A kardiovaszkuláris ris betegségek. gek nak és s rehabilitáci aktualitásai. Prof. Dr. Czuriga István Ph.D.

Átírás

1 A kardiovaszkuláris ris betegségek gek prevenciójának nak és s rehabilitáci ciójának aktualitásai Prof. Dr. Czuriga István Ph.D. Egészségügyi Járóbeteg Központ, Debrecen DE OEC, Kardiológiai Intézet Pécsi Tudományegyetem, Klinikai Központ

2 Kardiovaszkuláris ris betegségek gek (KVB) Ischaemiás s szívbetegs vbetegség Stroke Periféri riás s obstruktív érbetegség

3 Kardiovaszkuláris ris betegség = atherosclerotikus (atherothrombotikus) érbetegség Cerebrovaszkuláris betegség TIA, Ischaemiás stroke Koszorúér betegség Stabil angina, Instabil angina, STEMI, NSTEMI Perifériás érbetegeség Claudicatio intermittens, Nyugalmi fájdalom, Gangrena, Necrosis Adapted from: Drouet L. Cerebrovasc Dis 2002; 13 (suppl 1): 1 6.

4 Néhány epidemiológiai adat

5 A kardiovaszkuláris betegségek ma ugyanazt jelentik az orvostudomány számára, mint az előző évszázadok járványai az akkori medicinának: a fejlett országok népességének 50%-a hal meg szív-és érbetegségekben (Kertai Pál)

6 Világ adatok

7 Új j esetek/év v (Incidencia) 2,102,000 6,044,000 3,564, ,000 1,538,000 1,116,000 AHA 2002 Heart and Stroke Statistical Update

8 Prevalencia 1990 Tüdőgyulladás Hasmenéssel ssel járój bet. Újszülött betegségek gek Major depressio CVB Stroke Tuberculosis Fertőző betegségek gek Balesetek Veleszületett letett bet. Malaria Krónikus tüdőbet. t 2020 CVB Major depressio Balesetek Stroke Chronicus tüdőbet. t Tüdőgyulladás Tuberculosis Háború Hasmenéssel ssel járój bet. HIV Újszülött betegségek gek Erőszak WHO

9 Halálozás Millió Lower Income Higher Income WHO World Health Report 2003.

10 USA adatok

11 NCHS and NHLBI Mortalitás ( ) Years Deaths in Thousands

12 Mortalitási trend Deaths in Thousands Years Males Females Source: NCHS and NHLBI. 12

13 A prevalencia a következő 50 évben megduplázódik az USA-ban Number of Patients (Millions) ACC/AMA Guidelines 2001, NHLBI Chartbook 2000, Foot et al (JACC 2000)

14 A kardiovaszkuláris betegségek direkt és indirekt költségei USA (2007) Billions of Dollars Direkt költségek: - Kórházi kezelés - Orvosi vizitek - Gyógyszerek - Otthoni ellátás Indirekt költségek: -Rokkantság Coronary Heart Disease Stroke Hypertensive Disease Heart Failure NHLBI 2007

15 Európai adatok

16 Kardiovaszkuláris ris betegségek gek halálozása Európában ESC-Euro Heart Survey Mo. 0,6-0,7%/ 0,7%/év 40% MI 35% Stroke 25% Perif. ESC 2004

17 Halálozási trend Európában ESC 2004

18 A Szív-és érrendszeri betegségek okozta halálozások lakosra jutó száma Csehország -33% Százezrelék Magyarország EU 15 a) Az ENSz "európai népességé"-nek kormegoszlására standardizált halálozási arányok. b) Azon országok tartoznak ide, amelyek már májusa óta tagjai voltak az EU-nak: Ausztria, Belgium, Dánia, Finnország, Franciaország, Görögország, Hollandia, Irország, Luxemburg, Nagy Britannia, Németország, Olaszország, Portugália, Spanyolország, Svédország.

19 A Szív-és érrendszeri betegségek okozta halálozások lakosra jutó száma Csehország -33% Százezrelék Magyarország EU % a) Az ENSz "európai népességé"-nek kormegoszlására standardizált halálozási arányok. b) Azon országok tartoznak ide, amelyek már májusa óta tagjai voltak az EU-nak: Ausztria, Belgium, Dánia, Finnország, Franciaország, Görögország, Hollandia, Irország, Luxemburg, Nagy Britannia, Németország, Olaszország, Portugália, Spanyolország, Svédország.

20 Halálokok lokok nemek szerint Európában (<75 év) men women Maas A H et al. Eur Heart J 2011;32: WHO

21 EUROASPIRE nemek közötti k különbsk nbség g a rizikófaktorok megoszlásában (n= n=5558) % Ffi Nő Dohányzás Elhízás Hypertonia HLP Diabetes ISZB familiárisan From Wood, Policy Conference on CVD in Women, 2005

22 Hazai adatok

23 A haláloz lozások száma és s a haláloz lozási arány %o Halálozások száma ,0 14,5 14,0 13,5 13,0 12,5 12, Halálozási arány Halálozások száma Halálozási arány KSH

24 AMI haláloz lozása ( ) , ,0 Halálozások száma ,0 80,0 60,0 40,0 Halálozási arány , ,0 Halálozások száma Halálozási arány KSH

25 Koszorúé úér r intervenciók k száma az 1999 és s a 2006 közötti k időszakban Koronarográfiák száma PTCA-k száma STENT-ek száma Dr. Ofner Péter, a Gottsegen György Országos Kardiológiai Intézet által rendelkezésre bocsátott adatok.

26 A lipidszintcsökkentő kezelésben részesülő betegek számának alakulása 2000 és 2009 között 800, , , , , , , , , , , , , , , , , Q2000 2Q2000 3Q2000 4Q2000 1Q2001 2Q2001 3Q2001 4Q2001 1Q2002 2Q2002 3Q2002 4Q2002 1Q2003 2Q2003 3Q2003 4Q2003 1Q2004 2Q2004 3Q2004 4Q2004 1Q2005 2Q2005 3Q2005 4Q2005 1Q2006 2Q2006 3Q2006 4Q2006 1Q2007 2Q2007 3Q2007 4Q2007 1Q2008 2Q2008 3Q2008 4Q2008 1Q2009 Az adatok ay IMS adatbázisából származnak

27 A CVB halálozás területi megoszlása

28 Az okok

29 A kardiovaszkuláris ris betegségek gek főbb kockázati tényezt nyezői Magas vérnyomás Kor Megváltoztatható Nem befolyásolható Diabetes mellitus Kardiovaszkuláris betegségek Családi halmozódás Dohányzás Dyslipidaemia NCEP. Circulation 1994;89: Eur Heart J 1994;15: Wood D et al. Eur Heart J 1998;19:

30 A kardiovaszkuláris ris betegségek gek összefüggése a rizikófaktorok faktorokkalkal éves valószínűség (%) Hypertonia Hypertonia + hypercholesterinaemia Hypertonia + hypercholesterinaemia Hypertonia + hypercholesterinaemia + dohányzás + dohányzás+ diabetes + LVH Kannel, Eur Heart J 1992; 13 (Suppl G):34-42.

31 A rizikófaktorok csökkentésének hatása a kardiovaszkuláris mortalitásra (Framingham) Becsült csökkenés (%) Chol. 2% BP 2 Hgmm Dohányzás 20% Össz

32 INTERHEART Study 52 ország; 15,152 MI, 14,820 kontroll Kilenc kockázati tényező erősen befolyásolja az AMI-t gyakoriságát Yusuf et al. Lancet 2004; 364: 937.

33 INTERHEART Study Yusuf et al. Lancet 2004; 364: 937.

34 Az atherosclerosis kórfolyamatak Infarktus, stroke, halál Dialízis, transzplantáció, halál Rekurrens stroke, halál Reinfarktus, halál Stroke Szívizominfarktus TIA Angina pectoris Agyérbetegség Koszorúérbetegség Amputáció Veseelégtelenség Necrosis Proteinuria Cludicatio Nephropathia Perifériás érszűkület Atherosclerosis Endothel diszfunkció Rizikófaktorok halmozódása

35 Szív-és érrendszeri betegség : progresszív Normál Zsíros deg. Fibrosus Plakk betegség Az érelmeszesedés s folyamata Occlusiv Atheroscler. Plakk Plakk Ruptura/ Fissura & Thrombosis Instabil Angina AMI Hirtelen Halál Néma Terheléses panaszok Stroke Súlyos végtag ischemia

36 A kardiovaszkuláris prevenció szintjei Preventív v kezelés ASA ACE-i BB Statin Rehab. + Primer pr. + Kuratív v kezelés Hypertonia th. Hyperlipidaemia th. Dohányzás elhagyás Diabetes kontroll + Primordialis pr. + Életmód - Fizikai aktivitás - Egészséges étrend - Ideális testsúly - Dohányzás mellőzése Szekunder Prevenció Célcsop: CV betegek Célkit: az ismételt CV esemény kivédése Célcsoport: A major RF-el rendelkező egyének, akiknek még nincs CV betegségük v. diabetesük Célkitűzés: az első CV esemény kivédése Célcsoport: Egész populáció Primer Prevenció Célkitűzés: A rizikófaktorok kifejlődésének a megelőzése Egészség megőrzés (Primordialis prev.) European Journal of Cardiovascular Prevention and Rehabilitation 2007:4.Suppl.2

37 A kardiovaszkuláris ris prevenció célja (ESC, KSZK irányelvek) A koszorúé úérbetegség, g, az ischaemiás s agyérbetegs rbetegség és s a periferiás érbetegség miatti első vagy ismételt klinikai események incidenciájának a csökkentése. A A prevenciós s erőfesz feszítések sek középpontjk ppontjában a korai halál és s a maradandó károsodások sok megelőzésének kell állnia. llnia. European guidelines on cardiovascular disease prevention in clinical practice ESC-2007 Czuriga I, Kancz S, Karlócai K, Zámolyi K: KSZK irányelv 2008.

38 Kiknél l kell a prevenciót mindenképpen alkalmazni? A nagy kockázatú egyéneknél! ESC KSZK 2008

39 Mit jelent a fokozott rizikószint? A kardivaszk. haláloz lozás esélye 10 éven belül 5%

40 SCORE 1. Alacsony rizikójú populáció Eur. Heart J. SCORE project, 2003.

41 SCORE 2. Magas rizikójú populáció Eur. Heart J. SCORE project, 2003.

42 A kardiovaszkuláris rizikó kezelése a klinikai gyakorlatban

43 A kardiovaszkuláris ris prevenció lehetőségei ÉLETMÓD diéta dohányzás fiz. tréning GYÓGYSZERES KEZELÉS Rizikófaktorok kezelése (célérték!) vérzsírcsökkentés vérnyomáscsökkentés vércukorcsökkentés Preventív gyógyszerek (evidenciák!) Aszpirin Béta-blokkolók ACE-i/ARB Statinok

44 A rizikófaktorok csökkentésének hatása a kardiovaszkuláris ris rizikóra Mediterrán diéta Dohányzás elhagyása Fiz. tréning TS csökkentés 29% MI 13 % stroke % CAD % CAD % CAD C. Hennekens ESC Fung TT. et al. Circulation 2009.

45 A rizikófaktorok csökkentésének hatása a kardiovaszkuláris ris halálozásra Kb. 57,000 halál előzhető meg évente az USA-ban megfelelő prevenciós stratégia esetén Vérnyomás kontroll Vércukor kontroll Lipidcsökkentő kezelés Dohányzás elhagyása Emlőrák szűrés β-blockoló kezelés Prenatalis ellátás Cervixrák szűrés , ,300 National Committee for Quality Assurance. Washington, DC 2003.

46 Szekunder prevenciós gyógyszeres stratégia ( szekunder prevenciós koktél ) RRR 2-éves esemény ráta % Aspirin 25% 6.0% BB 25% 4.5% Statin 30% 3.0% ACEi 25% 2.3% Yusuf S

47 A kardiovaszkuláris prevenció Evidenciák és a valóság Szekunder Prevenció Primer Prevenció Jól-definiált cél-populc populáció Jól-definiált célkitc lkitűtések Erős s klinikai bizonyítékok Világosan megfogalmazott guideline-ok Hiányos gyakorlat Primordialis prevenció

48 A rizikófaktorok prevalenciája (%) Nagy rizikójú koszorúé úérbetegek szekunder prevenci ciója Dohányzás Obezitás EUROASPIRE I, II & III BP 140/90 TC 5mmol/l Diabetes (n=3180) (n=2975) 2006 (n=2392) European Society of Cardiology 2007

49 Kardiovaszkuláris rehabilitáció + prevenció = két összetartozó szubspecialitás Negyedévente megjelenő tudományos folyóirat. 1. évfolyam 1. szám 2008.november Szerkesztőbizottság: Dr. Alföldi Sándor, Dr. Czuriga István, Dr. Császár Albert

50 Kardiológiai rehabilitáció A nemzetközi és hazai helyzet

51 30,333 coronary artery disease patients

52

53

54

55

56 A kardiológiai rehabilitáció hazai helyzete 90 napon belül l a rehabilitáci ciós s osztályra felvett poszt-mi betegek aránya (2005) százalék X együtt férfi nő Belicza É. és s mtsai.

57 A CV. szekunder prevenció/ rehabilitáció jelenlegi hiányosságainak főbb okai Az akut ellátásban dolgozó szakemberek egy része nem gondol a prevenció/rehabilitáció szükségességére Nem küldi a betegeit a komplex rehabilitációs/szekunder prevenciós programokra Nem alkalmazza a guideline-okban megfogalmazott, bizonyítottan kedvező hatású szekunder prevenciós stratégiákat A szekunder prevenciós/rehabilitációs tevékenység nincs megfelelően ösztönözve és finanszírozva

58 A helyzet javítása érdekében: Összefoglalás Pontos kórházi távozási protokollt kell készíteni! Az akut szak ideális időpont a szekunder prevenciós stratégia megkezdésére! Erősíteni kell az együttműködést az akut ellátást végző fekvő- és a gondozást végző ambuláns egység, valamint a kardiológus és s a családorvos között! Ösztönözni kell a guideline-ok betartását (egészségpolitika, biztosítók, finanszírozás, orvostovábbképzés, betegoktatás)! Lehetővé kell tenni, hogy a jövőben minden koszorúér/poszt-mi beteg számára elérhetőnek legyenek a multidisciplináris intézeti és/vagy ambuláns preventív/rehabilitációs kardiológiai programok ( Prevenciós Centrumok ) Az akut ellátás s hosszútávú sikerének titka a megfelelően en alkalmazott szekunder prevenció és s rehabilitáci ció!

59 Köszönöm a figyelmet!