11. Ävfolyam 31. szåm augusztus 6.

Átírás

1 . Ävfolyam 3. szåm 004. augusztus 6. A sporadikus giardiasis A giadiasis TÅjÄkoztatÅs szakmai rendezvänyről Fertőző betegsägek adatai AerobiolÉgiai jelentäs (låsd: ) Impresszum

2 NEMZETKÄZI INFORMÅCIÇ A SPODARIKUS GIARDIASIS KOCKÅZATI TÉNYEZŐINEK VIZSGÅLATA DÉLNYUGAT ANGLIÅBAN 998. Åprilis. Äs 999. mårcius 3. kñzñtt DÄlNyugat AngliÅban 9 beteg Äs 49 kontroll szemäly bevonåsåval esetkontroll vizsgålatot vägeztek a sporadikusan előfordulé giardiasis kockåzati tänyezőinek elemzäse cäljåbél. Esetnek tekintettäk a vizsgålt teröleten laké Äs hasmenäsben megbetegedett azon szemälyt, akinek a sz ÄkletÄben fänymikroszképos vizsgålattal G.lamblia cisztåkat mutattak ki. A feltehetően importålt eseteket (az anamnäzisben a hasmenäs kezdetät megelőző hårom hätben kölfñldi Üt) Äs a csalådi jårvånyokhoz tartozé eseteket (a tönetek kezdetät megelőző hårom hätben a beteg csalådjåban hasmenäses megbetegedäs volt feltehetően emberről emberre tñrtänő kontakt terjedäs) kizårtåk a vizsgålatbél. Egyegy beteghez illesztett kontrollnak vålasztottåk a beteggel azonos håziorvosi praxisban nyilvåntartott, valamint ugyanazon korcsoportü (05 Äves, 65 Äves, 6 Äves vagy idősebb) Äs nemű szemälyeket. Minden beteghez hårom kontrollt vålasztottak. A kontrollok sem utaztak a lappangåsi időben kölfñldre, Äs a kärdőâv kitñltäsät megelőző hårom hätben nem volt hasmenäsök. A kärdőâv a szemälyes adatokra, a jelenlegi betegsägre, kölfñldi utazåsra, fördäsre/üszåsra, vâz Äs ÄlelmiszerfogyasztÅsi szokåsokra (az ÄtkezÄsi anamnäzisben hangsülyt helyezve a tejtermäkekre, zñldsägekre, gyömñlcsñkre), Ållatokkal, gyermekekkel/gondozéikkal valé kontaktusra, farmlåtogatåsra terjedt ki. A felnőttek foglalkozåsåt is rñgzâtettäk. A hivatalos adatok szerint Anglia Äs Wales teröletän kñzñtt a laboratériumi vizsgålattal igazolt giardiasis esetek incidenciåja 8, beteg/00000 lakos/ävnek bizonyult, de a feltätelezett tänyleges előfordulåst a szerzők 50 beteg/00000 lakos/ävre becsöltäk. A vizsgålat fontosabb eredmänyei az alåbbi tåblåzatokban Ñsszegezhetők:

3 A giardiasis kocközati tünyezőinek egyvöltozàs elemzüse Expozâcià VezetÄkes ivévâz fogyasztåsa VezetÄkes ivévâz Åtlagosan elfogyasztott mennyisäge (pohår/nap) Vâzszűrő rendszer otthon äszås bårhol äszås vâznyelässel äszås gyakorisåga äszås klérozott vâzben äszås klérozott vâzben, vâznyelässel äszås a fej bemerâtäsävel FarmlÅtogatÅs BÑlcsődei kapcsolat Kimenetel Eset (n = 9) Kontroll (n = 49) nem 7 79 Illesztett esülyhönyados (Üs 95%os megbâzhatàsögi hatörai) ValàszânűsÜg (p) igen 74 40,3 (, 4,9) 0, minden egyes pohår, (,,4) 0,5,0 7 < 0,000 nem igen ,9 (0,5,7) 0,8 nem igen ,9 (, 7,) < 0,000 nem 3 48 igen ,6 (,5 7,6) 0, minden egyes alkalom alkalom 9 44,3 (,,5) 0,00 nem igen 43 58,7 (,4 5,0) 0,00 nem igen 8 8,4 (0,9 6,0) 0,07 nem igen 36 49,5 (,3 5,0) 0,009 nem n.k. n.k. igen n.k. n.k., (, 4,) 0,0 nem n.k. n.k. igen n.k. n.k., (, 4,) 0,0 n.k. = nem kñzñlt adat

4 A giardiasis kocközati tünyezőinek tãbbvöltozàs elemzüse Expozâcià EsÜlyhÖnyados (95%os megbâzhatàsögi hatörai) ValàszânűsÜg (p) äszås vâznyelässel 6, (,3 6,6) < 0,000 FÖrdÄs kezeletlen/friss vâzben 5,5 (,9 5,9) 0,00 Naponta elfogyasztott minden egyes pohår vezetäkes ivévâz,3 (,,5) < 0,000 FejessalÅta fogyasztåsa, (, 4,3) 0,0 A vizsgålat ideje alatt az esetek előfordulåsåban nem tapasztaltak szezonålis eltäräst, kñzñssägi Äs teröleti jårvåny sem fordult elő, a regisztrålt Äves incidencia 4,7 beteg/00000 lakos volt. A farmlåtogatås kockåzati tänyezőnek bizonyult, de az Ållatok egyes fajaival tñrtänt expozâciéra vonatkozéan nem volt statisztikailag ÄrtÄkelhető az eltäräs a betegek Äs a kontrollok csoportja kñzñtt. Nem vårt eredmänye volt a vizsgålatnak, hogy a vezetäkes vâz fogyasztåsa statisztikailag erősen szignifikåns kapcsolatban volt a giardiasis esetekkel. A Giardia a CryptosporidiumnÅl ÄrzÄkenyebb a klérral szemben, Äs a vâztisztâtås sorån kñnnyebb a kiszűräse is a nyers vâzből, tovåbbå a szakirodalomban keväs, vezetäkes vâz Åltal terjesztett jårvånyrél sz Åmoltak be ezideig, ezärt volt våratlan a fenti eredmäny. A szerzők szerint az ok okozati kapcsolat nem zårhaté ki, de ehhez Üjabb vizsgålat szöksäges, melynek sorån az esetek felderâtäsävel egyidőben a vâzminősägre vonatkozé adatokat is gyűjteni kell. ForrÖs: Stuart, J.M., Orr, H. J. et al.: Risk Factors for Sporadik Giardiasis: A Case Controll Study in Southwestern England, Emerg Inf Dis 003; 9:933. Ässzefoglalàt küsz âtette: dr. Krisztalovics Katalin epidemiolàgus főorvos OEK JÖrv Öny ågyi osztöly

5 A GIARDIASIS A giardiasis a väkonybäl felső szakaszånak (duodenum, jejunum) gyulladåsos megbetegedäse, melyet a Giardia lamblia, egy ostoros protozoon okoz. A Giardia trophozoit Äs ciszta Ållapotban lätezik, a trophozoit kñrte alakü, hosszüsåga 00 m, szälessäge 55 m, nägy pår ostorånak csapkodåsåval aktâvan mozog, szâvékorongjåval pedig a väkonybäl epithel felszânähez tapad. A vastagfalü ciszta 0 m ÅtmÄrőjű, nägymagvü. A kérokozét morfolégiai Äs kariotâpusos jellemzői alapjån jelenleg Ñt speciesbe soroljåk: a G.duodenalis (vagy G.intestinalis vagy G.lamblia) az embert is beleärtve emlősñkben, a G.agilis kätältűekben, a G.muris rågcsålékban, a G.psittaci Äs a G.ardeae pedig ÅltalÅban madarakban mutathaté ki. A Giardia gazdaspecificitåsåval kapcsolatban bizonytalansåg uralkodik. Emberi GiardiÖval Ållatokat, egy ÑnkÄntes embert pedig rågcsålébél szårmazé GiardiÖval fertőztek meg sikeresen. Az emberből nyert G.lamblia izolåtumokat kät nagy genetikai csoportba osztjåk (A Äs B csoport). A genotipizålås azärt fontos, mert direkt bizonyâtäkot szolgåltathat a zoonotikus Åtvitel lehetősägäről, a fertőzäs forråsårél. A trophozoitok a szervezeten kâvöl nem maradnak Äletben, a szäkletben csak hasmenäskor jelennek meg. A kñrnyezeti behatåsoknak ellenållé cisztåk nedves, hűvñs kñrnyezetben hénapokig fertőzőkäpesek maradnak, de szåraz, meleg kñrölmänyek kñzñtt gyorsan elvesztik fertőzőkäpessägöket. A vâz megelőző jellegű klérozåsa kölñnñsen alacsony hőmärsäkleten nem pusztâtja el a cisztåkat. A fertőzäst a beteg vagy tönetmentesen cisztåt Örâtő ember terjeszti ( ciszta/g szäklet). Az Ållatok szerepe a betegsäg terjesztüsäben mäg nem kellően tisztåzott. A kérokozé elterjedtsügät jellemzi, hogy az USAban műkñdő specifikus surveillance kñzñtt gyűjtñtt adatai szerint a regisztrålt Åtlagos incidencia 0/00000 lakos/äv, a tänyleges előfordulåsi gyakorisågot ennek legalåbb a tâzszeresäre becsölik. A prevalencia meghatårozåsåt cälzé vizsgålatok adatai szerint az iparilag fejlett orszågokban a szäkletmintåk 5%Åban, a fejlődő orszågokban e mintåk 0 30%Åban kimutathaté a kérokozé. A legfertőzñttebbek a gyermekek Äs a velök szoros kapcsolatban Älő/dolgozÉ felnőttek: egy vizsgålat szerint az USAban, jårvånymentes időszakban az ÉvodÅsok 35%a volt fertőzñtt. Egy 00 ben publikålt holland tanulmåny szerint a tönetmentes szemälyek 3,3%a, a hasmenäsben szenvedők 5,4%a volt G.lambliaval fertőzñtt. A megfigyeläsek szerint a megbetegedäsek vårosban lakék kñzñtt gyakoribbak, mint falun. Az USAban a megbetegedäsek nyårvägi, ősz eleji szezonalitåst mutatnak. Az ember Äs a kñrnyezetäben Älő Öllatok szoros kapcsolata alkalmat nyüjthat az Åtvitelre. KÑzÄpEurÉpÅbÉl az Ållatok kñräben magas arånyü cisztaörâtäst kñzñltek, a kedvteläsből tartott Ållatok kñzöl a kutyåkban 0,58%ot, a

6 haszonållatok kñzöl a borjakban 7%ot Äs a bårånyokban 30%ot. FertőzÄst terjeszthet a macska (fertőzñttsäge 5%), a szarvasmarha (6%) Äs a lé (735%) is. A fentiek ellenäre egyes kutaték szerint vitathaté, hogy a giardiasis zoonotikus fertőzäs, ugyanakkor a WHO Äs a FAO szakärtőinek jelentäseiben a giardiasist azok kñzä a betegsägek kñzä soroljåk, amelyekben az emberållat kapcsolat fontos a fertőzäsi låncban. A terjedüs màdja: a szäklettel a kñrnyezetbe kerölt kérokozé a leggyakrabban kãzvetlenål jut Åt emberről emberre. Ez a jellemző terjedäsi méd a csalådokban Äs a gyermekkñzñssägekben, illetve orålisanålis szexuålis kontaktus esetän. Kãzvetett terjedäs esetän a terjesztő kñzeg legtñbbszñr ivé vagy fördővâz, de nem ritka a kérokozé Älelmiszer (szennyezett zñldsäg, gyömñlcs) ÜtjÅn tñrtänő terjedäse sem. Az infektâv dàzis igen kicsi, 000 ciszta lenyeläse mår akut megbetegedäst okozhat. A lappangösi idő ÅltalÅban 55 nap, de lehet hosszabb is (az Åtlag 70 nap). A fertőzäskor a trophozoitok gyorsan elårasztjåk a bälepitheliumot Äs szâvékorongjaik rävän kårosâtjåk a bäl mikrovillusait. A parazita sejtkårosâté anyagokat juttat a bällumenbe, ezek a nyålkahårtya strukturålis kårosodåsåt idäzik elő. A jejunalis mucosa atrophizål, plazmasejtes infiltråcié figyelhető meg. A fertőzäs tñbbnyire tönetmentes, ha megbetegedäs kñveti, korai tönete lehet a hånyinger, hånyås, ÄtvÅgytalansÅg, fåradtsåg, hasi diszkomfortärzäs, märsäkelt låz Äs borzongås is kâsärheti. Ezt kñvetően hirtelen kezdettel vizes hasmenäs jelentkezik, igen jellegzetesek a jél hallhaté bälhangok, a haspuffadås, a fokozott bälgåzkäpződäs, zsârszäk gyakran megfigyelhető. A szäkletben ritkån van vär vagy nyålka, ez segâthet elkölñnâteni a giardiasist az amoebosistél Äs a shigellosistél. Az akut fåzis rendszerint csak 34 napig tart, de elhüzédhat. A betegsäg nem ritkån szubakut vagy kr Énikus formåba megy Åt, melyet a fogyås, valamint csñkkent felszâvédås jellemez, utébbi főkänt a zsârsavakat Ärinti, Äs ennek kñvetkeztäben hiånybetegsägek (A, D, E, K vitamin hi Ånya, värszegänysäg stb.) alakulhatnak ki. A protozoonok näha az epe, vagy a hasnyålmirigy vezetäkrendszeräbe bejutva okoznak gyulladåst. A tönetek esetenkänt Ävekig fennållnak, gyakran viszont bizonyos idő utån spontån megszűnnek. A betegek tñbb mint 0%a tönetmentes cisztaörâtővä vålik. A fertőzäs ÅtvÄszelÄsÄt räszleges vädettsäg kñveti, de ez nem zårja ki a käsőbbi reinfekcié lehetősägät. A fertőzñtt szemäly a tönetek fennållåsåtél föggetlenöl addig fertőz, mâg a cisztåk ÖrÖlnek a szäkletävel (gyakran hénapokig). A cisztaöröläs szakaszos. A cälzott teråpia (pl. Tinidazole, Metronidazole) hatåsåra a tönetek mellett a fertőzőkäpessäg is igen nagy arånyban megszűnik.

7 A G.lamblia laboratériumi kimutatåsåra tñbbfäle médszert alkalmaznak. TradicionÅlis a trophozoitok vagy cisztåk mikroszkàpos vizsgölata. A trophozoitok azonnal vizsgålhaték natâv kenetben, vagy festett käszâtmänyben. A trophozoitok elsősorban a hasmenäses szäkletben, mâg a cisztåk a formålt vagy fälhâg szäkletben talålhaték. Egy häten belöl vett legalåbb hårom szäkletminta vizsgålata mår jé hatåsfokkal biztosâtja a diagnézis felållâtåsåt, de kismärtäkű vagy intermittålé ÖrâtÄs miatt szöksäg lehet Ñthat szäkletminta vizsgålatåra is. äjabban specifikusabb Äs ÄrzÄkenyebb diagnosztikai médszereket fejlesztettek ki. Ezek kñzä tartozik az immunfluoreszcenciös mikroszkàpos vizsgölat Äs az ELISA, melyek kölñnñsen alkalmasak a GiardiafertőzÄs cälzott szűräsäre, vagy a teråpia hatåsossågånak ellenőrzäsäre. Az immunfluoreszcenciåt a szäkletmintåk mikroszképos vizsgålatånål ÄrzÄkenyebbnek tartjåk, de eläggä kñltsäges Äs munkaigänyes. E vizsgålattal ugyanazon a tårgylemezen a Giardia Äs Cryptosporidium egyöttesen is kimutathaté. Az ELISA ÄrzÄkeny, specifikus, objektâv, gyors Äs hatäkony médszer a G.lamblia antigän(ek) szäkletből tñrtänő kimutatåsåra. Az ELISA egyre inkåbb a giardiasis diagnosztikåjånak standard médszerävä vålik, egyes tanulmånyok azonban hangsülyozzåk, hogy a trophozoitok Üs petük hagyomönyos mikroszkàpos vizsgölatöt tovöbbra is el kell vügezni. Mivel a tönetmentes hordozås viszonylag nagyarånyü, ezärt a kérokozénak a szäkletből tñrtänő kimutatåsåval nem szöksägszerűen bizonyâtott a protozoon etiolégiai szerepe az aktuålis enterålis megbetegedäsben. A klinikai käp is meg kell feleljen a betegsäg jellemzőinek, Äs mås kérokozé szerepät is ki kell (ene) zårni. A betegsäg megelőzäsäben a legfontosabb a szemälyi higiäne szabålyainak betartåsa, a kñzegäszsägögyileg megfelelő infrastruktura fenntartåsa, az ivévâz kezeläse. Tekintettel arra, hogy gyakorlatilag minden felszâni vâz szennyezett lehet emberi vagy Ållati forråsbél szårmazé GiardiÖval, Äs mindenfäle Giardia cisztåt emberre potenciålisan patogännek kell tekinteni, ezärt a kñzñssägi vâzellåté rendszereket meg kell Évni az emberi vagy Ållati szäkletszennyeződäsektől. A megfelelő ÖlepâtÄsi Äs szűräsi rendszerek (homokon vagy membrånszűrőn Åt) käpesek eltåvolâtani a GiardiamÄretű räszecskäket a vâzből. A kléros fertőtlenâtässel szemben azonban a Giardia cisztåk viszonylag ellenållék, ezärt a fördővizek tisztâtåsa esetän nem elegendő a fertőtlenâtäs, mechanikus szűräs is szöksäges. Elmaradott infrastruktüråjü orszågba tñrtänő utazås esetän egyedöl a forralt vâz fogyasztåsa jelent teljes biztonsågot. FelhasznÖlt irodalom:. CDC Giardiasis surveillance United States, MMWR 000;49:SS7. Chin J. Controll of Communicable Diseases. 7 th Edition. Washington: 000.

8 3. de Wit, M., Koopmans, M. et al: Gastroenteritis in Sentinel General Practices, the Netherland. Emerg Inf Dis 00;7: Macpherson, C. N. L., Gottstein, B., Geerts S.: Parasitic foodborne and waterborne zoonoses. Rev. Sci. Tech. Off. Inf. Epiz. 000;9: /53/EK hatörozat a kãzãss Ügi hölàzatnak jelentendő fertőző betegsügek esetdefinâci àinak megöllapâtösöràl. érta Üs ãsszeöllâtotta: dr. Sz ÜnÖsi Zsuzsanna osztölyvezető OEK Parazitolàgiai osztöly dr. Krisztalovics Katalin epidemiolàgus OEK JÖrv Öny ågyi osztöly dr. KÖdÖr Mih Öly osztölyvezető főorvos OKKOKI VâzhigiÜnÜs osztöly SzerkesztősÅgi megjegyzås: MagyarorszÄgon az ÅNTSZ Çs mäs egçszsçgégyi intçzmçnyek keretçben működő parazitolágiai laboratáriumok csak a bekéldő orvos kélön kçrçsçre vçgeznek szçkletből GiardiavizsgÄlatot. Feltehető, hogy a giardiasis diagnosztikus vizsgälatänak kélön kçrçsre törtçnő vçgzçse, toväbbä az ÅNTSZ Ältal az utábbi Çvekben csökkenő szämban vçgzett vizsgälatok miatt az esetek jelentős rçsze feltäratlan maradt. Az aläbbi täbläzat az ÅNTSZ keretçben működő laboratáriumokban a as Çvekben diagnosztizält giardiasis eseteket szemlçlteti. Giardia lamblia előfordulçsa betegek szåkletmintçiban Év VizsgÖlt szemülyek szöma Pozitâv betegek szöma PozitivitÖs arönya (%),05,,8,3 003ban tehät a laboratáriumi vizsgälattal igazolt giardiasis esetek incidenciäja 5,6/00000 lakos volt. Az ÅNTSZ Çs mäs egçszsçgégyi intçzmçnyek keretçben működő parazitolágiai laboratáriumokban a bekéldő orvos kélön kçrçsçre mikroszkápos mádszerrel Çs cisztadàsâtässal, egyes helyeken a GiardiaantigÇnnek szçkletből, ELISAmádszerrel törtçnő kimutatäsäval vçgeznek diagnosztikus GiardiavizsgÄlatot. A Johan BÇla OrszÄgos Epidemiolágiai KÖzpont Parazitolágiai osztälyänak EnterÄlis Protozoon BetegsÇgek Nemzeti Referencia LaboratáriumÄ ban cçlzott esetekben a Giardia kimutatäsära natâv Çs dàsâtott preparätumok mikroszkápos vizsgälatän tàl a GiardiaantigÇn szçkletből, ELISAmádszerrel Çs immunkromatogräfiäs mádszerrel törtçnő kimutatäsät is alkalmazzäk. A Giardia diagnosztikus vizsgçlatokat humçn mintçkbél a tervek szerint a jövőben a Johan BÇla OrszÄgos Epidemiolágiai KÖzpont Parazitolágiai osztälyänak EnterÄlis Protozoon BetegsÇgek (Giardia lamblia, Entamoeba histolytica/dispar, Cryptosporidium parvum) Nemzeti Referencia Laboratáriuma Çs az ÅNTSZ erre a cçlra kijelölt parazitolágiai laboratáriumai vçgezni fogjäk. A Giardia cisztäk vñzmintçkbél törtånő kimutatçsçra az OrszÄgos KÖzegÇszsÇgÉgyi

9 KÖzpont KÖrnyezetegÇszsÇgÉgyi IntÇzetÇben, a HigiÇnÇs vâzbiolágia osztälyon van lehetősçg. Ez az intçzet felkçszélt az immunomagnetikus Çs Giardiaspecifikus ellenanyaghoz kötött FITC (fluoreszceinizotiocianät) festçsi mádszerrel törtçnő kimutatäsära. Tervezik toväbbä PCRtechnika bevezetçsçt is. A giardiasis az EurÉpai UniÉban a KÖzÖssÅgi felügyelet alç tartozé betegsågek közå tartozik. Az EurÉpai UniÉ hatçrozata szerint a giardiasis megbetegedåseket az esetdefinñciét figyelembe våve kell osztçlyozni, nyilvçntartani, illetve jelenteni: Klinikai jellemzők Giardia lamblia fertőzçsnek megfelelő klinikai kçp, amelynek jellemzői a hasmençs, a hasi görcsök, a puffadäs, a testsàlyvesztçs vagy a felszâvádäsi zavarok. LaboratÉriumi diagnosztikai kritåriumok Giardia lamblia cisztäk kimutatäsa a szçkletben. Giardia lamblia trophozoitäk kimutatäsa a szçkletben, a nyombçlnedvben vagy a vçkonybçlből vett biopszia szövetmintäjäban. Giardia lamblia antigçn kimutatäsa a szçkletben. Esetek osztçlyozçsa Gyanás: nem alkalmazott besoroläs. ValÉszÑnűsÑthető: a betegsçgnek klinikailag megfelelő eset epidemiolágiai kapcsolattal. MegerősÑtett: Laboratáriumi vizsgälattal megerősâtett eset. Az egçszsçgégyi Çs szemçlyes adatok kezelçsçről szálá 997. Çvi XLVII. törvçny.sz. mellçklete, azaz a jelentçsre kötelezett fertőző betegsçgek listäja 004. mäjus elsejçtől kiegçszélt a giardiasissal. A vçgrehajtäsi rendeletek [63/997. (XII..) NM, 8/998. (VI. 3.) NM rendelet] mádosâtäsa folyamatban van, Çs a hatälyba lçpçséket követően a betegsçg ÖnÄlláan is jelentendővç välik.

10 TÅJÉKOZTATÅS SZAKMAI RENDEZVÉNYRŐL A Johan BÜla OrszÖgos Epidemiolàgiai Kãzpont tudomönyos ålüse 004. szeptember. (kedd) 4 àra Helye: OKK Fodor terem, Budapest, IX., NagyvÅrad tär. ëlüselnãk: dr. Melles MÖrta főigazgatà főorvos P R O G R A M (tervezet). A lakös, mint egüszsügmeghatörozà tünyező. Nyolc euràpai nagyvörosban vügzett felmürüs tapasztalatai. ElőadÉ: Xavier Bonnefoy (WHO European Center for Environment and Health, Bonn). Budapest patkönymentesâtüse Üs a mentessüg hosszítöví fenntartösa. ElőadÉ: dr. Bajomi DÖniel Ögyvezető igazgaté (BÄbolna KÖrnyezetbiolágiai KÖzpont Kft.) 3. A patkönymentessüg fenntartösa ellenőrzüsünek hörom Üvtizedes tapasztalatai. ElőadÉ: dr. SzÖntai KÖroly DDD osztålyvezető főorvos, Markàja TamÖs DD csoportvezető (ÅNTSZ FővÄrosi IntÇzete) KÜrdÜsek, hozzöszàlösok

11 A HAZAI JÅRVÅNYëGYI HELYZET ÅLTALÅNOS JELLEMZÉSE A 004. jílius 6. Üs augusztus. kñzñtti időszakban a bejelentett fertőző megbetegedäsek alapjån az orszåg jårvånyögyi helyzete az alåbbiakban foglalhaté Ñssze: Az enterölis fertőző betegsügek kñzöl a salmonellosis bejelentäsek Äs az enteritis infectiosa tönetegyöttes szåma märsäkelten nőtt, mâg a campylobacteriosisok szåma csñkkent az előző häthez viszonyâtva. A salmonellosisok jårvånyögyi helyzete igen kedvezően alakult, a 3. häten regisztrålt megbetegedäsek szåma csupån alig a fele volt az Ävek azonos időszakåt jellemző kñzäpärtäknek. Mâg kñzñtt a salmonellosis esetek szåma a kifejezettebb szezonalitås miatt az ÅprilisjÜnius kñzñtti időszakban haladta meg a campylobacteriosis esetekät, addig 004ben csupån ezen a häten tñrtänt meg ez a våltozås. Ez is azt jelzi, hogy a salmonellosis 004ben vårhatéan igen alacsony szåmban fordul elő. A häten egy gastroenteritis jörvönyrél Ärkezett jelentäs. A vârushepatitis bejelentäsek sz Åma a 3. häten länyegesen nem våltozott az előző hetihez käpest, kñzel a felät tette ki az Ävek azonos hetät jellemző mediånnak. Az esetek felät BorsodAbaÜjZemplÄn megyäben ÄszleltÄk. A lügíti fertőző betegsügek kñzöl harmadåval tñbb scarlatina Äs harmadåval kevesebb varicella bejelentäs kerölt a nyilvåntartåsba az előző hetihez viszonyâtva. A varicella megbetegedäsek incidenciåja tñbb mint kätszerese volt az előző Äv ugyanazon hetäben regisztråltnak, Äv eleje Éta 0000rel tñbb esetről Ärkezett jelentäs, mint 003. azonos időszakåban. KÄt mumpsz Äs egy pertussis megbetegedäs gyanüjåt regisztråltåk, morbilli Äs rubeola esetről nem Ärkezett jelentäs. KÑzel kätszeresäre emelkedett az idegrendszeri fertőző megbetegedüsek szåma az előző hetihez viszonyâtva, azonban a hårom tönetegyöttes előfordulåsa megegyezett a 003. Äv azonos hetäben regisztrålttal. A hat encephalitis infectiosa eset kñzöl Ñt kullancsencephalitis volt (Baranya, Somogy Äs Zala megye eset). Az előző häthez käpest negyedävel emelkedett a Lymekàr megbetegedäsek szåma, Äs märsäkelten meghaladta a koråbbi Ävek azonos hetäben regisztråltat. Az esetek 40%a a fővårosban Äs Pest megyäben fordult elő.

12 EGÉSZSÉGëGYI, SZOCIÅLIS ÉS CSALÅDëGYI MINISZTÉRIUM Eng.sz.: 8704/975 MINISTRY OF HEALTH, SOCIAL AND FAMILY AFFAIRS OF THE HUNGARIAN REPUBLIC Bejelentett fertőző megbetegedüsek MagyarorszÖgon (+) Notified cases of communicable diseases in Hungary (+) 3/004.sz.heti jelentäs (weekly report) ( ) BetegsÜg Disease a 3. hüten (week) MediÖn az 3. hüten (week) MediÖn Typhus abdominalis Paratyphus Salmonellosis Dysenteria Dyspepsia coli EgyÜb E.coli enteritis Campylobacteriosis Yersiniosis Enteritis infectiosa Hepatitis infectiosa AIDS Poliomyelitis 3 6 Acut flaccid paralysis 6 8 Diphtheria Pertussis 4 Scarlatina Morbilli Rubeola Parotitis epidemica Varicella Mononucleosis inf. Legionellosis Meningitis purulenta Meningitis serosa Encephalitis infectiosa CreutzfeldtJ. betegsüg 5 5 Lymekàr Listeriosis Brucellosis 6 4 Leptospirosis Tularemia Tetanus Vârusos haemorrh. löz 3 Malaria* Toxoplasmosis (+) előzetes, räszben tisztâtott adatok (preliminary, partly corrected figures) (*) importålt esetek (imported cases) ( ) nincs adat (no data available) A statisztika käszâtäs ideje:

13 EGÉSZSÉGëGYI, SZOCIÅLIS ÉS CSALÅDëGYI MINISZTÉRIUM Eng.sz.: 8704/975 MINISTRY SOCIAL AND FAM OF THE HUNGARIA Bejelentett fertőző megbetegedüsek MagyarorszÖgon (+) Notified cases of communicable diseases in Hungary (+) 3/004.sz.heti jelentäs (weekly report) ( Terålet Territory Dysenteria Salmonellosis Campylobacteriosis Enteritis infectiosa Hepatitis infectiosa Scarlatina Varicella Mononucl. infectiosa Meningitis purulenta Lymekàr Budapest Baranya BÖcsKiskun 9 33 BÜkÜs BorsodAbaíjZemplÜn CsongrÖd 44 5 FejÜr GyőrMosonSopron HajdíBihar Heves JÖszNagykunSzolnok KomÖromEsztergom NàgrÖd Pest Somogy SzabolcsSzatmÖrBereg Tolna 8 5 Vas VeszprÜm Zala 4 6 Ässzesen (total) Előző hüt (previous week) (+) előzetes, räszben tisztâtott adatok (preliminary, partly corrected figures) A statisztika käszâtäs ideje:

14 A Johan BÅla OrszÇgos EpidemiolÉgiai KÖzpont (OEK) kiadvçnya. A kiadvånyban szereplő kñzlemänyek szakmai egyeztetäst kñvetően jelennek meg, ennek megfelelően az orszågos jellegű ÑsszeÅllâtÅsok, illetve a szerkesztősägi megjegyzäsben foglaltak az OrszÅgos EpidemiolÉgiai KÑzpont Äs az orszågos tisztifőorvos szakmai välemänyät Äs javasolt gyakorlatåt tartalmazzåk. A kiadvänyt a Johan BÅla OrszÇgos KÖzegÅszsÅgÜgyi IntÅzet Ås a Centers for Disease Control and Prevention (CDC) a MagyarAmerikai KÖzÖs AlapnÄl elnyert pälyäzat Ältal biztosâtott egyéttműködçs rçvçn fejlesztettçk ki. Az Epinfo minden häten pänteken keröl poståzåsra Äs az Internetre. Internet câm: A kiadvånnyal kapcsolatos ÄszrevÄtelekkel, kñzläsi sz ÅndÄkkal sz âveskedjäk az Epinfo főszerkesztőjühez fordulni: Johan BÜla OrszÖgos Epidemiolàgiai Kãzpont 966 Budapest, Pf. 64. Telefon: 47653, Telefax: epiujsag@oek.antsz.hu A heti kiadvånyban szereplő anyagok szabadon måsolhaték Äs felhasznålhaték, azonban a kiadvåny forråsk Änt valé hasznålatånål hivatkozni kell az al Åbbi médon: OrszÅgos EpidemiolÉgiai KÑzpont. A kñzlemäny câme. Epinfo a megjelenäs Äve; a kiadvåny sz Åma:oldalszÅm. (Pl.: OrszÅgos EpidemiolÉgiai KÑzpont. 0 Äves az Epinfo. Epinfo 003;:.) OrszÖgos tisztifőorvos: dr. Bujdosà LÖszlà ISSN 49757X