VÄdőoltÅssal megelőzhető fertőzäsekben meghalt betegek a Szent LÅszlÉ KÉrhÅzban TÅjÄkoztatÅs az acellulåris pertusszisz

Átírás

1 . Ävfolyam 9. szåm 00. måjus. VÄdőoltÅssal megelőzhető fertőzäsekben meghalt betegek a Szent LÅszlÉ KÉrhÅzban TÅjÄkoztatÅs az acellulåris pertusszisz vakcinåkrél Fertőző betegsägek adatai AerobiolÉgiai jelentäs (låsd: ) Impresszum

2 HAZAI INFORMÄCIÅ VÇDŐOLTÄSSAL MEGELŐZHETŐ FERTŐZÇSEKBEN MEGHALT BETEGEK A SZENT LÄSZLÅ KÅRH ÄZBAN (9900) A Szent LÅszlÉ KÉrhÅzban az elmñlt 0 Äv alatt a PatholÉgiai osztålyon az emlötett időszak orvosi dokumentåciéjånak ÅttekintÄse alapjån Üsszesen 9 olyan halåleset előfordulåsårél szereztek tudomåst, amely megelőzäsäre/elkeráläsäre hatäkony oltéanyag Åll rendelkezäsre. A 9 halåleset elemzäse sorån kiderált, hogy a legtübben 59 esetben Streptococcus pneumoniae fertőzäsben haltak meg. A halålhoz vezető fertőzäs 5 esetben infekciés eredetű hepatitis A, ill. B, esetben tetanus, esetben meningococcus fertőzäs volt. Heten haltak meg Hib, hatan fulminåns varicella, nägyen influenza Äs hårman kullancsencephalitis vörus fertőzäs miatt. A pneumococcus fertőzös miatt meghaltak (59 beteg) mindegyikänek purulens meningitise volt. âletkorukat tekintve tübbsägák felnőtt volt (5 86 Äv küzütt), a nägy gyermekbeteg Äletkora hé Äs Äv küzä esett. A betegek anamnäzisäben 5 esetben figyelemre mälté kérelőzmäny nem szerepelt. TÖz esetben volt a meningitist megelőzően a betegeknek otitise, kettő küzálák ismerten alkoholbeteg is volt. TovÅbbi 7 esetben az alkoholbetegsäg volt az egyedáli hajlamosöté tänyező, felső lägñti hurut betegben, koponyatrauma esetben, foghñzås pedig egy esetben szerepelt a betegek kérelőzmänyäben. A pneumococcus meningitisben meghalt betegek züme koråbban länyegäben egäszsäges volt, vädőoltåst küzálák senki nem kapott, holott küzálák tübbnek idős kora miatt ez indokolt lett volna. InfekciÜs hepatitis miatt 5 beteget veszötettek el, kettőt hepatitis A, huszonhårmat hepatitis B miatt. MindkÄt A vörus okozta hepatitis miatt meghalt beteg krénikus måjbeteg nő volt, Ävek Éta hñzédé, hullåmzé lefolyåsñ cholestatikus hepatitisben szenvedtek. A hepatitis B fertőzäsben meghalt betegből a hårom gyermek,5 hénapos 0 Äves kor küzütti volt, mög a hñsz felnőtt 079 Äv küzütti. A halottak tübbsägänek koråbban semmilyen Ärdemi betegsäge nem volt, hepatitis B elleni vädőoltåsban nem räszesáltek. Mind a, tetanusz miatt elvesztett beteg felnőtt korñ volt (588 Äv küzütt). A legtübb esetben banålis, otthoni fej ill. vägtagsäráläs horzsolt sebek otthoni ellåtåsa vezetett a fertőzäs kialakulåsåhoz. Ezek az esetek felhövjåk a figyelmet az idősek tetanusz elleni profilaxisånak fontossågåra. A meningococcus fertőzös miatt meghaltak küzál a B szerocsoportba

3 tartozékat nem vettäk figyelembe a jelen ÄrtÄkelÄsnÄl. A beteg küzál 5 volt gyermek ( hé6 Äves) Äs 8 felnőtt (896 Äv). A boncolås mindüssze hårom esetben talålt meningitist, az esetek züme hamarabb meghalt szeptikus shockban, mielőtt meningitis kialakulhatott volna. BÅr MagyarorszÅgon mår tübb mint töz Äve hozzåfärhetőek voltak a konjugålt haemophilus B vakcinåk, az invazáv Haemophilus influenzae B fertőzäs okozta halålozåsok legveszälyeztetettebb csoportokban türtänő eliminålåsåt csak a Hib vakcinåk vädőoltåsi naptårba keráläse, azaz 999 utåni ÅltalÅnos bevezetäse tette lehetővä. A hät meghalt kisgyermek mindegyike ÄvesnÄl fiatalabb, koråbban eg ÄszsÄges volt. TÜbbsÄgák rüviddel a kérhåzba keráläs utån, szeptikus shockban halt meg. Fulminàns varicella miatt 6 beteg (0 Äves) halt meg, tübbsägák Äp immunitåsñ, koråbban egäszsäges felnőtt volt. Az influenza miatt meghalt hårom fiatal felnőtt (0, Äs 6 Ävesek) egyike koråbban egäszsäges volt, måsikuk ugyancsak sikeres vesetranszplantåcién tñl, jé veseműküdässel lett influenzås. Sem ők, sem a harmadik, dystrophia musculorum progressivåban szenvedő beteg nem kapott influenza elleni vädőoltåst. Kullancsencephalitisben hårom (9, Äs 68 Ävesek), koråbban egäszsäges färfi halt meg. Mindegyikák anamnäzisäben szerepelt kullancscsöpäs. Egyikák specifikus immunglobulin kezeläst is kapott a csöpäst küvetően, vädőoltåst egyikák sem. TàjÖkoztatàst adta: dr. MÖszner Zs Üfia (Budapest, Szent LàszlÜ KÜrhàz I. Gyermekosztàly, jelenleg az Orszàgos GyermekegÖszsÖgâgyi IntÖzet főigazgatü főorvosa) dr. SzabÜ Zsuzsanna (Budapest, Szent LàszlÜ KÜrhàz, PatholÜgiai osztàly) Az előadås GyulÅn, a Magyar InfektolÉgiai TÅrsasÅg. KongresszusÅn (00. oktéber 9.) hangzott el. SzerkesztősÅgi megjegyzås: Az ÄsszeÅllÇtÅs meggyőzően Ñrvel a vñdőoltåsok fontossåga mellett. A jelen munka a halålesetek ÄsszegzÑsÑt tűzte ki cñlul, ismert azonban, hogy ezen esetek csak a jñghegy csácsåt jelentik, mivel a vizsgålt időszakban ugyanezen fertőzñsek miatt az elemzett esetszåm sokszorosåt kitevő megbetegedñs fordult elő Ñs szåmos esetben alakulhattak ki tartâs maradvånytänetek is. A vizsgålt időszakban egyetlen gyermeket sem veszçtettek Ñletkorhoz kätätt, rutinszerűen alkalmazott vñdőoltåsokkal megelőzhető fertőzñs miatt. Ugyanezen időszak alatt egyetlen esetben sem fordult elő vñdőoltås beadåsåval ÄsszefäggÑsbe

4 hozhatâ halåleset, sem pedig komoly, Ñletet veszñlyeztető oltåsi szävődmñny. Az egyñbkñnt egñszsñges, vagy jelentős erőfeszçtñsek ÅrÅn az egñszsñgesekhez hasonlâ ÑletminősÑggel Ñlő (pl. vesetranszplantålt) felnőtt halåla elkerälhető, megelőzhető lehetett volna.

5 HAZAI INFORMÄCIÅ TÄJÇKOZTATÄS AZ ACELLULÄRIS PERTUSSZISZ VAKCIN ÄKR ÅL HazÅnkban napjainkig pertusszisz megelőzäsäre kizårélag a teljes sejtes pertusszisz Üsszetevőt tartalmazé vakcinåkat (DTPwI Äs DTPwIIIII) hasznåltåk alap Äs emläkeztető oltås cäljåbél kombinålt käszötmäny formåjåban. Az elmñlt időszakban a gyégyszerhatésåghoz tübb cäg nyñjtott be acellulåris pertusszisz oltéanyag dokumentåciét türzskünyvezäs cäljåbél. Ezek egy räsze trivalens, azaz DTPa jellegű, måsok tetra, penta, hexavalens käszötmänyek. Mindazok, amelyek a DTP antigäneken tñl Hepatitis B komponenst tartalmaznak (esetlegesen poliovörus, ill. Hib antigänekkel egyátt), Ñn. centralizålt ÄrtÄkelÄsre keráltek az EurÉpai UniÉ gyégyszerhatésågånål, Äs forgalomba hozatali engedälyák jelenleg hazånkra is ÄrvÄnyes. Jelen tåjäkoztatéban, a szakmai szempontbél kifogåsolhaté hårom legfontosabb tävhittel kapcsolatos välemäny kerál ÜsszefoglalÅsra a rendelkezäsre ÅllÉ irodalmi adatok alapjån.. Az acellulåris pertusszisz vakcinåk adåsa utån nem fordulnak elő sñlyos oltåsi reakciék.. AcellulÅris pertusszisz vakcinåt minden gyermek kaphat.. Az acellulåris pertusszisz vakcina hatäkonyabb. Ad.. Az acellulåris pertusszisz vakcinåk beadåsa utån is előfordulhatnak sñlyos oltåsi reakciék, bår előfordulåsi gyakorisåguk kb. /ra csükken a teljes sejtes Üsszetevőt tartalmazé vakcinåk alkalmazåsa utån Äszlelthez käpest. Ad.. Az acellulåris pertusszisz vakcinåkra ugyanazok a kontraindikåciék vonatkoznak, mint a teljes sejtes pertusszisz Üsszetevőt tartalmazékra. Akut anafilaxiås reakcié Äs oltås ut Ån 7 napon belál előfordulé, ÉrÅnÅl tovåbb tarté encephalopathia jelentkezäse esetän sem acellulåris pertusszisz, sem teljes sejtes pertusszisz Üsszetevőt tartalmazé vakcina nem adhaté. Anafilaxia esetän, ameddig nincs kivizsgålva/kizårva, hogy a D vagy TantigÄn Üsszetevő okozhatta a sñlyos reakciét, DT adåsa is tilos. Ad.. A reålis ÜsszehasonlÖtÅst megnehezöti, hogy a kálünbüző vizsgålatokban alkalmazott médszerek, a pertusszisz megbetegedäs esetdefinöciéja nem egysäges. Az acellulåris pertusszisz vakcinåk nem egysägesek sem ÜsszetÄteláket, sem immunogenitåsukat

6 tekintve, Ögy hatåsossågukban sem. NagyszÅmÑ ÜsszehasonlÖtÉ vizsgålat alapjån megållapöthaté, hogy az acellulåris pertusszisz vakcinåk nähåny szåzaläkkal keväsbä hatåsosak, mint a teljes sejtes pertusszisz Üsszetevőt tartalmazé vakcinåk. MiutÅn a pertusszisz a legtübb fejlett orszågban ritka betegsäg, nem is lehet valédi hatåsossågi tanulmånyokat vägezni egyik pertusszisz tartalmñ vakcinåval sem. Pertusszisszal kapcsolatban nincs konszenzus alapjån kimondott, Äs vizsgålatokkal megalapozottan megållapötott szerolégiai vädőtiter, szemben päldåul a tetanusszal Äs a diftäriåval. A legñjabb tanulmånyok szerint az immunvålasz nem azonos a teljes sejtes pertusszisz Üsszetevőt tartalmazé Äs az acellulåris pertusszisz vakcinåknål: egyiknäl a Th sejtek, a måsiknål a Th sejtek funkciéja jåtszik nagyobb szerepet. Mivel a teljes sejtes pertusszisz antigänt okoltåk a DTP vakcinåk utån Äszlelt melläkhatåsok miatt neurolégiai szüvődmänyt okozé melläkhatåst a mai napig nem sikerált bizonyötani, a bizalom visszanyeräse ÄrdekÄben Ñj töpusñ, a pertusszisz baktärium virulencia antigänjei küzál välhetően a protektivitås kialakötåsåban szerepet jåtszé, tisztötott antigäneket tartalmazé vakcinåkat fejlesztettek ki. Ezeknek az előållötåsa bonyolultabb Äs drågåbb technikåkat igänyel, amely a käszötmänyek ÅrÅban is megmutatkozik (kb. 60szer drågåbb, mint a hagyomånyos teljes sejtes pertusszisz Üsszetevőt tartalmazé vakcina). Az acellulåris pertusszisz vakcinåk előnyei: A nemzetküzileg elfogadott ajånlåsok Äs a klinikai vizsgålatokon alapulé alkalmazåsi előiratok szerint a beadås utån Äszlelt szisztämås Äs lokålis reakciék ritkåbbak. Ez fontos szempont gyermek, sz álő Äs gyermekorvos szempontjåbél is. VitathatÉ azonban, hogy ez a csükkenäs milyen märvű. Erős hatéärtäkű (Äs ezzel pårhuzamosan reaktogänebb) teljes sejtes pertusszisz Üsszetevőt tartalmazé vakcinåt hasonlötva az acellulåris pertusszisz vakcinåhoz, az aråny kedvező az acellulåris javåra. Egy minden szempontbél hatéärtäk szempontbél is gyégyszerkünyvi minősägű, de gyengäbb hatéärtäkű teljes sejtes pertusszisz Üsszetevőt tartalmazé vakcinåt hasonlötva acellulåris pertusszisz vakcinåhoz, mår nem olyan nagy az acellulårisok előnye, bår mäg mindig vitathatatlan. Azokban az orszågokban, ahol tñlsñlyba kerált az acellulåris pertusszisz vakcina alkalmazåsa, vagy kizårélagosan ezt az oltéanyagot hasznåltåk, megfigyeltäk, hogy minäl tübb dézist kapott egy gyermek főleg a lokålis a reakciék előfordulåsånak gyakorisåga Äs intenzitåsa is nő. TàjÖkoztatàst adta: dr. Karacs IldikÜ mb. főosztàlyvezető főorvos OEK ImmunbiolÜgiai kösz átm Önyek minősögellenőrz ő

7 főosztàlya SzerkesztősÅgi megjegyzås: A pertusszisz (szamårkähägñs) kçnzâ kähägñssel, házâ, hangos belñgzñssel jårâ, täbb hñtig tartâ betegsñg. Az anyåtâl szårmazâ vñdelem bizonytalan, ezñrt az egñszen fiatal, oltatlan csecsemők is megbetegedhetnek. Utâbbiak käzätt van a legtäbb halåleset a lñgáti Ñs az idegrendszeri szävődmñnyek kävetkeztñben. Minden nyolcadik betegnñl tädőgyulladås, minden huszadiknål agyi kårosodås lñphet fel. 00 betegből egy meghal. Idősebb gyermekek a betegsñget kännyebben ÅtvÑszelik. Az acellulåris pertusszisz vakcinåkat täbbek käzätt azñrt fejlesztettñk ki, mert a vñdőoltåsok alkalmazåsa kävetkeztñben a koråbban rettegett gyermekbetegsñgek vilågszerte csäkkenő tendenciåt mutattak, vagy meg is szűntek (Eurâpa poliomentessñ nyilvånçtåsa). Ilyenkor bizonyos käräkben előtñrbe keräl a vñdőoltåsok adåsånak megkñrdőjelezñse, az oltåsokkal szembeni ellenållås. Mivel a szälőknek nincs az eredeti betegsñgről ÑlmÑnyäk Ñs tapasztalatuk, a vñdőoltåsok utån ÅltalÅnosan megfigyelhető enyhe vagy sályosabb reakciâknak nagyobb jelentősñget tulajdonçtanak, Ñs az ÅtoltottsÅg ennek kävetkeztñben csäkkenhet. Legyen bårmilyen hatñkony egy vakcina, ha az ÅtoltottsÅg egy kritikus ÑrtÑk alå esik, âhatatlanul pertusszisz jårvånyok ätik fel a fejäket.

8 A HAZAI JÄRVÄNYäGYI HELYZET ÄLTALÄNOS JELLEMZÇSE A 00. màjus 9. küzütti id őszakban bejelentett fertőző megbetegedäsek alapjån az orszåg jårvånyágyi helyzete az alåbbiakban foglalhaté Üssze: Az enteràlis ãton terjedő fertőző betegsögek küzál kevesebb enteritis infectiosa Äs campylobacteriosis kerált a nyilvåntartåsba, mint az előző häten. A campylobacteriosisok szåma mind az előző häthez, mind az Ävek azonos hetät jellemző mediån ÄrtÄkhez käpest mintegy negyedävel csükkent, a betegsäg jårvånyágyi helyzete kedvezőbb volt, mint a koråbbi Ävekben. A salmonellosis incidenciåjåban nem türtänt figyelemre mälté våltozås, nägy dysenteria Äs kät yersiniosis esetet diagnosztizåltak. A 9. häten åt gastroenteritis jàrvànyrél Ärkezett jelentäs. A jårvånyok egy ÉvodÅt, egy kérhåzi osztålyt Äs hårom csalådi rendezvänyt Ärintettek. A várushepatitisek jårvånyágyi helyzete kifejezetten kedvezőnek minősöthető. A lögãti fertőző betegsögek küzál kevesebb varicella Äs scarlatina bejelentäs kerált a nyilvåntartåsba, mint az előző häten, azonban a mononucleosis infectiosa esetek szåma küzel kätszeresäre emelkedett. Morbillit nem jelentettek, egyegy rubeola Ös pertussis esetet regisztråltak. Az ÄNTSZ Somogy Megyei IntÖzete ezen a häten egyik telepáläsän conjunctivitisek halmozédåsåt Äszlelte. Az idegrendszeri fertőző betegsägek küzál hat purulens meningitist Äs nägy encephalitis infectiosa esetet diagnosztizåltak. A kät serosus meningitis küzál az egyik esetben kullancsencephalitis vörus kéroki szerepät igazoltåk. Az előző hetihez hasonléan, tübb mint 0 LymekÜr bejelentäs türtänt. NÄgy esetet a dunåntñli, hårmat az ÄszakmagyarorszÅgi megyäkből, hårmat pedig a fővårosbél, illetve Pest megyäből jelentettek.

9 EGÇSZSÇGäGYI, SZOCIÄLIS ÇS CSALÄDäGYI MINISZTÇRIUM Eng.sz.: 870/975 MINISTRY OF HEALTH, SOCIAL AND FAMILY AFFAIRS OF THE HUNGARIAN REPUBLIC Bejelentett fertőző megbetegedösek Magyarorszàgon (+) Notified cases of communicable diseases in Hungary (+) 9/00.sz.heti jelentäs (weekly report) ( ) a 9. höten (week) BetegsÖg Disease Mediàn az 9. höten (week) Mediàn Typhus abdominalis Paratyphus Salmonellosis Dysenteria Dyspepsia coli EgyÖb E.coli enteritis Campylobacteriosis Yersiniosis Enteritis infectiosa Hepatitis infectiosa AIDS Poliomyelitis Acut flaccid paralysis 8 Diphtheria Pertussis 6 Scarlatina Morbilli Rubeola Parotitis epidemica Varicella Mononucleosis inf Legionellosis 7 0 Meningitis purulenta Meningitis serosa Encephalitis infectiosa 5 7 CreutzfeldtJ. betegsög LymekÜr Listeriosis Brucellosis Leptospirosis 7 8 Tularemia Tetanus 9 Várusos haemorrh. làz Malaria* Toxoplasmosis (+) előzetes, räszben tisztötott adatok (preliminary, partly corrected figures) (*) importålt esetek (imported cases) ( ) nincs adat (no data available) A statisztika käszötäs ideje:

10 EGÇSZSÇGäGYI, SZOCIÄLIS ÇS CSALÄDäGYI MINISZTÇRIUM Eng.sz.: 870/975 MINISTRY OF HEALTH, SOCIAL AND FAMILY AFFAIRS OF THE HUNGARIAN REPUBLIC Bejelentett fertőző megbetegedösek Magyarorszàgon (+) Notified cases of communicable diseases in Hungary (+) 9/00.sz.heti jelentäs (weekly report) ( ) Terâlet Territory Dysenteria Salmonellosis Campylobacteriosis Enteritis infectiosa Hepatitis infectiosa Scarlatina Varicella Mononucl. infectiosa Meningitis purulenta LymekÜr Budapest Baranya BàcsKiskun 7 6 BÖkÖs 7 BorsodAbaãjZemplÖn 97 Csongràd 6 FejÖr GyőrMosonSopron HajdãBihar Heves 5 6 JàszNagykunSzolnok KomàromEsztergom 5 NÜgràd 0 6 Pest Somogy SzabolcsSzatmàrBereg 9 56 Tolna 8 6 Vas VeszprÖm Zala 6 ésszesen (total) Előző höt (previous week) (+) előzetes, räszben tisztötott adatok (preliminary, partly corrected figures) A statisztika käszötäs ideje:

11 A Johan BÅla OrszÑgos EpidemiolÖgiai KÜzpont (OEK) kiadvñnya. A kiadvånyban szereplő küzlemänyek szakmai egyeztetäst küvetően jelennek meg, ennek megfelelően az orszågos jellegű ÜsszeÅllÖtÅsok, illetve a szerkesztősägi megjegyzäsben foglaltak az OrszÅgos EpidemiolÉgiai KÜzpont Äs az orszågos tisztifőorvos szakmai välemänyät Äs javasolt gyakorlatåt tartalmazzåk. A kiadvånyt a Johan BÅla OrszÑgos KÜzegÅszsÅgágyi IntÅzet Ås a Centers for Disease Control and Prevention (CDC) a MagyarAmerikai KÄzÄs AlapnÅl elnyert pålyåzat Åltal biztosçtott egyättműkädñs rñvñn fejlesztettñk ki. Az Epinfo minden häten pänteken kerál poståzåsra Äs az Internetre. Internet cám: A kiadvånnyal kapcsolatos ÄszrevÄtelekkel, küzläsi sz ÅndÄkkal sz ÖveskedjÄk az Epinfo főszerkesztőjöhez fordulni: Johan BÖla Orszàgos EpidemiolÜgiai Kåzpont 966 Budapest, Pf. 6. Telefon: 765, 769 Telefax: 76 epiujsag@oek.antsz.hu A heti kiadvånyban szereplő anyagok szabadon måsolhaték Äs felhasznålhaték, azonban a kiadvåny forråskänt valé hasznålatånål hivatkozni kell az al Åbbi médon: OrszÅgos EpidemiolÉgiai KÜzpont. A küzlemäny cöme. Epinfo a megjelenäs Äve; a kiadvåny sz Åma:oldalszÅm. (Pl.: OrszÅgos EpidemiolÉgiai KÜzpont. 0 Äves az Epinfo. Epinfo 00;:.) Orszàgos tisztifőorvos: dr. BujdosÜ LàszlÜ ISSN 9757X