Çtel Åltal terjesztett témeges gastroenteritis jårvåny. Fertőző betegsägek adatai Aerobiolágiai jelentäs (låsd:

Átírás

1 8. Ävfolyam 20. szåm måjus 25. Çtel Åltal terjesztett témeges gastroenteritis jårvåny FelhÑvÅs parlagfű-mentesñtő hätvägäre Fertőző betegsägek adatai Aerobiolágiai jelentäs (låsd: Impresszum

2 HAZAI INFORMÄCIÅ ÇTEL ÄLTAL TERJESZTETT TÉMEGES GASTROENTERITIS JÄRVÄNY måjus 16-Ån a fővöros XVI. kerületäben Äs Pest megye fővåroshoz kézeli kät telepàläsän, CsámárÉn Äs Maglàdon ávodåsok Äs ÅltalÅnos iskolåsok kéräben témegesen jelentkező enterålis megbetegedäseket Äszleltek. Az Ärintett kézéssägek kézétti egyedàli kapcsolatot az jelentette, hogy mindegyikben a Junior VendÄglÅtá Rt. 35. szåmâ båziskonyhåja biztosñtja a kézätkeztetäst. Az ellåtott fővårosi 16 ávodåbál Äs hat iskolåbál 13 ávodåt Äs hårom iskolåt Ärintett a jårvåny, Pest megyäben minden a Junior VendÄglÅtá Rt. Åltal kézätkeztetäst biztosñtá intäzmänyben, Ésszesen Ét ávodåban, hårom iskolåban Äs egy idősek otthonåban fordultak elő megbetegedäsek. A måjus 21-Än ÉsszesÑtett adatok alapjån a XVI. keràletben 639 gyermek Äs 53 felnőtt, Pest megyäben 304 gyermek Äs 19 felnőtt, Ésszesen fogyasztà möjus kázátt kezdődátt enterölis megbetegedäsäre deràlt fäny. A megbetegedäsek jellemző tünete a minden esetben el őfordulà hönyinger, a hönyös (az egy-kätszer jelentkezőtől a csillapñthatatlanig), hñg szäkletàrñtäs, ritkåbban hasmenäs, hasi gércs, fejfåjås, levertsäg volt. ElvÄtve hőemelkedäs ill. låz is jelentkezett. A megbetegedäsek viszonylag kénnyű lefolyåsâak voltak, a fővårosban 20 szemäly, Pest megyäben egy gyermek keràlt hosszabb-révidebb időre kárhåzi ellåtåsra, főkänt a hånyås okozta folyadäkvesztäs miatt. Az első megbetegedäsek möjus 16 -Ön hajnalban jelentkeztek. Az első nap 670 fő, måjus 17 -Än 326 szemäly, måjus 18-Ån tizennyolc fő Äs måjus 19 -Än egy, a fenti kézéssägekben Ätkező szemäly betegedett meg. A kézätkeztetäsben räsztvevők mellett CsÉmÉrÉn måjus kézétt kilenc gyermek äs kilenc felnőtt hasonlá tànetekkel jårá megbetegedäsät regisztråltåk. Ezek a szemälyek a kézätkeztetäsben megbetegedettek csalödtagjai voltak, esetàkben a betegsäg feltehetően kontakt ãton terjedt. A legrévidebb lappangåsi idő kb. 24 ára volt. A Junior VendÄglÅtá Rt. XVI. keràleti båziskonyhåjårál az Ätel a XVI. keràleti fogyasztákhoz Äs a magládi ávodåkba, iskolåkba tålalákonyhåkon keresztàl jut el. Ezekre a tålalákonyhåkra måjus 15 -Än Ésszesen adag Ätelt szållñtottak. CsámárÉn a båziskonyha Åltal ellåtott befejezőkonyha műkédik, ahol konyhakäsz alapanyagokbál helyben tártänik a meleg ätel elkäszåtäse. Innen a telepàläs tålalákonyhåira måjus 15-Än Ésszesen 603 adag Ätelt szållñtottak. Az el őzetes szåmñtåsok szerint az Ötlagos megbetegedäsi aröny 30,3%-nak bizonyult (a båziskonyhårál Ätkezők kéräben 29%, a cséméri befejező konyhårál Ätkezők kézt 36% volt). A megbetegedäsi aråny a båziskonyhårál ill. befejezőkonyhårál Ätkezőket ÉsszehasonlÑtva az ávodåkban a 37% ill. 46%, az

3 iskolåkban pedig 18,3% ill. 32,3% volt. Mivel a megbetegedäsi aråny a cséméri fogyaszták kéräben nem alacsonyabb (hanem mäg magasabb is) volt, mint a båziskonyhai Ätelt fogyaszták kézétt, ebből kévetkezően a fertőzäst feltehetően nem meleg ätel terjesztette. A jårvåny terjedäse szempontjåbál fontos napokon a menà az alåbbiak szerint alakult: MÅjus 14-Än tñzárai: ebäd: uzsonna: MÅjus 15-Än tñzárai: ebäd: uzsonna: kåvä, kifli marhagulyås leves, tejbedara kakaászáråssal, gyàmélcs Lurká felvågott, RÅma margarinos kenyär csipke tea, Delma margarinos kenyär zéldbab főzeläk, sajtfånk (ávodåk), ill. råntott pårizsi (iskolåk), Ñzes bukta aranymåjas, hánapos retek A betegek kikärdezäse alapjån a csak ebädet fogyasztàk káräben is előfordultak megbetegedäsek. A megbetegedäsek Äs az ebäd egyes fogåsainak ÉsszefàggÄse tovåbbi elemzäst igänyel. Az esemäny kivizsgålåsåt az ãntsz FővÅrosi Äs Pest Megyei IntÄzete måjus 16-Ån megkezdte, a szàksäges intäzkedäseket megtettäk. Pest megyäben a megbetegedäseket megelőző kät napban eltett ätelmintök mikrobiolágiai vizsgålati eredmänye nem esett kifogås alå. A fővårosban sem sikeràlt az Älelmiszerbakteriolágiai vizsgålatok alapjån baktärium károki szerepät igazolni. Budapesten, a 290 betegnäl megtértänt szäkletbakteriolàgiai vizsgålat sorån olyan obligåt ill. feltäteles károkozá baktäriumot nem tudtak izolålni, mely kézés lett volna. Pest megyäben 154 szemäly diagnosztikus szäkletbakteriolágiai vizsgålata utån a jårvåny károkozájakänt megnevezhető patogän baktäriumot nem mutattak ki. MellÄkleletkÄnt 10 esetben S.aureus-t, kät esetben E.coli-t, hårom betegnäl Salmonella-t, egy alkalommal Campylobacter-t izolåltak. A XVI. kerületi båziskonyhårál Ätkező 58 beteg (38 fővårosi, 18 cséméri Äs kät magládi lakos) szäkletmintåja kézàl tizenegyben igazoltök a calicivårus jelenlätät. (Az egyik pozitñv vizsgålati eredmänyű felnőtt beteg Äthordás formåban veszi igänybe a kézätkeztetäst, tehåt nem tagja a kézéssägeknek, Ñgy nem kontakt beteg, Äs csak ebädet fogyasztott.) Az eddig rendelkezäsre Ållá epidemiolágiai adatok alapjån megållapñthatá, hogy a megbetegedäsek kázás terjesztő tänyező, a böziskonyha Öltal biztosåtott ätel/älelmiszer fogyasztösöval hozhatàk ásszefüggäsbe. Ezideig azonban nem sikeràlt meghatårozni a megbetegedäsek terjesztäsävel gyanâsñthatá Ätelt/Älelmiszert, ezärt tovåbb folytatádik a betegek Äs tànetmentes fogyaszták kikärdezäse sorån keletkezett adatok elemzäse, Äs ennek alapjån a fertőzäs terjesztäsävel gyanâsñtott Ätel/Älelmiszer

4 meghatårozåsa. SzerkesztősÅgi megjegyzås: A humçn calicivérus biolägiai tulajdonsågaira, az Åltala okozott fertőzések epidemiolägiai sajåtossågaira, az Élelmiszer (ÉtjÉg, gyñmölcs, zöldség, péksñtemények, stb.) És ivävüz átjån terjedő jårvånyokra vonatkozäan az Epinfo koråbbi szåmaiban (7. Évf. 28: , 7. Évf. 32: ) is jelentek mår meg adatok. A laboratäriumi mädszerek ma még nem teszik lehetővé a vürus közvetlen kimutatåsåt a terjesztő közegekből (vüz, Élelmiszer), ezért egy jårvånyban annak megållapütåsåhoz, hogy mi a megbetegedések feltételezett terjesztője, kiemelkedő fontossçgñ a betegek råszletes kikårdezåse: megbetegedåsök tånylegesen mely feltåtelezett terjesztővel hozhatü ásszeföggåsbe. Ezen adatok alapjån ugyanis - statisztikai mädszereket alkalmazva nagy valäszünűséggel megållapüthatä a fertőzés terjesztésével gyanásüthatä tényező. A humån calicivürus okozta gastroenteritis lappangåsi ideje igen rövid (Åtlag: 1-2 nap, terjedelem: 4 77 Ära). Egy közösségben kirobbant, közös terjesztő tényező Åltal előidézett jårvånyban csak a kezdeti megbetegedések hozhatäk biztosan ÖsszefÑggÉsbe a terjesztő tényezővel, hiszen igen rövid idő alatt közvetlen kontakt terjedés révén is kialakulhatnak måsodlagos megbetegedések. EzÉrt a betegek ÉtkezÉsi anamnézisére vonatkozä kikårdezåseket az első, robbançsszerűen jelentkező megbetegedåsekre kell ásszpontosétani, hisz itt talålhatä biztosan kapcsolat a megbetegedés És a terjesztő tényező között. Az irodalmi adatok alapjån MagyarorszÅgon egyes, a Caliciviridae csalådba tartozä vürusokkal valä ÅtfertőzÖttsÉg igen jelentősnek mondhatä, tehåt hazånkban folyamatosan szåmolni kell ennek a kärokozänak a cirkulålåsåval. A mçjus kázátt kialakult teröleti Ås kázássågi enteritis infectiosa jçrvçnyokban feltåtelezhetően ugyenez a vérus volt a kürokozü (ezt a kisszåmá minta néhåny pozitüv vizsgålati eredménye is valäszünűsüti). Az utäbbi időszakban tehåt a véruscirkulçciü felerősádåsåt tapasztalhatjuk, És ennek részjelensége az megbetegedéssel jårä, közös konyhåräl kiindulä jårvåny is, melyben a nagy adagszåm miatt kedvezőek voltak a körñlmények ahhoz, hogy a kärokozä igen kiterjedten idézzen elő megbetegedéseket. A fenti események is arra figyelmeztetnek, hogy tovçbb kell javétani az enteritis infectiosa szindrüma Ås az esethalmozüdçsok bejelentåsi fegyelmåt, mert csak Ügy derüthető fel az esetleges közös terjesztő tényező, És ezåltal lesz mäd annak kiiktatåsåra, tovåbbi megbetegedések megelőzésére. Fel kell hüvni az Észlelő orvosok figyelmét, hogy a feltehetően fertőzåses eredetű gastritis (hçnyinger, tábbszári hçnyçs) is az enteritis infectiosa tönetegyöttesbe tartozik. A jogszabålyban előürt ÅltalÅnos jårvånyñgyi

5 intézkedések (a betegek elkñlönütése, gyermekközösségbe jårä/veszélyeztető munkakörben dolgozä kontaktjaik jårvånyñgyi megfigyelés alå kell helyezése) alkalmasak a virålis kärokozäk tovåbbi terjedésének fékezésére is. Irodalom: 1. Reuter G., KÖtai A., KÖlmÖn M. äs mtsai.: HumÖn calicivårus fertőzäs első magyarorszögi igazolösa. Orv. Hetilap. 2000; 38: Szűcs Gy., éj M.: Calicivårusok bennünk äs kárüláttünk. Magyar Ällatorvosok Lapja. 1998; 120: Reuter G., Szűcs Gy.: Human calicivårusok az acut viralis gastroenteritis megbetegedäsek äs jörvönyok gyakori kàrokozài. Infektolàgia äs klinikai mikrobiolàgia 2000; 8:

6 FELHèVÄS ORSZÄGOS PARLAGFŰ-MENTESèTŐ HÇTVÇGÇRE A KÉrnyezetvÄdelmi MinisztÄrium a Magyar Allergolágiai Äs Klinikai Immunolágiai TÅrsasÅggal kézésen ÅprilisÅban konferenciåt szervezett Parlagfű-EgÄszsÄg-KÉrnyezet cñmmel. A konferencia räsztvevői azt a javaslatot tettäk, hogy az Ärintett miniszterek egyàttes felhñvåssal forduljanak az orszåg lakossågåhoz, egy OrszÖgos parlagfű-mentesåtő hätväge meghirdetäse ÄrdekÄben. A tébb tårcåt Ärintő, orszågos gond megoldåsåban az Ésszehangolt kormånyzati intäzkedäsek megtätele mellett nem nälkàlézhető a civil szfära aktñv räszvätele. A hathatàs, ásszehangolt vädekezäs ärdekäben a kárnyezetvädelmi, az egäszsägügyi, a fáldműveläsügyi äs vidäkfejlesztäsi, a szociölis äs csalödügyi, valamint a belügyminiszter azzal a felhåvössal fordul az ärintettekhez, hogy jãnius 9-10-än, szűkebb äs tögabb lakàkárnyezetükben aktåvan vegyenek räszt az OrszÖgos parlagfűmentesåtő hätvägän. KärjÜk, hogy ebben az időpontban az egäszsägesebb kárnyezetärt tenni akarà kázássägek äs egyänek együttesen läpjenek fel az egäszsägkörosåtà, allergän gyomnávänyek visszaszoråtösa ärdekäben. A parlagfű (Ambrosia elatior) Çszak-AmerikÅbál behurcolt gyomnéväny, amely gyors regeneråciás Äs megtelepedäsi käpessäggel, tåg Ékolágiai toleranciåval rendelkezik. HazÅnkban az 1920-as Ävektől kezdve alakult ki e faj Älőhelye, a däli tärsägből kiindulva, fokozatosan terjedve a Balaton kérnyäkän, Pest megyäben, illetve a Duna felső folyåsånål. Az 1970-es Ävek kézepätől a parlagfű a HortobÅgy, az Çszaki kézäphegysäg, illetve az Alpokalja egyes teràleteinek kivätelävel az egäsz orszågban fellelhető. LegfertőzÉttebb teràletek a däli Äs dälnyugati megyäk (Baranya, Tolna, Zala, Somogy), a Balaton Äs Budapest kérnyäke, valamint az AlfÉld Äs a KisalfÉld egyes kérzetei. A gyomnévänyek 1997-ben tértänt felmäräse alapjån a hazånkban előfordulá gyomok kézàl leggyakoribb a parlagfű. Az allergän pollen levegőben előfordulá mennyisäge időjåråsfàggő. A szennyezäs fő oka a lakákérnyezet elhanyagolåsa, ÅpolatlansÅga, illetve a mezőgazdasågi műveläsre szånt féldek parlagon hagyåsa Äs a nem megfelelő märtäkű gyommentesñtäs. A parlagfű elterjedäsät nagymärtäkben elősegñtette az a täny, hogy a termőféldek magån käzbe adåsåt kévetően áriåsi märtäkben megnőtt a sokszor elärhetetlen tulajdonosok kezäben lävő műveletlenàl hagyott

7 teràletek nagysåga. MagyarorszÖgon a parlagfű mintegy 4 millià hektör területen fordul elő, ezen belül a gyommal erősen fertőzátt területek nagysöga meghaladja a 700 ezer hektört. E gyomnéväny komoly egäszsägi, mezőgazdasågi Äs gazdasågi kårokat okoz. Az allergiåsok Äs asztmåsok szåma sajnos vilågszerte névekszik. HazÅnkban az egy Äv alatt âjonnan regisztrålt asztmås betegek lakosra vonatkoztatott szåma 1990 Äs 1999 kézétt 65 -ről 165-re emelkedett. A nyilvöntartott asztmösok szöma meghaladja a 120 ezret, az allergiöban szenvedők szöma 2 millià kárülire becsülhető. E megbetegedäsekből szårmazá betegsägteher tébb milliård forintot tesz ki. A szezonålis allergiåk kialakulåsåban Äs az asztmås tànetek fokozádåsåban jelentős szerepet jåtszanak az allergän pollent termelő gyomnévänyek. AllergizÅlá hatåsånak erőssäge, valamint előfordulåsånak gyakorisåga miatt kàlénésen komoly näpegäszsägàgyi problämåt okoz a parlagfű.

8 A HAZAI JÄRVÄNYîGYI HELYZET ÄLTALÄNOS JELLEMZÇSE A möjus kázátti időszakban bejelentett heveny fertőző megbetegedäsek alapjån az orszåg jårvånyàgyi helyzete az alåbbiakban foglalhatá Éssze: Az enterölis bakteriölis fertőző betegsägek kézàl a dysenteria Äs a campylobacteriosis jårvånyàgyi helyzete igen kedvezően alakult. A heti Äs Äv eleje áta tértänt salmonellosis bejelentäsek szåma is jával alatta maradt a megfelelő mediånnak. A häten egy témeges jårvånyrál Ärkezett jelentäs: Budapesten, egy XI. kerületi, sajåt főzőkonyhåval rendelkező munkahelyen az a'la carte ÄtkezÄs keretäben eb Ädelő dolgozák kézàl måjus 19-i kezdettel 52 szemäly betegedett meg låzas enteritisben. Kilenc beteg Ållapota kárhåzi ellåtåst igänyelt. A betegek diagnosztikus szäkletbakteriolágiai vizsgålata sorån eddig kilenc esetben izolåltak S.Enteritidis-t. A fertőzäs terjesztäsävel a måjus 18-Ån Ésszesen kb dolgozá Åltal elfogyasztott måglyarakås Äs madårtej gyanâsñthatá, melyeket ázonnal fertőtlenñtett tojås felhasznålåsåval käszñtettek. Mivel az Äteleket nem menàrendszer keretäben szolgåltåk ki, ezärt ÄtelmintÅt nem tettek el. Az enteritis infectiosa bejelentäsek szåma a tåblåzat adatai szerint az el őző hetihez viszonyñtva csékkent. A szåmadatok mäg nem tàkrézik azt, hogy måjus 16-Ån a fővåros XVI. kerületät äs Pest megye kät szomszädos települäsät Ärintő, tább mint megbetegedässel jårá, kézés båziskonyhårál kiindulá, Ätel Åltal terjesztett jårvåny robbant ki (l. a kàlén Ésszefoglalát). Emellett a fővåros hårom keràletäben, nägy intäzmänyben valászñnűleg virålis eredetű gastroenteritis jårvånyok alakultak ki, Ñgy Budapesten az epidemiolàgiai helyzet kedvezőtlenül alakult. A fővöros XVII. kerületäben műkédő egyik gyermekorvosi rendelőben måjus kézétt naponta gyermek, Ésszesen 120 beteg jelentkezett hånyingerrel, hőemelkedässel/låzzal jårá betegsäg miatt. A megbetegedäsek vñrus-eredetät feltätelezve az esetek halmozádåsåt nem jelentettäk, a betegeket tànetileg kezeltäk, szäkletminta vizsgålatåt nem kezdemänyeztäk. A megbetegedäsek enyhe lefolyåsâak voltak, egy nap alatt lezajlottak. Ugyanezen keràlet kät ÅltalÅnos iskolåjåban (Ésszesen 511 tanulá), måjus kézétt 60 gyermek hånyås, esetenkänt hasmenäs, fejfåjås, szädàläs tàneteivel betegedett meg. Az iskolåkat ellåtá båziskonyha tébbi tålalákonyhåjån Ätkezők kézétt hasonlá megbetegedäseket nem Äszleltek. A betegek szäkletbakteriolágiai Äs virolágiai vizsgålata folyamatban van. Budapesten, a XV. kerületben, egy 143 fős àvodöban måjus 16 -Ån 68 gyermek Äs egy dolgozá hånyåssal, hasmenässel, hőemelkedässel jårá tànetekkel betegedett meg. Az esetek az ávoda minden csoportjåt ÄrintettÄk. Az intäzmänyt ellåtá båziskonyha Åltal käszñtett Ätelt mås intäzmänyekben fogyaszták kéräben csak kät hasonlá tànetekkel jårá - megbetegedäs

9 tértänt. A bakteriolágiai vizsgålatok mäg folyamatban vannak, hat beteg szäkletmintåja kézàl egyben calicivårus jelenlätät mutattåk ki. Egy fővårosi, XIII. kerületi kollägiumban laká 156 gyermek kézàl måjus kézétt 28 kollägista betegedett meg hånyås, hasmenäs, hőemelkedäs, fejfåjås, gyomorgércs tàneteivel. A szäkletbakteriolágiai vizsgålatok eredmänyeinek ÄrtÄkelÄse mäg nem zårult le, hät beteg szäkletänek virolágiai vizsgålata sorån egy esetben calicivñrus fertőzéttsäget igazoltak. A lägãti terjedäsű fertőző betegsägek kézàl a szezon vägänek megfelelően kifejezetten csékkent a scarlatina Äs a varicella bejelentäsek szåma az előző hetihez käpest. A vädőoltåssal megelőzhető megbetegedäseket hasonláan minimålis sz Åmban jelentettäk, mint az előző Äv 20. hetäben. Az idegrendszeri fertőző betegsägek csoportjåban csak kät meningitis purulenta keràlt a häten a nyilvåntartåsba, A heti adatok alapjån gennyes ill. serosus meningitis Äs encephalitis infectiosa diagnázissal kevesebb esetet regisztråltak, mint az előző Äv azonos időszakåban.

10

11

12 Az EpidemiolÜgiai InformÇciÜs Hetilap (Epinfo) a Johan BÅla OrszÇgos EpidemiolÜgiai Kázpont (OEK) kiadvçnya. A kiadvånyban szereplő kézlemänyek szakmai egyeztetäst kévetően jelennek meg, ennek megfelelően az orszågos jellegű ÉsszeÅllÑtÅsok, illetve a szerkesztősägi megjegyzäsben foglaltak az OrszÅgos Epidemiolágiai KÉzpont Äs az orszågos tisztifőorvos szakmai välemänyät Äs javasolt gyakorlatåt tartalmazzåk. A kiadvånyt a Johan BÅla OrszÇgos KázegÅszsÅgÖgyi IntÅzet Ås a Centers for Disease Control and Prevention (CDC) a Magyar-Amerikai KÖzÖs AlapnÅl elnyert pålyåzat Åltal biztosütott egyñttműködés révén fejlesztették ki. Az Epinfo minden häten pänteken keràl poståzåsra. A kiadvånnyal kapcsolatos ÄszrevÄtelekkel, kézläsi szåndäkkal szñveskedjäk az Epinfo főszerkesztőjähez fordulni: Johan Bäla OrszÖgos Epidemiolàgiai Kázpont 1966 Budapest, Pf. 64., Telefon: , , Telefax: A heti kiadvånyban szereplő anyagok szabadon måsolhaták Äs felhasznålhaták, azonban a kiadvåny forråskänt valá hasznålatånål arra hivatkozni kell. mb. OrszÖgos Tisztifőorvos Dr. Pintär Al Ön ISSN X