8. Ävfolyam 27. szåm jçlius 13. Fertőző betegsägek adatai AerobiolÖgiai jelentäs (låsd: Impresszum

Átírás

1 8. Ävfolyam 27. szåm jçlius 13. EgÄszsÄges NemzetÄrt NÄpegÄszsÄgÉgyi program Fertőző betegsägek adatai AerobiolÖgiai jelentäs (låsd: Impresszum

2 HAZAI INFORMÄCIÅ EGÇSZSÇGES NEMZETÇRT NÇPEGÇSZSÇGÉGYI PROGRAM A JÄRVÄNYÉGYI BIZTONSÄG FOKOZÄSA (9. alprogram) Fő cöl: A fertőző betegsögek megelőzöse, a jürvünyágyi felágyeleti rendszer megerősàtöse 1. Helyzet MagyarorszÅgon a jårvånyégyi helyzet ÜsszessÄgÄben kedvező, bår az orszåg "zårt"-sågånak megszűnäsävel az utöbbi 10 Ävben kedvezőtlen jelensägek is tapasztalhatök. A fertőző betegsägek, Äs ezen belél a vädőoltåsokkal megelőzhető fertőző megbetegedäsek szåmånak csükkenäse egyike a magyar küzegäszsägégy legnagyobb sikereinek. A vädőoltåsi rendszer ke retäben folyamatosan bevezetäsre keréltek a legçjabb oltåsok Äs oltöanyagok. A kütelező vädőoltåsok teljesàtäse 99% feletti ben a fertőző betegsägek jelentäsi rendszere alapjån 46 fertőző betegsägből esetet regisztråltak. A gyomor-bälrendszeri fertőző megbetegedäsek felät a salmonella Äs a campylobacter fertőzäsek adjåk. ârdemes kiemelni a vàrusos måjgyulladås Äs a vädőoltåssal megelőzhető fertőző betegsägek incidenciåjånak (egy Äv alatt jelentkező Çj esetek szåma) jelentős csükkenäsät az elmçlt hårom Ävtizedben. A lägçti terjedäsű betegsägek küzél jelentős problämåt jelent a minden Ävben fenyegető influenza-jårvåny. A veszälyeztetett szemälyek szüvődmänyes megbetegedäsänek, esetleges halålozåsånak megelőzäsäre täràtäsmentes influenza elleni oltås biztosàtott egyre szälesebb kürben (2000-ben szemäly oltåsa türtänt meg). Az 1970-es Ävektől kezdődően a tuberculosis incidenciåja egyenletes csükkenäst mutatott az 1990-es Ävek elejäig, ezt küvetően kismärtäkű, de hatårozott emelkedäs volt megfigyelhető, mely napjainkban megtorpanni låtszik. Az 1990-es Ävekben megfigyelhető tuberculosis incidencia mintegy kätszerese volt az EurÖpai UniÖs orszågok ÅtlagÅnak. A nemi betegsägek szåma a bejelentäsi kütelezettsäg hi ÅnyossÅgaibÖl ad Ö- döan pontosan nem ismert, a 90-es Ävek elejätől a friss syphilises betegek szåma emelkedett, màg a gonorrhoeås esetszåm folyamatosan csükkent. A HIV-fertőzÄsek szempontjåböl MagyarorszÅg tovåbbra is az alacsonyan fertőzütt orszågok küzä tartozik, küzütt Ävente Åtlagosan 60 Çj HIVpozitàv szemälyt regisztråltak. HazÅnk a kelet-küzäp-euröpai orszågok küzütt az egyik legmagasabb mutatöval rendelkezik az AIDS incidenciåjåt tekintve (1999-ben 0,4 eset/ lakos), de ez az adat kedvezőnek minősàthető az EurÖpai UniÖs orszågok ÅtlagÅhoz viszonyàtva (1999-ben 2,5 eset/ lakos). A heveny fertőző måjgyulladåsok előfordulåsi gyakorisåga az utöbbi Ävekben folyamatosan csükkent, az esetek håromnegyedät a hepatitis A vàrus, mintegy 10%-Åt pedig a hepatitis B vàrus okozta. A hepatitis C vàrus fertőzäsek

3 incidenciåjåröl nincs megbàzhatö adat, ahogy a hepatitis B Äs C vàrus hordozökra vonatkozöan sem. A nosocomiålis (egäszsägégyi ellåtås sorån szerzett) fertőzäsekről nincsenek megbàzhatö adataink. A körhåzi fertőzäsek ÅltalÅban tübb gyögyszerrel szemben ellenållö körokozök Åltal kivåltott fertőzäsek, nagymärtäkben befolyåsoljåk a kezeläsek eredmänyessägät, kimenetelät, időtartamåt, kültsägeit. A nem kütelező jelentäsek alapjån a körhåzainkban Åpolt betegek 1 %-a szenved el nosocomiålis fertőzäst, a fejlett egäszsägéggyel rendelkező orszågokban ez az aråny 3-15 %. A jårvånyégyi helyzet ÜsszessÄgÄben kedvező, melynek stabilitåsåt az Çjonnan felbukkanö, vagy koråbban mår visszaszoràtott fertőző betegsägek megjelenäse, behurcolåsa, a sçlyos nosocomiålis infekciök, valamint a jårvånyégyi szolgålat - szakember Äs anyagi forråsok hiånyåra visszavezethető - ellehetetlenéläse veszälyezteti. A jårvånyégyi biztonsåg kiemelt feladat az EurÖpai UniÖ orszågaiban, tübb joganyag rendelkezik a korai riasztö Äs kontroll rendszer, a jårvånyégyi felégyelet (surveillance) fejlesztäsäről (hatårozat a fertőző betegsägek küzüssägi hålözatåröl, a korai riasztö Äs reagålö rendszerről, a surveillance rendszerbe kerélő fertőző betegsägekről). Kiemelkedően fontos, hogy MagyarorszÅg euröpai viszonylatban is jönak mondhatö jårvånyégyi helyzetät a megnüvekedett migråciö mellett is megőrizzék; javàtsuk egy megfelelő felégyeleti Äs monitorozö rendszer kiäpàtäsähez, fenntartåsåhoz Äs ellenőrzäsähez széksäges szakember gårda utånpötlåsåt, tovåbbfejlesszék hatäkonyan műküdő, kütelező vädőoltåsi rendszerénket, tovåbbå, hogy mielőbb bekapcsolödjunk a fertőző betegsägek megelőzäsät, a gyors informåciöcserät Äs reagålåst elősegàteni hivatott küzüssägi epidemiolögiai hålözat munkåjåba.

4 2. CÖlok A fertőző betegsägek monitorozåsåra szolgålö hatäkonyabb felégyeleti (surveillance) rendszer kialakàtåsa az informatikai hålözat Äs a laboratöriumi diagnosztika fejlesztäse rävän. A bälfertőzäsek gyakorisågånak csükkentäse 10 %-kal. A kütelező vädőoltåsokkal megelőzhető fertőző betegsägek el őfordulåsånak 0 szinten tartåsa, a jelenlegi ÅtoltottsÅgi arånyok fenntartåsa. A veleszéletett toxoplasmosis megelőzäse. A sebfertőzäsek 50 %-kal, a väråram fertőzäsek 30 %-kal valö visszaszoràtåsa. A steril műtäteket küvető fertőzäsi aråny ne haladja meg a 2-3 %-ot. A nemi Çton terjedő betegsägek visszaszoràtåsa, a korai veleszéletett lueses megbetegedäsek felszåmolåsa. Az Çj tbc-s megbetegedäsek sz ÅmÅnak csükkentäse, kélünüs figyelemmel a nagymärtäkben Ärintett rägiökra. Az emberi prion betegsägekkel kapcsolatos felégyeleti teväkenysäg kialakàtåsa. 3. IndikÜtorok Fertőző betegsägek morbiditåsi adatai. Fertőző betegsägek mortalitåsi adatai. EgÄszsÄgÉgyi ellåtås sorån szerzett (nosocomiålis) fertőző betegsägek adatai. VÄdőoltÅsok adatai (ÅtoltottsÅgi adatok). SzeroepidemiolÖgiai vizsgålatok adatai. MikrobiolÖgiai vizsgålatok adatai. MikrobiolÖgiai kontroll adatok. 4. Akciâk 1. Az informatikai hålözat, a laboratöriumi infrastruktçra Äs diagnosztika fejlesztäse a jårvånyelhåràtö teväkenysäg hatäkonysågånak fokozåsa ÄrdekÄben. 2. Gyors reagålö käpessäg fejlesztäse. Az Çj, valamint a koråbban felszåmolt, azonban jelenleg ismätelten fellångolö fertőző betegsägek korai felismeräse. 3. Az intäzmänyekben műküdő körhåz-higiänäs szolgålatok megerősàtäse, fejlesztäse, a vonatkozö minimumstandardok kidolgozåsa. 4. A toxoplasmosis megelőzäsäre irånyulö szűrővizsgålatok bevezetäse a terhes gondozås keretäben. 5. MÖdszertani ÇtmutatÖk, ajånlåsok kidolgozåsa szakteréletenkänt, az egäszsägégyi ellåtås sorån szerzett (nosocomiålis) fertőzäsek megelőzäsäre; e bizonyàtottan

5 hatåsos mödszerek oktatåsa Äs megvalösàtåsa a gyakorlati teväkenysäg sorån. 6. A szakember ellåtottsåg Äs a tovåbbkäpzäs biztosàtåsa, a jårvånyégyi Äs körhåzhigiänäs teväkenysäg mödszereinek fejlesztäse, korszerűsàtäse, EU programokban valö räszvätel. 7. A nemi betegsägek szåmånak visszaszoràtåsa, a prostituåltak rendeletileg előàrt szűrővizsgålatainak ÄrvÄnyesàtÄse, a veszälyeztető, kockåzati magatartåsok feltåråsa, megvåltoztatåsa. 8. DroghasznÅlÖk speciålis jårvånyégyi problämåinak kezeläsäre irånyulö prevenciös programok bevezetäse (hepatitis B, hepatàtis C, HIV-fertőzÄs). 9. A tbc megelőzäs erősàtäse Äs a gyögyàtås eredmänyesebbä tätele, kélünüs figyelemmel a nagymärtäkben veszälyeztetett megyäkben (Szabolcs-SzatmÅr-Bereg, HajdÇ-Bihar, Pest), valamint a fővårosban. 10. A Magyar HonvÄdsÄg speciålis feladataiböl adödö jårvånyégyi programok műküdtetäse. 4. Egyáttműkãdők Johan BÖla OrszÜgos Epidemiolâgiai Kãzpont äntsz küzponti Äs teréleti intäzetei A tämåhoz csatlakozö szakmai tårsasågok Eg ÄszsÄgÉgyi MinisztÄrium Fekvőbeteg ellåtö intäzetek OktatÅsi MinisztÄrium IfjÇsÅgi Äs SportminisztÄrium SzociÅlis Äs CsalÅdÉgyi MinisztÄrium FÜldművelÄsÉgyi Äs VidÄkfejlesztÄsi MinisztÄrium BelÉgyminisztÄrium HonvÄdelmi MinisztÄrium, Magyar HonvÄds Äg TovÅbbi egyéttműküdők SzerkesztősÅgi megjegyzås: Az EgÄszsÄges NemzetÄrt NÄpegÄszsÄgÅgyi Program az egäszsägågy ÇtfogÉ reformjçnak räszekänt cälprogram a näpegäszsägågyi problämçk megelőzäsäre. Olyan, a kormçny Çltal is elfogadott hosszö tçvö stratägiçt vçzol fel, melyben a rüvid tçvö cälok Äs a hosszö tçvö cälkitűzäsek fogalmazédnak meg. Az EgÄszsÄgÅgyi MinisztÄrium irçnyàtçsa alatt az ântsz vezetäsävel valésul meg; vägrehajtçsçban az egäszsägågyi intäzmänyek, tçrstçrcçk megfelelő intäzmänyei, tçrsadalmi Äs civil szervezetek vesznek räszt. Kulcsszavai: eredmäny Äs cälorientçltsçg, hatçridő, märhetősäg Äs monitorozhatésçg, felelőssäg, bizonyàtäkokon alapulé orvoslçs, ÜsszkormÇnyzati egyåttműküdäs, tçrsadalmi konszenzus. KÜzismert, hogy MagyarorszÇg sok tekintetben EurÉpa egyik legrosszabb egäszsägågyi mutatékkal rendelkező orszçga. A szåletäskor vçrhaté Älettartam igen alacsony (färfiaknçl 66,4 Äv; nőknäl 74,3 Äv), s noha az utébbi Ävekben kismärtäkű javulçs regisztrçlhaté, a fejlett eurépai orszçgokätél messze elmarad. A munkakäptelensäget okozé megbetegedäsek arçnya magas, az egäszsäges ÄletÄvek szçma 6-8 Ävvel alacsonyabb, mint a fejlett eurépai orszçgokban. Napjainkra az orszçg gazdasçgi helyzete, de a tçrsadalom

6 elvçrçsa is lehetősäget ad olyan ÇtfogÉ näpegäszsägågyi program megindàtçsçra, amely reçlis cälokat kitűzve, szakmai irçnyàtçssal Äs tçrsadalmi konszenzus alapjçn a kedvezőtlen tendenciçkat megfordàtja, Äs a lakossçg egäszsägi ÇllapotÇban jelentős javulçst eredmänyez. A Program fő prioritçsai: a magas halçlozçs csükkentäse, az egäszsäges ÄletÄvek kiterjesztäse, az egäszsäges Äletkezdet feltäteleinek biztosàtçsa, tçmogatçsa, az egäszsäges Älethez valé esälyegyenlősäg lehetősägänek el ősegàtäse, az oktatçs, neveläs, tudatformçlçs, a lakossçg egäszsägmagatartçsçnak formçlçsa; annak elősegàtäse, hogy az egäszsäget ÄrtÄkkÄnt kezelje, hogy egäszsägtudatosan Äljen. A Program 5 nemzeti cält hatçroz meg, amelyek 10 kiemelt nemzeti feladat teljesàtäse rävän Ärhetők el, ezek megvalésàtçsçt a 17 alprogram segàti: 1. Szàvinfarktus okozta halçlozçs csükkentäse. 2. AgyÄrbetegsÄgek csükkentäse. 3. Daganatos betegsägek szçmçnak csükkentäse. 4. MentÇlis betegsägek megelőzäse. 5. MozgÇsszervi betegsägek cs ÜkkentÄse. 6. EgÄszsÄges Äletkezdet Äs gyermekkor biztosàtçsa. 7. A roma näpessäg egäszsägi egyenlőtlensäginek kezeläse. 8. EgÄszsÄges kürnyezet kialakàtçsa. 9. JÇrvÇnyÉgyi biztonsçg fokozçsa. 10. ãlelmiszerbiztonsçg fokozçsa. 11. KÅlső okok miatti halçlozçs csükkentäse. 12. CÄlzott lakossçgi szűrővizsgçlatok kiterjesztäse. 13. EgÄszsÄges tçplçlkozçs tçmogatçsa. 14. DohÇnyzÇs visszaszoràtçsa. 15. EgÄszsÄgfejlesztÄs oktatçsa, neveläs. 16. Aktàv testmozgçs tçmogatçsa. 17. AlkoholfogyasztÇs visszaszoràtçsa, drogprevencié. A Nemzeti NÄpegÄszsÄgÅgyi Program amely szorosan kapcsolédik a mçr korçbban megkezdett, Äs jelenleg is folyé programokhoz megjelüli a konkrät cälokat, teväkenysägeket, räsztvevőket Äs felelősüket minden alprogramnçl. A folyamatok nyomon küvetäsäre vçlasztott indikçtorok lehetősäget adnak az ÄrtÄkelÄsre. A Program felelőse az eg ÄszsÄgÅgyi miniszter, vägrehajtçsçärt az orszçgos tisztifőorvos felel, akit az alprogramok vezetői, a program tançcsadé testålete Äs az OTH-n belål megalakult Program Iroda segàt. Tekintettel arra, hogy a Program akciéinak jelentős räsze csak a tübbi tçrca küzreműküdäsävel teljesàthető, megöjàtçsra kerålt a feladatok inter-szektoriçlis koordinçciés

7 szerve a NÄpegÄszsÄgÅgyi TÇrcakÜzi BizottsÇg. A kormçny negyedävente beszçmoltatja az egäszsägågyi minisztert Äs ehhez kapcsolédva a tübbi Ärintett tçrca vezetőjät a Program előrehaladçsçrél. Az EgÅszsÅges NemzetÅrt NÅpegÅszsÅgÉgyi Program nagyñvű vçllalkozçs Ås egyben lehetősåg, hogy szåles szakmai Ås tçrsadalmi ÜsszefogÇssal, konszenzussal a lakossçg egåszsågi ÇllapotÇban rüvid időn belél is ÅrzÅkelhető javulçs küvetkezhessen be.

8 A HAZAI JÄRVÄNYÉGYI HELYZET ÄLTALÄNOS JELLEMZÇSE A jålius 2-8. kãzãtti időben bejelentett heveny fertőző megbetegedäsek alapjån az orszåg jårvånyégyi helyzete az alåbbiakban foglalhatö Üssze: Az enterülis åton terjedő fertőző betegsögek előfordulåsåban az el őző häthez viszonyàtva nem türtänt länyeges våltozås, a salmonellosis, a campylobacteriosis Äs az enteritis infectiosa bejelentäsek szåma gyakorlatilag alig tärt el a 26. hetitől. A 27. häten az äntsz BÖkÖs Megyei IntÖzete egy disznösajt Åltal terjesztett teráleti jürvünyt jelentett: jçlius küzütt TÖtkomlÖson Äs Mezőhegyesen 70 betegről szereztek tudomåst. A jellemző klinikai ténet a hånyås, a hasmenäs Äs a magas låz volt, körhåzi ÅpolÅs 20 beteg esetäben vålt széksägessä. 40 beteg szäkletäbol S.Bredeney tenyäszett ki. A fertőzäst a KomlÖs HÇs KKT. Åltal jçlius 6-Ån gyårtott disznösajt terjesztette, amelyből TÖtkomlÖson 15 kg, Mezőhegyesen 23 kg kerélt bolti forgalomba. A betegek otthonåböl Äs a hçsézembol szårmazö disznösajt mintåiböl ugyancsak kimutathatö volt a S.Bredeney. Az äntsz teréletileg illetäkes vårosi intäzetei a hçsézem Äs a hçsboltok műküdäsät felféggesztettäk. A tårgyhäten az äntsz Borsod-AbaÇj-ZemplÄn Megyei IntÄzete egy calicivàrus Ültal okozott gastroenteritis jürvünyröl ÄrtesÉlt. JÇlius 4-5-Än egy mogyorâskai vendäghåzban tåborozö 48 türükszentmiklösi ÅltalÅnos iskolås tanulö Äs 4 pedagögus küzél 15 fot (14 gyermek egy felnőtt) szållàtottak fertozo osztålyra ÄtelmÄrgezÄs gyançjåval. A vezeto ténetek hånyås, hasi gürcs voltak, låz egy-kät esetben jelentkezett. Az Ärintett ÄtkezÄsi helyekrol (Aggtelek Barlang VendÄglo, MogyorÖska Napkelte VendÄghÅz) beszållàtott ÄtelmintÅk Äs a mogyoröskai vàzminta mikrobiolögiai vizsgålata negatàv eredmännyel zårult. A betegek szäkletäbol körokozö baktärium nem tenyäszett ki, hårom betegnäl a calicivàrus köroki szerepät igazoltåk. Az epidemiolögiai vizsgålatok alapjån azt valöszànűsàtik, hogy a megbetegedäsek küzüs terjesztő tänyező (Ätel, iv Övàz) szerepävel nem hozhatök ÜsszefÉggÄsbe. TÜbb heveny vàrushepatitist regisztråltak az előző hetinäl, azonban a megbetegedäsek szåma nem Ärte el a koråbbi Ävek azonos hetäben nyilvåntartottat. Az äntsz FővÅrosi IntÄzete egy csalüdi hepatitis A jürvünyt jelentett. A X. keréletben jçnius küzütt egy rossz szociålis kürélmänyek küzütt Älő, nagy csalådban egy 3 Äves gyermek, hårom 17 Äves Äs kät felnőtt betegedett meg vàrusszerolögiai vizsgålattal is igazolt hepatitis A fertőzäs küvetkeztäben. A betegek kürnyezetäben 75 fő räszesélt gammaglobulin vädőoltåsban. A nyåri Ävszaknak megfelelően a cseppfertőzössel terjedő betegsögek igen alacsony sz Åmban fordultak elő, a scarlatina bejelentäsek szåma 30%-kal, a varicella esetekä 40%-kal csükkent az el őző häthez viszonyàtva. Kedvezőtlen jelensäg, hogy ezen a häten 3 importålt eredetu morbilli meg-

9 betegedäst jelentettek VeszprÄm megyäből. Balatonakalin egy ifjçsågi tåborban tartözkodö 10 Äves kårpåtaljai ukrån gyermeknäl tàpusos lefolyåsç kanyarö megbetegedäst diagnosztizåltak. A morbilli diagnözisåt IgM osztålyba tartozö ellenanyagok kimutatåsåval is igazoltåk. A gyermek morbilli elleni oltåsi ståtusza nem volt biztosan megållapàthatö. A tåborban 73 szemälyt räszesàtettek MMR vädőoltåsban. A klinikai ténetek alapjån kanyarö megbetegedäst diagnosztizåltak egy oltatlan fiatal veszprämi håzaspårnål is. Az epidemiolögiai anamnäzisben a megbetegedäst küzvetlen megelőző håromhetes nämetorszågi tartözkodås szerepel, amelynek sorån a meglåtogatott nämet csalådban kanyarös megbetegedäsek fordultak elo. A vàrusszerolögiai vizsgålatok folyamatban vannak. Az elmçlt nägy hätben a Lyme-kÖr bejelentäsek sz Åma stagnål, hetente Åtlagosan 53 megbetegedäst regisztråltak. A 27. häten az esetek mintegy felät Budapesten, Borsod-AbaÇj-ZemplÄn Äs Heves megyäből jelentettäk be.

10 EGÇSZSÇGÉGYI MINISZTÇRIUM Eng.sz.: 87104/1975 MINISTRY OF HEALTH OF THE HUNGARIAN REPUBLIC Bejelentett fertőző megbetegedåsek MagyarorszÇgon (+) Notified cases of communicable diseases in Hungary (+) 27/2001.sz.heti jelentäs (weekly report) ( ) a 27. håten (week) BetegsÅg Disease (+) előzetes, räszben tisztétott adatok (preliminary, partly corrected figures) (*) importñlt esetek (imported cases) ( ) jönius 1-től jelentendő (notifiable since ) ( ) nincs adat (no data available) A statisztika käszétäs ideje: MediÇn az håten (week) MediÇn Typhus abdominalis Paratyphus Salmonellosis Dysenteria Dyspepsia coli EgyÅb E.coli enteritis Campylobacteriosis Yersiniosis Enteritis infectiosa Hepatitis infectiosa AIDS Poliomyelitis Acut flaccid paralysis Diphtheria Pertussis Scarlatina Morbilli Rubeola Parotitis epidemica Varicella Mononucleosis inf Legionellosis Meningitis purulenta Meningitis serosa Encephalitis infectiosa Creutzfeldt-J.-betegsÅg 2 4 Lyme-kÉr Listeriosis Brucellosis Leptospirosis Tularemia Tetanus VÑrusos haemorrh. lçz Malaria* Toxoplasmosis

11 EGÇSZSÇGÉGYI MINISZTÇRIUM Eng.sz.: 87104/1975 Bejelentett fertőző megbetegedösek MagyarorszÜgon (+) Notified cases of communicable diseases in Hungary (+) REPUBLIC MINISTRY OF HEALTH OF THE HUNGARIAN 27/2001.sz.heti jelentäs (weekly report) ( ) Dysenteria Scarlatina Terálet Salmonellosibacteriosis infectiosa infectiosa infectiosa purulenta Campylo- Enteritis Hepatitis Varicella Mononucl. Meningitis Territory Lyme-kâr Budapest Baranya BÜcs-Kiskun BÖkÖs Borsod-Abaåj-ZemplÖn CsongrÜd FejÖr Győr-Moson-Sopron Hajdå-Bihar Heves JÜsz-Nagykun-Szolnok KomÜrom-Esztergom NâgrÜd Pest Somogy Szabolcs-SzatmÜr-Bereg Tolna Vas VeszprÖm Zala çsszesen (total) Előző höt (previous week)

12 Az Epidemiolágiai InformÇciás Hetilap (Epinfo) a Johan BÅla OrszÇgos Epidemiolágiai KÜzpont (OEK) kiadvçnya. A kiadvånyban szereplő küzlemänyek szakmai egyeztetäst küvetően jelennek meg, ennek megfelelően az orszågos jellegű ÜsszeÅllàtÅsok, illetve a szerkesztősägi megjegyzäsben foglaltak az OrszÅgos EpidemiolÖgiai KÜzpont Äs az orszågos tisztifőorvos szakmai välemänyät Äs javasolt gyakorlatåt tartalmazzåk. A kiadvçnyt a Johan BÅla OrszÇgos KÜzegÅszsÅgÉgyi IntÅzet Ås a Centers for Disease Control and Prevention (CDC) a Magyar-Amerikai KÜzÜs AlapnÇl elnyert pçlyçzat Çltal biztosàtott egyåttműküdäs rävän fejlesztettäk ki. Az Epinfo minden häten pänteken kerél poståzåsra. A kiadvånnyal kapcsolatos ÄszrevÄtelekkel, küzläsi szåndäkkal szàveskedjäk az Epinfo főszerkesztőjöhez fordulni: Johan BÖla OrszÜgos Epidemiolâgiai Kãzpont 1966 Budapest, Pf. 64., Telefon: , , Telefax: A heti kiadvånyban szereplő anyagok szabadon måsolhatök Äs felhasznålhatök, azonban a kiadvåny forråskänt valö hasznålatånål arra hivatkozni kell. mb. OrszÜgos Tisztifőorvos Dr. PintÖr Al Ün ISSN X