9. Ävfolyam 6. szåm februår 15.

Átírás

1 9. Ävfolyam 6. szåm februår 5. Az EurÇpai UniÇ EpidemiolÇgiai Surveillance HÅlÇzata AnthraxvizsgÅlatok MagyarorszÅgon TÅjÄkoztatÅs szakmai rendezvänyről Fertőző betegsägek adatai Impresszum

2 NEMZETKÄZI INFORMÅCIÇ AZ EURÇPAI UNIÇ EPIDEMIOLÇGIAI SURVEILLANCE HÅLÇZATA BeszÉmolÑ a KÜzÜssági HÉlÑzat bizottségi âlásáről, Luxemburg, 200. oktñber 29. Az EurÇpai KÑzÑssÄg EpidemiolÇgiai HÅlÇzatÅt felögyelő bizottsåg 200. oktçber 2930Ån tartotta legutçbbi ÖlÄsÄt az EFTA/EEA orszågok käpviselőinek, a tagållamok neves intäzeteinek Äs az EgÄszsÄgÖgyi VilÅgszervezet meghüvott szakärtőinek jelenlätäben. Az Ärtekezlet első napjåra meghüvåst kaptak a tagjelñlt orszågok is. Magyar räszről az EgÄszsÄgÖgyi MinisztÄrium, a Johan BÄla OrszÅgos EpidemiolÇgiai KÑzpont Äs az EU MissziÇ munkatårsai vettek räszt a tanåcskozåson. A KÜzÜssági HÉlÑzat tevákenyságável kapcsolatos napirendi pont keretäben a tagorszågok kñzñtti kñlcsñnñs tåjäkoztatås Äs a kommunikåciç, a finanszürozåsi lehetősägek, Äs a fertőző betegsägek jelentäsänek alapjåt käpező esetdefinüciçk megbeszäläsäre kerölt sor. A vitåban elhangzott, hogy nehäzsäget jelent a tagållamok surveillance teväkenysägänek ÑsszehangolÅsa, a szemälyes adatok vädelmäről szçlç nemzeti előüråsok figyelembe vätelävel a kñlcsñnñs, rendszeres informåciç ÅramlÅs biztosütåsa. FeladatkÄnt jelñltäk meg a rendelkezäsre ÅllÇ felhasznålçi programok hatäkonyabb műkñdtetäsät, egy felhasznålçbaråt eurçpai Weboldal ÑsszeÅllÜtÅsÅt, Äs a hålçzat munkåjånak folyamatos ÄrtÄkelÄsÄt. A rendszer sikeres műkñdäsänek egyik alapvető feltätele a folyamatos kommunikåciç, kñzñs egyöttműkñdäsi Äs käpzäsi programok kidolgozåsa. Az egyes orszågokban is szöksäges az epidemiolçgiai kapacitås Äs a mikrobiolçgiai szolgåltatåsok, a jårvånyögyi Äs a mikrobiolçgiai hålçzat kñzñtti egyöttműkñdäs fejlesztäse. A tagållamok räszäről a BizottsÅghoz köldñtt jårvånyögyi esemänyekkel kapcsolatos jelentäsek, valamint a tagorszågokban tett låtogatåsok tapasztalatai is a szakmåk kñzñtti kommunikåciçs nehäzsägekre utalnak. Javaslat hangzott el a 24 ÇrÅs epidemiolçgiai informåciçs Ögyeleti szolgålat biztosütåsåra. A BizottsÅg mindezek megvalçsütåsåban a tagållamok intäzmänyhålçzatåra Äs szakärtőire küvån tåmaszkodni, ugyanis nem cäl egy nagy kñzñs kñzpont lätrehozåsa. A BizottsÅg a tagorszågok Åltal felvetett, rñvidtåvä finanszürozåsi gondok megoldåsåra a meglävő pänzeszkñzñk hatäkonyabb felhasznålåsåt javasolja. Feladat tovåbbå a tagållamokban műkñdő jårvånyögyi kñzpontok Åltal hasznålt esetdefinüciçk ÑsszehangolÅsa a WHO ajånlåsok Äs az EU dokumentumok figyelembevätelävel. Ki kell dolgozni a jelentendő betegsägek vonatkozåsåban

3 a gyanäs", a valçszünűsütett" Äs a megerősütett eset" fogalmånak kritäriumait. CsatlakozÉs a KÜzÜssági HÉlÑzathoz A BizottsÅg deklarålta annak fontossågåt, hogy a tagjelñlt orszågok minäl előbb kapcsolçdjanak be a hålçzat munkåjåba. A csatlakozåsra vårç orszågok kñzöl 2 orszåg käpviselője volt jelen: BulgÅria, Ciprus, CsehorszÅg, ãsztorszåg, LengyelorszÅg, LettorszÅg, LitvÅnia, MagyarorszÅg, MÅlta, SzlovÅkia, SzlovÄnia, TÑrÑkorszÅg. A Johan BÄla" OrszÅgos EpidemiolÇgiai KÑzpont 2000 jäliusåtçl műkñdik egyött a rçmai näpegäszsägögyi intäzettel a fertőző betegsägekkel kapcsolatos eurçpai inventår (IRIDE Expanded Inventory of Resources on Infectious Disease Control) kiäpütäsän. Az IRIDE vägső cälja a fertőző betegsägek surveillance rendszeränek az eurçpai näpegäszsägögyi informåciçsrendszerbe (EUPHIN: European Public Health Information Network) tñrtänő integrålåsa. A tanåcskozåson kerölt sor el őszñr az IRIDE projekt bemutatåsåra. MiutÅn az a tåvolabbi cäl, hogy a projekthez a käsőbbiekben a kñzäpkeleteurçpai orszågok is csatlakozzanak, käpviselőiket meghüvtåk a tanåcskozåsra, hogy bemutassåk nemzeti surveillance rendszeröket Äs tåjäkoztatåst kapjanak arrçl, mikäppen kapcsolçdhatnak majd be a hålçzat munkåjåba. A csatlakozåsra vårç orszågok beszåmolçi alapjån megållapüthatç volt, hogy az epidemiolçgiai rendszerek kñzñtti nagymärtäkű kölñnbsägek miatt a csatlakozåsi folyamat rendküvöl Ñsszetett. A hålçzat munkåjåban tñrtänő räszvätelnek, a kñzñssägi programokba valç bekapcsolçdåsnak jogi Äs szakmai feltätelei vannak. Ilyen szakmai feltätel az esetdefinüciçk bevezetäse, hasznålata, az adatåtviteli technolçgia megfelelősäge, stb. Ezt kñvetően ismertetäsre kerölt az IRIDEhez hasonlç, az eurçpai immunizåciçs programok erőforråsait felñlelő projekt kialakütåsåra irånyulç program. Az EUVAX nevet viselő projekt fő cälja egy olyan adatbåzis lätrehozåsa, amely az immunizåciçs programok valamennyi aspektusåt felñleli. EzÅltal lehetősäg nyülik a tagållamokban műkñdő vakcinåciçs programok ÅtfogÇ tudomånyos Äs technikai kiärtäkeläsäre, a hiånyossågok feltåråsåra, a fejlesztäsi cälok meghatårozåsåra. TÅvolabbi cäl az immunizåciçs programon belöl egysäges esetdefinüciçk meghatårozåsa, az ÅtoltottsÅgi monitorozåsi program mçdszereinek, az oltåsi melläkhatåsokkal kapcsolatos eljåråsok egysägesütäse. A téjákoztatést adta: dr. Czumbel Ida főorvos Johan Bála OrszÉgos EpidemiolÑgiai KÜzpont EpidemiolÑgiai programiroda

4 SzerkesztősÅgi megjegyzås: Az euräpai egåszsågçgyi integréciä egyik alappillåre a jäl működő euräpai surveillance. Ennek megvaläsátésa ÅrdekÅben låpett hatélyba 999ben az EurÄpa Parlament Ås az EurÄpa TanÉcs 29/98/EC sz. hatérozata a fertőző betegsågek KÖzÖssÅgi epidemiolägiai surveillance Ås felçgyeleti héläzaténak kialakátéséräl. A hatérozat cålja a kölcsönös téjåkoztatéson alapulä, egysåges epidemiolägiai informéciäs rendszer låtrehozésa a tagéllamok jérvényçgyi surveillance tevåkenysågåårt felelős intåzmånyeinek közreműködåsåvel. Az idevonatkozä hatérozat az alébbi betegsågek/betegsågcsoportok, illetve szakterçletek vonatkozéséban rendelkezett a surveillance kialakátéséräl/fejlesztåsåről: VÅdőoltÇssal megelőzhető fertőző betegsågek, SzexuÇlisan terjedő betegsågek, HIV/AIDS, VÉrushepatitisek, Ñtel, Ålelmiszer Çltal terjesztett betegsågek, Az ivövézzel Ås mçs kürnyezeti Çrtalommal Üsszefággő betegsågek. MÇs betegsågek egyåb, nem konvencionélis kärokozäk Éltal okozott betegsågek (fertőző spongiform encephalopatiék), cseppfertőzåssel terjedő betegsågek (legionellosis, meningococcus betegsåg, pneumococcus fertőzåsek, tuberkuläzis), zoonäzisok (brucellosis, echonicoccosis, rabies), veszålyes, importélt fertőző betegsågek (cholera, maléria, pestis, várusos haemorrhagiés lézak). SpeciÇlis teráletek o o o nosocomialis fertőzåsek, mikroorganizmusok gy ÄgyszerrezisztenciÉja, bérmely, jelenleg måg nem azonosátott, sàlyos következmånyekkel jérä fertőző betegsåg. Az EurÄpai Parlament Ås az EurÄpa TanÉcs hatérozatban intåzkedett arräl is, hogy a gyors jérvényçgyi intåzkedåsek megtåtele ÅrdekÅben a KÖzÖssÅgen belçl hozzanak låtre a fertőző betegsågekre vonatkozä korai figyelmeztető Ås sçrgőssågi reagélési rendszert. A szolgélat cålja a gyors riasztés, a megbázhatä Ås pontos informéciäszolgéltatés az EU BizottsÉg Ås az egåszsågçgyi hatäségok széméra a szçksåges intåzkedåsek megtåtelåhez,

5 amennyiben az egyes orszégok hatérait ÉtlÅpő, EU koordinéciät igånylő jérvényçgyi esemånyt Åszlelnek. Az EU harmonizéciä az egåszsågçgyben is több szélon futä folyamat. BÉr az egyçttműködås szémos fertőző betegsåg vonatkozéséban eddig is låtezett, az elmàlt hérom Åvben àj harmonizéciäs törekvåsek jegyåben egyçttműködås alakult ki a közåpkeleteuräpai, valamint az EU orszégok között a fertőző betegsågek felçgyeletåvel Ås kontrolljéval kapcsolatos tevåkenysåg terçletån. A harmonizéciäs folyamat egyik jelentős ÉllomÉsa volt a luxemburgi Årtekezlet.

6 HAZAI INFORMÅCIÇ ANTHRAX VIZSGÅLATOK MAGYARORSZÅGON, 200. OKTÇBER 6 DECEMBER 3. Az Amerikai EgyesÖlt ållamok ellen 200. szeptember Än intäzett terrortåmadåsokat kñvetően, oktçber első hetäben FloridÅbÇl, kät anthrax megbetegedäsről Ärkezett jelentäs vezető hür lett a nemzetkñzi sajtçban is. Ezen esetek jårvånyögyi vizsgålata sorån bizonyütäkokat talåltak arra, hogy a betegek anthrax spçråkkal szennyezett köldemänyek rävän fertőződhettek. A hür hazånkban is nagy riadalmat keltett, Äs az első fehär por t tartalmazç, anthraxgyanäs köldemänyek felbukkanåsåval, majd szåmuk rohamos szaporodåsåval egy äj kñzegäszsägögyi/jårvånyögyi feladat vålt megoldandçvå. Az első anthraxgyanäs kñrnyezeti mintåk főkänt levälköldemänyek, de csomagok, stb. is 200. oktçber 6Ån Ärkeztek a Johan BÄla OrszÅgos EpidemiolÇgiai KÑzpont BakteriolÇgiai osztålyåra. OktÇber 3ig 682 vizsgålati anyagot köldtek a laboratçriumba (Åtlag 40 minta/nap, maximum 94 minta/nap). Novemberben 235 minta (Åtlag 8 minta/nap, 62 minta naponta), decemberben 40 gyanäs köldemäny (Åtlag 2 minta/nap, napi 6 minta) Ärkezett vizsgålatra (Åbra). A minték laboratñriumba széllãtésa. A bejelentäst az OrszÅgos KatasztrÇfavÄdelmi FőigazgatÇsÅg kñzponti Ögyeleti szåmån fogadtåk. 2. A katasztrçfavädelem szakemberei a vizsgålandç anyagokat vädőruhåban,

7 veszälyes anyagok szållütåsåra alkalmas edänyzetben az åntsz fővårosi, vagy illetäkes megyei intäzetäbe szållütottåk, ahonnan az OEK BakteriolÇgiai főosztålyåra juttattåk azokat. 3. KivÄteles eljåråssal az ORFK KÑztÅrsasÅgi Őrezrede, a NemzetbiztonsÅgi Hivatal, tovåbbå a keröleti/megyei rendőrkapitånysågok is szållütottak vizsgålati mintåkat a laboratçriumba. 4. NÄhÅny esetben az ÅllampolgÅr maga vitte be a laboratçriumba a gyanäs köldemänyt. 5. KÄt alkalommal az OEK munkatårsai a helyszünen vettek kñrnyezeti (lenyomati, levegő) Äs klinikai (orr, torokvåladäk) mintåt. 6. A vizsgålati anyagokat nyilvåntartåsba vettäk. A vizsgålatok BSL3 laboratçriumban folytak, a szemälyzet vädőruhåban, P3 biztonsågi fokozatä lägzäsvädőben dolgozott. OktÑber 6. ás december 3. küzütt Üsszesen 957 gyanås kâldemány árkezett a Johan BÄla OrszÅgos EpidemiolÇgiai KÑzpont BakteriolÇgiai laboratçriumåba, 72 mintåt vizsgåltak meg Bacillus anthracis spçra Äs/vagy baktärium jelenläte szempontjåbçl. 236 anyag vizsgålata nem volt indokolt (reklåmanyag, szeretet leväl ). A fehár por tartalmä köldemänyek szåma 232 volt. BÅr a vizsgålatokat csak anthrax irånyåba vägeztäk, az egyszerű ÄrzÄkszervi, morfolçgiai vizsgålatok alapjån a kñvetkező anyagok fordultak elő leggyakrabban: talkum (3MgSiO3), liszt, tejpor, kemänyütő, mosçpor, särolçpor, kvarchomok, kristålyos Äs őrñlt gipsz (CaSO 4 ), zsemlemorzsa, räzgålic (CuSO 4 ), nedvszüvç anyagok, nñvänyvädő szerek, liofilezett porütott Älelmiszerek, kukoricaszår betakarütåsakor keletkező finom por. MikrobiolÑgiai vizsgélatok A./ MikroszkÑpos vizsgélat A porminta vizsgålata telepnäző mikroszkçpban, valamint sñtätlåtçteres mikroszkçpban tñrtänt. A kontroll Bacillus thuringiensis spçrapreparåtum volt. A kñzñlt eredmäny: Gyanäs käplet talålhatç/nem talålhatç. A vizsgålat elvägzäse a minta be ÄrkezÄsekor, indokolt esetben azonnal megtñrtänt; időtartama nähåny perc volt. Az eredmänyt a laboratçrium ÜrÅsban, de csak a tenyäsztäs eredmänyävel egyött kñzñlte. B./ Tenyásztás Az alkalmazott tåptalajok: väres agar, Nutrient agar, HolmantÅptalaj; a kontroll tenyäszet Bacillus anthracis volt. A gyanäs telepek vizsgålata sñtätlåtçtärben (mozgås, alak), a biokämiai vizsgålatok, az identifikålås API 50 CHB rendszerrel tñrtänt. A kñzñlt eredmäny: Bacillus anthracis spçra Äs baktärium volt/nem volt kimutathatç. A vizsgålat negatüv

8 eredmäny esetän 24 ÇrÅt vett igänybe, pozitüv esetben 4872 Çra lett volna szöksäges az eredmäny megållapütåsåhoz. Bacillus anthracis egyetlen vizsgélt mintéban sem volt kimutathatñ. Az téjákoztatést adta: Dr. SzentmihÉlyi Anna főtanécsos Johan Bála OrszÉgos EpidemiolÑgiai KÜzpont BakteriolÑgiai osztély

9 TÅJçKOZTATÅS SZAKMAI RENDEZVçNYRŐL A Johan Bála OrszÉgos EpidemiolÑgiai KÜzpont Nosocomialis fertőzásek epidemiolñgiai osztélya februér 20Én (szerda) 0 Ñrakor munkaártekezletet tart. Helye: OKK Fodor terem (Budapest, IX., NagyvÉrad tár 2.). A 200. ávi munka ártákeláse ElőadÇ: dr. BÑrÑcz Karolina (OEK) 2. A ávi feladatok megbeszáláse ElőadÇ: dr. BÑrÑcz Karolina 3. FogÉszati eszküzük kezeláse ElőadÇ: dr. Milassin MÅrta (OEK) 4. A fogészatok higiánás vizsgélaténak tapasztalatai a fővérosban ElőadÇ: dr. FÇtos Erika (åntsz FővÅrosi IntÄzete) 5. Az egászságâgyi intázmányek engedályezásánek dilemméi ElőadÇ: ifj. PÇlya Endre (MEDIPLAN)

10 A HAZAI JÅRVÅNYêGYI HELYZET ÅLTALÅNOS JELLEMZçSE A februér 40. küzütti időszakban bejelentett heveny fertőző megbetegedäsek alapjån az orszåg jårvånyögyi helyzete az alåbbiakban foglalhatç Ñssze: Az enterélis fertőző betegságek csoportjåban a dysenteria bejelentäsek szåma emelkedett az előző hetihez käpest, a bejelentäsek kätharmada Baranya Äs KomÅromEsztergom megyäből szårmazott. A gyakoribb betegsägek előfordulåsa nem våltozott länyegesen az 5. hetihez käpest, de a campylobacteriosis Äs enteritis infectiosa heti esetszåma 8, illetve 44% kal haladta meg az el őző Äv azonos hetäben regisztråltat. A campylobacteriosisok harmadåt a fővårosbçl valamint GyőrMosonSopron megyäből, az enteritis infectiosa esetek harmadåt Budapestről, Pest Äs VeszprÄm megyäből jelentettäk. A häten kät kñzñssägi gastroenteritis jårvånyrçl Ärkezett jelentäs: A Pest megyei Vasadon, egy 80 fős diåkotthon 67 Äves lakçi kñzöl, robbanåsszerűen, februår 5Än 20 gyermek betegedett meg hånyinger, hasi gñrcs, 68 esetben hånyås, hasmenäs Äs hőemelkedäs töneteivel. A jårvåny egy kivätelävel minden lakçszobåt Ärintett. A betegek szäkletbakteriolçgiai vizsgålata sorån kçrokozçt nem mutattak ki. A diåkotthon sajåt főzőkonyhåval rendelkezik, az ÄtelmintÅk bakteriolçgiai vizsgålata negatüv eredmännyel zårult. A virolçgiai vizsgålatok megkezdődtek. SzabolcsSzatmÉrBereg megyáben, egy 8 fős csecsemőosztålyon, februår 7től kezdődően 2 csecsemő betegedett meg. A tönetek kñzñtt a hasmenäs dominålt, nämelyeknäl 37,5 38èC kñzñtti hőemelkedäst Äszleltek. A megbetegedäsek enyhe lefolyåsäak voltak, 23 napig tartottak. A betegek szäkletäből kçrokozç baktäriumot nem mutattak ki, a rota Äs adenovürus vizsgålatok negatüv eredmännyel zårultak. Nyolc csecsemő kñzöl nägy, valamint egy ÅpolÇnő szäkletmintåjåban calicivãrus jelenlätät igazoltåk. A räszlegben felväteli zårlatot rendeltek el, a tönetmentes csecsemőket elkölñnütettäk, a panaszmenteseket otthonukba bocsåtottåk. FebruÅr 4 Än az intäzmäny egy måsik csecsemőräszlegäben is hasmenässel jårç megbetegedäsek kezdődtek. A vãrushepatitisek szåma nem våltozott länyegesen az előző hetihez viszonyütva, a jårvånyögyi helyzet nem tärt el az előző Ävitől. A lágåti fertőző betegságek kñzöl harmadåval tñbb varicella bejelentäs Ärkezett mint az 5. häten, a fővåros Äs Pest megye mellett HajdäBihar megye volt a leginkåbb Ärintett. A mononucleosis infectiosa kivätelävel az e csoportba tartozç betegsägek jårvånyögyi helyzete kedvezően alakult, a vädőoltåssal megelőzhető betegsägek kñzöl csak nähåny sz ÇrvÅnyos esetet regisztråltak.

11 Az idegrendszeri fertőző megbetegedásek szåma csñkkent az előző hetihez käpest, a meningitis serosa kivätelävel a nyilvåntartåsba vett esetek szåma jçval alatta maradt az előző Ävben regisztråltnak.

12 EGçSZSçGêGYI MINISZTçRIUM Eng.sz.: 8704/975 MINISTRY OF HEALTH OF THE HUNGARIAN REPUBLIC Bejelentett fertőző megbetegedásek MagyarorszÉgon (+) Notified cases of communicable diseases in Hungary (+) 6/2002.sz.heti jelentäs (weekly report) ( ) a 6. háten (week) Betegság Disease MediÉn az 6. háten (week) MediÉn Typhus abdominalis Paratyphus Salmonellosis Dysenteria Dyspepsia coli Egyáb E.coli enteritis 4 Campylobacteriosis Yersiniosis Enteritis infectiosa Hepatitis infectiosa AIDS Poliomyelitis Acut flaccid paralysis 2 Diphtheria Pertussis Scarlatina Morbilli Rubeola Parotitis epidemica Varicella Mononucleosis inf Legionellosis 2 3 Meningitis purulenta Meningitis serosa Encephalitis infectiosa CreutzfeldtJ.betegság 2 LymekÑr Listeriosis Brucellosis Leptospirosis Tularemia Tetanus Vãrusos haemorrh. léz Malaria* Toxoplasmosis (+) előzetes, räszben tisztütott adatok (preliminary, partly corrected figures) (*) importålt esetek (imported cases) ( ) 200. jänius től jelentendő (notifiable since ) () nincs adat (no data available) A statisztika käszütäs ideje:

13 EGçSZSçGêGYI MINISZTçRIUM Eng.sz.: 8704/975 Bejelentett fertőző megbetegedásek MagyarorszÉgon (+) Notified cases of communicable diseases in Hungary (+) 6/2002.sz.heti jelentäs (weekly report) Terâlet Territory Dysenteria Salmonellosis Campylobacteriosis Enteritis infectiosa Hepatitis infectiosa Scarlatina Varicella Mononucl. infectiosa Meningitis purulenta LymekÑr Budapest Baranya BÉcsKiskun Bákás BorsodAbaåjZemplán CsongrÉd Fejár GyőrMosonSopron HajdåBihar Heves JÉszNagykunSzolnok KomÉromEsztergom NÑgrÉd 43 4 Pest Somogy 9 9 SzabolcsSzatmÉrBereg Tolna Vas Veszprám Zala Ässzesen (total) Előző hát (previous week) (+) előzetes, räszben tisztütott adatok (preliminary, partly corrected figures) A statisztika käszütäs ideje:

14 A "Johan BÅla" OrszÇgos EpidemiolÖgiai KÜzpont (OEK) kiadvçnya. A kiadvånyban szereplő kñzlemänyek szakmai egyeztetäst kñvetően jelennek meg, ennek megfelelően az orszågos jellegű ÑsszeÅllÜtÅsok, illetve a szerkesztősägi megjegyzäsben foglaltak az OrszÅgos EpidemiolÇgiai KÑzpont Äs az orszågos tisztifőorvos szakmai välemänyät Äs javasolt gyakorlatåt tartalmazzåk. A kiadvényt a "Johan BÅla" OrszÇgos KÜzegÅszsÅgágyi IntÅzet Ås a Centers for Disease Control and Prevention (CDC) a MagyarAmerikai KÖzÖs AlapnÉl elnyert pélyézat Éltal biztosátott egyçttműködås råvån fejlesztettåk ki. Az Epinfo minden häten pänteken keröl poståzåsra Äs az Internetre. Internet cãm: A kiadvånnyal kapcsolatos ÄszrevÄtelekkel, kñzläsi szåndäkkal szüveskedjäk az Epinfo főszerkesztőjáhez fordulni: "Johan Bála" OrszÉgos EpidemiolÑgiai KÜzpont 966 Budapest, Pf. 64., Telefon: , , Telefax: A heti kiadvånyban szereplő anyagok szabadon måsolhatçk Äs felhasznålhatçk, azonban a kiadvåny forråskänt valç hasznålatånål arra hivatkozni kell. OrszÉgos Tisztifőorvos Dr. Lun Katalin ISSN 49757X