9. Ävfolyam 7. szåm februår 22. Fertőző betegsägek adatai Impresszum

Átírás

1 9. Ävfolyam 7. szåm 00. februår. EgÄszsÄgmonitorozÅs, egäszsägfelmäräs I. Fertőző betegsägek adatai Impresszum

2 NEMZETKÄZI INFORMÅCIÇ EG ÉSZSÉGMONITOROZ ÅS, EG ÉSZSÉGFELMÉRÉS I. A fejlett orszågokban tébb Ävtizedes mñltra tekintenek vissza az egäszsägmonitorozö rendszerek. Az egäszsägmonitorozås folyamatos Äs rendszeres adatgyűjtäs, elemzäs, ÄrtelmezÄs Äs informåciöszolgåltatås, amely déntő jelentősägű az egäszsägágyi szolgåltatåsok ÄrtÄkelÄsÄben, a tervezäsben, valamint az egäszsägpolitikai déntäsek megalapozåsåban. A rendszeresen gyűjtétt adatok alapjån käpet nyerhetánk a lakossåg egäszsägäről, ennek alapjån meghatårozhatök a näpegäszsägágyi prioritåsok, Äs megàtälhetők a prioritåsok nyomån indàtott programok. Az egäszsägmonitorozås a lakossåg eg ÄszsÄgÄnek javàtåsåhoz nälkálézhetetlen kutatåsok megindàtåsåt is előmozdàtja. Az egäszsägmonitorozås lehetővä teszi a näpegäszsägágyi szempontböl legjelentősebb eg ÄszsÄgproblÄmÅk felmäräsät (egäszsägprobläma alatt egy vagy tébb, az egäszsägre vonatkozö panaszt, köros Ållapotot, betegsäget, zavart, akadålyozottsågot, korlåtozottsågot Ärtve), illetve azok våltozåsånak nyomon kévetäsät, féldrajzi elterjedäsák vizsgålatåt Äs a kálénfäle tårsadalmi csoportokban valö megjelenäsáket. Adatokat szolgåltat az egäszsägproblämåk kialakulåsåröl, időbeli lefolyåsåröl Äs a velák kapcsolatban ÅllÖ legfontosabb fizikai, pszicholögiai Äs tårsadalmi kérnyezeti tänyezőkről. A monitorozås mennyisägi Äs minősägi adatokat nyñjt a rendelkezäsre ÅllÖ egäszsägágyi szolgåltatåsokröl, az egäszsägproblämåk miatt igänybevett egäszsägágyi Äs mås erőforråsokröl, valamint az egyän, illetve a csalådok egäszsägi kiadåsairöl is. EgÑszsÑgmonitorozÖs az EurÜpai UniÜban Az EurÖpai UniÖ (EU) 1997ben elfogadott Äs 001ig tartö näpegäszsägágyi programjåban mår cälkitűzäskänt szerepelt az egysäges egäszsägmonitorozås kialakàtåsa, mely lehetővä teszi a lakossåg egäszsägi ÅllapotÅnak, illetve våltozåsånak Äs az azt meghatårozö tänyezők felmäräsät, segàtve ezzel a näpegäszsägágyi programok tervezäsät, kévetäsät Äs eredmänyessägänek ÄrtÄkelÄsÄt, valamint azt is, hogy a tagorszågok ÉsszehasonlàthatÖ egäszsägadatokat nyerjenek az egäszsägpolitikåjuk tåmogatåsåhoz (1). A program 001től 006ig tartö Ñj szakaszåban a cäl tovåbbra is egy olyan hatäkony egäszsägmonitorozåsi rendszer lätrehozåsa, mely...nñlkàlâzhetetlen az adatok gyűjtñsñhez, feldolgozösöhoz Ñs az UniÜ szintjñn târtñnő elemzñsñhez, az objektåv, megbåzhatü Ñs âsszehasonlåthatü informöciük cserñjñhez, hogy a BizottsÖg Ñs a TagÖllamok hatñkonyabban informölhassök a lakossögot, Ñs megfelelő stratñgiöt Ñs politiköt alakåthassanak ki az eg ÑszsÑg magasszintű vñdelmñre (). A megvalüsåtöshoz azonban szàksñges...egy alkalmas szervezet előkñszåtñse, kialakåtösa Ñs műkâdtetñse, mely koordinölja Ñs

3 integrölja a monitorozöst vñgző szervezeteket (). A monitorozåsi teväkenysäg harmonizåciöjåval pårhuzamosan az egäszsägindikåtorok egysägesàtäse is az EU egyik kiemelt programja (Integrated approach to establishing European Community Health Indicators, ECHI). A projekt eredmänyekäppen 001ben elkäszált egy indikåtor lista, mely nägy fő teráletre vonatkozik: demogråfiai Äs tårsadalmigazdasågi tänyezők, egäszsägållapot, egäszsäget meghatårozö tänyezők, Äs az egäszsägfejlesztäs rendszere (4). EgÑszsÑgfelmÑrÑsek Az egäszsägmonitorozås alapvetően kätfäle teväkenysäget foglal magåba: a regisztröciün, illetve a felmñrñseken alapulü adatgyűjtñseket. Az első tàpusba sorolhatö pl. a száletäsi Äs halålozåsi adatok nyàlvåntartåsba vätele, a råkregiszter vagy az egyes fertőző betegsägek kételező bejelentäsi rendszere. A måsodik tàpusba a rendszeres eg ÄszsÄgfelmÄrÄsek, illetve az eseti vizsgålatok, mint pl. a dohånyzåsi szokåsok felmäräse vagy egyes råkkeltő tänyezőkre vonatkozö epidemiolögiai kutatåsok tartoznak. Az egäszsägmonitorozö rendszer egyik legfontosabb eleme, a kärdőàves egäszsägfelmäräs kálénés jelentősäggel bàr olyan, az egäszsägre Äs egäszsägmagatartåsra vonatkozö adatok megszerzäsäben, amelyeket nem lehet a regisztråciön alapulö egäszsägágyistatisztikai nyilvåntartåsokböl Ésszegyűjteni. Ezek ÅltalÅban a lakossåg azon tébbsägätől szerezhetők meg, akik nem keresnek fel egäszsägágyi intäzmänyt, vagy mert nincs panaszuk, vagy mert nem tudnak/nem akarnak orvoshoz fordulni. Ilyen adat tébbek kézétt a funkcionalitås csékkenäse, az ÄletmÖd, a tårsadalmigazdasågi helyzet. ãgyszintän csak az egäszsägfelmäräs teszi lehetővä egyegy adott szemälynäl az egäszsäget meghatårozö tänyezők (mint pl. dohånyzås) Äs az egäszsägi Ållapot (pl. magas värnyomås) egyidejű vizsgålatåt. A rendszeresen vägzett egäszsägfelmäräs szåmos fejlett orszågban, àgy az EU orszågaiban, az Egyesált ållamokban, KanadÅban, AusztrÅliÅban vagy JapÅnban hosszñ ideje bevezetett gyakorlatnak szåmàt. Az első amerikai felmäräsre mår 1956ban sor kerált, Äs az 1956ban megalkotott, A nemzeti egäszsägfelmäräs térvänye (Health Survey Act 1956) alapjån 1957től kezdődően Ävente megismätlik (5). Az EU Äs az EFTA 18 orszågånak egäszsägfelmäräseiről käszált ÅttekintÄs szerint 16 orszågban vägeztek mår egy vagy tébb egäszsägfelmäräst (6). A mår emlàtett EU déntäsek alapjån megindult harmonizåciös teväkenysägek vårhatöan mår a kézeljévőben kézés felmäräsmödszertan kialakulåsåhoz vezetnek. FelhasznÖlt irodalom 1. Decision No 1400/97/EC of the European Parliament and of the Council of 0 June 1997 adopting a programme of Community action on health monitoring within the framework for action in the field ofpublic health (1997 to 001) Official Journal L 19, /07/1997 p

4 . Common Position (EC) No 4/001 adopted by the Council, on 1 July 001 acting in accordance with the procedure referred to in Article 51 of the Treaty establishing the European Community, with a view to adopting a Decision of the European Parliament and of the Council adopting a programme of Community action in the field of public health (001 to 006). Official Journal C 07, 1/10/001, p. 7. Health monitoring for the European Union. A report of an expert group set up by the Commission to advise on the organisation of health monitoring. April 000, kñzirat 4. Design for a set of European Community Health Indicators. Final report by the ECHI Project. February 001, kñzirat 5. Toward a Health Statistics System for the 1st Century. Summary of a Workshop. Committee on National Statistics, Perrin EB, Kalsbeek WD, Scanlan TM (szerk.) National Academy Press, Washington, DC Hupkens Ch, Swinkels H: Health Interview Surveys in the European Union: Overview of Methods and Contents. CBS, The Netherlands 001 A töjñkoztatöst adta: dr. Vitrai JÜzsef mb. osztölyvezető Johan BÑla OrszÖgos EpidemiolÜgiai Kâzpont Az egñszsñgmonitorozös Ñs nemfertőző betegsñgek epidemiolügiai osztölya SzerkesztősÅgi megjegyzås: Az egåszsågmonitorozçs Ås nemfertőző betegsågek epidemiolégiai osztçlya 001. oktäberåtől kezdte meg műkñdåsåt a Johan BÅla Országos EpidemiolÄgiai KÑzpontban. Az osztály egyik fő cålkitűzåse egy olyan korszerű egåszsågmonitorozási rendszer kifejlesztåse, mely kåpes az egåszsågproblåmákräl kiemelten a nemfertőző betegsågekről időben hiteles informáciät szolgáltatni olyan egåszsågpolitikai dñntåsekhez, programokhoz, amelyek a magyar lakosság eg ÅszsÅgi állapotának jelentős javulásához vezetnek. A cålkitűzåseknek megfelelően az osztály Åvente frissâteni kâvánja a 00. tavaszán az OEK által előszñr kiadásra kerälő Magyar Eg ÅszsÅgadattÇrat. Ebben megtalálhatäk lesznek a legfontosabb adatok a lakosság egåszsågi állapotáräl, egåszsågmagatartásáräl, az egåszsåget befolyásolä egyåni Ås kñrnyezeti tånyezőkről, a rendelkezåsre állä Ås a tånylegesen igånybevett egåszsågägyi Ås az egåszsågägyñn kâväli ellátásokräl, azok kñltsågeiről Ås minősågåről, valamint az ellátás szervezeti Ås műkñdåsi feltåteleiről. A kälñnbñző adatforrásokbäl ÑsszegyűjtÑtt egåszsågadatok elemzåse råvån az osztály ÅvenkÅnt ÑsszefoglalÄt kåszât a lakosság egåszsågåről, amely alapjául szolgálhat az országos tisztifőorvos Åves egåszsågägyi helyzetjelentåsånek. Az ÑsszefoglalÄ informáciäforráskånt szolgálhat a dñntåshozäk, a szakemberek, valamint a lakosság megfelelő tájåkoztatásához. Az osztály kiemelt feladata az ãntsz megyei intåzeteinek a tåmával foglalkozä munkatársaival valä kapcsolattartás. Az osztály szakmai irányâtä tevåkenysågekånt tájåkoztatäkat Ås továbbkåpzåseket szervez az ãntsz munkatársai számára, illetve a jñvőben rendszeresen jelentet meg ârásokat az Epinfoban.

5 Az osztály munkatársaitäl elsőkånt egy elmåleti jellegű ÑsszefoglalÄt kñzlänk az egåszsågmonitorozás fogalmi hátteråről, a továbbiakban pedig folyamatosan råszletes eredmånyeket bocsátunk kñzre a 000ben kåszält Országos Lakossági EgÅszsÅgfelmÅrÅsből. NÑhÖny, a tñmöhoz kapcsolüdü hasznos honlap: WHO/EurÖpai Iroda: EU näpegäszsägágy: amerikai egäszsägfelmäräsek: sköt egäszsägfelmäräs: felmäräsek ÅltalÅban:

6 A HAZAI JÅRVÅNYèGYI HELYZET ÅLTALÅNOS JELLEMZÉSE A 00. februör kâzâtti időszakban bejelentett heveny fertőző megbetegedäsek alapjån az orszåg jårvånyágyi helyzete az alåbbiakban foglalhatö Éssze: Az előző hetihez käpest tébb enterölis fertőző megbetegedñs kerált a nyilvåntartåsba, a salmonellosis Äs campylobacteriosis megbetegedäsek szåma märsäkelten, az enteritis infectiosa esetekä 6%kal emelkedett. A fővårosban Äs VeszprÄm megyäben a 6. hetinek tébb mint a kätszerese volt az enteritis infectiosa bejelentäsek szåma. A häten egy jelentősebb kézéssägi jårvånyröl Ärkezett jelentäs. Budapesten, egy 95 fős ÖvodÅban februår 11Ån gyermek Äs 5 felnőtt, hånyåssal, az esetek feläben hasmenässel jårö megbetegedäse fordult elő. KÄt gyermek kiszåradås veszälye miatt körhåzba kerált. Az ÖvodÅban tålalökonyha műkédik, a főzőkonyha Åltal ellåtott tébbi intäzmänyben nem ÄszleltÄk enterålis megbetegedäsek halmozödåsåt. 5 gyermek Äs 4 dolgozö szäkletbakteriolögiai vizsgålata negatàv eredmännyel zårult, a virolögiai vizsgålatok megkezdődtek. Az ÄtelmintÅkbÖl körokozö baktärium nem tenyäszett ki. A hepatitis infectiosa jårvånyágyi helyzete kedvezően alakult, a bejelentett esetek szåma csak harmada volt az Äveket jellemző kézäpärtäknek. A lñgêti fertőző megbetegedñsek szåma nem våltozott länyegesen az el őző hetihez käpest. A scarlatina Äs a vädőoltåssal megelőzhető, cseppfertőzässel terjedő betegsägek jårvånyágyi helyzete igen kedvezően alakult. A varicella epidemiolögiai helyzete is jobb volt, mint az előző Äv azonos időszakåban. Az idegrendszeri fertőző megbetegedñsek szåma alig våltozott a 6. hetihez viszonyàtva. Az Äv eleje Öta nyilvåntartåsba vett meningitis purulenta, meningitis serosa, valamint encephalitis infectiosa esetek szåma kevesebb volt az előző Äv azonos időszakåban regisztråltnål.

7 EGÉSZSÉGèGYI MINISZTÉRIUM Eng.sz.: 87104/1975 MINISTRY OF HEALTH OF THE HUNGARIAN REPUBLIC Bejelentett fertőző megbetegedñsek MagyarorszÖgon (+) Notified cases of communicable diseases in Hungary (+) 7/00.sz.heti jelentäs (weekly report) ( ) a 7. hñten (week) BetegsÑg Disease MediÖn az 1 7. hñten (week) MediÖn Typhus abdominalis 1 Paratyphus Salmonellosis Dysenteria Dyspepsia coli EgyÑb E.coli enteritis Campylobacteriosis Yersiniosis Enteritis infectiosa Hepatitis infectiosa AIDS Poliomyelitis Acut flaccid paralysis Diphtheria Pertussis Scarlatina Morbilli 1 Rubeola Parotitis epidemica Varicella Mononucleosis inf. Legionellosis Meningitis purulenta Meningitis serosa Encephalitis infectiosa CreutzfeldtJ.betegsÑg 1 LymekÜr Listeriosis 1 Brucellosis Leptospirosis 18 7 Tularemia Tetanus 1 Vårusos haemorrh. löz 1 Malaria* Toxoplasmosis (+) előzetes, räszben tisztàtott adatok (preliminary, partly corrected figures) (*) importålt esetek (imported cases) ( ) 001. jñnius 1től jelentendő (notifiable since ) () nincs adat (no data available) A statisztika käszàtäs ideje:

8 EGÉSZSÉGèGYI MINISZTÉRIUM Eng.sz.: 87104/1975 Bejelentett fertőző megbetegedñsek MagyarorszÖgon (+) Notified cases of communicable diseases in Hungary (+)v 7/00.sz.heti jelentäs (weekly report) Teràlet Territory Dysenteria Enteritis infectiosa Hepatitis infectiosa Scarlatina Varicella Mononucl. infectiosa Meningitis purulenta Budapest Baranya BÖcsKiskun BÑkÑs BorsodAbaêjZemplÑn CsongrÖd FejÑr GyőrMosonSopron HajdêBihar Heves JÖszNagykunSzolnok KomÖromEsztergom NÜgrÖd Pest Somogy SzabolcsSzatmÖrBereg Tolna Vas VeszprÑm Zala Ässzesen (total) Előző hñt (previous week) (+) előzetes, räszben tisztàtott adatok (preliminary, partly corrected figures) A statisztika käszàtäs ideje: Salmonellosis Campylobacteriosis LymekÜr

9 A "Johan BÅla" OrszÇgos EpidemiolÉgiai KÑzpont (OEK) kiadvçnya. A kiadvånyban szereplő kézlemänyek szakmai egyeztetäst kévetően jelennek meg, ennek megfelelően az orszågos jellegű ÉsszeÅllàtÅsok, illetve a szerkesztősägi megjegyzäsben foglaltak az OrszÅgos EpidemiolÖgiai KÉzpont Äs az orszågos tisztifőorvos szakmai välemänyät Äs javasolt gyakorlatåt tartalmazzåk. A kiadványt a "Johan BÅla" OrszÇgos KÑzegÅszsÅgÖgyi IntÅzet Ås a Centers for Disease Control and Prevention (CDC) a MagyarAmerikai KÑzÑs Alapnál elnyert pályázat által biztosâtott egyättműkñdås råvån fejlesztettåk ki. Az Epinfo minden häten pänteken kerál poståzåsra Äs az Internetre. Internet cåm: A kiadvånnyal kapcsolatos ÄszrevÄtelekkel, kézläsi szåndäkkal szàveskedjäk az Epinfo főszerkesztőjñhez fordulni: "Johan BÑla" OrszÖgos EpidemiolÜgiai Kâzpont 1966 Budapest, Pf. 64., Telefon: 15807, 47618, Telefax: 4761 A heti kiadvånyban szereplő anyagok szabadon måsolhatök Äs felhasznålhatök, azonban a kiadvåny forråskänt valö hasznålatånål arra hivatkozni kell. OrszÖgos Tisztifőorvos Dr. Lun Katalin ISSN X