Az MRSA infekciók jelentısége

Méret: px

Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Az MRSA infekciók jelentısége"

Lőrinc Dudás
9 évvel ezelőtt
Látták:

1 Az MRSA infekciók jelentısége Székely Éva Szent László Kórház SE ÁOK Infektológiai Tanszéki Csoport 14. Országos Antibiotikum Továbbképzı Tanfolyam Siófok, november

2 Micrococcus, which, when limited in its extent and activity, causes acute suppurative inflammation (phlegmon), produces, when more extensive and intense in its action on the human system, the most virulent forms of septicæmia and pyæmia Sir Alexander Ogston 1882.

extensive and intense in its action on the human system, the most

3 Agenda Mi a jelentısége a S. aureus infekcióknak? Mi a jelentısége a meticillin rezisztenciának?

4 S. aureus infekciók jelentısége Egyik leggyakoribb kórokozó mind az otthon szerzett/kezdıdı, mind a nozokomiális infekciókban Gyakorisága, szövıdményes lefolyása növekszik, éppen a fejlıdı egészségügyi ellátás következtében

nozokomiális infekciókban Gyakorisága, szövıdményes

5 S. aureus bakterémiák gyakorisága kórokozó E. coli S. aureus S. pneumoniae Klebsiella spp. P. aeruginosa viridans streptococcus CNS HA / CA HA = CA HA > CA, 2:1 CA > HA, 10:1 HA > CA, 3:1 HA > CA, 10:1 CA > HA, 3:1 HA > CA, 20:1 % AIM 2005.

aeruginosa viridans streptococcus CNS HA / CA HA = CA HA > CA,

6 S. aureus bakterémiák gyakorisága kórokozó HA / CA % CAB n=2524 E. coli S. aureus S. pneumoniae Klebsiella spp. P. aeruginosa viridans streptococcus CNS HA = CA HA > CA, 2:1 CA > HA, 10:1 HA > CA, 3:1 HA > CA, 10:1 CA > HA, 3:1 HA > CA, 20: S. aureus HAB n=468 AIM Shorr A.F. Crit Care Med 2006;34:2588.

aeruginosa viridans streptococcus CNS HA = CA HA > CA, 2:1 CA > HA, 10:1 HA > CA,

7 S. aureus infekciók gyakorisága SSI S. aureus 30,4% E. coli 14,8% minden más <10% ITO-n szerzett pneumónia S. aureus 16,5% P. aeruginosa 16,4% minden más <8% pl. E. coli 6,9% ITO-n szerzett BSI CNS 29,2% S. aureus 13,1% enterococcus 10,2% minden más <7% HELICS

8 Az infekciók gyakoriságának oka Jelentıs mértékő kolonizáció Emberben orrnyálkahártyán 20% állandó hordozó 60% átmeneti hordozó = egy adott idıpillanatban az emberek fele S. aureus orrhordozó bırön Környezetben A nem spórás baktériumok között a legellenállóbbak közé tartoznak beszáradt gennybıl, kontaminálódott környezetbıl fél év után is kitenyészthetı

aureus orrhordozó bırön Környezetben A nem spórás baktériumok között a legellenállóbbak

9 Az infekciók gyakoriságának oka A kolonizációt és invazivitást lehetıvé tevı virulenciafaktorok Adhézió endocarditis, osteomyelitis, protézis és katéterinfekciók MSCRAMM: clumping faktor, fibronectinkötı fehérje, csont sialoprotein-kötı fehérje Perzisztálás relapszusok, késıi infekciók biofilmképzés, small-colony variants, intracelluláris perzisztálás

MSCRAMM: clumping faktor, fibronectinkötı fehérje, csont sialoprotein-kötı fehérje

10 Az infekciók gyakoriságának oka A szervezet védekezésének megkerülése/károsítása invazív bırinfekciók, nekrotizáló pneumónia, tályogok protein A, leukocidinek (PVL), tok poliszaharid Szöveti invázió szöveti destrukció, metasztázisok proteázok, lipázok, nukleázok, foszfolipáz C, elastáz Exotoxinok ételmérgezés, TSS, SSS??? enterotoxinok, TSST-1, exfoliativ toxin A, B coaguláz, ACME, bacteriocin

Szöveti invázió szöveti destrukció, metasztázisok proteázok, lipázok, nukleázok, foszfolipáz C,

11 A S. aureus virulenciája agr = quorum-sensing rendszer: a virulenciafaktorok termelését regulálja

12 S. aureus infekció kialakulása Az esetek nagy hányadában az infekció forrása maga a kolonizált beteg az infekciók >85%-ban genetikai egyezés mutatható ki a kolonizáló törzzsel orrhordozók esetében az infekció kialakulásának valószínősége különbözı beavatkozások során 2-4-szeres ugyanakkor a letalitás alacsonyabb = a kolonizáció némi protektív immunitást ad

törzzsel orrhordozók esetében az infekció kialakulásának valószínősége különbözı

13 S. aureus infekció kialakulása Behatolás a sérült barrieren (bır, nyálkahártya) keresztül Lokális invázió, megtapadás Metasztatizálás Kezelés Perzisztálás Relapszus

14 S. aureus infekciók jelentısége Bakterémia Elıfordulás kb. 30/ /év Letalitás ~30% Endocarditis Bakterémia 25%-ában

15 Összefoglalás A S. aureus infekciók igen gyakoriak Hajlamosak szövıdményes lezajlásra Gyakran okoz bakterémiát Bakterémia mellett gyakran alakul ki endocarditis Hajlamos relapszusra

16 Agenda Mi a jelentısége a S. aureus infekcióknak? Mi a jelentısége a meticillin rezisztenciának?

17 c om A S. aureus rezisztenciájának alakulása S. aureus penicillin methicillin PR S. aureus 1950 s 1970 s 1990 s VRE MRSA v an VRSA 2002 n y ci VISA hvisa 1997

18 Meticillin rezisztencia kialakulása és következménye SCCmec (staphylococcal cassette chromosome) akvirálása (CNS-tıl?) tartalmazza a meca gént, mely felelıs a PBP2A megjelenéséért A PBP2A-hoz a béta-laktám antibiotikumok nem tudnak kötödni HA-MRSA esetén egyéb antibiotikumokkal szembeni rezisztencia CA-MRSA esetén SCCmec IV egyéb csoportba tartozó antibiotikumokkal szemben nincs rezisztencia

) tartalmazza a meca gént, mely felelıs a PBP2A megjelenéséért A PBP2A-hoz a béta-laktám

19 Néhány szó a CA-MRSA MRSA-ról Egészségüggyel összefüggésbe nem hozható emberekben okoz betegséget gyakran fiatal, egyébként egészséges embereken (gyerekeken, sportolókon stb.) Általában nagyobb virulenciát mutat, mint a HA- MRSA Nagyobb virulenciáját a PVL-nek tulajdonítják elsısorban??? Invazív bırfertızéseket, nekrotizáló pneumóniát okoz Gyakran nem az orrnyálkahártyán kolonizál Elıfordulása Magyarországon: 13 db ( ) Ungvári A. és mtsai

) Általában nagyobb virulenciát mutat, mint a HA- MRSA Nagyobb virulenciáját a PVL-nek tulajdonítják elsısorban?

20 MRSA elıfordulása Magyarországon 100% 90% 80% 70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0% Invazív infekciók MSSA MRSA EARSS

2002 2003 2004 2005 2006 2007 MSSA 287 376 730

21 MRSA elıfordulása Magyarországon % 90% 80% 70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0% ambuláns kórházi invazív ITO MSSA MRSA

22 Invazív MRSA infekció Európában

23 Mi a baj az MRSA-val 1,5-2x magasabb halálozás a vancomycin kevésbé jó staphylococcus ellenes szer, mint a penicillinek a helyes kezelés gyakrabban késlekedik hosszabb kórházi ápolás magasabb kezelési költség benne az izolálás költsége (és benne kéne legyen a több ápoló költsége) több vancomycin/teicoplanin alkalmazás újabb rezisztencia indukálás

24 Mi a baj az MRSA-val To date no compelling evidence that MRSA, in general, is more virulent than MSSA. Although this issue remains unresolved, invasive MRSA is associated with greater costs and limited treatment options Az MRSA hordozó beteg bármilyen jellegő eü. ellátása is jelentıs többletkiadást jelent. Gordon and Lowy CID 2008;46(suppl 5):350

25 MRSA érzékenysége Magyarországon oxacillin ciproffloxacin erythromycin clindamycin cotrimoxazol v ancomycin MRSA

26 Összefoglalás S. aureus infekcióval a mindennapi gyakorlatban gyakran számolni kell, az esetek jelentıs részében ez nem megelızhetı (kézmosás!) Amennyiben az infekció MRSA-val következik be annak komoly következményei vannak a betegre és az ellátóra nézve egyaránt.

Hasonló dokumentumok

SZÉKELY ÉVA JAHN FERENC DÉL-PESTI KÓRHÁZ II. BELKLINIKA, 2015. ÁPRILIS 16.

SZÉKELY ÉVA JAHN FERENC DÉL-PESTI KÓRHÁZ II. BELKLINIKA, 2015. ÁPRILIS 16. HTTP://WWW.CDC.GOV/DRUGRESISTANCE Bad Bugs, No Drugs: No E S K A P E! Bad Bugs, No Drugs: No E. faecium S. aureus K. pneumoniae