TÅjÄkoztatÅs szakmai rendezvänyekről Fertőző betegsägek adatai AerobiolÖgiai jelentäs (låsd:

Átírás

1 8. Ävfolyam 13. szåm Åprilis 6. EgÄszsÄgÇgyi vilågnap FertőtlenÑtÄs a ragadös szåj- Äs kürümfåjås megelőzäse ÄrdekÄben TÅjÄkoztatÅs szakmai rendezvänyekről Fertőző betegsägek adatai AerobiolÖgiai jelentäs (låsd: Impresszum

2 EGÄSZSÄGÅGYI VILÇGNAP 2001 "Lelki-szellemi egäszsäget mindenkinek" Az EgÄszsÄgÅgyi VilÇgszervezet a Ävet a Lelki EgÄszsÄg ÄvÄnek nyilvçnétotta. Az Çprilis 7-i "EgÄszsÄg VilÇgnap" kiemelt tämçja "Lelki-szellemi egäszsäget mindenkinek" jegyäben az "Igent a gondoskodçsra - Nemet a kirekesztäsre" jelmondat kät egyetemes Åzenetet kñzvetét: Minden tçrsadalomban ÑsszpontosÉtani kell az erőket a mentçlis egäszsäg zavarainak kezeläsäre. A megbälyegzäsből Äs a megkålñnbñztetäsből eredő tçrsadalmi kitaszétottsçg Äs a korszerűtlen intäzmänyi rendszer gçtolja az Ärintettek hozzçjutçsçt a megfelelő kezeläshez. A WHO főigazgatöja a megoldås lehetősägät az egäszsägfejlesztäsben/egäszsägmegőrzäsben låtja. "Minden ember egäszsägesen akar Älni. A tårsadalom feladata, hogy erre käpessä tegye őket." FelhÑvta a vilåg figyelmät arra, hogy: a fejlődő orszågokban 37 milliö ember szenved skizofräniåban, Äs csak egynegyedçk räszesçl kezeläsben, a sályos depressziö a vilåg felnőtt lakossågånak 5%-Åt Ärinti, Ärintettek egynegyede sem kap kezeläst, Äs az tübb mint 50 milliö ember szenved epilepsziåban, küzel 40 milliöan küzçlçk a fejlődő orszågokban Älnek, a betegek 60-90%-a szåmåra az egäszsägçgyi ellåtås nem hozzåfärhető. A vilågon küzel 400 milliö ember szenved mentålis vagy neurolögiai zavarokban, vagy pszichoszociålis gondoktöl, mint az alkohol vagy kåbñtöszer fçggősäg. A WHO MentÅlis EgÄszsÄggel foglalkozö programot dolgozott ki a mentålis zavarok Åltal okozott egyäni Äs tårsadalmi terhek csükkentäsäre. Szorgalmazza az ilyen irånyá ismeretek beäpñtäsät az ÅltalÅnos egäszsägçgyi szemläletbe Äs szociålis ellåtåsba. ForrÇs: who.int/director-general/speeches/2000/ A WHO főigazgatöja a megoldås lehetősägät az

3 egäszsägfejlesztäsben/egäszsägmegőrzäsben låtja. "Minden ember egäszsägesen akar Älni. A tårsadalom feladata, hogy erre käpessä tegye őket." FelhÑvta a vilåg figyelmät arra, hogy: a fejlődő orszågokban 37 milliö ember szenved skizofräniåban, Äs csak egynegyedçk räszesçl kezeläsben, a sályos depressziö a vilåg felnőtt lakossågånak 5%-Åt Ärinti, Ärintettek egynegyede sem kap kezeläst, Äs az tübb mint 50 milliö ember szenved epilepsziåban, küzel 40 milliöan küzçlçk a fejlődő orszågokban Älnek, a betegek 60-90%-a szåmåra az egäszsägçgyi ellåtås nem hozzåfärhető. A vilågon küzel 400 milliö ember szenved mentålis vagy neurolögiai zavarokban, vagy pszichoszociålis gondoktöl, mint az alkohol vagy kåbñtöszer fçggősäg. A WHO MentÅlis EgÄszsÄggel foglalkozö programot dolgozott ki a mentålis zavarok Åltal okozott egyäni Äs tårsadalmi terhek csükkentäsäre. Szorgalmazza az ilyen irånyá ismeretek beäpñtäsät az ÅltalÅnos egäszsägçgyi szemläletbe Äs szociålis ellåtåsba. ForrÇs: who.int/director-general/speeches/2000/

4 HAZAI INFORMáCIà FERTŐTLENäTãS A RAGADàS SZáJ- ãs KåRåMFáJáS TERJEDãSãNEK MEGELŐZãSE ãrdekãben A ragadös szåj- Äs kürümfåjås (aphta epizootica) a hasñtott kürmű Ållatok (håzi Äs vadon Älő kärődzők, Äs a sertäs) heveny, ÅltalÅnos tçnetekkel Äs hölyagkäpződässel jårö fertőző betegsäge. A szåj- Äs kürümfåjås vñrusa irånt az ember is fogäkony, azonban humån megbetegedäs ritkån fordul el ő. A kçrokozç ellençllç käpessäge A szåj- Äs kürümfåjås körokozöja a Picornavirusok csalçdjçnak AphtovÉrus nemzetsägäbe tartozik. A vñrusnak hät szerotñpusa ismert (O, A, C, SAT-1, SAT-2, SAT-3, Äs âzsia-1) Äs ezeken belçl szåmos altñpus lätezik. Virionja nm nagysågá, RNS-t tartalmaz. A vñrus ellenållö käpessäge attöl fçgg, hogy milyen küzegben van jelen. A nyålban lävő vñrus päldåul hamarabb inaktivålödik mint a håm-, vagy a hölyagcafatban. KÇlÜnÜsen nagy ellenållö käpessäget tanásñt, ha a håmcafat gyorsan beszårad. A beszåradt anyagban lävő vñrus a kçlső kürnyezetben hönapokig Äletben maradhat. KÇlÜnÜsen kedvez a vñrus Äletben maradåsånak a szåraz Äs/vagy hideg levegő, valamint a sütät. A beszåradt vñrus fertőzőkäpessägät szarvasmarha szőrün zsåkokon darån szänån Çvegen homokon 4 hätig, 1-20 hätig, 8-20 hätig, 8-15 hätig, 2 hätig, 11 napig is megőrizheti. Ezek az időtartamok termäszetesen nagymärtäkben fçggnek a kçlső tänyezőktől, amelyek az ÄrtÄkeket mindkät irånyban mödosñthatjåk. A vñrus hőtűrő käpessägävel kapcsolatos irodalmi adatok ellentmondöak, ami nem meglepő, hiszen a vizsgålatok kürçlmänyei, a vñrust tartalmazö küzeg fehärjetartalma, a körokozö kimutatåsåra alkalmazott mödszerek ÄrzÄkenysÄge az egyes kñsärletekben kçlünbüző volt. A tejben lävő vñrus 63-65oC-on 30 perc, 70oC-on 15 perc alatt, mñg 80oC-on azonnal inaktivålödik.

5 A kçlünbüző tejtermäkekbe kerçlt vñrus fertőző käpessägänek id őtartama: TermÉk 37oC-on Szobahőn Hűtő-szekrÉnyben Teljes tej 12 Ära 25 Ära 12 nap SovÜny tej 10 Ära 30 Ära 9 nap Tejszán 26 Ära 3 Ära 10 nap Vaj - ÄrÅk 10 nap àrâ - 4 nap 45 nap A värben, värszärumban vagy tejben lävő vñrus hővel szembeni ellenållö käpessäge csaknem megegyezik a hölyagtartalomban lävő vñrusäval. A beteg Ållatok frissen fejt tejäben lävő vñrus ellenållö käpessäge nagy, mivel a tejbe kisebb-nagyobb håmcafatok is kerçlhetnek, Äs az ezekben lävő vñrus nagy hőrezisztenciåval rendelkezik. A szåj- Äs kürümfåjås vñrusa az er ősen savas kürnyezetben hamar elveszñti fertőzőkäpessägät. A savanyá tejfülből käszñtett vajböl körokozö nem volt kimutathatö. Amennyiben a sajtkäszñtäs sorån a sajtmassza vegyhatåsa ÖrÅn Åt ph 6 alå sçllyedt, a sajtot is vñrusmentesnek talåltåk. A körokozö rendkñvçl ÄrzÄkeny a hordozö küzeg vegyhatåsånak våltozåsai irånt. A hatåst vizsgålva azt talåltåk, hogy a szåj- Äs kürümfåjås vñrusa +4oCon ph 4,0 vegyhatåsnål: azonnal, ph 5 6,0-nÅl 1-2 perc, ph 6,5-nÄl 14 Öra, ph 8,0-nÅl 3 hät, ph 9,0-nÄl 1 hät, ph 10,0-nÄl 14 Öra alatt inaktivålhatö. A vñrusnak ez a tulajdonsåga a rothadåskor keletkező lágos, valamint a tejtermäkek käszñtäsekor Äs a hás ÄrÄse küzben keletkező savanyá küzeg vñrusinaktivålö hatåsåban jut gyakorlatilag hasznosñthatö mödon kifejezäsre. Amennyiben a hások tejsavas erjedäse sorån a vegyhatås ph 6,0 alå esik, az izomszüvetben lävő vñrus elveszñti fertőzőkäpessägät. Ez 10-12oC-on 24 Öra, 4-8oC-on 48 Öra alatt küvetkezik be. A vågås utån azonnal lefagyasztott hásokban a tejsavas erjedäs nem megy vägbe, a vñrus tübb hönapon Åt fertőzőkäpes maradhat. KÇlÜn meg kell emlñteni, hogy a tejsavas erjedästől csak az izomszüvetben lävő vñrus inaktivålödåsa vårhatö, a levågott Ållatban a csontvelő, a belső szervek Äs a nyirokcsomök akkor is tartalmazhatnak vñrust, ha az izomzat attöl mår mentes. NÄhÅny tåjäkoztatö adat arra vonatkozöan, hogy a +4oC hőmärsäkleten tartott szervekből milyen időtartamokon belçl lehetett fertőzőkäpes vñrust kimutatni: csontvelő 8-84 nap; nyirokcsomö 7-70 nap; måj, läp vese Öra; agyvelő 48 Öra; fçstült hásåru nap; tçdő 8-10 nap; szalonna 10 nap; nyelv 8-10 nap. A savas küzeghez adott detergensek fokozzåk a vñrusinaktivålö hatåst, mert diszpergåljåk a fehärje-vñrus aggregåtumokat, Ñgy a savas küzeg jobban ki

6 tudja fejteni hatåsåt. A vñrus lágos vegyhatås irånt is ÄrzÄkeny, azonban az inaktivålödås csak az erősen lágos (ph 12,0) küzegben küvetkezik be. A 10 tf%-ban alkalmazott Na-hipoklorit-90 vñrusinaktivålö hatåsa a klör hatöanyagtartalmon kñvçl annak magas NaOH tartalmåval fçgg Üssze. Gyakorlatilag nem hatnak a vñrusokra a kationaktñv tenzidek, ezen belçl a kvaterner ammöniumbåzis hatöanyag-tartalmá fertőtlenñtőszerek. A formalinra vonatkozö hatåstani vizsgålatok jelentős räszäben a szerzők szerint a formalin virucid hatåsa messze elmarad a lágos vegyhatåsá fertőtlenñtőszerek mügütt. A fertőzäs terjedäse, a fertőtlenétäs kiterjedäse A körokozö a fertőzütt ÅllatbÖl a nyål, a tej, a hölyagbennäk Äs az ÇrÇlÄkek küzvetñtäsävel jut a kçlvilågba. KÇlÜnÜsen fertőzőkäpes a beteg Ållatokon keletkezett, felfakadt hölyagok falåban lävő vñrus. Az Ållatok nyåla Äs a tej mår az inkubåciös idő vägän tartalmazhatja a vñrust. A fertőzäs terjedäsäben a direkt kontaktusnak, az Ållatok våladäkaival szennyezett kçlünbüző tårgyaknak Äs eszküzüknek, a vågöhñdi Äs konyhai hulladäkoknak van elsősorban szerepe, de az ember is Åtviheti a körokozöt mechanikusan egyik ÅllatrÖl a måsikra. Terjedhet a körokozö a levegőbe kikerçlő vñrust tartalmazö nyålcseppek küzvetñtäsävel is. Egyre tübb adat bizonyñtja a tçnetmentes Äs a gyögyult Ållatok fertőzäst terjesztő szerepät. A räszletezett terjedäsi mechanizmusok meghatårozzåk a fertőtlenñtäs kiterjedäsät is. A megbetegedäs, vagy ennek gyanéja esetän, valamint a betegsäg fertőzñtt teråletről a mäg intakt teråletre tñrtänő behurcolçsçnak meggçtlçsa cäljçbçl komplex, mindenre kiterjedő, szervezett fertőtlenétäst kell vägezni. A fertőtlenñtäs kiterjedäsät ágy kell meghatårozni, hogy a nyilvånvalöan kontaminålödott tårgyakon, eszküzükün, våladäkon kñvçl fertőtlenñteni kell a mås fertőzäsek előfordulåsa esetän fertőtlenñtäsre nem kerçlő, potenciålisan fertőzütt eszküzüket, tårgyakat, felçleteket is. ãgy fertőtlenñteni kell pl. a fertőzütt terçletekről Ärkező gäpkocsik gumiabroncsåt, a beutazö szemälyek låbbelijänek talpåt, a hasznålt textñliåkat (b ÅlÅzott vagy hasznålt ruhåzat) is. Ezeken kñvçl fertőtlenñteni kell minden olyan anyagot, mely a fertőzütt, vagy fertőzäsre gyanás kürnyezetäből szårmazik.

7 állategäszsägågyi cälra engedälyezett fertőtlenétőszerek listçja ( mçrcius) I. II. III. IV. V. VI. AGROMED-A 3 1-5% perc C MEDSTAR Kft. Budapest ARGOSEPTAL D 3 2-5% 4 Ära D ARGOCHEM Kft. NyÇregyhÅza BALLISTA 3 10 tbl/10 l vçz råszårçtani D NCH-Hungary Kft. Budapest BIOCLEAN 3 1-5% perc C DIEMER Kft. SzigetÉjfalu 30 perc, DESAM-GK 3, 4 2% råszårçtani D K & M Bt. Szeged DESPADAC 3 0,5-2% 30 perc-6 Ära D DUNAVET-B Rt. DunafÑldvÅr EWABO ALDEKOL DES ,50% 2-4 Ära C HIGIÖNIA Bt. Kisbajcs GREEN-FARM S 3 0,5-2%, min. 35ÜC 5-30 perc C Oszlopok: I. = fertőtlenñtőszer neve, II. = felhasznålåsi terçlet(ek) arab sz Åmai: 3 felçlet, 4 eszküz, III. = alkalmaz Åsi koncentråci Ö(k), IV. = behatåsi id ő(k), V. = antimikrobiålis spektrum: C = baktericid, fungicid, virucid, D = baktericid, fungicid, virucid, tuberkulocid. MegjegyzÄs: sz Åj- Äs kürümf ÅjÅs vñrusa ellen kivizsgålt käsz Ñtm Änyek: BALLISTA (jelenleg engedälyezäs alatt), EWABO ALDEKOL DES 13, VETROCID, VIRKON-S. A tçjäkoztatçst adta: Dr. Pechç ZoltÇn osztçlyvezető OrszÇgos Epidemiolçgiai KÑzpont Dezinfekciçs osztçly AGROS Kft. Debrecen, DAIRY-[Do1]DáV Kft. NyÇregyhÅza IZOSAN-G 3, 4 0,05-0,15% perc C ASTRA MagyarorszÅgi Kàpviselet Budapest MEDISEPT (TH4+) 3 2% råszårçtani C MEDIMPEX Rt. Budapest METASEPT AGRO 3 0,5-1% perc C DEO Bt. Szeghalom MULTICIDE % råszårçtani D PHYLAXIA Pharma Rt. Budapest Natrium-hypoklorit ' , 10% perc C BORSODCHEM Rt. Miskolc OMNICIDE 3 0,25-10% 30 perc C ASSISTA Kft. Budapest SANVET EXTRA 3 1-4% perc D BAYER Kft. Budapest SUMATOX 3, tbl/10 l vçz min. 30 perc C LEVER SUTTER MagyarorszÅg Kft. Budapest TECHNOPON TF- KLäR 3 0,5-2% 1-30 perc C BIOTECH Vecsàs VENNO-FF-super 3 1% 60 perc-3 Ära C ANSER Pro-Tec Kft. Szentes VENNO-VET-1 3 1% 60 perc-4 Ära C ANSER Pro-Tec Kft. Szentes VETROCID 3 0,5-2% 20-40ÜC 5-30 perc C PHYLAXIA-SANOFI Rt. Budapest VIRKON-S 3 0,5-2% 10 perc C PHARMAVET Kft. Budapest VIROCID 3 0,25-0,5% perc C HAT-AGRO Kft. Győr SzerkesztősÅgi megjegyzås. A ragadäs szåj- Çs kérémfåjås az Ållatok kiemelkedő gazdasågi jelentősçggel börä, rendkövül kontagiäzus fertőző betegsçge. Az Çszak-amerikai féldrçsz, egçszen a Panama-csatornÅig, AusztrÅlia, áj- ZÇland, a csendes-äceåniai szigetvilåg Çs JapÅn mentes a szåj- Çs kérémfåjåstäl. A vilåg tébbi rçszçn, Ögy TÉrÉkorszÅg Åzsiai területein, a KÉzel- Keleten, egçsz AfrikÅban, àzsiåban Çs DÇl-AmerikÅban viszont mçg szçles kérben előfordul. EurÄpa, a volt SzovjetuniÄ kivçtelçvel, az utäbbi 20 Çvben megszabadult e

8 betegsçgtől, bår nçhåny gäc időnkçnt mçg szärvånyosan előfordult. A kedvező euräpai jårvånyügyi helyzetet alapvetően våltoztatta meg az EgyesÜlt KirÅlysÅgba ez Çv elejçn tértçnt behurcolås, Çs az azäta kialakult jårvåny. Azokon a területeken, ahol előfordul, a beteg Ållatok elkerülçse, vizsgålatuk sorån kesztyű viselçse, tovåbbå a nyers tej fogyasztåsånak tilalma megävja az embert a fertőződçstől. A fertőzçs terjedçsçnek megakadålyozåsa cçljåbäl szigorä ÅllategÇszsÇgÜgyi intçzkedçseket vezettek be. A szåj- Çs kérémfåjås Åltal Çrintett orszågokbäl kiutazäknak azt javasoljåk, hogy az utazås előtt Ét nappal ne låtogassanak gazdasågokba, ÅllattartÄ telepekre, ÅllatvÅsÅrokra, Ållatkertbe, kerüljenek minden kapcsolatot a vörusra fogçkony Ållatokkal. MagyarorszÅgon a fertőző betegsçgek Çs jårvånyok megelőzçse ÇrdekÇben szüksçges jårvånyügyi intçzkedçsekről szälä 18/1998. (VI. 3.) NM rendelet alapjån a ragadäs szåj- Çs kérémfåjås nem bejelentendő betegsçg, azonban az esetleges előfordulås esetçn a beteget el kell külénöteni, kérnyezetçben folyamatos-, Çs zåräfertőtlenötçst kell vçgezni, valamint a területileg illetçkes hatäsågi Ållatorvost ÇrtesÖteni kell. A mältban az Ållatok szåj- Çs kérémfåjås megbetegedçsçvel egyidőben, embereken Çszlelt megbetegedçsek tébbsçgçről kiderült, hogy azokat nem a szåj- Çs kérémfåjås vörusa, hanem gyakran egyçb enterovörusok, a herpes simplex vörus, vagy mås kärokozäk idçztçk elő. EzÇrt a humån megbetegedçs csak a vörusantigçn specifikus kimutatåsåval, vagy a vörus izolålåsa alapjån diagnosztizålhatä. ForrÇs: Varga JÇnos (szerk.): A zoonozisok jçrvçnytana. Budapest: Mezőgazda, 1993;

9 TáJãKOZTATáS SZAKMAI RENDEZVãNYEKRŐL A Johan BÄla OrszÇgos Epidemiolçgiai KÑzpont Çprilis 18-Çn (szerda) çrakor DDD teväkenysäggel kapcsolatos munkaärtekezletet tart a fertőtlenétäs-sterilizçlçs Äs az egäszsägågyi kçrtevők elleni vädekezäs aktuçlis kärdäseiről Helye: OKK Fodor terem (Budapest, IX., NagyvÅrad tàr 2.) Vezeti: Dr. Melles MÜrta mb. főigazgatä főorvos ElőadÜsok 1. Dr.Pechç ZoltÇn: Az ântsz Ävi fertőtlenñtäsi, valamint a betegellåtås terçletän vägzett sterilizålåsi teväkenysägänek ÄrtÄkelÄse 2. Dr.Milassin MÇrta: A fertőtlenñtőszerek hatåsossågånak ellenőrzäsi mödszerei a terçleti munkåban 3. Dr.Erdős Gyula: Az ântsz Ävi egäszsägçgyi kårtevők elleni vädekezäsre vonatkozö teväkenysägänek ÄrtÄkelÄse 4. Dr.Szlobodnyik Judit: TÅjÄkoztatÅs a biocidek küzä tartozö irtöszerek forgalomba hozatalånak Äs felhasznålåsånak áj szakmai irånyelveiről a kämiai-biztonsågi türväny alapjån HozzÇszçlÇsok, vita *** A Magyar Zoonçzis TÇrsasÇg Rudnai - Kemenes TudomÇnyos íläst rendez ãlelmiszer-biztonsçg: a humçn- Äs ÇllategÄszsÄgÅgy stratägiai kärdäsei cñmmel A rendezväny helye: OrszÅgos VÄrellÅtÖ SzolgÅlat SzÑnhÅzterme Budapest, XI., Karolina u A rendezväny időpontja: Çprilis çra Megnyitç Dr. Korzenszky Emőd a Magyar ZoonÖzis TÅrsasÅg főtitkåra ElőadÇsok Dr.Mikola IstvÇn: A näpegäszsägçgyi program prioritåsai Äs az ÄlelmiszerbiztonsÅg Dr.BÉrç GÄza: Az Älelmiszer-biztonsÅg küvetelmänyei az EU-ban Äs a hazai helyzet SzÅnet Dr.KovÇcs SÇndor: Az Älelmiszer-biztonsÅgot szolgålö laboratöriumi vizsgålatok az ÅllategÄszsÄgÇgy terçletän Dr.Rçdler Imre: Az Älelmiszer-biztonsÅg humån egäszsägçgyi vonatkozåsai

10 HozzÇszçlÇsok A Magyar Zoonçzis TÇrsasÇg szervezeti kärdäsei *** A "Johan BÄla" OrszÇgos Epidemiolçgiai KÑzpont tovçbbkäpzäst tart a kñzegäszsägågyi-jçrvçnyågyi felågyelők räszäre. Időpont: Çprilis çra Helye: OKK Fodor terem (Budapest, IX., NagyvÅrad tär 2.) Vezeti: Dr. Melles MÅrta mb. főigazgatö főorvos Program 1. Az enterçlis fertőző betegsägekkel kapcsolatos gyakorlati jçrvçnyågyi teväkenysäg ElőadÖ: Dr. Krisztalovics Katalin főtanåcsos, OEK 2. VirÇlis gastroenteritisek ElőadÖ: Dr. Szűcs GyÜrgy osztålyvezető főorvos, ântsz Baranya Megyei IntÄzete 3. KçrhÇzhigiÄne a jçrçbetegellçtçsban ElőadÖ: Dr. Schmidt Adrienn szakorvos, OEK 4. A toxoplasmosis aktuçlis kärdäsei ElőadÖ: Dr. JankÖ MÅria osztålyvezető főorvos, OEK 5. VÇltozÇsok a BCG oltçssal kapcsolatban ElőadÖ: Dr. Karacs IldikÖ osztålyvezető főorvos, OEK KÄrdÄsek, hozzçszçlçsok

11 A HAZAI JáRVáNYíGYI HELYZET általános JELLEMZãSE A mçrcius 26 - Çprilis 1. kñzñtti időszakban bejelentett heveny fertőző megbetegedäsek alapjån az orszåg jårvånyçgyi helyzete az alåbbiakban foglalhatö Üssze: Az enterçlis bakteriçlis fertőző megbetegedäsek szåma az előző hetihez käpest harmadåval emelkedett a salmonellosis Äs campylobacteriosis bejelentäsek hasonlö arånyá nüvekedäse miatt. A salmonellosis Äs dysenteria jårvånyçgyi helyzete kedvezőbb volt, mint az Ävekben, a campylobacteriosis bejelentäsek szåma pedig csak märsäkelten haladta meg az előző Äv azonos hetäben regisztråltat. A häten egy terçleti jårvåny Ärdemes kiemeläsre. A fővçros XVI. keråletänek egyik ÖvodÅjÅbÖl mårcius 29-Än salmonellosis megbetegedäsek halmozödåsåt jelentettäk. Az ezt küvetően kezdődütt jårvånyçgyi vizsgålat sorån megållapñtottåk, hogy egy küzüs båziskonyha Åltal ellåtott hårom ÖvodÅban Äs egy iskolåban mårcius 22 - Åprilis 2. küzütt Üsszesen 59 gyermek betegedett meg låzas enteritisben. 15 beteg szäkletäből S.Enteritidis tenyäszett ki, kilenc türzs 6b fçgtépusénak bizonyult. A hårom ÖvodÅban 54 gyermek, a veszälyeztetettek 20%-a betegedett meg. A küzüssägekben egyfäle mençt fogyasztottak, a felnőtt dolgozöknål nem Äszleltek tçneteket. A betegek mås-mås håziorvosoknål valö jelentkezäse miatt käsőn derçlt fäny a megbetegedäsek halmozödåsåra, ez Ärt a vizsgålatok idejän Ätelminta mår nem Ållt rendelkezäsre. Az esemäny kivizsgålåsa mäg nem zårult le. A 12. hetinäl 20%-kal tübb enteritis infectiosa bejelentäs Ärkezett, de a heti esetszåm csak kismärtäkben haladja meg az előző Äv azonos hetäben regisztråltat. A vérushepatitisek jårvånyçgyi helyzete kifejezetten kedvező volt. A lägéti terjedäsű fertőző betegsägek csoportjåban az előző hetinäl 20%-kal tübb varicella, Äs märsäkelten kevesebb scarlatina megbetegedäs kerçlt a nyilvåntartåsba, FejÄr megyäben ezen a häten is folytatödott a bårånyhimlő megbetegedäsek halmozödåsa. A scarlatina jårvånyçgyi helyzete kedvezőbben, a varicellåä kedvezőtlenebbçl alakult, mint az előző Äv azonos hetäben. A vädőoltçssal megelőzhető, cseppfertőzässel terjedő betegsägek vonatkozåsåban egy küzüssägi parotitis epidemica jçrvçny Ärdemel emlñtäst.a BÅcs-Kiskun megyei Soltvadkerten tåborozö, KÅrpÅtaljÅrÖl Ärkezett szåzütven Äves korá gyermek küzçl mårcius 21-Än hatan betegedtek

12 meg mumpsz tçneteivel. A szerolögiai vizsgålatok folyamatban vannak. A gyermekek UkrajnÅban mumpsz elleni kütelező vädőoltåst nem kaptak, ezärt a tåbor laköit - tovåbbi megbetegedäsek megelőzäse cäljåböl - MMR oltåsban räszesñtettäk. Morbillit nem jelentettek, csak kät szörvånyos rubeola megbetegedäs kerçlt a nyilvåntartåsba. Az idegrendszeri fertőző betegsägek küzçl a gennyes meningitisek szåma nem våltozott länyegesen, a vñrusetiolögiåjá megbetegedäsek előfordulåsa csükkent az előző hetihez käpest. Az egyäb zoonçzisok küzçl a leptospirosis (Heves, VeszprÄm, Zala megye) Äs a toxoplasmosis (Somogy 3; Budapest, Pest megye 2-2; Baranya, BÅcs- Kiskun, BÄkÄs, Hajdá-Bihar, Szabolcs-SzatmÅr-Bereg, Zala megye 1-1) Ärdemel emlñtäst: mindkät betegsäg jårvånyçgyi helyzete kedvezőtlenebb volt, mint az előző Ävben. A hàten egy makäi (CsongrÅd megye) csalåd hårom tagjånak trichinellosis megbetegedàse kerãlt a nyilvåntartåsba. FebruÅrban, egy romåniai rokonlåtogatås alkalmåval a csalåd mindhårom tagja fogyasztott a håzi disznävågås sorån kàszçtett fãstñlt kolbåszbäl. A fogyasztåst kñvető nap mélva betegedtek meg, mindhårman kärhåzba kerãltek. A diagnäzist az epidemiolägiai adatok (a romåniai rokonok is megbetegedtek) às a klinikai tãnetek alapjån ÅllÇtottÅk fel, a kärisme szerolägiai vizsgålattal tñrtànő megerősçtàse folyamatban van.

13

14

15 Az EpidemiolÇgiai InformÉciÇs Hetilap (Epinfo) a Johan BÅla OrszÉgos EpidemiolÇgiai KÑzpont (OEK) kiadvénya. A kiadvånyban szereplő küzlemänyek szakmai egyeztetäst küvetően jelennek meg, ennek megfelelően az orszågos jellegű ÜsszeÅllÑtÅsok, illetve a szerkesztősägi megjegyzäsben foglaltak az OrszÅgos EpidemiolÖgiai KÜzpont Äs az orszågos tisztifőorvos szakmai välemänyät Äs javasolt gyakorlatåt tartalmazzåk. A kiadvånyt a Johan BÅla OrszÉgos KÑzegÅszsÅgÖgyi IntÅzet Ås a Centers for Disease Control and Prevention (CDC) a Magyar-Amerikai KÉzÉs AlapnÅl elnyert pålyåzat Åltal biztosötott együttműkédçs rçvçn fejlesztettçk ki. Az Epinfo minden häten pänteken kerçl poståzåsra. A kiadvånnyal kapcsolatos ÄszrevÄtelekkel, küzläsi szåndäkkal szñveskedjäk az Epinfo főszerkesztőjähez fordulni: Johan BÄla OrszÇgos Epidemiolçgiai KÑzpont 1966 Budapest, Pf. 64., Telefon: , , Telefax: A heti kiadvånyban szereplő anyagok szabadon måsolhatök Äs felhasznålhatök, azonban a kiadvåny forråskänt valö hasznålatånål arra hivatkozni kell. mb. OrszÇgos Tisztifőorvos Dr. PintÄr Al Çn ISSN X