SZÍV- ÉS AGYI ESEMÉNYEK ELŐFORDULÁSA A NEMZETKÖZI MONICA VIZSGÁLAT BUDAPESTI KÖZPONTJÁBAN

Átírás

1 SZÍV- ÉS AGYI ESEMÉNYEK ELŐFORDULÁSA A NEMZETKÖZI MONICA VIZSGÁLAT BUDAPESTI KÖZPONTJÁBAN DR. DUBA JENŐ Az utóbbi évtizedekben a szív- és érrendszeri megbetegedések az egész magyar népesség egészségi állapotát meghatározó problémává váltak. A lakónépesség egészségi állapotának meghatározására és az egészségi állapotban bekövetkező változások értékelésére már évtizedek óta a halottkémek, ill. a kórházi osztályok és kórbonctani intézetek által megállapított és a halotti bizonyítványban rögzített halálokot használják. Az Egészségügyi Világszervezet (EVSZ) 1988-ban ismertette az közötti halálozási trendek alakulását azon európai és egyéb országokban, amelyek halálozási adataikat a Világszervezetnek megküldik. Két 15 éves időperiódusban, I. = ; II. = , vizsgálva azt láthatjuk, hogy az összhalálozásban már az I. periódusban csökkenő tendencia és ez a II. periódusban lényegesen felgyorsul a legtöbb országban, kivéve a kelet-európai országokat, mindkét nemben. Az iszkémiás szívbetegség (ISZB) az I. periódusban a legtöbb országban emelkedik. A II. periódusban a kelet-európai országok kivételével a trend megfordult és lényeges csökkenés következett be. Hasonlóképpen viselkedik az agyi vaszkuláris események halálozásának trendje (1., 2., 3. tábla). Ország Férfi N Észak-Amerika Kanada - 4, 7 24,2-2 3,0 23,1 Egyesült Államok - 3,8 27,3-1 6,3-2 3,3 Ázsia Izrael - 2 3,5-3 2,5 Japán 27,1 36,2 41,5 44,5 Kelet-Európa Bulgária 21,0 6,6 Cseh és Szlovák Közt. - 5,3 2,1-2 5,5 9,6

2 NEMZETKÖZI MONICA VIZSGÁLAT 189 Ország Férfi Nő Ném et Dem. Közt. 3,1 10,9 M agyarország 1,4 33,8 22,3 9,5 Lengyelország 18,6 0,4 Románia 13,5-4, 4 Észak-Európa Dánia 9,5 0,5-1 5,3-4, 1 Finnország - 4, 7 25,0 25,6 32,4 Izland - 2 8,9 3 7,7 Írország - 6, 8-1 5,4 22,5-2 5, 2 Norvégia - 1 3,6 11,9-1 7,3-1 5, 2 Svédország 2,9 8,3 2 8,0 19,4 Anglia és W ales - 8, 1 21,4-1 6,5-1 4, 4 Észak-írország - 7, 0 13,8-2 6,1-1 9, 8 Skócia 6,8-1 7,5 2 1,7 13,0 Dél-Európa Görögország 7,7-1 9,1 Olaszország - 0, 7 17,9-2 4,1-2 9, 0 Málta 16,9-3 0, 2 Portugália - 5, 7-2 3,3-1 8, 0-3 1, 2 Spanyolország - 1 7,6-1 8,9 31,1-3 4, 5 Jugoszlávia 1,4-1 3,1 Nyugat-Európa Ausztria 0,6 22,8-1 7, 1 27,7 Belgium 1,8 21,8-1 7, 2-2 6, 7 Ném etország 5,5-2 4,1 18,7-3 0, 7 Franciaország - 7, 4-1 7,1-2 7,5-2 8, 2 Luxemburg - 3 0,3-2 5,1 Hollandia 16,5-1 7, 2 22,8 21,0 Svájc - 8, 8-2 2,4-2 9,7 2 8,5 Óceánia Ausztrália - 3, 9-3 3,9-1 6,3-3 4, 8 Új-Zéland 4,1 21,9-1 4, 8-1 7, 9

3 190 DUBA JENŐ Észak-Amerika Kanada 7,0 40,9-1 2,4 4 3,0 Egyesült Államok 4,1 48,6 9,3-4 8, 1 Ázsia Izrael 45,0 62,4 Japán 0,7 38,8 30,3-5 2,7 Kelet-Európa Bulgária 42,3-3, 7 Cseh és Szlovák Közt. 9^6 10,2 4 0,9 2,3 Ném et Dem. Közt. 21,1 19,9 Magyarország 63,9 38,6 17 Д 15,2 Lengyelország 72,0 59,1 Románia 89,6 72,6 Észak-Európa Dánia 60,8-8, 0 16,4 20,9 Finnország 23,8 23,0-7, 5 31,1 Izland - 2 3,6 19,8 Írország 16,9-0, 8 22Д - 1 5,6 Norvégia 98,6-1 3,6 27,2 23,3 Svédország 32,0-2, 5 9,9 25,3 Anglia és Wales 23,7 10,9 6,3 2,1 Észak-írország 23,7 9,4-8, 9-1 5,7 Skócia 16,7 11,2 11,0 5,2 Dél-Európa G örögország 41,4 20,1 Olaszország 24,2 12,6 36,1-3 3,9 Málta 7,8-3 7,0 Portugália 91,4-1 4,2 44,1 31,9 Spanyolország - 1 0,7 49,2 49,4 24,9 Jugoszlávia 64,8 36,3 Nyugat-Európa Ausztria 26,2 9,8 14,9 17,9 Belgium 77,1 36,6 6,9 40,8 Ném etország 54,8-9, 3 6,3 10,7 Franciaország 60,3-8, 5 21,0 28,4 Luxemburg 27,8 4,7 Hollandia 1 0,6 23,4 9,1 19,4 Svájc 5,5 10,8 36,9 20,3 Óceánia Ausztrália 19,3 46,1 9,8-5 0,5 Új-Zéland 39,0 31,8 14,6 31,2

4 NEMZETKÖZI MONICA VIZSGÁLAT 191 Észak-Amerika Kanada _ - 2 5,6 49,1-4 7,1-5 2,6 Egyesült Államok 27,1-5 5,1-3 7,2-5 3,3 Ázsia Izrael - 5 2,0-6 2,5 Japán 5,1 66,8 3L 5-6 6,1 Kelet-Európa Bulgária 32,3 9,2 Cseh és Szlovák Közt. L3 3,2 18 jo - 8, 7 Ném et Dem. Közt. 48,1 39,7 Magyarország 17,5 53,8 40'з 23,9 Lengyelország 62,4 38,5 Románia 8,5-7, 8 Észak-Európa Dánia - 2 9,7-1 7,2 56,5 23,8 Finnország 4,7-3 5,2 28,5-5 0,1 Izland 48,0 60,5 Írország 11,1 44,1 20,0 48,1 Norvégia 10,2 39,2-3 0,8-4 3,5 Svédország 33,5-2 6,3 54,4-4 0,8 Anglia és W ales 19,4 38,1-3 1,0-3 8,9 Észak-írország -2 5,1-3 9,1 48,0-3 3,6 Skócia - 1 6,5-3 0,3-2 6,2-3 7,2 Dél-Európa Görögország 4,0-1 9,1 Olaszország 17,1 32,8-3 3 ^ 6 40,0 Málta 33,9 68,4 Portugália 69,3 18,4 44,3 27,9 Spanyolország 0,5 30,4 10,9 41,6 Jugoszlávia 19,2 6,7 Nyugat-Európa Ausztria - A, 2 34,9 36,6-4 1,5 Belgium 128,9 44,4 73,2 48,6 Németország 13,8 42,1 39,6 45,6 Franciaország 27,9-4 5,5 44,7-5 4,8 Luxemburg 4,9 0,3 Hollandia - 1 1,9-3 8,4-3 7,8-4 4,8 Svájc 37,1-4 6,4 57,8-5 5,7 Óceánia Ausztrália 26,8 55,3 42,8 60,8 Új-Zéland 18,3 43,6-3 2,8 44,9

5 192 DUBA JENŐ Mivel a megfigyelt változások a halálozásban a rutin halálozási statisztikai adatokon alapulnak, az EVSZ szükségesnek tartotta olyan nemzetközi vizsgálat elvégzését, amely egységes, szigorú kritériumok figyelembevételével határozza meg a halál okát. Az így regisztrált halálokok alapján állíthatók fel a valós halálozási trendek. A mortalitási adatok mellett a lakosság egészségi állapotának meghatározására és a változások értékelésére a leginkább használatos és használható paraméterek a megbetegedések incidenciája és letalitása. Az incidencia azt fejezi ki, hogy meghatározott nagyságú populációban (ezer, tízezer stb.) egy bizonyos időtartam alatt, mely leggyakrabban egy év, mennyi új megbetegedés fordul elő. A letalitás azt fejezi ki, hogy akutan fellépő megbetegedések, események (pl. műtét) következtében az eseményt követő meghatározott időn belül mely nagyon gyakran 28 nap, de lehet több vagy kevesebb mennyi a túlélők, illetve meghaltak aránya. Ezen paraméterek regisztrálását az epidemiológia, mint kutatási módszer elterjedése a megbetegedések kutatásában, tette lehetővé. Megfelelően alkalmazott és betartott kritériumok a diagnózisok és halálokok felállításakor nemcsak a trendek vizsgálatát, de az eredmények nemzetközi összehasonlítását is lehetővé teszi. Az EVSZ javaslatára között 24 ország 39 kutatási központja kezdte meg az úgynevezett MONICA vizsgálatokat, melyeknek célkitűzése: 1. a szív- és agyi vaszkuláris megbetegedések halandósági és előfordulási viszonyok és ezek változásának regisztrálása, 2. a változások összefüggése a szív- és érrendszeri megbetegedések kockázati tényezőivel, 3. a kockázati tényezők összefüggése a társadalmi struktúrával, életmóddal, tudattal. Magyarország a legelsők között csatlakozott a vizsgálathoz. A két magyar kutatási központ közel félmilliós népességet reprezentál. I. számú Budapest három kerületét, a IX., X. és XVII. kerületet; II. számú Pécs várost és 16 baranyai községet foglal magában. A kockázati tényezők előfordulásának felmérésére ben az első, ben a második számú szűrővizsgálatot végeztük mintegy 16 ООО-es nagyságú randomizált, reprezentatív mintán és re tervezzük a harmadikat óta a vizsgált területen folyamatosan működik a halálozás, szívés agyi események regisztrálása, a MONICA vizsgálat diagnosztikus kritériumainak a figyelembevételével. A diagnosztikus kritériumok természetesen csak abban az esetben biztosítják számos orvos és intézet, s különösen nemzetközi vizsgálatban különböző országok orvosai és intézetei által felállított diagnózisok összehasonlíthatóságát, ha egyértelműek, határozottak, objektívek. Ez az igény természetesen azt eredményezi, hogy számos esetben, amikor a kliniku m-

6 NEMZETKÖZI MONICA VIZSGÁLAT 193 ban a diagnózis egyértelműnek látszik, epidemiológiailag mégsem tudjuk a diagnózist kétségtelenül felállítani. Az akut szívizom infarktus diagnózisa a tünetek, az EKG értékelésen és a szívizomsejtek elhalásakor felszabaduló kémiai anyagok kimutatásán alapul. Az infarktus első három-négy napjában változik az EKG kép és gyakran a negyedik nap után már nem lehet megállapítani, hogy az EKG eltérés négy napja, vagy esetleg több év óta fennáll, ill. a szívizomsejt elhalást bizonyító enzimemelkedés a negyedik napra megszűnt és az enzim normál értéket mutat. Ez tette indokolttá, hogy az epidemiológiai vizsgálatokban kétségtelen és lehetséges akut szívizom infarktus diagnosztikus kategóriát használunk. A kétségtelen diagnosztikus kategória tehát a tényleges incidenciát alábecsüli, de tekintettel arra, hogy specificitása nagyon magas, tehát hamis pozitív eseteket gyakorlatilag nem tartalmaz, a leginkább használható országos és különösen nemzetközi adatok összehasonlító elemzésére. A lehetséges kategória diagnosztikus kritériumai biztosítják, hogy minden eset regisztrálásra kerüljön, tehát azok is, ahol esetleg pl. a hirtelen halál következtében nem volt idő a jellemző elváltozások kialakulására, vagy az elhalt szívizomtömeg olyan kicsi vagy egyéb ok miatt sem megfelelő EKG eltérés, sem enzimemelkedés nem alakult ki. A lehetséges kategóriának tehát nagy az érzékenysége, de kisebb a specificitása, lehetséges álpozitív eset, de kicsi a valószínűsége az álnegatív esetnek. A kétségtelen és lehetséges AMI együtt a tényleges incidenciát kissé túlbecsüli, de minden esetben az egészségügyi ellátás tervezésekor célszerű ezt az adatot figyelembe venni. A továbbiakban pár táblázatban látható a budapesti centrum szív- és agyi eseményeinek incidenciája. Az adatok részletesebb feldolgozása, elemzése még nem történt meg. A kétségtelen AMI incidencia között lényegesebb változást nem mutat. A férfiakban az előfordulás többszörös mint a nőkben. A letalitás 40 50% között található (4 6. táblázat).

7 194 DUBA JENŐ : év É16+halott Élé Halott Kétségtelen AMI incidencia lakosra N6 Év É16 + halott ' E15 Halott A kétségtelen + lehetséges AMI incidencia elemzésekor látható, hogy a lehetséges kategóriába kerülők incidenciája valamivel magasabb mint a kétségtelen, különösen között tól lényegesen csökkent a túlélők incidenciája a lehetséges csoportban, de az eddigi elemzések azt mutatják, ez nem valós csökkenés, hanem a regisztrációs módszerben történt változás következménye. Az, hogy ez módszertani probléma, bizonyítja, hogy a 28 napon belüli halálozás incidenciája nem változott. A fentiekből következik tehát, hogy között a lehetséges diagnosztikus csoportban a letalitás megnőtt (7 9. táblázat). Az agyi vaszkuláris események incidenciája valamennyivel magasabb, mint a kétségtelen AMI incidenciája.

8 NEMZETKÖZI MONICA VIZSGÁLAT 195 Év É15+halott É16 Halott Kétségtelen és lehetséges AMI incidencia lakosra Férfi Év É16 +halott Élő Halott Kétségtelen és lehetséges AMI incidencia lakosra N6 Év Élő+ halott Élő Halott

9 196 DUBA JENŐ A férfiak és nők között nincs lényeges különbség. A letalitás itt is 50% körüli értéken van ( táblázat). 10. Akut agyi vaszkuláris események incidencia 100 ООО lakosra Férfi + Nő Év É15 + halott É15 Halott Év ÉI5 +halott É15 Halott Akut agyi vaszkuláris események incidencia lakosra N6 Év É16 + halott É15 Halott

10 NEMZETKÖZI MONICA VIZSGÁLAT 197 Összefoglalva azt mondhatjuk, hogy a kardiovaszkuláris események incidenciájának első nyers elemzése alapján megállapítható, hogy között lényeges csökkenés nem jött létre, bár a trendek emelkedése sem bizonyítható. Tárgyszavak: Haláloki halandóság Morbiditás THE INCIDENCE OF HEART AND CEREBRAL EVENTS IN THE BUDAPEST CENTER OF THE MONICA STUDY