Semmelweis-napi megemläkezäs A nosocomialis fertőzäsek tudatos prevenciñja

Átírás

1 11. Ävfolyam 25. szåm jçnius 25. Semmelweis-napi megemläkezäs A nosocomialis fertőzäsek tudatos prevenciñja az egäszsägögyi intäzmänyekben TÅjÄkoztatÅs engedälyezett fertőtlenütőszerekről Fertőző betegsägek adatai AerobiolÑgiai jelentäs (låsd: ) Impresszum

2 SEMMELWEIS-NAPI MEGEMLÄKEZÄS OrvostártÄneti anyagok igazoljåk, hogy a fertőző kñrhåzi Årtalmak läte az ispotålyok -kal egyidős. A nosocomialis fertőzäsek pathomechanizmusåt Äs megelőzäsät elsőkänt Semmelweis IgnÅc helyezte tudomånyosan bizonyütott alapokra a BÄcsi Egyetem OktatÑ KÑrhÅzÅban a gyermekågyi låz Äs halålozås (30%) okainak tanulmånyozåsåval, igazolåsåval, a megelőzäsre tett javaslatåval: a klñrmeszes fertőtlenütő käzmosås kátelezővä tätelävel. VeszÄlyeztetve a gy ÑgyÜtÑ munka hatäkonysågåt, a kñrhåzi fertőzäsek szåma sajnålatosan az utñbbi Ävtizedekben sem csákkent. Semmelweis 1846-ban bejelentett felfedezäse Ñta az orvostudomåny diagnosztikus Äs gyñgyütñ eszkázrendszere ÑriÅsi fejlődäsen ment keresztöl, paradox mñdon mägis az Åltala leürtak a legfontosabb tänyezői a mai nosocomialis fertőzäseknek is. A sepsisről ÅllÜthatÑ, hogy az ezredfordulñn is sçlyos, ÄletveszÄlyes megbetegedäs, az esetek szåma az elmçlt hçsz Ävben vilågszerte návekedett Äs a statisztikai adatok szerint minden harmadik-negyedik beteg meghalt. A käzhigiäne szabålyainak betartåsa ma is a legegyszerűbb Äs leghatäkonyabb mñdja a nosocomialis fertőzäsek megelőzäsänek. A nemzetkázi felmäräsek adatai azonban arra figyelmeztetnek, hogy Semmelweis Özenete mäg ma sem ÄpÖlt be a napi klinikai gyakorlatba, a compliance 50% alatti. A Semmelweis-nap alkalom arra, hogy Ävről Ävre szåmba vegyök eredmänyeinket, feladatainkat. A semmelweisi gondolkodåsbñl fakadñ szakmai elvåråskänt, igänykänt fogalmazñdik meg napjainkban az egäszsägögyi intäzmänyekben a nosocomialis surveillance műkádtetäse, az antibiotikum-rezisztencia viszonyok ÅtfogÑ ismerete, a hatäkony kñrhåzi antibiotikum-politika kialakütåsa, korszerű sterilizålåsi rendszer műkádtetäse stb. Ugyanakkor Äletműve jñl päldåzza, kiemeli: a gyñgyütås, ÅpolÅs sorån az emberi tänyező nagyobb szerephez jut, mint a gazdasåg egyäb teröletein igänybevehető, bårmely mås szolgåltatñ teväkenysäg esetän: a gyñgyütås, az ÅpolÅs az egyik legnemesebb, ez a hippokratäszi hivatås. Semmelweis levele a Budai HelytartÅ TanÇcshoz (Pest, 1862, mårcius 31.) NagymÄltÑsÅgÇ KirÅlyi HelytartÑ-TanÅcs!

3 Az oly szåmtalan Åldozatokat elragadott gyermek-ågyi låznak okåt Die Aetiologie, der Begriff und die Prophylaxis des Kinderbettfiebers cümű, ben sajtñ ÇtjÅn kázzätett, s idemelläkelt munkåmban igyekeztem megfejteni. A nevezett munkåmban felhalmazott statisztikai adatok, valamint a mindennapi tapasztalås bizonyütjåk, hogy ÄszlelÄseim nem voltak sikertelenek. A betegsäg azon magassågbñl, melyre az emberisäg káziszonyodåsåra emelkedett volt, jelenleg a rendes szåzaläkra vagyon leszållütva. E täny tisztån Åll, Äs senki Åltal kätsägbe nem vonattathatik. Ebbeli meggyőződäsemben, emberi Çgy, mint hazafiçi kátelessägemnek ismerem, ezen eredmänyt az orszåg legfőbb kormånyszäkänek tudomåsåra hozni, mår csak azärt is, hogy az Åltalam ajånlott Ñvszer, melyet elmälettemmek* ostromlñi is Årtalmatlannak tartanak, kávetkezőleg ha nem is hasznålna, mit az Åltalam ásszegyötátt* tapasztalati adatok fänyesen megczåfolnak, semmi esetre sem Årt orszågszerte legkivålt a korhåzaknål ÅtalÅnosittassÄk*. * Az eredeti forråsban Ügy szerepelt.

4 A NOSOCOMIALIS FERTŐZÄSEK TUDATOS PREVENCIÑJA AZ EG ÄSZSÄGÖGYI INTÄZMÄNYEKBEN Az OrszÅgos Tisztifőorvosi Hivatal Ävi munkaterväben a kiemelt feladatok kázátt szerepelt a nosocomialis fertőzäsek megelőzäsänek kärdäse. A nosocomialis fertőzäsek tudatos prevenciñja az egäszsägögyi intäzmänyekben cümmel 2003-ban ÅtfogÑ åntsz-vizsgålat indult, melynek cälja a fekvőbeteg intäzmänyekben a nosocomialis fertőzäsek helyzetänek feltåråsa, ill. a prevenciñ tudatos Äs tervszerű fejlesztäse, elősegütäse volt. Anyag Üs mådszer Az OEK KÑrhÅzi jårvånyögyi osztålya Åltal elkäszütett kärdőüvek az åntsz megyei intäzeteinek munkatårsai Åltal elvägzett ellenőrzäsek keretäben keröltek kitáltäsre. A kärdőüvek elemzäsät az OEK KÑrhÅzi jårvånyögyi osztålya vägezte el. A kärdőüvek ÄrtÄkelÄse az alåbbi szempontok szerint tártänt: az infekciñkontroll strukturålis feltäteleinek megvalñsulåsa, az infekciñkontroll tervszerű szabålyozåsåt szolgålñ intäzkedäsek rendszere, az infekciñkontroll alapelemeinek vizsgålata: a nosocomialis surveillance rendszer meglätänek Äs hatäkonysågånak vizsgålata az izolåciñs politika, az antibiotikum-politika, Äs a dolgozñk käpzäsänek kärdäsei A vizsgålat 19 megye Äs a fővåros ásszesen 119 fekvőbeteg intüzetüre terjedt ki. A vizsgålt fekvőbeteg intäzetek ÅgyszÅm szerinti megoszlåsa a kávetkezőkäpen alakult: 500 Ågy alatti volt az intäzetek 52%-a; kázátti färőhellyel az intäzetek 25%-a rendelkezett; tább mint 800 Ågyas volt a vizsgålt fekvőbeteg intäzetek 23%-a. A vizsgçlat eredmünyei StrukturÄlis feltåtelek: A szakmai minimumfeltäteleket az ÄrvÄnyben lävő, az iatrogen fertőzäsek megelőzäsäről szñlñ, 32/1980. (EÖ.K. 24.) EÖM utasütås hatårozza meg. A jogszabåly egyfelől a jñ räszben mår megszűnt egäszsägögyi ellåtåsi struktçra kárölmänyeire vonatkozñan hatårozza meg a nosocomialis fertőzäsek megelőzäsävel kapcsolatos strukturålis kávetelmänyeket, måsfelől a benne megfogalmazott minimumkávetelmänyek messze nem tartalmazzåk a nosocomialis fertőzäsek eredmänyes prevenciñjånak (az infekciñkontrollnak) aktuålisan szöksäges feltäteleit. A rendelet szabålyozåsa szerint a kårhçzi higiünüs szolgçlat vezetüsüre a

5 800 Ågy feletti färőhellyel rendelkező fekvőbeteg intäzetekben főållåsç higiänäs főorvosi ståtuszt kell biztosütani, illetve ahol nincs főållåsç higiänikus orvos, ott megbüzott higiänikus főorvos låthatja el a vezetői feladatokat. Ezzel szemben az intäzetek 5%-Åban a vezetői pozüciñ nem orvossal volt betáltve (4%-Åban kázegäszsägögyi-jårvånyögyi felögyelőt alkalmaztak, 1%-ban az ÅllÅs nem volt betáltve). A 800 feletti färőhellyel rendelkező kñrhåzak csupån 60%-ban (16 intäzmänyben a 27-ből) alkalmaztak főållåsç higiänikus főorvost. A vizsgålt 119 intäzmänynek csupån 26%-Åban alkalmaztak főållåsç orvost, 69%-ukban a kñrhåzi higiänäs szolgålat vezetője megbüzott orvos volt. A kñrhåzhigiänäs szolgålatok vezetőinek szakirånyç vägzettsäge is kifogåsolhatñ volt, ugyanis a fekvőbeteg intäzmänyek 30%-Åban (34 kñrhåz) táltátte be a pozüciñt szakirånyç vägzettsäggel (kázegäszsägtan jårvånytan/megelőző orvostan) rendelkező orvos. A vizsgålt kñrhåzak 15%- Åban infektolñgus, 3%-Åban mikrobiolñgus, 52%-Åban egyäb szakvizsgåval rendelkező orvos volt a kñrhåzhigiänäs szolgålat vezetője. Az ÄrvÄnyben lävő jogszabåly előüråsai szerint a megbüzott higiänikus főorvosnak nem szöksäges kázegäszsägtan-jårvånytan szakvizsgåval rendelkeznie, azonban a teväkenysäg hatäkonysågåt tekintve szakmai szempontbñl aggålyos a szakirånyç vägzettsäggel nem rendelkező orvosok magas arånya. A kàzegüszsügâgyi-jçrvçnyâgyi felâgyelők alkalmazåsåra vonatkozñan megållapüthatñ volt, hogy a kñrhåzak ebből a szempontbñl tudjåk a legkeväsbä teljesüteni a jogszabåly elvåråsait (500 ÅgyankÄnt 1 felögyelő, 1000 Ågy felett 2 felögyelő biztosütåsa szöksäges). A vizsgålat eredmänye szerint a kñrhåzak 33%-Åban alkalmaztak kázegäszsägögyi felögyelőt; az ezer ÅgyasnÅl nagyobb kñrhåzak 39%-Åban (a 18-bÑl 7 intäzmänyben) 2 kázegäszsägögyi-jårvånyögyi felögyelő dolgozik. A kñrhåzi fertőzäsek megelőzäsäre 39 intäzetben (32,7%) diplomås ÅpolÑt, 67 intäzmänyben (50%) epidemiolñgiai szakåpolñt foglalkoztattak. Az infekciåkontroll tervszerű szabçlyozçsçt szolgçlå intüzkedüsek rendszere Az egäszsägögyi intäzmänyek vonatkozåsåban az ellåtåssal ásszeföggő fertőzäsek megelőzäse megtervezett Äs kiärtäkelt, minősãtett tevükenysüg. A jñl műkádő infekciñkontroll megvalñsulåsåban nagy szerep jut az infekciñkontroll bizottsågnak, mely següti az egyes diszciplinåk kázátti kommunikåciñt, koordinålja az infekciñkontroll teväkenysäget re az intäzmänyek 62%-Åban käszütettek infekciñkontroll tervet, amelyet az esetek 35%-Åban az InfekciÑkontroll BizottsÅg, 26 intäzmänyben (35%) a kñrhåz vezetäse hagyott jñvå. Az előző Ävi infekciñkontroll teväkenysäg ÄrtÄkelÄse 76 intäzmänyben (67,2%-ban) tártänt meg. Az ÄrtÄkelÄst az esetek 36,8%-Åban az InfekciÑkontroll BizottsÅg, 30,3%-Åban a kñrhåzhigiänikus vagy infektolñgus, 5,2%-Åban a minősägbiztosütåsi szakember vägezte. Az

6 intäzmänyek 29%-Åban talålhatñ infekciñkontroll käzikányv. A hatäkony infekciñkontroll feltätelezi az egyes diszciplinåk szakemberei kázátti kommunikåciñt, ennek megfelelően az infektolågus Üs a kårhçzhigiünüs szolgçlat kàzàtti kapcsolattartçs fontos szerepet jåtszik a fertőzäs-megelőzäs gyakorlatåban. Az intäzmänyek 54%-Åban alkalmaztak infektolñgust (akiknek 69%-a teljes munkaidőben dolgozott). A kñrhåzhigiänäs szolgålatok 42%-a rendszeresen kikäri az infektolñgus szakvälemänyät, az intäzmänyek 15%-Åban alkalmankänt keröl sor konzultåciñra. çtven intäzmänyben (42%) nem volt kapcsolat a kñrhåzhigiänikus szolgålat Äs az infektolñgus kázátt. Az infekciåkontroll alapelemei Nosocomialis surveillance: A vizsgçlat szerint a kårhçzak 75%-Çban folyt nosocomialis surveillance, az intäzmänyek 65%-Åban 2 ÄvnÄl rägebb Ñta. (10 ÄvnÄl rägebb Ñta 4 intäzmänyben, 6-10 Äve 35 intäzmänyben, 3-5 Äve 11 intäzmänyben, 2 Äve 9 intäzmänyben, 1 Äve 12 intäzmänyben vägeztek surveillance teväkänysäget, 2003-ban 5 intäzmänyben indult el a nosocomialis surveillance.) Teljeskàrű surveillance-t a kårhçzak 43%-Çban, szelektãv surveillance-t az intüzmünyek 57%-Çban vügeztek. Az infekciñkontroll alapjåul szolgålñ surveillance műkádtetäsänek alapvető feltätele a mikrobiolñgiai laboratñriummal tártänő folyamatos on line kapcsolat. A vizsgålat megållapütåsai szerint mikrobiolñgiai laboratñrium az intäzmänyek 45,3%-Åban Ållt helyben rendelkezäsre. A mikrobiolågiai mintçk feldolgozçsçt a kñrhåzak 33%-Åban vägezte maga a kñrhåz, a tábbi intäzmäny esetän a mikrobiolñgiai vizsgålatok az åntsz (45%), vagy egyäb kölső szolgåltatñ (22%) igänybevätele rävän tártäntek. 54 intäzmänyben (44%) napi kapcsolat volt a kñrhåzhigiänäs szolgålat Äs a mikrobiolñgiai laboratñrium kázátt, 24 intäzmänyben (20%) ennäl ritkåbban kaptak ÄrtesÜtÄst a kñrhåzhigiänäs szolgålatok, 14 intäzmänyben (11,7%) csak a pozitüv mintåk eredmänyeiről ÄrtesÖltek. Az intüzmünyek 7%-Çban a kårhçzhigiünikus nem Ürtesâlt a laboratåriumi eredmünyekről, a kårhçzak 17%-a a kärdäst nem vçlaszolta meg, feltehetően ezekben az esetekben is a nemleges lehetett a vålasz. A 32/1980. (EÖ.K. 24.) EÖM utasütås a kárnyezetbakteriolñgiai vizsgålatok vägzäsät megelőző jelleggel a higiänäs szemle räszekänt Ürja elő. A vizsgålat szerint az intäzetek nagy räsze eleget tesz a jogszabåly előüråsainak. A kñrhåzak 80%-ban vägeztek ilyen vizsgålatokat, Äs ezek tábbsäge (53%-a) megelőzäsi cällal tártänt. Az infekciñkontroll nemzetkázi gyakorlatåban a kárnyezetbakteriolñgiai vizsgålatok jelentősäge csákkent. A kányezetbakteriolñgiai vizsgålatoknak alapvetően a vüz, a levegő (pl. műtők), a käzfertőtlenütäs hatäkonysågånak ellenőrzäsäben, illetve rendszertől

7 föggően a sterilizålås hatäkonysågånak ellenőrzäsäben lehet lätjogosultsåguk. InfekciÑkontroll indikçtorokat az intäzmänyek 52,9%-Åban alkalmaznak. Az intäzmänyek tább mint fele egynäl tább indikåtort alkalmazott. A leggyakrabban alkalmazott indikåtorok a sebfertőzäsekkel, az eszkázhasznålattal ásszeföggő fertőzäsekkel, a decubitusokkal* Äs a nosocomialis fertőzäsek ÅltalÅnos előfordulåsi arånyaival voltak kapcsolatosak. IzolÇciÅs politika: DokumentÅlt izolåciñs politika az intäzmänyek 68%-Åban volt megtalålhatñ, azonban csak az intäzmänyek 45%-Åban käszütettek infekciñkontroll käzikányvet. IzolÅciÑs lehetősäg a kårhçzi osztçlyokon az intüzmünyek 88%-Çban volt biztosãtva, fertőző osztålyon tártänő elhelyezäs az intäzmänyek 39,5 %-Åban Ållt rendelkezäsre. IzolÅciÑs politikåt elsősorban a 18/1998. (VI. 3.) NM rendeletben szereplő kñrokozñk vonatkozåsåban alakütottak ki a vizsgålt kñrhåzak. Ez a jogszabåly elsősorban a jelentäsre kátelezett fertőző betegsägekkel foglalkozik Äs a nosocomialis kñrokozñkra nem, vagy csak Ärintőlegesen tär ki. IzolÅciÑs politikåt a nosocomialis fertőzäsek kñrokozñi kázöl a kñrhåzak szinte kizçrålag csak az MRSA-val kapcsolatban tartottak sz ÖksÄgesnek kidolgozni, de az MRSA-fertőzÄsekre vonatkozñan is csak az intäzmänyek 44%-Åban volt protokoll. A tábbi nosocomialis kñrokozñra csak egy-kät intäzmänyben låttak szöksägesnek izolåciñs intäzkedäseket foganatosütani, Ügy pl. a P.aeruginosa 5%-ban, az ESBL-termelő K.pneumoniae 2%-ban volt tårgya az izolåciñs politika cälkitűzäseinek. Antibiotikum-politika: Az antibiotikum-profilaxis szabålyozåsa az intäzmänyek 68%-Åban tártänt meg, az antimikrobiålis szerek felhasznålåsånak szabålyozåsåt illetően a vizsgålt intäzmänyek 61,7%-Åban az Antibiotikum TerÅpiÅs BizottsÅg dántátt. Az egüszsügâgyi dolgozåk tovçbbküpzüse: A dolgozñk tovåbbkäpzäsäre 2002-ben az intäzmänyek 79%-a fordütott gondot. A tovåbbkäpzäsek elsősorban a nővürek rüszüre szerveződtek, orvosok, akiknek szakmai ismeretäre legalåbb annyira szöksäg van a hatäkony fertőzäs-megelőzäsben, csak 17%-ban vettek räszt a käpzäseken. MegÇllapãtÇsok, kàvetkeztetüsek Az intäzmänyek csupån 47%-Åban låtja el a kñrhåzhigiänäs szolgålat vezetäsät szakirånyç vägzettsäggel rendelkező orvos, 6 intäzmänyben orvost nem foglalkoztatnak. Az intäzmänyek 42%-Åban infektolñgus konzüliumra nincs mñd. Az intäzmänyek 38%-Åban a szolgålat nem ÄrtesÖl rendszeresen a våladäkmintåk eredmänyeiről. Kilenc intäzmänyben a kñrhåzhigiänäs

8 szolgålat egyåltalån nem ÄrtesÖl a laboratñriumi eredmänyekről. A fertőző betegek elkölánütäse az intäzmänyek 12%-Åban a kñrhåzi osztålyokon nem megoldott. A vizsgålt intäzmänyek csupån valamivel tább mint 30%-Åban műkádik InfekciÑkontroll BizottsÅg, mely aktüvan räszt vesz az infekciñkontroll teväkenysäg irånyütåsåban. Az intäzmänyek 24%-Åban semmilyen infekciñkontroll teväkenysäg nem tártänik. A vizsgçlat Çltal feltçrt struktårçlis Üs funkcionçlis hiçnyossçgok egyik alapvető oka, hogy a terâlet (kårhçzhigiüne, infekciåkontroll) jogi szabçlyozçsa mçr nem korszerű. Az utñbbi tüz esztendő a kñrhåzhigiäne gyakorlatåban ÑriÅsi våltozåsokat hozott. A szakmåban paradigma-vçltçs tártänt Äs a kñrhåzhigiäne helyäre az infekciñkontroll läpett. A cül a kñrhåzi fertőzäsek megelőzäse a betegek, a szemälyzet Äs a låtogatñk káräben megmaradt, de a mådszerek alapvetően megvçltoztak. A kñrhåzi jårvånyokbñl levonhatñ kávetkeztetäsekre ÄpÖlő kárnyezet-orientålt fertőzäs-megelőzäsi gyakorlat helyäre a sporadikusan előfordulñ fertőzäsek megfigyeläsäre Äs elemzäsäre szolgålñ informåciñs rendszeren, a surveillance-on alapulå, alapvetően beteg-orientçlt fertőzüs-megelőzüsi gyakorlat läpett. Az eredmänyes fertőzäs-megelőzäs (infekciñkontroll) a kñrhåzhigiänätől eltärő strukturåk (pl. nosocomialis nővär, infektolñgus, infekciñkontroll bizottsåg) Äs funkciñkat/folyamatokat (pl. surveillance, kölánbáző fertőzäs-megelőzäsi politikåk) igänyel, melyek nem szabålyozottak a mai magyar joggyakorlatban. A hatäkony megelőzäs Äs az EurÑpai UniÑnak megfelelő fertőzäs-megelőzäsi gyakorlat kialakütåsa ÄrdekÄben, a fekvőbeteg intäzmänyekben tártänő egäszsägögyi ellåtåssal ásszeföggő fertőzäsek megelőzüsüt szolgçlå åj jogszabçly előküszãtüse a Johan BÄla OrszÅgos EpidemiolÑgiai Kázpontban megtártänt. PozitÜv våltozåst hozhat az intäzmänyek műkádäsänek minimumfeltüteleit tartalmazå åj jogszabçly [60/2003. (X. 20.) ESZCSM rendelet az egäszsägögyi szolgåltatåsok nyçjtåsåhoz sz ÖksÄges szakmai minimumfeltätelekről], amely ÅltalÅnos räszäben a műkádäsi engedäly kiadåsånak feltätelekänt Ürja elő a kñrhåzhigiäne/infekciñkontroll biztosütåsåt. A kñrhåzi fertőzäsek megelőzäsäben, az alkalmazhatñ stratägiåk kialakütåsåban nagy segütsäget nyçjt Äs ez Ävben bevezetäsre keröl az OEK KÑrhÅzi jårvånyögyi osztålya Åltal kidolgozott OrszÇgos Nosocomialis Surveillance Rendszer. TÇjÜkoztatÇst adta: dr. Bàràcz Karolina osztçlyvezető főorvos,

9 dr. PintÜr IldikÅ epidemiolågus szakorvos, dr. SzilÇgyi Emese epidemiolågus szakorvos OEK KÅrhÇzi jçrvçnyâgyi osztçly * A decubitus az egäszsägögyi ellåtåssal ásszeföggő Årtalom. Amenyiben felläp a decubitus fertőzäse, bőr- Äs lågyräsz fertőzäskänt regisztrålandñ.

10 TçJÄKOZTATçS ENGEDÄLYEZETT FERTŐTLENéTŐSZEREKRŐL Çprilis hånapban engedülyezett fertőtlenãtőszerek listçja Fertőtlenãtőszer neve STOKO ANTIBACTERIAL** NOROLSEPT+ CITRON* BH Hand Sanitizer** CLARASEPT SOFT DEKONTAMAN ForgalmazÅ BELTEX Kft Budaárs, GyÅr Çt 2. AD 97 Kereskedelmi Äs SzolgÅltatÑ Kft Bp., DombÑvÅri u NCH-Hungary Kereskedelmi Kft Budapest, Kvassay J. Çt 1. K. Äp. UNICLEAN Kft Budapest, NagyvÅrad u.26. Dr. Schumacher MagyarorszÅg Kft érd, Lőcsei u.42. FelhasznÇlÇsi terâlet AlkalmazÇsi koncentrçciå BehatÇsi idő käzfertőtlenütäs cc.+ vüz 30 mp B felöletfertőtlenütäs 0,5 % 60 perc 0,75 % 30 perc 1,0 % 20 perc Gombafertőzőtt fafelölet 1 % 60 perc AntimikrobiÇlis spektrum B, F, HIV inaktivålñ käzfertőtlenütäs cc. + vüz 0,5-1 perc B(MRSA), F käzfertőtlenütäs betegfördetäs käzfertőtlenütäs betegfördetäs cc ml + vüz cc. + vüz higiänäs käzfertőtlenütäs: cc. betegfördetäs: 3-szoros higütås 30 mp B(MRSA), F, V 30 mp 1 perc 30 mp B(MRSA), F, V JelmagyarÇzat: B = baktericid, F = fungicid, V = virucid TÇjÜkoztatÇst adta: * = műtőkben, intenzüv-, kora- Äs ÇjszÖlátt-, fertőző-, tbc osztålyokon, művese-ållomåsokon, transzplantåciñs egysägekben nem alkalmazhatñ ** = Älelmiszeriparban, vendägl ÅtÅs teröletän, kázintäzm Änyekben, szociålis otthonokban alkalmazhatñ dr. Milassin MÇrta főtançcsos OEK DezinfekciÅs osztçly

11 Fertőtlenãtőszer neve Per-Great super Penta Sept higiänäs käzfertőtlenütő folyäkony szappan Penta StarSept Penta Steri Clean Penta Steri Clean Extra mçjus hånapban engedülyezett fertőtlenãtőszerek listçja JelmagyarÇzat: A= algicid, B = baktericid, F = fungicid, V = virucid, T = tuberkulocid, S = sporocid TÇjÜkoztatÇst adta: ForgalmazÅ KalmÅr Nagyker Hungary Nagykereskedelmi EgyÄni CÄg 6767 Szeged, Tisza L. krt. 41. PentaClean Kft Budapest, Vegyszer u.3. dr. Milassin MÇrta főtançcsos OEK DezinfekciÅs osztçly FelhasznÇlÇsi terâlet enzimes fertőtlenütő mosñpor AlkalmazÇsi koncentrçciå g/kg szåraz ruha 60èC; 1:5 flotta aråny BehatÇsi idő technolñgia szerint AntimikrobiÇlis spektrum B, F käzfertőtlenütäs cc. 1-2 ml 30 mp B, F, V käzi mosogatñszer konyhai felölet- Äs eszkázfertőtlenütäs felöletfertőtlenütäs eszkázfertőtlenütäs 35-50èC 0,5% 1,0% 1,5% 50èC 0,5% 20èC 2,0% 5-10 perc (szennyezettsägtől föggően) 30 perc 5 perc B (MRSA), F B, F 0,5% 60 perc 1,0% 30 perc B (MRSA), F, V 2,0% 15 perc 1,5% 60 perc T 3,0% 60 perc S 1,0% 60 perc 2,0% 30 perc B (MRSA), F, V 1,5% 60 perc T 3,0% 60 perc S

12 A HAZAI JçRVçNYÖGYI HELYZET çltalçnos JELLEMZÄSE A jånius kázátti időszakban a bejelentett fertőző megbetegedäsek alapjån az orszåg jårvånyögyi helyzete az alåbbiakban foglalhatñ ássze: Az enterçlis fertőző betegsügek kázöl a salmonellosisok szåma märsäkelten emelkedett az el őző hetihez viszonyütva. A salmonellosis, a dysenteria Äs az enteritis infectiosa előfordulåsi gyakorisåga alacsonyabb volt, mint a koråbbi Ävek azonos hetäben, a campylobacteriosis jårvånyögyi helyzete nem våltozott länyegesen az Ävekhez viszonyütva. A häten hårom gastroenteritis jårvånyrñl Ärkezett jelentäs. A vãrushepatitis bejelentäsek szåma az előző hetihez Äs a koråbbi Ävek azonos hetäben regisztrålthoz viszonyütva a feläre csákkent. A megbetegedäsek a fővårosban Äs hat megyäben fordultak elő. A lügåti fertőző betegsügek kázöl a 24. hetinäl kevesebb scarlatina Äs varicella eset kerölt a nyilvåntartåsba. A varicella jårvånyögyi helyzete a megbetegedäsek szåmånak csákkenäse ellenäre tovåbbra is kedvezőtlen, az esetek szåma kázel 80%-kal volt magasabb a tavalyi Äv 25. hetäben regisztråltnål. A legtább megbetegedäs Borsod-AbaÇj-ZemplÄn, CsongrÅd, HajdÇ-Bihar Äs Pest megyäben, valamint a fővårosban fordult elő. Morbillit nem jelentettek, a rubeola Äs a mumpsz epidemiolñgiai helyzete kedvezően alakult. Egy pertussis kerölt a nyilvåntartåsba: a hätäves gyermek Åprilisban betegedett meg. A diagnñzist a laboratñriumi vizsgålatok mäg nem erősütettäk meg. Nem våltozott länyegesen az idegrendszeri fertőző megbetegedüsek szåma az előző hetihez viszonyütva. TovÅbb emelkedett, Äs a 21. hetihez käpest megduplåzñdott a Lyme-kÅr bejelentäsek szåma, azonban Ügy is alatta maradt a koråbbi Ävek azonos időszakåban regisztrålt megfelelő ÄrtÄknek. A legtább bejelentäs NÑgrÅd Äs Győr-Moson-Sopron megyäből, valamint a fővårosbñl szårmazott.

13 EGÄSZSÄGÖGYI, SZOCIçLIS ÄS CSALçDÖGYI MINISZTÄRIUM Eng.sz.: 87104/1975 MINISTRY OF HEALTH, SOCIAL AND FAMILY AFFAIRS OF THE HUNGARIAN REPUBLIC Bejelentett fertőző megbetegedüsek MagyarorszÇgon (+) Notified cases of communicable diseases in Hungary (+) 25/2004.sz.heti jelentäs (weekly report) ( ) BetegsÜg Disease a 25. hüten (week) MediÇn az hüten (week) MediÇn Typhus abdominalis Paratyphus Salmonellosis Dysenteria Dyspepsia coli EgyÜb E.coli enteritis Campylobacteriosis Yersiniosis Enteritis infectiosa Hepatitis infectiosa AIDS Poliomyelitis Acut flaccid paralysis Diphtheria Pertussis Scarlatina Morbilli Rubeola Parotitis epidemica Varicella Mononucleosis inf Legionellosis Meningitis purulenta Meningitis serosa Encephalitis infectiosa Creutzfeldt-J betegsüg - 4 Lyme-kÅr Listeriosis Brucellosis Leptospirosis Tularemia Tetanus Vãrusos haemorrh. lçz Malaria* Toxoplasmosis (+) előzetes, räszben tisztütott adatok (preliminary, partly corrected figures) (*) importålt esetek (imported cases) ( ) nincs adat (no data available) A statisztika käszütäs ideje:

14 EGÄSZSÄGÖGYI, SZOCIçLIS ÄS CSALçDÖGYI MINISZTÄRIUM Eng.sz.: 87104/1975 MINISTRY OF HEALTH, SOCIAL AND FAMILY AFFAIRS OF THE HUNGARIAN REPUBLIC Bejelentett fertőző megbetegedüsek MagyarorszÇgon (+) Notified cases of communicable diseases in Hungary (+) 25/2004.sz.heti jelentäs (weekly report) ( ) Terâlet Territory Dysenteria Salmonellosis Campylobacteriosis Enteritis infectiosa Hepatitis infectiosa Scarlatina Varicella Mononucl. infectiosa Meningitis purulenta Lyme-kÅr Budapest Baranya BÇcs-Kiskun BÜkÜs Borsod-Abaåj-ZemplÜn CsongrÇd FejÜr Győr-Moson-Sopron Hajdå-Bihar Heves JÇsz-Nagykun-Szolnok KomÇrom-Esztergom NÅgrÇd Pest Somogy Szabolcs-SzatmÇr-Bereg Tolna Vas VeszprÜm Zala êsszesen (total) Előző hüt (previous week) (+) előzetes, räszben tisztütott adatok (preliminary, partly corrected figures) A statisztika käszütäs ideje:

15 A Johan BÅla OrszÄgos EpidemiolÑgiai KÖzpont (OEK) kiadvänya. A kiadvånyban szereplő kázlemänyek szakmai egyeztetäst kávetően jelennek meg, ennek megfelelően az orszågos jellegű ásszeållütåsok, illetve a szerkesztősägi megjegyzäsben foglaltak az OrszÅgos EpidemiolÑgiai Kázpont Äs az orszågos tisztifőorvos szakmai välemänyät Äs javasolt gyakorlatåt tartalmazzåk. A kiadvänyt a Johan BÅla OrszÉgos KÑzegÅszsÅgÖgyi IntÅzet Ås a Centers for Disease Control and Prevention (CDC) a Magyar-Amerikai KÅzÅs AlapnÄl elnyert pälyäzat Ältal biztosçtott egyéttműkådös rövön fejlesztettök ki. Az Epinfo minden häten pänteken keröl poståzåsra Äs az Internetre. Internet cãm: A kiadvånnyal kapcsolatos ÄszrevÄtelekkel, kázläsi szåndäkkal sz ÜveskedjÄk az Epinfo főszerkesztőjühez fordulni: Johan BÅla OrszÉgos EpidemiolÑgiai KÖzpont 1966 Budapest, Pf. 64. Telefon: , Telefax: epiujsag@oek.antsz.hu A heti kiadvånyban szereplő anyagok szabadon måsolhatñk Äs felhasznålhatñk, azonban a kiadvåny forråsk Änt valñ hasznålatånål hivatkozni kell az alåbbi mñdon: OrszÅgos EpidemiolÑgiai Kázpont. A kázlemäny cüme. Epinfo a megjelenäs Äve; a kiadvåny sz Åma:oldalszÅm. (Pl.: OrszÅgos EpidemiolÑgiai Kázpont. 10 Äves az Epinfo. Epinfo 2003;1:1-2.) OrszÇgos tisztifőorvos: dr. BujdosÅ LÇszlÅ ISSN X