9. Ävfolyam 22. szåm jçnius 7.

Átírás

1 9. Ävfolyam. szåm 00. jçnius 7. BeszÅmolÉ a III. EurÉpai "UtazÅsi Medicina" KonferenciÅrÉl Influenza vakcina ÑsszetÄtelÄre vonatkozé ajånlås FelhÖvÅs orszågos parlagfűmentesötő hätre Fertőző betegsägek adatai AerobiolÉgiai jelentäs (låsd: ) Impresszum

2 NEMZETKÄZI INFORMÅCIÇ BESZÅMOLÇ A III. EURÇPAI UTAZÅSI MEDICINA KONFERENCIÅRÇL (FIRENZE, 00. MÅJUS 5 8.) HagyomÅnyosan OlaszorszÅg a vendäglåtéja a kätävente megrendezäsre keràlő UtazÅsi Medicina KonferenciÅnak. Ezt a megtiszteltetäst azzal Ärdemelte ki, hogy a fertőző betegsägek behurcolåsånak megakadålyozåsåra mår a XIV. szåzadtél karantän alå helyeztäk a tåvoli ÄgtÅjakrÉl Ärkező hajékat. A konferenciön az alöbbi kiemelt tümökkal foglalkoztak: a bioterrorizmus hatåsa a turizmusra, a bevåndorlék egäszsägàgyi Ållapota, exträm kñrnyezeti hatåsok az utazékra, a hosszç repàlőçt Äs a trombézis ÑsszefàggÄse, az utazék tåjäkozottsåga, vädőoltåsok gyermekeknek Äs terheseknek, a malåria megelőzäsänek Çj lehetősägei Äs az utazék hasmenäse. árdekessüg az elhangzottakbàl A turizmust 36 hénapra, Åtlagosan 0%kal, vetette vissza az Amerikai Egyesàlt ãllamok ellen vägrehajtott 00. szeptember i terrortåmadås. Az utazék Äs a bevåndorlék kñzñtt is voltak väletlenszerű Åldozatai a cselekmänyeknek. A turizmust a bioterrorizmus csak kñzvetve veszälyezteti. A bevöndorlös, a visszatelepâlüs mint a migråcié Äs az utazås sajåtos oka jelentős näpegäszsägàgyi, jårvånyàgyi kñvetkezmänyekkel is jårhat. Az ilyen médon behurcolt fertőzäsek Äs betegsägek felismeräse, lokalizålåsa Äs kezeläse Ñsszetett feladat. Az adatok gyűjtäsäre, a tapasztalatok ÅtadÅsÅra, a szakemberek käpzäsäre nemzetkñzi egyàttműkñdäs szàksäges. A NemzetkÑzi UtazÅsegÄszsÄgàgyi TÅrsasÅg (International Society of Travel Medicin) käszsäggel vållalnå, hogy szervezetäben, teväkenysägäben Äs neväben is befogadja a migråciés medicinåt. SzemÄlyes ÄlmÄnyek gazdagötottåk az expedäciàk felküszätüsüvel, exträm sportot űzők kockåzatåval kapcsolatos előadåsokat. A balesetek, szälsősäges időjåråsi hatåsok Äs a magassågi betegsäg a leggyakoribbak, melyek az utazék nagy tñmegät Ärintik. Az utazåsi irodåk napi ajånlatai kñzñtt szereplő cälpontokat Andok, HimalÅja Ävente tñbbszåzezren keresik fel. FelkÄszàltsÄgàk hiånyossåga, rossz kondöciéjuk nñveli a betegsägek előfordulåsåt. Helyi kérhåzak, elsősegälynyçjté helyek korszerű Äs gyors beavatkozåsa ellenäre ebből a csoportbél keràl ki a legtñbb utazåssal Ñsszefàggő halåleset. A megelőzäs a tåjäkoztatåssal kezdődik, ehhez

3 segötsäget ad a WHO 00. Ävi megçjötott Äs kibővötett käzikñnyve is (International Travel and Health), amely a Medicina KÑnyvkiadÉ hålézatån keresztàl MagyarorszÅgon is beszerezhető. TÑbb orszåg räszvätelävel felmäräs folyik utazàk töjükozottsögöràl (higiänia, oltåsok, malåria profilaxis), az adatok szerint alig 30%uk kap orvosi tanåcsot az utazås előtt. A kinttartézkodås vagy hazatäräs utån felläpő betegsägekről a GeoSentinel Munkacsoport gyűjt adatokat, melyek interneten ( is elärhetők. Az elmçlt Ävekben fordult a szakmai ÄrdeklődÄs az utazåssal Ñsszefàggő, nemfertőző betegsägek felä; ezek kñzàl kiemelt jelentősägűek a trombàzisok Üs az embàliök. A nägy ÉrÅnÅl hosszabb repàlő, auté, vagy busz utazåsokat kñvetően 0,%ban fordul elő napon belàl Äszlelt ÄrelzÅrÉdÅs. NÑveli a kockåzatot a tçlsçlyossåg, az alkoholfogyasztås, a terhessäg. A megelőzäsre ÉrÅval az indulås előtt elkezdett szaliciåtszedäst, ÉrÅnkÄnt 5 perces sätåt javasolnak (ismerve azonban a repàlőgäpek szűk utasterät, ennek megvalésötåsa elkäpzelhetetlen). SajÅt gyakorlatunkbél is ismert az a täny, hogy az idő elàtäsäre sokan a tçlzott alkoholfogyasztåst vålasztjåk, vagy altatét vesznek be, mellyel 56 Érai alvåst Ärnek el. Mindkettő kedvez a trombézis kialakulåsånak. A gyermekek oltösaival kapcsolatosan megerősötäst kapott a hazai gyakorlat helyessäge. Az Äletkorhoz kñtñtten kñtelező vädőoltåsok meglätänek kontrollålåsa, egyes esetekben el őrehozåsa (MMR), sz àksäg szerint kiegäszötäse (hepatitis B, meningococcus betegsäg, rabies ellen) indokolt. A veszettsägre gyançs säràläsek elszenvedäsäre kàlñnñsen a 35 Äves korosztåly predestinålt a hyperendämiås teràleteken, elsősorban ãzsiåban, ezen belàl is IndiÅban. Amerikai adatok szerint Ävente lyssa profilaxis megkezdäse tñrtänik a kàlorszågban, tisztåzatlan harapås, karmolås elszenvedäse miatt. A preexpozöciés profilaxis kñltsägtakaräkos Äs a nosocomialis fertőzäs esälyät is csñkkenti (a fejlődő orszågok jelentős räszäben mäg az egyszer hasznålatos tű nem elärhető). Terhes nők utazåsåval kapcsolatosan nem csak egäszsägàgyi, hanem jogi kärdäsek is felmeràlnek. IndulÅs előtt szakorvosi vizsgålat ajånlott, nähåny repàlőtårsasåg a graviditås 7. hénapja utån csak igazolåssal vållalja az utaztatåst. A vädőoltåsokat az első trimesterben lehetőleg keràlni kell. A legtñbb ÇjdonsÅgot a malöria megelőzüstől vårtåk a räsztvevők. TÑbb oka is volt a csalédåsnak. A mefloquin (Lariam) melläkhatåsairél afrikai kollägåk szåmoltak be, Ñsszesen 80 ÑsszegyűjtÑtt eset alapjån. Betegeik kñzñtt neuropszichiåtriai tànetek: fejfåjås, ÅlmatlansÅg, rossz kñzärzet, akut pszichézis, M.sacer fordult elő. Ez utébbi 5 esetben azonban hårom utazénak előzőleg kezelt epilepsziåja volt (ez eleve kontraindikålta volna a szer felöråsåt). çj kombinålt käszötmäny keràlt forgalomba Ävvel ezelőtt Malaron näven (atovaquon+proguanil). A mefloquin alternatövåjakänt keràlt piacra, amelyet

4 MagyarorszÅgon mäg nem tñrzskñnyveztek. AlkalmazÅsa sorån sçlyos idegrendszeri melläkhatåst eddig nem Äszleltek. Napi egy tabletta sz àksäges indulås el őtt egy nappal kezdve, folyamatosan, majd mäg 7 napig a malåria sçjtotta teràletről valé tåvozås utån. A szedäs időtartama miatt välhetőleg jobb compliancere lehet szåmötani, azonban megkärdőjelezi a käszötmäny optimålis voltåt, hogy håromszor drågåbb a LariamnÅl, Äs csak eurépai orszågban tñrzskñnyveztäk (pl.: AfrikÅban, IndiÅban nem elärhető). Csak rñvid utazåsokra megfelelő a käszötmäny, 8 napnål hosszabb ideig nem javasolt a szedäse. A Malaron tablettårél viszonylag keväs adat gyűlt Ñssze, kätsägtelen, hogy bővöti a profilaxisra hasznålhaté szerek meglehetősen szeräny soråt. A Bayer cäg Åltal forgalmazott szçnyogriaszté (Autan) hatéanyagåt, a dietiltoluamidot, Çj vegyàlettel cserältäk ki, mely szagåban, tapintåsåban Äs bőrbaråt tulajdonsågaival kedvezőbb el ődjänäl. HatÅstartama 8 Éra, kielägöti a kozmetikai käszötmänyekkel szemben tåmasztott igänyeket is. AjÅnljÅk ÄrzÄkenyebb bőrűek Äs gyermekek vädelmäre is. A töjükoztatöst adta: oltàkåzpont dr. Jelenik Zsuzsanna osztölyvezető főorvos Johan BÜla OrszÖgos Epidemiolàgiai Kåzpont Nemzetkåzi

5 INFLUENZA INFLUENZAVAKCINA ÄSSZETáTELáRE VONATKOZ Ç AJ ÅNL ÅS 00/003 MeghatÅrozÅsra keràlt az Äszaki fältekäre a 00. november Äs 003. Åprilis kñzñtti influenza szezonra ajånlott oltéanyag ÑsszetÄtele. A WHO ajånlåsa szerint a fenti időszakra vonatkozé influenza vakcinånak a kñvetkező komponenseket kell tartalmaznia: A/New Caledonia/0/99(HN)szerű värustårzset; A/Moscow/0/99(H3N)szerű värustårzset; B/Hong Kong/330/00szerű värustårzset. ForrÖs: Wkly Epidemiol Rec 77: 665. SzerkesztősÅgi megjegyzås: Az influenza ellen oltott szemälyek mintegy 5080%os vädelemre szåmçthatnak, amennyiben egy elkévetkező jårvånyban cirkulålö vçrustérzsek szerkezete hasonlö a vakcina Åltal tartalmazott vçrusokähoz. Azokban az esetekben, melyeknäl a vakcina nem vädi ki az influenzåt, a megbetegedäs keväsbä sülyos formåban zajlik le, a szévődmänyek előfordulåsa is ritkåbb.

6 INFLUENZA INFLUENZAVAKCINA ÄSSZETáTELáRE VONATKOZ Ç AJ ÅNL ÅS 00/003 MeghatÅrozÅsra keràlt az Äszaki fältekäre a 00. november Äs 003. Åprilis kñzñtti influenza szezonra ajånlott oltéanyag ÑsszetÄtele. A WHO ajånlåsa szerint a fenti időszakra vonatkozé influenza vakcinånak a kñvetkező komponenseket kell tartalmaznia: A/New Caledonia/0/99(HN)szerű värustårzset; A/Moscow/0/99(H3N)szerű värustårzset; B/Hong Kong/330/00szerű värustårzset. ForrÖs: Wkly Epidemiol Rec 77: 665. SzerkesztősÅgi megjegyzås: Az influenza ellen oltott szemälyek mintegy 5080%os vädelemre szåmçthatnak, amennyiben egy elkévetkező jårvånyban cirkulålö vçrustérzsek szerkezete hasonlö a vakcina Åltal tartalmazott vçrusokähoz. Azokban az esetekben, melyeknäl a vakcina nem vädi ki az influenzåt, a megbetegedäs keväsbä sülyos formåban zajlik le, a szévődmänyek előfordulåsa is ritkåbb.

7 HAZAI INFORMÅCIÇ FELHäVÅS ORSZÅGOS PARLAGFŰMENTESäTŐ HáTRE TÑbb civil egyesàlet, hat minisztärium Äs a Magyar AllergolÉgiai Äs Klinikai ImmunolÉgiai TÅrsasÅg munkatårsainak räszvätelävel HarkÅnyban 00 januårjåban konferenciåt szervezett a parlagfűmentesötäs koordinålåsa cäljåbél. A konferencia räsztvevői felhövåssal fordultak az orszåg lakossågåhoz, hogy minden Äv jçnius harmadik hetäben legyen az OrszÖgos parlagfűmentesätő hüt. A Nemzeti KårnyezetegÜszsÜgâgyi Program ParlagfűmentesätÜsi alprogram vezetői Üs az ÅNTSZben dolgozà megyei programkoordinötorok kürik, hogy ebben az időpontban az egüszsügesebb kårnyezetürt tenni akarà kåzåssügek Üs együnek egyâttesen lüpjenek fel az egüszsügkörosätà, allergün gyomnåvünyek visszaszorätösa ÜrdekÜben. A parlagfű északamerikåbél behurcolt gyomnñväny, amely gyors regeneråciés Äs megtelepedäsi käpessäggel, tåg ÑkolÉgiai toleranciåval rendelkezik. Az allergün pollenjünek a levegőben előfordulà mennyisüge időjåråsfàggő. A lägszennyezäs fő oka a lakékñrnyezet elhanyagolåsa, ÅpolatlansÅga, illetve a mezőgazdasågi műveläsre szånt fñldek parlagon hagyåsa, a nem megfelelő märtäkű gyommentesötäs. MagyarorszÖgon a parlagfű mintegy 5 millià hektör terâleten fordul elő, ezen belâl a gyommal er ősen fertőzått terâletek nagysöga meghaladja a 700 ezer hektört a 00. Üvi gyomfelvütelezüs alapjön, melyet a fåldművelüsâgy szakemberei vügeztek el, az előfordulà gyomok kåzâl a leggyakoribb volt a parlagfű. E gyomnñväny komoly egäszsägi, mezőgazdasågi Äs gazdasågi kårokat okoz. Az allergiåsok Äs asztmåsok szåma sajnos vilågszerte nñvekszik. Az egy Üv alatt ëjonnan regisztrölt asztmös betegek szöma 990 Üs 00 kåzått 5575ről 703ra emelkedett hazönkban. A nyilvöntartott asztmösok szöma meghaladja a 0 ezret, az allergiöban szenvedők szöma millià kårâlire becsâlhető. A pünzâgyi teher tåbb milliörd forintot tesz ki. FelhÖvjuk a figyelmet, hogy a koråbban bejelentett parlagfűmentesötő hät jçnius 5. igen kñzel van, valészönű, hogy ezek lesznek az utolsé napok, hogy mäg a virågzås kezdete előtt tñrtänhessen meg a gyommentesötäs, kapålås, kaszålås. A parlagfű virögporszemeinek a megjelenüsüről az ÅNTSZ Aerobolàgiai HÖlàzatÖnak pollenjelentüse a müdiön keresztâl, ill. a honlapon ad töjükoztatöst. A töjükoztatöst adta: Dr. Farkas Ildikà NEKAP ParlagfűmentesätÜsi alprogram koordinötora, az ÅNTSZ Aerobiolàgiai HÖlàzatÖnak vezetője

8 A HAZAI JÅRVÅNYíGYI HELYZET ÅLTALÅNOS JELLEMZáSE A 00. möjus 73. kåzåtti időszakban bejelentett heveny fertőző megbetegedäsek alapjån az orszåg jårvånyàgyi helyzete az alåbbiakban foglalhaté Ñssze: TÑbb enterölis bakteriölis fertőző megbetegedüst jelentettek, mint az előző häten. A salmonellosisok szåma 0%kal emelkedett, a legtñbb bejelentäs SzabolcsSzatmÅrBereg megyäből Ärkezett, ahol a 0. heti jelentäsben ismertetett (Epinfo 00. 0; 07.) teràleti jårvånyhoz tartozé esetek keràltek nyilvåntartåsba. A regisztrålt campylobacteriosis megbetegedäsek szåma tñbb mint måsfälszeresäre nőtt, amelynek 0%Åt a fővårosban diagnosztizåltåk. Az enteritis infectiosa bejelentäsek sz Åma kñzel måsfälszeresäre nőtt az előző hetihez viszonyötva, azonban a nyilvåntartåsba vett esetszåm mintegy 70 %a a 00. Äv azonos időszakåban regisztråltnak. Az előző hetihez käpest duplåjåra emelkedett a hepatitis infectiosa megbetegedäsek szåma. Az esetek felät BorsodAbaÇjZemplÄn megyäben diagnosztizåltåk. A lügëti fertőző betegsügek csoportjåban a varicella megbetegedäsek szåma 0%kal, a scarlatina bejelentäsek szåma pedig 60%kal nőtt az el őző hetihez käpest, azonban mindkät betegsäg jårvånyàgyi helyzete a szezonnak megfelelően kedvező volt. Morbillit nem jelentettek, hårom rubeola Äs kät mumpsz megbetegedäst regisztråltak. Az idegrendszeri fertőző betegsügek epidemiolégiai helyzete kedvezően alakult. Az előző hetihez käpest kñzel a kätszeresäre emelkedett a Lymekàr bejelentäsek szåma. A legtñbb esetet a fővårosban Äs GyőrMosonSopron megyäben diagnosztizåltåk. A häten kät ornithosis gyançrél Ärkezett jelentäs Baranya Äs Tolna megyäből. A jårvånyàgyi Äs diagnosztikus vizsgålatok megkezdődtek.

9 EGáSZSáGíGYI MINISZTáRIUM Eng.sz.: 870/975 MINISTRY OF HEALTH OF THE HUNGARIAN REPUBLIC Bejelentett fertőző megbetegedüsek MagyarorszÖgon (+) Notified cases of communicable diseases in Hungary (+) /00.sz.heti jelentäs (weekly report) ( ) a. hüten (week) BetegsÜg Disease MediÖn az. hüten (week) MediÖn Typhus abdominalis Paratyphus Salmonellosis Dysenteria Dyspepsia coli EgyÜb E.coli enteritis Campylobacteriosis Yersiniosis Enteritis infectiosa Hepatitis infectiosa AIDS 8 Poliomyelitis Acut flaccid paralysis 3 5 Diphtheria Pertussis Scarlatina Morbilli Rubeola Parotitis epidemica Varicella Mononucleosis inf Legionellosis 6 Meningitis purulenta Meningitis serosa Encephalitis infectiosa CreutzfeldtJ.betegsÜg 6 Lymekàr Listeriosis Brucellosis Leptospirosis Tularemia Tetanus 5 7 Värusos haemorrh. löz 3 Malaria* Toxoplasmosis (+) előzetes, räszben tisztötott adatok (preliminary, partly corrected figures) (*) importålt esetek (imported cases) ( ) 00. jçnius től jelentendő (notifiable since ) () nincs adat (no data available) A statisztika käszötäs ideje:

10 EGáSZSáGíGYI MINISZTáRIUM Eng.sz.: 870/975 Bejelentett fertőző megbetegedüsek MagyarorszÖgon (+) Notified cases of communicable diseases in Hungary (+)v /00.sz.heti jelentäs (weekly report) Terâlet Territory Dysenteria Enteritis infectiosa Hepatitis infectiosa Scarlatina Varicella Mononucl. infectiosa Meningitis purulenta Budapest Baranya BÖcsKiskun BÜkÜs BorsodAbaëjZemplÜn CsongrÖd FejÜr 5 5 GyőrMosonSopron HajdëBihar Heves 7 57 JÖszNagykunSzolnok 8 6 KomÖromEsztergom NàgrÖd Pest Somogy SzabolcsSzatmÖrBereg Tolna Vas VeszprÜm Zala 9 3 Ässzesen (total) Előző hüt (previous week) (+) előzetes, räszben tisztötott adatok (preliminary, partly corrected figures) A statisztika käszötäs ideje: Salmonellosis Campylobacteriosis Lymekàr

11 A "Johan BÅla" OrszÇgos EpidemiolÉgiai KÑzpont (OEK) kiadvçnya. A kiadvånyban szereplő kñzlemänyek szakmai egyeztetäst kñvetően jelennek meg, ennek megfelelően az orszågos jellegű ÑsszeÅllÖtÅsok, illetve a szerkesztősägi megjegyzäsben foglaltak az OrszÅgos EpidemiolÉgiai KÑzpont Äs az orszågos tisztifőorvos szakmai välemänyät Äs javasolt gyakorlatåt tartalmazzåk. A kiadvånyt a "Johan BÅla" OrszÇgos KÑzegÅszsÅgÖgyi IntÅzet Ås a Centers for Disease Control and Prevention (CDC) a MagyarAmerikai KÉzÉs AlapnÅl elnyert pålyåzat Åltal biztosçtott egyáttműkédäs rävän fejlesztettäk ki. Az Epinfo minden häten pänteken keràl poståzåsra Äs az Internetre. Internet cäm: A kiadvånnyal kapcsolatos ÄszrevÄtelekkel, kñzläsi szåndäkkal szöveskedjäk az Epinfo főszerkesztőjühez fordulni: "Johan BÜla" OrszÖgos Epidemiolàgiai Kåzpont 966 Budapest, Pf. 6., Telefon: 7653, 769 Telefax: 763 A heti kiadvånyban szereplő anyagok szabadon måsolhaték Äs felhasznålhaték, azonban a kiadvåny forråskänt valé hasznålatånål arra hivatkozni kell. OrszÖgos Tisztifőorvos Dr. Lun Katalin ISSN 9757X