Gyógyszeres kezelés a szekunder cardiovascularis prevencióban

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Gyógyszeres kezelés a szekunder cardiovascularis prevencióban"

Átírás

1 Tényeken Alapuló Orvoslás (TAO) Gyógyszeres kezelés a szekunder cardiovascularis prevencióban DR. CZURIGA ISTVÁN Számos klinikai tanulmány egyértelmûen igazolta a rizikófaktor-intervenciók, valamint bizonyos gyógyszerek kedvezõ hatását a szív- és érrendszeri betegek túlélésére és a késõbbi cardiovascularis klinikai eseményeinek alakulására. A különbözõ felmérések szerint ugyanakkor a szekunder prevenciós tevékenység világszerte elmarad a kívánatostól, a cardiovascularis betegek jelentõs száma nem részesül az optimális szekunder prevenciós kezelésben, és a klinikai tanulmányokból származó eredmények a mindennapi gyakorlatba csak lassan kerülnek át. Ezt mutatja az EUROASPIRE I és II vizsgálat is, (1, 2) melyet több európai országban végeztek. Az EUROASPIRE I vizsgálatban több mint 2500 olyan 70 év alatti beteg állapotát mérték fel, akik 6 hónappal korábban súlyos coronariaszövõdményt szenvedtek el. A felmérés lesújtó volt: a betegek 1/4-e továbbra is dohányzott (vagy visszaszokott a dohányzásra), 3/4-ük összkoleszterinszintje 5,2 mmol/l felett volt, 75%-uknak súlyfeleslege és 25%-uknak kezeletlen hypertoniája volt. Mindössze a betegek 30%-a szedett béta-blokkolót és 75%-uk aspirint. Bár a betegek felénél kimutatható volt a coronariabetegség családi halmozódása is ennek ellenére nem végezték el az érintett családtagok rizikóstátuszának felmérését. Az EUROASPIRE II vizsgálatban, melyet a közelmúltban fejeztek be, lényeges javulást nem észleltek a rizikófaktorok szempontjából az ismert koszorúérbetegek között, azonban a gyógyszeres kezelésben már némi javulás mutatkozott az EUROASPIRE I vizsgálathoz képest (86%-uk szedett aspirint, 63%-uk béta-blokkolót, 38%-uk ACE-gátlót, 61%-uk lipidcsökkentõ gyógyszert); mindazonáltal a felmérés alapján arra a következtetésre lehet jutni, hogy az európai orvosok szekunder prevenciós tevékenysége még mindig sok kívánni valót hagy maga után. A felmérés eredményei azért is meglepõek, mert széles körben ismertek azok a nagy szekunder prevenciós klinikai tanulmányokból származó adatok, amelyek egyértelmûen igazolták, hogy a rizikófaktorok kiküszöbölése és a megfelelõ gyógyszeres kezelési stratégia jelentõsen javítja a koszorúérbetegek rövid és hosszú távú prognózisát. Az alábbiakban röviden összefoglaljuk az ischaemiás szívbetegség szekunder prevenciós gyógyszeres kezelését és az irányelvek ezzel kapcsolatos megállapításait. Antithrombocyta kezelés Az aspirin (ASA) jelenleg a szív- és érrendszeri betegségek szekunder prevenciójának egyik leghatékonyabb és legolcsóbb gyógyszere. Alapvetõ cardiovascularis protektív hatását azáltal fejti ki, hogy a thrombocyták aggregációját gátolva csökkenti a thrombotikus vascularis események elõfordulásának rizikóját. A thrombocytaaggregáció-gátlás azáltal jön létre, hogy az aspirin irreverzíbilis módon inaktiválja a thrombocytákban a ciklooxigenáz enzimet, melynek következtében az aggregációt elõsegítõ thromboxan A 2 képzõdése megszûnik. Ez a gátló hatás a thrombocyta teljes élettartamának idejére (kb. 10 nap) kiterjed.

2 tényeken alapuló orvoslás 89 Nagyszámú klinikai tanulmány vizsgálta a thrombocytaaggregáció-gátló (TAGG) szerek szekunder prevencióban betöltött szerepét. Az elsõ 24 órában alkalmazott aspirin jótékony hatását az ISIS-2 vizsgálatban igazolták, amelyben az 5 hetes cardiovascularis mortalitást az aspirin önmagában 23%-kal, thrombolysissel kombinálva 42%-kal csökkentette a placebo csoporthoz képest. (3) Az antithrombocyta szerekkel végzett hosszú távú klinikai tanulmányok metaanalízisében, több mint beteg adatait értékelve azt találták, hogy a tartós (legalább egy hónapig vagy azon túl folytatott) thrombocytaaggregáció-gátló kezelés (döntõen aspirin) szignifikánsan csökkenti a placebóhoz képest a nem fatális infarctust (34%-kal), a nem fatális stroke-ot (25%-kal), a vascularis halálozást (15%-kal), és a bármilyen súlyos vascularis esemény kombinációját (22%-kal) az okkluzív artériás betegség szempontjából nagy rizikójú betegekben (AMI, korábbi AMI, korábbi stroke vagy TIA, instabil angina, egyéb vascularis betegségek). A közel postinfarctusos beteg adatainak elemzése azt mutatta, hogy 1000 beteg két évig tartó TAGG kezelésével 18 nem fatális myocardialis infarctus, 14 vascularis halál és 5 nem fatális stroke elõzhetõmeg. (4) A metaanalízisben vizsgált tanulmányok kétharmadát aspirinnel végezték, amelynek a dózisa mg/nap volt. A kedvezõ hatás alacsonyabb dózisoknál ( mg/nap) is jelentkezett, ugyanakkor a mellékhatás kevesebb volt. Az aspirin preventív hatása független volt az életkortól, a nemtõl és egyéb rizikófaktoroktól (hypertonia, diabetes). A metaanalízisben értékelt egyéb, nem aspirin tanulmányok adatai szerint nincs bizonyíték arra, hogy bármelyik más antithrombocyta szer kedvezõbb hatású lenne a szekunder prevencióban, mint az aspirin. A kezelés optimális idõtartamára vonatkozóan direkt összehasonlító tanulmány nem áll rendelkezésre. A CAPRIE vizsgálatban az ADP-receptor antagonista clopidogrellel hasonlították össze az aspirin hatását ischaemiás stroke-on vagy myocardialis infarctuson átesett és igazolt perifériás érbetegségben szenvedõ betegekben. A clopidogrelt szedõk között az ischaemiás stroke, az AMI vagy a vascularis halál összevont végpontja 8,7%-kal csökkent az aspirint szedõkhöz képest (p=0,043). A postinfarctusos betegcsoportban ( beteg) nem volt különbség a két szer között a vascularis eredetû halálozás és a reinfarctus szempontjából, a perifériás érbeteg csoportban a clopidogrel hatásosabb volt, mint az aspirin. (5) A jelenlegi ajánlások szerint minden vascularis beteg esetében hosszú távú antithrombocyta kezelést kell végezni. Az elsõ választandó szer továbbra is az aspirin. Akut myocardialis infarctusban az aspirin adását minél korábban az akut szakban javasolt elkezdeni, majd hosszú távon (tolerancia esetén az élet végéig) folytatni kell a kezelést. Cardiovascularis betegség nélkül akkor indikált az aspirin, ha hypertonia vagy dyslipidaemia, dohányzás, albuminuria vagy pozitív családi anamnézis igazolható. 40 éves kor felett diabetes mellitusban ugyancsak javasolt az aspirin adása. Fontos felhívni a figyelmet, hogy aspirinkezelésben részesülõ betegeknél alapvetõ követelmény a normotonia fenntartása a vérzéses stroke megelõzése érdekében. Stroke szekunder profilaxisában az aspirin + módosított dypiridamol kombináció hatékonyabb, mint a monoterápia. Az aspirin általánosan elfogadott prevenciós dózisa napi mg. Újabb adatok szerint 100 mg felett a prevenciós hatás nem fokozódik, viszont szignifikánsan nõ a mellékhatások (elsõsorban a gastrointestinalis vérzések) gyakorisága. Aspirinallergia vagy - intolerancia esetén clopidogrel (napi 75 mg) vagy oralis antikoaguláns kezelés javasolható. Az aspirinrezisztencia laboratóriumi vizsgálata nem szükséges a TAGG terápia megkezdése elõtt. (6, 7) Antikoaguláns kezelés Számos klinikai vizsgálatot végeztek postinfarctusos betegekben antikoaguláns gyógyszerekkel, azonban az eddigi adatok alapján szövõdménymentes infarctus esetén a hatásos-

3 90 tényeken alapuló orvoslás ságot, a kisebb vérzésveszélyt, és nem utolsó sorban az alacsonyabb kezelési költséget figyelembe véve az aspirinterápia kedvezõbb antithrombotikus kezelésnek látszik. Az oralis antikoaguláns kezelés azoknál a postinfarctusos betegeknél jön szóba, akiknél fokozott a thromboembolia veszélye (pl. pitvarfibrilláció, bal kamrai thrombus). Ilyenkor mérsékelt intenzitású (INR: 2 3) tartós oralis antikoaguláns terápiát kell folytatni. ACE-gátló kezelés Számos tanulmány igazolta, hogy a tartós ACE-gátló kezelés javítja a szívelégtelen és a postinfarctusos betegek balkamra-funkcióját és életkilátásukat. Újabb vizsgálatok (HOPE, EUROPA) azt is igazolták, hogy az ACE-gátlók a jó balkamra-funkciójú, magas vascularis rizikójú, valamint stabil állapotú koszorúérbetegek széles populációjában is kedvezõek. (8, 9, 10) A jelenlegi ajánlások szerint minden vascularis (coronaria, cerebrovascularis, perifériás) betegségben szenvedõ betegnek javasolt a tartós ACE-gátló terápia, a systolés balkamra-funkciótól függetlenül. (11) Diabetesben hypertonia és vascularis betegség nélkül is indokolt, ha mellette dyslipidaemia vagy dohányzás, microalbuminuria, ill. pozitív családi anamnézis kimutatható. (12) AMI-ban az ACE-gátló kezelést az akut tünetek jelentkezése utáni elsõ 24 órában, a klinikai és a hemodinamikai állapot stabilizálása után javasolt megkezdeni, ha a szer adásának nincs kontraindikációja (súlyosabb hypotonia, kétoldali arteria renalis szûkület, súlyos vesefunkció-zavar vagy korábbi ACE-gátló mellett jelentkezõ köhögés, angioneurotikus oedema). A kezelést kis dózissal kell kezdeni, és az adagot a késõbbiekben lehetõleg a céldózisig kell feltitrálni. Béta-blokkoló kezelés Számos randomizált klinikai tanulmány és metaanalízis bizonyította a béta-blokkolók kardioprotektív hatását a heveny szívizominfarctus akut szakában és az infarctus utáni hosszú távú kezelés során. Kedvezõ hatásukat több elõnyös tulajdonságuk is magyarázza: csökkentik a szívizom oxigénszükségletét a szívfrekvencia, a vérnyomás, a kamrai kontraktilitás és a kamrai falfeszülés csökkentése útján, gátolják a catecholaminok direkt toxikus és indirekt káros hatásait, megemelik a kamrafibrillációs küszöböt, és kedvezõen befolyásolják a szívizom vérellátásának eloszlását. Mindezek eredményeként a béta-blokkoló kezelés mellett csökken az infarctus kiterjedése, a szívruptura kockázata és a hirtelen halál rizikója, javul a balkamra-funkció és a betegek túlélése. Meggyõzõ bizonyítékok vannak arra, hogy az infarctus korai fázisában elkezdett és hosszú távon folytatott béta-blokkoló kezelés csökkenti az összmortalitást, a coronariahalálozást, a hirtelen halál elõfordulását és a visszatérõ infarctus gyakoriságát. A tanulmányok adatai arra utalnak, hogy a béta-blokkoló kezelés a legkedvezõbb a nagy rizikójú betegek számára (idõsebbek, kiterjedt vagy anterior AMI, csökkent balkamra-funkció, korábbi AMI vagy angina, hypertonia, diabetes, magas szívfrekvencia, kamrai arrhythmiák). A jelenlegi ajánlások szerint minden szívinfarctust elszenvedett betegnek javasolt a béta-blokkoló adása, ha kontraindikáció [asthma bronchiale, súlyosabb bradycardia (<50/min), vezetési zavar (PQ >0,24 sec, II III. fokú AV-blokk), súlyos inzulindependens diabetes, súlyos perifériás érbetegség] nem áll fenn. Az infarctus elsõ 12 órájában javasolt elkezdeni a kezelést, és ha a beteg tolerálja, az élete végéig folytatni kell azt. Törekedni kell a klinikai tanulmányokban kedvezõ hatást mutató céldózisok elérésére. Úgy tûnik, hogy a postinfarctusos szekunder prevencióban a béta-blokkolók elõnyös hatásai az egész gyógyszercsoportra jellemzõek, jelenleg mégis legtöbben a béta-1-szelektív, agonista hatással nem rendelkezõ szereket részesítik elõnyben (pl. metoprolol, bisoprolol). (13)

4 tényeken alapuló orvoslás 91 Lipidszintcsökkentõ kezelés (statinok) Számos epidemiológiai vizsgálat kimutatta, hogy összefüggés van a szérum koleszterinszintje és a koszorúér-betegség morbiditása, valamint mortalitása között: minél magasabb a vér koleszterinszintje, annál nagyobb a koszorúér-betegség és az azzal összefüggõ klinikai események kialakulásának valószínûsége. A lipidszintcsökkentõ kezelésben mérföldkövet jelentett a 3-hidroxi-3-metilglutaril koenzim-a (HMG-CoA-) reduktáz gátló szerek klinikai gyakorlatba történõ bevezetése. A statinok a HMG-CoA reduktáz enzim gátlásával csökkentik az endogén koleszterin bioszintézisét a májban, és ennek következtében csökkentik az LDL-koleszterinszintet 20 60%-kal. A statinok fõ hatásuk (az össz- és az LDLkoleszterinszint jelentõs csökkentése) mellett a koleszterinszint-csökkentõ hatástól független, úgynevezett pleiotrop hatásokkal is bírnak. Ilyenek az endothelfunkciót javító hatás, az antioxidáns és gyulladásgátló hatás, valamint a simaizom-proliferációt és a thrombocytaaggregációt gátló hatás. Ezek alapján a statinok többek egyszerû lipidcsökkentõ szereknél, bár a fenti pleiotrop hatásaikat elsõsorban experimentális körülmények között vizsgálták, és így pontos klinikai relevanciájuk ma még nem teljesen tisztázott. A statinokkal számos nagy randomizált, placebokontrollált tanulmányt végeztek, amelyek egybehangzó eredményei alapján a statinok csökkentik az atherosclerotikus cardiovascularis események számát mind a primer, mind pedig a szekunder prevenció során. A jelenleg rendelkezésre álló bizonyítékok alapján igazolt cardiovascularis betegség fennállása esetén agresszív lipidszintcsökkentõ kezelés javasolt, az LDL-koleszterinszint meglehetõsen széles tartományában. Minden fokozott rizikójú beteg esetében javasolt a biztonságos és effektív statinkészítménnyel végzett tartós kezelés, függetlenül a beteg lipidparamétereitõl, hacsak nincs abszolút kontraindikáció. A kezelést korán kell kezdeni, és bár a jelenlegi ájánlások egyelõre még terápiás célértékeket jelölnek meg (összkoleszterin 4,5 mmol/l, LDL-koleszterin 2,5 mmol/l), az újabb adatok alapján az LDL-koleszterinszint alacsonyabb tartományában történõ lipidszintcsökkentõ kezelés is további cardiovascularis rizikócsökkenéssel jár, a kiindulási koleszterinszinttõl függetlenül. Ezért az alacsonyabb koleszterinszintû postinfarctusos betegek statinkezelését is mindenképpen érdemes megfontolni. (14) * Összefoglalás A postinfarctusos betegek hosszú távú kezelésének mai gyakorlata a nagy randomizált klinikai vizsgálatok eredményei alapján alakult ki. Az életmód-változtatás (zsírszegény diéta, dohányzási tilalom és rendszeres fizikai tréning) melletti gyógyszeres szekunder prevenció szempontjai az alábbiakban foglalhatók össze: Aspirin: minden betegnek javasolt adni, ha nincs kontraindikáció. A kezelést a szívinfarctus akut szakában kell elkezdeni és kontraindikáció hiányában a beteg élete végéig javasolt folytatni azt. Az ajánlott dózis mg/nap. Kontraindikáció vagy intolerancia esetén clopidogrel adása vagy oralis antikoaguláns kezelés jön szóba. Antikoagulánsok: szövõdménymentes infarctus esetén adásuk nem indokolt. Thromboembolia veszélyének kitett betegcsoportban, ill. aspirin vagy clopidogrel kontraindikációja esetén tartós antikoagulálás javasolt. Az INR érték 2-3 között legyen. Béta-blokkoló: minden postinfarctusos betegnek javasolt adni, ha nincs kontraindikáció, az akut szakban elkezdve és tolerancia esetén a beteg élete végéig folytatva a kezelést. ACE-gátló: minden betegnek javasolt adni, ha kontraindikáció nem áll fenn. Az akut tünetek jelentkezése utáni elsõ 24 órában, a hemodinamikai állapot stabilizálását követõ-

5 92 tényeken alapuló orvoslás en javasolt az ACE-gátló kezelést elkezdeni kis dózissal, és az adagot lehetõleg a nagy klinikai tanulmányokban alkalmazott céldózisig kell feltitrálni. Lipidszintcsökkentõ kezelés: minden igazolt cardiovascularis betegnek lipidcsökkentõ kezelés javasolt már mérsékelt hypercholesterinaemia esetén is. A túlélés javítására az eddigi adatok szerint csak a statinok alkalmasak. A jelenlegi ajánlásokban javasolt terápiás LDL-koleszterin célérték 2,5 mmol/l, az újabb adatok szerint azonban a célértékektõl független cardiovascularis rizikó csökkentése a döntõ. Valamennyi gyógyszercsoportra igaz, hogy elsõsorban a nagy vizsgálatokban tesztelt, bizonyított mortalitás- és morbiditáscsökkentõ hatású készítmények alkalmazása javasolt, a nagy vizsgálatokban alkalmazott és bizonyított végpontcsökkenést eredményezõ dózisban. (15 18) IRODALOM 1. EUROASPIRE Study Group: EUROASPIRE. A European Society of Cardiology survey of secondary prevention of coronary heart disease: Principal results. Eur. Heart J. 1997, 18: EUROASPIRE II Study Group: Lifestyle and risk factor management and use of drug therapies in coronary patients from 15 countries. Principal results. Eur. Heart J. 2001, 22: ISIS-2 (Second International Study of Infarct Survival) collaborative group: Randomized trial of intravenous streptokinase, oral aspirin, both or neither in 17,187 cases of suspected acute myocardial infarction. ISIS- 2. Lancet 1988, ii: Antiplatelet Trialists Collaboration: Collaborative overview of randomized trials of antiplatelet therapy - I: Prevention of death, myocardial infarction, and stroke by prolonged antiplatelet therapy in various categories of patients. BMJ 1994, 308: CAPRIE Steering Committee: A randomised, blinded, trial of clopidogrel versus aspirin in patients at risk of ischaemic events (Caprie). Lancet 1996, 348: Six Consensus Conference on Antithrombotic Therapy. CHEST 2001, 119: 1 (Supplement). 7. Patrono et al.: Expert Consensus Document on The Use of Antiplatelet Agents. The Task Force on the Use of Antiplatelet Agents in Patientswith Atherosclerotic Cardiovascular Disease of the European Society of Cardiology. Eur. Heart J. 2004, 25: The HOPE Investigators: Effects of fan angiotensin-converting enzyme inhibitor, ramipril, on cardiovascular events in high-risk patients. N. Engl. J. Med. 2000, 342: O stergrena J., Sleightb P., Dagenaisc G. et al. for the HOPE study investigators: Impact of ramipril in patients with evidence of clinical or subclinical peripheral arterial disease. Eur. Heart J. 2004, 25: EUROPA Investigators: Efficacy of Perindoprilin reduction of cardiovascular events among patients with stable coronary artery disease: randomised, double-blind, placebo-controlled, multicentre trial (the EUROPA study). Lancet 2003, 362: Tóth K., Czuriga I., Edes I.: Coronary Heart Disease-ACE Inhibitors for all Patients? Editorial. Cardiovascular Drugs and Therapy 2003, 17: Clinical Practice Recommendations 2006 (ADA) Diabetes Care 2006, 29: S1 S Lopez-Sendon J., Swedberg K., McMurray J. et al.: Expert consensus document on beta-adrenergic receptor blockers. The Task Force on Beta-Blockers of the European Society of Cardiology. Eur. Heart J. 2004, 25: Grundy S. M., Cleeman J. I., Bairey Merz C. N. et al. for the Coordinating Committee of the National Cholesterol Education Program Implications of Recent Clinical Trials for the National Cholesterol Education Program Adult Treatment Panel III Guidelines. Circulation 2004, 110: Czuriga I.: Szívinfarktus utáni szekunder prevenció. Klinikai Bizonyítékok. Medicina Kiadó European guidelines on cardiovascular disease prevention in clinical practice: 3rd Joint Task Force of European and other societies and on cardiovascular disease prevention in clinical practice. Eur. Heart J. 2003, 24: Czuriga I., Kancz S., Karlócai K., Zámolyi K.: A cardiovascularis betegségek megelõzése a napi orvosi gyakorlatban. Kardiológiai Szakmai Kollégium irányelve. In: Kardiológiai Útmutató 2. Medition Kiadó, Budapest 2006, AHA/ACC Guidelines for Secondary Prevention for patients with Coronary Atherosclerotic Vascular Disease: 2006 Update. Circulation 2006, 113:

Kardiovaszkuláris betegségek prevenciójának és rehabilitációjának aktuális kérdései Prof. Czuriga István

Kardiovaszkuláris betegségek prevenciójának és rehabilitációjának aktuális kérdései Prof. Czuriga István Kardiovaszkuláris betegségek prevenciójának és rehabilitációjának aktuális kérdései Prof. Czuriga István (Egészségügyi Járóbeteg Központ, Debrecen, Debreceni Egyetem, Kardiológiai Intézet) A kardiovaszkuláris

Részletesebben

A perifériás érbetegség a prevenció aspektusából

A perifériás érbetegség a prevenció aspektusából Tényeken Alapuló Orvoslás (TAO) A perifériás érbetegség a prevenció aspektusából DR. VÉRTES ANDRÁS A CAPRIE vizsgálat (1) epidemiológiai adatai megerõsítették, hogy a coronariabetegek több mint felében

Részletesebben

III. Melléklet az alkalmazási előírás és a betegtájékoztató azonos módosításai

III. Melléklet az alkalmazási előírás és a betegtájékoztató azonos módosításai III. Melléklet az alkalmazási előírás és a betegtájékoztató azonos módosításai Megjegyzés: Ezek az alkalmazási előírásnak és a betegtájékoztatónak a bizottsági határozat idején érvényes módosításai. A

Részletesebben

A STROKE BETEG AZ INTÉZETI KIBOCSÁTÁS UTÁN: A GONDOZÁS ÉS A MÁSODLAGOS PREVENCIÓ A CSALÁDORVOS SZEMPONTJÁBÓL

A STROKE BETEG AZ INTÉZETI KIBOCSÁTÁS UTÁN: A GONDOZÁS ÉS A MÁSODLAGOS PREVENCIÓ A CSALÁDORVOS SZEMPONTJÁBÓL A STROKE BETEG AZ INTÉZETI KIBOCSÁTÁS UTÁN: A GONDOZÁS ÉS A MÁSODLAGOS PREVENCIÓ A CSALÁDORVOS SZEMPONTJÁBÓL Dr. Horváth Sándor osztályvezetı fıorvos orvostudomány kandidátusa Magyar Stroke Társaság vezetıségi

Részletesebben

Antihypertensiv és lipidcsökkentő kezelés a stroke másodlagos prevenciójában

Antihypertensiv és lipidcsökkentő kezelés a stroke másodlagos prevenciójában Antihypertensiv és lipidcsökkentő kezelés a stroke másodlagos prevenciójában Dr. Szapáry László PTE KK Neurológiai Klinika A stroke leghatékonyabb prevenciója a hypertonia felismerése és kezelése Rizikófaktorok

Részletesebben

A koszorúérbetegség (agyi érbetegség és perifériás érbetegség) prevenciós stratégiája a családorvosi gyakorlatban

A koszorúérbetegség (agyi érbetegség és perifériás érbetegség) prevenciós stratégiája a családorvosi gyakorlatban Szűcs József dr. Szatmár-Beregi Kórház és Gyógyfürdő A koszorúérbetegség (agyi érbetegség és perifériás érbetegség) prevenciós stratégiája a családorvosi gyakorlatban Atherothrombosis mint globális betegség

Részletesebben

Cardiovascularis (szív- és érrendszeri) kockázat

Cardiovascularis (szív- és érrendszeri) kockázat Cardiovascularis (szív- és érrendszeri) kockázat Varga Gábor dr. www.gvmd.hu 1/7 Cardiovascularis kockázatbecslő tábla Fatális szív- és érrendszeri események előfordulásának kockázata 10 éven belül Nő

Részletesebben

BELGYÓGYÁSZAT. A koleszterin metabolismus dualis gátlása

BELGYÓGYÁSZAT. A koleszterin metabolismus dualis gátlása BELGYÓGYÁSZAT A koleszterin metabolismus dualis gátlása Írta: DR. KÁLI ANDRÁS A cardiovascularis betegségek világszerte egyre növekvı szerepet játszanak a morbiditási és mortalitási statisztikákban. 1990

Részletesebben

Kardiovaszkuláris betegek ellátása az alapellátásban. Dr. Balogh Sándor

Kardiovaszkuláris betegek ellátása az alapellátásban. Dr. Balogh Sándor Kardiovaszkuláris betegek ellátása az alapellátásban Dr. Balogh Sándor A betegségfőcsoportokra jutó halálozás alakulása Magyarországon KSH 2004 Általános prevenciós útmutató az összes átlagos kockázatú

Részletesebben

Ez az alkalmazási előírás és a betegtájékoztató az előterjesztési eljárás eredménye alapján jött létre.

Ez az alkalmazási előírás és a betegtájékoztató az előterjesztési eljárás eredménye alapján jött létre. II. melléklet Az alkalmazási előírás és a betegtájékoztató módosítása az Európai Gyógyszerügynökség előterjesztésére Ez az alkalmazási előírás és a betegtájékoztató az előterjesztési eljárás eredménye

Részletesebben

A TELJES SZÍV- ÉS ÉRRENDSZERI RIZIKÓ ÉS CSÖKKENTÉSÉNEK LEHETŐSÉGEI

A TELJES SZÍV- ÉS ÉRRENDSZERI RIZIKÓ ÉS CSÖKKENTÉSÉNEK LEHETŐSÉGEI A TELJES SZÍV- ÉS ÉRRENDSZERI RIZIKÓ ÉS CSÖKKENTÉSÉNEK LEHETŐSÉGEI Dr. Páll Dénes egyetemi docens Debreceni Egyetem OEC Belgyógyászati Intézet A HYPERTONIA SZÖVŐDMÉNYEI Stroke (agykárosodás) Szívizom infarktus

Részletesebben

III. melléklet. Az alkalmazási előírás és a betegtájékoztató érintett szakaszainak ezen módosításai a referral eljárás eredményeként jöttek létre.

III. melléklet. Az alkalmazási előírás és a betegtájékoztató érintett szakaszainak ezen módosításai a referral eljárás eredményeként jöttek létre. III. melléklet Az alkalmazási előírás és a betegtájékoztató érintett szakaszainak módosításai Megjegyzés: Az alkalmazási előírás és a betegtájékoztató érintett szakaszainak ezen módosításai a referral

Részletesebben

Alacsony iskolázottság hatása szívinfarktus, vagy ACBG utáni rehabilitációra, adverz kardiovaszkuláris eseményekre.

Alacsony iskolázottság hatása szívinfarktus, vagy ACBG utáni rehabilitációra, adverz kardiovaszkuláris eseményekre. dr. Simon Attila 1, dr. Tiringer István 2, dr. Berényi István 1, dr. Gelesz Éva 1, Prof. dr. Veress Gábor 1 1: Állami Szívkórház, Balatonfüred 2: PTE ÁOK Magatartástudományi Intézet Alacsony iskolázottság

Részletesebben

A koszorúérbetegség szekunder prevenciója

A koszorúérbetegség szekunder prevenciója A koszorúérbetegség szekunder prevenciója Az LDL-koleszterin-szint csökkentése, az atherosclerosis regressziója Bárczi György, Merkely Béla A szerzôk cikkükben összefoglalják az ischaemiás szívbetegségben

Részletesebben

KEZELÉSI ALGORITMUS. CÉLVÉRNYOMÁS: < 140/90 Hgmm vagy < 130/80 Hgmm (diabetes) amlodipine 5-10 mg. perindopril 4-8 mg

KEZELÉSI ALGORITMUS. CÉLVÉRNYOMÁS: < 140/90 Hgmm vagy < 130/80 Hgmm (diabetes) amlodipine 5-10 mg. perindopril 4-8 mg KEZELÉSI ALGORITMUS CÉLVÉRNYOMÁS: < 140/90 Hgmm vagy < 130/80 Hgmm (diabetes) 19,257 hipertóniás beteg kezeletlen beteg RR>160/100 Hgmm kezelt beteg RR>140/90 Hgmm amlodipine 5-10 mg perindopril 4-8 mg

Részletesebben

Milyen vérnyomáscsökkentőt válasszunk a dohányzó hipertóniás betegnek? Benczúr Béla Hetényi Géza Kórház-Rendelőintézet, Kardiológiai Osztály, Szolnok

Milyen vérnyomáscsökkentőt válasszunk a dohányzó hipertóniás betegnek? Benczúr Béla Hetényi Géza Kórház-Rendelőintézet, Kardiológiai Osztály, Szolnok Milyen vérnyomáscsökkentőt válasszunk a dohányzó hipertóniás betegnek? Benczúr Béla Hetényi Géza Kórház-Rendelőintézet, Kardiológiai Osztály, Szolnok 2007-es európai ajánlás 1 alapján a kezelés egyre inkább

Részletesebben

A KARDIOVASZKULÁRIS BETEGSÉGEK PREVENCIÓJA: SZÛRÉS ÉS INTERVENCIÓ CARDIONET PROGRAM

A KARDIOVASZKULÁRIS BETEGSÉGEK PREVENCIÓJA: SZÛRÉS ÉS INTERVENCIÓ CARDIONET PROGRAM törd. A/5 konsz. 7/17/05 14:03 Page 1 ORSZÁGOS ALAPELLÁTÁSI INTÉZET OALI KIADVÁNYSOROZAT A KARDIOVASZKULÁRIS BETEGSÉGEK PREVENCIÓJA: SZÛRÉS ÉS INTERVENCIÓ CARDIONET PROGRAM FELELÔS SZERKESZTÔ: DR. BALOGH

Részletesebben

Kardiológiai betegek perioperatív kivizsgálása és előkészítése Prof. Fülesdi Béla, Dr. Páll Dénes, Dr. Molnár Csilla (Debrecen)

Kardiológiai betegek perioperatív kivizsgálása és előkészítése Prof. Fülesdi Béla, Dr. Páll Dénes, Dr. Molnár Csilla (Debrecen) Kardiológiai betegek perioperatív kivizsgálása és előkészítése Prof. Fülesdi Béla, Dr. Páll Dénes, Dr. Molnár Csilla (Debrecen) A kardiovaszkuláris rizikófaktorral és/vagy manifeszt kardiológiai betegséggel

Részletesebben

Heart Protection Study (HPS) ZOCOR-ral

Heart Protection Study (HPS) ZOCOR-ral Az Oxfordi Egyetem által végzett Heart Protection Study (HPS) ZOCOR-ral Összefoglaló a legnagyobb sztatinvizsgálatról Összefoglaló AZ OXFORDI EGYETEM ÁLTAL VÉGZETT HEART PROTECTION STUDY (HPS) ZOCOR-RAL

Részletesebben

Stroke kezelésének alapelvei. Prof. Dr. Komoly Sámuel MTA doktora PTE Neurológiai Klinika igazgatója

Stroke kezelésének alapelvei. Prof. Dr. Komoly Sámuel MTA doktora PTE Neurológiai Klinika igazgatója Stroke kezelésének alapelvei Prof. Dr. Komoly Sámuel MTA doktora PTE Neurológiai Klinika igazgatója Hogyan kezelhetı a stroke? Primer prevenció a stroke rizikójának csökkentése STROKE Akut kezelés Szekunder

Részletesebben

Prevenció és rehabilitáció egységes szemléletének szükségessége

Prevenció és rehabilitáció egységes szemléletének szükségessége Prevenció és rehabilitáció egységes szemléletének szükségessége Prof. Dr. Tóth Kálmán, Prof. Dr. Czuriga István, Dr. Szabados Eszter PTE KK I.sz. Belgyógyászati Klinika WHO definíció Egészség: a teljes

Részletesebben

NOAC-kezelés pitvarfibrillációban. Thrombolysis, thrombectomia és kombinációja. Az ischaemiás kórképek szekunder prevenciója. A TIA új, szöveti alapú

NOAC-kezelés pitvarfibrillációban. Thrombolysis, thrombectomia és kombinációja. Az ischaemiás kórképek szekunder prevenciója. A TIA új, szöveti alapú NOAC-kezelés pitvarfibrillációban. Thrombolysis, thrombectomia és kombinációja. Az ischaemiás kórképek szekunder prevenciója. A TIA új, szöveti alapú meghatározása. (Megj.: a felsorolt esetekben meghatározó

Részletesebben

FIX KOMBINÁCIÓK SZEREPE A HYPERTONIA KEZELÉSÉBEN

FIX KOMBINÁCIÓK SZEREPE A HYPERTONIA KEZELÉSÉBEN medicus universalis XXXVIII/1. 2005. ORSZÁGOS ALAPELLÁTÁSI INTÉZET, BUDAPEST FIX KOMBINÁCIÓK SZEREPE A HYPERTONIA KEZELÉSÉBEN DR. BALOGH SÁNDOR Szokásos dózis, vérnyomáscsökkenés Nagy esetszámú populációk

Részletesebben

A BEAUTIFUL-vizsgálat eredményei: Az ivabradin csökkenti a koronária-eseményeket balkamra-diszfunkciós, stabil koronáriabetegeken

A BEAUTIFUL-vizsgálat eredményei: Az ivabradin csökkenti a koronária-eseményeket balkamra-diszfunkciós, stabil koronáriabetegeken Bizonyítékokon alapuló orvoslás Cardiologia Hungarica 2008; 38 : 376 383 2008 Locksley Hall Media A BEAUTIFUL-vizsgálat eredményei: Az ivabradin csökkenti a koronária-eseményeket balkamra-diszfunkciós,

Részletesebben

Hipertónia regiszter, mint lehetséges eredmény indikátorok forrása

Hipertónia regiszter, mint lehetséges eredmény indikátorok forrása Hipertónia regiszter, mint lehetséges eredmény indikátorok forrása Vincze Ferenc, Bárdos-Csenteri Orsolya, Kovács Nóra, Nagy Attila, Poráczkiné Pálinkás Anita, Szőllősi Gergő József, Vinczéné Sipos Valéria,

Részletesebben

A nemzetközi ajánlások megvalósulása a klinikai gyakorlatban

A nemzetközi ajánlások megvalósulása a klinikai gyakorlatban A nemzetközi ajánlások megvalósulása a klinikai gyakorlatban Prof. Dr. Czuriga István Debrecen II. Kardiológiai és Rehabilitációs Napok Sopron 2013. március 22-23. Kardiovaszkuláris prevenció + rehabilitáció

Részletesebben

A kardiovaszkuláris ris betegségek. gek nak és s rehabilitáci aktualitásai. Prof. Dr. Czuriga István Ph.D.

A kardiovaszkuláris ris betegségek. gek nak és s rehabilitáci aktualitásai. Prof. Dr. Czuriga István Ph.D. A kardiovaszkuláris ris betegségek gek prevenciójának nak és s rehabilitáci ciójának aktualitásai Prof. Dr. Czuriga István Ph.D. Egészségügyi Járóbeteg Központ, Debrecen DE OEC, Kardiológiai Intézet Pécsi

Részletesebben

ÚJDONSÁGOK AZ V. MAGYAR KARDIOVASZKULÁRIS KONSZENZUS KONFERENCIÁN Dr.Pados Gyula (Budapest)

ÚJDONSÁGOK AZ V. MAGYAR KARDIOVASZKULÁRIS KONSZENZUS KONFERENCIÁN Dr.Pados Gyula (Budapest) ÚJDONSÁGOK AZ V. MAGYAR KARDIOVASZKULÁRIS KONSZENZUS KONFERENCIÁN Dr.Pados Gyula (Budapest) 2011. november 25-én rendeztük az V. Magyar Kardiovaszkuláris konszenzus konferenciát (1) Budapesten. Szervezeti

Részletesebben

Miért a Lisonorm? Dr. Vértes András

Miért a Lisonorm? Dr. Vértes András Miért a Lisonorm? Dr. Vértes András A hypertonia egy komplex, több szervrendszert érintõ rendellenesség, melyben számos egymással összefüggõ tényezõ játszik szerepet a magas vérnyomás kialakulásában. Az

Részletesebben

Statinkezelés és cardiovascularis prevenció

Statinkezelés és cardiovascularis prevenció Tényeken Alapuló Orvoslás (TAO) Statinkezelés és cardiovascularis prevenció DR. PARAGH GYÖRGY, DR. BALOGH ZOLTÁN Bevezetés A cardiovascularis megbetegedések a vezetõ halálokot adják hazánkban. Ugyanakkor

Részletesebben

I. melléklet Tudományos következtetések és az Európai Gyógyszerügynökség által kiadott forgalomba hozatali engedély felfüggesztésének indoklása

I. melléklet Tudományos következtetések és az Európai Gyógyszerügynökség által kiadott forgalomba hozatali engedély felfüggesztésének indoklása I. melléklet Tudományos következtetések és az Európai Gyógyszerügynökség által kiadott forgalomba hozatali engedély felfüggesztésének indoklása 1 Tudományos következtetések A nikotinsav/laropiprant tudományos

Részletesebben

A stroke secunder gyógyszeres prevenciója; evidenciák és dilemmák. Dr. Fehér Gergely PTE KK Neurológiai Klinika

A stroke secunder gyógyszeres prevenciója; evidenciák és dilemmák. Dr. Fehér Gergely PTE KK Neurológiai Klinika A stroke secunder gyógyszeres prevenciója; evidenciák és dilemmák. Dr. Fehér Gergely PTE KK Neurológiai Klinika A stroke rizikófaktorai Megalapozott: hypertonia diabetes pitvarfibrillatio korábbi stroke

Részletesebben

A thrombocyta gátló kezelt beteg elektív és sürgős perioperatív ellátása Dr.Mühl Diana

A thrombocyta gátló kezelt beteg elektív és sürgős perioperatív ellátása Dr.Mühl Diana A thrombocyta gátló kezelt beteg elektív és sürgős perioperatív ellátása Dr.Mühl Diana PTE, AITI Ajánlások Az EÜM Szakmai Irányelve: A thromboembolia kockázatának csökkentése és kezelése. Magyar Thrombosis

Részletesebben

A kardiovaszkuláris ris betegségek. gek nak és s rehabilitáci aktualitásai. Prof. Dr. Czuriga István Ph.D. Debrecen

A kardiovaszkuláris ris betegségek. gek nak és s rehabilitáci aktualitásai. Prof. Dr. Czuriga István Ph.D. Debrecen A kardiovaszkuláris ris betegségek gek prevenciójának nak és s rehabilitáci ciójának aktualitásai Prof. Dr. Czuriga István Ph.D. Debrecen DEBRECENI EGÉSZSÉGÜGYI MINŐSÉGÜGYI NAPOK 2013. május 29-31. Kardiovaszkuláris

Részletesebben

Az aszpirin (acetilszalicilsav) egészség-gazdaságtani elemzése atheroszklerotikus betegségek primer prevenciójában

Az aszpirin (acetilszalicilsav) egészség-gazdaságtani elemzése atheroszklerotikus betegségek primer prevenciójában Az aszpirin (acetilszalicilsav) egészség-gazdaságtani elemzése atheroszklerotikus betegségek primer prevenciójában Herczeg Balázs, Semmelweis Egyetem Gyógyszerügyi Szervezési Intézet Dr. Gerencsér Zsolt,

Részletesebben

Diabetes mellitus és CV kockázat. szívbemarkoló tények és tévhitek. Tomcsányi János Budai Irgalmasrendi Kórház Kardiológia

Diabetes mellitus és CV kockázat. szívbemarkoló tények és tévhitek. Tomcsányi János Budai Irgalmasrendi Kórház Kardiológia Diabetes mellitus és CV kockázat szívbemarkoló tények és tévhitek Tomcsányi János Budai Irgalmasrendi Kórház Kardiológia Miért vagyok itt? 1,2 Antidiabetikus kezelés DM kezelése 1. 2. A diabetologus nem

Részletesebben

Az érbetegségek hátterében a legfontosabb patogenetikai

Az érbetegségek hátterében a legfontosabb patogenetikai A CEREBROVASCULARIS KÓRÁLLAPOTOK ELSÔDLEGES MEGELÔZÉSE Az érbetegségek hátterében a legfontosabb patogenetikai tényezô az athero- és arteriosclerosis, ez diffúz jelenség, már az élet elsô évtizedében megjelenik.

Részletesebben

5.3 A hypertoniabetegség gyógyszeres kezelése

5.3 A hypertoniabetegség gyógyszeres kezelése 200 A MAGYAR HYPERTONIA TÁRSASÁG ÁLLÁSFOGLALÁSA ÉS AJÁNLÁSA HYPERTONIA ÉS NEPHROLOGIA 5.3 A hypertoniabetegség gyógyszeres kezelése A gyógyszeres terápia alapelvei A vérnyomáscsökkentõ készítmények alkalmazásának

Részletesebben

Cukorbetegek hypertoniájának korszerű kezelése. Dr. Balogh Sándor OALI Főigazgató főorvos Budapest

Cukorbetegek hypertoniájának korszerű kezelése. Dr. Balogh Sándor OALI Főigazgató főorvos Budapest Cukorbetegek hypertoniájának korszerű kezelése Dr. Balogh Sándor OALI Főigazgató főorvos Budapest Hypertonia diabetesben 1-es típusú diabetes 2-es típusú diabetes Nephropathia diabetica albuminuria (intermittáló

Részletesebben

Fatalis szív- és érrendszeri események elõfordulásának kockázata 10 éven belül

Fatalis szív- és érrendszeri események elõfordulásának kockázata 10 éven belül 2005; 9 (S6):185 252. A HYPERTONIABETEGSÉG KEZELÉSÉNEK SZAKMAI IRÁNYELVEI 195 Fatalis szív- és érrendszeri események elõfordulásának kockázata 10 éven belül Nõ Kor Férfi Nem dohányzó Dohányzó Nem dohányzó

Részletesebben

A stroke ellátás helyzete Magyarországon

A stroke ellátás helyzete Magyarországon A stroke ellátás helyzete Magyarországon Bereczki Dániel SE Neurológiai Klinika Magyar Stroke Társaság Agyi érbetegségek kórházi kezeléseinek esetszáma és a kezelt személyek száma 160 000 140 000 120

Részletesebben

A myocardium infarktus különböző klinikai formáinak összehasonlítása

A myocardium infarktus különböző klinikai formáinak összehasonlítása A myocardium infarktus különböző klinikai formáinak összehasonlítása Infarktus Regiszter adatok Dr. Ofner Péter Cél: A STEMI és NSTEMI diagnózissal kezelt betegek demográfiai adatainak, a társbetegségeknek

Részletesebben

Katasztrófális antifoszfolipid szindróma

Katasztrófális antifoszfolipid szindróma Katasztrófális antifoszfolipid szindróma Gadó Klára Semmelweis Egyetem, I.sz. Belgyógyászati Klinika Antifoszfolipid szindróma Artériás és vénás thrombosis Habituális vetélés apl antitest jelenléte Mi

Részletesebben

Ischaemias szívbetegség kezelése PCI-vel

Ischaemias szívbetegség kezelése PCI-vel Ischaemias szívbetegség kezelése PCI-vel Semmelweis Egyetem ÁOK Kardiológiai Központ Dr. Merkely Béla Ischaemiás szívbetegség klinikai formái tünetmentes (silent ischaemia!) congestiv functiozavar / /

Részletesebben

B ENCZÚR B ÉLA DR. Hetényi Géza Kórház-Rendelõintézet, Preventív Kardiológiai (Hypertonia-Lipid) Ambulancia, Szolnok

B ENCZÚR B ÉLA DR. Hetényi Géza Kórház-Rendelõintézet, Preventív Kardiológiai (Hypertonia-Lipid) Ambulancia, Szolnok 2006. FEBRUÁR IV. ÉVFOLYAM 1. SZÁM 43 X M E T A B O L I Z M U S B ENCZÚR B ÉLA DR. Hetényi Géza Kórház-Rendelõintézet, Preventív Kardiológiai (Hypertonia-Lipid) Ambulancia, Szolnok BÉTA-BLOKKOLÓT HIPERTÓNIÁBAN

Részletesebben

Kardiovaszkuláris Prevenciós és Rehabilitációs Kurzus. Szerda, 16-17:30 Tantárgyfelelős: Dr. Szabados Eszter

Kardiovaszkuláris Prevenciós és Rehabilitációs Kurzus. Szerda, 16-17:30 Tantárgyfelelős: Dr. Szabados Eszter Kardiovaszkuláris Prevenciós és Rehabilitációs Kurzus Szerda, 16-17:30 Tantárgyfelelős: Dr. Szabados Eszter Kardiovaszkuláris betegségek epidemiológiája, prevenciós alapfogalmak, a globális CV rizikó Dr.

Részletesebben

St. Elizabeth. A szív-érrendszeri betegek ellátásával szerzett tapasztalatok Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében

St. Elizabeth. A szív-érrendszeri betegek ellátásával szerzett tapasztalatok Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében St. Elizabeth U D OF NIVERSITY F H EBRECEN ACULTY OF EALTH NYÍREGYHÁZA MEDICINAE ET ACTA 1990 SOCIOLOGICA ACTA M S ED OC VOLUME 2. 2011 A szív-érrendszeri betegek ellátásával szerzett tapasztalatok Szabolcs-Szatmár-Bereg

Részletesebben

A krónikus veseelégtelenség kardio-metabolikus kockázata

A krónikus veseelégtelenség kardio-metabolikus kockázata A krónikus veseelégtelenség kardio-metabolikus kockázata Dr. Kiss István Fıv. Önk. Szent Imre Kórház, Belgyógyászati Mátrix Intézet, Nephrologia-Hypertonia Profil 1 2 SZÍV ÉS ÉRRENDSZERI KOCKÁZAT ÉS BETEGSÉG

Részletesebben

A 2-es típusú diabetes háziorvosi ellátására vonatkozó minőségi indikátorok gyakorlati értéke

A 2-es típusú diabetes háziorvosi ellátására vonatkozó minőségi indikátorok gyakorlati értéke A 2-es típusú diabetes háziorvosi ellátására vonatkozó minőségi indikátorok gyakorlati értéke dr. Nagy Attila, Csenteri Orsolya, Szabó Edit, Ungvári Tímea, dr. Sándor János DE OEC Népegészségügyi Kar DEBRECENI

Részletesebben

Iv. budapesti kardiológiai napok - visszaadott életévek metabolizmus és kardiovaszkuláris betegségek

Iv. budapesti kardiológiai napok - visszaadott életévek metabolizmus és kardiovaszkuláris betegségek Program 2016. november 18., Péntek 11.00 Megnyitó 11.00 12.40 A SZIVINFARKTUS KEZELÉSÉNEK IZGALMAS KÉRDÉSEI Üléselnök: Prof. Dr. Merkely Béla Hazai infarktus regiszter tapasztalatai Prof. Dr. Jánosi András

Részletesebben

Nagy Viktor dr., az előadással kapcsolatos összeférhetetlenség. Gyógyszergyári igazgatósági/szakértői/tanácsadói tagság: -

Nagy Viktor dr., az előadással kapcsolatos összeférhetetlenség. Gyógyszergyári igazgatósági/szakértői/tanácsadói tagság: - Kardiológiai Szintentartó Tanfolyam Nagy Viktor dr., az előadással kapcsolatos összeférhetetlenség közzététele, 1 év. Nagy Viktor Semmelweis Egyetem, ÁOK, II. Belgyógyászati Klinika Hypertonia kezelése,

Részletesebben

Magyar Obezitológiai és Mozgásterápiás Társaság (MOMOT)

Magyar Obezitológiai és Mozgásterápiás Társaság (MOMOT) A dyslipidaemiák és az elhízás gyógyszeres kezelése Kockázati kategóriák, célértékek A betegek kezelésében két alapvetı szempont, hogy mindenekelıtt határozzuk meg milyen kockázati kategóriába tartoznak

Részletesebben

Alkalmazási előírás. 4.2 Adagolás és alkalmazás. 4.3 Ellenjavallatok

Alkalmazási előírás. 4.2 Adagolás és alkalmazás. 4.3 Ellenjavallatok A Strattera (atomoxetine) hatásai a vérnyomásra és a szívfrekvenciára a forgalomba hozatali engedély jogosultja (MAH) által végzett klinikai vizsgálat adatainak felülvizsgálata alapján. Végleges SPC és

Részletesebben

Dózis-válasz görbe A dózis válasz kapcsolat ábrázolása a legáltalánosabb módja annak, hogy bemutassunk eredményeket a tudományban vagy a klinikai

Dózis-válasz görbe A dózis válasz kapcsolat ábrázolása a legáltalánosabb módja annak, hogy bemutassunk eredményeket a tudományban vagy a klinikai Dózis-válasz görbe A dózis válasz kapcsolat ábrázolása a legáltalánosabb módja annak, hogy bemutassunk eredményeket a tudományban vagy a klinikai gyakorlatban. Például egy kísérletben növekvő mennyiségű

Részletesebben

A nem szteroid gyulladásgátló készítmények cardiovascularis mellékhatásai a legújabb ajánlások fényében

A nem szteroid gyulladásgátló készítmények cardiovascularis mellékhatásai a legújabb ajánlások fényében A nem szteroid gyulladásgátló készítmények cardiovascularis mellékhatásai a legújabb ajánlások fényében Nem veszélyesebb a diclofenac Horváth Viktor József dr. 1 Tabák Gy. Ádám dr. 1 Szabó Gergely dr.

Részletesebben

A rosuvastatin klinikai jelentősége napjaink lipidológiai gyógyszerelésében

A rosuvastatin klinikai jelentősége napjaink lipidológiai gyógyszerelésében TERÁPIÁS KÖZLEMÉNYEK A rosuvastatin klinikai jelentősége napjaink lipidológiai gyógyszerelésében ÁBEL TATJÁNA DR. 1 FEHÉR JÁNOS DR. 2 1 Állami Egészségügyi Központ, Szakrendelő Intézet, Budapest 2 Semmelweis

Részletesebben

Infarktusos betegek ellátásának minősége a sürgősségi osztályon- 5 év tapasztalata (Coronariaőrző, vagy sürgősségi osztály) Dr.

Infarktusos betegek ellátásának minősége a sürgősségi osztályon- 5 év tapasztalata (Coronariaőrző, vagy sürgősségi osztály) Dr. Infarktusos betegek ellátásának minősége a sürgősségi osztályon- 5 év tapasztalata (Coronariaőrző, vagy sürgősségi osztály) Dr. Korcsmáros Ferenc (Gróf Tisza István Kórház, Sürgősségi Betegellátó Osztály)

Részletesebben

IV. melléklet. Tudományos következtetések

IV. melléklet. Tudományos következtetések IV. melléklet Tudományos következtetések 52 Tudományos következtetések 1. - PRAC ajánlás Háttér-információ Az ivabradin egy szívritmust csökkentő szer, amely specifikusan hat a sinuscsomóra anélkül, hogy

Részletesebben

A stroke másodlagos megelőzésének finanszírozási protokollja

A stroke másodlagos megelőzésének finanszírozási protokollja A stroke másodlagos megelőzésének finanszírozási protokollja Országos Egészségbiztosítási Pénztár Elemzési, Orvosszakértői és Szakmai Ellenőrzési Főosztály Budapest, 2011. augusztus 11. Azonosítószám:

Részletesebben

FEHÉRVÁRI KARDIOLÓGIAI NAPOK. 2012. február 3-4. MEGHÍVÓ

FEHÉRVÁRI KARDIOLÓGIAI NAPOK. 2012. február 3-4. MEGHÍVÓ FEHÉRVÁRI KARDIOLÓGIAI NAPOK 2012. február 3-4. MEGHÍVÓ Információk A kongresszus ideje: 2012. február 3-4. Helyszíne: NOVOTEL Hotel 8000 Székesfehérvár, Ady Endre utca 19-21. A tudományos program szervezője:

Részletesebben

Újonnan felfedezett cukoranyagcsere eltérések előfordulása korai kardiológiai rehabilitációban

Újonnan felfedezett cukoranyagcsere eltérések előfordulása korai kardiológiai rehabilitációban Dr. Simon Attila, Dr. Gelesz Éva, Dr. Szentendrei Teodóra, Dr. Körmendi Krisztina, Dr. Veress Gábor Újonnan felfedezett cukoranyagcsere eltérések előfordulása korai kardiológiai rehabilitációban Balatonfüredi

Részletesebben

ISCHAEMIÁS SZÍVBETEGSÉG

ISCHAEMIÁS SZÍVBETEGSÉG ISCHAEMIÁS SZÍVBETEGSÉG Prof. Dr. Tóth Kálmán Pécsi Tudományegyetem ÁOK I.sz. Belgyógyászati Klinika Kardiológiai Osztály TÖRTÉNETI ÁTTEKINTÉS 1768. július 21. - William Heberden (Royal College of Physicians,

Részletesebben

Gyógyszeres kezelések

Gyógyszeres kezelések Gyógyszeres kezelések Az osteogenesis imperfecta gyógyszeres kezelésében számos szert kipróbáltak az elmúlt évtizedekben, de átütő eredménnyel egyik se szolgált. A fluorid kezelés alkalmazása osteogenesis

Részletesebben

Folsav a kardiovaszkuláris kockázat csökkentésére? Nagy András

Folsav a kardiovaszkuláris kockázat csökkentésére? Nagy András Folsav a kardiovaszkuláris kockázat csökkentésére? Nagy András Kardiovaszkuláris (atherothrombotikus) Háttér biztató felvetések Obszervációk: Se - HOMOCISZT ~ ISZB kockázat Teljes lakosságban ISZB betegekben

Részletesebben

Te mikor használsz folyamatos (citrátos) hemofiltrációt?

Te mikor használsz folyamatos (citrátos) hemofiltrációt? Te mikor használsz folyamatos (citrátos) hemofiltrációt? Iványi Zsolt, Valkó Luca Aneszteziológiai és Intenzív Terápiás Klinika Semmelweis Egyetem SZINT 2013. november 15. Mikor? Ideálisan Akut vesesérülés

Részletesebben

Stabil coronaria betegség diagnosztikája és kezelése 14

Stabil coronaria betegség diagnosztikája és kezelése 14 Stabil coronaria betegség diagnosztikája és kezelése 14 Prof. Dr. Tóth Kálmán PTE KK I.sz. Belgyógyászati Klinika A mellkasi fájdalom epidemiológiája az alapellátásban és a sürgősségi betegellátó osztályokon

Részletesebben

Új orális véralvadásgátlók

Új orális véralvadásgátlók Új orális véralvadásgátlók XI. Magyar Sürgősségi Orvostani Kongresszus Lovas András, Szegedi Tudományegyetem, Aneszteziológiai és Intenzív Terápiás Intézet Véralvadásgátlók alkalmazási területei posztoperatív

Részletesebben

SIMVASTATIN HATÁSA METABOLIKUS SZINDRÓMÁBAN ÉS 2 TÍPUSÚ DIABETES MELLITUSBAN SZENVEDÔ BETEGEK LIPIDPROFILJÁRA

SIMVASTATIN HATÁSA METABOLIKUS SZINDRÓMÁBAN ÉS 2 TÍPUSÚ DIABETES MELLITUSBAN SZENVEDÔ BETEGEK LIPIDPROFILJÁRA Törd. KékesBaloghCsás 10/11/05 19:58 Page 191 medicus universalis XXXVIII/4 5. 2005. *IMS EGÉSZSÉGCENTRUM, BUDAPEST, **ORSZÁGOS ALAPELLÁTÁSI INTÉZET, ***ORSZÁGOS GYÓGYÁSZATI KÖZPONT, BELGYÓGYÁSZAT SIMVASTATIN

Részletesebben

4.3 Ellenjavallatok A terhesség második és harmadik trimesztere (lásd 4.4 és 4.6 pont) (Megjegyzés: szoptatásban nem ellenjavallt, lásd: 4.3 pont.

4.3 Ellenjavallatok A terhesség második és harmadik trimesztere (lásd 4.4 és 4.6 pont) (Megjegyzés: szoptatásban nem ellenjavallt, lásd: 4.3 pont. ACE-gátlók és angiotenzin II antagonisták: alkalmazás terhességben és szoptatás alatt A PhVWP által 2008 októberben jóváhagyott alkalmazási előírás és betegtájékoztató szöveg ACE-gátlók Lisinopril, Fosinopril,

Részletesebben

V. Magyar Kardiovaszkuláris Konszenzus Konferencia ajánlásainak tanulságai, jelenlegi helyzet

V. Magyar Kardiovaszkuláris Konszenzus Konferencia ajánlásainak tanulságai, jelenlegi helyzet V. Magyar Kardiovaszkuláris Konszenzus Konferencia ajánlásainak tanulságai, jelenlegi helyzet Prof. Dr Paragh György DEOEC I.sz. Belklinika Ajánlások osztályozása Ajánlások osztályozá sa I Definíció Bizonyíték

Részletesebben

Acut stroke ellátás a következő 5 év feladatai. Bereczki Dániel SE Neurológiai Klinika BUDAPEST

Acut stroke ellátás a következő 5 év feladatai. Bereczki Dániel SE Neurológiai Klinika BUDAPEST Acut stroke ellátás a következő 5 év feladatai Bereczki Dániel SE Neurológiai Klinika BUDAPEST A 60 ÉV ALATTIAK ARÁNYA 27%!! Százezer lakosra egy év alatt jutó halálestek száma Fél óránként Másfél óránként

Részletesebben

III. melléklet Az Alkalmazási előírás és a Betegtájékoztató egyes fejezeteinek módosításai

III. melléklet Az Alkalmazási előírás és a Betegtájékoztató egyes fejezeteinek módosításai III. melléklet Az Alkalmazási előírás és a Betegtájékoztató egyes fejezeteinek módosításai 34/42 A. Alkalmazási előírás 4.1 Terápiás javallatok [a jelenleg elfogadott indikációk törlendők és a következőkkel

Részletesebben

A perifériás érbetegség kardiovaszkuláris kockázatértékének megismertetése és szűrési feltételeinek megteremtése az ÉRV programban

A perifériás érbetegség kardiovaszkuláris kockázatértékének megismertetése és szűrési feltételeinek megteremtése az ÉRV programban A perifériás érbetegség kardiovaszkuláris kockázatértékének megismertetése és szűrési feltételeinek megteremtése az ÉRV programban Farkas Katalin Szent Imre Kórház, Angiológia Profil Budapest 2010. november

Részletesebben

A klinikai vizsgálatokról. Dr Kriván Gergely

A klinikai vizsgálatokról. Dr Kriván Gergely A klinikai vizsgálatokról Dr Kriván Gergely Mi a klinikai vizsgálat? Olyan emberen végzett orvostudományi kutatás, amely egy vagy több vizsgálati készítmény klinikai, farmakológiai, illetőleg más farmakodinámiás

Részletesebben

Betegtájékoztató tépőtömb Aspirin Protectet szedő páciensei részére

Betegtájékoztató tépőtömb Aspirin Protectet szedő páciensei részére Betegtájékoztató tépőtömb Aspirin Protectet szedő páciensei részére Az a beteg, aki megérti a szív- és érrendszeri rizikócsökkentés lényegét és fontosságát, valószínűleg hosszú távon is betartja az Ön

Részletesebben

Végleges SPC és PIL megfogalmazások a PhVWP 2011 júniusi állásfoglalása alapján. SPC 4.3 pontja SPC 4.4 pontja SPC 4.6 pontja SPC 5.

Végleges SPC és PIL megfogalmazások a PhVWP 2011 júniusi állásfoglalása alapján. SPC 4.3 pontja SPC 4.4 pontja SPC 4.6 pontja SPC 5. Hidroklorotiazid (HCT) alkalmazása szoptatáskor + SPC és PIL egységes megfogalmazások ACE-gátlók önálló, vagy HCT-vel való kombinációjának alkalmazásakor terhességben és szoptatáskor Végleges SPC és PIL

Részletesebben

Aszív- és érrendszeri megbetegedések különösen a felgyorsult

Aszív- és érrendszeri megbetegedések különösen a felgyorsult 07-Circulation_1:Circulation 7/13/11 3:45 PM Page 49 Diabetes és cardiovascularis Genetics betegségek Cukorbetegség és thrombocytagátló kezelés akut coronariaszindrómában José Luis Ferreiro, MD; Dominick

Részletesebben

I. MELLÉKLET ALKALMAZÁSI ELŐÍRÁS

I. MELLÉKLET ALKALMAZÁSI ELŐÍRÁS I. MELLÉKLET ALKALMAZÁSI ELŐÍRÁS 1 1. A GYÓGYSZER MEGNEVEZÉSE Edarbi 20 mg tabletta 2. MINŐSÉGI ÉS MENNYISÉGI ÖSSZETÉTEL 20 mg azilzartán-medoxomil tablettánként (káliumsó formájában). A segédanyagok teljes

Részletesebben

HOGYAN TEHETÔ HATÉKONYABBÁ A SZÍV-ÉRBETEGSÉGEK MEGELÔZÉSE? SZÍV-ÉRBETEGSÉGEK PREVENCIÓS PROGRAMJA (SZÉP )

HOGYAN TEHETÔ HATÉKONYABBÁ A SZÍV-ÉRBETEGSÉGEK MEGELÔZÉSE? SZÍV-ÉRBETEGSÉGEK PREVENCIÓS PROGRAMJA (SZÉP ) o?rd. Arnoldajo:minta 2008.04.14 14:13 Page 65 CUS UVSAS XXXX/2. 2008. r. Arnold Csaba, r. nglert oltán, r. Szabadhegyi Csaba HOGA HÔ HAOABBÁ A SÍV-BGSG GÔS? SÍV-BGSG PVCÓS POGAJA (SP ) Q-icina rt 1026

Részletesebben

HYPERTONIA, ÉRFALAK, MYOCARDIALIS INFARCTUS

HYPERTONIA, ÉRFALAK, MYOCARDIALIS INFARCTUS 1 HYPERTONIA, ÉRFALAK, MYOCARDIALIS INFARCTUS Benczúr Béla dr., Hetényi Géza Kórház-Rendelõintézet, Kardiológiai Osztály, Szolnok A kardiovaszkuláris (CV) betegségek képezik hazánkban változatlanul a legfõbb

Részletesebben

FEHÉRVÁRI KARDIOLÓGIAI NAPOK. 2012. február 3-4. MEGHÍVÓ

FEHÉRVÁRI KARDIOLÓGIAI NAPOK. 2012. február 3-4. MEGHÍVÓ FEHÉRVÁRI KARDIOLÓGIAI NAPOK 2012. február 3-4. MEGHÍVÓ Információk A kongresszus ideje: 2012. február 3-4. Helyszíne: NOVOTEL Hotel 8000 Székesfehérvár, Ady Endre utca 19-21. A tudományos program szervezője:

Részletesebben

Perzisztens ST-elevációval nem járó akut koronária szindróma (ACS) kezelése ESC guideline - 2012. Dr. Habon Tamás (Pécs)

Perzisztens ST-elevációval nem járó akut koronária szindróma (ACS) kezelése ESC guideline - 2012. Dr. Habon Tamás (Pécs) Perzisztens ST-elevációval nem járó akut koronária szindróma (ACS) kezelése ESC guideline - 2012. Dr. Habon Tamás (Pécs) A kardiovaszkuláris betegségek a fejlett országokban a halálozási statisztikák élén

Részletesebben

kórházba (SBO) kerülés idejének lerövidítése

kórházba (SBO) kerülés idejének lerövidítése AZ ELŐADÁS VÁZLATA Neurológiai katasztrófák Prof. Dr. Komoly Sámuel MTA doktora PTE Neurológiai Klinika Klinikai Idegtudományi Központ Ischaemiás (80%) és vérzéses (20%) stroke Subarachnoidalis vérzés

Részletesebben

Hidak építése a minőségügy és az egészségügy között

Hidak építése a minőségügy és az egészségügy között DEBRECENI EGÉSZSÉGÜGYI MINŐSÉGÜGYI NAPOK () 2016. május 26-28. Hidak építése a minőségügy és az egészségügy között A TOVÁBBKÉPZŐ TANFOLYAM KIADVÁNYA Debreceni Akadémiai Bizottság Székháza (Debrecen, Thomas

Részletesebben

DEBRECENI EGÉSZSÉGÜGYI MINŐSÉGÜGYI NAPOK (DEMIN XIII.) 2013. május 30.

DEBRECENI EGÉSZSÉGÜGYI MINŐSÉGÜGYI NAPOK (DEMIN XIII.) 2013. május 30. DEBRECENI EGÉSZSÉGÜGYI MINŐSÉGÜGYI NAPOK (DEMIN XIII.) 2013. május 30. Miért kell kiemelt figyelemmel kezelni a stroke ellátást? Európában évente 1.2 millió stroke 300,000 halott 300,000 rokkant 15 millió

Részletesebben

Átalakul a társadalom, t. módosulnak nyezők. Bakai Judit. Soproni Rehabilitációs Gyógyintézet

Átalakul a társadalom, t. módosulnak nyezők. Bakai Judit. Soproni Rehabilitációs Gyógyintézet Átalakul a társadalom, t módosulnak m a kockázati tényezt nyezők Bakai Judit Soproni Rehabilitációs Gyógyintézet dr. Bucsányi Gyula Az elkényeztetett nyeztetett, agyonevett, önfegyelem nélkülili nép rövidéletű.

Részletesebben

A nephrológia aktuális kérdései, komplex vesevédelem

A nephrológia aktuális kérdései, komplex vesevédelem A nephrológia aktuális kérdései, komplex vesevédelem Nagy Judit Rheumatológia és rehabilitáció határterületei Harkány,. Vázlat - CKD (krónikus vesebetegségek) mint népegészségügyi probléma - CKD egységesített

Részletesebben

A preoperatív kardiális kockázat meghatározása és az általános sebészeti beavatkozásokkal kapcsolatos teendők. ESC guideline -2009

A preoperatív kardiális kockázat meghatározása és az általános sebészeti beavatkozásokkal kapcsolatos teendők. ESC guideline -2009 A preoperatív kardiális kockázat meghatározása és az általános sebészeti beavatkozásokkal kapcsolatos teendők ESC guideline -2009 Prof. Dr. Jánosi András 2013.09.15. Miért kell ezzel a kérdéssel foglalkozni?

Részletesebben

Szendi Gábor Áthidalhatatlan szakadék a hivatalos ajánlások és a tudomány között

Szendi Gábor Áthidalhatatlan szakadék a hivatalos ajánlások és a tudomány között Szendi Gábor Áthidalhatatlan szakadék a hivatalos ajánlások és a tudomány között Kevesebb ajánlásra és több információra volna szükség. Gerald Raeven Egészségkárosító egészségvédelem A közegészségügyi

Részletesebben

A stroke másodlagos megelızésének finanszírozási protokollja

A stroke másodlagos megelızésének finanszírozási protokollja A stroke másodlagos megelızésének finanszírozási protokollja Országos Egészségbiztosítási Pénztár Elemzési, Orvosszakértıi és Szakmai Ellenırzési Fıosztály Budapest, 2011. április 30. Azonosítószám: 38/2011

Részletesebben

Stroke-prevenció stroke után pitvarfibrillációban eseten alapuló áttekintés

Stroke-prevenció stroke után pitvarfibrillációban eseten alapuló áttekintés ÖSSZEFOGLALÓ KÖZLEMÉNY Stroke-prevenció stroke után pitvarfibrillációban eseten alapuló áttekintés Kovács Tibor dr. Semmelweis Egyetem, Általános Orvostudományi Kar, Neurológiai Klinika, Budapest A nem

Részletesebben

T S O S. Oláh László Debreceni Egyetem Neurológiai Klinika

T S O S. Oláh László Debreceni Egyetem Neurológiai Klinika T S O S I Oláh László Debreceni Egyetem Neurológiai Klinika A Miért kell beszélni a TIA-ról? Mert TIA után 90 napon belül a betegek 10-20%-a ischaemiás stroke-ot szenved. Mert a stroke betegek 25%-ban

Részletesebben

Angiológia. Az ONTARGET és a TRANSCEND vizsgálat eredményei

Angiológia. Az ONTARGET és a TRANSCEND vizsgálat eredményei 02-Circulation_1:Layout 1 7/13/11 4:09 PM Page 13 Angiológia Hauser et al Long-Term Survival and Risk 13 Cardiovascularis és renalis kimenetel eredményei a magas renalis kockázatú betegek telmisartan,

Részletesebben

Folyamat-optimalizálás az egészségügyben

Folyamat-optimalizálás az egészségügyben Folyamat-optimalizálás az egészségügyben Dr. Kósa István egyetemi docens Pannon Egyetem, Egészségügyi Informatikai Kutató- Fejlesztő Központ, Veszprém Innovációs Konferencia, Veszprém 2011. Március 30.

Részletesebben

44 éves férfibeteg: ocularis stroke és stroke. - kazuisztika -

44 éves férfibeteg: ocularis stroke és stroke. - kazuisztika - 44 éves férfibeteg: ocularis stroke és stroke - sürgősségi ellátás okai - kazuisztika - Somlai Judit, Szilágyi Géza, Szegedi Norbert MH Egészségügyi központ, Neurológia- Stroke, Neuroophthalmológia Stroke

Részletesebben

Az asztma és a kardiovaszkuláris megbetegedések pszichológiai vonatkozásai. Tisljár-Szabó Eszter eszter.szabo@sph.unideb.hu

Az asztma és a kardiovaszkuláris megbetegedések pszichológiai vonatkozásai. Tisljár-Szabó Eszter eszter.szabo@sph.unideb.hu Az asztma és a kardiovaszkuláris megbetegedések pszichológiai vonatkozásai Tisljár-Szabó Eszter eszter.szabo@sph.unideb.hu ASZTMA A betegség lefolyása Időszakosság, váltakozóság Nem feltétlenül észlelhetők

Részletesebben

Munkatársi, munkahelyi kapcsolatok Stressz mint cardiovasculáris rizikófaktor. Lang Erzsébet Vasútegészségügy NK. Kft.

Munkatársi, munkahelyi kapcsolatok Stressz mint cardiovasculáris rizikófaktor. Lang Erzsébet Vasútegészségügy NK. Kft. Munkatársi, munkahelyi kapcsolatok Stressz mint cardiovasculáris rizikófaktor Lang Erzsébet Vasútegészségügy NK. Kft. Pécs Kardiológia ????? Miért??? Lehet, hogy külön utakon járunk?! Együtt könnyebb?

Részletesebben

V. Jubileumi Népegészségügyi Konferencia, Megnyitó 2014. 2010-2011-2012-2013 eredmények III. Prof. Dr. Kékes Ede

V. Jubileumi Népegészségügyi Konferencia, Megnyitó 2014. 2010-2011-2012-2013 eredmények III. Prof. Dr. Kékes Ede V. Jubileumi Népegészségügyi Konferencia, Megnyitó 2014. 2010-2011-2012-2013 eredmények III. Prof. Dr. Kékes Ede Antropológiai adatok 2010-2013 évek NŐ FÉRFI 2010 9 316 6 014 2011 10 646 9 189 2012 11

Részletesebben

Jelentős társadalmi és gazdasági teher. Kevés megbízható hazai adat (regiszter)

Jelentős társadalmi és gazdasági teher. Kevés megbízható hazai adat (regiszter) Pálinkás Anita, Szabó Edit, Kovács Nóra, Jenei Tibor, Nagy Attila, Sándor János, Ádány Róza Debreceni Egyetem Népegészségügyi Kar Megelőző Orvostani Intézet Biostatisztikai és Epidemiológiai Tanszék HÁTTÉR

Részletesebben

Alkalmazás engedély jogosultja. 2,5 mg ramipril. 2,5 mg ramipril. 2,5 mg ramipril. 2,5 mg ramipril. 2,5 mg ramipril. 2,5 mg ramipril.

Alkalmazás engedély jogosultja. 2,5 mg ramipril. 2,5 mg ramipril. 2,5 mg ramipril. 2,5 mg ramipril. 2,5 mg ramipril. 2,5 mg ramipril. I. MELLÉKLET AZ ÁLLATGYÓGYÁSZATI KÉSZÍTMÉNYEK NEVEINEK, GYÓGYSZERFORMÁJÁNAK ÉS HATÁSERŐSSÉGÉNEK, AZ ÁLLATFAJNAK, AZ ADAGOLÁS MÓDJÁNAK ÉS AZ EGYES TAGÁLLAMOKBAN A FORGALOMBA HOZATALI ENGEDÉLY JOGOSULTJAINAK

Részletesebben