NOSOCOMIALIS PNEUMONIÁK ANTIMIKROBÁS KEZELÉSE FELNÕTTEKNÉL
|
|
- Regina Tamás
- 8 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 INFEKTOLÓGIA NOSOCOMIALIS PNEUMONIÁK ANTIMIKROBÁS KEZELÉSE FELNÕTTEKNÉL Infektológiai Szakmai Kollégium, Tüdõgyógyászati Szakmai Kollégium Nosocomialisnak tekinthetõ a pneumónia, ha a kórházi felvételt követõ órán túl alakul ki, és kizárható, hogy a beteg az inkubációs periódus alatt került a kórházba. A nosocomialis pneumonia a legveszélyesebb és a legnagyobb letalitással járó nosocomialis infekció. Az indokolja megkülönböztetését az otthon szerzett pneumóniától, hogy: a kórokozó spektrumot Gram-negatív pálcák, Staphylococcus aureus, sokszor multirezisztens törzsek, gombák jelentik; maga a kórházi környezet, illetve az alapbetegség kezelésére alkalmazott gyógymódok speciális rizikófaktorokat képeznek; a nosocomialis pneumonia esetében az infekciónak tulajdonítható letalitás eléri a 30%-ot. Epidemiológia és patogenezis A nosocomialis pneumoniák elõfordulása az összes hospitalizált betegre vetítve 0,5 1,0%. Ennél jóval magasabb, 15% körül fordul elõ az intenzív osztályokon, és ennél még gyakoribb lélegeztetett betegek esetében. A lélegezetett betegeknél fellépõ nosocomialis pneumonia letalitása 20 70% közötti. A nosocomialis pneumonia többféle módon alakulhat ki. A leggyakoribb patomechanizmus a kórházi bakteriális flórával is kolonizált oropharyngealis flóra mikroaspirációja. Alvás közben az egészséges emberek is mintegy 45%-ban aspirálnak, súlyos betegeknél ez rendszeresen elõfordul. A kolonizáló flórát elsõsorban bélbaktériumok (E. coli, Klebsiella spp., Enterobacter spp. stb.), Staphylococcus aureus, esetleg gombák jelentik. Jó általános állapotú betegnél a kolonizáció kisebb mértékû, de 35% körüli mérsékelten súlyos és 75% kritikus állapotban lévõ betegeknél. A kolonizáló flóra részben a beteg saját béltraktusából is származik, de meghatározó részben a kórházi környezetbõl az ápolószemélyzet vagy a beteg saját keze közvetítésével kerül az oropharynxba. Hányás, nagyobb aspiráció esetén a savas gyomorbennék direkt károsító hatása is számottevõ. Aeroszol formájában is kerülhetnek a légutakba kórokozók, pl. legionellák, vírusok, mycobacteriumok, gombák (Aspergillus spp.). Hematogén disszemináció során a tüdõbe is kerülhetnek kórokozók távoli gócokból, intravasalis katéterekbõl. Lélegeztetett betegek esetében a tubuson keresztül kerülhet a felsõ légutakat kolonizáló baktérium a tüdõbe, esetleg a környezetbõl, a hordozó személyzetrõl direkt a levegõvel, elõzetes oropharyngealis kolonizáció nélkül (MRSA, Pseudomonas aeruginosa). A nosocomialis pneumonia kórokozóinak spektruma nagymértékben függ az adott helyre jellemzõ epidemiológiai helyzettõl, az esetleg éppen zajló nosocomialis endemiától. A különbözõ felmérések szerint a kórokozók döntõ hányada, mintegy 65 70%-a Gramnegatív pálca, sok a polimikrobás fertõzés. Az intenzív osztályon, különösen lélegeztetett betegekbõl izolált kórokozók nagyobb hányada tartozik az úgynevezett problémabaktériumok (Pseudomonas aeruginosa, Acinetobacter spp.) közé. Százalékos arány megjelölése nélkül a leggyakoribb kórokozók: Baktériumok - Gram-negatívok: Enterobacteriaceae (E. coli, Klebsiella pneumoniae, Enterobacter spp.) NOVEMBER INFEKTOLÓGIAI ÚTMUTATÓ
2 NOSOCOMIALIS PNEUMONIA Pseudomonas aeruginosa Acinetobacter baumannii Legionella pneumophila (ritkán) Stenotrophomonas maltophilia (ritkán) Haemophilus influenzae - Gram-pozitívok: Staphylococcus aureus Streptococcus pneumoniae (ritkán) Gombák - Candida spp. Ez a felsorolás összesített adatokat mutat, természetesen a kórokozó spektrum jelentõsen változik osztályonként, klinikai szituációnként. Speciális rizikófaktorok A nosocomialis pneumonia kialakulásához különbözõ tényezõk járulhatnak hozzá. Ezek egy része néhány patogén jellegzetes gyakoriságával is jár. 1. Betegtényezõk. Alapbetegségek, illetve állapotok, amelyek a szervezet csökkent védekezõképességét is jelentik, mint pl. központi idegrendszeri eltérések, krónikus obstruktív tüdõmegbetegedések, diabetes mellitus, alkoholizmus, veseelégtelenség, kóma, hipotenzió, metabolikus acidózis, csökkent immunitású állapotok. Különösen jelentõs tényezõ a hosszas kórházi tartózkodás, illetve az antibiotikum-kezelés. Rizikó a 70 év feletti életkor, az õsszel, illetve télen történt hospitalizáció. 2. Számos diagnosztikus vagy terápiás beavatkozás fokozza az infekció valószínûségét: gyógyszerek, amelyek növelik az aspiráció veszélyét, csökkentik a mucociliaris védekezõfunkciót, (elsõsorban) thoracoabdominalis mûtétek, intravascularis katéterezések, intubáció, lélegeztetés, nasogastricus táplálás, gyomor ph-t emelõ gyógyszerek stb. Ezek részben fokozzák az oropharyngealis kolonizációt, az aspiráció veszélyét, illetve a baktériumok levegõvel vagy vérrel történõ bejutását a tüdõbe. Növeli az infekció valószínûségét a reintubáció, az ARDS miatt szükségessé váló lélegeztetés és a gyakori légzõkörcsere. 3. Infekciókontrollal összefüggõ tényezõk, mint a kézmosás vagy a kesztyûviselés hiánya, a betegek izolálásának hiánya, a különbözõ eszközök szabályosnál hosszabb ideig való alkalmazása, illetve nem sterilizálható eszközök újraalkalmazása. A fenti tényezõk segítik elõ a nosocomialis endemiák vagy epidémiák kialakulását, a multirezisztens törzsek jelenlétének állandósulását. Rizikót jelent, ha a beteget az intenzív osztályról vizsgálatra ki kell szállítani. Az infekciókontrollal összefüggõ hiányosságokat semmiféle más eszközzel nem lehet pótolni, különösen nem antibiotikum-alkalmazással. Diagnosztika A nosocomialis pneumoniák diagnózisa és különösen etiológiai diagnózisa számos esetben komoly gondot jelent. A mellkasröntgenen új árnyék megjelenése megerõsítheti a pneumónia gyanúját, információt adhat a folyamat kiterjedtségérõl, az esetleges progresszió mértékérõl, de még a legfelkészültebb radiológiai háttérrel sem lehet pl. mindig elkülöníteni a pneumóniát az ARDStõl, atelectasiától vagy haemorrhagiától. Lélegeztetett betegeknél a radiológiai vizsgálat mintegy 30 50%-ban álpozitív eredményt ad. A CT igen nagy segítséget nyújthat a pneumónia, illetve szövõdményei diagnosztizálásában. A köpet és tracheaváladék tenyésztésének eredményét mindig fenntartással kell fogadni. Külön fel kell hívni a figyelmet arra, hogy intubált betegeknél a tracheaszívadék vagy tracheotomizált betegnél az aspirátum bakteriológiai vizsgálatának eredménye rendkívül félrevezetõ lehet, miután a kolonizáló flórából egy vagy két kitenyésztett baktérium nem feltétlenül azonos a pneumóniát okozó ágenssel. A minták kvantitatív elemzése javíthatja a módszer specificitását. A INFEKTOLÓGIAI ÚTMUTATÓ NOVEMBER
3 INFEKTOLÓGIA bronchoszkópon keresztül végzett, védett mintavételi eljárások (BAL és PBS) magas szenzitivitást és specificitást mutatnak. A szenzitivitást csökkenti, ha a beteg a vizsgálat elõtt vagy azzal egy idõben antibiotikumkezelésben részesül. Szerepük a súlyos nosocomialis pneumoniák diagnosztikájában igen nagy, az infekció korai fázisában végzett vizsgálat a letalitást is csökkenti. A mintavétel indokolt akkor is, ha a beteg a kezdõ terápiára nem reagál, vagy nyilvánvaló diagnosztikus probléma áll fenn. A hemokultúra nélkülözhetetlen diagnosztikus eszköz. A mindennapi gyakorlatban a következõ kritériumokat alkalmazhatjuk a nosocomialis pneumonia diagnózisában: purulens köpet (25-nél több granulocyta és 10-nél kevesebb epithelsejt látóterenként); szignifikáns légúti patogén a Gram-festéssel vizsgált kenetben; leukocytosis; láz; új és perzisztáló infiltrátum a mellkasröntgenen romló gázcserére utaló lelettel. A terápia alapelvei A nosocomialis pneumonia, különösen az intenzív osztályon keletkezõ pneumónia magas letalitása ami az alapbetegség kezeléséhez szükséges, de infekció szempontjából rizikófaktort jelentõ beavatkozások és az infektív ágens virulenciájának és antibiotikumrezisztenciájának következménye a leghatékonyabb antimikrobás kezelést igényli. Az elmúlt évek klinikai vizsgálatainak az antibiotikum-kezelés stratégiáját leginkább befolyásoló eredménye szerint: súlyos pneumóniában az adekvát és inadekvát antibiotikum-kezelésben részesülõ betegek letalitásában 25 30% különbség van; a letalitás mértékét a kezdõ empirikus terápia hatékonysága, az elsõ órában alkalmazott antibiotikum-kezelés minõsége határozza meg. Az adekvát antibiotikumterápiához nemcsak az adott klinikai képben hatékony antibiotikum kiválasztása, hanem annak optimális dozírozása is hozzátartozik. A nosocomialis pneumoniák csoportosítása, rizikófaktorok és antibiotikum-kezelésük A nosocomialis pneumoniák kezelésében az antibiotikum-választásnál három fõ szempont fontos: A pneumónia keletkezésének ideje. Eszerint meg lehet különböztetni a felvételt követõ 5 napon belül keletkezõ korai, illetve ezután fellépõ késõi pneumóniát. A jellegzetes Gramnegatív nosocomialis flóra kialakulásához, az oropharynx kolonizációjához idõ szükséges, és ez még súlyos beteg esetében is legalább óra, kevésbé súlyos esetben 5 7 nap. A korai pneumóniánál ennek megfelelõen a kórokozók még legalábbis részben a beteg saját természetes kolonizáló flórájából kerülnek ki, kevésbé a kórházban szerzett frissen kolonizált törzsek közül. A korai nosocomialis pneumoniákban még elõfordul S. pneumoniae, H. influenzae, illetve a nosocomialis törzsek a kevésbé veszélyes Gram-negatívok közül kerülnek ki, mint pl. E. coli, Klebsiella pneumoniae, Proteus sp., a Gram-pozitívok közül MSSA. Ezeket a kórokozókat törzskórokozóknak lehet tekinteni, és ezek okozzák a tartósan kórházban fekvõ, de viszonylag jó állapotú, speciális rizikófaktorokkal nem rendelkezõ betegeknél kialakuló pneumóniát. Ebbe a körbe tartozik a nem intenzív osztályon fekvõ betegek döntõ többsége. Speciális kórokozókra hajlamosító rizikófaktor jelenléte, aminek következtében a törzsbaktériumok köre kiegészül. A legnagyobb veszélyt jelentõ nosocomialis patogének, mint a Pseudomonas aeruginosa, Acinetobacter spp., Enterobacter spp., MRSAtörzsek, elsõsorban az intenzív osztályon fekvõket, ezen belül a lélegeztetett betegeket fenyegetik. Bizonyos alapbetegségek, beavatkozások, kezelési körülmények NOVEMBER INFEKTOLÓGIAI ÚTMUTATÓ
4 NOSOCOMIALIS PNEUMONIA önmagukban is infekcióra hajlamosító rizikófaktort jelentenek, ilyenek pl. a centrális kanülök, lélegeztetés, bizonyos mûtétek stb. Ezeknek a rizikófaktoroknak a fontosságát és figyelembevételét az antibiotikumválasztásnál is érvényesíteni kell. A pneumónia súlyossága (kevéssé vagy mérsékelten súlyos, illetve súlyos). Empirikus terápiában a beteg nagyfokú veszélyeztetettsége miatt optimális antibiotikum-fedést kell biztosítani, hisz a tévedés, a hatástalan terápia a beteg életét veszélyezteti. A kórokozó izolálása késõbb lehetõvé teszi szûkebb spektrumú antibiotikum választását vagy a kombináció egyik tagjának elhagyását. Ezeket a szempontokat figyelembe véve a nosocomialis pneumoniában szenvedõ betegek is több kategóriába oszthatók. Az 1. csoportba tartoznak a korai pneumóniák és a késõbbiek közül azok, melyeknél a betegnek nincs különösebb rizikófaktora. Többnyire jól kezelhetõk, monoterápiára, akár per os kezelésre is jól gyógyulnak (1. táblázat). A 2. csoport pneumóniáját a törzskórokozókon kívül már a speciális rizikófaktorok következtében nagyobb valószínûséggel elõforduló, nehezebben kezelhetõ kórokozók is okozhatják. Az antibiotikum-választásnál a rizikófaktort figyelembe kell venni (2. táblázat). A 3. csoport a súlyos, adott esetben lélegeztetett betegnél fellépõ pneumónia. Ebben a csoportban az empirikus antibiotikum-terápiának feltétlenül hatékonynak kell lennie a Pseudomonasokkal, Acinetobacterekkel szemben (3. táblázat). Az antibiotikum-kezelést a tenyésztések megérkezésekor felül kell vizsgálni: amennyiben a kórokozó most már bizonyítottan Pseudomonas aeruginosa, Acinetobacter spp., Enterobacter spp., célszerû a kezelést kombinációval folytatni a rezisztencia kialakulásának megelõzése érdekében. Más kórokozók esetében hatékony monoterápiával lehet folytatni a kezelést, a kombináció nem jelent elõnyt. Ugyanakkor lélegeztetett betegek mintegy 30 40%-ánál polimikrobás infekció áll fenn, pl. anaerobok elõfordulása is valószínû, amit a tenyésztések nem mindig mutatnak ki, ezt a kombinációról való döntéskor azonban figyelembe kell venni. A kezelés idõtartama nosocomialis pneumoniák esetében hosszabb, mint az otthon szerzett pneumóniáknál, mérsékelten súlyos esetekben 10 14, súlyos estekben nap javasolt. Rövidebb antibiotikum-terápia alkalmazása esetén relapsus nagyobb valószínûséggel lép fel. Amennyiben a beteg javuló állapota lehetõvé teszi, a szekvenciális terápia megfelelõen hatékony, és jelentõsen alacsonyabb költségû terápiaformát biztosít. A nosocomialis pneumonia megelõzése Elsõrendû fontosságú mindazoknak a szituációknak a megelõzése, illetve kivédése, melyek rizikófaktorként hajlamosítanak pneumóniára: az infekciókontroll szabályainak betartása (kézmosás, kesztyûcsere, a katéterek, tubusok megfelelõ kezelése, epidemiológiai szempontból különösen veszélyes kórokozóval fertõzött beteg izolált ellátása stb.); a hospitalizáció idõtartamának lehetõség szerinti csökkentése; az antibiotikum-alkalmazás racionalizálása; az aspiráció megelõzése; a beteg fél ülõ helyzetben tartása; a lélegeztetett betegek esetében a higiénés rendszabályok betartása, a subglotticus váladék rendszeres eltávolítása; az enteralis táplálás bevezetése; gastrointestinalis vérzés profilaxisra sucralfát alkalmazása. A nosocomialis pneumoniák megelõzésében sem a szisztémás antibiotikumok, sem a helyileg, illetve aeroszol formájában adott antibiotikumok, sem a szelektív dekontamináció céljára adott antibiotikumkombinációk nem bizonyultak hatékonynak, rendkívül költségesek, ezért rutinszerû alkalmazásuk nem javasolt. INFEKTOLÓGIAI ÚTMUTATÓ NOVEMBER
5 INFEKTOLÓGIA 1. BÁRMIKOR FELLÉPÕ MÉRSÉKELTEN SÚLYOS PNEUMÓNIA RIZIKÓFAKTOR NÉLKÜL, ILLETVE KORÁN FELLÉPÕ SÚLYOS PNEUMÓNIA Kórokozók Gram-negatív bélbaktériumok (E. coli, Klebsiella spp., Enterobacter spp.; Serratia marcescens, Proteus spp. stb.) Streptococcus pneumoniae Haemophilus influenzae Staphylococcus aureus (meticillinérzékeny) Ebben a betegcsoportban nem találhatók a legnehezebben kezelhetõ patogének (pl. Pseudomonas aeruginosa, Acinetobacter spp. vagy meticillinrezisztens Staphylococcus). Javasolható antibiotikumok 2. generációs cephalosporinok, vagy nem Pseudomonas-ellenes 3. generációs cephalosporinok, vagy béta-laktamáz-stabil aminopenicillinek, vagy 2 3. generációs fluorokinolonok. Antibiotikum-kombinációra általában nincs szükség. 2. MÉRSÉKELTEN SÚLYOS PNEUMÓNIA RIZIKÓFAKTOROKKAL A terápia megválasztásakor a rizikófaktorokat figyelembe kell venni, mégpedig úgy, hogy az elõzõ csoportban elõforduló törzsbaktériumok elleni kezelést megfelelõ, pluszaktivitással rendelkezõ antibiotikummal egészítjük ki. Több rizikófaktor együttes fennállásakor további terápiamódosítás lehet szükséges. Javasolható antibiotikumok mint az 1-es csoportban +/vagy a rizikófaktornak megfelelõen hozzáadott vagy aszerint választott antibiotikum az alábbiak figyelembevételével. Anaerobok Jelenlétükkel elsõsorban aspiráció, illetve thoracoabdominalis mûtét után kell számolni. Ha az egyébként választott antibiotikumnak nincs kielégítõ anaerobellenes aktivitása (cephalosporinok, fluorokinolonok), akkor ezek mellé clindamycint célszerû adni. Az esetek egy részében a béta-laktamáz-stabil aminopenicillin, moxifloxacin elegendõ lehet, súlyosabb esetekben inkább az említett kombináció alkalmazása ajánlott. Staphylococcus aureus Staphylococcus aureus nagyobb arányú elõfordulásával lehet számolni a következõ szituációkban: kóma, fejsérülés, krónikus veseelégtelenség, diabetes mellitus, elõzetes influenza, iv. kábítószer-élvezõk esetében. Ha MRSA elõfordulása reálisan várható, az alkalmazott antibiotikumhoz vancomycint kell adni, és ezt folytatni kell, ha nem bizonyosodik be, hogy a Staphylococcus meticillinérzékeny. A meticillinérzékeny Staphylococcusok ellen a korábban felsorolt antibiotikumok megfelelõ aktivitást mutatnak. Legionella spp. Nagy dózisú szteroidterápia hajlamosít legionellosisra, az infekcióra elsõsorban intenzív osztályos betegek (légkondicionálás) esetében kell gondolni. Ebben az esetben nagy dózisú makroliddel (iv.) vagy iv. levofloxacinnal, moxifloxacinnal kell kiegészíteni a terápiát. Pseudomonas aeruginosa, Acinetobacter spp., Candida spp. Tartós kórházi kezelés, intenzív osztályos elhelyezés, ismételt antibiotikum-adagolás következtében megnõ a fenti kórokozók elõfordulásának lehetõsége NOVEMBER INFEKTOLÓGIAI ÚTMUTATÓ
6 NOSOCOMIALIS PNEUMONIA 3. SÚLYOS NOSOCOMIALIS PNEUMONIA Súlyos nosocomialis pneumoniáról akkor beszélünk, ha a következõ faktorok közül legalább egy fennáll: intenzív osztályos elhelyezés (bármilyen okból); légzési elégtelenség (35%-nál nagyobb oxigénszükséglet 90%-nál magasabb oxigénszaturáció fenntartásához); gyors radiológiai progresszió, több lebenyt érintõ elváltozás, tályogûr kialakulása; súlyos szepszis (hipotenzió, vagy/és szerv elégtelenség); sokk (diasztolés nyomás 60 Hgmm, szisztolés nyomás 91 Hgmm alatt); vazopresszorterápia igénye legalább 4 órán át; 80 ml-nél kevesebb vizelet 4 óra alatt; heveny veseelégtelenség. Kórokozók Gram-negatív bélbaktériumok - Pseudomonas aeruginosa - Acinetobacter spp. Staphylococcus aureus (meticillinérzékeny, illetve -rezisztens egyaránt) gombák (Candida) Legionella spp. Javasolt antibiotikumok Pseudomonas-ellenes 3., illetve 4. generációs cephalosporinok, vagy carbapenemek, vagy piperacillin + tazobactam + aminoglikozid (vagy ciprofloxacin) Staphylococcus-gyanú esetén + vancomycin (teicoplanin) Candida-gyanú esetén + flukonazol (amphotericin) Legionella-gyanú esetén + makrolid vagy respirációs fluorokinolon Az Infektológiai és Pulmonológiai Kollégium módszertani levele Szerkesztette: dr. Ludwig Endre Az irányelvrõl további információk kérhetõk: dr. Ludwig Endre Szent László Kórház, 1097 Budapest, Gyáli út 5 7. Tel./fax.: INFEKTOLÓGIAI ÚTMUTATÓ NOVEMBER
A szepszis antibiotikum-terápiája
Szepszis A gondot okozó ellenség! A szepszis antibiotikum-terápiája Dr. Székely Éva Szent László Kórház AITSZME Tudományos Napok, Budapest 2008. október 29. A szepszis kezelésének összetevői A fertőzésforrás
RészletesebbenSZÉKELY ÉVA JAHN FERENC DÉL-PESTI KÓRHÁZ II. BELKLINIKA, 2015. ÁPRILIS 16.
SZÉKELY ÉVA JAHN FERENC DÉL-PESTI KÓRHÁZ II. BELKLINIKA, 2015. ÁPRILIS 16. HTTP://WWW.CDC.GOV/DRUGRESISTANCE Bad Bugs, No Drugs: No E S K A P E! Bad Bugs, No Drugs: No E. faecium S. aureus K. pneumoniae
RészletesebbenPseudomonas csoport és egyéb nem fermentáló Gramnegatív
Pseudomonas csoport és egyéb nem fermentáló Gramnegatív baktériumok Szabó Judit Gram pálca, csillós aerob PSEUDOMONAS ubiquiter, vízben, talajban általánosan előfordul bélcsatornában, bőrön normál flóra
RészletesebbenA legújabb adatok összefoglalása az antibiotikum rezisztenciáról az Európai Unióban
A legújabb adatok összefoglalása az antibiotikum rezisztenciáról az Európai Unióban Legfontosabb tények az antibiotikum rezisztenciáról A mikroorganizmusok antibiotikumokkal szemben kialakuló rezisztenciája
RészletesebbenAz otthon szerzett pneumóniák antibiotikum kezelése
1 Az otthon szerzett pneumóniák antibiotikum kezelése az Infektologiai és a Tüdıgyógyászati Szakmai Kollégium közös irányelve (2006) Három évvel ezelıtt, 1998-ben jelent meg az Infektologiai, Pulmonologiai
RészletesebbenA tigecyclin in vitro hatékonysága Magyarországon multicentrikus tanulmány 2006
A tigecyclin in vitro hatékonysága agyarországon multicentrikus tanulmány 26 Konkoly Thege arianne, Nikolova adka és a ikrobiológiai unkacsoport A POSZTANTIBIOTIKU ÉA BAD BUGS: NO DUGS AZ AIKAI INFKTOLÓGIAI
Részletesebben1 I. csoport. A betegnek nincs alapbetegsége és 65 év alatti
Otthon szerzett pneumonia (terápiás algoritmus) Dr. Kovács Gábor Otthon szerzett pneumonia Hospitalizáció szükséges-e? Nem Igen 1 I. csoport. A betegnek nincs alapbetegsége és 65 év alatti II. csoport.
RészletesebbenAZ OTTHON SZERZETT PNEUMÓNIÁK ANTIMIKROBÁS KEZELÉSE EGÉSZSÉGES IMMUNITÁSÚ FELNÕTTEKNÉL
AZ OTTHON SZERZETT PNEUMÓNIÁK ANTIMIKROBÁS KEZELÉSE EGÉSZSÉGES IMMUNITÁSÚ FELNÕTTEKNÉL Infektológiai Szakmai Kollégium, Pulmonológiai Szakmai Kollégium 1. Bevezetés, alapvetõ megfontolások 1.1. A SZAKMAI
RészletesebbenNormál baktériumflóra Nosocomiális fertőzések. Szabó Judit
Normál baktériumflóra Nosocomiális fertőzések Szabó Judit Normál baktériumflóra Rezidens flóra: állandó flóra Tranziens flóra: átmeneti flóra, környezetből származik pathogének is lehetnek a tagjai kolonizáció
RészletesebbenNormál baktériumflóra. Normál baktériumflóra. őzések. Nosocomiális fertő. Normál flóra a szervezet különböző. ő helyein. Az együttélés formái
Normál baktériumflóra Normál baktériumflóra Nosocomiális fertő őzések Szabó Judit Az együttélés formái Mutualizmus: az együttélés mindkét fél számára hasznos Kommenzalizmus: az együttélés az egyik fél
RészletesebbenInvazív mintavételi módszerek helye a nozokómiális pneumóniák diagnosztikájában
Invazív mintavételi módszerek helye a nozokómiális pneumóniák diagnosztikájában Prof. Dr. Nagy Erzsébet SZTE, Klinikai Mikrobiológiai Diagnosztikai Intézet, Szeged Siófok, 2008 november 27-29 Fogalmak
RészletesebbenAntibiotikumok a kutyapraxisban
Antibiotikumok a kutyapraxisban Antibiotikum választás Bakteriális fertőzés Célzott Empirikus Megelőző Indokolt esetben Ismert betegség kiújulásának megelőzésére Rizikócsoportoknál Mikor ne adjunk? Nem
RészletesebbenJ.1.sz.táblázat. A nem specifikus és specifikus járványokban megbetegedettek és meghaltak száma 2010-ben. véráramfertőzés
száma % 1 Nosocomiális járványok 2010. Az ÁNTSZ regionális és kistérségi intézetei az OEK Kórházi Járványügyi Osztályára 2010. évben 185 nosocomiális járványt valamint 1 Salmonella typhi murium, 4 MRSA,
RészletesebbenSzűrés és izolálás stratégiája Gram negatív multirezisztens kórokozó okozta fertőzés és hordozás esetén
Szűrés és izolálás stratégiája Gram negatív multirezisztens kórokozó okozta fertőzés és hordozás esetén Dr Böröcz Karolina Kórházi járványügyi osztály 14. Országos Antibiotikum Továbbképző Tanfolyam Siófok
RészletesebbenMULTIREZISZTENS KÓROKOZÓK, SZŰKÜLŐ TERÁPIÁS LEHETŐSÉGEK
MULTIREZISZTENS KÓROKOZÓK, SZŰKÜLŐ TERÁPIÁS LEHETŐSÉGEK EURÓPAI ANTIBIOTIKUM NAP 2010.NOVEMBER 18. DR.PRINZ GYULA 2010. BUDAPEST 65 ÉVES FÉRFI STROKE MIATT NEUROLÓGIAI OSZTÁLYRA KERÜL AGYTÁLYOG IGAZOLÓDIK
RészletesebbenA NOSOCOMIALIS INFEKCIÓK
A NOSOCOMIALIS INFEKCIÓK dr. Fehér Zsuzsanna Markusovszky Kórház, Infektológia Osztály DEFINÍCIÓ Felvételkor még nem észlelhető, 48-72 órával a felvételt követően vagy a hazabocsájtás után jelentkező kórházi
RészletesebbenA NEMZETI NOSOCOMIALIS SURVEILLANCE RENDSZER (NNSR) EREDMÉNYEI: KÖTELEZŐ JELENTÉSEK: I. MULTIREZISZTENS KÓROKOZÓK ÁLTAL OKOZOTT EPINFO 2006; 7:89-95.
A NEMZETI NOSOCOMIALIS SURVEILLANCE RENDSZER (NNSR) EREDMÉNYEI: KÖTELEZŐ JELENTÉSEK: I. MULTIREZISZTENS KÓROKOZÓK ÁLTAL OKOZOTT NOSOCOMIALIS FERTŐZÉSEK, 2005. JANUÁR 1- DECEMBER 31. EPINFO 2006; 7:89-95.
RészletesebbenLégúti pathogének és azok antibiotikum rezisztenciája
Légúti pathogének és azok antibiotikum rezisztenciája Dr.Nagy Erzsébet SZTE ÁOK Központi Klinikai Mikrobiológia Laboratórium, Szeged I dhpfcu-k h M H * a releváns diagnózist befolyásoló i' Egyes légúti
RészletesebbenAZ OTITIS EXTERNA MÁSKÉPPEN: MIKROBIOLÓGIA ÉS ANTIBIOTIKUM-KEZELÉS
AZ OTITIS EXTERNA MÁSKÉPPEN: MIKROBIOLÓGIA ÉS ANTIBIOTIKUM-KEZELÉS Bőrgyógyászat fakultáció: A hallójárat megbetegedései 2014.05.09. 05 09 Lajos Zoltán DUO-BAKT Állatorvosi Mikrobiológiai Laboratórium
RészletesebbenSemmelweis Egyetem antibiotikum alkalmazási protokoll
A Semmelweis Egyetem Klinikai Központ KKTT 52/2009 (V.25) Határozata alapján elfogadottnak tekintendő Semmelweis Egyetem antibiotikum alkalmazási protokoll Aktualizálva: 2015. December 9. Készítette (2009):
RészletesebbenAz antimikróbás terápia ellentmondásai
Az antimikróbás terápia ellentmondásai Ludwig Endre Egyesített Szent István és Szent László Kórház, Semmelweis Egyetem, Infektológiai Tanszéki Csoport Az antimikróbás terápia jellegzetességei Az egyetlen
RészletesebbenIrányelv. Az otthon szerzett pneumóniák antimikróbás kezelése egészséges immunitású felnőttekben
Irányelv Az otthon szerzett pneumóniák antimikróbás kezelése egészséges immunitású felnőttekben az Infektológiai és Pulmonológiai Szakmai Kollégium közös módszertani levele Az Infektológiai és Pulmonológiai
RészletesebbenAz antibiotikum terápia klinikai jelentősége
Az antibiotikum terápia klinikai jelentősége Ludwig Endre ESZSZK, Semmelweis Egyetem, Infektológiai Tanszéki Csoport Minimális és maximális célok Minimális: -klinikai gyógyulás Maximális: -klinikai gyógyulás
RészletesebbenEgészségügyi ellátással összefüggő fertőzések és antibiotikum használat az európai hosszú ápolási idejű intézményekben (HALT-2)
Egészségügyi ellátással összefüggő fertőzések és antibiotikum használat az európai hosszú ápolási idejű intézményekben (HALT-2) INTÉZMÉNYI ADATLAP A - Általános Információ A vizsgálat dátuma Az intézmény
RészletesebbenMultirezisztens kórokozók. Dr. Orosi Piroska egyetemi docens Kórházhigiéne és infekciókontroll tanszék
Multirezisztens kórokozók epidemiológiája Dr. Orosi Piroska egyetemi docens Kórházhigiéne és infekciókontroll tanszék Nosocomiális fertőzések a XXI. században Az elmúlt 30 évben a súlyos betegek kezelése
RészletesebbenGERIÁTRIA. Fertőző betegségek SEMSEI IMRE. Debreceni Egyetem Orvos- és Egészségtudományi Centrum Egészségügyi Kar
GERIÁTRIA Időskori elváltozások, betegségek és kezelésük VI Fertőző betegségek SEMSEI IMRE Debreceni Egyetem Orvos- és Egészségtudományi Centrum Egészségügyi Kar FERTŐZÉSEK IDŐSKORBAN Régen vezető halálok
RészletesebbenEgészségügyi ellátással összefüggő fertőzések, antimikrobiális szerhasználat és infekciókontroll a bentlakásos szociális intézményekben
Egészségügyi ellátással összefüggő fertőzések, antimikrobiális szerhasználat és infekciókontroll a bentlakásos szociális intézményekben Doktori értekezés Szabó Rita Semmelweis Egyetem Patológiai Tudományok
RészletesebbenANTIBIOTIKUM TERÁPIÁK Szekvenciális terápia
ANTIBIOTIKUM TERÁPIÁK Szekvenciális terápia Általános áttekintés Semmelweis Egyetem antibiotikum alkalmazási protokoll http://semmelweis.hu/gyogyszertar /semmelweis-egyetem-gyogyszerterapias-bizottsag
Részletesebben1. Általános kulcsfontosságú üzenetek a kórházi és egyéb egészségügyi intézményi egészségügyi szakemberek számára
1. Általános kulcsfontosságú üzenetek a kórházi és egyéb egészségügyi intézményi egészségügyi szakemberek számára Mi a probléma? Az antibiotikum 1 -rezisztencia valamennyi európai egészségügyi intézményben
RészletesebbenEndocarditis infektológiai szempontok: ajánlások és lehetőségek
Endocarditis infektológiai szempontok: ajánlások és lehetőségek Avagy gájdlájn a végvárakon, egy infektológus szemszögéből Dr. Maszárovics Zoltán, Eger Számtalan felosztás és alcsoport Natív billentyű
RészletesebbenDE-OEC Aneszteziológiai és Intenzív Terápiás Tanszék ANTIBIOTIKUMOK AZ ANESZTEZIOLÓGIÁBAN ÉS AZ INTENZÍV TERÁPIÁBAN
DE-OEC Aneszteziológiai és Intenzív Terápiás Tanszék ANTIBIOTIKUMOK AZ ANESZTEZIOLÓGIÁBAN ÉS AZ INTENZÍV TERÁPIÁBAN Debrecen, 2006. 12. 04. Dr. Kincses József a kórokozók egy lépéssel mindig előttünk fognak
RészletesebbenA multirezisztens kórokozók prevenciója az Európai Unió perspektívája Dr Böröcz Karolina Msc Kórházi járványügyi osztály
A multirezisztens kórokozók prevenciója az Európai Unió perspektívája Dr Böröcz Karolina Msc Kórházi járványügyi osztály EAN 2010.11.18 1 Közegészségügyi veszélyek MRK Influenza pandemia bioterrorismus
RészletesebbenJAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ. Epidemiológiai szakápoló szakképesítés. 2333-06 Epidemiológiai szakápolás modul. 4. vizsgafeladat. 2011. november 08.
Nemzeti Erőforrás Minisztérium Korlátozott terjesztésű! Érvényességi idő: az interaktív vizsgatevékenység befejezésének időpontjáig A minősítő neve: Rauh Edit A minősítő beosztása: mb. főigazgató-helyettes
RészletesebbenImmunszupprimáltak, transzplantáltak és immunkompromittáltak infekciói. ORFI, 2016 Kádár János
Immunszupprimáltak, transzplantáltak és immunkompromittáltak infekciói ORFI, 2016 Kádár János Kikről beszélünk malignitás (nem kontrollált) kemo/radioterápia haemopoieticus őssejt / solid szerv átültetés
RészletesebbenANTIBIOTIKUM-TERÁPIÁS KONSZENZUSNYILATKOZAT
A konszenzusnyilatkozat az Országos Háziorvos Napok 2009. május 23-i konszenzus-kerekasztala kapcsán született. Készítették: Dr. Szalka András, Szt. Imre Kórház, Budapest Dr. Fekete Ferenc, Fővárosi Önkormányzat
RészletesebbenA széklet nagy úr. Gayerhosz Katalin. Szent László Kórház - Gyermekinfektológiai Osztály Központi Mikrobiológiai Laboratórium.
A széklet nagy úr (Liptai Zoltán) Gayerhosz Katalin Szent László Kórház - Gyermekinfektológiai Osztály Központi Mikrobiológiai Laboratórium 4 éves fiúgyermek 1. nap Anamnézisben komoly megbetegedés nem
RészletesebbenPseudomonas csoport és egyéb nem fermentáló Gramnegatív
Pseudomonas csoport és egyéb nem fermentáló Gramnegatív baktériumok PSEUDOMONAS Gram pálca, csillós aerob ubiquiter, vízben, talajban általánosan előfordul bélcsatornában, bőrön normál flóra baktérium
Részletesebben1.sz. Ábra A véráramfertőzések regionális megoszlása, 2010-ben
Nosocomiális véráram fertőzések, 2010 Az aktív fekvő beteg intézmények nosocomialis véráram fertőzéseinek teljeskörű surveillance-a során az esetek azonosítása a CDC által kidolgozott esetdefiníciók alapján
RészletesebbenLAJOS ZOLTÁN DUO-BAKT ÁLLATORVOSI OS MIKROBIOLÓGIAI O LABORATÓRIUM. (Kómár emléknap, 2012.09.15. Budapest MÁOK Pest megye)
MACSKÁK FELSŐ Ő LÉGÚTI BAKTERIÁLIS MEGBETEGEDÉSEI LAJOS ZOLTÁN DUO-BAKT ÁLLATORVOSI OS MIKROBIOLÓGIAI O LABORATÓRIUM (Kómár emléknap, 2012.09.15. Budapest MÁOK Pest megye) RHINITISEK, RHINOSINUSITISEK
RészletesebbenA MEGELÉGEDETTSÉG ÖLHET. AZ ANTIBIOTIKUM REZISZTENCIA MÉG MINDIG NŐ EURÓPÁBAN.
ÁNTSZ Országos Tisztifőorvosi Hivatal Országos Tiszti Főorvos 1097 Budapest, Gyáli út 2 6. 1437 Budapest, Pf. 839 Központ: (1) 476-1100 Telefon: (1) 476-1242 Telefax: (1) 215-4492 E-mail: tisztifoorvos@oth.antsz.hu
RészletesebbenTérd- és vállízületi infekciók klinikuma, diagnosztikai nehézségek Dr. Farkas Péter, Dr. Nagy Judit. Országos Orvosi Rehabilitációs Intézet
Térd- és vállízületi infekciók klinikuma, diagnosztikai nehézségek Dr. Farkas Péter, Dr. Nagy Judit Országos Orvosi Rehabilitációs Intézet Szeptikus csont-ízületi betegségek Többnyire bakteriális fertőzés
RészletesebbenNosocomialis infekciókat okozó baktériumok tipizálásának jelentősége a kórházi járványok felderítésében
Nosocomialis infekciókat okozó baktériumok tipizálásának jelentősége a kórházi járványok felderítésében Pászti Judit OEK Fágtipizálási és molekuláris epidemiológiai osztály Tipizálás - általában Bakteriológiai
RészletesebbenANTIBIOTIKUM POLITIKA FİVÁROSI SZENT ISTVÁN KÓRHÁZ OKTÓBER 8.
ANTIBIOTIKUM POLITIKA FİVÁROSI SZENT ISTVÁN KÓRHÁZ 2011. OKTÓBER 8. A POLITIKA 1.VALAMELY SZERVEZET TÁRSADALMI ÉRDEKŐ TEVÉKENYSÉGE 2.CSELEKVÉS TAKTIKÁJA Magyar Értelmezı Kéziszótár ANTIMICROBIAL STEWARDSHIP
RészletesebbenA NOSOCOMIALIS PNEUMÓNIA MEGELŐZÉSE EPINFO 2002; 26:
A NOSOCOMIALIS PNEUMÓNIA MEGELŐZÉSE EPINFO 2002; 26:297-306 A nosocomialis pneumónia az Egyesült Államokban a kórházi fertőzések között gyakoriság szempontjából a második helyen áll (előfordulási gyakorisága
RészletesebbenAz antibiotikum alkalmazás helyes gyakorlatának klinikai auditja
Az antibiotikum alkalmazás helyes gyakorlatának klinikai auditja (E 7-09/00-10 sz. előírás) Dr. Margitai Barnabás, Dr. Farkas Anikó, Dr Vancsó Ágnes Biológia és Betegbiztonsági Részleg Minőség- és Biztonsági
RészletesebbenGyógyszerészi feladatok a rezisztens/multirezisztens kórokozók terjedésének mérséklésében
Gyógyszerészi feladatok a rezisztens/multirezisztens kórokozók terjedésének mérséklésében Miseta Ildikó XLVIII. Rozsnyay Emlékverseny 2013. május10-12. Miskolctapolca Bevezetés Előadás vázlata Multirezisztenskórokozók
RészletesebbenÚjszülöttkoriszepszis. Dr Szabó Miklós PhD november 20.
Újszülöttkoriszepszis Dr Szabó Miklós PhD Semmelweis Egyetem I. sz. Gyermekklinika Magyar Perinatológiai Társaság OGYEI PIC Adatbázis 2015. november 20. Alap definiciók/ hangsúlyok Korai kezdetű 72 óra
RészletesebbenVárandós nők Streptococcus agalactiaeszűrése
Várandós nők Streptococcus agalactiaeszűrése MALDI-TOF MS módszerrel Pappné Ábrók Marianna, Arcson Ágnes, Urbán Edit, Deák Judit Szegedi Tudományegyetem, Általános Orvostudományi Kar Klinikai Mikrobiológiai
RészletesebbenANGIOLÓGIA. Elõfordulási gyakoriság. Patofiziológia. Jermendy György: A DIABÉTESZES LÁB
KÖZLEMÉNYEK KÖZLEMÉNYEK KÖZLEMÉNYEK KÖZLEMÉNYEK KÖZLEMÉNYEK ANGIOLÓGIA Jermendy György: A DIABÉTESZES LÁB Diabéteszes láb néven a cukorbetegség olyan idült lábszövõdményét értjük, amelynek kialakulásában
RészletesebbenImmunszupprimáltak, transzplantáltak és immunkompromittáltak infekciói. ORFI, 2018 Kádár János
Immunszupprimáltak, transzplantáltak és immunkompromittáltak infekciói ORFI, 2018 Kádár János Jelentős kockázat veleszületett immundefektusok malignitás (nem kontrollált) kemo/radioterápia haemopoeticus
RészletesebbenEszközhasználattal összefüggő infekciók belgyógyászati profilú intenzív. terápiás osztályon prospektív epidemiológiai vizsgálat
Eszközhasználattal összefüggő infekciók belgyógyászati profilú intenzív terápiás osztályon prospektív epidemiológiai vizsgálat Monoki Magdolna Szegedi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Kar V. évfolyam,
RészletesebbenA NEMZETI NOSOCOMIALIS SURVEILLANCE RENDSZER (NNSR) EREDMÉNYEI KÖTELEZŐ JELENTÉSEK: MULTIREZISZTENS KÓROKOZÓK ÁLTAL OKOZOTT EPINFO 2007; 24:221-227.
A NEMZETI NOSOCOMIALIS SURVEILLANCE RENDSZER (NNSR) EREDMÉNYEI KÖTELEZŐ JELENTÉSEK: MULTIREZISZTENS KÓROKOZÓK ÁLTAL OKOZOTT NOSOCOMIALIS FERTŐZÉSEK, 2006 EPINFO 2007; 24:221-227. Az NNSR kötelező jelentései
RészletesebbenA komplikált intraabdominális infekciók mikrobiológiai diagnosztikája és kezelése felnőtt betegeknél Intézeti protokoll
A komplikált intraabdominális infekciók mikrobiológiai diagnosztikája és kezelése felnőtt betegeknél Intézeti protokoll Szegedi Tudományegyetem, Aneszteziológiai és Intenzív Terápiás Intézet 2011. Klasszifikáció:
RészletesebbenREGIONÁLIS BAKTERIOLÓGIAI LABORATÓRIUM. Klinikai bakteriológiai és kórházhigénés részleg
REGIONÁLIS BAKTERIOLÓGIAI LABORATÓRIUM Nemzeti Akkreditáló Testület (NAT) által akkreditált vizsgálólaboratórium (NAT1 1458/2006) Nemzeti Akkreditáló Testület (NAT) által akkreditált vizsgálólaboratórium
RészletesebbenA kórházi antibiotikum politika gyakorlata, multirezisztens kórokozók. Dr. Hajdú Edit SZTE ÁOK I.sz. Belgyógyászati Klinika Infektológia Osztály
A kórházi antibiotikum politika gyakorlata, multirezisztens kórokozók Dr. Hajdú Edit SZTE ÁOK I.sz. Belgyógyászati Klinika Infektológia Osztály Kezdetek Sir Alexander Fleming felfedezi a penicillint 1929-ben
RészletesebbenMIKROBIOLÓGIAI KUTYÁK ÉS MACSKÁK. DUO-BAKT Állatorvosi Mikrobiológiai Laboratórium SZIE ÁOTK Kisállatgyógyász Szakállatorvos Képzés 2013.04.16.
MIKROBIOLÓGIAI VIZSGÁLATOK ÉS ANTIBIOTIKUM-KEZELÉS KEZELÉS KUTYÁK ÉS MACSKÁK PYODERMÁJÁBAN Á Lajos Zoltán Lajos Zoltán DUO-BAKT Állatorvosi Mikrobiológiai Laboratórium SZIE ÁOTK Kisállatgyógyász Szakállatorvos
RészletesebbenŐssejttranszplantált gyermekek intenzív ellátása
Őssejttranszplantált gyermekek intenzív ellátása Dr. Faggyas Attila Szent László Kórház, GYITO Őssejttranszplantáció (SCT) Az őssejttranszplantáció egy rohamosan fejlődő terápiás lehetőség különböző malignus
RészletesebbenMIT, MIKOR, MIÉRT? GYAKORLATI ANTIBIOTIKUM- TERÁPIA A KISÁLLATPRAXISBAN
MIT, MIKOR, MIÉRT? GYAKORLATI ANTIBIOTIKUM- TERÁPIA A KISÁLLATPRAXISBAN Lajos Zoltán mikrobiológus szakállatorvos DUO-BAKT Állatorvosi Mikrobiológiai Laboratórium MÁOK Pannon Szervezet Továbbképzése, 2017.09.30.
RészletesebbenAz Egészségügyi Minisztérium szakmai protokollja A neutropeniás beteg fertőzéseinek megelőzéséről és kezeléséről
Az Egészségügyi Minisztérium szakmai protokollja A neutropeniás beteg fertőzéseinek megelőzéséről és kezeléséről Készítette: az Infektológiai Szakmai Kollégium és a Transzfúziológiai és Hematológiai Szakmai
RészletesebbenAz influenza klinikuma,terápiája,megelızése. Dr. Papp Erzsébet Háziorvosi továbbképzés Kaposvár, 2014. január 15.
Az influenza klinikuma,terápiája,megelızése Dr. Papp Erzsébet Háziorvosi továbbképzés Kaposvár, 2014. január 15. Az influenza napjainkban is az egyik legjelentısebb légúti vírusfertızés. A kiterjedt prevenciós
RészletesebbenAntimikrobás kezelés az intenzív osztályon
Antimikrobás kezelés az intenzív osztályon Dr. Kerényi Monika Szintentartó tanfolyam Pécs 2015. jan. 22.-24 Kolonizáció Fertőzés Fertőzés CA területen szerzett kórokozó érzékenyebb az antibiotikumokra
RészletesebbenSepsis aktualitások az antimikróbás terápiában. Ludwig Endre
Sepsis aktualitások az antimikróbás terápiában Ludwig Endre Surviving Sepsis Campaign: International guidelines for management of severe sepsis and septic shock: 2008 Crit Care Med 2008, 36, 296-327 Initial
RészletesebbenE dokumentum archivált tartalom, amely elavult, nem hatályos információkat is tartalmazhat.
Tisztelt Látogató! E dokumentum archivált tartalom, amely elavult, nem hatályos információkat is tartalmazhat. Kérjük, hogy a dokumentumra való hivatkozást megelőzően az ÁNTSZ központi (www.antsz.hu),
RészletesebbenINFEKTOLÓGIA. Bakteriális és viralis gastroenteritisek (kórokozó, diff. dg.) Mononucleosis infectiosa és az EBV fertőzések Helminthiasisok
INFEKTOLÓGIA 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. Bakteriális és viralis gastroenteritisek (kórokozó, diff. dg.) Mononucleosis infectiosa és az EBV fertőzések Helminthiasisok Otitis acuta Pharmakodínámiás tulajdonságok
RészletesebbenVeszélyes rezisztencia típust hordozó baktériumok. Kenesei Éva Semmelweis Egyetem I.Gyermekklinika
Veszélyes rezisztencia típust hordozó baktériumok Kenesei Éva Semmelweis Egyetem I.Gyermekklinika Definíciók Multirezisztens kórokozó (MDR): amely az adott mikroorganizmus ellen alkalmazható legalább három
RészletesebbenA hemokultúra vételének metodikája
A hemokultúra vételének metodikája Hajdú Edit Szegedi Tudományegyetem Szent-Györgyi Albert Klinikai Központ Klinikai Mikrobiológiai Diagnosztikai Intézet 14. Országos Antibiotikum Továbbképző Tanfolyam
Részletesebbena NAT-1-1476/2006 számú akkreditált státuszhoz
Nemzeti Akkreditáló Testület SZÛKÍTETT RÉSZLETEZÕ OKIRAT a számú akkreditált státuszhoz Az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat Észak-magyarországi Regionális Intézet Kirendeltsége Regionális
RészletesebbenTOVÁBBKÉPZŐ KÖZLEMÉNYEK
2018. december GYÓGYSZERÉSZET 715 Gyógy sze ré szet 62. 715-721. 2018. TOVÁBBKÉPZŐ KÖZLEMÉNYEK A GYÓGYSZERÉSZEK SZEREPE A LÉGÚTI MEGBETEGEDÉSEK MEGELŐZÉSÉBEN ÉS KEZELÉSÉBEN A 2018-as Patikanap kapcsán
RészletesebbenIntraabdominális sepsis. Fogas János Szegedi Tudományegyetem, AITI
Intraabdominális sepsis Fogas János Szegedi Tudományegyetem, AITI SURVIVING SEPSIS CAMPAIGN International guidelines for management of severe sepsis and septic shock Crit Care Med 2004;32:858-873. Intensive
RészletesebbenNosocomialis pneumonia, mint heterogén betegségcsoport. Szalka András Szent Imre Kórház, Budapest
Nosocomialis pneumonia, mint heterogén betegségcsoport Szalka András Szent Imre Kórház, Budapest Pneumoniák klasszifikációja negyven - ötven évvel ezelőtt A radio-morfológia alapján Pneumonia lobaris pneumococcus!
RészletesebbenDr. Halász Adrien Ph.D. Pest Megyei Flór Ferenc Kórház Kistarcsa
TERÁPIA Dr. Halász Adrien Ph.D. Pest Megyei Flór Ferenc Kórház Kistarcsa Cél: az életminıség javítása! CF gyógyszeres kezelése Sérült funkciók normalizálása Emésztés Táplálkozás szomatikus fejlıdés Légzés
RészletesebbenGyermekkori pneumoniák antibiotikum kezelése és szövődményei
Gyermekkori pneumoniák antibiotikum kezelése és szövődményei Dr. Draskóczy Miklós SZTE ÁOK Gyermekgyógyászati Klinika, Szeged Nehézségek: 1. a kórokozók kimutatása nehéz Gyermekkori pneumoniák antibiotikum
RészletesebbenA iatrogén fertőzésektől az infekciókontrollig a kórházhygiéne 30 éve
A iatrogén fertőzésektől az infekciókontrollig a kórházhygiéne 30 éve Dr Melles Márta főigazgató főorvos Országos Epidemiológiai Központ Országos Epidemiológiai Központ National Center for Epidemiology,
RészletesebbenBevezetô. Kedves Kollégák!
Bevezetô Kedves Kollégák! Az új évezred első évtizede alapvetően új problémákat hozott az infekciós kórképek kezelésében. A sok területen elért jelentős sikerek mellett (például AIDS vagy az invazív gombainfekciók
RészletesebbenA Nemzeti Nosocomialis Surveillance Rendszer 2008.évi eredményei
A Nemzeti Nosocomialis Surveillance Rendszer 2008.évi eredményei A 2004 negyedik negyedévében indult, aktív fekvőbeteg intézmények nosocomialis fertőzéseinek monitorozására szolgáló, Nemzeti Nosocomialis
RészletesebbenANTIBIOTIKUM TERÁPIA A SEBÉSZETBEN
2 ANTIBIOTIKUM TERÁPIA A SEBÉSZETBEN 2011 dr. Sére Viktória 2009/2010 Módosította: dr. Molnár Péter 2010/2011 A terápia célja 3 Sebfertőzés Műtéti sebek osztályozása 4 A műtéti sebeket a szennyezettség
RészletesebbenAz antibiotikum alkalmazás helyes gyakorlata a Szabolcs- Szatmár-Bereg megyei Kórházakban Dr. Margitai Barnabás, Dr. Farkas Anikó, Dr. Vancsó Ágnes (Minőség- és Biztonsági Irányítási Igazgatóság, Biológia
RészletesebbenAz antibiotikum terápia jelentősége súlyos szepszisben. Ludwig Endre ESZSZK, Semmelweis Egyetem, Budapest
Az antibiotikum terápia jelentősége súlyos szepszisben Ludwig Endre ESZSZK, Semmelweis Egyetem, Budapest Az empirikus antibiotikum terápia bevezetésének ideje valamint a halálozási arány összefüggése súlyos
RészletesebbenNOZOKOMIÁLIS FERTŐZÉSEK AZ ITO-N IMMUNKOMPROMITTÁLT BETEGEK NOZOKOMIÁLIS FERTŐZÉSEI
NOZOKOMIÁLIS FERTŐZÉSEK AZ ITO-N IMMUNKOMPROMITTÁLT BETEGEK NOZOKOMIÁLIS FERTŐZÉSEI Dr. Kincses József DE-OEC AITT 2006. 09. 19. Infekciókontroll Nozokomiális surveillance Kórházhigiénés munka Antibiotikum-politika
RészletesebbenEngedélyszám: 18211-2/2011-EAHUF Verziószám: 1. 2333-06 Epidemiológiai szakápolás követelménymodul szóbeli vizsgafeladatai
1. feladat Egy 50 éves, 7 napja laparotomiás cholecystectomián átesett nőbetegnek 2 napja 38,5 C-ot meghaladó láza van. Fehérvérsejtszáma 20 000/mm 3, CRP: 253 mg/l. A láz jelentkezésekor levett mikrobiológiai
RészletesebbenIrányelv. Az influenza klinikuma, kezelése és a megelőzés lehetőségei
Irányelv Az influenza klinikuma, kezelése és a megelőzés lehetőségei Infektológiai Szakmai Kollégium Az irányelv összeállításában résztvettek: Bánhegyi Dénes, prof. Budai József, Karászi Júlia, Ludwig
RészletesebbenESBL. termelő bélbaktériumok okozta infekciók jelentősége. Prof. Dr. Nagy Erzsébet. SZTE, ÁOK, Klinikai Mikrobiológiai Diagnosztikai Intézet, Szeged
ESBL termelő bélbaktériumok okozta infekciók jelentősége Prof. Dr. Nagy Erzsébet SZTE, ÁOK, Klinikai Mikrobiológiai Diagnosztikai Intézet, Szeged Siófok, 2008 november 27-29 Új kihívások az infekciós kórképek
RészletesebbenNEMZETI NOSOCOMIALIS SURVEILLANCE RENDSZER NOSOCOMIALIS JÁRVÁNYOK, 2006 EPINFO 2007; 35:349-359.
NEMZETI NOSOCOMIALIS SURVEILLANCE RENDSZER NOSOCOMIALIS JÁRVÁNYOK, 2006 EPINFO 2007; 35:349-359. Az ÁNTSZ Fővárosi és Megyei Intézetei az OEK Kórházi járványügyi osztályára a 2006. évben 143 nosocomialis
RészletesebbenGYERMEK-TÜDŐGYÓGYÁSZAT
GYERMEK-TÜDŐGYÓGYÁSZAT I. 1. Légutak és a tüdő fejlődése 2. Légzőrendszer élettani működése 3. Újszülöttkori légzészavarok 4. Bronchopulmonalis dysplasia 5. A gége veleszületett és szerzett rendellenességei
RészletesebbenPNEUMONIÁK ÉS ANTIBIOTIKUMOK
PNEUMONIÁK ÉS ANTIBIOTIKUMOK 1 BLASZFÉMIÁK... AMOXICILLINTİL MINDENKI MEGGYÓGYUL... AZ ORR- / TOROKVÁLADÉK VIZSGÁLATA KERÜLENDİ! A MYCOPLASMA- / CHLAMYDIA SEROPOSITIVITAS NEM ÉRZÉKENY ANTIBIOTIKUMRA! 2
RészletesebbenSemmelweis Egyetem VIII. Infektológiai Továbbképző Tanfolyam
2015. március 20 21. Fókuszban az antibiotikum terápia PROGRAM 2015. MÁRCIUS 20. PÉNTEK 07.30 09.00 Regisztráció 09.00 09.30 Antibiotikum kezelés jelene és jövője 09.30 10.00 10.00 10.30 Prof. Dr. Ludwig
RészletesebbenA 2005. ÉVI NOSOCOMIALIS JÁRVÁNYOK ÉRTÉKELÉSE EPINFO 2006; 26:333-337.
A 2005. ÉVI NOSOCOMIALIS JÁRVÁNYOK ÉRTÉKELÉSE EPINFO 2006; 26:333-337. 2005. évben az ÁNTSZ fővárosi és megyei intézetei az OEK Kórházi járványügyi osztályára 20 nosocomialis járványt és egy pseudojárványt
RészletesebbenA mikrobiológiai laboratórium szerepe és részt vállalása az infekciókontrollban Barcs István SE Orvosi Mikrobiológiai Intézet Klinikai Mikrobiológiai Diagnosztika 2008. november 6. Kórházi (nozokomiális)
RészletesebbenAntibiotikumok I. Selman Abraham Waksman 1888-1973
Antibiotikumok I. Az antibiotikumok az élő szervezetek elsősorban mikroorganizmusok által termelt úgynevezett másodlagos anyagcseretermékek (szekunder metabolitok) legfontosabb csoportja. Ökológiai szerepük,
Részletesebbendr Borza Erzsébet Csolnoky Ferenc Kórház, Veszprém Konzulens: dr Bartal Alexandra
dr Borza Erzsébet Csolnoky Ferenc Kórház, Veszprém Konzulens: dr Bartal Alexandra Tartalomjegyzék Neutropéniás láz definíciója/kritériumai Profilaxis Protokoll szerinti kezelés Kórházi viszonyok bemutatása
RészletesebbenGYERMEKGYÓGYÁSZAT Laryngitis subglottica
Laryngitis subglottica Csecsemõ- és Gyermekgyógyászati Szakmai Kollégium Definíció A laryngitis subglottica a gége és a subglotticus nyálkahártya ödémájával járó, gyakran súlyos inspiratorikus dyspnoét
RészletesebbenPerioperatív antibiotikumprofilaxis
A Semmelweis Egyetem Klinikai Központ KKTT 52/2009 (V.25) Határozata alapján elfogadottnak tekintendı Perioperatív antibiotikumprofilaxis 2009. Készítette: Dr. Pulay István, Dr. Sziller István, Dr. Tenke
RészletesebbenA mikrobiológiai diagnosztika folyamata, feltételei és a leletek értelmezése
A mikrobiológiai diagnosztika folyamata, feltételei és a leletek értelmezése Barcs István SE Infektológiai Hálózat 2007. október 30. A klinikai mikrobiológia Az orvosi mikrobiológia és a klinikai mikrobiológia
RészletesebbenNemzeti Akkreditáló Testület. MÓDOSÍTOTT RÉSZLETEZŐ OKIRAT (1) a NAT-1-1436/2014 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz
Nemzeti Akkreditáló Testület MÓDOSÍTOTT RÉSZLETEZŐ OKIRAT (1) a NAT-1-1436/2014 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz A Csongrád Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Főosztály Laboratóriumi Osztály
RészletesebbenHAEMOKULTÚRA VIZSGÁLATOK JELENTİSÉGE AZ INFEKCIÓZUS KÓRKÉPEK MIKROBIOLÓGIAI DIAGNOSZTIKÁJÁBAN dr.gálffy Zsuzsanna SE ÁOK Transzplantációs és
HAEMOKULTÚRA VIZSGÁLATOK JELENTİSÉGE AZ INFEKCIÓZUS KÓRKÉPEK MIKROBIOLÓGIAI DIAGNOSZTIKÁJÁBAN dr.gálffy Zsuzsanna SE ÁOK Transzplantációs és Sebészeti Klinika A SEPSIS FOGALMA BAKTERIAEMIA:élı baktérium
RészletesebbenEmberi Erőforrások Minisztériuma
Emberi Erőforrások Minisztériuma 55 723 04 Epidemiológiai szakápoló Komplex szakmai vizsga A vizsgafeladat megnevezése: Mikrobiológiai, járványtani ismeretek, infekciókontroll, szakmai A vizsgafeladat
RészletesebbenReactiv, (?)pelvicus syndroma
Reactiv, (?)pelvicus syndroma 2015.12.03. Dr.Megyesi Orsolya Társszerzők: Dr.Nikolova Radka, Dr.Rudisch Tibor, Dr.Pasteán Noémi Esetbemutatás 11 éves fiú. Felvételkor 3 napos enterális panaszok, 2 napos
RészletesebbenIntravascularis eszközökkel összefüggő infekciók. Sinkó János 2011
Intravascularis eszközökkel összefüggő infekciók Sinkó János 2011 Jelenségek Kolonizáció Phlebitis Kimeneti nyílás fertőzése Alagútinfekció Zseb infekció Véráram infekció Clinical Infectious Diseases 2009;
RészletesebbenKatasztrófális antifoszfolipid szindróma
Katasztrófális antifoszfolipid szindróma Gadó Klára Semmelweis Egyetem, I.sz. Belgyógyászati Klinika Antifoszfolipid szindróma Artériás és vénás thrombosis Habituális vetélés apl antitest jelenléte Mi
Részletesebben