Kardiovaszkuláris betegségek prevenciójának és rehabilitációjának aktuális kérdései Prof. Czuriga István
|
|
- Csenge Szőke
- 8 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 Kardiovaszkuláris betegségek prevenciójának és rehabilitációjának aktuális kérdései Prof. Czuriga István (Egészségügyi Járóbeteg Központ, Debrecen, Debreceni Egyetem, Kardiológiai Intézet) A kardiovaszkuláris betegségek közül a legnagyobb mortalitással járó akut miokardiális infarktus (AMI) ellátása az utóbbi két évtizedben jelentős fejlődésen ment át. A korai fázis korszerű gyógyszeres kezelésének, a reperfúziós technikák általánossá válásának, a primer percutan coronaria intervenciós (PCI) centrumok kiépítésének és a katéterterápiás technikák elterjedésének köszönhetően az AMI korai halálozása jelentősen csökkent hazánkban is (a standardizált halálozási arány között 53%-kal) (1). Ugyanakkor az akut szakot túlélő és a kórházból távozó betegek rizikója egy újabb kardiovaszkuláris esemény kialakulására továbbra is nagyobb, mint az átlag populációé. A mortalitás az első évben átlagosan 5-10%, majd további 3-5% évente, melynek jelentős része (kb. 85%-a) változatlanul coronaria esemény okozta halál. Az 1 éven belüli re-infarktus aránya is kb % (2). A hosszútávú prognózis különösen kedvezőtlen, ha az infarktus létrejöttében szerepet játszó rizikófaktorok változatlanul fennállnak az AMI-t követően is, vagy ha a beteg nem részesül a bizonyítottan kedvező hatású szekunder prevenciós gyógyszeres kezelésben és nem vesz részt a kardiológiai rehabilitációs programban. Az utóbbi három évtized epidemiológiai vizsgálati és szekunder prevenciós klinikai tanulmányai egyértelműen igazolták a rizikófaktorintervenciók, valamint bizonyos gyógyszerek és a rehabilitációs programok kedvező hatását a kardiovaszkuláris betegek túlélésére és a későbbi kardiovaszkuláris események alakulására. Ma az ischaemiás szívbetegség
2 mortalitás-csökkentésének egyik legfontosabb és költség-hatékonyság szempontjából is a leghatékonyabb módja a nagy, randomizált, placebókontrollált klinikai tanulmányok eredményeire alapozott szekunder prevenciós és rehabilitációs stratégia alkalmazása. Enélkül az egyre hatékonyabb, de igen költséges akut ellátás késői eredményei is megkérdőjelezhetők (3). A felmérések szerint jelenleg ez a tevékenység világszerte elmarad a kívánatostól, a klinikai tanulmányokból származó eredmények a mindennapi gyakorlatba csak lassan kerülnek át, és ma még sok beteg nem kapja meg az optimális szekunder prevenciós kezelést és nem vesz részt kardiológiai rehabilitációs programokban. Ezt erősítik meg a koszorúérbetegek körében több európai országban végzett vizsgálatsorozat, az EUROASPIRE I-II-III. eredményei is (4-6). Az EUROASPIRE I. vizsgálatban több mint 3000 olyan 70 év alatti beteg állapotát mérték fel, akik 6 hónappal korábban súlyos koronária szövődményt szenvedtek el. A felmérés lesújtó volt: a betegek 1/5-e továbbra is dohányzott (vagy visszaszokott a dohányzásra), 90%-uk össz-koleszterin szintje 4,5 mmol/l felett volt, több mint 75%-uknak súlyfeleslege, 40%-uknak centrális elhízása és 50%- uknak rosszul kezelt hypertoniája volt az akut eseményt követően is. A betegek mindössze 18%-a szedett statint, alig több mint 30%-a ACE-gátlót, csak 50%-a béta-blokkolót és 80%-a aszpirint. Bár a betegek felénél kimutatható volt a koronária betegség családi halmozódása is - ennek ellenére nem végezték el az érintett családtagok rizikóstátuszának felmérését. Az EUROASPIRE II. vizsgálatban lényeges javulást nem észleltek a rizikófaktorok szempontjából, azonban a gyógyszeres kezelésben már némi javulás mutatkozott az EUROASPRIE I vizsgálathoz képest (közel 60%-uk szedett statint, 50%-uk ACE-gátlót, 70%-uk béta-blokkolót és 84%-uk aszpirint). A EUROASPIRE III. vizsgálatban további javulást észleltek az anti-thrombocyta szerek (93%), a bétablokkolók (86%), az ACE-inhibitorok/ARB-k (75%) és statinok (87%) használatában, azonban nem volt változás a dohányzás prevalenciájában (18%) és folytatódott a kedvezőtlen trend az obezitás (38%) és a centralis obezitás
3 (55%) prevalenciájában is. Nem volt változás a vérnyomás kontrollban, az antihipertenzív szerek növekvő alkalmazása ellenére sem: a betegek 61%-a a terápiás célérték (vérnyomás < 140/90 Hgmm) felett volt. A lipid kontroll javult a nagyobb statin használatnak köszönhetően, ugyanakkor a betegek 42%-a a terápiás célérték (össz-koleszterin < 4.5 mmol/l) fölött volt. Növekedett a diabetes prevalenciája (28%) és romlött a terápiás kontroll (a betegek 93%-a a terápiás célérték [< 6.1 mmol/l] felett volt). A koszorúérbetegeknek csak 31%-a került be a rehabilitációs programokba. A hazai szekunder prevenciós és kardiológiai rehabilitációs helyzet a felmérések szerint jelenleg az európai átlaghoz hasonló, azonban az obezitás (50%) és a centrális obezitás (66%) prevalenciája a vizsgálatban résztvevő országok közül a legmagasabb hazánkban, az antitrombocyta szerek (86%) és a statinok (77%) használata viszont a legalacsonyabb. A közelmúltban végzett hazai felmérések alapján a poszt-infarktusos betegek kevesebb, mint 30%-a vesz részt szervezett rehabilitációs programokban. A felmérések eredményei azért is meglepőek, mert széles körben ismertek azok a nagy szekunder prevenciós klinikai tanulmányokból származó adatok, amelyek egyértelműen igazolták, hogy a rizikófaktorok kiküszöbölése, a megfelelő gyógyszeres kezelési stratégia és a szervezett rehabilitációs programok jelentősen javítják a koszorúérbetegek rövid és hosszú távú prognózisát. Szakadék van tehát a klinikai bizonyítékok és a mindennapi gyakorlat között, és ennek számos oka van. Ezek közé tartozik pl. az, hogy az akut ellátásban dolgozó szakemberek egy része a beavatkozást követően nem mindig gondol a hosszú távú szekunder prevenció és rehabilitáció szükségességére. Nem küldik a betegeket a komplex rehabilitációs és szekunder prevenciós programokba, és nem alkalmazzák az irányelvekben megfogalmazott, bizonyítottan kedvező hatású szekunder prevenciós stratégiákat. További okok között szerepel az is, hogy a jelenlegi ellátó
4 rendszeren belül a szekunder prevenciós és rehabilitációs tevékenység nincs megfelelően ösztönözve és finanszírozva. A jelenlegi kedvezőtlen helyzet javítása érdekében az alábbi teendők lennének szükségesek: Erősíteni kellene az együttműködést, az akut ellátást végző fekvő- és a gondozást végző ambuláns ellátóhely, valamint a kardiológus és a családorvos között. Jobban kellene ösztönözni a szakmai irányelvek betartását, amelyben egyaránt fontos szerepe van az egészségpolitikának, a finanszírozásnak, az orvos-továbbképzésnek és a beteg oktatásnak. Lehetővé kellene tenni a jövőben, hogy minden szívinfarktust szenvedett beteg számára elérhető legyen az intézeti/vagy ambuláns preventív/rehabilitációs kardiológiai programokban való részvétel. Kívánatos lenne prevenciós centrumok kialakítása ebből a célból, ahogy ezt az európai szakmai irányelvek is javasolják. Optimális körülmények között az akut kardiális eseményt követően a kórházi fázisból az ambuláns vagy intézeti rehabilitációs programokba kellene kerülni a betegnek, a szakmai irányelveknek megfelelő pontos szekunder prevenciós gyógyszeres kezelési javaslattal. A jelenlegi rehabilitációs tevékenységet folytató intézeteket fejleszteni kellene és újak kialakításával kellene javítani a kapacitást. Biztosítani kellene a rehabilitációs tevékenység megfelelő finanszírozását, és a folyamatosságot a különböző ellátók között (intézeti-, ambuláns- és otthoni rehabilitáció). A nemrég megkezdett kardiológiai rehabilitációs szakképzéssel mielőbb pótolni kellene a jelenlegi szakorvoshiányt.
5 Csak a fentiek megvalósulása esetén várható, hogy a kardiovaszkuláris betegek hosszútávú prognózisa a jövőben tovább javuljon. A kardiovaszkuláris szekunder prevenciós stratégia jelenlegi alapelvei az alábbiakban foglalhatók össze (7,8): Életmód változtatás Diéta: minden kardiovaszkuláris betegnek javasolt a telített zsírfogyasztás és a koleszterin bevitel csökkentése. A kalóriabevitel 30%-át ne haladja meg a zsírfogyasztás, és annak legfeljebb egyharmada legyen a telített zsírok bevitele. A telített zsírokat részben komplex szénhidrátok, egyszeres vagy többszörösen telítetlen zsírok (zöldségek, tengeri halak) váltsák fel. A napi koleszterinbevitel ne legyen több 300 mg-nál. Ajánlott táplálékok: gyümölcs, zöldség, teljes őrlésű gabona és kenyér, alacsony zsírtartalmú diétás anyagok, hal, sovány hús és tejtermékek. Dohányzás elhagyása: minden beteg számára javasolt a dohányzás teljes és végleges elhagyása. A passzív dohányzás kerülése is javasolt. A folyamatos orvosi tanácsadáson túl nikotinpótló kezelés (rágógumi, tapasz) és/vagy gyógyszeres kezelés (bupropion, vareniklin) segíthet a leszokásban. Fizikai tréning: minden beteg számára javasolt a legalább heti 4-5 alkalommal percen át végzett, egyénre szabott aerob fizikai tréning (pl. gyaloglás, úszás, kerékpározás). A tréning intenzitása általában akkor megfelelő, ha a terhelés csúcsán a pulzusszám a maximális érték 65 70%-a. Lehetőség szerint minden poszt-infarktusos beteg vegyen részt intézeti vagy ambuláns rehabilitációs tréning programban. Gyógyszeres prevenció Aszpirin/thrombocytaaggregáció-gátló terápia: aszpirint minden kardiovaszkuláris betegnek javasolt adni, ha nincs kontraindikáció. Szívinfarktust szenvedett betegeknél a kezelést az akut szakban kell elkezdeni és
6 kontraindikáció hiányában a beteg élete végéig javasolt folytatni. Az ajánlott dózis mg/nap. Fontos felhívni a figyelmet, hogy aszpirinkezelésben részesülő betegnél alapvető követelmény a normotónia fenntartása a vérzéses stroke megelőzése érdekében. Clopidogrelt (napi 75 mg) szívinfarktus után 12 hónapig minden betegnek javasolt adni (az első héten 150 mg-ot), az akut szakban végzett kezeléstől függetlenül. Aszpirinallergia és intolerancia esetében is az első választandó szer a clopidogrel. Amennyiben aszpirin és clopidogrel nem alkalmazható, mérsékelt intenzitású (INR: 2 3) orális antikoaguláns terápia a lehetséges prevenciós alternatíva. Béta-blokkoló kezelés: minden szívinfarktust szenvedett betegnek javasolt adni, ha nincs kontraindikáció, az akut szakban elkezdve és hosszú távon (lehetőleg a beteg élete végéig) folytatva a kezelést. Törekedni kell a klinikai tanulmányokban alkalmazott céldózisok elérésére (nyugalmi szívfrekvencia: 55-60/min). ACE-gátló kezelés: minden kardiovaszkuláris betegnek javasolt adni, ha kontraindikáció nem áll fenn. Szívinfarktus esetén az akut tünetek jelentkezése utáni első 24 órában, a hemodinamikai állapot stabilizálása és az AMI standard kezelése mellett javasolt az ACE-gátló kezelést kis dózissal elkezdeni, majd az adagot lehetőleg a nagy klinikai tanulmányokban alkalmazott céldózisig kell feltitrálni, és a kezelést hosszú távon folytatni. ACE-gátló intolerancia esetén ARB-t javasolt adni. Aldosteron receptor antagonista (ARA) eplerenon adása javasolt ACE-inhibitor mellé, ha az echocardiográfiával mért bal kamrai ejekciós frakció (EF) 0.40% és szívelégtelenség jelei is észlelhetők, vagy ha a betegnél diabetes mellitus is fennáll (ha nincs szignifikáns vesefunció csökkenés vagy hyperkalaemia). Lipidcsökkentő kezelés: Minden poszt-infarktusos betegnek javasolt a biztonságos és hatékony statin-készítménnyel végzett tartós kezelés, a lipid paraméterektől függetlenül (ha nincs abszolút kontraindikáció).
7 Irodalom: 1. Központi Statisztikai Hivatal halandósági adatbázisa 2. Buch P, Rasmussen S, Gislason GH, et al. Temporal decline in the prognostic impact of a recurrent acute myocardial infarction 1985 to Heart 2007; 93: Czuriga I.: Szívinfarctus utáni szekunder prevenció. Medicina kiadó, Budapest, EUROASPIRE Study Group. A European Society of Cardiology survey of secondary prevention of coronary heart disease: Principal results. Eur Heart J 1997; 18: EUROASPIRE II Study Group. Lifestyle and risk factor management and use of drug therapies in coronary patients from 15 countries. Principal results. Eur Heart J 2001; 22: Euro Heart Survey Programme. Time trends in lifestyle, risk factor and therapeutic management of coronary patients Presented by D.A. Wood on behalf of the Survey Expert Committee and all investigators participating in the Euro Heart Survey on Preventive Cardiology. ESC Congress, Vienna, September European guidelines on cardiovascular disease prevention: 4th Joint Task Force of European Society of Cardiology and Other Societies and on Cardiovascular Disease Prevention in Clinical Practice. Eur J Cardiovasc Prev and Rehab. 2007; 14 (Supp 2): E1 E Czuriga I, Kancz S, Karlócai K, Zámolyi K. A cardiovascularis betegségek megelőzése a napi orvosi gyakorlatban. Kardiológiai Szakmai Kollégium irányelve. In: Kardiológiai Útmutató, Medition Kiadó, Budapest 2009/3; 8-24.
Gyógyszeres kezelés a szekunder cardiovascularis prevencióban
Tényeken Alapuló Orvoslás (TAO) Gyógyszeres kezelés a szekunder cardiovascularis prevencióban DR. CZURIGA ISTVÁN Számos klinikai tanulmány egyértelmûen igazolta a rizikófaktor-intervenciók, valamint bizonyos
RészletesebbenA nemzetközi ajánlások megvalósulása a klinikai gyakorlatban
A nemzetközi ajánlások megvalósulása a klinikai gyakorlatban Prof. Dr. Czuriga István Debrecen II. Kardiológiai és Rehabilitációs Napok Sopron 2013. március 22-23. Kardiovaszkuláris prevenció + rehabilitáció
RészletesebbenPrevenció és rehabilitáció egységes szemléletének szükségessége
Prevenció és rehabilitáció egységes szemléletének szükségessége Prof. Dr. Tóth Kálmán, Prof. Dr. Czuriga István, Dr. Szabados Eszter PTE KK I.sz. Belgyógyászati Klinika WHO definíció Egészség: a teljes
RészletesebbenA TELJES SZÍV- ÉS ÉRRENDSZERI RIZIKÓ ÉS CSÖKKENTÉSÉNEK LEHETŐSÉGEI
A TELJES SZÍV- ÉS ÉRRENDSZERI RIZIKÓ ÉS CSÖKKENTÉSÉNEK LEHETŐSÉGEI Dr. Páll Dénes egyetemi docens Debreceni Egyetem OEC Belgyógyászati Intézet A HYPERTONIA SZÖVŐDMÉNYEI Stroke (agykárosodás) Szívizom infarktus
RészletesebbenIv. budapesti kardiológiai napok - visszaadott életévek metabolizmus és kardiovaszkuláris betegségek
Program 2016. november 18., Péntek 11.00 Megnyitó 11.00 12.40 A SZIVINFARKTUS KEZELÉSÉNEK IZGALMAS KÉRDÉSEI Üléselnök: Prof. Dr. Merkely Béla Hazai infarktus regiszter tapasztalatai Prof. Dr. Jánosi András
RészletesebbenA kardiovaszkuláris ris betegségek. gek nak és s rehabilitáci aktualitásai. Prof. Dr. Czuriga István Ph.D. Debrecen
A kardiovaszkuláris ris betegségek gek prevenciójának nak és s rehabilitáci ciójának aktualitásai Prof. Dr. Czuriga István Ph.D. Debrecen DEBRECENI EGÉSZSÉGÜGYI MINŐSÉGÜGYI NAPOK 2013. május 29-31. Kardiovaszkuláris
RészletesebbenA kardiovaszkuláris ris betegségek. gek nak és s rehabilitáci aktualitásai. Prof. Dr. Czuriga István Ph.D.
A kardiovaszkuláris ris betegségek gek prevenciójának nak és s rehabilitáci ciójának aktualitásai Prof. Dr. Czuriga István Ph.D. Egészségügyi Járóbeteg Központ, Debrecen DE OEC, Kardiológiai Intézet Pécsi
RészletesebbenHipertónia regiszter, mint lehetséges eredmény indikátorok forrása
Hipertónia regiszter, mint lehetséges eredmény indikátorok forrása Vincze Ferenc, Bárdos-Csenteri Orsolya, Kovács Nóra, Nagy Attila, Poráczkiné Pálinkás Anita, Szőllősi Gergő József, Vinczéné Sipos Valéria,
RészletesebbenA koszorúérbetegség (agyi érbetegség és perifériás érbetegség) prevenciós stratégiája a családorvosi gyakorlatban
Szűcs József dr. Szatmár-Beregi Kórház és Gyógyfürdő A koszorúérbetegség (agyi érbetegség és perifériás érbetegség) prevenciós stratégiája a családorvosi gyakorlatban Atherothrombosis mint globális betegség
RészletesebbenAlacsony iskolázottság hatása szívinfarktus, vagy ACBG utáni rehabilitációra, adverz kardiovaszkuláris eseményekre.
dr. Simon Attila 1, dr. Tiringer István 2, dr. Berényi István 1, dr. Gelesz Éva 1, Prof. dr. Veress Gábor 1 1: Állami Szívkórház, Balatonfüred 2: PTE ÁOK Magatartástudományi Intézet Alacsony iskolázottság
RészletesebbenIII. Melléklet az alkalmazási előírás és a betegtájékoztató azonos módosításai
III. Melléklet az alkalmazási előírás és a betegtájékoztató azonos módosításai Megjegyzés: Ezek az alkalmazási előírásnak és a betegtájékoztatónak a bizottsági határozat idején érvényes módosításai. A
RészletesebbenTransztelefónikus EKG-alapú triage prognosztikus értéke a sürgősségi STEMI ellátásban. Édes István Kardiológiai Intézet Debrecen
Transztelefónikus EKG-alapú triage prognosztikus értéke a sürgősségi STEMI ellátásban Édes István Kardiológiai Intézet Debrecen ESC STEMI ajánlás Hová helyezzük a TTEKG vizsgálatot? TTEKG időhatárok 24
RészletesebbenEz az alkalmazási előírás és a betegtájékoztató az előterjesztési eljárás eredménye alapján jött létre.
II. melléklet Az alkalmazási előírás és a betegtájékoztató módosítása az Európai Gyógyszerügynökség előterjesztésére Ez az alkalmazási előírás és a betegtájékoztató az előterjesztési eljárás eredménye
RészletesebbenA szív- és érrendszeri megbetegedések
A szív- és érrendszeri megbetegedések A szív- és érrendszeri betegségek mind a megbetegedések számát, mind a halálozást tekintve vezető helyet foglalnak el a fejlett ipari országokbanköztük hazánkban is.
Részletesebbenwww.deszkikorhaz.hu A k a k rdi d o i ló l gia i i i r e r ha h bi b l i i l t i á t ció i h ly l zete t M M gyaro r rszá z go g n
www.deszkikorhaz.hu A kardiológiai rehabilitáció helyzete Magyarországon Dr. Szász Károly Deszk 2010. A kardiológiai rehabilitáció lehetséges formái Fekvőbeteg gyógyintézeti Járóbeteg formában Otthoni
RészletesebbenKardiológiai betegek perioperatív kivizsgálása és előkészítése Prof. Fülesdi Béla, Dr. Páll Dénes, Dr. Molnár Csilla (Debrecen)
Kardiológiai betegek perioperatív kivizsgálása és előkészítése Prof. Fülesdi Béla, Dr. Páll Dénes, Dr. Molnár Csilla (Debrecen) A kardiovaszkuláris rizikófaktorral és/vagy manifeszt kardiológiai betegséggel
RészletesebbenÚjdonságok a kardiológiai képalkotásban üléselnök: Prof. Dr. Forster Tamás D.Sc.,
2018. november 16., péntek 10.00-11.00 Újdonságok a kardiológiai képalkotásban üléselnök: Prof. Dr. Forster Tamás D.Sc., 10.00-10.15 Nukleáris medicina újdonságai Prof. Dr. Szilvási István Ph.D., 10.15-10.30
RészletesebbenA KARDIOVASZKULÁRIS BETEGSÉGEK PREVENCIÓJA: SZÛRÉS ÉS INTERVENCIÓ CARDIONET PROGRAM
törd. A/5 konsz. 7/17/05 14:03 Page 1 ORSZÁGOS ALAPELLÁTÁSI INTÉZET OALI KIADVÁNYSOROZAT A KARDIOVASZKULÁRIS BETEGSÉGEK PREVENCIÓJA: SZÛRÉS ÉS INTERVENCIÓ CARDIONET PROGRAM FELELÔS SZERKESZTÔ: DR. BALOGH
RészletesebbenIschaemias szívbetegség kezelése PCI-vel
Ischaemias szívbetegség kezelése PCI-vel Semmelweis Egyetem ÁOK Kardiológiai Központ Dr. Merkely Béla Ischaemiás szívbetegség klinikai formái tünetmentes (silent ischaemia!) congestiv functiozavar / /
RészletesebbenA 0 64 éves férfiak és nők cerebrovascularis betegségek okozta halálozásának relatív kockázata Magyarországon az EU 15
A hipertónia, mint kiemelt kardiovaszkuláris rizikófaktor befolyásoló tényezőinek és ellátásának vizsgálata az alapellátásban Dr. Sándor János, Szabó Edit, Vincze Ferenc Debreceni Egyetem OEC Megelőző
RészletesebbenI. A heveny szívizominfarktusban meghaltak száma és a standardizált halálozási arány az 1993 és a 2008 közötti időszakban
Infarctus Regiszter Pilóta Vizsgálat. A kardiológiai ellátás minőségbiztosításának eszköze. Dr. Ofner Péter (Gottsegen György Országos Kardiológiai Intézet) I. A heveny szívizominfarktusban meghaltak száma
RészletesebbenIV. Nemzeti Szívinfarktus Regiszter
IV. Nemzeti Szívinfarktus Regiszter A szívinfarktus miatt kezelt betegek ellátásának és prognózisának fontosabb adatai - 2015 Dr. Jánosi András A Nemzeti Szívinfarktus Regiszter (NSZR) a hazai egészségügyi
RészletesebbenStroke kezelésének alapelvei. Prof. Dr. Komoly Sámuel MTA doktora PTE Neurológiai Klinika igazgatója
Stroke kezelésének alapelvei Prof. Dr. Komoly Sámuel MTA doktora PTE Neurológiai Klinika igazgatója Hogyan kezelhetı a stroke? Primer prevenció a stroke rizikójának csökkentése STROKE Akut kezelés Szekunder
RészletesebbenKardiovaszkuláris betegek ellátása az alapellátásban. Dr. Balogh Sándor
Kardiovaszkuláris betegek ellátása az alapellátásban Dr. Balogh Sándor A betegségfőcsoportokra jutó halálozás alakulása Magyarországon KSH 2004 Általános prevenciós útmutató az összes átlagos kockázatú
RészletesebbenAntihypertensiv és lipidcsökkentő kezelés a stroke másodlagos prevenciójában
Antihypertensiv és lipidcsökkentő kezelés a stroke másodlagos prevenciójában Dr. Szapáry László PTE KK Neurológiai Klinika A stroke leghatékonyabb prevenciója a hypertonia felismerése és kezelése Rizikófaktorok
RészletesebbenFEHÉRVÁRI KARDIOLÓGIAI NAPOK. 2012. február 3-4. MEGHÍVÓ
FEHÉRVÁRI KARDIOLÓGIAI NAPOK 2012. február 3-4. MEGHÍVÓ Információk A kongresszus ideje: 2012. február 3-4. Helyszíne: NOVOTEL Hotel 8000 Székesfehérvár, Ady Endre utca 19-21. A tudományos program szervezője:
RészletesebbenCardiovascularis (szív- és érrendszeri) kockázat
Cardiovascularis (szív- és érrendszeri) kockázat Varga Gábor dr. www.gvmd.hu 1/7 Cardiovascularis kockázatbecslő tábla Fatális szív- és érrendszeri események előfordulásának kockázata 10 éven belül Nő
RészletesebbenA stroke ellátás helyzete Magyarországon
A stroke ellátás helyzete Magyarországon Bereczki Dániel SE Neurológiai Klinika Magyar Stroke Társaság Agyi érbetegségek kórházi kezeléseinek esetszáma és a kezelt személyek száma 160 000 140 000 120
RészletesebbenAz oszteoporosis nem gyógyszeres terápiája. Dr. Brigovácz Éva SMKMOK 2015.01.21.
Az oszteoporosis nem gyógyszeres terápiája Dr. Brigovácz Éva SMKMOK 2015.01.21. Az orvoslás s a bizonytalanságok tudománya és s a valósz színűségek művészete. szete. William Osler Tények/ adatok Gyógyszeres
RészletesebbenFEHÉRVÁRI KARDIOLÓGIAI NAPOK. 2012. február 3-4. MEGHÍVÓ
FEHÉRVÁRI KARDIOLÓGIAI NAPOK 2012. február 3-4. MEGHÍVÓ Információk A kongresszus ideje: 2012. február 3-4. Helyszíne: NOVOTEL Hotel 8000 Székesfehérvár, Ady Endre utca 19-21. A tudományos program szervezője:
RészletesebbenNagy Viktor dr., az előadással kapcsolatos összeférhetetlenség. Gyógyszergyári igazgatósági/szakértői/tanácsadói tagság: -
Kardiológiai Szintentartó Tanfolyam Nagy Viktor dr., az előadással kapcsolatos összeférhetetlenség közzététele, 1 év. Nagy Viktor Semmelweis Egyetem, ÁOK, II. Belgyógyászati Klinika Hypertonia kezelése,
RészletesebbenCukorbetegek hypertoniájának korszerű kezelése. Dr. Balogh Sándor OALI Főigazgató főorvos Budapest
Cukorbetegek hypertoniájának korszerű kezelése Dr. Balogh Sándor OALI Főigazgató főorvos Budapest Hypertonia diabetesben 1-es típusú diabetes 2-es típusú diabetes Nephropathia diabetica albuminuria (intermittáló
RészletesebbenPerzisztens ST-elevációval nem járó akut koronária szindróma (ACS) kezelése ESC guideline - 2012. Dr. Habon Tamás (Pécs)
Perzisztens ST-elevációval nem járó akut koronária szindróma (ACS) kezelése ESC guideline - 2012. Dr. Habon Tamás (Pécs) A kardiovaszkuláris betegségek a fejlett országokban a halálozási statisztikák élén
RészletesebbenÚjonnan felfedezett cukoranyagcsere eltérések előfordulása korai kardiológiai rehabilitációban
Dr. Simon Attila, Dr. Gelesz Éva, Dr. Szentendrei Teodóra, Dr. Körmendi Krisztina, Dr. Veress Gábor Újonnan felfedezett cukoranyagcsere eltérések előfordulása korai kardiológiai rehabilitációban Balatonfüredi
RészletesebbenKardiovaszkuláris Prevenciós és Rehabilitációs Kurzus. Szerda, 16-17:30 Tantárgyfelelős: Dr. Szabados Eszter
Kardiovaszkuláris Prevenciós és Rehabilitációs Kurzus Szerda, 16-17:30 Tantárgyfelelős: Dr. Szabados Eszter Kardiovaszkuláris betegségek epidemiológiája, prevenciós alapfogalmak, a globális CV rizikó Dr.
RészletesebbenTíz éve vagyok tagja a Premium csapatának. Dr.Simon Attila belgyógyász-obezitológus Nagykanizsa
Tíz éve vagyok tagja a Premium csapatának Dr.Simon Attila belgyógyász-obezitológus Nagykanizsa Mottó: A fájdalmat mindenki nagyszerűen el tudja viselni, kivéve azt aki érzi avagy A diétás kezelés magyarországi
RészletesebbenHidak építése a minőségügy és az egészségügy között
DEBRECENI EGÉSZSÉGÜGYI MINŐSÉGÜGYI NAPOK () 2016. május 26-28. Hidak építése a minőségügy és az egészségügy között A TOVÁBBKÉPZŐ TANFOLYAM KIADVÁNYA Debreceni Akadémiai Bizottság Székháza (Debrecen, Thomas
RészletesebbenA krónikus szívelégtelenség korszerű kezelése. Nyolczas Noémi MH Egészségügyi Központ Kardiológiai Osztály
A krónikus szívelégtelenség korszerű kezelése Nyolczas Noémi MH Egészségügyi Központ Kardiológiai Osztály A krónikus szívelégtelenség típusai A szívelégtelenség típusai Systolic Heart Failure (HFREF) Diastolic
RészletesebbenA szívinfarktus ellátás helyzete Magyarországon. A Magyar Infarktus Regiszter tapasztalatai. Dr. Ofner Péter
A szívinfarktus ellátás helyzete Magyarországon A Magyar Infarktus Regiszter tapasztalatai Dr. Ofner Péter A heveny szívizominfarktusban meghaltak száma és a standardizált halálozási arány az 1993 és a
RészletesebbenAz akut koronária eseményt 1 évvel követő életminőség
Az akut koronária eseményt 1 évvel követő életminőség biopszichoszociális prediktorai Tiringer István (1) Simon Attila (2) Veress Gábor (2) 1, Pécsi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Kar Magatartástudományi
RészletesebbenA krónikus veseelégtelenség kardio-metabolikus kockázata
A krónikus veseelégtelenség kardio-metabolikus kockázata Dr. Kiss István Fıv. Önk. Szent Imre Kórház, Belgyógyászati Mátrix Intézet, Nephrologia-Hypertonia Profil 1 2 SZÍV ÉS ÉRRENDSZERI KOCKÁZAT ÉS BETEGSÉG
RészletesebbenBELGYÓGYÁSZAT. A koleszterin metabolismus dualis gátlása
BELGYÓGYÁSZAT A koleszterin metabolismus dualis gátlása Írta: DR. KÁLI ANDRÁS A cardiovascularis betegségek világszerte egyre növekvı szerepet játszanak a morbiditási és mortalitási statisztikákban. 1990
RészletesebbenDaganatos betegségek megelőzése, a szűrés szerepe. Juhász Balázs, Szántó János DEOEC Onkológiai Tanszék
Daganatos betegségek megelőzése, a szűrés szerepe Juhász Balázs, Szántó János DEOEC Onkológiai Tanszék Carcinogenesis mechanizmusa A daganatos átalakulás a normálistól eltérő DNS szintézisével kezdődik,
RészletesebbenKEZELÉSI ALGORITMUS. CÉLVÉRNYOMÁS: < 140/90 Hgmm vagy < 130/80 Hgmm (diabetes) amlodipine 5-10 mg. perindopril 4-8 mg
KEZELÉSI ALGORITMUS CÉLVÉRNYOMÁS: < 140/90 Hgmm vagy < 130/80 Hgmm (diabetes) 19,257 hipertóniás beteg kezeletlen beteg RR>160/100 Hgmm kezelt beteg RR>140/90 Hgmm amlodipine 5-10 mg perindopril 4-8 mg
RészletesebbenFolyamat-optimalizálás az egészségügyben
Folyamat-optimalizálás az egészségügyben Dr. Kósa István egyetemi docens Pannon Egyetem, Egészségügyi Informatikai Kutató- Fejlesztő Központ, Veszprém Innovációs Konferencia, Veszprém 2011. Március 30.
RészletesebbenInfarktusos betegek ellátásának minősége a sürgősségi osztályon- 5 év tapasztalata (Coronariaőrző, vagy sürgősségi osztály) Dr.
Infarktusos betegek ellátásának minősége a sürgősségi osztályon- 5 év tapasztalata (Coronariaőrző, vagy sürgősségi osztály) Dr. Korcsmáros Ferenc (Gróf Tisza István Kórház, Sürgősségi Betegellátó Osztály)
RészletesebbenJózsefvárosi Szent Kozma Egészségügyi Központ Kardiológia
Józsefvárosi Szent Kozma Egészségügyi Központ Kardiológia Előadó: Gregóczkiné Boros Nikolett kardiológia Szakmai vezető: Dr Nagy József - kardiológus főorvos Alapellátás-szakellátás összehangolt együttműködésének
RészletesebbenA 2-es típusú diabetes háziorvosi ellátására vonatkozó minőségi indikátorok gyakorlati értéke
A 2-es típusú diabetes háziorvosi ellátására vonatkozó minőségi indikátorok gyakorlati értéke dr. Nagy Attila, Csenteri Orsolya, Szabó Edit, Ungvári Tímea, dr. Sándor János DE OEC Népegészségügyi Kar DEBRECENI
RészletesebbenHOGYAN TEHETÔ HATÉKONYABBÁ A SZÍV-ÉRBETEGSÉGEK MEGELÔZÉSE? SZÍV-ÉRBETEGSÉGEK PREVENCIÓS PROGRAMJA (SZÉP )
o?rd. Arnoldajo:minta 2008.04.14 14:13 Page 65 CUS UVSAS XXXX/2. 2008. r. Arnold Csaba, r. nglert oltán, r. Szabadhegyi Csaba HOGA HÔ HAOABBÁ A SÍV-BGSG GÔS? SÍV-BGSG PVCÓS POGAJA (SP ) Q-icina rt 1026
RészletesebbenHYPERTONIAS BETEGEK ELLÁTÁSÁNAK MINŐSÉGE
HYPERTONIAS BETEGEK ELLÁTÁSÁNAK MINŐSÉGE Dr. Páll Dénes Debreceni Egyetem OEC I. sz. Belgyógyászati Klinika Debrecen, 2012. május 31. HYPERTONIAS BETEGEK ELLÁTÁSÁNAK MINŐSÉGE 1. Jelentőség 2. Komplex megközelítés
RészletesebbenMagyar Angiológiai és Érsebészeti Társaság évi Kongresszusa AZ ALSÓVÉGTAGI PERIFÉRIÁS VERŐÉRBETEGSÉG ELŐFORDULÁSA HEVENY MYOCARDIALIS INFARCTUSS
Magyar Angiológiai és Érsebészeti Társaság 2017. évi Kongresszusa AZ ALSÓVÉGTAGI PERIFÉRIÁS VERŐÉRBETEGSÉG ELŐFORDULÁSA HEVENY MYOCARDIALIS INFARCTUSSAL KÓRHÁZUNKBAN KEZELT BETEGEKBEN: A NEMZETI INFARKTUS
RészletesebbenAz orvosi biotechnológiai mesterképzés megfeleltetése az Európai Unió új társadalmi kihívásainak a Pécsi Tudományegyetemen és a Debreceni Egyetemen
Az orvosi biotechnológiai mesterképzés megfeleltetése az Európai Unió új társadalmi kihívásainak a Pécsi Tudományegyetemen és a Debreceni Egyetemen Azonosító szám: TÁMOP-4.1.2-8/1/A-29-11 Az orvosi biotechnológiai
RészletesebbenGYÓGYSZERÉSZI GONDOZÁS A HÁZIORVOS SZEMÉVEL DR. VAJER PÉTER
GYÓGYSZERÉSZI GONDOZÁS A HÁZIORVOS SZEMÉVEL DR. VAJER PÉTER Forrás: WHO The world health report 2008 PREVENCIÓ SZINTJEI PRIMORDIÁLIS PRIMER ERŐSEN VESZÉLYEZTETTEK (HIGH RISK) NÉPESSÉGI MEGELŐZÉS SZEKUNDER
RészletesebbenA BEAUTIFUL-vizsgálat eredményei: Az ivabradin csökkenti a koronária-eseményeket balkamra-diszfunkciós, stabil koronáriabetegeken
Bizonyítékokon alapuló orvoslás Cardiologia Hungarica 2008; 38 : 376 383 2008 Locksley Hall Media A BEAUTIFUL-vizsgálat eredményei: Az ivabradin csökkenti a koronária-eseményeket balkamra-diszfunkciós,
RészletesebbenA tápláléknövények legfontosabb biológiai hatásai; az optimális étrend jellemzői tápláléknövények bevitele szempontjából.
A tápláléknövények legfontosabb biológiai hatásai; az optimális étrend jellemzői tápláléknövények bevitele szempontjából Farkas Ágnes Williams K. A., Patel H. (2017): Healthy Plant-Based Diet. Journal
RészletesebbenVeszprémben is megszólalt a Szívhang
Betegszoba 2011.04.28. http://www.betegszoba.hu/cikkek/sziv_es_errendszer/veszpremben_is_megszolalt_a_szivhang/ A Szívhang program a következő állomásán is elérte célját, hiszen a Petőfi Színház színészeinek
RészletesebbenA myocardium infarktus különböző klinikai formáinak összehasonlítása
A myocardium infarktus különböző klinikai formáinak összehasonlítása Infarktus Regiszter adatok Dr. Ofner Péter Cél: A STEMI és NSTEMI diagnózissal kezelt betegek demográfiai adatainak, a társbetegségeknek
RészletesebbenTovább folytatódik Magyarország átfogó egészségvédelmi szűrőprogramja
Sajtóközlemény 2011. Tovább folytatódik Magyarország átfogó egészségvédelmi szűrőprogramja 144 helyszín, közel fél millió vizsgálat, elkeserítő szűrési adatok, ez a 2010 év statisztikája. Tovább folytatódik
RészletesebbenMagyarországi Infarktus Regiszter egy sikeres országos program
Magyarországi Infarktus Regiszter egy sikeres országos program Dr. Jánosi András, Dr. Ofner Péter (Gottsegen György Országos Kardiológiai Intézet) Az Országos Kardiológiai Intézet 55 éves története során
RészletesebbenAz asztma és a kardiovaszkuláris megbetegedések pszichológiai vonatkozásai. Tisljár-Szabó Eszter eszter.szabo@sph.unideb.hu
Az asztma és a kardiovaszkuláris megbetegedések pszichológiai vonatkozásai Tisljár-Szabó Eszter eszter.szabo@sph.unideb.hu ASZTMA A betegség lefolyása Időszakosság, váltakozóság Nem feltétlenül észlelhetők
RészletesebbenNemzeti Szívinfarctus Regiszter. A kardiológiai ellátás minőségbiztosításának eszköze.
Nemzeti Szívinfarctus Regiszter. A kardiológiai ellátás minőségbiztosításának eszköze. Prof.Dr. Jánosi András Gottsegen György Országos Kardiológiai Intézet, Nemzeti Szívinfarktus Regiszter Budapest; Multicentrikus
RészletesebbenAz elhízás hatása az emberi szervezetre. Dr. Polyák József Pharmamedcor Kardiológiai Szakambulancia 1137. Budapest, Katona J. u. 27.
Az elhízás hatása az emberi szervezetre Dr. Polyák József Pharmamedcor Kardiológiai Szakambulancia 1137. Budapest, Katona J. u. 27. Melyek az élő szervezet elemi életjelenségei közül minőségében testtömeg
RészletesebbenEredmények és lehetőségek a háziorvosi kardiovaszkuláris prevencióban. Dr. Papp Renáta (Országos Alapellátási Intézet)
Eredmények és lehetőségek a háziorvosi kardiovaszkuláris prevencióban. Dr. Papp Renáta (Országos Alapellátási Intézet) Háttér Hazánkban a születéskor várható élettartam bár 6,05 évvel (férfiak), illetve
RészletesebbenA stroke secunder gyógyszeres prevenciója; evidenciák és dilemmák. Dr. Fehér Gergely PTE KK Neurológiai Klinika
A stroke secunder gyógyszeres prevenciója; evidenciák és dilemmák. Dr. Fehér Gergely PTE KK Neurológiai Klinika A stroke rizikófaktorai Megalapozott: hypertonia diabetes pitvarfibrillatio korábbi stroke
RészletesebbenXXIII. Kardiológiai Napok Továbbképző Konferencia Debrecen, február 28 - március 3.
Február 28. (szerda) XXIII. Kardiológiai Napok Továbbképző Konferencia Debrecen, 2018. február 28 - március 3. ELŐZETES PROGRAM Interaktív echocardiographiás fórum Helyszín: Debreceni Egyetem, Auguszta
RészletesebbenA SZÍV ÉS ÉRRENDSZERI NEMZETI PROGRAM tevékenysége és eredményei 2006-2010 között
A SZÍV ÉS ÉRRENDSZERI NEMZETI PROGRAM tevékenysége és eredményei 2006-2010 között Prof. Dr. Kiss István Magyar Orvostársaságok és Egyesületek Szövetsége SZÉNP Programtanácsának elnöke 1 SZÍV ÉS ÉRRENDSZERI
RészletesebbenAZ AKUT ISZKÉMIÁS SZÍVBETEGSÉG KORSZERŰ KEZELÉSE
Kiss et al. Az akut iszkémiás szívbetegség AZ AKUT ISZKÉMIÁS SZÍVBETEGSÉG KORSZERŰ KEZELÉSE Kiss Róbert Gábor PhD, osztályvezető főorvos, Magyar Honvédség Egészségügyi Központ Honvédkórház Kardiológiai
RészletesebbenElmélet és gyakorlat a fő kardiovaszkuláris kockázati tényezők befolyásolásáról
Elmélet és gyakorlat a fő kardiovaszkuláris kockázati tényezők befolyásolásáról Prof. Dr. Hajnal Ferenc, Prof. Dr. Varga Albert, Dr. Nagyvári Péter, Dr. Ágoston Gergely SZTE ÁOK Családorvosi Intézet Legfontosabb
RészletesebbenIII. melléklet. Az alkalmazási előírás és a betegtájékoztató érintett szakaszainak ezen módosításai a referral eljárás eredményeként jöttek létre.
III. melléklet Az alkalmazási előírás és a betegtájékoztató érintett szakaszainak módosításai Megjegyzés: Az alkalmazási előírás és a betegtájékoztató érintett szakaszainak ezen módosításai a referral
RészletesebbenSt. Elizabeth. A szív-érrendszeri betegek ellátásával szerzett tapasztalatok Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében
St. Elizabeth U D OF NIVERSITY F H EBRECEN ACULTY OF EALTH NYÍREGYHÁZA MEDICINAE ET ACTA 1990 SOCIOLOGICA ACTA M S ED OC VOLUME 2. 2011 A szív-érrendszeri betegek ellátásával szerzett tapasztalatok Szabolcs-Szatmár-Bereg
RészletesebbenSzívelégtelenség Napok 2010 (A szívelégtelenség aktuális kérdései)
1 Szívelégtelenség Napok 2010 (A szívelégtelenség aktuális kérdései) Hajdúszoboszló 2010. jan. 22-23. Tisztelt kollégák, 2010. januárjában immár 2. alkalommal rendezzük meg a Szívelégtelenség Napokat.
RészletesebbenT S O S. Oláh László Debreceni Egyetem Neurológiai Klinika
T S O S I Oláh László Debreceni Egyetem Neurológiai Klinika A Miért kell beszélni a TIA-ról? Mert TIA után 90 napon belül a betegek 10-20%-a ischaemiás stroke-ot szenved. Mert a stroke betegek 25%-ban
RészletesebbenA GYÓGYSZERÉSZI GONDOZÁS AMIT A GYÓGYSZERÉSZNEK (is) JÓ TUDNI
A GYÓGYSZERÉSZI GONDOZÁS AMIT A GYÓGYSZERÉSZNEK (is) JÓ TUDNI BALOGH SÁNDOR Gyógyszerészi gondozás - terminológia - a gyógyszeres terápiával kapcsolatos felelősségteljes tevékenység azzal a céllal, hogy
RészletesebbenMunkatársi, munkahelyi kapcsolatok Stressz mint cardiovasculáris rizikófaktor. Lang Erzsébet Vasútegészségügy NK. Kft.
Munkatársi, munkahelyi kapcsolatok Stressz mint cardiovasculáris rizikófaktor Lang Erzsébet Vasútegészségügy NK. Kft. Pécs Kardiológia ????? Miért??? Lehet, hogy külön utakon járunk?! Együtt könnyebb?
RészletesebbenAcut stroke ellátás a következő 5 év feladatai. Bereczki Dániel SE Neurológiai Klinika BUDAPEST
Acut stroke ellátás a következő 5 év feladatai Bereczki Dániel SE Neurológiai Klinika BUDAPEST A 60 ÉV ALATTIAK ARÁNYA 27%!! Százezer lakosra egy év alatt jutó halálestek száma Fél óránként Másfél óránként
RészletesebbenCARDIOMETABOLICA HUNGARICA
2011; 4 (SUPPL. 3) CARDIOMETABOLICA HUNGARICA A MAGYAR OBEZITOLÓGIAI ÉS MOZGÁSTERÁPIÁS TÁRSASÁG VII. KONGRESSZUSA AZ ELHÍZÁS KEZELÉSE SZAKMAI IRÁNYELVEINEK AKTUALIZÁLÁSA PROGRAM 2011. OKTÓBER 14. Aesculap
RészletesebbenXVII. Kardiológiai Napok Továbbképző Konferencia Debrecen, 2012. márc. 7-10.
Előzetes program: Március 6-7. (kedd, szerda) XVII. Kardiológiai Napok Továbbképző Konferencia Debrecen, 2012. márc. 7-10. Invazív kardiológiai képzés (HURO Európai program keretében) Megbeszélésre és
RészletesebbenGyógyszerészi gondozás beadandó projekt feladat október 10.
Gyógyszerészi gondozás beadandó projekt feladat 2016. október 10. Projekt feladat célja Gyógyszerelési áttekintés keretében, valós élethelyzeten alapuló gyógyszerelési probléma feltárása, intervenció javaslata
RészletesebbenCardiovascularis prevenció
Cardiovascularis prevenció Elvárások és lehetőségek az alapellátásban Dr. Tímár Éva Semmelweis Egyetem Budapest Családorvosi Tanszék Epidemiológia fejlődés első stációja látható: a dögvészt, a háborút,
RészletesebbenVI. Népegészségügyi Konferencia, Megnyitó 2015.
VI. Népegészségügyi Konferencia, Megnyitó 2015. Jubileumi V. Sikeresen Teljesült Évad / 2010-2011 - 2012-2013 - 2014 / Központi vastagbéldaganat rizikó felmérési kérdőív 2012-2013-14. évi eredményei Dr.
RészletesebbenGNTP. Személyre Szabott Orvoslás (SZO) Munkacsoport. Kérdőív Értékelő Összefoglalás
GNTP Személyre Szabott Orvoslás (SZO) Munkacsoport Kérdőív Értékelő Összefoglalás Választ adott: 44 fő A válaszok megoszlása a válaszolók munkahelye szerint Személyre szabott orvoslás fogalma Kérdőív meghatározása:
RészletesebbenMilyen vérnyomáscsökkentőt válasszunk a dohányzó hipertóniás betegnek? Benczúr Béla Hetényi Géza Kórház-Rendelőintézet, Kardiológiai Osztály, Szolnok
Milyen vérnyomáscsökkentőt válasszunk a dohányzó hipertóniás betegnek? Benczúr Béla Hetényi Géza Kórház-Rendelőintézet, Kardiológiai Osztály, Szolnok 2007-es európai ajánlás 1 alapján a kezelés egyre inkább
RészletesebbenFatalis szív- és érrendszeri események elõfordulásának kockázata 10 éven belül
2005; 9 (S6):185 252. A HYPERTONIABETEGSÉG KEZELÉSÉNEK SZAKMAI IRÁNYELVEI 195 Fatalis szív- és érrendszeri események elõfordulásának kockázata 10 éven belül Nõ Kor Férfi Nem dohányzó Dohányzó Nem dohányzó
RészletesebbenDIABÉTESZ A DIABÉTESZESEK SZEMÉVEL
1 DIABÉTESZ A DIABÉTESZESEK SZEMÉVEL FELMÉRÉS 2-ES TÍPUSÚ CUKORBETEGEK KÖRÉBEN Magyar Cukorbetegek Országos Szövetsége (MACOSZ), a NOVARTIS támogatásával KINCSES JÁNOS a MACOSZ elnöke 2010. januárjában
RészletesebbenA STROKE BETEG AZ INTÉZETI KIBOCSÁTÁS UTÁN: A GONDOZÁS ÉS A MÁSODLAGOS PREVENCIÓ A CSALÁDORVOS SZEMPONTJÁBÓL
A STROKE BETEG AZ INTÉZETI KIBOCSÁTÁS UTÁN: A GONDOZÁS ÉS A MÁSODLAGOS PREVENCIÓ A CSALÁDORVOS SZEMPONTJÁBÓL Dr. Horváth Sándor osztályvezetı fıorvos orvostudomány kandidátusa Magyar Stroke Társaság vezetıségi
Részletesebbenoktatásuk jelentősége és
Cukorbetegek állapotfelmérése, oktatásuk jelentősége és eredményessége az intézeti kardiológiai rehabilitáció során Simon Éva 1, Huszáros Bernadatt 1, Simon Attila 2, Veress Gábor2, Bálint Beatrix 3, Kóródi
RészletesebbenSzívhang Egerben. Egri online 2011.04.14. http://www.egri-hirhatar.hu/hirek/szivhang-egerben
Szívhang Egerben Egri online 2011.04.14. http://www.egri-hirhatar.hu/hirek/szivhang-egerben Magyarországon 65 ezer ember hal meg szív- és érrendszeri betegségekben. Közel 2,5 millió ember szenved magas
RészletesebbenA foglalkozás-egészségügyi és a háziorvos együttműködése a foglalkozási eredetű daganatos megbetegedések felderítése és gondozása területén
A foglalkozás-egészségügyi és a háziorvos együttműködése a foglalkozási eredetű daganatos megbetegedések felderítése és gondozása területén Dr. Sárkány Csaba háziorvos, üzemorvos MIÉRT? TÉNYEK, SZÁMOK,
RészletesebbenA kardiológiai regiszter szerepe a hatékony prevencióban és gyógyításban. Dr. Ofner Péter
A kardiológiai regiszter szerepe a hatékony prevencióban és gyógyításban Dr. Ofner Péter Infarctus Regiszter Pilóta Vizsgálat- Magyarországi Infarctus Regiszter 2007-2011 Szent János Kórház Budapest Infarctus
RészletesebbenÚj orális véralvadásgátlók
Új orális véralvadásgátlók XI. Magyar Sürgősségi Orvostani Kongresszus Lovas András, Szegedi Tudományegyetem, Aneszteziológiai és Intenzív Terápiás Intézet Véralvadásgátlók alkalmazási területei posztoperatív
RészletesebbenA Szív és Érrendszeri Nemzeti Program jövőképe Érrendszeri Központ szervezésével és működtetésével szerzett tapasztalatok Szabolcs-Szatmár-Bereg
A Szív és Érrendszeri Nemzeti Program jövőképe Érrendszeri Központ szervezésével és működtetésével szerzett tapasztalatok Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében Dr. Szegedi János A Vascularis Centrum megvalósításának
RészletesebbenA kardiológiai regiszter szerepe a hatékony prevencióban és gyógyításban
A kardiológiai regiszter szerepe a hatékony prevencióban és gyógyításban Dr. Ofner Péter ELTE EGK- AstraZeneca Egészség-gazdaságtani Szimpózium 2011. november 18. CENO0090HU20111116 Infarctus Regiszter
Részletesebben4.3 Ellenjavallatok A terhesség második és harmadik trimesztere (lásd 4.4 és 4.6 pont) (Megjegyzés: szoptatásban nem ellenjavallt, lásd: 4.3 pont.
ACE-gátlók és angiotenzin II antagonisták: alkalmazás terhességben és szoptatás alatt A PhVWP által 2008 októberben jóváhagyott alkalmazási előírás és betegtájékoztató szöveg ACE-gátlók Lisinopril, Fosinopril,
RészletesebbenA nephrológia aktuális kérdései, komplex vesevédelem
A nephrológia aktuális kérdései, komplex vesevédelem Nagy Judit Rheumatológia és rehabilitáció határterületei Harkány,. Vázlat - CKD (krónikus vesebetegségek) mint népegészségügyi probléma - CKD egységesített
RészletesebbenCardiovascularis prevenció 2016
Cardiovascularis prevenció 2016 Vértes András dr. 1 Szabados Eszter dr. 2 1 Egyesített Szent István és Szent László Kórház, I. Belgyógyászati Osztály, Budapest 2 Pécsi Tudományegyetem, I. Belgyógyászati
RészletesebbenDr. Herczeg Béla. a Szervezőbizottság elnöke
Köszönto A Magyar Hypertonia Társaság Szolnoki Decentruma valamint a Szívügyünk Szolnok Alapítvány nevében szeretettel meghívjuk Önöket a 7. Szolnoki Hypertonia Nap rendezvényére 2011. november 11-12-én.
RészletesebbenÚj terápiás lehetőségek (receptorok) a kardiológiában
Új terápiás lehetőségek (receptorok) a kardiológiában Édes István Kardiológiai Intézet, Debreceni Egyetem Kardiomiociták Ca 2+ anyagcseréje és új terápiás receptorok 2. 1. 3. 6. 6. 7. 4. 5. 8. 9. Ca
RészletesebbenA perifériás érbetegség kardiovaszkuláris kockázatértékének megismertetése és szűrési feltételeinek megteremtése az ÉRV programban
A perifériás érbetegség kardiovaszkuláris kockázatértékének megismertetése és szűrési feltételeinek megteremtése az ÉRV programban Farkas Katalin Szent Imre Kórház, Angiológia Profil Budapest 2010. november
RészletesebbenA metabolikus szindróma genetikai háttere. Kappelmayer János, Balogh István (www.kbmpi.hu)
A metabolikus szindróma genetikai háttere Kappelmayer János, Balogh István (www.kbmpi.hu) Definíció WHO, 1999 EGIR, 1999 ATP III, 2001 Ha három vagy több komponens jelen van a betegben: Vérnyomás: > 135/85
RészletesebbenAlsó végtagi perifériás artériás betegségek szűrése családorvosi praxisokban. dr. Tóth-Vajna Zsombor
Alsó végtagi perifériás artériás betegségek szűrése családorvosi praxisokban dr. Tóth-Vajna Zsombor A perifériás artériás betegség (PAD) jelentősége Generalizált atherosclerosis Prevalencia 14% (ÉRV-program,
Részletesebben