Az InfektolÇgiai Szakmai KollÄgium ÅllÅsfoglalÅsa a candidiasisrçl MÇdszertani ÉtmutatÇ a CandidadiagnosztikÅrÇl

Átírás

1 0. Ävfolyam 35. szåm szeptember 5. Az InfektolÇgiai Szakmai KollÄgium ÅllÅsfoglalÅsa a candidiasisrçl MÇdszertani ÉtmutatÇ a CandidadiagnosztikÅrÇl TÅjÄkoztatÅs szakmai rendezvänyről szakmai tovåbbkäpzäsről Éj tudomånyos tårsasåg megalakulåsårçl Fertőző betegsägek adatai AerobiolÇgiai jelentäs (låsd: ) Impresszum

2 AZ INFEKTOLÄGIAI SZAKMAI KOLLÅGIUM ÇLLÇSFOGLALÇSA A CANDIDIASISRÄL (CANDIDOSISRÄL) Napjainkban a paramedikålis irodalom Äs ennek nyomån az informåciçkat kritika nälköl Åtvevő mädia egyre gyakrabban foglalkozik egy mestersägesen kreålt, candidåk okozta kçrkäppel. A künyvesboltok polcain ott sorakoznak a candidåkkal kapcsolatos ÅltudomÅnyos ismereteket tartalmazç kütetek. A szerzők szerint egy Éj (näp)betegsägről van szç. Candidiasis: Divat, vagy a XXI. szåzad betegsäge? cámmel jelent meg tudomånyos künyv Äs Candidosis divat, vagy a XXI. szåzad betegsäge? cámmel tovåbbkäpző küzlemäny. A helyzetet nehezáti, hogy időnkänt hazai mikolçgusoknak is vannak fälreärthetően fogalmazott mondatai. Az Éj candidiasis (candidosis) tärnyeräse egy, az Amerikai EgyesÖlt ãllamokbçl elindult irånyzat begyűrűzäse. A napjainkban nagy publicitåst kapç, Äp immunitåsé betegeket séjtç, candidåk okozta kçrkäp nem tekinthető ÉjdonsÅgnak. Egy Truss nevű szerző 978tÇl megjelenő publikåciçi vetettäk fel elsőkänt, elsősorban krçnikus fåradtsåg szindrçmåban a candidåk kçroki szerepät. Az amerikai szerzők Yeast Connection ről, Candidia hiperszenzitivitås szindrçmårçl is beszälnek; Crook, a kärdässel legtübbet foglalkozç szerző Üt künyvet publikålt a tämåban. MagyarorszÅgon Harold H. Markus Äs Hans Finck 990s künyvänek fordátåsa Betegnek Ärzem magam, Äs nem tudom miärt cámmel mår táz Ävvel ezelőtt elindátotta a candida divathullåmot. A fent emlátett szerzők azt sugalljåk, hogy lätezik az orvostudomåny Åltal mår jç ideje ismert szisztémñs candidiasison kávöl egy candidåk Åltal okozott måsik, az egäsz szervezetet Ärintő kçrkäp. A Candida albicans Äs a nonalbicans Candida speciesek a normål szåj, bäl Äs hövelyflçra tagjai. A Candida speciesek az egäszsäges, immunkompetens emberek szäkletäből az esetek 488%Åban mutathatçk ki, mint azt egy, a szakirodalmat (96 küzlemänyt) Åttekintő ÜsszefoglalÇ hangsélyozza. Az ÉjszÖlÜttek a szölőutakon Åthaladva talålkoznak el őszür a cadidåkkal Äs a gomba ezt küvetően a nyålkahårtyåk normål flçråjånak räszät käpez(het)i. Candida albicans gyakran izolålhatç a kölünbüző nem steril testtåjakrçl (b őr, oropharynx, hövely, vastagbäl) szårmazç mintåkbçl. Az egyäb Candida speciesek (pl.: a csükkent fluconazol ÄrzÄkenysÄgű C.krusei, C.glabrata, C.guillermondii) Äp immunitåsé, Äs nem kçrhåzban kezelt betegek esetäben is izolålhatçk előzetes antifungålis kezeläs utån. A C.albicans, vagy mås speciesek tenyäsztäse nem jelent nehäzsäget. Jellegzetes panaszok Äs elvåltozåsok nälköl a szåjöregből, hövelyből, szäkletből kimutatåsuk ÖnmagÑban nem jelez betegsäget. Az izolålt gombaspeciesek in vitro ÄrzÄkenysÄgi vizsgålata csak invazáv fertőzäsek esetän indokolt, ágy csak kiväteles esetben szöksäges. Az in vitro

3 ÄrzÄkenysÄgi vizsgålatokat pçtolhatja az identifikålt gombaspeciesek termäszetes rezisztenciåjånak ismerete. (C.krusei, C.glabrata, C.guillermondii csükkent fluconazol ÄrzÄkenysÄg ill. rezisztencia; C.parapsilosis, C.rugosa csükkent polyän ÄrzÄkenysÄg; C.tropicalis ketokonazol rezisztencia). Candida antigän kimutatåsånak csak csükkent vädekezőkäpessägű betegekben van diagnosztikus ÄrtÄke. A candida elleni antitest detektñlñsa nem kürjelző Ép immunitñsà betegeknél. Ez utçbbi szerolçgiai vizsgålatok szenzitivitåsa Äs specificitåsa sajnos a szisztämås candidiasis szempontjåbçl veszälyeztetett betegek esetäben sem megfelelő. A candidñk okozta kürképek A jçl ismert kçrkäpek egy räsze a bőrt Äs bőrföggeläkeket, måsok a nyålkahårtyåkat Ärintik, az invazáv illetve szisztämås candidiasis pedig megfelelő hajlamosátç tänyezők esetän jelentkezik. Az ÉjszÖlÜttek candida szepszise, a csecsemők szåjpenäsze Äs pelenkadermatitise, a protäzist viselők oropharyngeålis candidiasisa, a leromlott ÅltalÅnos ÅllapotÉ betegek oesophagitise nem szåmát ÉjdonsÅgnak. A hövelyi candidiasis Äp immunitåsé nők esetäben ismätelten is felläphet, hajlamosátç tänyezők hiånyåban is. VilÅgszerte, a csükkent vädekezőkäpessägű betegek szåmånak nüvekedäsävel pårhuzamosan nő a dokumentålt invazáv (szisztämås) candidiasisok szåma. A szerv Äs csontvelőtranszplantåltak, a malignus hematolçgiai betegsägben szenvedő, agresszáv kemoteråpiåban räszesölők, az intenzáv osztålyon kezelt, tartçsan intravaszkulåris kanölt viselők, nagy hasi műtäten Åtesett betegek, HIVpozitávak küräben komoly kihávåst jelent a candidiasis Äs mås mycosisok felläpte. A felsorolt kçrkäpekben a panaszok, tönetek (låthatç elvåltozåsok) miatt vägzett diagnosztikus vizsgålatok alapjån a candidiasis többnyire mikrobiolügiailag dokumentñlhatü, És az antifungñlis kezelés is eredményes. Az àj szisztémñs candidiasis (candidosis) A paramedikålis irodalom Åltal propagålt kçrkäp szåmos tönettel Äs panasszal jår. KÖlÜnbÜző testtåjäkok viszketegsäge, låtåsromlås, gombçcärzäs a torokban, orrdugulås, fåradäkonysåg, koncentråciçzavar, haspuffadås, szänhidråtähsäg, szorulås/hasmenäs, menstruåciçs gürcs Äs mås, egymñssal ÖsszefãggÉsbe nem hozhatü panaszok alapjån a betegek tübbsäge ÜndiagnÇzis ÉtjÅn jün rå, mi a baja. Ezt sugallja a näpszerűsátő irodalom, melyben ÅllapotfelmÄrő kärdőávek segátik a szerteågazç panaszok alapjån a kçrkäp felismeräsät. A diagnçzist alåtåmasztandç, az orvosi szakirodalom Åltal nem ismert vizsgålatokat (Vegateszt, Vollteszt, BiokristÅly analázis) vägeznek. MÅskor bälmosås ÉtjÅn bizonyátjåk be a megtävesztett betegnek, hogy Älő, vagy elpusztult gombatelepek låthatçk szabad szemmel a mosçfolyadäkban. A betegek egy räszänek van, vagy volt bőr, kürüm vagy hövelyi candidiasisa,

4 vagy mås gombås folyamata. Az alternatáv medicina szåmåra azonban közömbös, hogy az előzmänyben szereplő folyamatot candida okozta, vagy mås gomba species, valamint az is, hogy ezek a fertőzések dokumentñltak voltak, vagy sem. Az is küzümbüs, hogy a hünapokon Ñt adagolt gombaellenes kezelés nem hozott lñtvñnyos eredményt. Az Éj candidiasis (candidosis) ellåtåsåban Ärdekeltek szåmåra a candidadiäta, egyes biotermäkek Äs a colon hydrotheråpia az igazi megoldås. Az idevonatkozç irodalom bősäges, de ÜnellentmondÅsos. Nincs tisztñzva, hogy milyen patomechanizmus àtjñn alakul ki a betegség. Egyesek a rossz gombåk elszaporodåsåval magyaråzzåk a betegsäget, måsok allergiås mechanizmusrçl beszälnek. Nem tisztåzott, hogy a gomba maga keröl a bälből a värbe, vagy produktumai, a toxinok märgezik a beteget. Esetleg a gombakolonizåciçt küveti a szervezet allergiås reakciçja. Felvetik, hogy az elszaporodott gombåk az immunvålaszt blokkoljåk. Az American Academy of Allergy and Immunology 986ban foglalt ÅllÅst a candidiasis kärdäsäben, kimondva, hogy a szindrçma spekulatáv Äs tudomånyosan nem alåtåmasztott (Dismukes Äs munkatårsai). Nystatinnal illetve placebçval kezeltek candidosisban szenvedő betegeket. A vizsgålat elejän Äs vägän råkärdeztek valamennyi olyan panaszra Äs tönetre, melyeket a näpszerűsátő irodalom alapjån ma MagyaroszÅgon a betegek magukon is künnyen felismernek. A vizsgålat eredmänye negatáv volt, az antifungålis kezeläs nem hozott eredmänyt a panaszok vonatkozåsåban, bår a candidakolonizåciçt csükkentette. MÅsok a gyakran ajånlott diätåk hatåstalansågåra mutattak rå. Egy munkacsoport krçnikus fåradäkonysågban vizsgålta a candida kapcsolatot. A vizsgålatba bevont, candidiasisban szenvedő betegek a diagnçzist sajåt maguk ÅllátottÅk fel Äs mindegyikök jårt termäszetgyçgyåsznål. ValÜdi candidiasist tenyésztéssel egy esetben sem sikerãlt bizonyåtani. A jçl tervezett psycholçgiai vizsgålatok pozitivitåsa alapjån felajånlott segátsäget a betegek elutasátottåk. A fentiekben kifejtettek alapjån az ÑllÑsfoglalÑsa a következő: InfektolÜgiai Szakmai KollÉgium. Az Éj szisztämås candidiasis (candidosis) gyanéja miatt gomba sz Äkletből türtänő kimutatåsa cäljåbçl vägzett tenyäsztäses, illetve gombaszerolçgiai vizsgålatoknak nincs szakmai indoka, sőt azok eredmänye egyenesen fälrevezető lehet. 2. Candida szerolçgiai vizsgålatoknak csak csükkent vädekezőkäpessägű betegek invazáv candidiasisa esetän van diagnosztikus ÄrtÄke. 3. Az ÅllátÇlagos candidiasis (candidosis) kezeläsäre antifungålis käszátmänyek adåsa a bäl dekontaminålåsa cäljåbçl kontraindikålt. FelhasznÑlt irodalom:. LÑszlÜ MÑria: Candidiasis: Divat, vagy a XXI. szñzad betegsége. White Golden Book Kft LÑszlÜ MÑria: Candidosis divat, vagy a XXI. szñzad betegsége. HÑziorvosi TovÑbbkÉpző Szemle VII. 2002; 7476.

5 3. Zala Judit: Candidiasis: Napjaink problémñja? Epinfo 2002; 9: Markus, Harold H., Fink, Hans: Betegnek Érzem magam, És nem tudom miért. Budapest: Holistic, Truss C.O.: The missing diagnosis Bimingham, Ala: Missing Diagnosis Crook, W.G: The yeast connection: a medical breakthrough. Jackson, Tenn.: Professional Books, Laccur, M., Zunder, T., Huber, R. És mtsai: The pathogenetic significance of Candida colonisation a systemic review an interdisciplinary and environmental medical point of view. Int J Hyg Envirn Health 2002; 205: Executive Committee of American of Allergy and Immunology: Candidiasis hypersensitivity syndrome. J Allergy Clim Immunol 986; 78: Dismukes, W.E., Wade, J.S., Lee, J.Y. És mtsai.: A randomised, double blind trial of nystatin therapy for the candidiasis hypersensitivity syndrome. N Engl J Med 990; 323: Morris, D.H., Stare, F.J.: Unproven diet therapies in the treatment of chronic fatigue syndrome. Arch Fam Med 993; 2:886.. Weig, M., Werner, E., Frosch, M., Kasper, H.: Limited effect of refined carbonhydrate dietary supplementation on colonisation of the gastrointestinal tract of healthy subjects by Candida albicans. Am J Clin Nutr 999;69: Edwards, J.E. És mtsai: International Conference for the Development of a consensus on the management and prevention of severe candidal infection. Clin Inf Dis 997; 25: Renforo, L., Feder, Jr. H. M., Lane T. J. És mtsai: Yeast connection among 00 patients with chronic fatigue. Am J Med 989; 86:6568.

6 MÄDSZERTANI étmutatä A JÇRÄBETEG ELLÇTÇSBAN RÅSZESèLŐK KèLëNB ëző CANDIDA FAJOK OKOZTA NEM SZISZTÅMÇS GOMBÇS FERTŐZÅSEI (CANDIDOSIS) ÅS AZ én. CANDIDIASIS SZINDR ÄMÇBAN SZENVEDŐ BETEGEK MIKOLÄGIAI VIZSGÇLATÇHOZ A Candida albicans Älesztőgomba, mint fakultatáv kçrokozç rägçta jçl ismert. A C.albicans gyakran kolonizålja egäszsäges emberek nyålkahårtyåit, ez kiindulç forråsa is lehet esetleges szisztämås infekciçknak, de csak a jçl ismert, az immunitås csükkenäsävel ÜsszefÖggő hajlamosátç tänyezők fennållåsa esetän. MikolÜgiai vizsgñlatokat a jårçbetegellåtåsban csak olyan esetekben indokolt vägezni, amikor a gomba mint etiolçgiai tänyező szåmátåsba jühet. Ezen belöl gombatenyésztéses vizsgñlatokat (candidafertőzäs kimutatåsåra) Äp immunitåsé egyäneknäl, elsősorban csak a nyålkahårtyåk (hövely, esetleg szåj), a bőrfelöletek (käz, låb, testhajlatok), a kürüm, esetleg a szem Äs föl gyanáthatç gombafertőzäsei esetän sz ÖksÄges elvägezni. Antimikotikumokkal szembeni rezisztencia/érzékenység vizsgñlatokra a visszatärő, antifungålis teråpiåra nem reagålç, igazoltan gombås eredetű fertőzäsek esetän van szöksäg (pl. recurrens vulvovaginitis). Candida albicans ÄlesztőgombÅval szembeni antitestek kimutatåsånak ÜnmagÅban diagnosztiai ÄrtÄke nincs, ezärt az alapellåtåsban räszesölő betegek räszäre Candida szerolügiai vizsgålatokat vägezni szakmailag nem javasolt. A mai divathullåm szerinti Én. candidiasis szindrçmåban szenvedő betegek bizonytalan eredetű, nem tipikus, sokszor sélyosnak vält tönetei (hasmenäs, szorulås, puffadås, ÄtvÅgytalansÅg, gyakori fejfåjås, migrän, szädöläs, depressziç, kettőslåtås, fåzäkonysåg, bőrviszketäs, kiötäsek, hajhullås, izom Äs izöleti fåjdalmak, száv Äs Ärrendszeri panaszok, menstruåciçs problämåk, hormonhåztartåsbeli zavarok, hirtelen fogyås, hirtelen házås stb.) håtteräben nem Åll CandidafertőzÄs, ezärt candidabetegek mikolügiai vizsgñlata indokolatlan [hacsak nem Åll fenn az el őzőekben emlátett tänyleges gombafertőzäs gyanéja is (l. tåblåzat)].

7 MikolÜgiai vizsgñlatok vñzlatos ÑttekintÉse nem szisztémñs miküzisok esetén FertőzÉs helye Klinikai kép Bekãldendő minta VizsgÑlati eljñrñs LehetsÉges kürokozü Diagnosztikai ÉrtÉkelhetősÉg, zavarü tényezők SzÅj nyålkahårtya soor vattapålca, kenet SzÅjzug cheilitis vattapålca, kenet Bőr, kürüm onychomycosis onychia, paronychia mycosis manus, pedis, corporis intertriginosa kürümkaparäk håmkaparäk FÖl otomycosis fölvåladäk Szem HÅmhiÅny GenitÅliÅk conjunctivitis, keratitis gennyes gyulladås vulvovaginitis, ballanitis corneakaparäk, künnycsatorna våladäk kenet, sebvåladäk HÉgyutak cystitis vizelet tenyäsztäs, direkt mikroszkçpos vizsgålat, KOHkÄszátmÄny EmÄsztőrendszer enteritis, gastritis hövelyvåladäk, kaparäk, kenet (vattapålca) gyomor ill. epevåladäk szäklet tenyäsztäs, direkt mikroszkçpos vizsgålat tenyäsztäs, direkt mikroszkçpos vizsgålat tenyäsztäs, direkt mikroszkçpos vizsgålat, KOHkÄszátmÄny KOHkÄszátmÄny, tenyäsztäs tenyäsztäs, direkt mikroszkçpos vizsgålat tenyäsztäs, direkt mikroszkçpos vizsgålat kvantitatáv tenyäsztäs, ÖledÄk, direkt mikroszkçpos vizsgålat tenyäsztäs, direkt mikroszkçpos vizsgålat kvantitatáv tenyäsztäs, direkt mikroszkçpos vizsgålat C. albicans C. albicans Dermatophytonok SarjadzÇ gombåk Aspergillusok, Candida spp. Candida spp., Fusarium spp. SarjadzÇ gombåk Candida albicans Äs Candida spp. Saccharomyces cerevisiae Candida albicans Äs Candida spp. Candida albicans Äs Candida spp. Candida albicans Äs Candida spp. normål flçra kontaminåciçja baktäriumfertőzäs kizåråsa kontaminåciç lehetsäges kontaminåciç lehetsäges elsősorban szekunder fertőzäs normål flçra kontaminåciçja baktäriumfertőzäs normål flçra (a vizsgålat csak ÉjszÖlÜttek, csecsemők, időskoréak Äs immunszupprimåltak esetäben lehet kçrjelző!) FelhasznÑlt irodalom:. Odds, F.C.: Candida and Candidosis 989 Univ. Park Press, Baltimore 2. Simon Gy., TÖrÖk I.: GombÑs betegségek laboratüriumi diagnosztikñja És terñpiñja. 998 KornÉtÑs kiadü A müdszertani àtmutatüt készåtette: dr. Zala Judit osztñlyvezető OEK MikolÜgiai osztñly

8 TÇJÅKOZTATÇS SZAKMAI RENDEZVÅNYRŐL A Johan BÉla OrszÑgos EpidemiolÜgiai KÖzpont KÜrhÑzi jñrvñnyãgyi osztñlya szeptember 24Én (szerda) 0 Ürakor munkaértekezletet tart. Helye: OKK Fodor terem (Budapest, IX., NagyvÅrad tär 2.) A MUNKAÅRTEKEZLET TÅMÇJA: INFEKCIÄKONTROLL A FOGÇSZATOKON PROGRAM FogÑszati infekciükontroll ElőadÇ: dr. KispÅl Arlett (Semmelweis Egyetem, FOK FogpÅtlÇstani Klinika) Az orszñgos fogñszati felmérés eredményei ElőadÇ: dr. PechÇ ZoltÅn (OEK DezinfekciÅs osztçly) dr. BÜrÜcz Karolina (OEK KÅrhÇzi jçrvçnyégyi osztçly) SpeciÑlis fogñszati izolñciükofferdam ElőadÇ: dr. Nemes JÉlia (Semmelweis Egyetem, FOK FogpÅtlÇstani Klinika) SzÄnet FogÑszati eszközök fertőtlenåtése, sterilizñlñsa ElőadÇ: dr. PechÇ ZoltÅn (OEK DezinfekciÅs osztçly) A müdszertani levél bemutatñsa, az ÇNTSZ feladatai a fogñszati ellñtühelyek vizsgñlata kapcsñn ElőadÇ: dr. BÜrÜcz Karolina (OEK KÅrhÇzi jçrvçnyégyi osztçly)

9 TÇJÅKOZTATÇS SZAKMAI TOVÇBBKÅPZÅSRŐL A tovñbbképzés Orvosi laboratüriumi asszisztensek mikrobiolügiai szintentartü tovñbbképzése ideje: szeptember helye: ãntsz Pest Megyei IntÄzete, TanÅcsterem Budapest, III., VÅradi u. 5. pontértéke: 9 tovåbbkäpzäsi pont RÉszvÉteli dåj: 4000 Ft (a dáj az ãfat is tartalmazza). A jelentkezés hatñrideje: szeptember 25. Szervező: dr. SzentmihÑlyi Anna (tel.: /25 vagy 22 melläk, 25020/25 vagy 22 melläk, tel/fax: ) JelentkezÄsi lap a szervezőtől igänyelhető. A tovñbbképzés tñrgya: MintavÄtel anyagfeldolgozås hemokultéra antibiotikumärzäkenysägi vizsgålat munkahelyi fertőzäs megelőzäsäre tett biztonsågi szabålyok ElőadÜk: dr. Konkoly Thege Marianne dr. BÅn çva dr. SzentmihÅlyi Anna

10 TÇJÅKOZTATÇS éj TUDOMÇNYOS TÇRSASÇG MEGALAKULÇSÇRÄL december 2 Än PÄcsett megalakult a Magyar MolekulÑris És Prediktåv EpidemiolÜgiai TÑrsasÑg. Tekintettel arra, hogy a XXI. sz Åzad orvostudomånya erősen tåmaszkodik a megelőzäsre, a kürnyezetvädelemre Äs a molekulåris biolçgiåra, annak frekventålt alkalmazåsåra, tovåbbå a kr Çnikus nem fertőző näpbetegsägek Äs az Éjonnan felmerölő fertőző betegsägek jelentősägänek fokozçdåsåval a hatäkony primer Äs szekunder prevenciç molekulåris ir Ånyba mozdulhat el. EzÄrt elhatåroztuk egy olyan tårsasåg lätrehozåsåt, amelynek cälja ezen betegsägek populåciçs szintű felmäräse, elemzäse molekulåris biolçgiai mçdszerek, markerek, biomarkerek alkalmazåsåval a hatäkony megelőzäs ÄrdekÄben. A TÑrsasÑg I. Nemzeti KongresszusÑt (nemzetküzi räszvätellel) november Én tartja PÉcsett. A rendezvény fő témñja: A DAGANATOK MOLEKULÇRIS ÅS PREDIKTíV EPIDEMIOLÄGI ÇJA A kongresszus jelentkezési És el őadñs bejelentési hatñrideje: szeptember 30. InformÑciÜ: PÉcsi TudomÑnyegyetem ÇltalÑnos Orvosi Kar KÖzegÉszsÉgtani IntÉzet (7643 PÉcs, Szigeti àt 2., tel.: ). A TÅrsasÅg tisztelettel háv Äs vår a soraiba Äs a kongresszusra mindenkit, aki a cäljaink ir ÅnyÅban elkütelezett Äs a täma irånt Ärdeklődik. elnüke Dr. Ember IstvÅn egyetemi tanår, a TÅrsasÅg

11 A HAZAI JÇRVÇNYèGYI HELYZET ÇLTALÇNOS JELLEMZÅSE A augusztus 253. küzütti id őszakban bejelentett fertőző megbetegedäsek alapjån az orszåg jårvånyögyi helyzete az alåbbiakban foglalhatç Üssze: A leggyakoribb enterñlis fertőző betegségek előfordulåsa nem tärt el länyegesen a 333. hetitől, a salmonellosis Äs a dysenteria megbetegedäsek szåma a håromnegyedät sem Ärte el az Ävek azonos hetät jellemző mediånnak. Az előző Äv 35. hetänäl märsäkelten tübb campylobacteriosis Äs enteritis infectiosa kerölt a nyilvåntartåsba, de az ez Äv eleje Çta bejelentett esetek szåma nem tärt el jelentősen az előző Äv azonos időszakåban regisztrålttçl. A häten küzüssägi Äs teröleti jårvånyrçl nem Ärkezett jelentäs. A hepatitis infectiosa ritkåbban fordult el ő, mint a koråbbi Ävek azonos időszakåban. Az esetek 70%Åt BorsodAbaÉjZemplÄn Äs Pest megyäben ÄszleltÄk. A légàti fertőző betegségek küzöl csupån Üt scarlatina Äs 58 varicella kerölt a nyilvåntartåsba, ami az ez Ävben, teljes munkahäten regisztrålt legkevesebb megbetegedäs. A bårånyhimlő esetek heti Äs Äv eleje Çta nyilvåntartåsba vett szåma kismärtäkben meghaladta az előző Äv azonos időszakåban regisztråltat. Pertussist Äs morbillit nem jelentettek, Äs csupån kät rubeola Äs egy mumpsz esetet diagnosztizåltak. Az idegrendszeri fertőző betegségek csoportjåban Üt gennyes meningitist regisztråltak, küzölök ezidåig csupån egy etiolçgiåja vålt ismerttä (P.aeruginosa). A häten Üt meningitis serosa megbetegedäsről Ärkezett jelentäs, hårom eset BÅcsKiskun, egyegy pedig VeszprÄm ill. Vas megyäben fordult elő. A nyilvåntartåsba kerölt hårom encephalitis infectiosa megbetegedässel 96ra emelkedett az Äv eleje Çta regisztrålt esetek szåma, ami märsäkelten meghaladta a koråbbi Ävek 35. hetäben bejelentett esetekät. Kevesebb LymekÜr megbetegedäsről Ärkezett jelentäs, mint az elmélt hetekben. Az esetek heti szåma nem tärt el jelentősen a Äv azonos hetäben regisztrålttçl. A megbetegedäsek küzel felät a fővårosban Äs Heves megyäben diagnosztizåltåk.

12 EGÅSZSÅGèGYI, SZOCIÇLIS ÅS CSALÇDèGYI MINISZTÅRIUM Eng.sz.: 8704/975 MINISTRY OF HEALTH, SOCIAL AND FAMILY AFFAIRS OF THE HUNGARIAN REPUBLIC Bejelentett fertőző megbetegedések MagyarorszÑgon (+) Notified cases of communicable diseases in Hungary (+) 35/2003.sz.heti jelentäs (weekly report) ( ) a 35. héten (week) BetegsÉg Disease MediÑn az 35. héten (week) MediÑn Typhus abdominalis Paratyphus Salmonellosis Dysenteria Dyspepsia coli EgyÉb E.coli enteritis Campylobacteriosis Yersiniosis Enteritis infectiosa Hepatitis infectiosa AIDS Poliomyelitis Acut flaccid paralysis Diphtheria 2 8 Pertussis 7 Scarlatina Morbilli Rubeola Parotitis epidemica Varicella Mononucleosis inf Legionellosis Meningitis purulenta Meningitis serosa Encephalitis infectiosa CreutzfeldtJ. 2 8 betegség LymekÜr Listeriosis Brucellosis Leptospirosis Tularemia Tetanus 3 9 Vårusos haemorrh. lñz Malaria* Toxoplasmosis (+) előzetes, räszben tisztátott adatok (preliminary, partly corrected figures) (*) importålt esetek (imported cases) () nincs adat (no data available) A statisztika käszátäs ideje:

13 EGÅSZSÅGèGYI, SZOCIÇLIS ÅS CSALÇDèGYI MINISZTÅRIUM Eng.sz.: 8704/975 MINISTRY OF HEALTH, SOCIAL AND FAMILY AFFAIRS OF THE HUNGARIAN REPUBLIC Bejelentett fertőző megbetegedések MagyarorszÑgon (+) Notified cases of communicable diseases in Hungary (+) 35/2003.sz.heti jelentäs (weekly report) ( ) Terãlet Territory Dysenteria Salmonellosis Campylobacteriosis Enteritis infectiosa Hepatitis infectiosa Scarlatina Varicella Mononucl. infectiosa Meningitis purulenta LymekÜr Budapest Baranya BÑcsKiskun BÉkÉs BorsodAbaàjZemplÉn CsongrÑd FejÉr GyőrMosonSopron HajdàBihar Heves JÑszNagykunSzolnok KomÑromEsztergom NÜgrÑd Pest Somogy SzabolcsSzatmÑrBereg Tolna Vas VeszprÉm Zala ësszesen (total) Előző hét (previous week) (+) előzetes, räszben tisztátott adatok (preliminary, partly corrected figures) A statisztika käszátäs ideje:

14 A Johan BÇla OrszÑgos EpidemiolÖgiai KÜzpont (OEK) kiadvñnya. A kiadvånyban szereplő küzlemänyek szakmai egyeztetäst küvetően jelennek meg, ennek megfelelően az orszågos jellegű ÜsszeÅllátÅsok, illetve a szerkesztősägi megjegyzäsben foglaltak az OrszÅgos EpidemiolÇgiai KÜzpont Äs az orszågos tisztifőorvos szakmai välemänyät Äs javasolt gyakorlatåt tartalmazzåk. A kiadvçnyt a Johan BÇla OrszÑgos KÜzegÇszsÇgÄgyi IntÇzet Çs a Centers for Disease Control and Prevention (CDC) a MagyarAmerikai KÑzÑs AlapnÇl elnyert pçlyçzat Çltal biztosötott egyéttműkñdás ráván fejlesztetták ki. Az Epinfo minden häten pänteken keröl poståzåsra Äs az Internetre. Internet cåm: A kiadvånnyal kapcsolatos ÄszrevÄtelekkel, küzläsi sz ÅndÄkkal sz áveskedjäk az Epinfo főszerkesztőjéhez fordulni: Johan BÉla OrszÑgos EpidemiolÜgiai KÖzpont 966 Budapest, Pf. 64. Telefon: 47653, Telefax: epiujsag.oek@antsz.hu A heti kiadvånyban szereplő anyagok szabadon måsolhatçk Äs felhasznålhatçk, azonban a kiadvåny forråsk Änt valç hasznålatånål hivatkozni kell az al Åbbi mçdon: OrszÅgos EpidemiolÇgiai KÜzpont. A küzlemäny cáme. Epinfo a megjelenäs Äve; a kiadvåny sz Åma:oldalszÅm. (Pl.: OrszÅgos EpidemiolÇgiai KÜzpont. 0 Äves az Epinfo. Epinfo 2003;:3.) OrszÑgos tisztifőorvos: Prof. dr. UngvÑry GyÖrgy ISSN 49757X