A perifériás érbetegség a prevenció aspektusából

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "A perifériás érbetegség a prevenció aspektusából"

Átírás

1 Tényeken Alapuló Orvoslás (TAO) A perifériás érbetegség a prevenció aspektusából DR. VÉRTES ANDRÁS A CAPRIE vizsgálat (1) epidemiológiai adatai megerõsítették, hogy a coronariabetegek több mint felében perifériás érbetegség vagy cerebrovascularis betegség is kimutatható; a perifériás érbetegek és cerebrovascularis betegek csoportjában pedig a másik két lokalizáció ko-prevalenciája a betegek 1/3-át érinti (1. ábra). A 2006-ban publikált REACH Regiszter (2) adatai hasonlóak voltak beteg került az elemzésbe, akiknél tünetekkel járó alsó végtagi perifériás érbetegség (PAD) volt igazolható. A betegek átlagéletkora 69 év volt. Ezen betegek 63,1%-ának a coronariákon és/ vagy a carotis artérián is volt igazolható elváltozásuk. Ez a vizsgálat is igazolta, hogy a PAD betegek jelentõs részénél egyéb érrendszeri területen is megjelenik a betegség (2. ábra). A perifériás érbetegség prevalenciája a korral rohamosan emelkedik. A Framinghamadatokból, a boka/kar index alapján megállapított alsó végtagi érszûkület prevalenciája 60 éves kor alatt 2,5%, év között 8,3%, 70 év felett, pedig 18,8% volt (3). Az Edinburgh Artery Study során 1592 idõsebb, éves beteg prospektív 5 éves utánkövetését végezték. Ebben a betegcsoportban a perifériás érbetegség prevalenciája 4,5%-nak adódott, a cardiovascularis szövõdmények (cardiovascularis esemény és halál) 1. ábra A CAPRIE vizsgálat epidemiológiai adatai

2 108 tényeken alapuló orvoslás 2. ábra A REACH regiszter epidemiológiai adatai aránya 15,5/1000 betegév volt. A kezdetben már tüneteket mutató betegek kb. 30%- ának 5 év múltán is volt ischaemiás fájdalma, több mint 8%-uk revaszkularizáción vagy amputáción esett át, míg 1,4%-ban ischaemiás fekély alakult ki. (4) A PARTNERS (PAD Awareness, Risk and Treatment: New Resources for Survival Study) vizsgálatban (5) közel 7000 beteg alsó végtagi artériás Doppler-vizsgálatával nyert adatok alapján, a betegek 29%-ának volt perifériás érbetegsége. A vizsgált egyének nagy cardiovascularis rizikóval rendelkeztek, mivel vagy 70 éven felüliek, illetve év közöttiek voltak, ha igazolt cukorbetegségük is volt; vagy dohányoztak. Leng és mtsai (6) igazolták, hogy claudicatio intermittensben szenvedõ betegeknél a cardiovascularis események elõfordulása 2 4-szeresére nõ, ha az ADI < 0,9. A vizsgálatok szerint a Doppler-index az aszimptomatikus atherothrombosis számára szenzitív marker: 0,8 alatti Doppler-index a perifériás érbetegség mellett a globális atherothrombosis érzékeny mutatója (3. ábra). Kornitzer és mtsai (7) 10 éves utánkövetéses vizsgálata során 2000 aszimptomatikus, középkorú, aktív dolgozó egyén vizsgálata alapján igazolta, hogy az ADI 0,9 a coronariaés a cardiovascularis halálozás független rizikófaktora. Criqi és mtsai (8) azoknál a betegeknél, akiknek az ADI csökkenése alapján diagnosztizálták a perifériás érszûkületet, a cardiovascularis mortalitás relatív rizikója emelkedett. A relatív rizikó emelkedése jelentõs volt abban az esetben is, ha kizárták az elemzésbõl azokat a betegeket, akiknek a bevételkor már ismert volt CV betegségük (4. ábra). A HOPE (Heart Outcomes Prevention Evaluation) (9) vizsgálat alvizsgálata szoros összefüggést talált a CV események elõfordulásának gyakorisága és a Doppler-index (DI) kö-

3 tényeken alapuló orvoslás ábra A cardiovascularis halál és az artériás Doppler-index közötti kapcsolat 4. ábra A cardiovascularis események elõfordulásának változása PAD betegek esetében

4 110 tényeken alapuló orvoslás zött. Alacsonyabb DI esetén szignifikánsan gyakoribb volt a CV események elõfordulása. A legmagasabb cardiovascularis halálozás a tünetekkel járó PAD esetén volt igazolható. A perifériás érbetegség (PAD) kezelése kettõs: (10) a. Tüneti kezelés az életminõség javítására (járásgyakorlatok, gyógyszeres kezelés, revaszkularizáció). b. Szekunder prevenció az életkilátások javítására. A továbbiakban a szekunder prevencióról lesz szó a PAD tekintetében. Az atherothrombosisnak, amely egy globális megbetegedés, a patomechanizmusa megegyezik a betegség különbözõ megjelenési helyein így a betegség kezelésének és megelõzésének az alapvetõ tényezõi is meg kell, hogy egyezzenek. A 2003-as európai prevenciós ajánlás (11) egy igen nagyszámú, mintegy európai egyén vizsgálatai alapján vezette be a totális cardiovascularis rizikó becslésének módszerét. A SCORE-modell a nagy CV rizikójú betegek csoportjába sorolja azokat, akiknek a CV fatális események valószínûsége 5% az elkövetkezendõ 10 év során. A PAD betegek számára az ajánlás a következõképpen értékelhetõ: 1. Minden PAD beteg a nagy CV rizikójú osztályba tartozik, hiszen igazolt az atherothrombotikus betegség. 2. PAD a nagy CV rizikóba tartozik, függetlenül attól, hogy a betegség klinikai tünetekkel jár vagy aszimptomatikus. 3. Az aszimptomatikus egyén, akinél a DI <0,9, a nagy CV rizikójú osztályba tartozik. 4. Bevezetésre került 2006-ban az igen nagy CV rizikójú csoport. Ide tartozik minden PAD beteg, ha: a. dohányzik, b. diabetes mellitusa van vagy metabolikus szindróma igazolható, illetve c. ha akut coronaria szindróma miatt állt kezelés alatt. Minden alsó végtagi érszûkületben szenvedõ beteg esetében a tüneti, illetve az intervenciós kezelés mellett báziskezelésként a prevenciós stratégiát kell alkalmazni. Megkülönböztetjük a gyógyszeres és nem gyógyszeres kezelést, amelyeket párhuzamosan kell alkalmazni. 1. Kockázati tényezõk megszüntetése Az atherosclerotikus perifériás és coronaria érbetegségek kockázati tényezõi érterülettõl függetlenül sok tekintetben azonosak, prognosztikai értékük attól függõen, hogy alsó végtagi, coronaria- vagy cerebrovascularis betegségrõl van szó, különbözik. A prevenciós kezelés a betegek felvilágosításával kezdõdik. A betegeknek tudniuk kell a betegségük természetérõl, a diagnózisról és a terápiához szükséges beavatkozásokról. A rizikófaktorok és így a dohányzási szokások változása, a fizikai aktivitás növelése, táplálkozási szokások változása javítják a betegek prognózisát. Az életmódváltás sikere fõleg attól függ, hogy a nagy rizikójú betegek hogyan állnak hozzá a megelõzés sikeréhez. A megfelelõ diéta csökkenti a testsúlyt és a vérnyomást is. Elõnyös hatása lehet a vérzsírokra, kontrollálható a szénhidrát-anyagcsere és csökkenthetõ a thrombosishajlam is. A betegeket biztatni kell, hogy a mediterrán diétára térjenek át, amelynek alapját a zöldség, gyümölcs, hal, szárnyas ételek és az egyszeresen telítetlen zsírsavat tartalmazó növényi zsiradékok (olívaolaj) képezik. Csökkenteni a telítettzsírsav-bevitelt ( 10%), a koleszterinbevitelt (>300 mg/nap), a sót (>6 g/nap) és az alkoholt (1-2 ital naponta).

5 112 tényeken alapuló orvoslás A fizikai aktivitás a járásgyakorlatokkal kiegészítve, az alsó végtagi érszûkület esetén a speciális kezelés része. A napi, legalább 30 perces, közepes intenzitású fizikai aktivitás a CV prevenciós stratégiának is része. Szoros összefüggés igazolható a testsúly és a CV betegségek elõfordulása között. A túlsúlyosaknál és a kövéreknél gyakoribb a CV betegségek elõfordulása. Gyakoribb a diabetesesek, a hypertoniások és a hyperlipoproteinaemiás betegek megjelenése. Elhízás esetén az elsõ év célkitûzése 10% testsúlycsökkenés legyen. Ideális testtömeg: 18,5 25,0 kg/m 2. Magas CV rizikó esetén a célérték: BMI < 25 kg/m 2, vagy a haskörfogat férfiaknál < 94 cm, ill. nõknél < 80 cm. A dohányzás az alsó végtagi verõérbetegség egyik legfontosabb etiológiai tényezõje. Már a Framingham-vizsgálat kimutatta, hogy a dohányzás a perifériás érbetegség kialakulásának valószínûségét jelentõsen megemeli. (12) Azóta több tanulmány is igazolta, hogy dohányosokban a perifériás érbetegség kockázata a nem dohányosokhoz képest 2 6-szoros, a claudicatio intermittens kockázata pedig 3 10-szeres. (13, 14) A perifériás érbetegek több mint ¾-e aktívan dohányzik vagy korábban dohányzott. (15) Akárcsak a myocardialis infarctus valószínûsége, a perifériás érbetegség kockázata is lineárisan nõ az elszívott cigaretták számának arányában. (15) Critchley metaanalízise igazolta, hogy a dohányzás abbahagyása a CV események elõfordulását csökkenti. (16) A Framingham-vizsgálatban férfiakban mintegy 2,5-szeresére, nõkben 4-szeresére növekedett az alsó végtagi perifériás érbetegség kockázata hypertoniások körében; a kockázat növekedése arányos volt a hypertonia súlyosságával. (13) A magas vérnyomás csökkentése a célértékek alá a PAD AHA/ACA ajánlásában A szintû evidenciaként szerepel. (10) A magas vérnyomás kezelése, csökkentése a CV betegségek okozta morbiditást és mortalitást egyaránt csökkenti. Az ajánlott célértékek az 1. táblázatban láthatók. 1. táblázat Az ajánlott célvérnyomás értékek hypertoniás betegekben Betegcsoport Célvérnyomás érték (Hgmm) eseti mérés alapján Hypertoniás populáció < 140/90 Diabeteses hypertoniás populáció < 130/80 Diabeteses nephropathia << 130/80 Hypertensiv nephropathia << 130/80 Idõskor, izolált systolés hypertonia (ISH) < 140/90 Krónikus veseelégtelenség vagy vesetranszplantáció utáni állapot < 130/80 Vesepótló (dialízis) kezelés < 140/90 << = 1 gramm feletti proteinuria esetén még kisebb lehet a célérték: < 125/75 Hgmm A régi ajánlások egyértelmûen tiltották a béta-blokkolók alkalmazását PAD betegeknek. A legújabb eredmények alapján bizonyos béta-blokkolók alkalmazhatók a PAD betegek esetében a hypertonia kezelésében, és nem képezik ellenjavallatát. Elsõsorban a carvedilol kezelést ajánlják. (17)

6 tényeken alapuló orvoslás 113 Az ACE-gátlók alkalmazása a magas vérnyomás kezelésében javasolt szimptomatikus és aszimptomatikus PAD esetén is, hiszen a vérnyomás csökkenésén túl a CV események csökkentésében is szerepe van. (18) A 2-es típusú diabeteses betegek mintegy ¾-ének halálát CV betegség okozza, az 1-es típusú cukorbetegek egyharmada 50 éves kora elõtt ISzB következtében meghal. Bár a diabetesben szenvedõ betegek kockázata claudicatio intermittens kialakulására a nem diabeteses populációnak kb. 2 4-szerese, mégsincs egyértelmû adat arra nézve, hogy a diabetes kezelése befolyásolná a perifériás érbetegség progresszióját. (19, 20) Randomizált vizsgálatok igazolták, (21) hogy diabetes mellitusban a jó metabolikus kontroll megelõzheti a microvascularis szövõdmények kialakulását. A diabetes mellitus progressziója megelõzhetõ, illetve késleltethetõ csökkent glukóztoleranciában szenvedõkben, megfelelõ életmód-változtatással. A diabeteses betegek egyik gyakori szövõdménye a PAD, amely az alsó végtagi amputációk elõfordulását jelentõsen megnöveli. (22) A prevenciós ajánlások alapján a diabeteses beteget úgy kell kezelni, mintha már CV eseményen átesett volna, így a CV rizikóstátusza nagynak minõsül. A DM betegeknél elõforduló gyakori CV események miatt az ajánlások az elérendõ célértékeket az általános populációnál alacsonyabb szintre tette az epidemiológiai felmérések alapján. Az AHA/ACC (10) ajánlásban a PAD betegek esetében a HbA 1c 7%-nál kisebb érték elérését javasolja. A magyar prevenciós konszenzus javaslatában diabeteses betegek esetében PAD-ban a javasolt HbA 1c < 6,5%. (23) Diabeteses betegek esetében a vérnyomást 130/80 Hgmm alá, az LDL-koleszterint 1,8 mmol/l alá (igen nagy CV rizikó!), míg az összekoleszterint 3,5 mmol/l alá javasolt csökkenteni. Az atherogen dyslipidaemia minden formája az alsó végtagi perifériás érbetegség fokozott kockázatával jár. (24) A szérum összkoleszterin szintjének minden 1 mmol/l-rel történõ emelkedése az alsó végtagi perifériás érbetegség kockázatának 20 40%-os növekedésével jár. (25, 26) A Heart Protection Study-ban (27) 6748 PAD beteg volt, akik napi 40 mg simvastatint vagy placebót kaptak. A vizsgálat során az LDL-C csökkenés 1 mmol/l volt. A stroke, az AMI, a vascularis halál és a revaszkularizáció elõfordulása 20%-kal csökken a placebóhoz képest, az 5 éves utánkövetés során. A gyulladásos markerek javultak, nõtt a járástávolság, az ADI index. Javultak a betegek claudicatiós tünetei is. (28, 29) Az elérendõ lipidcélértékek tekintetében az utóbbi években jelentõs változások történtek. A célértékek jelentõsen csökkentek. A jelenlegi PAD AHA/ACC (10) 2006-os ajánlásban az alábbi célértékek elérésére kell törekedni: Nagy CV rizikó esetén így az összes PAD beteg esetében a javasolt statinkezelés akkor megfelelõ, ha az LDL-koleszterin nem éri el a 2,6 mmol/l, illetve az összkoleszterin a 4,5 mmol/l értéket. Nagyon nagy CV rizikó esetén vagyis, ha a PAD jelenléte mellé még egy rizikótényezõ társul az alábbiak közül: DM, metabolikus szindróma, akut coronaria szindróma, ill. dohányzás statinkezeléssel arra kell törekedni, hogy az LDL-C érték 1,8 mmol/l, illetve az összkoleszterin 3,5 mmol/l alá csökkenjen. Az AHA/ACC/TASC ajánlás alapján minden igen nagy rizikójú PAD betegnek statin adása javasolt, függetlenül az LDL-C-tõl.

7 114 tényeken alapuló orvoslás Gyógyszeres kezelés (30) Thrombocytaaggregáció-gátló kezelés Aspirin vagy alternatívaként clopidogrel javasolt minden magas CV rizikójú egyénnek, ha nincs kontraindikáció. Ezek alapján minden PAD esetén szükséges thrombocytaaggregáció-gátló kezelés! A clopidogrel megfelelõ alternatíva aspirinérzékenység, ill. -kontraindikáció esetén. (10) Az Antithrombotic Trialists Collaboration metaanalízise (31) szerint szignifikánsan csökken az összhalálozás, a vascularis halálozás, a nem fatális reinfarctus, a nem fatális stroke elõfordulása olyan betegek kezelése esetén, akiknél már valamilyen CV esemény lezajlott. A vizsgálatokban az ASA mg-os dózisát alkalmazták. Nagyobb dózis alkalmazása esetén nagyobb elõny nem volt. Az Antiplatelet Trialists Collaboration 22 randomizált vizsgálata alapján aspirin ( mg) mellett 19%-kal csökken a cardiovascularis események elõfordulása PAD betegek esetében. 11 vizsgálat alapján bypass mûtét után a graftocclusio 38%-kal csökken. A CAPRIE vizsgálat (1) célja a naponta 1 alkalommal adott 75 mg clopidogrel és a 325 mg ASA hatásosságának (ischaemiás stroke, AMI, vascularis halál rizikójának csökkentésében) és biztonságosságának összehasonlítása volt olyan betegekben, akiknek az anamnézisében ischaemiás stroke, AMI vagy PAD szerepelt. A CAPRIE vizsgálatban szereplõ közel beteg adatai alapján a két éves utánkövetésnél a clopidogrelt szedõ csoportban 24%-kal alacsonyabb volt a vascularis halálozás, nem halálos myocardialis infarctus és stroke relatív éves incidenciája az aspirint szedõ csoporthoz képest. A PAD alcsoportban a relatív rizikócsökkentés clopidogrel mellett 23,8%. A rizikócsökkentés ebben a betegcsoportban a legnagyobb! Az AHA/ACC/TASC (10) ajánlás alapján I. osztályú ajánlás szerint: TAGG kezelés szükséges minden PAD betegnek AMI, stroke vagy CV eredetû halál csökkentéséhez. Napi mg ASA javasolt a PAD betegeknek, amely hatásos és biztonságos a CV események csökkentésére. A clopidogrel (napi 75 mg) hatásos alternatíva a CV események csökkentésére minden PAD beteg esetében. Angiotenzin-konvertáló enzim (ACE)-gátlók Az angiotenzin-konvertáló enzimgátlók (ACEi-k) klinikai effektivitása számos cardiovascularis betegségben bebizonyosodott. Javasolt adásuk keringési elégtelenségben, bal kamrai diszfunkcióban és hypertoniában. Az atherosclerotikus érbetegségben szenvedõ beteg kezelésében amennyiben nincs ellenjavallata szükséges az ACE-gátló alkalmazása a cardiovascularis morbiditás és mortalitás csökkentése érdekében. A renin-angiotenzin rendszer gátlása csökkenti az endothelialis diszfunkció mértékét, javítja az endotheldependens vazodilatációt és az artériás compliance-t (captopril, cilazapril, lisinopril és perindopril). Jó balkamra-funkció esetén cardiovascularis betegségek szempontjából fokozott rizikójú betegekben a HOPE vizsgálat (18) (Heart Outcomes Prevention Evaluation) igazolta elõször az ACE-gátlás prevenciós hatását. A HOPE tanulmány (ahol a betegek 44%-a perifériás érbeteg volt) igazolta, hogy a ramipril hatékonyan csökkenti a mortalitást, valamint a myocardialis infarctus és egyéb ischaemiás események elõfordulását nagy cardiovascularis kockázatú betegekben, a tünetmentes és a tünetekkel rendelkezõ perifériás betegcsoportban egyaránt.

8 tényeken alapuló orvoslás 115 Az EUROPA vizsgálatot (32) (European Trial on reduction of cardiac events with Perindopril in stable coronary artery disease) több mint 12 ezer igazolt coronariabeteg bevonásával végezték; igazolta a perindopril elõnyös hatását a CV mortalitásra és morbiditásra. A REASON Project betegein végzett tanulmányban a SphygmoCor rendszerrel nyertek hemodinamikai adatokat a perindopril/indapamid kombináció hatásáról, és összevetették az atenolol hatásával. Hasonló diastolés vérnyomáscsökkentés mellett a perindopril/ indapamid kombináció az atenololnál szignifikánsan jobban csökkentette a systolés vérnyomást. A brachialis systolés vérnyomás normalizálásában a perindopril/indapamid kombináció esetében a centrális systolés vérnyomás szignifikáns csökkentése állt. A perindopril/indapamid kombinációs kezelés hatékonyabban csökkentette a balkamrahypertrophiát, és ez a hatás a centrális carotis vérnyomáscsökkenésekkel (PP) korrelált. Az észlelt kedvezõ hemodinamikai változások hátterében az érfal kedvezõ strukturális átalakulása, az érfali merevség javulása állhat. ACE-gátló javasolt minden magas CV rizikójú beteg esetében, így a perifériás érbetegségben is. (33) Tünetmentes alsó végtagi érszûkületben, vagyis, ha a betegnek nincs panasza, de a Doppler-index < 0,9, ACE-gátló adása javasolt a CV rizikó csökkentésére. Az AHA/ACC/TASC ajánlás szerint II/a osztályú javaslat: Minden tünetes PAD betegnek javasolt ACEi adása a CV események csökkentésére. Minden tünetmentes PAD betegnek javasolt ACEi adása a CV események csökkentésére. Ezek szerint tehát ACEi adása javasolt minden PAD betegnek. Kalcium-antagonisták A kalciumcsatorna-blokkolók csökkentik a perifériás rezisztenciát, melynek következtében megnõ a szöveti vérátáramlás. Javítják az érfali rugalmasságot (compliance), így csökken a pulzushullámok amplitúdója, a systolés vérnyomás, a bal kamra systolés feszülés, valamint a nagyartériák falára nehezedõ ciklusos feszülés mértéke. Ez utóbbi magyarázza a kalcium-antagonisták jótékony hatását a bal kamrai hypertrophia regressziójában, valamint idõs betegek balkamra-funkciójának javulásában. Vizsgálatok igazolják, hogy dihydropyridin típusú kalciumcsatorna-blokkolók javítják az endothelfunkciót és az endothelialis NO-felszabadulást. Számos klinikai tanulmány igazolta a különbözõ dihydropyridin típusú kalciumcsatorna-blokkolók jótékony hatását a cardiovascularis végpontokkal szoros összefüggésben levõ intima-media vastagodás visszafordításában. Az ASCOT vizsgálatban az amlodipin/perindopril kombináció szignifikánsan csökkentette a perifériás érbetegséggel összefüggõ cardiovascularis események számát az atenolol/thiazid kezeléshez képest (5. ábra). Béta-blokkolók Perifériás érbetegekben az új coronariaesemények aránya nagyobb az átlagpopulációnál, ugyanakkor korai elsõsorban esettanulmányok alapján, sok orvos kerüli a béta-blokkolók adását perifériás érbetegekben. Újabb adatok azonban nem támasztották alá a béta-blokkoló kezeléssel kapcsolatos aggodalmakat. 11 kontrollált vizsgálat metaanalízise nem igazolta a perifériás érbetegség progresszióját kardioszelektív béta-blokkoló kezelés során, és bebizonyította, hogy a béta-blokkoló kezelés biztonságos perifériás érbetegekben. Elsõsorban vazodilatátor hatású béta-blokkolók (carvedilol, nebivolol) alkalmazása javasolt. A carvedilol alfa-1 blokkoló hatása révén metabolikus szempontból

9 116 tényeken alapuló orvoslás CV események alakulása (ASCOT) 5. ábra A perifériás érbetegségben (PAD) adott kezelések hatása a CV események alakulására 6. ábra ACEi, statin és thrombocytagátló kezelés hatásossága PAD-ban

10 tényeken alapuló orvoslás 117 is elõnyös, tekintettel a perifériás érbetegekben gyakran fennálló diabetesre és dylipidaemiára. A kedvezõ metabolikus hatást igazolta a GEMINI vizsgálat is. * Az alsó végtagi perifériás érbetegség (PAD) globális megbetegedés, az atherothrombosis egyik megjelenési formája. A PAD megjelenése esetén számítani kell arra, hogy más érrendszeri területen is kialakult már atherothrombotikus megbetegedés, tünetekkel vagy tünetmentesen. Az azonos pathomechanizmus alapján a cardiovascularis prevenció alapjai megegyeznek a coronaria-, cerebro- és perifériás vascularis betegségek esetében is. A prevenciós tevékenység egyik fõ feladata a cardiovascularis betegségek korai felismerése, amikor a folyamat még reverzíbilis. Ebben segítenek a korai markervizsgálatok, amelyek közül a legegyszerûbb az alsó végtagi Doppler-vizsgálat, amelyet minden orvosi rendelõben el lehet végezni. (34) Minden PAD betegnek a tüneti kezelés mellett a CV események csökkentésére szolgáló bázisterápia szükséges az evidenciáknak megfelelõen: Életmód-változtatás Vérnyomáscsökkentés Diabetes mellitus kezelése Koleszterin-célértékek elérése ACE-gátló, statin és TAGG kezelés (6. ábra). IRODALOM 1. CAPRIE Steering Committee: A randomised, blinded, trial of clopidogrel versus aspirin in patients at risk of ischaemic events (CAPRIE). Lancet 1996, 348: Bhatt D. L. et al.: REACH Investigation: Presented at: American College of Cardiology Annual Scientific Session; March 8, 2005, Orlando, FL. Abstract Kannel W. B.: The demographics of claudication and the aging of the American population. Vasc. Med. 1996, 1: Fowkes F. G. et al.: Edinburgh Artery Study: prevalence of asymptomatic and symptomatic peripheral arterial disease in the general population. Int. J. Epidemiol. 1991, 20: Hirsch A. T. et al.: Peripheral arterial disease detection, awareness and treatment in primary care. JAMA 2001, 286: Leng G. C., Fowkes F. G. R., Lee A. J. et al.: Use of ankle brachial pressure index to predict cardiovascular events and death: a cohort study. Br. Med. J. 1996, 313: Kornitzer M., Dramaix M., Sobolski J. et al.: Ankle-arm pressure index in asymptomatic middle aged males: an independent predictor of ten year coronary heart disease mortality. Angiology 1995, 46: Criqui M. H., Langer R. D., Fronek A. et al.: Mortality over a period of 10 years in patients with peripheral arterial disease. N. Engl. J. Med. 1992, 326: Ostergren J., Sleight P., Dagenais G. and HOPE study investigators: Impact of ramipril in patients with evidence of clinical or subclinical peripheral arterial disease. Eur. Heart J. 2004, 25 (1): ACC/AHA Guidelines for the Management of Patients With Peripheral Arterial Disease. JACC 2006, 47: European guidelines on cardiovascular disease prevention in clinical practice 3nd Joint Task Force of European and other societies on cardiovascular disease prevention in clinical practice. Eur. Heart J. 2003, 24: Kannel W. B. et al.: Update on some epidemiological features of intermittent claudication: the Framingham study. J. Am. Geriatr. Soc. 1985, 33: Meijer W. T. et al.: Peripheral arterial disease in the elderly: The Rotterdam Study. Arterioscler. Thromb. Vasc. Biol. 1998, 18 (2): Fowkes F. G. et al.: Smoking, lipids, glucose intolerance and blood pressure as risk factors for peripheral atherosclerosis compared with ischaemic heart disease in the Edinburgh Artery Study. Am. J. Epidemiol. 1992, 135:

11 118 tényeken alapuló orvoslás 15. Price J. F. et al.: Relationship between smoking and cardiovascular risk factors in the development of peripheral arterial disease and coronary artery disease: Edinburgh Artery Study. Eur. Heart J. 1999, 20: Critchley J. A., Capewell S.: Mortality Risk Reduction Associated With Smoking Cessation in Patients With Coronary Heart Disease: A Systematic Review. JAMA 2003, 290: Ubbink D. T. et al.: Effect of beta-blockers on peripheral skin microcirculation in hypertension and peripheral vascular disease. J. Vasc. Surg. 2003, 38: Yusuf S., Sleight P., Pogue J. et al. for the Heart Outcomes Prevention Evaluation Study Investigators: Effects of an angiotensin-converting-enzyme inhibitor, ramipril, on cardiovascular events in high-risk patients. N. Engl. J. Med. 2000, 342: Beks P. J. et al.: Peripheral arterial disease in relation to glycaemic level in an elderly Caucasian population: the Hoorn study. Diabetologia, 1995, 13: Most R. S. et al.: The epidemiology of lower extremity amputation in diabetic individuals. Diabetes Care 1983, 6: Hiatt et al.: Effect of diagnostic criteria on the prevalence of peripheral arterial disease. The San Luis Valley Diabetes Study. Circulation 1995, 91: Steven P. et al.: Peripheral Arterial Disease in Patients With Diabetes JACC, 2006, 47: Czuriga I., Kancz S., Karlócai K. et al.: A koszorúér-betegség megelõzése az orvosi gyakorlatban. A Magyar Kardiológiai Szakmai Kollégium ajánlása. Kardiológiai Útmutató, 2005, Mowat B. F. et al.: Alteration in plasma lipids, lipoproteins and high density lipoprotein subfractions in peripheral arterial disease. Atherosclerosis 1997, 131: Murabito et al.: Intermittent claudication. A risk profile from the Framingham Heart Study. Circulation 1997, 96: Newman A. B. et al.: Ankle-arm index as a marker of atherosclerosis in tthe Cardiovascular Health Study. Circulation 1993, 88: Heart Protection Study Collaborative Group: MRC/BHF Heart Protection Study of cholesterol lowering with simvastatin in 20,536 high-risk individuals: a randomised placebo-controlled trial. Lancet 2002, 6 360, (9326): Mondillo S. et al.: Effects of simvastatin on walking performance and symptoms of intermittent claudication in hypercholesterolemic patients with peripheral vascular disease. Am. J. Med. 2003, 114: Schillinger M. et al.: Statin therapy improves cardiovascular outcome of patients with peripheral artery disease. Eur. Heart J. 2004, 25: Harm H. H., Feringa et al.: Cardioprotective Medication Is Associated With Improved Survival in Patients With Peripheral Arterial Disease. JACC 2006, 47: Antithrombotic Trialists Collaboration: Collaborative meta-analysis of randomised trials of antiplatelet therapy for prevention of death, myocardial infarction, and stroke in high-risk patients. BMJ 2002, 324: The EURopean trial On reduction of cardiac events with Perindopril in stable coronary Artery disease Investigators: Efficacy of perindopril in reduction of cardiovascular events among patients with stable coronary artery disease: randomised, double-blind, placebo-controlled, multicentre trial (the EUROPA study). Lancet 2003, 362: Hirsch A. T., Duprez D.: The potential role of angiotensin-converting enzyme inhibition in peripheral arterial disease. Vasc. Med. 2003, 8: Newman A. B. et al.: Ankle-arm index as a marker of atherosclerosis in the Cardiovascular Health Study. Circulation 1993, 88:

Cardiovascularis (szív- és érrendszeri) kockázat

Cardiovascularis (szív- és érrendszeri) kockázat Cardiovascularis (szív- és érrendszeri) kockázat Varga Gábor dr. www.gvmd.hu 1/7 Cardiovascularis kockázatbecslő tábla Fatális szív- és érrendszeri események előfordulásának kockázata 10 éven belül Nő

Részletesebben

Gyógyszeres kezelés a szekunder cardiovascularis prevencióban

Gyógyszeres kezelés a szekunder cardiovascularis prevencióban Tényeken Alapuló Orvoslás (TAO) Gyógyszeres kezelés a szekunder cardiovascularis prevencióban DR. CZURIGA ISTVÁN Számos klinikai tanulmány egyértelmûen igazolta a rizikófaktor-intervenciók, valamint bizonyos

Részletesebben

A koszorúérbetegség (agyi érbetegség és perifériás érbetegség) prevenciós stratégiája a családorvosi gyakorlatban

A koszorúérbetegség (agyi érbetegség és perifériás érbetegség) prevenciós stratégiája a családorvosi gyakorlatban Szűcs József dr. Szatmár-Beregi Kórház és Gyógyfürdő A koszorúérbetegség (agyi érbetegség és perifériás érbetegség) prevenciós stratégiája a családorvosi gyakorlatban Atherothrombosis mint globális betegség

Részletesebben

Kardiovaszkuláris betegek ellátása az alapellátásban. Dr. Balogh Sándor

Kardiovaszkuláris betegek ellátása az alapellátásban. Dr. Balogh Sándor Kardiovaszkuláris betegek ellátása az alapellátásban Dr. Balogh Sándor A betegségfőcsoportokra jutó halálozás alakulása Magyarországon KSH 2004 Általános prevenciós útmutató az összes átlagos kockázatú

Részletesebben

Cukorbetegek hypertoniájának korszerű kezelése. Dr. Balogh Sándor OALI Főigazgató főorvos Budapest

Cukorbetegek hypertoniájának korszerű kezelése. Dr. Balogh Sándor OALI Főigazgató főorvos Budapest Cukorbetegek hypertoniájának korszerű kezelése Dr. Balogh Sándor OALI Főigazgató főorvos Budapest Hypertonia diabetesben 1-es típusú diabetes 2-es típusú diabetes Nephropathia diabetica albuminuria (intermittáló

Részletesebben

A krónikus veseelégtelenség kardio-metabolikus kockázata

A krónikus veseelégtelenség kardio-metabolikus kockázata A krónikus veseelégtelenség kardio-metabolikus kockázata Dr. Kiss István Fıv. Önk. Szent Imre Kórház, Belgyógyászati Mátrix Intézet, Nephrologia-Hypertonia Profil 1 2 SZÍV ÉS ÉRRENDSZERI KOCKÁZAT ÉS BETEGSÉG

Részletesebben

Milyen vérnyomáscsökkentőt válasszunk a dohányzó hipertóniás betegnek? Benczúr Béla Hetényi Géza Kórház-Rendelőintézet, Kardiológiai Osztály, Szolnok

Milyen vérnyomáscsökkentőt válasszunk a dohányzó hipertóniás betegnek? Benczúr Béla Hetényi Géza Kórház-Rendelőintézet, Kardiológiai Osztály, Szolnok Milyen vérnyomáscsökkentőt válasszunk a dohányzó hipertóniás betegnek? Benczúr Béla Hetényi Géza Kórház-Rendelőintézet, Kardiológiai Osztály, Szolnok 2007-es európai ajánlás 1 alapján a kezelés egyre inkább

Részletesebben

KEZELÉSI ALGORITMUS. CÉLVÉRNYOMÁS: < 140/90 Hgmm vagy < 130/80 Hgmm (diabetes) amlodipine 5-10 mg. perindopril 4-8 mg

KEZELÉSI ALGORITMUS. CÉLVÉRNYOMÁS: < 140/90 Hgmm vagy < 130/80 Hgmm (diabetes) amlodipine 5-10 mg. perindopril 4-8 mg KEZELÉSI ALGORITMUS CÉLVÉRNYOMÁS: < 140/90 Hgmm vagy < 130/80 Hgmm (diabetes) 19,257 hipertóniás beteg kezeletlen beteg RR>160/100 Hgmm kezelt beteg RR>140/90 Hgmm amlodipine 5-10 mg perindopril 4-8 mg

Részletesebben

A TELJES SZÍV- ÉS ÉRRENDSZERI RIZIKÓ ÉS CSÖKKENTÉSÉNEK LEHETŐSÉGEI

A TELJES SZÍV- ÉS ÉRRENDSZERI RIZIKÓ ÉS CSÖKKENTÉSÉNEK LEHETŐSÉGEI A TELJES SZÍV- ÉS ÉRRENDSZERI RIZIKÓ ÉS CSÖKKENTÉSÉNEK LEHETŐSÉGEI Dr. Páll Dénes egyetemi docens Debreceni Egyetem OEC Belgyógyászati Intézet A HYPERTONIA SZÖVŐDMÉNYEI Stroke (agykárosodás) Szívizom infarktus

Részletesebben

HYPERTONIAS BETEGEK ELLÁTÁSÁNAK MINŐSÉGE

HYPERTONIAS BETEGEK ELLÁTÁSÁNAK MINŐSÉGE HYPERTONIAS BETEGEK ELLÁTÁSÁNAK MINŐSÉGE Dr. Páll Dénes Debreceni Egyetem OEC I. sz. Belgyógyászati Klinika Debrecen, 2012. május 31. HYPERTONIAS BETEGEK ELLÁTÁSÁNAK MINŐSÉGE 1. Jelentőség 2. Komplex megközelítés

Részletesebben

Fatalis szív- és érrendszeri események elõfordulásának kockázata 10 éven belül

Fatalis szív- és érrendszeri események elõfordulásának kockázata 10 éven belül 2005; 9 (S6):185 252. A HYPERTONIABETEGSÉG KEZELÉSÉNEK SZAKMAI IRÁNYELVEI 195 Fatalis szív- és érrendszeri események elõfordulásának kockázata 10 éven belül Nõ Kor Férfi Nem dohányzó Dohányzó Nem dohányzó

Részletesebben

Miért a Lisonorm? Dr. Vértes András

Miért a Lisonorm? Dr. Vértes András Miért a Lisonorm? Dr. Vértes András A hypertonia egy komplex, több szervrendszert érintõ rendellenesség, melyben számos egymással összefüggõ tényezõ játszik szerepet a magas vérnyomás kialakulásában. Az

Részletesebben

Antihypertensiv és lipidcsökkentő kezelés a stroke másodlagos prevenciójában

Antihypertensiv és lipidcsökkentő kezelés a stroke másodlagos prevenciójában Antihypertensiv és lipidcsökkentő kezelés a stroke másodlagos prevenciójában Dr. Szapáry László PTE KK Neurológiai Klinika A stroke leghatékonyabb prevenciója a hypertonia felismerése és kezelése Rizikófaktorok

Részletesebben

A KARDIOVASZKULÁRIS BETEGSÉGEK PREVENCIÓJA: SZÛRÉS ÉS INTERVENCIÓ CARDIONET PROGRAM

A KARDIOVASZKULÁRIS BETEGSÉGEK PREVENCIÓJA: SZÛRÉS ÉS INTERVENCIÓ CARDIONET PROGRAM törd. A/5 konsz. 7/17/05 14:03 Page 1 ORSZÁGOS ALAPELLÁTÁSI INTÉZET OALI KIADVÁNYSOROZAT A KARDIOVASZKULÁRIS BETEGSÉGEK PREVENCIÓJA: SZÛRÉS ÉS INTERVENCIÓ CARDIONET PROGRAM FELELÔS SZERKESZTÔ: DR. BALOGH

Részletesebben

Diabetes mellitus és CV kockázat. szívbemarkoló tények és tévhitek. Tomcsányi János Budai Irgalmasrendi Kórház Kardiológia

Diabetes mellitus és CV kockázat. szívbemarkoló tények és tévhitek. Tomcsányi János Budai Irgalmasrendi Kórház Kardiológia Diabetes mellitus és CV kockázat szívbemarkoló tények és tévhitek Tomcsányi János Budai Irgalmasrendi Kórház Kardiológia Miért vagyok itt? 1,2 Antidiabetikus kezelés DM kezelése 1. 2. A diabetologus nem

Részletesebben

BELGYÓGYÁSZAT. A koleszterin metabolismus dualis gátlása

BELGYÓGYÁSZAT. A koleszterin metabolismus dualis gátlása BELGYÓGYÁSZAT A koleszterin metabolismus dualis gátlása Írta: DR. KÁLI ANDRÁS A cardiovascularis betegségek világszerte egyre növekvı szerepet játszanak a morbiditási és mortalitási statisztikákban. 1990

Részletesebben

Nagy Viktor dr., az előadással kapcsolatos összeférhetetlenség. Gyógyszergyári igazgatósági/szakértői/tanácsadói tagság: -

Nagy Viktor dr., az előadással kapcsolatos összeférhetetlenség. Gyógyszergyári igazgatósági/szakértői/tanácsadói tagság: - Kardiológiai Szintentartó Tanfolyam Nagy Viktor dr., az előadással kapcsolatos összeférhetetlenség közzététele, 1 év. Nagy Viktor Semmelweis Egyetem, ÁOK, II. Belgyógyászati Klinika Hypertonia kezelése,

Részletesebben

Kardiovaszkuláris betegségek prevenciójának és rehabilitációjának aktuális kérdései Prof. Czuriga István

Kardiovaszkuláris betegségek prevenciójának és rehabilitációjának aktuális kérdései Prof. Czuriga István Kardiovaszkuláris betegségek prevenciójának és rehabilitációjának aktuális kérdései Prof. Czuriga István (Egészségügyi Járóbeteg Központ, Debrecen, Debreceni Egyetem, Kardiológiai Intézet) A kardiovaszkuláris

Részletesebben

A perifériás érbetegség kardiovaszkuláris kockázatértékének megismertetése és szűrési feltételeinek megteremtése az ÉRV programban

A perifériás érbetegség kardiovaszkuláris kockázatértékének megismertetése és szűrési feltételeinek megteremtése az ÉRV programban A perifériás érbetegség kardiovaszkuláris kockázatértékének megismertetése és szűrési feltételeinek megteremtése az ÉRV programban Farkas Katalin Szent Imre Kórház, Angiológia Profil Budapest 2010. november

Részletesebben

III. Melléklet az alkalmazási előírás és a betegtájékoztató azonos módosításai

III. Melléklet az alkalmazási előírás és a betegtájékoztató azonos módosításai III. Melléklet az alkalmazási előírás és a betegtájékoztató azonos módosításai Megjegyzés: Ezek az alkalmazási előírásnak és a betegtájékoztatónak a bizottsági határozat idején érvényes módosításai. A

Részletesebben

Alacsony iskolázottság hatása szívinfarktus, vagy ACBG utáni rehabilitációra, adverz kardiovaszkuláris eseményekre.

Alacsony iskolázottság hatása szívinfarktus, vagy ACBG utáni rehabilitációra, adverz kardiovaszkuláris eseményekre. dr. Simon Attila 1, dr. Tiringer István 2, dr. Berényi István 1, dr. Gelesz Éva 1, Prof. dr. Veress Gábor 1 1: Állami Szívkórház, Balatonfüred 2: PTE ÁOK Magatartástudományi Intézet Alacsony iskolázottság

Részletesebben

A 0 64 éves férfiak és nők cerebrovascularis betegségek okozta halálozásának relatív kockázata Magyarországon az EU 15

A 0 64 éves férfiak és nők cerebrovascularis betegségek okozta halálozásának relatív kockázata Magyarországon az EU 15 A hipertónia, mint kiemelt kardiovaszkuláris rizikófaktor befolyásoló tényezőinek és ellátásának vizsgálata az alapellátásban Dr. Sándor János, Szabó Edit, Vincze Ferenc Debreceni Egyetem OEC Megelőző

Részletesebben

A nephrológia aktuális kérdései, komplex vesevédelem

A nephrológia aktuális kérdései, komplex vesevédelem A nephrológia aktuális kérdései, komplex vesevédelem Nagy Judit Rheumatológia és rehabilitáció határterületei Harkány,. Vázlat - CKD (krónikus vesebetegségek) mint népegészségügyi probléma - CKD egységesített

Részletesebben

A perifériás verőérbetegségek diagnosztikája, akut és krónikus ellátása

A perifériás verőérbetegségek diagnosztikája, akut és krónikus ellátása A perifériás verőérbetegségek diagnosztikája, akut és krónikus ellátása Járai Zoltán Szent Imre Egyetemi Oktatókórház Általános Kardiológiai Profil, Budapest Előadásvázlat A perifériás verőérbetegség jelentősége

Részletesebben

A STROKE BETEG AZ INTÉZETI KIBOCSÁTÁS UTÁN: A GONDOZÁS ÉS A MÁSODLAGOS PREVENCIÓ A CSALÁDORVOS SZEMPONTJÁBÓL

A STROKE BETEG AZ INTÉZETI KIBOCSÁTÁS UTÁN: A GONDOZÁS ÉS A MÁSODLAGOS PREVENCIÓ A CSALÁDORVOS SZEMPONTJÁBÓL A STROKE BETEG AZ INTÉZETI KIBOCSÁTÁS UTÁN: A GONDOZÁS ÉS A MÁSODLAGOS PREVENCIÓ A CSALÁDORVOS SZEMPONTJÁBÓL Dr. Horváth Sándor osztályvezetı fıorvos orvostudomány kandidátusa Magyar Stroke Társaság vezetıségi

Részletesebben

5.3 A hypertoniabetegség gyógyszeres kezelése

5.3 A hypertoniabetegség gyógyszeres kezelése 200 A MAGYAR HYPERTONIA TÁRSASÁG ÁLLÁSFOGLALÁSA ÉS AJÁNLÁSA HYPERTONIA ÉS NEPHROLOGIA 5.3 A hypertoniabetegség gyógyszeres kezelése A gyógyszeres terápia alapelvei A vérnyomáscsökkentõ készítmények alkalmazásának

Részletesebben

HYPERTONIA, ÉRFALAK, MYOCARDIALIS INFARCTUS

HYPERTONIA, ÉRFALAK, MYOCARDIALIS INFARCTUS 1 HYPERTONIA, ÉRFALAK, MYOCARDIALIS INFARCTUS Benczúr Béla dr., Hetényi Géza Kórház-Rendelõintézet, Kardiológiai Osztály, Szolnok A kardiovaszkuláris (CV) betegségek képezik hazánkban változatlanul a legfõbb

Részletesebben

FIX KOMBINÁCIÓK SZEREPE A HYPERTONIA KEZELÉSÉBEN

FIX KOMBINÁCIÓK SZEREPE A HYPERTONIA KEZELÉSÉBEN medicus universalis XXXVIII/1. 2005. ORSZÁGOS ALAPELLÁTÁSI INTÉZET, BUDAPEST FIX KOMBINÁCIÓK SZEREPE A HYPERTONIA KEZELÉSÉBEN DR. BALOGH SÁNDOR Szokásos dózis, vérnyomáscsökkenés Nagy esetszámú populációk

Részletesebben

Kardiovaszkuláris Prevenciós és Rehabilitációs Kurzus. Szerda, 16-17:30 Tantárgyfelelős: Dr. Szabados Eszter

Kardiovaszkuláris Prevenciós és Rehabilitációs Kurzus. Szerda, 16-17:30 Tantárgyfelelős: Dr. Szabados Eszter Kardiovaszkuláris Prevenciós és Rehabilitációs Kurzus Szerda, 16-17:30 Tantárgyfelelős: Dr. Szabados Eszter Kardiovaszkuláris betegségek epidemiológiája, prevenciós alapfogalmak, a globális CV rizikó Dr.

Részletesebben

A kardiovaszkuláris ris betegségek. gek nak és s rehabilitáci aktualitásai. Prof. Dr. Czuriga István Ph.D.

A kardiovaszkuláris ris betegségek. gek nak és s rehabilitáci aktualitásai. Prof. Dr. Czuriga István Ph.D. A kardiovaszkuláris ris betegségek gek prevenciójának nak és s rehabilitáci ciójának aktualitásai Prof. Dr. Czuriga István Ph.D. Egészségügyi Járóbeteg Központ, Debrecen DE OEC, Kardiológiai Intézet Pécsi

Részletesebben

B ENCZÚR B ÉLA DR. Hetényi Géza Kórház-Rendelõintézet, Preventív Kardiológiai (Hypertonia-Lipid) Ambulancia, Szolnok

B ENCZÚR B ÉLA DR. Hetényi Géza Kórház-Rendelõintézet, Preventív Kardiológiai (Hypertonia-Lipid) Ambulancia, Szolnok 2006. FEBRUÁR IV. ÉVFOLYAM 1. SZÁM 43 X M E T A B O L I Z M U S B ENCZÚR B ÉLA DR. Hetényi Géza Kórház-Rendelõintézet, Preventív Kardiológiai (Hypertonia-Lipid) Ambulancia, Szolnok BÉTA-BLOKKOLÓT HIPERTÓNIÁBAN

Részletesebben

Heart Protection Study (HPS) ZOCOR-ral

Heart Protection Study (HPS) ZOCOR-ral Az Oxfordi Egyetem által végzett Heart Protection Study (HPS) ZOCOR-ral Összefoglaló a legnagyobb sztatinvizsgálatról Összefoglaló AZ OXFORDI EGYETEM ÁLTAL VÉGZETT HEART PROTECTION STUDY (HPS) ZOCOR-RAL

Részletesebben

A 2-es típusú diabetes háziorvosi ellátására vonatkozó minőségi indikátorok gyakorlati értéke

A 2-es típusú diabetes háziorvosi ellátására vonatkozó minőségi indikátorok gyakorlati értéke A 2-es típusú diabetes háziorvosi ellátására vonatkozó minőségi indikátorok gyakorlati értéke dr. Nagy Attila, Csenteri Orsolya, Szabó Edit, Ungvári Tímea, dr. Sándor János DE OEC Népegészségügyi Kar DEBRECENI

Részletesebben

AKTUÁLIS. Az atherosclerosis korai felismerése és rizikószűrés a Közép-Dunántúlon; A mobil érdiagnosztika

AKTUÁLIS. Az atherosclerosis korai felismerése és rizikószűrés a Közép-Dunántúlon; A mobil érdiagnosztika AKTUÁLIS Az atherosclerosis korai felismerése és rizikószűrés a Közép-Dunántúlon; A mobil érdiagnosztika Írta: DR. KERESZTURY GÁBOR, DR. MIKOLA JÓZSEF, DR. BEREK PÉTER Bevezetés Az alsó végtagi és nyaki

Részletesebben

Célvérnyomás elérésének jelentősége a cardiovascularis prevencióban

Célvérnyomás elérésének jelentősége a cardiovascularis prevencióban Célvérnyomás elérésének jelentősége a cardiovascularis prevencióban DR. de CHÂTEL RUDOLF A magas vérnyomás definíciója a 20. század folyamán szélsőséges értékek között változott. A hazai irodalomból kiemelném,

Részletesebben

Kardiológiai betegek perioperatív kivizsgálása és előkészítése Prof. Fülesdi Béla, Dr. Páll Dénes, Dr. Molnár Csilla (Debrecen)

Kardiológiai betegek perioperatív kivizsgálása és előkészítése Prof. Fülesdi Béla, Dr. Páll Dénes, Dr. Molnár Csilla (Debrecen) Kardiológiai betegek perioperatív kivizsgálása és előkészítése Prof. Fülesdi Béla, Dr. Páll Dénes, Dr. Molnár Csilla (Debrecen) A kardiovaszkuláris rizikófaktorral és/vagy manifeszt kardiológiai betegséggel

Részletesebben

V. Magyar Kardiovaszkuláris Konszenzus Konferencia ajánlásainak tanulságai, jelenlegi helyzet

V. Magyar Kardiovaszkuláris Konszenzus Konferencia ajánlásainak tanulságai, jelenlegi helyzet V. Magyar Kardiovaszkuláris Konszenzus Konferencia ajánlásainak tanulságai, jelenlegi helyzet Prof. Dr Paragh György DEOEC I.sz. Belklinika Ajánlások osztályozása Ajánlások osztályozá sa I Definíció Bizonyíték

Részletesebben

A nemzetközi ajánlások megvalósulása a klinikai gyakorlatban

A nemzetközi ajánlások megvalósulása a klinikai gyakorlatban A nemzetközi ajánlások megvalósulása a klinikai gyakorlatban Prof. Dr. Czuriga István Debrecen II. Kardiológiai és Rehabilitációs Napok Sopron 2013. március 22-23. Kardiovaszkuláris prevenció + rehabilitáció

Részletesebben

A kardiovaszkuláris ris betegségek. gek nak és s rehabilitáci aktualitásai. Prof. Dr. Czuriga István Ph.D. Debrecen

A kardiovaszkuláris ris betegségek. gek nak és s rehabilitáci aktualitásai. Prof. Dr. Czuriga István Ph.D. Debrecen A kardiovaszkuláris ris betegségek gek prevenciójának nak és s rehabilitáci ciójának aktualitásai Prof. Dr. Czuriga István Ph.D. Debrecen DEBRECENI EGÉSZSÉGÜGYI MINŐSÉGÜGYI NAPOK 2013. május 29-31. Kardiovaszkuláris

Részletesebben

Statinkezelés és cardiovascularis prevenció

Statinkezelés és cardiovascularis prevenció Tényeken Alapuló Orvoslás (TAO) Statinkezelés és cardiovascularis prevenció DR. PARAGH GYÖRGY, DR. BALOGH ZOLTÁN Bevezetés A cardiovascularis megbetegedések a vezetõ halálokot adják hazánkban. Ugyanakkor

Részletesebben

Prevenció és rehabilitáció egységes szemléletének szükségessége

Prevenció és rehabilitáció egységes szemléletének szükségessége Prevenció és rehabilitáció egységes szemléletének szükségessége Prof. Dr. Tóth Kálmán, Prof. Dr. Czuriga István, Dr. Szabados Eszter PTE KK I.sz. Belgyógyászati Klinika WHO definíció Egészség: a teljes

Részletesebben

St. Elizabeth. A szív-érrendszeri betegek ellátásával szerzett tapasztalatok Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében

St. Elizabeth. A szív-érrendszeri betegek ellátásával szerzett tapasztalatok Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében St. Elizabeth U D OF NIVERSITY F H EBRECEN ACULTY OF EALTH NYÍREGYHÁZA MEDICINAE ET ACTA 1990 SOCIOLOGICA ACTA M S ED OC VOLUME 2. 2011 A szív-érrendszeri betegek ellátásával szerzett tapasztalatok Szabolcs-Szatmár-Bereg

Részletesebben

III. melléklet. Az alkalmazási előírás és a betegtájékoztató érintett szakaszainak ezen módosításai a referral eljárás eredményeként jöttek létre.

III. melléklet. Az alkalmazási előírás és a betegtájékoztató érintett szakaszainak ezen módosításai a referral eljárás eredményeként jöttek létre. III. melléklet Az alkalmazási előírás és a betegtájékoztató érintett szakaszainak módosításai Megjegyzés: Az alkalmazási előírás és a betegtájékoztató érintett szakaszainak ezen módosításai a referral

Részletesebben

Újonnan felfedezett cukoranyagcsere eltérések előfordulása korai kardiológiai rehabilitációban

Újonnan felfedezett cukoranyagcsere eltérések előfordulása korai kardiológiai rehabilitációban Dr. Simon Attila, Dr. Gelesz Éva, Dr. Szentendrei Teodóra, Dr. Körmendi Krisztina, Dr. Veress Gábor Újonnan felfedezett cukoranyagcsere eltérések előfordulása korai kardiológiai rehabilitációban Balatonfüredi

Részletesebben

A koszorúérbetegség szekunder prevenciója

A koszorúérbetegség szekunder prevenciója A koszorúérbetegség szekunder prevenciója Az LDL-koleszterin-szint csökkentése, az atherosclerosis regressziója Bárczi György, Merkely Béla A szerzôk cikkükben összefoglalják az ischaemiás szívbetegségben

Részletesebben

V. Jubileumi Népegészségügyi Konferencia, Megnyitó 2014. 2010-2011-2012-2013 eredmények III. Prof. Dr. Kékes Ede

V. Jubileumi Népegészségügyi Konferencia, Megnyitó 2014. 2010-2011-2012-2013 eredmények III. Prof. Dr. Kékes Ede V. Jubileumi Népegészségügyi Konferencia, Megnyitó 2014. 2010-2011-2012-2013 eredmények III. Prof. Dr. Kékes Ede Antropológiai adatok 2010-2013 évek NŐ FÉRFI 2010 9 316 6 014 2011 10 646 9 189 2012 11

Részletesebben

A myocardium infarktus különböző klinikai formáinak összehasonlítása

A myocardium infarktus különböző klinikai formáinak összehasonlítása A myocardium infarktus különböző klinikai formáinak összehasonlítása Infarktus Regiszter adatok Dr. Ofner Péter Cél: A STEMI és NSTEMI diagnózissal kezelt betegek demográfiai adatainak, a társbetegségeknek

Részletesebben

Perifériás artériás betegség (PAB) és a komplex kardiovaszkuláris prevenció

Perifériás artériás betegség (PAB) és a komplex kardiovaszkuláris prevenció ARTÉRIÁK BETEGSÉGEI Perifériás artériás betegség (PAB) és a komplex kardiovaszkuláris prevenció DR. PÉCSVÁRADY ZSOLT ÖSSZEFOGLALÁS A PAB konzervatív kezelésének limitáltak a lehetõségei. Bár a rekonstrukciós

Részletesebben

Az érbetegségek hátterében a legfontosabb patogenetikai

Az érbetegségek hátterében a legfontosabb patogenetikai A CEREBROVASCULARIS KÓRÁLLAPOTOK ELSÔDLEGES MEGELÔZÉSE Az érbetegségek hátterében a legfontosabb patogenetikai tényezô az athero- és arteriosclerosis, ez diffúz jelenség, már az élet elsô évtizedében megjelenik.

Részletesebben

ARTÉRIÁK BETEGSÉGEI. Kétféle mérési módszer, azonos boka-kar index értéket ad?

ARTÉRIÁK BETEGSÉGEI. Kétféle mérési módszer, azonos boka-kar index értéket ad? 1 ARTÉRIÁK BETEGSÉGEI Kétféle mérési módszer, azonos boka-kar index értéket ad? Írta: DR. SIPOS GYÖRGY, DR. DERNÓCZY-POLYÁK ADRIENN Rövidítések: BKI - boka-kar index, FRR- felsı végtagi szisztolés vérnyomás,

Részletesebben

Hipertónia regiszter, mint lehetséges eredmény indikátorok forrása

Hipertónia regiszter, mint lehetséges eredmény indikátorok forrása Hipertónia regiszter, mint lehetséges eredmény indikátorok forrása Vincze Ferenc, Bárdos-Csenteri Orsolya, Kovács Nóra, Nagy Attila, Poráczkiné Pálinkás Anita, Szőllősi Gergő József, Vinczéné Sipos Valéria,

Részletesebben

A SZÍV ÉS ÉRRENDSZERI NEMZETI PROGRAM tevékenysége és eredményei 2006-2010 között

A SZÍV ÉS ÉRRENDSZERI NEMZETI PROGRAM tevékenysége és eredményei 2006-2010 között A SZÍV ÉS ÉRRENDSZERI NEMZETI PROGRAM tevékenysége és eredményei 2006-2010 között Prof. Dr. Kiss István Magyar Orvostársaságok és Egyesületek Szövetsége SZÉNP Programtanácsának elnöke 1 SZÍV ÉS ÉRRENDSZERI

Részletesebben

Ez az alkalmazási előírás és a betegtájékoztató az előterjesztési eljárás eredménye alapján jött létre.

Ez az alkalmazási előírás és a betegtájékoztató az előterjesztési eljárás eredménye alapján jött létre. II. melléklet Az alkalmazási előírás és a betegtájékoztató módosítása az Európai Gyógyszerügynökség előterjesztésére Ez az alkalmazási előírás és a betegtájékoztató az előterjesztési eljárás eredménye

Részletesebben

A magasvérnyomás-betegségben elõforduló cardiovascularis rizikófaktorok

A magasvérnyomás-betegségben elõforduló cardiovascularis rizikófaktorok A magasvérnyomás-betegségben elõforduló cardiovascularis rizikófaktorok Kékes Ede dr. és Berentey Ernő dr. 1 International Medical Services Ltd., Kardiológiai Szakrendelés (vezető: Kékes Ede dr.) Semmelweis

Részletesebben

HYPERTONIA, ÉRFALAK, STROKE

HYPERTONIA, ÉRFALAK, STROKE 1 HYPERTONIA, ÉRFALAK, STROKE Benczúr Béla dr., Hetényi Géza Kórház-Rendelõintézet, Kardiológiai Osztály, Szolnok A stroke mint a halálozás és a maradandó mozgáskorlátozottság egyik leggyakoribb oka jelentõs

Részletesebben

Stroke kezelésének alapelvei. Prof. Dr. Komoly Sámuel MTA doktora PTE Neurológiai Klinika igazgatója

Stroke kezelésének alapelvei. Prof. Dr. Komoly Sámuel MTA doktora PTE Neurológiai Klinika igazgatója Stroke kezelésének alapelvei Prof. Dr. Komoly Sámuel MTA doktora PTE Neurológiai Klinika igazgatója Hogyan kezelhetı a stroke? Primer prevenció a stroke rizikójának csökkentése STROKE Akut kezelés Szekunder

Részletesebben

ARTÉRIÁK BETEGSÉGEI. Perifériás artériás betegség (PAB) és a komplex kardiovaszkuláris prevenció

ARTÉRIÁK BETEGSÉGEI. Perifériás artériás betegség (PAB) és a komplex kardiovaszkuláris prevenció ARTÉRIÁK BETEGSÉGEI Perifériás artériás betegség (PAB) és a komplex kardiovaszkuláris prevenció Írta: DR. PÉCSVÁRADY ZSOLT Bevezetés Ismert, hogy az atherosclerosis az érrendszerünk egészét érinti. Lassan

Részletesebben

A szív- és érrendszeri megbetegedések

A szív- és érrendszeri megbetegedések A szív- és érrendszeri megbetegedések A szív- és érrendszeri betegségek mind a megbetegedések számát, mind a halálozást tekintve vezető helyet foglalnak el a fejlett ipari országokbanköztük hazánkban is.

Részletesebben

Kardiovaszkuláris betegségek prevenciója, szűrés és intervenció az alakulatoknál

Kardiovaszkuláris betegségek prevenciója, szűrés és intervenció az alakulatoknál 1 Kardiovaszkuláris betegségek prevenciója, szűrés és intervenció az alakulatoknál Sótér Andrea alezredes 1 Hornyák Beatrix százados 2 Dr. Major Gyöngyi orvos százados 3-2011 - ABSZTRAKT Az epidemiológiai

Részletesebben

A NEPHROPATHIA DIABETICA KORAI STÁDIUMÁNAK KIALAKULÁSÁVAL ÖSSZEFÜGGŐ TÉNYEZŐK VIZSGÁLATA DOKTORI ÉRTEKEZÉS TÉZISEI

A NEPHROPATHIA DIABETICA KORAI STÁDIUMÁNAK KIALAKULÁSÁVAL ÖSSZEFÜGGŐ TÉNYEZŐK VIZSGÁLATA DOKTORI ÉRTEKEZÉS TÉZISEI A NEPHROPATHIA DIABETICA KORAI STÁDIUMÁNAK KIALAKULÁSÁVAL ÖSSZEFÜGGŐ TÉNYEZŐK VIZSGÁLATA DOKTORI ÉRTEKEZÉS TÉZISEI DR. LENGYEL ZOLTÁN Szent Margit Kórház IV.Belgyógyászati Osztály Budapest Programvezető:

Részletesebben

Eredmények és lehetőségek a háziorvosi kardiovaszkuláris prevencióban. Dr. Papp Renáta (Országos Alapellátási Intézet)

Eredmények és lehetőségek a háziorvosi kardiovaszkuláris prevencióban. Dr. Papp Renáta (Országos Alapellátási Intézet) Eredmények és lehetőségek a háziorvosi kardiovaszkuláris prevencióban. Dr. Papp Renáta (Országos Alapellátási Intézet) Háttér Hazánkban a születéskor várható élettartam bár 6,05 évvel (férfiak), illetve

Részletesebben

Kardiológiai rehabilitációban résztvevő cukorbetegek diétás ismereteinek jellemzése

Kardiológiai rehabilitációban résztvevő cukorbetegek diétás ismereteinek jellemzése Kardiológiai rehabilitációban résztvevő cukorbetegek diétás ismereteinek jellemzése Dr. Kóródi Tünde (Székesfehérvár), Dr. Simon Éva (Sopron), Huszáros Bernadette (Sopron) Dr. Simon Attila (Balatonfüred),

Részletesebben

A pioglitazon + metformin kombináció - Competact 15 mg/850 mg tbl.- helye és szerepe a 2-es típusú cukorbetegség kezelésében

A pioglitazon + metformin kombináció - Competact 15 mg/850 mg tbl.- helye és szerepe a 2-es típusú cukorbetegség kezelésében A pioglitazon + metformin kombináció - Competact 15 mg/850 mg tbl.- helye és szerepe a 2-es típusú cukorbetegség kezelésében Gyimesi András dr. Kelet-magyarországi Diabetes Hétvége Szeged, 2009 október

Részletesebben

Az Egészségügyi Minisztérium szakmai irányelve A hypertoniabetegség kezelése

Az Egészségügyi Minisztérium szakmai irányelve A hypertoniabetegség kezelése Az Egészségügyi Minisztérium szakmai irányelve A hypertoniabetegség kezelése Készítette: A Belgyógyászati Szakmai Kollégium és a Magyar Hypertonia Társaság A szakmai irányelveket a Magyar Hypertonia Társaság

Részletesebben

Dr.Varga Annamária belgyógyász, diabetológus

Dr.Varga Annamária belgyógyász, diabetológus Dr.Varga Annamária belgyógyász, diabetológus A szénhidrát-, a zsír-, a fehérje és a nukleinsav-anyagcsere komplex zavara Oka: a hasnyálmirigyben termelődő - inzulin hiánya - a szervezet inzulinnal szembeni

Részletesebben

A stroke secunder gyógyszeres prevenciója; evidenciák és dilemmák. Dr. Fehér Gergely PTE KK Neurológiai Klinika

A stroke secunder gyógyszeres prevenciója; evidenciák és dilemmák. Dr. Fehér Gergely PTE KK Neurológiai Klinika A stroke secunder gyógyszeres prevenciója; evidenciák és dilemmák. Dr. Fehér Gergely PTE KK Neurológiai Klinika A stroke rizikófaktorai Megalapozott: hypertonia diabetes pitvarfibrillatio korábbi stroke

Részletesebben

A rosuvastatin klinikai jelentősége napjaink lipidológiai gyógyszerelésében

A rosuvastatin klinikai jelentősége napjaink lipidológiai gyógyszerelésében TERÁPIÁS KÖZLEMÉNYEK A rosuvastatin klinikai jelentősége napjaink lipidológiai gyógyszerelésében ÁBEL TATJÁNA DR. 1 FEHÉR JÁNOS DR. 2 1 Állami Egészségügyi Központ, Szakrendelő Intézet, Budapest 2 Semmelweis

Részletesebben

Folsav a kardiovaszkuláris kockázat csökkentésére? Nagy András

Folsav a kardiovaszkuláris kockázat csökkentésére? Nagy András Folsav a kardiovaszkuláris kockázat csökkentésére? Nagy András Kardiovaszkuláris (atherothrombotikus) Háttér biztató felvetések Obszervációk: Se - HOMOCISZT ~ ISZB kockázat Teljes lakosságban ISZB betegekben

Részletesebben

SIMVASTATIN HATÁSA METABOLIKUS SZINDRÓMÁBAN ÉS 2 TÍPUSÚ DIABETES MELLITUSBAN SZENVEDÔ BETEGEK LIPIDPROFILJÁRA

SIMVASTATIN HATÁSA METABOLIKUS SZINDRÓMÁBAN ÉS 2 TÍPUSÚ DIABETES MELLITUSBAN SZENVEDÔ BETEGEK LIPIDPROFILJÁRA Törd. KékesBaloghCsás 10/11/05 19:58 Page 191 medicus universalis XXXVIII/4 5. 2005. *IMS EGÉSZSÉGCENTRUM, BUDAPEST, **ORSZÁGOS ALAPELLÁTÁSI INTÉZET, ***ORSZÁGOS GYÓGYÁSZATI KÖZPONT, BELGYÓGYÁSZAT SIMVASTATIN

Részletesebben

oktatásuk jelentősége és

oktatásuk jelentősége és Cukorbetegek állapotfelmérése, oktatásuk jelentősége és eredményessége az intézeti kardiológiai rehabilitáció során Simon Éva 1, Huszáros Bernadatt 1, Simon Attila 2, Veress Gábor2, Bálint Beatrix 3, Kóródi

Részletesebben

AKTUÁLIS. Perifériás érbetegek cerebro-, és cardiovascularis érintettségét jellemzı adatok Hajdú-Bihar megyében

AKTUÁLIS. Perifériás érbetegek cerebro-, és cardiovascularis érintettségét jellemzı adatok Hajdú-Bihar megyében 1 AKTUÁLIS Perifériás érbetegek cerebro-, és cardiovascularis érintettségét jellemzı adatok Hajdú-Bihar megyében Írta: DR. SZOMJÁK EDIT, DR. DÉR HENRIETTA, DR. KEREKES GYÖRGY, DR. CSIBA LÁSZLÓ, IFJ. DR.

Részletesebben

Munkatársi, munkahelyi kapcsolatok Stressz mint cardiovasculáris rizikófaktor. Lang Erzsébet Vasútegészségügy NK. Kft.

Munkatársi, munkahelyi kapcsolatok Stressz mint cardiovasculáris rizikófaktor. Lang Erzsébet Vasútegészségügy NK. Kft. Munkatársi, munkahelyi kapcsolatok Stressz mint cardiovasculáris rizikófaktor Lang Erzsébet Vasútegészségügy NK. Kft. Pécs Kardiológia ????? Miért??? Lehet, hogy külön utakon járunk?! Együtt könnyebb?

Részletesebben

ÚJDONSÁGOK AZ V. MAGYAR KARDIOVASZKULÁRIS KONSZENZUS KONFERENCIÁN Dr.Pados Gyula (Budapest)

ÚJDONSÁGOK AZ V. MAGYAR KARDIOVASZKULÁRIS KONSZENZUS KONFERENCIÁN Dr.Pados Gyula (Budapest) ÚJDONSÁGOK AZ V. MAGYAR KARDIOVASZKULÁRIS KONSZENZUS KONFERENCIÁN Dr.Pados Gyula (Budapest) 2011. november 25-én rendeztük az V. Magyar Kardiovaszkuláris konszenzus konferenciát (1) Budapesten. Szervezeti

Részletesebben

A vércukor-önellenőrzés és a diabetesszűrés jelentősége kardio- és cerebrovaszkuláris eseményt elszenvedett betegek körében

A vércukor-önellenőrzés és a diabetesszűrés jelentősége kardio- és cerebrovaszkuláris eseményt elszenvedett betegek körében A vércukor-önellenőrzés és a diabetesszűrés jelentősége kardio- és cerebrovaszkuláris eseményt elszenvedett betegek körében Dr. Jermendy György Bajcsy-Zsilinszky Kórház, III. sz. Belgyógyászati Oktató

Részletesebben

A BEAUTIFUL-vizsgálat eredményei: Az ivabradin csökkenti a koronária-eseményeket balkamra-diszfunkciós, stabil koronáriabetegeken

A BEAUTIFUL-vizsgálat eredményei: Az ivabradin csökkenti a koronária-eseményeket balkamra-diszfunkciós, stabil koronáriabetegeken Bizonyítékokon alapuló orvoslás Cardiologia Hungarica 2008; 38 : 376 383 2008 Locksley Hall Media A BEAUTIFUL-vizsgálat eredményei: Az ivabradin csökkenti a koronária-eseményeket balkamra-diszfunkciós,

Részletesebben

Kardiovaszkuláris prevenció- a non-invazív vizsgálatok szerepe a rizikó stratifikációban

Kardiovaszkuláris prevenció- a non-invazív vizsgálatok szerepe a rizikó stratifikációban Kardiovaszkuláris prevenció- a non-invazív vizsgálatok szerepe a rizikó stratifikációban Dr.Vértes András Egyesített Szent István és Szent László Kórház I.sz. kardiológia-belgyógyászat BUDAPEST 2013 A

Részletesebben

Aktualitások a glomerulonephritisek tárgykörében. Dr. Kovács Tibor PTE II.sz. Belgyógyászati Klinika és Nephrologiai Centrum Pécs

Aktualitások a glomerulonephritisek tárgykörében. Dr. Kovács Tibor PTE II.sz. Belgyógyászati Klinika és Nephrologiai Centrum Pécs Aktualitások a glomerulonephritisek tárgykörében Dr. Kovács Tibor PTE II.sz. Belgyógyászati Klinika és Nephrologiai Centrum Pécs Tartalom KDIGO ajánlás tükrében Krónikus vesebetegségek funkcionális osztályozása

Részletesebben

A TERÁPIA KÉRDÉSEI. Komplex célszerv-védelem korszerû vérnyomáscsökkentôkkel. Páll Dénes dr., Katona Éva dr., Juhász Mária dr. és Paragh György dr.

A TERÁPIA KÉRDÉSEI. Komplex célszerv-védelem korszerû vérnyomáscsökkentôkkel. Páll Dénes dr., Katona Éva dr., Juhász Mária dr. és Paragh György dr. A TERÁPIA KÉRDÉSEI Komplex célszerv-védelem korszerû vérnyomáscsökkentôkkel Páll Dénes dr., Katona Éva dr., Juhász Mária dr. és Paragh György dr. Debreceni Egyetem, Orvos- és Egészségtudományi Centrum,

Részletesebben

NOAC-kezelés pitvarfibrillációban. Thrombolysis, thrombectomia és kombinációja. Az ischaemiás kórképek szekunder prevenciója. A TIA új, szöveti alapú

NOAC-kezelés pitvarfibrillációban. Thrombolysis, thrombectomia és kombinációja. Az ischaemiás kórképek szekunder prevenciója. A TIA új, szöveti alapú NOAC-kezelés pitvarfibrillációban. Thrombolysis, thrombectomia és kombinációja. Az ischaemiás kórképek szekunder prevenciója. A TIA új, szöveti alapú meghatározása. (Megj.: a felsorolt esetekben meghatározó

Részletesebben

Vascularis eltérések spondylitis ankylopoeticaban

Vascularis eltérések spondylitis ankylopoeticaban Vascularis eltérések spondylitis ankylopoeticaban Szántó Sándor Debreceni Egyetem, Orvos- és Egészségtuományi Centrum Reumatológiai Tanszék Spondylitis ankylopoetica (SPA) jellemzői Krónikus, progresszív

Részletesebben

Szív és Érrendszeri Nemzeti Program A MÁESZ Program szerepe a népegészségügyben

Szív és Érrendszeri Nemzeti Program A MÁESZ Program szerepe a népegészségügyben MAGYARORSZÁG ÁTFOGÓ EGÉSZSÉGVÉDELMI SZŰRŐPROGRAMJA 2010-2020 IV. Népegészségügyi Konferencia, 2013. február 27., Aesculap Akadémia, Budapest Szív és Érrendszeri Nemzeti Program A MÁESZ Program szerepe

Részletesebben

Polyák J., Moser Gy. A centralis támadáspontú antihipertenzív terápia elméleti alapjai Háziorvos Továbbképző Szemle 1998.(3):6; 384-391.

Polyák J., Moser Gy. A centralis támadáspontú antihipertenzív terápia elméleti alapjai Háziorvos Továbbképző Szemle 1998.(3):6; 384-391. Dr. Polyák József Egyetem:1980-86 Szegedi Orvostudományi Egyetem Szakdolgozat: az immunreaktív gastrointestinális peptidek ( gastrin, CCK és CCK analógok ) szerepe a stress intracerebrális mediációjában

Részletesebben

Átalakul a társadalom, t. módosulnak nyezők. Bakai Judit. Soproni Rehabilitációs Gyógyintézet

Átalakul a társadalom, t. módosulnak nyezők. Bakai Judit. Soproni Rehabilitációs Gyógyintézet Átalakul a társadalom, t módosulnak m a kockázati tényezt nyezők Bakai Judit Soproni Rehabilitációs Gyógyintézet dr. Bucsányi Gyula Az elkényeztetett nyeztetett, agyonevett, önfegyelem nélkülili nép rövidéletű.

Részletesebben

A HYPERTONIA KEZELÉSÉNEK MODERN SZEMLÉLETE

A HYPERTONIA KEZELÉSÉNEK MODERN SZEMLÉLETE medicus universalis XXXVIII/1. 2005. IMS SZAKRENDELÔ, KARDIOLÓGIA, BUDAPEST A HYPERTONIA KEZELÉSÉNEK MODERN SZEMLÉLETE eredeti közlemény DR. KÉKES EDE A magas vérnyomás kezelése ma már nem egyszerûen a

Részletesebben

VI. Népegészségügyi Konferencia, Megnyitó 2015.

VI. Népegészségügyi Konferencia, Megnyitó 2015. VI. Népegészségügyi Konferencia, Megnyitó 2015. Jubileumi V. Sikeresen Teljesült Évad / 2010-2011 - 2012-2013 - 2014 / 2010-2011-2012-2013-2014. évi eredmények, összefüggések bemutatása II. Dr. habil Barna

Részletesebben

Engedélyszám: 18211-2/2011-EAHUF Verziószám: 1. 2438-06 Angiológia követelménymodul szóbeli vizsgafeladatai

Engedélyszám: 18211-2/2011-EAHUF Verziószám: 1. 2438-06 Angiológia követelménymodul szóbeli vizsgafeladatai 1. feladat Munkahelyére kardiológiai és angiológiai szakasszisztens tanulók érkeznek. Az a feladatuk, hogy az arteriosclerosis témáját dolgozzák fel megadott szempontok szerint. Segítséget kérnek Öntől.

Részletesebben

A prediabéteszhez társult hypertonia kezelése

A prediabéteszhez társult hypertonia kezelése ÖSSZEFOGLALÓ REFERÁTUMOK A prediabéteszhez társult hypertonia kezelése BARNA ISTVÁN DR. Semmelweis Egyetem, Általános Orvostudományi Kar, I. Belgyógyászati Klinika, Budapest A prediabétesz a diabéteszt

Részletesebben

Iv. budapesti kardiológiai napok - visszaadott életévek metabolizmus és kardiovaszkuláris betegségek

Iv. budapesti kardiológiai napok - visszaadott életévek metabolizmus és kardiovaszkuláris betegségek Program 2016. november 18., Péntek 11.00 Megnyitó 11.00 12.40 A SZIVINFARKTUS KEZELÉSÉNEK IZGALMAS KÉRDÉSEI Üléselnök: Prof. Dr. Merkely Béla Hazai infarktus regiszter tapasztalatai Prof. Dr. Jánosi András

Részletesebben

Miért veszélyes az alsó végtagi verôérszûkület?

Miért veszélyes az alsó végtagi verôérszûkület? Miért veszélyes az alsó végtagi verôérszûkület? Magyarországon minden negyedik, 55 év feletti embernek alsó végtagi verôérszûkülete van. 1 Az érszûkület akkor okoz tüneteket, amikor az alsó végtagok ereiben

Részletesebben

Peripheriás artériás betegség. Prof. Dr. Pál Soltész Angiológiai tanszék 2013 October

Peripheriás artériás betegség. Prof. Dr. Pál Soltész Angiológiai tanszék 2013 October Peripheriás artériás betegség Prof. Dr. Pál Soltész Angiológiai tanszék 2013 October Etiológia 1. Atherosclerosis 2. Nem-atheroscleroticus - Buerger kór - Fibromuscularis dysplasia - A. poplitea kompressziós

Részletesebben

Az Egészségügyi Minisztérium szakmai protokollja A hyperlipoproteinaemiák kezelése

Az Egészségügyi Minisztérium szakmai protokollja A hyperlipoproteinaemiák kezelése Az Egészségügyi Minisztérium szakmai protokollja A hyperlipoproteinaemiák kezelése Készítette: A Belgyógyászati Szakmai Kollégium és a Magyar Atherosclerosis Társaság I. Alapvető megfontolások Bevezetés

Részletesebben

A GYÓGYSZERÉSZI GONDOZÁS AMIT A GYÓGYSZERÉSZNEK (is) JÓ TUDNI

A GYÓGYSZERÉSZI GONDOZÁS AMIT A GYÓGYSZERÉSZNEK (is) JÓ TUDNI A GYÓGYSZERÉSZI GONDOZÁS AMIT A GYÓGYSZERÉSZNEK (is) JÓ TUDNI BALOGH SÁNDOR Gyógyszerészi gondozás - terminológia - a gyógyszeres terápiával kapcsolatos felelősségteljes tevékenység azzal a céllal, hogy

Részletesebben

Boka-Kar-Index Curt Diehm 1 Harald Darius 2, David Pittrow 3, Jens R. Allenberg 4

Boka-Kar-Index Curt Diehm 1 Harald Darius 2, David Pittrow 3, Jens R. Allenberg 4 Boka-Kar-Index Curt Diehm 1 Harald Darius 2, David Pittrow 3, Jens R. Allenberg 4 Összefoglalás: Számos tanulmány mutat ki összefüggést a perifériás artériás elzáródás betegség (PAVK= periphere arterielle

Részletesebben

EGYETEMI DOKTORI (Ph.D.) ÉRTEKEZÉS. Dr. Jancsó Zoltán

EGYETEMI DOKTORI (Ph.D.) ÉRTEKEZÉS. Dr. Jancsó Zoltán EGYETEMI DOKTORI (Ph.D.) ÉRTEKEZÉS CARDIOVASCULARIS VESZÉLYEZTETETTSÉG FELMÉRÉSE ÉS AZ ALAPELLÁTÁS GONDOZÁSI GYAKORLATÁNAK VIZSGÁLATA CARDIOVASCULARIS KOCKÁZATTAL JÁRÓ ÁLLAPOTOKBAN Dr. Jancsó Zoltán Témavezető:

Részletesebben

Hipertóniás betegek terápiás együttműködése hazai adatok alapján

Hipertóniás betegek terápiás együttműködése hazai adatok alapján Hipertóniás betegek terápiás együttműködése hazai adatok alapján Dr. Doró Péter Szegedi Tudományegyetem Klinikai Gyógyszerészeti Intézet Közös nevezőn compliance, adherence a gyógyításban II. Klinikum

Részletesebben

I. FOKÚ, ENYHE HYPERTONIA ÉS KEZELÉSE

I. FOKÚ, ENYHE HYPERTONIA ÉS KEZELÉSE 1 I. FOKÚ, ENYHE HYPERTONIA ÉS KEZELÉSE Benczúr Béla dr. Hetényi Géza Kórház-Rendelõintézet, Kardiológiai Osztály, Szolnok A magas vérnyomás nem csupán a vérnyomás számszerûen emelkedett értékét jelenti

Részletesebben

Amagas vérnyomásról széleskörûen bizonyított,

Amagas vérnyomásról széleskörûen bizonyított, Cardiologia Hungarica 2008; 38 : D11 15 2008 Locksley Hall Media Indapamid SR (Pretanix) vagy candesartan és amlodipin magas vérnyomásban: Az X-CELLENT-tanulmány Az ismertetés az alábbi közlemény alapján

Részletesebben

A metabolikus szindróma klinikai jelentôsége. Útmutató pszichiátriai betegség miatt kezelésben részesülôk számára

A metabolikus szindróma klinikai jelentôsége. Útmutató pszichiátriai betegség miatt kezelésben részesülôk számára A metabolikus szindróma klinikai jelentôsége Útmutató pszichiátriai betegség miatt kezelésben részesülôk számára Mi a metabolikus szindróma? Metabolikus szindróma elnevezéssel szív- és érrendszeri kockázati

Részletesebben

A metabolikus szindróma genetikai háttere. Kappelmayer János, Balogh István (www.kbmpi.hu)

A metabolikus szindróma genetikai háttere. Kappelmayer János, Balogh István (www.kbmpi.hu) A metabolikus szindróma genetikai háttere Kappelmayer János, Balogh István (www.kbmpi.hu) Definíció WHO, 1999 EGIR, 1999 ATP III, 2001 Ha három vagy több komponens jelen van a betegben: Vérnyomás: > 135/85

Részletesebben

FIX KOMBINÁCIÓJÚ ANTIHYPERTENZÍVUMOK A BETEG ÉS AZ ORVOS SZOLGÁLATÁRA

FIX KOMBINÁCIÓJÚ ANTIHYPERTENZÍVUMOK A BETEG ÉS AZ ORVOS SZOLGÁLATÁRA 1 FIX KOMBINÁCIÓJÚ ANTIHYPERTENZÍVUMOK A BETEG ÉS AZ ORVOS SZOLGÁLATÁRA Benczúr Béla dr. Hetényi Géza Kórház-Rendelõintézet, Kardiológiai Osztály, Szolnok Az Európai Hypertonia Társaság (ESH) 2007. június

Részletesebben