NemzetkÇzi informåcié Poliomyelitis E.coli O157:H7 jårvåny SpanyolorszÅgban

Átírás

1 8. Ävfolyam 2. szåm januår 19. NemzetkÇzi informåcié Poliomyelitis E.coli O157:H7 jårvåny SpanyolorszÅgban TÅjÄkoztatÅs szakmai tovåbbkäpzäsről Fertőző betegsägek adatai Impresszum

2 NEMZETKÄZI INFORMÅCIÇ POLIOMYELITIS, DOMINIKAI KÄZTÅRSASÅG ÉS HAITI A Dominikai KÇztÅrsasÅgban jölius 12. Äs november 18. kçzçtt 19 szemäly acut flaccid paralysisät ÄszleltÄk, akik kçzül eddig hatnål igazolédott az 1. tápusö poliovárus kérokozé szerepe. A betegek kçzül a legfiatalabb 9 hénapos, a legidősebb 21 Äves volt, de 16 beteg (84%) a 6 ÄvesnÄl fiatalabb korosztålyokba tartozott. Minden beteg poliomyelitis ellen oltatlan (14), vagy hiånyosan oltott (5) volt. A szomszädos Haitin egyetlen räszlegesen oltott 2 Äves gyermek igazoltan 1. tápusö poliovárus Åltal okozott megbetegedäsät regisztråltåk, akinek a bänulåsa augusztus 30-Ån kezdődçtt. Az intenzáv esetkutatås ellenäre eddig itt tovåbbi betegeket nem talåltak. A jårvånyt okozé várustçrzs meglepetäsre a Sabin-fÄle vakcinavárus szårmazäka: genetikailag 97%-ban hasonlé ahhoz (a vakcina eredetű izolåtumok szokvånyosan >99,5%-os genetikai egyezäst mutatnak a vakcinatçrzzsel), Äs Ögy tűnik, visszanyerte az 1. tápusö vad poliovárusra jellemző neurovirulenciåt Äs szérédåsi käpessäget. Ezzel a tçrzzsel ellentätben a vad poliovárusok ÅltalÅban 82%-nÅl kisebb arånyö genetikai hasonlésågot mutatnak a vakcinavárussal. A jårvånybél sz ÅrmazÉ tçrzsek nukleotid szekvenciåja kçzçtti külçnbsägek arra utalnak, hogy ez a várus mintegy 2 Ävig cirkulålt olyan területen, ahol a poliomyelitis elleni oltottsågi aråny nagyon alacsony volt, Äs ezärt fokozatos genetikai våltozåsok kçvetkezhettek be, visszanyerte vägül is a vad poliovárus leglänyegesebb tulajdonsågait. Haiti Äs a Dominikai KÇztÅrsasÅg egäszsägügyi minisztäriumai a PAHO Äs CDC kçzreműkçdäsävel elemzik a jårvånyt a megfelelő intäzkedäsek megtätele ÄrdekÄben. A Dominikai KÇztÅrsasÅgban mår tçmeges vädőoltåsokat indátottak előszçr azon hårom kçzigazgatåsi területen, ahol az esetek előfordultak, Äs käsőbb folytatjåk az orszåg tçbbi területän. Haitin hårom Nemzeti ImmunizÅciÉs Napot szerveznek januår, februår Äs mårcius hénapban. OPV eredetű poliovárusoknak alacsony ÅtoltottsÅgÖ területen valé tartés szérédåsåt koråbban csak egy területen mutattåk ki. Egyiptomban 1983 Äs 1993 kçzçtt mintegy 10 Ävig cirkulålt egy OPV eredetű, 2. tápusö poliovárus, Äs tçbb mint 30 bejelentett megbetegedäst okozott. Az Ärintett területen az immunizåciés aråny rendkávül alacsony volt, Äs a vakcina eredetű várus cirkulåciéja rçvidesen megszűnt azt kçvetően, hogy az OPV-vel tçrtänt oltottsågi aråny megnőtt. Az OPV eredetű várusok cirkulåciéjåt megszüntető legfontosabb tänyező ugyanaz, mint ami a vad poliovárusokra ÄrvÄnyes: magas immunizåciés aråny eläräse Äs folyamatos fenntartåsa. Egyetlen pälda

3 sincs OPV eredetű várustçrzsek cirkulåciéjåra olyan területen, ahol az ÅtoltottsÅg magas. Ez a jårvåny alåhözza annak szüksägessägät, hogy a poliomyelitistől mentes területeken is fenn kell tartani a magas ÅtoltÅsi arånyt mindaddig, amág a globålis eradikåcié meg nem valésul. ForrÑs: Wkly Epidemiol Rec 2000; 75: Ös MMWR 2000; 49: 1094, 1103 A poliomyelitis globälis eradikäciåjära iränyulå program eredmçnyekçnt a WHO amerikai rçgiåjäban 1991 augusztusa Åta, nyugat-csendes-åceäniai rçgiåjäban 1997 märciusa Åta, euråpai rçgiåjäban pedig novembere Åta (ezen belél MagyarorszÄgon 1969 Åta) nem fordult el ő honi eredetű (indigenous) vad poliovürus okozta megbetegedçs. Ugyanakkor 2000 vçgçn mçg mintegy 20 afrikai, ill. Äzsiai orszägban a poliomyelitis endçmiäs maradt, sőt kázélék egyesekben mçg järväny is előfordult (pl. a Záld-foki-szigeteken augusztus Çs oktåber kázátt 33 bçnuläsos eset). Mindazon teréleteken tehät - Ügy hazänkban is -, ahol a poliomyelitistől valå mentessçget mär elçrtçk, a mentessçg fenntartäsähoz elengedhetetlenél széksçges a teljes populäciå magas fokà immunitäsänak folyamatos biztosütäsa, mivel az endçmiäs teréletekről a vad poliovürusok bärmikor behurcoläsra kerélhetnek, Çs mikçnt a fentebb ismertetett järväny bizonyütja, a vakcina eredetű tárzsek is sàlyos helyzetet teremthetnek. A poliovürusoktål valå mentessçg nyomon kávetçsçhez Çs bizonyütäsähoz ÇrzÇkeny surveillance rendszerre van széksçg. Ezt szolgälja az Acut Flaccid Paralysis (AFP) surveillance (läsd 18/1998. (VI. 3.) NM rendelet I. sz. mellçklete), melynek hazai, megfelelő szintre hozäsähoz az eddigieknçl jelentősebb tevçkenysçgre van széksçg. Az előbbiekből kávetkezik, hogy mindazoknak, akik Afrika vagy âzsia endçmiäs teréleteire utaznak, sőt azoknak, akik jelen helyzetben a Dominikai KáztÄrsasÄgot vagy Haitit keresik fel, aj Änlatos poliovürusok elleni immunitäsukat àjraoltäs rçvçn megerősüteni. A tñjökoztatñst adta: Prof. dr. DÜmÜk IstvÑn a WHO Regional Comission for Certification Poliomyelitis Eradication tagja

4 E.COLI O157:H7 JÅRVÅNY SPANYOLORSZÅGBAN szeptember 19. Äs november 5. kçzçtt zajlott le SpanyolorszÅgban az eddig regisztrålt legnagyobb E.coli O157 jårvåny, melynek sorån 181 szemäly betegedett meg. A betegek szäkletäből 27 esetben E.coli O157:H7 kérokozét mutattak ki, nyolc tçrzs 2 fågtápusönak bizonyult. A jårvåny BarcelonÅban nägy ÅltalÅnos iskolåt Ärintett 150 megbetegedässel, tovåbbi 31 esetet a tanulék csalådi kçrnyezetäben Äszleltek. Hat gyermeknäl haemolyticus uraemias szindréma alakult ki, de valamennyien meggyégyultak. A megbetegedäsi aråny a nägy Ärintett iskolåban 4% Äs 56% kçzçtt våltozott. Az előzetes vizsgålatok szerint a fertőzäst kolbåsz terjesztette, melyet szeptember 18-Ån egy kçzätkeztetäsi vållalat hozott forgalomba. Ez a vållalat 10 iskola, egy gyår Äs egy idősek otthonånak ÄtkeztetÄsÄt biztosátja. A megbetegedäsek azokban az iskolåkban fordultak elő, ahol a kolbåszt hőkezeläs nälkül fogyasztottåk. A tçbbi iskolåban a termäket hőkezeltäk. Az Ätkeztető vållalatnål tartott helyszáni vizsgålaton feltårt hiånyossågok miatt a vållalkozås műkçdät felfüggesztettäk. ätelmintåkat nem vizsgåltak. SpanyolorszÅgban 1989 Éta a jelenlegi volt a hetedik E.coli O157 jårvåny, melyet az EpidemiolÉgiai KÇzpontnak jelentettek. A måsik jelentősebb jårvåny 1997-ben egy KanÅri-szigetekre låtogaté turistacsoport tagjai kçräben fordult elő. A turiståk kçzçtt 14 esetben igazoltåk a fertőzäst, hårom betegnäl alakult ki haemolyticus uraemiås szindréma. SpanyolorszÅgban az E.coli O157 fertőzäsek surveillance-a a laboratériumi vizsgålatokon alapul. Az E.coli O157 okozta megbetegedäs nem tartozik a kçtelezően jelentendő fertőző betegsägek kçzä, de a jårvånyokat kçtelező jelenteni. ForrÑs: Eurosurveillance Weekly 2001; 1:1. (

5 TÅJÉKOZTATÅS SZAKMAI TOVÅBBKÉPZÉSRŐL A "Johan BÖla" OrszÑgos Epidemiolàgiai KÜzpont februñr 6-Ñn (kedd) kor pontszerző tovñbbköpzöst tart. Helye: Budapest, IX., NagyvÅrad tär 2. Fodor terem älöselnük: Dr. Melles MÅrta főigazgaté-helyettes főorvos A tovñbbköpzös tömñja: MolekulÑrbiolàgiai màdszerek alkalmazñsa a mikrobiolàgiñban ElőadÑsok: Berencsi GyÜrgy, Csire MÑrta: A molekulåris diagnosztika Öjabb médszerei Äs a minősägbiztosátås. Szűcs GyÜrgy, Reuter GÑbor: Calicivárusok molekulåris diagnosztikåja. Tàth Etelka, BrojnÑs Judit, Rusvay ErzsÖbet, Mezey Ilona: Enterovárus, parvovárus Äs hepatitis C várus nukleinsav hordozås kimutatåsa polimeråz låncreakciéval. Szomor Katalin, Visnyovszky Éva, Jankovics IstvÑn, TakÑcs MÑria: LÄgÖti várusok kçzvetlen kimutatåsa molekulåris médszerekkel. S z Ä n e t Fåzi Miklàs, PÑszti Judit, BognÑr Csaba, Erdősi Tçmea: Neisseria meningitidis kimutatåsa värmintåbél Äs liquorbél polimeråz låncreakciéval. PÑszti Judit, Gadà IstvÑn, KirÑly JàzsefnÖ: Hazai Neisseria meningitidis tçrzsek vizsgålata molekulåris médszerekkel (RAPD, REP-PCR). Erdősi Tçmea, UngvÑri Erika, Milch Hedda, Damjanova Ivelina, VargÑnÖ Hunyadi Zsuzsanna, Jakab Melinda: Nosocomialis eredetű baktärium tçrzsek tipizålåsa PCR alapö médszerrel. Gadà IstvÑn, KirÑly JàzsefnÖ: Salmonella Typhimurium tçrzsek integron tartalmånak vizsgålata polimeråz låncreakciéval.

6 A HAZAI JÅRVÅNYäGYI HELYZET ÅLTALÅNOS JELLEMZÉSE A januñr küzütti időszakban bejelentett heveny fertőző megbetegedäsek alapjån az orszåg jårvånyügyi helyzete az alåbbiakban foglalhaté Çssze: Az enterñlis bakteriñlis betegsögek csoportjåban az előző hetihez käpest kizårélag a campylobacteriosis megbetegedäsek szåma emelkedett jelentősebben, kätharmadåval tçbb bejelentäs Ärkezett, mint az előző Äv azonos időszakåban. A legtçbb megbetegedäst a fővårosban, BÅcs-Kiskun Äs Baranya megyäben regisztråltåk. HasonlÉan a januår-åprilis kçzçtti időszakhoz, a häten nyilvåntartåsba vett campylobacteriosis megbetegedäsek szåma magasabb volt, mint a salmonellosisokä. TÇbb enteritis infectiosa került a nyilvåntartåsba, mint az előző häten, a bejelentäsek szåma VeszprÄm Äs Pest megyäben, valamint a fővårosban volt a legnagyobb. A vçrushepatitisek jårvånyügyi helyzete kedvezőbben alakult, mint a koråbbi Ävekben, az esetszåm csak harmada volt az Äveket jellemző kçzäpärtäknek. A lögéti terjedösű fertőző betegsögek csoportjåban måsfälszeresäre nőtt a scarlatina megbetegedäsek szåma az előző hetihez käpest, ugyanakkor kevesebb bñrñnyhimlő esetet regisztråltak. A varicella területenkänti előfordulåsåban nagy volt az eltäräs: a bejelentäsek szåma 10 Äs 116 kçzçtt våltozott. Morbillit nem jelentettek, csak nähåny sz ÉrvÅnyos rubeola Äs mumpsz eset került a nyilvåntartåsba. Az idegrendszeri fertőző megbetegedösek szåma emelkedett az előző hetihez käpest. Táz gennyes meningitist jelentettek be, kçzülük hårmat valészánűsáthetően a N.meningitidis okozott. Egy megbetegedäs decemberben kezdődçtt, a kérokozé C szerocsoportönak bizonyult. KÄt megbetegedäst ez Äv januårjåban diagnosztizåltak, ezen esetekben a diagnézist a klinikai käp alapjån ÅllátottÅk fel, a kérismät mikrobiolégiai vizsgålattal nem sikerült megerősáteni. A hät meningitis serosa megbetegedäs kçzül Çt eset egy hénapon belül kezdődçtt, a bejelentäsek hat területről Ärkeztek. Az encephalitis infectiosa, a leptospirosis, a toxoplasmosis Äs legionellosis esetek szåma ugyan magasabb volt a koråbbi Ävek azonos időszakåban ÄszleltnÄl, de tçbbsägüket utélagosan regisztråltåk, ágy ezen adatok nem az aktuålis jårvånyügyi helyzetet jellemzik.

7

8

9 Az EpidemiolÅgiai InformÇciÅs Hetilap (Epinfo) a Johan BÉla OrszÇgos EpidemiolÅgiai KÑzpont (OEK) kiadvçnya. A kiadvånyban szereplő kçzlemänyek szakmai egyeztetäst kçvetően jelennek meg, ennek megfelelően az orszågos jellegű ÇsszeÅllátÅsok, illetve a szerkesztősägi megjegyzäsben foglaltak az OrszÅgos EpidemiolÉgiai KÇzpont Äs az orszågos tisztifőorvos szakmai välemänyät Äs javasolt gyakorlatåt tartalmazzåk. A kiadvänyt a Johan BÉla OrszÇgos KÑzegÉszsÉgÄgyi IntÉzet És a Centers for Disease Control and Prevention (CDC) a Magyar-Amerikai Kázás AlapnÄl elnyert pälyäzat Ältal biztosütott egyéttműkádçs rçvçn fejlesztettçk ki. Az Epinfo minden häten pänteken kerül poståzåsra. A kiadvånnyal kapcsolatos ÄszrevÄtelekkel, kçzläsi szåndäkkal száveskedjäk az Epinfo főszerkesztőjöhez fordulni: Johan BÖla OrszÑgos Epidemiolàgiai KÜzpont 1966 Budapest, Pf. 64., Telefon: , , Telefax: A heti kiadvånyban szereplő anyagok szabadon måsolhaték Äs felhasznålhaték, azonban a kiadvåny forråskänt valé hasznålatånål arra hivatkozni kell. mb. OrszÑgos Tisztifőorvos Dr. PintÖr Al Ñn ISSN X