10. Ävfolyam 46. szåm november 21. A magyar lakossåg egäszsägi Ållapothoz. Fertőző betegsägek adatai Impresszum

Átírás

1 0. Ävfolyam 46. szåm 00. november. A magyar lakossåg egäszsägi Ållapothoz kapcsolçdç ÄletminősÄge Fertőző betegsägek adatai Impresszum

2 a vizuålis analçg skålån elärt pontszåm (000) volt, a magyaråzç våltozçk kñzñtt pedig a kor, a nem, a jñvedelem Äs az iskolai vägzettsäg szerepelt. A modell eredmänyei szerint, ha az ÄletminősÄgÄrtÄkeket a 000as sk ÅlÅn fejezzök ki, minden egyes ÄletÄv Åtlagosan 0,4 egysäg ÄletminősÄgromlÅst jelent. A nemek szerinti megoszlåsban a nők mintegy egysägnyi håtrånyban vannak a färfiakkal szemben ÄletminősÄg ÅtlagÄrtÄkben kifejezve. Minden 0000 Ftnyi havi netté plusz håztartåsi jñvedelemnek kñrölbelöl 0,5 egysägnyi ÄletminősÄgjavÑtÉ hatåsa van. Akiknek felsőfokü iskolai vägzettsägök vagy ÄrettsÄgijÖk van, azoknak az ÄletminősÄge Åtlagosan kñrölbelöl 5 egysäggel magasabb a tñbbiekänäl a modellbe bevont egyäb tänyezők hatåsåt kiszűrve. KÖvetkeztetÄsek EredmÄnyeink remänyeink szerint alapul szolgålhatnak a jñvőbeni betegsägteher, az egäszsäggazdasågtani, illetve mås egäszsägpolitikai elemzäsek käszàtäsähez. A magyar lakossåg egäszsäggel ÑsszefÖggő ÄletminősÄgÄnek ismerete ÑnmagÅban is ÄrtÄkes informåciçkkal tåmogatja a näpegäszsägöggyel foglalkozç szakemberek munkåjåt. A pszichäs jellegű problämåk magas prevalenciåja arra hàvja fel a figyelmet, hogy ez a terölet prioritåsså kell, hogy våljon a näpegäszsägögyben a sokkal tñbbet emlegetett näpbetegsägek (pl. szàv Äs Ärrendszeri, mozgåsszervi betegsägek stb.) mellett. A fenti ÑsszefÖggÄseken tül Ärdemes figyelmet fordàtani az ÄletminősÄgre hatç tårsadalmigazdasågi tänyezőkre is. EredmÄnyeink arra utalnak, hogy az egäszsägi Ållapotban valç egyenlőtlensägek csökkentäse sokkal inkåbb a tågabb szociålpolitika, mintsem csupån az egäszsägögy feladata. FelhasznÅlt irodalom:. Smith, K. W., Avis, N. E., Assmann, S. F.: Distinguishing between quality of life and health status in quality of life research: A metaanalysis. Quality of Life Research, 999; 8: Murray, C. J. L., Lopez, A. D. (szerk.): Global burden of Disease and Injury series. Vol. : The Global Burden of Disease, Harvard University Press, Boston, 996. TÅjÄkoztatÅst adta: Szende ágota, University of York, NagyBritannia NÄmeth RenÅta, OEK EgÄszsÄgmonitorozÅs Äs nemfertőző betegsägek epidemiolégiåja osztåly az Orvosi Hetilap 00/4. szåmåban azonos cñmmel megjelent cikkàk alapjån.

3 HAZAI INFORMáCIâ A MAGYAR LAKOSSáG EG äszsägi állapothoz KAPCSOLâDâ äletmin ŐSäGE CÄlkitűzÄs Äs médszer Az egäszsägi Ållapot alapvetően befolyåsolja az emberek ÄletminősÄgÄt. âgy a lakossåg ÄletminősÄgÄről nyert informåciç nagy jelentősägű az egäszsägpolitika szåmåra, kölñnñsen azokban az orszågokban, ahol a vårhatç Älettartam nñveläsän tül ( äveket az Äletnek! cälkitűzäs) egyre fajsülyosabb näpegäszsägögyi kärdässä vålik, hogy az ÄletÄvek milyen minősägűek ( äletet az Äveknek! cälkitűzäs). Az OrszÅgos LakossÅgi EgÄszsÄgfelmÄrÄshez (OLEF000) kapcsolçdç ÄletminősÄgi vizsgålat cälja a felnőtt magyar lakossåg egäszsägi Ållapothoz kapcsolçdç ÄletminősÄgÄnek felmäräse, annak kölfñldi felmäräsek eredmänyeivel valç ÑsszehasonlàtÅsa, valamint az ÄletminősÄg legfontosabb demogråfiai Äs tårsadalmigazdasågi meghatårozçinak feltåråsa volt. A vizsgålat egy reprezentatàv, 550 fős orszågos mintån az EQ5D kärdőñv magyar våltozatånak segàtsägävel tñrtänt. Az EQ5D kärdőàv első räszäben Ñt ÄletminősÄgdimenziÉra vonatkozç kärdäs talålhatç. A måsodik räszben a vålaszadçk sajåt megàtäläsök szerint osztålyozzåk Äppen aktuålis, vält egäszsägi Ållapotukat egy 0 (elkäpzelhető legrosszabb) Äs 00 (elkäpzelhető legjobb) kñzñtti skålån. A vält egäszsäg a legtñbb nemzetkñzi szervezet (WHO, EU, OECD) ajånlott egäszsägindikåtorai kñzñtt szerepel. Az indikåtor mñgñtt a napjaink näpegäszsägögyi kutatåsaiban gyakran alkalmazott percepcionålis egäszsägmodell Åll, amely az egyän sajåt välemänye alapjån hatårozza meg annak egäszsägät. A demogråfiai Äs tårsadalmigazdasågi tänyezőknek az ÄletminősÄgre gyakorolt hatåsåt tñbbszñrñs regressziçs elemzässel vizsgåltuk annak ÄrdekÄben, hogy kiszűrjök az egyäb, esetlegesen zavarç tänyezők (nem, kor) hatåsåt. EredmÄnyek A felmäräs kimutatta, hogy az ÄletminősÄget leginkåbb befolyåsolé, az egäszsägi Ållapottal ÑsszefÖggő tänyezők kñzöl a fåjdalom/rossz közärzet jelent a legtöbb embernek a teljes felnőtt lakossåg csaknem 8%Ånak problämåt (låsd a tåblåzatot). A hatvan Äv felettiek esetäben ez az aråny a 60% ot is meghaladja.

4 ProblÄmÅk gyakorisåga az egyes ÄletminősÄgdimenziÉk mentän (%) Korcsoportok DimenziÉk Egyàtt JÄrÄs EgyÖtt Nők FÄrfiak ÅnellÄtÄs EgyÖtt Nők FÄrfiak Napi tevçkenysçgek EgyÖtt Nők FÄrfiak FÄjdalom/rossz kézçrzet EgyÖtt Nők FÄrfiak SzorongÄs/lehangoltsÄg EgyÖtt Nők FÄrfiak,7,4 4,0 0,7 0,4,,9,,6 8,4 9,8 7,,9 6,9 7, NemzetkÑzi ÑsszehasonlàtÅsban egy måsik ÄletminősÄgdimenziÇ, a szorongås/lehangoltsåg is arånytalanul gyakori problämåt jelent (Åbra). A felnőtt lakossåg tñbb mint egyharmada emlàtett szorongåst vagy lehangoltsågot. Ez az eredmäny Ñsszhangban van a VilÅgbank Åltal is kñzzätett nemzetkñzi betegsägtehervizsgålat eredmänyeivel, miszerint KÑzÄp Äs KeletEurÇpa orszågaiban a depresszié a vezető oka a DALY (rokkantsåggal sélyozott ÄletÄv) vesztesägeknek megelőzve a mozgåsszervi, daganatos, keringäsi illetve egyäb tàpusü näpbetegsägeket is. 9,, 7, 4,6 47, 5,4 8,7,9 5, Az ÄletminősÄgdimenziÉk mentän jelentett problämåk nemzetközi ÖsszehasonlÑtÅsban (%) 4,9 5,0 4,9 4,5 5,4,6 4,5 49,9 6,7 7,9 45,5 9,7 6, 7, 4,4,8 4, 8,0 6,4 67, 5, 48,8 54,6 9,5 6,0 6,8 5, 4,0 6,,7 7,8 4,7, 4, 4, 6,

5 Az elemzäs azt is feltårta, hogy a tårsadalmigazdasågi tänyezők szintän länyeges ÑsszefÖggÄst mutatnak az egäszsäghez kapcsolçdç ÄletminősÄggel. Az ÑsszefÖggÄst tñbbszñrñs regressziçs modellel vizsgåltuk, ahol a kimeneti våltozç a vizuålis analçg skålån elärt pontszåm (000) volt, a magyaråzç våltozçk kñzñtt pedig a kor, a nem, a jñvedelem Äs az iskolai vägzettsäg szerepelt. A modell eredmänyei szerint, ha az ÄletminősÄgÄrtÄkeket a 000as sk ÅlÅn fejezzök ki, minden egyes ÄletÄv Åtlagosan 0,4 egysäg ÄletminősÄgromlÅst jelent. A nemek szerinti megoszlåsban a nők mintegy egysägnyi håtrånyban vannak a färfiakkal szemben ÄletminősÄg ÅtlagÄrtÄkben kifejezve. Minden 0000 Ftnyi havi netté plusz håztartåsi jñvedelemnek kñrölbelöl 0,5 egysägnyi ÄletminősÄgjavÑtÉ hatåsa van. Akiknek felsőfokü iskolai vägzettsägök vagy ÄrettsÄgijÖk van, azoknak az ÄletminősÄge Åtlagosan kñrölbelöl 5 egysäggel magasabb a tñbbiekänäl a modellbe bevont egyäb tänyezők hatåsåt kiszűrve. KÖvetkeztetÄsek EredmÄnyeink remänyeink szerint alapul szolgålhatnak a jñvőbeni betegsägteher, az egäszsäggazdasågtani, illetve mås egäszsägpolitikai elemzäsek käszàtäsähez. A magyar lakossåg egäszsäggel ÑsszefÖggő ÄletminősÄgÄnek ismerete ÑnmagÅban is ÄrtÄkes informåciçkkal tåmogatja a näpegäszsägöggyel foglalkozç szakemberek munkåjåt. A pszichäs jellegű problämåk magas prevalenciåja arra hàvja fel a figyelmet, hogy ez a terölet prioritåsså kell, hogy våljon a näpegäszsägögyben a sokkal tñbbet emlegetett näpbetegsägek (pl. szàv Äs Ärrendszeri, mozgåsszervi betegsägek stb.) mellett. A fenti ÑsszefÖggÄseken tül Ärdemes figyelmet fordàtani az ÄletminősÄgre hatç tårsadalmigazdasågi tänyezőkre is. EredmÄnyeink arra utalnak, hogy az egäszsägi Ållapotban valç egyenlőtlensägek csökkentäse sokkal inkåbb a

6 tågabb szociålpolitika, mintsem csupån az egäszsägögy feladata. FelhasznÅlt irodalom:. Smith, K. W., Avis, N. E., Assmann, S. F.: Distinguishing between quality of life and health status in quality of life research: A metaanalysis. Quality of Life Research, 999; 8: Murray, C. J. L., Lopez, A. D. (szerk.): Global burden of Disease and Injury series. Vol. : The Global Burden of Disease, Harvard University Press, Boston, 996. TÅjÄkoztatÅst adta: Szende ágota, University of York, NagyBritannia NÄmeth RenÅta, OEK EgÄszsÄgmonitorozÅs Äs nemfertőző betegsägek epidemiolégiåja osztåly az Orvosi Hetilap 00/4. szåmåban azonos cñmmel megjelent cikkàk alapjån.

7 A HAZAI JáRVáNYèGYI HELYZET általános JELLEMZäSE A 00. november 0 6. kñzñtti időszakban bejelentett fertőző megbetegedäsek alapjån az orszåg jårvånyögyi helyzete az alåbbiakban foglalhatç Ñssze: Az enterålis bakteriålis fertőző betegsägek kñzöl az előző hetihez viszonyàtva a salmonellosisok szåma märsäkelten csñkkent, Äs harmadåval tñbb campylobacteriosis kerölt a nyilvåntartåsba. Az előző Äv azonos hetäben regisztrålthoz käpest a campylobacteriosis esetek szåma negyedävel emelkedett, a salmonellosis jårvånyögyi helyzete kedvezően alakult. A 45. hetihez käpest negyedävel, a 00. Äv 46. hetähez viszonyàtva kñzel 0% kal emelkedett az enteritis infectiosa bejelentäsek szåma, az esetek harmada JÅszNagykunSzolnok, BÄkÄs Äs VeszprÄm megyäben fordult elő. Nem tñrtänt länyeges våltozås a hepatitis infectiosa előfordulåsåban az előző hetihez viszonyàtva, Åm a heti esetszåm mäg az Äveket jellemző mediånt is kismärtäkben meghaladta. Az esetek kätharmadåt BorsodAbaÜj ZemplÄn megyäben diagnosztizåltåk. A häten egy teràleti hepatitis jårvånyrçl szåmoltak be: A 000 lakosü HajdÜbÑszÑrmÄnyben (HajdÜBihar megye) szeptember 6. Äs november 7. kñzñtt 0 szemäly betegedett meg hepatitis A vñrus okozta fertőzäs kñvetkeztäben. Minden beteg diagnçzisåt laboratçriumi vizsgålattal megerősàtettäk. HÄt beteg 4 ÄvesnÄl fiatalabb, kñzölök Ñt gyermek azonos csalåd tagja. A megbetegedäsek tñbb gyermekkñzñssäget is Ärintettek. A lägéti fertőző betegsägek kñzöl a scarlatina megbetegedäsek szåma märsäkelten emelkedett, a varicella esetekä csñkkent a 45. hetihez käpest. E kät betegsäg jårvånyögyi helyzete kedvező volt. A häten egy oltåsi koron aluli gyermek pertussis megbetegedäsänek gyanüjårçl Ärkezett jelentäs. Emellett csupån egy rubeola Äs kät mumpsz eset kerölt a nyilvåntartåsba. DuplÅjÅra emelkedett az idegrendszeri fertőző megbetegedäsek szåma az előző hetihez viszonyàtva, ezidåig csupån egy encephalitis infectiosa megbetegedäs kçrokozçja vålt ismerttä (kullancsencephalitis vñrus), a tñbbi esetben az etiolçgiåra vonatkozç informåciç mäg nem Ärkezett. Nem våltozott länyegesen a LymekÉr bejelentäsek szåma a 45. hetihez käpest, a betegsäg jårvånyögyi helyzete nem tärt el az előző Ävitől. A häten 7 ornithosis megbetegedäs adatai keröltek a nyilvåntartåsba, ezzel az Äv eleje Çta regisztrålt esetek szåma 6re emelkedett, ami kät Äs fälszer tñbb mint az előző Äv azonos időszakåban. A 7 ut Çlagosan bejelentett eset a jünius vägän, KiskunfÄlegyhÅzÅn kialakult jårvånyhoz tartozott. A januår. Çta regisztrålt 6 megbetegedäs kñzöl 9 BÅcsKiskun megyäben fordult elő.

8 EGäSZSäGèGYI, SZOCIáLIS äs CSALáDèGYI MINISZTäRIUM Eng.sz.: 8704/975 MINISTRY OF HEALTH, SOCIAL AND FAMILY AFFAIRS OF THE HUNGARIAN REPUBLIC Bejelentett fertőző megbetegedäsek MagyarorszÅgon (+) Notified cases of communicable diseases in Hungary (+) 46/00.sz.heti jelentäs (weekly report) ( ) a 46. häten (week) BetegsÄg Disease MediÅn az 46. häten (week) MediÅn Typhus abdominalis Paratyphus Salmonellosis Dysenteria Dyspepsia coli EgyÄb E.coli enteritis Campylobacteriosis Yersiniosis Enteritis infectiosa Hepatitis infectiosa AIDS Poliomyelitis 8 Acut flaccid paralysis 5 9 Diphtheria Pertussis 7 9 Scarlatina Morbilli Rubeola Parotitis epidemica Varicella Mononucleosis inf. Legionellosis Meningitis purulenta Meningitis serosa Encephalitis infectiosa CreutzfeldtJ. 0 4 betegsäg LymekÉr Listeriosis Brucellosis Leptospirosis Tularemia Tetanus 5 5 VÑrusos haemorrh. låz Malaria* 8 7 Toxoplasmosis (+) előzetes, räszben tisztàtott adatok (preliminary, partly corrected figures) (*) importålt esetek (imported cases) () nincs adat (no data available) A statisztika käszàtäs ideje: 00..8

9 EGäSZSäGèGYI, SZOCIáLIS äs CSALáDèGYI MINISZTäRIUM Eng.sz.: 8704/975 MINISTRY OF HEALTH, SOCIAL AND FAMILY AFFAIRS OF THE HUNGARIAN REPUBLIC Bejelentett fertőző megbetegedäsek MagyarorszÅgon (+) Notified cases of communicable diseases in Hungary (+) 46/00.sz.heti jelentäs (weekly report) ( ) Teràlet Territory Dysenteria Salmonellosis Campylobacteriosis Enteritis infectiosa Hepatitis infectiosa Scarlatina Varicella Mononucl. infectiosa Meningitis purulenta LymekÉr Budapest Baranya BÅcsKiskun BÄkÄs BorsodAbaéjZemplÄn CsongrÅd 9 68 FejÄr 59 GyőrMosonSopron HajdéBihar Heves 5 9 JÅszNagykunSzolnok KomÅromEsztergom NÉgrÅd 6 8 Pest Somogy SzabolcsSzatmÅrBereg 4 6 Tolna 8 50 Vas 4 VeszprÄm Zala 4 4 ësszesen (total) Előző hät (previous week) (+) előzetes, räszben tisztàtott adatok (preliminary, partly corrected figures) A statisztika käszàtäs ideje: 00..8

10 A Johan BÇla OrszÄgos EpidemiolÜgiai KÉzpont (OEK) kiadvänya. A kiadvånyban szereplő kñzlemänyek szakmai egyeztetäst kñvetően jelennek meg, ennek megfelelően az orszågos jellegű ÑsszeÅllàtÅsok, illetve a szerkesztősägi megjegyzäsben foglaltak az OrszÅgos EpidemiolÇgiai KÑzpont Äs az orszågos tisztifőorvos szakmai välemänyät Äs javasolt gyakorlatåt tartalmazzåk. A kiadvänyt a Johan BÇla OrszÄgos KÉzegÇszsÇgágyi IntÇzet Çs a Centers for Disease Control and Prevention (CDC) a MagyarAmerikai KÅzÅs AlapnÄl elnyert pälyäzat Ältal biztosçtott egyéttműkådös rövön fejlesztettök ki. Az Epinfo minden häten pänteken keröl poståzåsra Äs az Internetre. Internet cñm: A kiadvånnyal kapcsolatos ÄszrevÄtelekkel, kñzläsi sz ÅndÄkkal szàveskedjäk az Epinfo főszerkesztőjähez fordulni: Johan BÄla OrszÅgos EpidemiolÉgiai KÖzpont 966 Budapest, Pf. 64. Telefon: 4765, Telefax: epiujsag@oek.antsz.hu A heti kiadvånyban szereplő anyagok szabadon måsolhatçk Äs felhasznålhatçk, azonban a kiadvåny forråsk Änt valç hasznålatånål hivatkozni kell az alåbbi mçdon: OrszÅgos EpidemiolÇgiai KÑzpont. A kñzlemäny càme. Epinfo a megjelenäs Äve; a kiadvåny sz Åma:oldalszÅm. (Pl.: OrszÅgos EpidemiolÇgiai KÑzpont. 0 Äves az Epinfo. Epinfo 00;:.) OrszÅgos tisztifőorvos: Prof. dr. UngvÅry Gy Örgy ISSN 49757X