A STROKE BETEG AZ INTÉZETI KIBOCSÁTÁS UTÁN: A GONDOZÁS ÉS A MÁSODLAGOS PREVENCIÓ A CSALÁDORVOS SZEMPONTJÁBÓL
|
|
- Alexandra Fábián
- 8 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 A STROKE BETEG AZ INTÉZETI KIBOCSÁTÁS UTÁN: A GONDOZÁS ÉS A MÁSODLAGOS PREVENCIÓ A CSALÁDORVOS SZEMPONTJÁBÓL Dr. Horváth Sándor osztályvezetı fıorvos orvostudomány kandidátusa Magyar Stroke Társaság vezetıségi tagja Pest megyei Flór Ferenc Kórház, Neurológiai osztály március 13.
2 VÁZLAT epidemiológiai adatok ismétlıdı stroke gyakorisága életmód hypertonia TAG (ASA, Asasantin, clopidogrel) antilipémiás kezelés carotis szőkület pitvarfibrilláció, mőbillentyő antidepresszáns kezelés
3 1 Epidemiológiai adatok ismétlıdı stroke gyakorisága
4 Stroke incidencia Kórházi felvétel ~ stroke / év (Magyarország) (i: ~ 550 / lakos m: 185 / lakos) ( USA : i: ~ 220 / lakos m: 75 / lakos) USA, 2001 Heart and Stroke Statistical Update
5 Az ismétlıdı stroke néhány epidemiológiai adata Magyarországon az aktuálisan stroke miatt felvett betegek mintegy 25%-a ismétlıdı stroke (USA: 18%-a). Stroke után az újabb esemény valószínősége nagy: Az elsı 5 éven belül a betegek 25-40%-ánál ismétlıdik a stroke. TIA után az elsı napok veszélyesebbek, mint az elsı hetek, és ezek veszélyesebbek, mint az elsı hónapok (átvizsgálása: sürgısség!). Stroke-on átesett betegek ismétlıdı vascularis eseménye leggyakrabban stroke (de a halálozás gyakoribb oka cardiális).
6 A stroke a rokkantság vezetı oka A stroke-ot túlélık között: Hemiparetikus 48% Járásképtelen 22% Teljesen vagy részlegesen rokkant 24-53% Afáziás 12-18% Depressziós 32% Normális életvitel 10%
7 nem halálos koronária-események a betegek mintegy 70-80%-a képes korábbi tevékenységének folytatására Stroke-t túlélı betegeknek csak mintegy 10%-a válik tünetmentessé 32-42%-uk önálló életvitelében segítséget igényel
8 Mire hasonlít ez a helyzet?
9 Egy stroke-on átesett beteg állapotára veszély (rizikótényezı) stroke-on átesett beteg
10 % Vascularis rizikófaktorok halmozódása strokebetegek körében RIZIKÓFAKTOROK SZÁMA Nagy Z és mtsai, Agyérbetegségek, 2000; 6: S
11 Rizikófaktorok gyakorisága 8473 stroke-betegnél Hypertonia Alkoholfogyasztás Korábbi stroke Diabetes mellitus Dohányzás Korábbi TIA Pitvarfibrilláció Szívizom infarctus 71 % 36 % 22 % 18 % 17 % 13 % 13 % 7 % Nagy Z és mtsai, Agyérbetegségek, 2000; 6: S
12 Secundaer (stroke) prevenció célja: újabb stroke esemény megelızése újabb vascularis esemény megelızése vascularis halálozás megelızése a legjobb terápiával az újabb események mintegy %-a megelızhetı (Yusuf, 2002)
13 Secundaer prevenció Legfontosabb befolyásolható rizikó tényezık kezelése életmód + gyógyszeres hypertonia diabetes lipidek dohányzás gyógyszeres: thrombocyta aggregáció gátlás pitvarfibrilláció esetén tartós antikoagulálás carotis szőkület (70% felett mőtét v. stent)
14 2 Életmód
15
16 2/a Hypertonia a stroke legfontosabb rizikó faktora!
17 Nagy kockázatú betegkategória, ahol a hypertonia döntı Tünetet okozó érbetegség cerebrovascularis betegség (stroke / TIA), vagy koszorúér-betegség (szívinfarktus, angina), vagy perifériás érbetegség
18 Milyen értékek elérése kívánatos? Vérnyomásértékek < 140/ 90 Hgmm diabetes mellitusban, metabolikus szindrómában: < 130 / 80 Hgmm) (carotis szőkület, occlusio?)
19 4x 2x 25/15 Hgmm 25/15 Hgmm Collins, MacMahon, Br Med Bull 1994, 50,
20 Rizikófaktorok gyakorisága 8473 stroke-betegnél Hypertonia Alkoholfogyasztás Korábbi stroke Diabetes mellitus Dohányzás Korábbi TIA Pitvarfibrilláció Szívizom infarctus 71 % 36 % 22 % 18 % 17 % 13 % 13 % 7 % Nagy Z és mtsai, Agyérbetegségek, 2000; 6: S
21 SECUNDAER STROKE PREVENCIÓ
22 SECUNDAER STROKE PREVENCIÓ
23 Secundaer prevenció Hypertonia Javaslat 1. Stroke vagy TIA után a vérnyomás csökkentendı (de nem akutan!!), függetlenül a kiindulási értéktıl. Javasolt vízható és/vagy ACE inhibitor vagy ARB, függıen attól, hogyan tolerálja a vérnyomáscsökkentést a beteg. 2. Más típusú vérnyomáscsökkentık hatékonyságát RCT-k még nem igazolták. European Stroke Initiative Recommendations for Stroke Management Update 2003, Cerebrovasc Dis 2003;16:
24 4 Thrombocyta aggregáció gátlók (acetilszalicílsav, Asasantin, Clopidogrel [Ticlid])
25 Acetilszalicílsav (ASA) Secunder prevenció 287 randomizált vizsgálat és , vascularis esemény szempontjából nagyrizikójú beteg adatai: súlyos kimenetelő vascularis események RR - 25% (stroke, MI, vascularis halálozás) nem halálos szívizom infarctusok RR - 33% nem halálos stroke RR - 25% vascularis eredető halálozás RR - 17%
26 Secunder prevenció CLOPIDOGREL, TICLOPIDIN ASA-hoz képest mintegy +10%-kal RR ~ 35% DIPIRIDAMOLE + ASPIRIN ESPS-2 vizsgálat: stroke- vagy TIA-betegek éves stroke-rizikócsökkenése ASA + dipyridamole együtt RR - 37%
27 MST Kezelési útmutató 2004
28 5 antilipémiás kezelés
29 Cardiovascularis események incidenciája se-cholesterin szint szerint 3, egészséges férfi 18,7 év 2,5 2 1,5 1 cardialis esemény CVD mortalitás stroke esemény ischaemiás stroke vérzéses stroke 0,5 0 < 4,5 4,5-5,49 5,5-6,49 > 6,5 ENGSTRÖM G et al, Circulation 2002; 105: mmol/l cholesterin
30 Lipidcsökkentı vizsgálatok primer prevenció (?) nagyrizikójú betegeken diéta (MRFIT, WHO Multifactor, Gothenberg) resin (LRC-CPPT) fibrát (VA Cooperativ, WHO Cooperative, DAIS) 0
31 Lipidcsökkentı vizsgálatok primer prevenció (?) nagyrizikójú betegeken statin metaanalízis: 25%-os stroke kockázatcsökkenés, függetlenül a se-cholesterinszinttıl vagy az LDL-C szinttıl
32 Statinok pleiotrop hatása Statinok csökkentik az ischaemiás stroke incidenciáját plakk-stabilizáló hatásúak (csökken a simaizomsejt proliferáció, a cytokin aktivitás, a metalloproteináz aktivitás, a makrofágok cholesterin felvétele, stb.) antithrombotikus hatásúak (thrombocyta stabilizálás, szöveti faktor termelıdése csökken) A statin-kezelés neuroprotektív megváltoztatja az endothel funkciót (enos aktivitás fokozása az agyi erekben) javítja a vérátáramlást az ischaemiás régióban (eno e-függı vasodilatatio) gyulladáscsökkentı hatású (plakkban a gyulladásos sejtek száma csökken, CRPcsökkentı, T-ly szabályozó, stb) antioxidáns hatású Vaughan CJ, CNS Drugs 2001;15(8):589-96
33 A statin kezelés nagyrizikójú betegeknél, alacsony (3,5-5,0 mmol/l) cholesterin szint mellett függetlenül a kiindulási se-cholesterinszinttıl vagy az LDL-C szinttıl is rizikócsökkentı. (A hatás rizikófüggı, nem cholesterinszint-függı.)
34 Secundaer prevenció Hyperlipidaemia Javaslat 1. Ischaemiás stroke-on vagy TIA-on átesett betegek esetén a statin (simvastatin) terápia javasolt (I. szintő bizonyíték). European Stroke Initiative Recommendations for Stroke Management Update 2003, Cerebrovasc Dis 2003;16:
35 Milyen értékek elérése kívánatos? Lipidanyagcsere-értékek össz-koleszterin < 4,5 mmol/l LDL-koleszterin < 2,5 mmol/l triglicerid < 1,7 mmol/l HDL-koleszterin > 1,0 mmol/l (férfiak) > 1,2 mmol/l (nık)
36 6 carotis szőkület
37 CEA, CAS (randomizált, kontrollált vizsgálatok) tünetes carotis szőkület: 70% fölött beavatkozás indokolt tünetmentes carotis szőkület: 70% fölött beavatkozás megfontolandó Nyaki atherosclerosis esetén évente, szőkület esetén 4-6 havonta duplex-uh kontroll Zörej hallatszik-e a carotisok fölött? Zörej megjelenik UH Zörej eltőnik sürgıs UH
38 7 pitvarfibrilláció, mőbillentyő
39 Pitvarfibrilláció stroke során, korcsoportok szerint 0,0% 0,0% 7,5% 5,0% 14,2% 77,0%
40 Pitvarfibrilláció 5-8%-os éves stroke rizikó (= rizikófaktoroktól függıen 1-10%) paroxysmalis / krónikus pitvarfibrilláció - antithrombotikus terápia Anticoagulálás 68%-os éves stroke-rizikó csökkenés ASA 21%-os éves stroke rizikó csökkenés az INR célértéke: 2,5 (2,0-3,0 között) (elesések, epilepsiás roham, idıs kor, compliance-probléma, dementia) Mőbillentyő INR célérték 3,0 (2,5 3,5 között)
41 8 antidepresszáns kezelés
42 Poststroke depresszió Stroke után a betegek kb %- ában lép fel depresszió Súlyosabb stroke-állapot után a depresszió rizikója nagyobb
43 Poststroke depresszió: % Rehabilitálhatóság funkcionális állapot javulása életminıség ismétlıdı vascularis események száma SADHART: MI / IA + MDD. 370 beteg ½ éves követése; sertralin / placebo; súlyos cardiovascularis események incidenciája 14% / 22% Jorge et al, Am J Psychiatry 2003; 160:
44 ÖSSZEFOGLALÁS A stroke és a keringési betegségek (=kardiovascularis betegségek) epidemiológiája A stroke következményei Prevenció secundaer hypertonia és kezelése lipidek szerepe és kezelésük célértékek thrombocyta aggregáció gátlók (ASA, clopidogrel, ASA+dipyridamole) pitvarfibrilláció carotis szőkület Post-stroke depresszió - SSRI
45 Thrombocytaaggregáció gátló ACE gátló, ARB (hypertensio / normotensio) Statin Antikoagulálás (pitvarfibrilláció, mőbillentyő, stb.) CEA, CAS
46 Thrombocytaaggregáció gátló ACE gátló, ARB (hypertensio / normotensio) Statin Antikoagulálás (pitvarfibrilláció, mőbillentyő, stb.) CEA, CAS
47 Ha a beteg és az orvos mindent megtesz: az ismétlıdı stroke-ok 75-80%-a megelızhetı!! Yusuf S: Two decades of progress in preventing vascular disease. Lancet 2002, 360: 2-3
Stroke kezelésének alapelvei. Prof. Dr. Komoly Sámuel MTA doktora PTE Neurológiai Klinika igazgatója
Stroke kezelésének alapelvei Prof. Dr. Komoly Sámuel MTA doktora PTE Neurológiai Klinika igazgatója Hogyan kezelhetı a stroke? Primer prevenció a stroke rizikójának csökkentése STROKE Akut kezelés Szekunder
RészletesebbenCardiovascularis (szív- és érrendszeri) kockázat
Cardiovascularis (szív- és érrendszeri) kockázat Varga Gábor dr. www.gvmd.hu 1/7 Cardiovascularis kockázatbecslő tábla Fatális szív- és érrendszeri események előfordulásának kockázata 10 éven belül Nő
RészletesebbenA koszorúérbetegség (agyi érbetegség és perifériás érbetegség) prevenciós stratégiája a családorvosi gyakorlatban
Szűcs József dr. Szatmár-Beregi Kórház és Gyógyfürdő A koszorúérbetegség (agyi érbetegség és perifériás érbetegség) prevenciós stratégiája a családorvosi gyakorlatban Atherothrombosis mint globális betegség
RészletesebbenA TELJES SZÍV- ÉS ÉRRENDSZERI RIZIKÓ ÉS CSÖKKENTÉSÉNEK LEHETŐSÉGEI
A TELJES SZÍV- ÉS ÉRRENDSZERI RIZIKÓ ÉS CSÖKKENTÉSÉNEK LEHETŐSÉGEI Dr. Páll Dénes egyetemi docens Debreceni Egyetem OEC Belgyógyászati Intézet A HYPERTONIA SZÖVŐDMÉNYEI Stroke (agykárosodás) Szívizom infarktus
RészletesebbenKardiovaszkuláris betegek ellátása az alapellátásban. Dr. Balogh Sándor
Kardiovaszkuláris betegek ellátása az alapellátásban Dr. Balogh Sándor A betegségfőcsoportokra jutó halálozás alakulása Magyarországon KSH 2004 Általános prevenciós útmutató az összes átlagos kockázatú
RészletesebbenA krónikus veseelégtelenség kardio-metabolikus kockázata
A krónikus veseelégtelenség kardio-metabolikus kockázata Dr. Kiss István Fıv. Önk. Szent Imre Kórház, Belgyógyászati Mátrix Intézet, Nephrologia-Hypertonia Profil 1 2 SZÍV ÉS ÉRRENDSZERI KOCKÁZAT ÉS BETEGSÉG
RészletesebbenAntihypertensiv és lipidcsökkentő kezelés a stroke másodlagos prevenciójában
Antihypertensiv és lipidcsökkentő kezelés a stroke másodlagos prevenciójában Dr. Szapáry László PTE KK Neurológiai Klinika A stroke leghatékonyabb prevenciója a hypertonia felismerése és kezelése Rizikófaktorok
RészletesebbenNeurológiai betegségek epidemiológiája, a neurológiai diagnosztika alapelvei és speciális szempontjai I.
Neurológiai betegségek epidemiológiája, a neurológiai diagnosztika alapelvei és speciális szempontjai I. Dr. Komoly Sámuel tanszékvezetı egyetemi tanár PTE ÁOC Neurológiai Klinika Mi a neurológia? Szakterülete
RészletesebbenAz érbetegségek hátterében a legfontosabb patogenetikai
A CEREBROVASCULARIS KÓRÁLLAPOTOK ELSÔDLEGES MEGELÔZÉSE Az érbetegségek hátterében a legfontosabb patogenetikai tényezô az athero- és arteriosclerosis, ez diffúz jelenség, már az élet elsô évtizedében megjelenik.
RészletesebbenIII. Melléklet az alkalmazási előírás és a betegtájékoztató azonos módosításai
III. Melléklet az alkalmazási előírás és a betegtájékoztató azonos módosításai Megjegyzés: Ezek az alkalmazási előírásnak és a betegtájékoztatónak a bizottsági határozat idején érvényes módosításai. A
RészletesebbenHipertónia regiszter, mint lehetséges eredmény indikátorok forrása
Hipertónia regiszter, mint lehetséges eredmény indikátorok forrása Vincze Ferenc, Bárdos-Csenteri Orsolya, Kovács Nóra, Nagy Attila, Poráczkiné Pálinkás Anita, Szőllősi Gergő József, Vinczéné Sipos Valéria,
RészletesebbenA stroke secunder gyógyszeres prevenciója; evidenciák és dilemmák. Dr. Fehér Gergely PTE KK Neurológiai Klinika
A stroke secunder gyógyszeres prevenciója; evidenciák és dilemmák. Dr. Fehér Gergely PTE KK Neurológiai Klinika A stroke rizikófaktorai Megalapozott: hypertonia diabetes pitvarfibrillatio korábbi stroke
RészletesebbenPrimer stroke prevenció
Primer stroke prevenció Dr. Valikovics Attila Borsod - A. - Z. Megyei Kórház és Egyetemi Oktató Kórház Neurológia - Toxikológia - Stroke Osztály 2012. november 23. Stroke - epidemiológia Harmadik leggyakoribb
RészletesebbenHYPERTONIAS BETEGEK ELLÁTÁSÁNAK MINŐSÉGE
HYPERTONIAS BETEGEK ELLÁTÁSÁNAK MINŐSÉGE Dr. Páll Dénes Debreceni Egyetem OEC I. sz. Belgyógyászati Klinika Debrecen, 2012. május 31. HYPERTONIAS BETEGEK ELLÁTÁSÁNAK MINŐSÉGE 1. Jelentőség 2. Komplex megközelítés
RészletesebbenA neurológia helye az orvosi disciplinák között. A fontosabb neurológiai betegségek epidemiológiája
A neurológia helye az orvosi disciplinák között. A fontosabb neurológiai betegségek epidemiológiája Dr. Komoly Sámuel tanszékvezetı egyetemi tanár PTE ÁOC Neurológiai Klinika Mi a neurológia? Szakterülete
RészletesebbenAcut stroke ellátás a következő 5 év feladatai. Bereczki Dániel SE Neurológiai Klinika BUDAPEST
Acut stroke ellátás a következő 5 év feladatai Bereczki Dániel SE Neurológiai Klinika BUDAPEST A 60 ÉV ALATTIAK ARÁNYA 27%!! Százezer lakosra egy év alatt jutó halálestek száma Fél óránként Másfél óránként
RészletesebbenFatalis szív- és érrendszeri események elõfordulásának kockázata 10 éven belül
2005; 9 (S6):185 252. A HYPERTONIABETEGSÉG KEZELÉSÉNEK SZAKMAI IRÁNYELVEI 195 Fatalis szív- és érrendszeri események elõfordulásának kockázata 10 éven belül Nõ Kor Férfi Nem dohányzó Dohányzó Nem dohányzó
RészletesebbenA stroke másodlagos megelızésének finanszírozási protokollja
A stroke másodlagos megelızésének finanszírozási protokollja Országos Egészségbiztosítási Pénztár Elemzési, Orvosszakértıi és Szakmai Ellenırzési Fıosztály Budapest, 2011. április 30. Azonosítószám: 38/2011
RészletesebbenA myocardium infarktus különböző klinikai formáinak összehasonlítása
A myocardium infarktus különböző klinikai formáinak összehasonlítása Infarktus Regiszter adatok Dr. Ofner Péter Cél: A STEMI és NSTEMI diagnózissal kezelt betegek demográfiai adatainak, a társbetegségeknek
RészletesebbenStroke epidemiológi. giája, a. Prof. Dr. Komoly SámuelS PTE OEC Klinikai Idegtudományi Központ K Neurológiai Klinika
Stroke epidemiológi giája, a stroke ellátás s alapelvei I. Prof. Dr. Komoly SámuelS PTE OEC Klinikai Idegtudományi Központ K Neurológiai Klinika Mi a stroke? akutan fellépı (fokális) neurológiai tünetegyüttes,
RészletesebbenStroke. Amit tudni akarsz a vérzésről.. Bereczki D 1, AjtayA 1, Sisak D 1, OberfrankF 2
Amit tudni akarsz a vérzésről.. Stroke Bereczki D 1, AjtayA 1, Sisak D 1, OberfrankF 2 Semmelweis Egyetem, Neurológiai Klinika 1 MTA Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet 2 BUDAPEST HÁTTÉR A stroke mortalitása
RészletesebbenA stroke másodlagos megelőzésének finanszírozási protokollja
A stroke másodlagos megelőzésének finanszírozási protokollja Országos Egészségbiztosítási Pénztár Elemzési, Orvosszakértői és Szakmai Ellenőrzési Főosztály Budapest, 2011. augusztus 11. Azonosítószám:
RészletesebbenA perifériás érbetegség kardiovaszkuláris kockázatértékének megismertetése és szűrési feltételeinek megteremtése az ÉRV programban
A perifériás érbetegség kardiovaszkuláris kockázatértékének megismertetése és szűrési feltételeinek megteremtése az ÉRV programban Farkas Katalin Szent Imre Kórház, Angiológia Profil Budapest 2010. november
RészletesebbenKEZELÉSI ALGORITMUS. CÉLVÉRNYOMÁS: < 140/90 Hgmm vagy < 130/80 Hgmm (diabetes) amlodipine 5-10 mg. perindopril 4-8 mg
KEZELÉSI ALGORITMUS CÉLVÉRNYOMÁS: < 140/90 Hgmm vagy < 130/80 Hgmm (diabetes) 19,257 hipertóniás beteg kezeletlen beteg RR>160/100 Hgmm kezelt beteg RR>140/90 Hgmm amlodipine 5-10 mg perindopril 4-8 mg
RészletesebbenDEBRECENI EGÉSZSÉGÜGYI MINŐSÉGÜGYI NAPOK (DEMIN XIII.) 2013. május 30.
DEBRECENI EGÉSZSÉGÜGYI MINŐSÉGÜGYI NAPOK (DEMIN XIII.) 2013. május 30. Miért kell kiemelt figyelemmel kezelni a stroke ellátást? Európában évente 1.2 millió stroke 300,000 halott 300,000 rokkant 15 millió
RészletesebbenAgyi keringészavar időskorban. Bereczki Dániel SE Neurológiai Klinika BUDAPEST
Agyi keringészavar időskorban Bereczki Dániel SE Neurológiai Klinika BUDAPEST Az agy vérellátása 50 ml/100 g/min vérátáramlás 2 a. cartotis interna 2 a. vertebralis Jobb ACA Bal ACA MCA MCA Bal PCA Jobb
RészletesebbenIII. melléklet. Az alkalmazási előírás és a betegtájékoztató érintett szakaszainak ezen módosításai a referral eljárás eredményeként jöttek létre.
III. melléklet Az alkalmazási előírás és a betegtájékoztató érintett szakaszainak módosításai Megjegyzés: Az alkalmazási előírás és a betegtájékoztató érintett szakaszainak ezen módosításai a referral
RészletesebbenA stroke elsıdleges megelızésének finanszírozási protokollja
A stroke elsıdleges megelızésének finanszírozási protokollja Országos Egészségbiztosítási Pénztár Elemzési, Orvosszakértıi és Szakmai Ellenırzési Fıosztály Budapest, 2011. április 30. Azonosítószám: 37/2011
RészletesebbenA KARDIOVASZKULÁRIS BETEGSÉGEK PREVENCIÓJA: SZÛRÉS ÉS INTERVENCIÓ CARDIONET PROGRAM
törd. A/5 konsz. 7/17/05 14:03 Page 1 ORSZÁGOS ALAPELLÁTÁSI INTÉZET OALI KIADVÁNYSOROZAT A KARDIOVASZKULÁRIS BETEGSÉGEK PREVENCIÓJA: SZÛRÉS ÉS INTERVENCIÓ CARDIONET PROGRAM FELELÔS SZERKESZTÔ: DR. BALOGH
RészletesebbenVASÚTI MUNKAKÖRÖKET BETÖLTİK KIZÁRÓ-KORLÁTOZÓ BETEGSÉGEI (DIABETES MELLITUS - CUKORBETEGSÉG) dr. Kopjár Gábor Foglalkozás-egészségügyi igazgató
VASÚTI MUNKAKÖRÖKET BETÖLTİK KIZÁRÓ-KORLÁTOZÓ BETEGSÉGEI (DIABETES MELLITUS - CUKORBETEGSÉG) 1 dr. Kopjár Gábor Foglalkozás-egészségügyi igazgató 2007/59/EK IRÁNYELV Az alkalmazást megelızı vizsgálat minimális
RészletesebbenGyógyszeres kezelés a szekunder cardiovascularis prevencióban
Tényeken Alapuló Orvoslás (TAO) Gyógyszeres kezelés a szekunder cardiovascularis prevencióban DR. CZURIGA ISTVÁN Számos klinikai tanulmány egyértelmûen igazolta a rizikófaktor-intervenciók, valamint bizonyos
RészletesebbenCardiovascularis prevenció
Cardiovascularis prevenció Elvárások és lehetőségek az alapellátásban Dr. Tímár Éva Semmelweis Egyetem Budapest Családorvosi Tanszék Epidemiológia fejlődés első stációja látható: a dögvészt, a háborút,
RészletesebbenV. Magyar Kardiovaszkuláris Konszenzus Konferencia ajánlásainak tanulságai, jelenlegi helyzet
V. Magyar Kardiovaszkuláris Konszenzus Konferencia ajánlásainak tanulságai, jelenlegi helyzet Prof. Dr Paragh György DEOEC I.sz. Belklinika Ajánlások osztályozása Ajánlások osztályozá sa I Definíció Bizonyíték
RészletesebbenCukorbetegek hypertoniájának korszerű kezelése. Dr. Balogh Sándor OALI Főigazgató főorvos Budapest
Cukorbetegek hypertoniájának korszerű kezelése Dr. Balogh Sándor OALI Főigazgató főorvos Budapest Hypertonia diabetesben 1-es típusú diabetes 2-es típusú diabetes Nephropathia diabetica albuminuria (intermittáló
RészletesebbenKardiológiai betegek perioperatív kivizsgálása és előkészítése Prof. Fülesdi Béla, Dr. Páll Dénes, Dr. Molnár Csilla (Debrecen)
Kardiológiai betegek perioperatív kivizsgálása és előkészítése Prof. Fülesdi Béla, Dr. Páll Dénes, Dr. Molnár Csilla (Debrecen) A kardiovaszkuláris rizikófaktorral és/vagy manifeszt kardiológiai betegséggel
RészletesebbenSIMVASTATIN HATÁSA METABOLIKUS SZINDRÓMÁBAN ÉS 2 TÍPUSÚ DIABETES MELLITUSBAN SZENVEDÔ BETEGEK LIPIDPROFILJÁRA
Törd. KékesBaloghCsás 10/11/05 19:58 Page 191 medicus universalis XXXVIII/4 5. 2005. *IMS EGÉSZSÉGCENTRUM, BUDAPEST, **ORSZÁGOS ALAPELLÁTÁSI INTÉZET, ***ORSZÁGOS GYÓGYÁSZATI KÖZPONT, BELGYÓGYÁSZAT SIMVASTATIN
RészletesebbenA stroke ellátás helyzete Magyarországon
A stroke ellátás helyzete Magyarországon Bereczki Dániel SE Neurológiai Klinika Magyar Stroke Társaság Agyi érbetegségek kórházi kezeléseinek esetszáma és a kezelt személyek száma 160 000 140 000 120
RészletesebbenMásodlagos stroke prevenció
Prof. Dr. Csiba László Másodlagos prevenció Az elsõ -ot követõ korai idõszakban az újabb valószínûsége igen nagy. Három hónapon belül minden tizedik betegnek újabb -ja lesz. A -ot túlélõk kb. 9%-a újabb
RészletesebbenÚJDONSÁGOK AZ V. MAGYAR KARDIOVASZKULÁRIS KONSZENZUS KONFERENCIÁN Dr.Pados Gyula (Budapest)
ÚJDONSÁGOK AZ V. MAGYAR KARDIOVASZKULÁRIS KONSZENZUS KONFERENCIÁN Dr.Pados Gyula (Budapest) 2011. november 25-én rendeztük az V. Magyar Kardiovaszkuláris konszenzus konferenciát (1) Budapesten. Szervezeti
RészletesebbenTransztelefónikus EKG-alapú triage prognosztikus értéke a sürgősségi STEMI ellátásban. Édes István Kardiológiai Intézet Debrecen
Transztelefónikus EKG-alapú triage prognosztikus értéke a sürgősségi STEMI ellátásban Édes István Kardiológiai Intézet Debrecen ESC STEMI ajánlás Hová helyezzük a TTEKG vizsgálatot? TTEKG időhatárok 24
RészletesebbenA neurológia helye az orvosi disciplínák között A fontosabb neurológiai betegségek epidemiológiája, neurológiában fontos vizsgáló-
A neurológia helye az orvosi disciplínák között A fontosabb neurológiai betegségek epidemiológiája, neurológiában fontos vizsgáló- módszerek (első rész) Dr. Komoly Sámuel MTA doktora tanszékvezető egyetemi
RészletesebbenA stroke elsődleges megelőzésének finanszírozási protokollja
A stroke elsődleges megelőzésének finanszírozási protokollja Országos Egészségbiztosítási Pénztár Elemzési, Orvosszakértői és Szakmai Ellenőrzési Főosztály Budapest, 2011. augusztus 11. Azonosítószám:
RészletesebbenA nephrológia aktuális kérdései, komplex vesevédelem
A nephrológia aktuális kérdései, komplex vesevédelem Nagy Judit Rheumatológia és rehabilitáció határterületei Harkány,. Vázlat - CKD (krónikus vesebetegségek) mint népegészségügyi probléma - CKD egységesített
RészletesebbenA metabolikus szindróma genetikai háttere. Kappelmayer János, Balogh István (www.kbmpi.hu)
A metabolikus szindróma genetikai háttere Kappelmayer János, Balogh István (www.kbmpi.hu) Definíció WHO, 1999 EGIR, 1999 ATP III, 2001 Ha három vagy több komponens jelen van a betegben: Vérnyomás: > 135/85
RészletesebbenT S O S. Oláh László Debreceni Egyetem Neurológiai Klinika
T S O S I Oláh László Debreceni Egyetem Neurológiai Klinika A Miért kell beszélni a TIA-ról? Mert TIA után 90 napon belül a betegek 10-20%-a ischaemiás stroke-ot szenved. Mert a stroke betegek 25%-ban
RészletesebbenA szív- és érrendszeri megbetegedések
A szív- és érrendszeri megbetegedések A szív- és érrendszeri betegségek mind a megbetegedések számát, mind a halálozást tekintve vezető helyet foglalnak el a fejlett ipari országokbanköztük hazánkban is.
RészletesebbenDiabetes mellitus és CV kockázat. szívbemarkoló tények és tévhitek. Tomcsányi János Budai Irgalmasrendi Kórház Kardiológia
Diabetes mellitus és CV kockázat szívbemarkoló tények és tévhitek Tomcsányi János Budai Irgalmasrendi Kórház Kardiológia Miért vagyok itt? 1,2 Antidiabetikus kezelés DM kezelése 1. 2. A diabetologus nem
RészletesebbenBELGYÓGYÁSZAT. A koleszterin metabolismus dualis gátlása
BELGYÓGYÁSZAT A koleszterin metabolismus dualis gátlása Írta: DR. KÁLI ANDRÁS A cardiovascularis betegségek világszerte egyre növekvı szerepet játszanak a morbiditási és mortalitási statisztikákban. 1990
RészletesebbenA kardiovaszkuláris ris betegségek. gek nak és s rehabilitáci aktualitásai. Prof. Dr. Czuriga István Ph.D. Debrecen
A kardiovaszkuláris ris betegségek gek prevenciójának nak és s rehabilitáci ciójának aktualitásai Prof. Dr. Czuriga István Ph.D. Debrecen DEBRECENI EGÉSZSÉGÜGYI MINŐSÉGÜGYI NAPOK 2013. május 29-31. Kardiovaszkuláris
RészletesebbenSzív és Érrendszeri Nemzeti Program A MÁESZ Program szerepe a népegészségügyben
MAGYARORSZÁG ÁTFOGÓ EGÉSZSÉGVÉDELMI SZŰRŐPROGRAMJA 2010-2020 IV. Népegészségügyi Konferencia, 2013. február 27., Aesculap Akadémia, Budapest Szív és Érrendszeri Nemzeti Program A MÁESZ Program szerepe
RészletesebbenKardiovaszkuláris betegségek prevenciójának és rehabilitációjának aktuális kérdései Prof. Czuriga István
Kardiovaszkuláris betegségek prevenciójának és rehabilitációjának aktuális kérdései Prof. Czuriga István (Egészségügyi Járóbeteg Központ, Debrecen, Debreceni Egyetem, Kardiológiai Intézet) A kardiovaszkuláris
RészletesebbenA 0 64 éves férfiak és nők cerebrovascularis betegségek okozta halálozásának relatív kockázata Magyarországon az EU 15
A hipertónia, mint kiemelt kardiovaszkuláris rizikófaktor befolyásoló tényezőinek és ellátásának vizsgálata az alapellátásban Dr. Sándor János, Szabó Edit, Vincze Ferenc Debreceni Egyetem OEC Megelőző
RészletesebbenA pioglitazon + metformin kombináció - Competact 15 mg/850 mg tbl.- helye és szerepe a 2-es típusú cukorbetegség kezelésében
A pioglitazon + metformin kombináció - Competact 15 mg/850 mg tbl.- helye és szerepe a 2-es típusú cukorbetegség kezelésében Gyimesi András dr. Kelet-magyarországi Diabetes Hétvége Szeged, 2009 október
RészletesebbenVI. Népegészségügyi Konferencia, Megnyitó 2015.
VI. Népegészségügyi Konferencia, Megnyitó 2015. Jubileumi V. Sikeresen Teljesült Évad / 2010-2011 - 2012-2013 - 2014 / 2010-2011-2012-2013-2014. évi eredmények, összefüggések bemutatása II. Dr. habil Barna
RészletesebbenNeurológiai szakápolástan 2007-2008/I. szemeszter
Neurológiai szakápolástan 2007-2008/I. szemeszter Stroke-betegek ápolása Papp László Tartalom Emlékeztetı: a stroke klinikumi alapjai A stroke prevenciója A stroke típusai, ápolási feladatok az egyes típusok
RészletesebbenStroke prevenció: a carotis stent behelyezés szerepe és az antithrombotikus kezelés gyakorlata. PhD értekezés tézisei.
Stroke prevenció: a carotis stent behelyezés szerepe és az antithrombotikus kezelés gyakorlata PhD értekezés tézisei Sztriha László Szegedi Tudományegyetem Neurológiai Klinika Szeged 2008 2 Bevezetés A
RészletesebbenA SZÍV ÉS ÉRRENDSZERI NEMZETI PROGRAM tevékenysége és eredményei 2006-2010 között
A SZÍV ÉS ÉRRENDSZERI NEMZETI PROGRAM tevékenysége és eredményei 2006-2010 között Prof. Dr. Kiss István Magyar Orvostársaságok és Egyesületek Szövetsége SZÉNP Programtanácsának elnöke 1 SZÍV ÉS ÉRRENDSZERI
RészletesebbenA kardiovaszkuláris ris betegségek. gek nak és s rehabilitáci aktualitásai. Prof. Dr. Czuriga István Ph.D.
A kardiovaszkuláris ris betegségek gek prevenciójának nak és s rehabilitáci ciójának aktualitásai Prof. Dr. Czuriga István Ph.D. Egészségügyi Járóbeteg Központ, Debrecen DE OEC, Kardiológiai Intézet Pécsi
RészletesebbenPrevenció és rehabilitáció egységes szemléletének szükségessége
Prevenció és rehabilitáció egységes szemléletének szükségessége Prof. Dr. Tóth Kálmán, Prof. Dr. Czuriga István, Dr. Szabados Eszter PTE KK I.sz. Belgyógyászati Klinika WHO definíció Egészség: a teljes
RészletesebbenA koszorúérbetegség szekunder prevenciója
A koszorúérbetegség szekunder prevenciója Az LDL-koleszterin-szint csökkentése, az atherosclerosis regressziója Bárczi György, Merkely Béla A szerzôk cikkükben összefoglalják az ischaemiás szívbetegségben
RészletesebbenKardiovaszkuláris Prevenciós és Rehabilitációs Kurzus. Szerda, 16-17:30 Tantárgyfelelős: Dr. Szabados Eszter
Kardiovaszkuláris Prevenciós és Rehabilitációs Kurzus Szerda, 16-17:30 Tantárgyfelelős: Dr. Szabados Eszter Kardiovaszkuláris betegségek epidemiológiája, prevenciós alapfogalmak, a globális CV rizikó Dr.
RészletesebbenESETISMERTETÉS KÓRTÖRTÉNET STATUSZ. 1. Az anamnézisfelvétel során mely információ hiányzik Önnek a leginkább? Önnek a leginkább?
Esettanulmányok 4 STROKE KÓRTÖRTÉNET ESETISMERTETÉS Előző betegségek A most 64 éves férfi anamnézisében 18 éve ismert magasvérnyomás-betegség és 3 éve ismert 2-es típusú cukorbetegség szerepel. Mióta kiderült
RészletesebbenEredmények és lehetőségek a háziorvosi kardiovaszkuláris prevencióban. Dr. Papp Renáta (Országos Alapellátási Intézet)
Eredmények és lehetőségek a háziorvosi kardiovaszkuláris prevencióban. Dr. Papp Renáta (Országos Alapellátási Intézet) Háttér Hazánkban a születéskor várható élettartam bár 6,05 évvel (férfiak), illetve
RészletesebbenA Szív és Érrendszeri Nemzeti Program jövőképe Érrendszeri Központ szervezésével és működtetésével szerzett tapasztalatok Szabolcs-Szatmár-Bereg
A Szív és Érrendszeri Nemzeti Program jövőképe Érrendszeri Központ szervezésével és működtetésével szerzett tapasztalatok Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében Dr. Szegedi János A Vascularis Centrum megvalósításának
RészletesebbenStroke Ne késlekedj kampány 2010. Stroke: szomorú tények. Sajtófigyelés
Stroke Ne késlekedj kampány 2010 Stroke: szomorú tények Sajtófigyelés Stroke: szomorú tények http://www.168ora.hu/tudas/stroke-szomoru-tenyek-53262.html 2010. április 1. 20:52 Hazánkban évente 42 ezren
RészletesebbenA perifériás érbetegség a prevenció aspektusából
Tényeken Alapuló Orvoslás (TAO) A perifériás érbetegség a prevenció aspektusából DR. VÉRTES ANDRÁS A CAPRIE vizsgálat (1) epidemiológiai adatai megerõsítették, hogy a coronariabetegek több mint felében
RészletesebbenStroke megel zése, kezelés
Stroke megel zése, kezelés Csiba László Debrecen, Neurológiai Klinika 1 Az el adás vázlata Stroke fontossága Rizikóbecslés Els dleges vascularis megel zés Az akut stroke A másodlagos prevenció? A jöv
RészletesebbenNagy Viktor dr., az előadással kapcsolatos összeférhetetlenség. Gyógyszergyári igazgatósági/szakértői/tanácsadói tagság: -
Kardiológiai Szintentartó Tanfolyam Nagy Viktor dr., az előadással kapcsolatos összeférhetetlenség közzététele, 1 év. Nagy Viktor Semmelweis Egyetem, ÁOK, II. Belgyógyászati Klinika Hypertonia kezelése,
RészletesebbenKötelező Szintentartó Neurológiai Továbbképzés PTE ÁOK Neurológiai Klinika Pécs, 2013. november 25.
Kötelező Szintentartó Neurológiai Továbbképzés PTE ÁOK Neurológiai Klinika Pécs, 2013. november 25. Harcos Péter Szt. Imre Egyetemi és Oktató Kórház Budapest Paradigma: egy adott időszakban az adott tudomány
RészletesebbenThrombolytikus kezelés ajánlásai alsó és felső végtagi mélyvénás thrombozisban
Thrombolytikus kezelés ajánlásai alsó és felső végtagi mélyvénás thrombozisban Prof. Dr. Soltész Pál Debreceni Egyetem Belgyógyászati Intézet Angiológiai Tanszék Szombathely, 2017. Június 16. Milyen
RészletesebbenStroke betegek (interdisciplinaris) gondozása. Dr. Horváth Sándor Pest megyei Flór Ferenc Kórház 2013. november 25.
Stroke betegek (interdisciplinaris) gondozása Dr. Horváth Sándor Pest megyei Flór Ferenc Kórház 2013. november 25. A stroke utáni állapot krónikus betegségként kezelendő, ami multifaktoriális és többszintű
RészletesebbenAz egészség fogalma, az egészségi állapotot meghatározó tényezık. A holisztikus egészségszemlélet dimenziói és ezek jellemzıi. /II.
Az egészség fogalma, az egészségi állapotot meghatározó tényezık. A holisztikus egészségszemlélet dimenziói és ezek jellemzıi. /II. Tétel/ Ihász Ferenc PhD. Nyugat-magyarországi Egyetem Apáczai Csere János
RészletesebbenA 2-es típusú diabetes háziorvosi ellátására vonatkozó minőségi indikátorok gyakorlati értéke
A 2-es típusú diabetes háziorvosi ellátására vonatkozó minőségi indikátorok gyakorlati értéke dr. Nagy Attila, Csenteri Orsolya, Szabó Edit, Ungvári Tímea, dr. Sándor János DE OEC Népegészségügyi Kar DEBRECENI
RészletesebbenNOAC-kezelés pitvarfibrillációban. Thrombolysis, thrombectomia és kombinációja. Az ischaemiás kórképek szekunder prevenciója. A TIA új, szöveti alapú
NOAC-kezelés pitvarfibrillációban. Thrombolysis, thrombectomia és kombinációja. Az ischaemiás kórképek szekunder prevenciója. A TIA új, szöveti alapú meghatározása. (Megj.: a felsorolt esetekben meghatározó
RészletesebbenTegyél többet az egészségedért!
Tegyél többet az egészségedért! Az emelkedett testsúly-és testzsír arány veszélyei, a magas vérnyomás, emelkedett VC és koleszterin szint következményei A magas vérnyomás Epidemiológiai adatok A hypertonia:
RészletesebbenA thrombocyta gátló kezelt beteg elektív és sürgős perioperatív ellátása Dr.Mühl Diana
A thrombocyta gátló kezelt beteg elektív és sürgős perioperatív ellátása Dr.Mühl Diana PTE, AITI Ajánlások Az EÜM Szakmai Irányelve: A thromboembolia kockázatának csökkentése és kezelése. Magyar Thrombosis
RészletesebbenOTKA Zárójelentés. I. Ösztrogén receptor α génpolimorfizmusok vizsgálata ischaemiás stroke-ban
OTKA Zárójelentés A téma megnevezése: Az ösztrogén receptor gén polimorfizmus és a lipoproteinek, valamint egyes alvadási tényezők kapcsolata. Az ösztrogén receptor gén polimorfizmus szerepe a cardiovascularis
RészletesebbenJárai Zoltán. Hypertonia kezelése metabolikus syndromában. Általános Kardiológiai Profil Szent Imre Egyetemi Oktatókórház, Budapest
Járai Zoltán Hypertonia kezelése metabolikus syndromában Általános Kardiológiai Profil Szent Imre Egyetemi Oktatókórház, Budapest Jones et al. NEJM, 2012;366:25 Első 10 halálok: 1900 vs. 2010 Jones et
RészletesebbenMiért a Lisonorm? Dr. Vértes András
Miért a Lisonorm? Dr. Vértes András A hypertonia egy komplex, több szervrendszert érintõ rendellenesség, melyben számos egymással összefüggõ tényezõ játszik szerepet a magas vérnyomás kialakulásában. Az
RészletesebbenIV. Népegészségügyi Konferencia, Megnyitó A év szűrővizsgálatainak eredményei. Dr. Barna István
IV. Népegészségügyi Konferencia, Megnyitó 2013. A 2012. év szűrővizsgálatainak eredményei Dr. Barna István A részvevők nemek szerinti megoszlása (n=19865) 11755 nő 8110 férfi 41% Férfi Nő 59% A felnőtt
RészletesebbenÁtalakul a társadalom, t. módosulnak nyezők. Bakai Judit. Soproni Rehabilitációs Gyógyintézet
Átalakul a társadalom, t módosulnak m a kockázati tényezt nyezők Bakai Judit Soproni Rehabilitációs Gyógyintézet dr. Bucsányi Gyula Az elkényeztetett nyeztetett, agyonevett, önfegyelem nélkülili nép rövidéletű.
RészletesebbenAz Egészségügyi Minisztérium szakmai protokollja A hyperlipoproteinaemiák kezelése
Az Egészségügyi Minisztérium szakmai protokollja A hyperlipoproteinaemiák kezelése Készítette: A Belgyógyászati Szakmai Kollégium és a Magyar Atherosclerosis Társaság I. Alapvető megfontolások Bevezetés
RészletesebbenA Willisi-kör hiányzó szegmenseinek szerepe a
A Willisi-kör hiányzó szegmenseinek szerepe a carotis rekonstrukció után közvetlenül jelentkező neurológiai események gyakoriságában Banga Péter Varga Andrea Csobay-Novák Csaba Kolossváry Márton Szántó
RészletesebbenPseudo-Foster. Foster-Kennedy szindróma. fiatal nő n. Pelle Zsuzsanna
Pseudo-Foster Foster-Kennedy szindróma fiatal nő n esetében Kárpáti Mónika M Pelle Zsuzsanna 2013. 06. 22. Siófok Ocularis stroke Gyűjt jtőfogalom: a látó,- l és szemmozgatórendszer keringési zavarait-,
RészletesebbenA IV. MAGYAR KARDIOVASZKULÁRIS KONSZENZUS KONFERENCIA AJÁNLÁSA 2009
KARDIOLÓGIA A IV. MAGYAR KARDIOVASZKULÁRIS KONSZENZUS KONFERENCIA AJÁNLÁSA 2009 A IV. Magyar Kardiovaszkuláris Konszenzus Konferenciát a MOTESZ Interdiszciplináris Fóruma keretében 2009. november 6-án
RészletesebbenKrónikus vesebetegségek (CKD) szisztémás betegségekben, pl. hypertóniában (amit a gyógyszerészeknek is ismerni kell; betegtanácsadási feladataik)
Krónikus vesebetegségek (CKD) szisztémás betegségekben, pl. hypertóniában (amit a gyógyszerészeknek is ismerni kell; betegtanácsadási feladataik) Dr. Nagy Judit Vázlat - CKD mint népegészségügyi probléma
RészletesebbenA krónikus szívelégtelenség korszerű kezelése. Nyolczas Noémi MH Egészségügyi Központ Kardiológiai Osztály
A krónikus szívelégtelenség korszerű kezelése Nyolczas Noémi MH Egészségügyi Központ Kardiológiai Osztály A krónikus szívelégtelenség típusai A szívelégtelenség típusai Systolic Heart Failure (HFREF) Diastolic
RészletesebbenFolyamat-optimalizálás az egészségügyben
Folyamat-optimalizálás az egészségügyben Dr. Kósa István egyetemi docens Pannon Egyetem, Egészségügyi Informatikai Kutató- Fejlesztő Központ, Veszprém Innovációs Konferencia, Veszprém 2011. Március 30.
RészletesebbenAlvásvizsgálatok jelentısége stroke-ban
Alvásvizsgálatok jelentısége stroke-ban Faludi Béla Alvásdiagnosztikai és Terápiás Laboratórium Neurológiai Klinika PTE ÁOK OEC, Pécs Kardio- és cerebrovaszkuláris események fellépésének napszaki ingadozása
RészletesebbenVezető betegségek Magyarországon. Szív-érrendszeri betegségek és magasvérnyomás Civilizációs ártalmak?
Vezető betegségek Magyarországon Szív-érrendszeri betegségek és magasvérnyomás Civilizációs ártalmak? Megválaszolandó Kérdések Melyek azok a betegségek amelyek a ranglistát vezetik? Mennyire vagyunk felelősek
RészletesebbenDr. Balogh Sándor PhD.
Szekunder prevenció: Hipertónia Dr. Balogh Sándor PhD. A betegségfőcsoportokra jutó halálozás alakulása Magyarországon KSH 2004 Oki összefüggés a 10 leggyakoribb kockázati tényező és betegség között a
RészletesebbenMagyar Angiológiai és Érsebészeti Társaság évi Kongresszusa AZ ALSÓVÉGTAGI PERIFÉRIÁS VERŐÉRBETEGSÉG ELŐFORDULÁSA HEVENY MYOCARDIALIS INFARCTUSS
Magyar Angiológiai és Érsebészeti Társaság 2017. évi Kongresszusa AZ ALSÓVÉGTAGI PERIFÉRIÁS VERŐÉRBETEGSÉG ELŐFORDULÁSA HEVENY MYOCARDIALIS INFARCTUSSAL KÓRHÁZUNKBAN KEZELT BETEGEKBEN: A NEMZETI INFARKTUS
RészletesebbenA cerebrovaszkuláris betegségek diagnosztikája és kezelése
A cerebrovaszkuláris betegségek diagnosztikája és kezelése Finanszírozási protokoll háttéranyaga Országos Egészségbiztosítási Pénztár Elemzési, Orvosszakértıi és Szakmai Ellenırzési Fıosztály Budapest,
RészletesebbenV Á L A S Z. 1. A szív és érrendszeri betegségek és az összhalálozás 30%-a, évente 17 millió ember. Ez milyen populációra vonatkozik?
V Á L A S Z Prof. Dr. Túri Sándor egyetemi tanárnak, az MTA Doktorának A serdülőkori hypertonia jellegzetességei Magyarországon, különös tekintettel a célszerv-károsodásokra című MTA doktori értekezés
RészletesebbenNemzeti Szívinfarctus Regiszter. A kardiológiai ellátás minőségbiztosításának eszköze.
Nemzeti Szívinfarctus Regiszter. A kardiológiai ellátás minőségbiztosításának eszköze. Prof.Dr. Jánosi András Gottsegen György Országos Kardiológiai Intézet, Nemzeti Szívinfarktus Regiszter Budapest; Multicentrikus
RészletesebbenTÁMOP-6.1.2/LHH/11-B-2012-0002 A MAGAS VÉRNYOMÁS ÉS RIZIKÓFAKTORAI
TÁMOP-6.1.2/LHH/11-B-2012-0002 A MAGAS VÉRNYOMÁS ÉS RIZIKÓFAKTORAI Az erekben keringő vér nyomást fejt ki az erek falára: ez a vérnyomás. Szabályozásában részt vesz a szív, az erek, az agy, a vesék és
RészletesebbenA PERIFÉRIÁS ARTÉRIÁK BETEGSÉGEI KOMPLEX TERÁPIÁS LEHETŐSÉGEK
A PERIFÉRIÁS ARTÉRIÁK BETEGSÉGEI KOMPLEX TERÁPIÁS LEHETŐSÉGEK Dr. Szomják Edit DEOEC Belgyógyászati Intézet, III. sz. Belgyógyászati Klinika 2010. december 16. Történeti áttekintés I. kezdetek: 300 éve
RészletesebbenA thromboembóliás betegségek prevenciója és népegészségügyi jelentısége
A thromboembóliás betegségek prevenciója és népegészségügyi jelentısége Prof. Dr. Domján Gyula Semmelweis Egyetem Egészségtudományi Kar Népegészségtani Intézet Bevezetı gondolatok A VTE Magyarországon
RészletesebbenEz az alkalmazási előírás és a betegtájékoztató az előterjesztési eljárás eredménye alapján jött létre.
II. melléklet Az alkalmazási előírás és a betegtájékoztató módosítása az Európai Gyógyszerügynökség előterjesztésére Ez az alkalmazási előírás és a betegtájékoztató az előterjesztési eljárás eredménye
RészletesebbenSADHART: szomorú szív szomorú lélek? Bánki M. Csaba
SADHART: szomorú szív szomorú lélek? Bánki M. Csaba A depresszió lényeges kardiovaszkuláris rizikótényező Eddig 13 kontrollált vizsgálat közel 40 000 betegben (4 37 éven át gyűjtött adatokkal) igazolja,
Részletesebben