmutató a tárgyhoz Fekete Ferenc 5. gyakorlat Széchenyi István Egyetem, 015. 1. ásodrendű hatások közelítő számítása A következőkben egy, a statikai vizsgálatoknál másodrendű hatások közelítő
Részletesebbenrnök k informatikusoknak 1. FBNxE-1 Klasszikus mechanika
Fizika mérnm rnök k informatikusoknak 1. FBNxE-1 Mechanika. előadás Dr. Geretovszky Zsolt 1. szeptember 15. Klasszikus mechanika A fizika azon ága, melynek feladata az anyagi testek mozgására vonatkozó
RészletesebbenÖsszeállította: dr. Leitold Adrien egyetemi docens
Az R 3 tér geometriája Összeállította: dr. Leitold Adrien egyetemi docens 2008.09.08. 1 Vektorok Vektor: irányított szakasz Jel.: a, a, a, AB, Jellemzői: irány, hosszúság, (abszolút érték) jel.: a Speciális
RészletesebbenKomplex természettudomány 3.
Komplex természettudomány 3. 1 A lendület és megmaradása Lendület (impulzus): A test tömegének és sebességének a szorzata. Jele: I. Képlete: II = mm vv mértékegysége: kkkk mm ss A lendület származtatott
RészletesebbenA magától becsukódó ajtó működéséről
1 A magától becsukódó ajtó működéséről Az [ 1 ] műben találtunk egy érdekes feladatot, amit most mi is feldolgozunk. Az 1. ábrán látható az eredeti feladat másolata. A feladat kitűzése 1. ábra forrása:
RészletesebbenHidrosztatika. Folyadékok fizikai tulajdonságai
Hidrosztatika A Hidrosztatika a nyugalomban lévő folyadékoknak a szilárd testekre, felületekre gyakorolt hatásával foglalkozik. Tárgyalja a nyugalomban lévő folyadékok nyomásviszonyait, vizsgálja a folyadékba
RészletesebbenPÉLDÁK ERŐTÖRVÉNYEKRE
PÉLÁ ERŐTÖRVÉNYERE Szabad erők: erőtörvénnyel megadhatók, általában nem függenek a test mozgásállapotától (sebességtől, gyorsulástól) Példák: nehézségi erő, súrlódási erők, rugalmas erők, felhajtóerők,
RészletesebbenIMPULZUS MOMENTUM. Impulzusnyomaték, perdület, jele: N
IPULZUS OENTU Impulzusnyomaték, perdület, jele: N Definíció: Az (I) impulzussal rendelkező test impulzusmomentuma egy tetszőleges O pontra vonatkoztatva: O I r m Az impulzus momentum vektormennyiség: két
RészletesebbenMechanika. Kinematika
Mechanika Kinematika Alapfogalmak Anyagi pont Vonatkoztatási és koordináta rendszer Pálya, út, elmozdulás, Vektormennyiségek: elmozdulásvektor Helyvektor fogalma Sebesség Mozgások csoportosítása A mozgásokat
RészletesebbenBevezetés a modern fizika fejezeteibe. 1.(a) Rugalmas hullámok. Utolsó módosítás: szeptember 28. Dr. Márkus Ferenc BME Fizika Tanszék
Bevezetés a modern fizika fejezeteibe 1.(a) Rugalmas hullámok Utolsó módosítás: 2012. szeptember 28. 1 A deformálható testek mozgása (1) A Helmholtz-féle kinematikai alaptétel: A deformálható test elegendően
RészletesebbenMechanika Kinematika. - Kinematikára: a testek mozgását tanulmányozza anélkül, hogy figyelembe venné a kiváltó
Mechanika Kinematika A mechanika a fizika része mely a testek mozgásával és egyensúlyával foglalkozik. A klasszikus mechanika, mely a fénysebességnél sokkal kisebb sebességű testekre vonatkozik, feloszlik:
RészletesebbenFizika. Fizika. Nyitray Gergely (PhD) PTE PMMIK február 13.
Fizika Nyitray Gergely (PhD) PTE PMMIK 017. február 13. A lejtő mint kényszer A lejtő egy ún. egyszerű gép. A következő problémában először a lejtőt rögzítjük, és egy m tömegű test súrlódás nélkül lecsúszik
RészletesebbenGÉPÉSZETI ALAPISMERETEK TÉMAKÖRÖK
GÉPÉSZETI ALAPISMERETEK KÖZÉPSZINTŰ ÉRETTSÉGI TÉMAKÖRÖK Preisz Csaba mérnök-tanár Műszaki mechanika Statikai alapfogalmak - Erőrendszer fogalma - Vektorokkal végezhető alapműveleteket (erők felbontása,
RészletesebbenHELYI TANTERV. Mechanika
HELYI TANTERV Mechanika Bevezető A mechanika tantárgy tanításának célja, hogy fejlessze a tanulók logikai készségét, alapozza meg a szakmai tantárgyak feldolgozását. A tanulók tanulási folyamata fejlessze
Részletesebben1. Feladatok a dinamika tárgyköréből
1. Feladatok a dinamika tárgyköréből Newton három törvénye 1.1. Feladat: Három azonos m tömegű gyöngyszemet fonálra fűzünk, egymástól kis távolságokban a fonálhoz rögzítünk, és az elhanyagolható tömegű
RészletesebbenFizika. Fizika. Nyitray Gergely (PhD) PTE PMMIK január 30.
Fizika Nyitray Gergely (PhD) PTE PMMIK 2017. január 30. Tapasztalatok az erővel kapcsolatban: elhajított kő, kilőtt nyílvessző, ásás, favágás Aristoteles: az erő a mozgás fenntartója Galilei: a mozgás
RészletesebbenSzilárd testek rugalmassága
Fizika villamosmérnököknek Szilárd testek rugalmassága Dr. Giczi Ferenc Széchenyi István Egyetem, Fizika és Kémia Tanszék Győr, Egyetem tér 1. 1 Deformálható testek (A merev test idealizált határeset.)
RészletesebbenKOVÁCS BÉLA, MATEMATIKA I.
KOVÁCS BÉLA, MATEmATIkA I 19 XIX A HATÁROZOTT INTEGRÁL ALkALmAZÁSAI 1 TERÜLET ÉS ÍVHOSSZ SZÁmÍTÁSA Területszámítás Ha f az [a,b] intervallumon nemnegatív, folytonos függvény, akkor az görbe, az x tengely,
RészletesebbenELÕADÁSVÁZLATOK. Az elõadásvázlatok Word for Windows 2.0 vagy HTML formátumban vannak. Tantárgyismertetô bevezetô:
Eloadasvazlatok ELÕADÁSVÁZLATOK Az elõadásvázlatok Word for Windows 2.0 vagy HTML formátumban vannak. Tantárgyismertetô bevezetô: A mechanika tárgya, felosztása, vizsgálati módszere Alapfogalmak, mértékegységek
RészletesebbenEgy háromlábú állvány feladata. 1. ábra forrása:
1 Egy háromlábú állvány feladata Az interneten találtuk az alábbi versenyfeladatot 1. ábra Az egyforma hosszúságú CA, CB és CD rudak a C pontban gömbcsuklóval kapcsolódnak, az A, B, D végükön sima vízszintes
RészletesebbenX = 0 B x = 0. M B = A y 6 = 0. B x = 0 A y = 1000 B y = 400
1. feladat Számítsuk ki a bejelölt rúderőket! Az erők N-ban, a hosszak m-ben, a nyomatékok Nm-ben értendők Első lépésként határozzuk meg a kényszererőket. Az S 1 rúderő számítása: Egyensúlyi egyenletek:
RészletesebbenMatematika (mesterképzés)
Matematika (mesterképzés) Környezet- és Településmérnököknek Debreceni Egyetem Műszaki Kar, Műszaki Alaptárgyi Tanszék Vinczéné Varga A. Környezet- és Településmérnököknek 2016/2017/I 1 / 29 Lineáris tér,
RészletesebbenVasbetonszerkezetek II. Vasbeton lemezek Rugalmas lemezelmélet
Vasbetonszerkezetek II. Vasbeton lemezek Rugalmas lemezelmélet 2. előadás A rugalmas lemezelmélet alapfeltevései A lemez anyaga homogén, izotróp, lineárisan rugalmas (Hooke törvény); A terheletlen állapotban
Részletesebben1. ábra. 24B-19 feladat
. gyakorlat.. Feladat: (HN 4B-9) A +Q töltés egy hosszúságú egyenes szakasz mentén oszlik el egyenletesen (ld.. ábra.). Számítsuk ki az E elektromos térerősséget a vonal. ábra. 4B-9 feladat irányában lévő,
RészletesebbenMUNKAANYAG. Szabó László. Szilárdságtan. A követelménymodul megnevezése:
Szabó László Szilárdságtan A követelménymodul megnevezése: Kőolaj- és vegyipari géprendszer üzemeltetője és vegyipari technikus feladatok A követelménymodul száma: 047-06 A tartalomelem azonosító száma
RészletesebbenEgy érdekes statikai - geometriai feladat
1 Egy érdekes statikai - geometriai feladat Előző dolgozatunkban melynek címe: Egy érdekes geometriai feladat egy olyan feladatot oldottunk meg, ami az itteni előtanulmányának is tekinthető. Az ottani
RészletesebbenMit nevezünk nehézségi erőnek?
Mit nevezünk nehézségi erőnek? Azt az erőt, amelynek hatására a szabadon eső testek g (gravitációs) gyorsulással esnek a vonzó test centruma felé, nevezzük nehézségi erőnek. F neh = m g Mi a súly? Azt
RészletesebbenX i = 0 F x + B x = 0. Y i = 0 A y F y + B y = 0. M A = 0 F y 3 + B y 7 = 0. B x = 200 N. B y =
1. feladat a = 3 m b = 4 m F = 400 N φ = 60 fok Első lépésként alkossuk meg a számítási modellt. A kényszereket helyettesítsük a bennük ébredő lehetséges erőkkel (második ábra). Az F erő felbontásával
RészletesebbenRácsos szerkezetek. Frissítve: Egy kis elmélet: vakrudak
Egy kis elmélet: vakrudak Az egyik lehetőség, ha két rúd szög alatt találkozik (nem egyvonalban vannak), és nem működik a csomópontra terhelés. Ilyen az 1.ábra C csomópontja. Ekkor az ide befutó mindkét
RészletesebbenDinamika. A dinamika feladata a test(ek) gyorsulását okozó erők matematikai leírása.
Dinamika A dinamika feladata a test(ek) gyorsulását okozó erők matematikai leírása. Newton törvényei: I. Newton I. axiómája: Minden nyugalomban lévő test megtartja nyugalmi állapotát, minden mozgó test
RészletesebbenA +Q töltés egy L hosszúságú egyenes szakasz mentén oszlik el egyenletesen (ld ábra ábra
. Gyakorlat 4B-9 A +Q töltés egy L hosszúságú egyenes szakasz mentén oszlik el egyenletesen (ld. 4-6 ábra.). Számítsuk ki az E elektromos térerősséget a vonal irányában lévő, annak.. ábra. 4-6 ábra végpontjától
RészletesebbenInfobionika ROBOTIKA. X. Előadás. Robot manipulátorok II. Direkt és inverz kinematika. Készült a HEFOP P /1.0 projekt keretében
Infobionika ROBOTIKA X. Előadás Robot manipulátorok II. Direkt és inverz kinematika Készült a HEFOP-3.3.1-P.-2004-06-0018/1.0 projekt keretében Tartalom Direkt kinematikai probléma Denavit-Hartenberg konvenció
Részletesebbensin x = cos x =? sin x = dx =? dx = cos x =? g) Adja meg a helyettesítéses integrálás szabályát határozott integrálokra vonatkozóan!
Matematika előadás elméleti kérdéseinél kérdezhető képletek Analízis II Határozatlan integrálszámítás g) t = tg x 2 helyettesítés esetén mivel egyenlő sin x = cos x =? g) t = tg x 2 helyettesítés esetén
RészletesebbenPélda: Tartó lehajlásfüggvényének meghatározása a Rayleigh Ritz-féle módszer segítségével
Példa: Tartó lehajlásfüggvényének meghatározása a Rayleigh Ritz-féle módszer segítségével Készítette: Dr. Kossa Attila (kossa@mm.bme.hu) BME, Műszaki Mechanikai Tanszék 2013. szeptember 23. Javítva: 2013.10.09.
RészletesebbenMatematika II. 1 sin xdx =, 1 cos xdx =, 1 + x 2 dx =
Matematika előadás elméleti kérdéseinél kérdezhető képletek Matematika II Határozatlan Integrálszámítás d) Adja meg az alábbi alapintegrálokat! x n 1 dx =, sin 2 x dx = d) Adja meg az alábbi alapintegrálokat!
RészletesebbenFelületek differenciálgeometriai vizsgálata
Felületek differenciálgeometriai vizsgálata Felületek differenciálgeometriai értelemben Felület: Olyan alakzat, amely előállítható az (u,v) sík egy összefüggő tartományán értelmezett r(u,v) kétparaméteres
RészletesebbenA Hamilton-Jacobi-egyenlet
A Hamilton-Jacobi-egyenlet Ha sikerül olyan kanonikus transzformációt találnunk, amely a Hamilton-függvényt zérusra transzformálja akkor valamennyi új koordináta és impulzus állandó lesz: H 0 Q k = H P
Részletesebben2. E L Ő A D Á S D R. H U S I G É Z A
Mechatronika alapjai 2. E L Ő A D Á S D R. H U S I G É Z A elmozdulás erő nyomaték elmozdulás erő nyomaték Mechanizmusok Mechanizmus: általánosságban: A gép mechanikus elven működő részei Definíció: A
RészletesebbenNewton törvények és a gravitációs kölcsönhatás (Vázlat)
Newton törvények és a gravitációs kölcsönhatás (Vázlat) 1. Az inerciarendszer fogalma. Newton I. törvénye 3. Newton II. törvénye 4. Newton III. törvénye 5. Erők szuperpozíciójának elve 6. Különböző mozgások
RészletesebbenLendület. Lendület (impulzus): A test tömegének és sebességének szorzata. vektormennyiség: iránya a sebesség vektor iránya.
Lendület Lendület (impulzus): A test tömegének és sebességének szorzata. vektormennyiség: iránya a sebesség vektor iránya. Lendülettétel: Az lendület erő hatására változik meg. Az eredő erő határozza meg
RészletesebbenSzámítógépes Grafika mintafeladatok
Számítógépes Grafika mintafeladatok Feladat: Forgassunk a 3D-s pontokat 45 fokkal a X tengely körül, majd nyújtsuk az eredményt minden koordinátájában kétszeresére az origóhoz képest, utána forgassunk
RészletesebbenA ferde tartó megoszló terheléseiről
A ferde tartó megoszló terheléseiről Úgy vettem észre az idők során, hogy nem nagyon magyarázták agyon azt a kérdést, amivel itt fogunk foglalkozni. Biztos azt mondják majd megint, hogy De hisz ezt mindenki
RészletesebbenMechanika, dinamika. p = m = F t vagy. m t
Mechanika, dinamika Mozgás, alakváltozás és ennek háttere Newton: a mozgás természetes állapot. A témakör egyik kulcsfontosságú fizikai mennyisége az impulzus (p), vagy lendület, vagy mozgásmennyiség.
RészletesebbenFIZIKA MECHANIKA MŰSZAKI MECHANIKA STATIKA DINAMIKA BEVEZETÉS A STATIKA HELYE A TUDOMÁNYBAN
BEVEZETÉS A STATIKA HELYE A TUDOMÁNYBAN A statika a fizikának, mint a legszélesebb körű természettudománynak a része. A klasszikus értelemben vett fizika azokkal a természeti törvényekkel, illetve az anyagoknak
Részletesebben0. Teszt megoldás, matek, statika / kinematika
0. Teszt megoldás, matek, statika / kinematika Mechanika (ismétlés) statika, kinematika Dinamika, energia Áramlástan Reológia Optika find x Teszt: 30 perc, 30 kérdés Matek alapfogalmak: Adattípusok: Természetes,
RészletesebbenS T A T I K A. Az összeállításban közremûködtek: Dr. Elter Pálné Dr. Kocsis Lászlo Dr. Ágoston György Molnár Zsolt
S T A T I K A Ez az anyag az "Alapítvány a Magyar Felsôoktatásért és Kutatásért" és a "Gépészmérnök Képzésért Alapítvány" támogatásával készült a Mûszaki Mechanikai Tanszéken kísérleti jelleggel, hogy
RészletesebbenMatematika III előadás
Matematika III. - 2. előadás Vinczéné Varga Adrienn Debreceni Egyetem Műszaki Kar, Műszaki Alaptárgyi Tanszék Előadáskövető fóliák Vinczéné Varga Adrienn (DE-MK) Matematika III. 2016/2017/I 1 / 30 Egy
RészletesebbenA mechanika alapjai. A pontszerű testek dinamikája
A mechanika alapjai A pontszerű testek dinamikája Horváth András SZE, Fizika Tsz. v 0.6 1 / 26 alapi Bevezetés Newton I. Newton II. Newton III. Newton IV. alapi 2 / 26 Bevezetés alapi Bevezetés Newton
RészletesebbenStatika gyakorló teszt I.
Statika gakorló teszt I. Készítette: Gönczi Dávid Témakörök: (I) közös ponton támadó erőrendszerek síkbeli és térbeli feladatai (1.1-1.6) (II) merev testre ható síkbeli és térbeli erőrendszerek (1.7-1.13)
Részletesebbenahol m-schmid vagy geometriai tényező. A terhelőerő növekedésével a csúszó síkban fellép az un. kritikus csúsztató feszültség τ
Egykristály és polikristály képlékeny alakváltozása A Frenkel féle modell, hibátlan anyagot feltételezve, nagyon nagy folyáshatárt eredményez. A rácshibák, különösen a diszlokációk jelenléte miatt a tényleges
RészletesebbenGyakorlat 04 Keresztmetszetek III.
Gyakorlat 04 Keresztmetszetek III. 1. Feladat Hajlítás és nyírás Végezzük el az alábbi gerenda keresztmetszeti vizsgálatait (tiszta esetek és lehetséges kölcsönhatások) kétféle anyaggal: S235; S355! (1)
RészletesebbenBudapesti Műszaki Főiskola, Neumann János Informatikai Kar. Vektorok. Fodor János
Budapesti Műszaki Főiskola, Neumann János Informatikai Kar Lineáris algebra 1. témakör Vektorok Fodor János Copyright c Fodor@bmf.hu Last Revision Date: 2006. szeptember 11. Version 1.1 Table of Contents
RészletesebbenTANTÁRGYI KOMMUNIKÁCIÓS DOSSZIÉ STATIKA
TANTÁRGYI KOMMUNIKÁCIÓS DOSSZIÉ STATIKA GEMET001-B Miskolci Egyetem Gépészmérnöki és Informatikai Kar Műszaki Mechanikai Intézet MM/37/2018. Miskolc, 2018. február 5. HIRDETMÉNY Statika(GEMET201NB és GEMET001-B)
RészletesebbenA test tömegének és sebességének szorzatát nevezzük impulzusnak, lendületnek, mozgásmennyiségnek.
Mozgások dinamikai leírása A dinamika azzal foglalkozik, hogy mi a testek mozgásának oka, mitől mozognak úgy, ahogy mozognak? Ennek a kérdésnek a megválaszolása Isaac NEWTON (1642 1727) nevéhez fűződik.
RészletesebbenOsztályozó, javító vizsga 9. évfolyam gimnázium. Írásbeli vizsgarész ELSŐ RÉSZ
Írásbeli vizsgarész ELSŐ RÉSZ 1. Egy téglalap alakú háztömb egyik sarkából elindulva 80 m, 150 m, 80 m utat tettünk meg az egyes házoldalak mentén, míg a szomszédos sarokig értünk. Mekkora az elmozdulásunk?
RészletesebbenFeladatsor A differenciálgeometria alapja c. kurzus gyakorlatához
Feladatsor A differenciálgeometria alapja c. kurzus gyakorlatához Dr. Nagy Gábor, Geometria Tanszék 2010. szeptember 16. Görbék paraméterezése 1. feladat. (A) Bizonyítsuk be a vektoriális szorzatra vonatkozó
RészletesebbenMunka, energia Munkatétel, a mechanikai energia megmaradása
Munka, energia Munkatétel, a mechanikai energia megmaradása Munkavégzés történik ha: felemelek egy könyvet kihúzom az expandert A munka Fizikai értelemben munkavégzésről akkor beszélünk, ha egy test erő
Részletesebbena térerősség mindig az üreg falára merőleges, ezért a tér ott nem gömbszimmetrikus.
2. Gyakorlat 25A-0 Tekintsünk egy l0 cm sugarú üreges fémgömböt, amelyen +0 µc töltés van. Legyen a gömb középpontja a koordinátarendszer origójában. A gömb belsejében az x = 5 cm pontban legyen egy 3
RészletesebbenAz igénybevételi függvényekről és ábrákról
1 Az igénybevételi függvényekről és ábrákról Úgy tűnik, hogy a technikusi minősítő vizsgára való felkészítő tanulási / tanítási feladatok egyik legnehezebb része a tartók igénybevételeivel kapcsolatos.
RészletesebbenVektorgeometria (1) First Prev Next Last Go Back Full Screen Close Quit
Vektorgeometria (1) First Prev Next Last Go Back Full Screen Close Quit 1. A térbeli irányított szakaszokat vektoroknak hívjuk. Két vektort egyenlőnek tekintünk, ha párhuzamos eltolással fedésbe hozhatók.
Részletesebben17. előadás: Vektorok a térben
17. előadás: Vektorok a térben Szabó Szilárd A vektor fogalma A mai előadásban n 1 tetszőleges egész szám lehet, de az egyszerűség kedvéért a képletek az n = 2 esetben szerepelnek. Vektorok: rendezett
RészletesebbenPélda: Háromszög síkidom másodrendű nyomatékainak számítása
Példa: Háromszög síkidom másodrendű nyomatékainak számítása Készítette: Dr. Kossa Attila kossa@mm.bme.hu) BME, Műszaki Mechanikai Tanszék. február 6. Határozzuk meg az alábbi ábrán látható derékszögű háromszög
RészletesebbenGyakorlat 30B-14. a F L = e E + ( e)v B képlet, a gravitációs erőt a (2.1) G = m e g (2.2)
2. Gyakorlat 30B-14 Az Egyenlítőnél, a földfelszín közelében a mágneses fluxussűrűség iránya északi, nagysága kb. 50µ T,az elektromos térerősség iránya lefelé mutat, nagysága; kb. 100 N/C. Számítsuk ki,
RészletesebbenW = F s A munka származtatott, előjeles skalármennyiség.
Ha az erő és az elmozdulás egymásra merőleges, akkor fizikai értelemben nem történik munkavégzés. Pl.: ha egy táskát függőlegesen tartunk, és úgy sétálunk, akkor sem a tartóerő, sem a nehézségi erő nem
RészletesebbenMatematika A1a Analízis
B U D A P E S T I M Ű S Z A K I M A T E M A T I K A É S G A Z D A S Á G T U D O M Á N Y I I N T É Z E T E G Y E T E M Matematika A1a Analízis BMETE90AX00 Vektorok StKis, EIC 2019-02-12 Wettl Ferenc ALGEBRA
RészletesebbenA.2. Acélszerkezetek határállapotai
A.. Acélszerkezetek határállapotai A... A teherbírási határállapotok első osztálya: a szilárdsági határállapotok A szilárdsági határállapotok (melyek között a fáradt és rideg törést e helyütt nem tárgyaljuk)
RészletesebbenMechanika - Versenyfeladatok
Mechanika - Versenyfeladatok 1. A mellékelt ábrán látható egy jobbmenetű csavar és egy villáskulcs. A kulcsra ható F erővektor nyomatékot fejt ki a csavar forgatása céljából. Az erő támadópontja és az
RészletesebbenVillamos gépek tantárgy tételei
10. tétel Milyen mérési feladatokat kell elvégeznie a kördiagram megszerkesztéséhez? Rajzolja meg a kördiagram felhasználásával a teljes nyomatéki függvényt! Az aszinkron gép egyszerűsített kördiagramja
Részletesebben