Statinkezelés és cardiovascularis prevenció

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Statinkezelés és cardiovascularis prevenció"

Átírás

1 Tényeken Alapuló Orvoslás (TAO) Statinkezelés és cardiovascularis prevenció DR. PARAGH GYÖRGY, DR. BALOGH ZOLTÁN Bevezetés A cardiovascularis megbetegedések a vezetõ halálokot adják hazánkban. Ugyanakkor Hajdú és mtsai szerint a nyugat-európai országokban az utóbbi években csökkent a cardiovascularis mortalitás. Az 1970-es években Magyarországon a nyugat-európai országokhoz hasonló volt a halálozás, ám napjainkra jelentõsen lemaradtunk. Míg a nyugati országokban nagymértékû javulás jött létre a várható életkilátásokat illetõen, ezzel szemben hazánkban tovább romló, illetve csak az elmúlt néhány évben mérsékelten javuló tendenciát lehetett megfigyelni; a kisfokú javulás mértékében azonban elmaradt a nyugat-európaihoz képest. (1) Mindezek következménye az, hogy ma a Magyarországon született gyermekek életesélyei rosszabbak, mint nyugati társaiknak, hiszen a születéskor várható élettartam mintegy hat évvel marad el az európai országokhoz viszonyítva! Ebben az elmaradásban fontos szerepet játszanak a vascularis halálozásból származó különbségek. A vascularis betegségek kialakulásában az érelmeszesedésre való fokozott hajlamnak van jelentõsége. A Framingham-tanulmány adatai alapján igazolódott az ún. rizikótényezõk szerepe a szívkoszorúér-betegségek és az agyi érbetegségek kialakulásában. (2) Az epidemiológiai adatokból ismert a hyperlipoproteinaemiák szerepe az atherogenesisben, ezért a vizsgálatok jelentõs része arra irányult, hogy a vérzsírszintek változása és a cardiovascularis események kialakulása közötti összefüggéseket elemezze. Az 1960-as években populációszinten történt koleszterin-meghatározások alapján a normál koleszterinérték alsó határának 6,5 mmol/l-t, felsõ határának 7,8 mmol/l-es értéket adták meg. A Seven Countries és az MRFIT tanulmány arra hívta fel a figyelmet, hogy ez a koleszterinérték nem tartható, hiszen a 6,5 mmol/l-es érték mellett kétszeres, a 7,8 mmol/l-es koleszterinérték mellett négyszeres volt az ischaemiás betegségbõl eredõ halálozás. (3, 4) A fentiek miatt 1988-ban módosították a normál koleszterinértéket, felsõ határnak 30 évnél fiatalabb egyének számára 4,7 mmol/l, míg 30 évnél idõsebb egyénekben 5,2 mmol/l szérum koleszterinszintet adtak meg. (5) A primer prevenciós tanulmányok rámutattak arra, hogy a diétás vagy gyógyszeres lipidcsökkentõ kezelés jelentõs mértékben mérsékeli a cardiovascularis események gyakoriságát. (6 11) Ez elsõsorban a magas koleszterinszint csökkentésének köszönhetõ, de más lipidfrakciókra kifejtett hatás is hozzájárul a kedvezõ eredményekhez. Így például a különbözõ tanulmányok metaanalízise alapján a HDL-C szint 0,026 mmol/l-es emelkedése férfiakban 2%-os, nõkben 3%-os cardiovascularis rizikócsökkenéshez vezet. (12) Más tanulmányok a triglycerid atherosclerosisban játszott szerepére hívják fel a figyelmet. (13) A terápiás szemlélet változása A korábbi nagy multicentrikus, kettõs-vak, prospektív vizsgálatok eredményei következtében az elmúlt idõszakban folyamatosan változtak a lipidkezelés irányelvei ban az ATP-I (Adult Treatment Panel) ajánlás az emelkedett lipidértékek korrekciója alapján elsõsorban a hosszú távú primer prevencióra hívta fel a figyelmet. (14) Az ATP I szerint a hyperlipoproteinaemiák felosztásának alapja az életkortól függetlenül az összkoleszterin és a low-density lipoprotein koleszterin (LDL-C) érték. Kívánatos koleszterinértéknek az

2 tényeken alapuló orvoslás 95 5,2 mmol/l-nél kisebb, határértéknek az 5,2 6,5 mmol/l közöttit, magasnak a 6,2 mmol/l feletti értéket tekintették. Az 1993-ban és 1994-ben megjelent ATP-II ajánlás a szekunder prevencióra, a cardiovascularis események megismétlõdésének megelõzésére helyezte a hangsúlyt. (15, 16) Az ATP-II pontosabban definiálta az ischaemiás szívbetegség (ISzB) rizikófaktorait. Elsõdlegesnek az LDL-C célérték elérését tekintette a kezelés során. A nagy rizikójú csoportban 2,5 mmol/l, a két vagy több rizikótényezõvel rendelkezõ egyének számára a 3,1 mmol/l, míg a rizikófaktor nélküli vagy egy rizikófaktorral rendelkezõ személyek részére a 4,1 mmol/l LDL-C-t tekintette célértéknek. Az 1990-es években lezárult, több ezres betegpopulációkon elvégzett prospektív, multicentrikus, kettõs-vak klinikai tanulmányok azt eredményezték, hogy a lipidcsökkentõ kezelésben ismét szemléletváltozás jött létre. Ezek a vizsgálatok arra hívták fel a figyelmet, hogy mind a primer, mind a szekunder prevencióban alkalmazott statinkezelés az össz- és a cardiovascularis halálozás csökkenését eredményezte. (17 21) Ezen tanulmányok metaanalízisét elvégezve LaRosa és mtsai arra mutattak rá, hogy a 28%-os LDL-szint csökkenés a coronariaesemények 31%-os, a coronaria eredetû halálozás 29%-os, a cardiovascularis halálozás 27%-os, és az összhalálozás 21%-os csökkenését hozza létre. (22) Ezek a tanulmányok arra is felhívták a figyelmet, hogy a hatékony lipidcsökkentõ terápia megtervezéséhez szükséges a rizikó megítélése. A betegeket három rizikókategóriába sorolták: magas, közepes és alacsony rizikócsoportba. Magas rizikócsoportba azok az egyének tartoztak, akiknél a 10 éven belüli akut cardiovascularis esemény bekövetkeztének kockázata 20% fölött, a közepes rizikójúban 10 20% között, míg az alacsony rizikójúban 10% alatt van. A rizikót a Framingham-score alapján állapították meg. Ennek hátránya az volt, hogy az alacsony rizikójú csoportban alulbecsülte, a magas rizikójúban pedig túlbecsülte a veszélyeztetettséget. Ennek feloldására 12 európai országból 200 ezer személy adatait feldolgozva kidolgozták az európai SCORE (Systemic Coronary Risk Evaluation) rizikóbecslést. Ebben a rizikó megítélésekor a 10 éven belüli cardiovascularis halálozást vették figyelembe. Nagy rizikócsoportba tartoznak eszerint azok az egyének, akiknél a 10 éven belüli akut cardiovascularis halálozás kockázata 5% fölött, a közepes rizikójúaknál 4-5% között, az alacsony rizikójúaknál 3% alatt van. A rizikómegoszlás alapján az európai lakosságot két csoportba osztották: magas rizikójú észak-európai és alacsony rizikójú dél-európai csoportba. A Framingham-pontrendszerhez hasonlóan a definitív érbetegségben szenvedõ egyéneket a magas rizikójú csoportba sorolták. Ezenkívül megjelenítettek egy tünetmentes magas rizikójú csoportot. Ide azok kerülnek, akiknek összkoleszterinszintje 8 mmol/l vagy LDL-koleszterinszintje 6 mmol/l fölötti, vagy a vérnyomásuk 180/110 Hgmm-nél magasabb, vagy 2-es típusú cukorbetegsége van, vagy akiknél az 1-es típusú diabetes microalbuminuriával társul. A magas rizikójú csoportban a 2,6 mmol/ l-es, a közepes rizikójú csoportban a 3,4 mmol/l-es, míg az alacsony rizikójú csoportban a 4,1 mmol/l-es LDL-koleszterin célértéket jelölték meg. Az agresszívabb lipidcsökkentés további lehetséges terápiás haszna A cardiovascularis rizikó csökkentésének megítélése szempontjából fontos a tanulmány idõtartama. Erre utal az A to Z vizsgálat csalódást keltõ eredménye, amely azt mutatta, hogy a nem halálos szívinfarctus és az ISzB halálozás rizikója 12%-kal, nem szignifikánsan csökkent a 14%-os LDL-C csökkenés mellett a napi mg simvastatinnal kezelt csoportban, a napi 20 mg-mal kezeltekhez képest. (23) A tanulmány 2 éves idõtartama nem volt elegendõ ahhoz, hogy az LDL-C szintjének csökkentésébõl származó elõnyök jelentkezzenek, melyek legalább 3 5 éves kezelés után észlelhetõk. (24, 25) A betegen (köztük 5963 cukorbetegen) elvégzett HPS (Heart Protection Study) az LDL-C kiindulási értékétõl függetlenül igazolta az 5 évig történõ napi 40 mg simvastatin kezelés elõnyeit (vs. placebo) a kemény végpontokat illetõen. A vascularis nagy esemé-

3 96 tényeken alapuló orvoslás nyek (cardiovascularis halálozás, nem halálos szívinfarctus, ischaemiás stroke, coronariabeavatkozások) relatív kockázata 24%-kal csökkent, a cukorbetegség meglététõl, ill. hiányától függetlenül. (26) A nem vascularis betegségek (carcinoma, légzõszervi betegségek) kockázata nem nõtt, ennek eredményeként csökkent az összhalálozás rizikója, mindez a cukorbetegek körében is igazolódott. (27) A PROVE-IT TIMI 22 (Pravastatin or Atorvastatin Evaluation and Infection Therapy Thrombolysis in Myocardial Infarction 22) tanulmányban 4162 akut coronaria szindrómában szenvedõ beteget vizsgáltak. A betegek egyik fele a szokványos dózisú napi 40 mg pravastatin kezelésben részesült, míg a másik fele nagy dózisú, napi 80 mg atorvastatint kapott. A szokványos dózisú kezelés mellett is alacsonyabb LDL-C értéket értek el, mint amit a korábbi ajánlások javasoltak, de a nagy dózisú kezeléssel ehhez képest is jelentõsebb LDL csökkenést, 1,6 mmol/l-es LDL-C szintet sikerült elérni. (28) Az alacsonyabb LDL-C szint mellett a korábbi célértékekhez képest további klinikai haszon társult, hiszen az agresszívebb lipidcsökkentõ kezelés nagyobb mértékben mérsékelte az összhalálozást, az akut szívinfarctus, az instabil angina, a stroke elõfordulásának gyakoriságát, jobban csökkentette a revaszkularizációs igényt. A PROSPER (Prospective Study of Pravastatin in the Elderly at Risk) tanulmányba idõs, 70 és 82 év közötti, magas rizikócsoportba tartozó betegeket vontak be. Az átlagos követési idõ 3,2 év volt. Az 5804 bevont résztvevõ napi 40 mg pravastatin kezelésben részesült. Az átlagosan 34%-os LDL-C szint csökkenés mellett 24%-kal lett kisebb a cardiovascularis mortalitás, a coronariaesemények száma pedig 19%-kal mérséklõdött. (29) Az ASCOT-LLA (Anglo-Scandinavian Cardiac Outcomes Trial-Lipid-Lowering Arm) tanulmány hypertoniás, legalább 3 cardiovascularis rizikófaktorral és 6,5 mmol/l alatti összkoleszterinszinttel rendelkezõ betegeket vizsgált. Napi 10 mg atorvastatin kezelést követõen, 3,3 éves követés végére a cardiovascularis események száma 21%-kal, a coronariaesemények gyakorisága 29%-kal csökkent az atorvastatinnal kezelt csoportban, 29%-os LDLkoleszterinszint csökkenés mellett. (30) Az IDEAL (Incremental Decrease in End Points Through Aggressive Lipid Lowering) vizsgálatba 8888 akut szívinfarctuson átesett beteget vontak be, akik napi 80 mg atorvastatin vagy napi 20 mg simvastatin kezelésben részesültek. A követési idõ 4,8 év volt. A cardiovascularis halálozás és a mortalitási mutatók tekintetében nem volt szignifikáns különbség a két csoport között. Ezzel szemben az atorvastatinnal kezelt csoportban szignifikánsan alacsonyabb volt a coronariaesemények száma és a nem halálos szívinfarctus elõfordulása. Ezek az eredmények azt igazolják, hogy ezen magas kockázati csoportba tartozó betegek esetén indokolt az intenzív lipidcsökkentõ kezelés. (31) A TNT (Treating to New Targets) vizsgálatban stabil ISzB-s betegen a napi 10 és 80 mg atorvastatin hatását tanulmányozták. Az eredmények szerint a napi 80 mg atorvastatin 24%-kal csökkentette az LDL-C szintet a napi 10 mg atorvastatint szedõ csoporthoz képest, és ezen betegeknél az átlag LDL-C koncentráció 1,9 mmol/l volt, szemben a 10 mg atorvastatint szedõ csoportban, ahol az LDL-C átlaga a vizsgálat végén 2,6 mmol/l-nek bizonyult. A TNT vizsgálatban az LDL-C csökkenés mértéke napi 10 mg atorvastatin kezelés mellett a kiindulási értékhez képest 35%-os volt, míg a napi 80 mg esetében 59%. (32) A napi 80 mg atorvastatin kezelés a TNT vizsgálatban 56%-os ISzB rizikócsökkenést eredményezett a 10 mg atorvastatinhoz képest. Ezek az eredmények is arra hívják fel a figyelmet, hogy az LDL-C csökkenés mértéke és az ISzB rizikócsökkenés mértéke között nagyon szoros összefüggés van, és az agresszívebb LDL-C csökkentõ kezelés erõteljesebben mérsékli a cardiovascularis események bekövetkezésének esélyét. Más vizsgálatokban, így az ARBITER (Arterial Biology for the Investigation of the Treatment Effects of Reducing Cholesterol), a MIRACL (Myocardial Ischemia Reduction with Aggressive Cholesterol Lowering) és az ASAP (Antioxidant Supplementation in Atherosclerosis Prevention) vizsgálatban is kimutatták a nagy dózisú kezelés hatására létrejött nagyobb mértékû LDL-csökkenés klinikai eseményekre gyakorolt kedvezõ hatását. (33 36)

4 tényeken alapuló orvoslás 97 Az LDL csökkentés mértékének hatása a plakkregresszióra Az intravascularis ultrahang vizsgálat (IVUS) lehetõvé teszi azt, hogy in vivo nyomon tudjuk kísérni a plakk méretének változását. A REVERSAL (Reversing Atherosclerosis with Aggressive Lipid Lowering) tanulmányban 657 olyan ischaemiás szívbeteget vizsgáltak, akikben egynél több coronariaágban 20%-nál nagyobb mértékben csökkent az érlumen átmérõje, vagy pedig a bal fõtörzsben 50%-nál nagyobb mértékû volt a szûkület. A betegek egyik fele napi 80 mg atorvastatin, a másik fele a szokványos dózisú, napi 40 mg pravastatin kezelésben részesült. 18 hónapos követési idõ alatt azt tapasztalták, hogy a nagy dózisú, jelentõsebb LDL-C csökkenést létrehozó atorvastatin kezelés mellett szignifikáns plakkregresszió jött létre. (37) A vizsgálat arra is felhívta a figyelmet, hogy a plakkregresszió eléréséhez legalább 50%-os LDL szint csökkenés szükséges (1. ábra). Kisebb betegszámú vizsgálatokban vannak adatok arról, hogy napi 40 mg simvastatin mellett 12 hónap alatt, az ASTEROID vizsgálatban pedig napi 40 mg rosuvastatint 24 hónapig adva (53,2%-os LDL-C szint csökkenés és 14,7%-os HDL-C-szint növekedés mellett), plakkregresszió volt igazolható. (38) A fenti plakkregressziós vizsgálatok nagyobb statindózisok alkalmazása melletti adatokat szolgáltattak. Koleszterin célértékek hol a határ? Felvetõdik az a kérdés, hogy meddig csökkentsük a koleszterinszintet? A nagyobb mértékû LDL-C csökkentés nem afiziológiás-e? Ennek tisztázására megvizsgálták a felnõtt emlõs, a vadászó-gyûjtögetõ ember és az újszülött LDL-C szintjét. Ezek a vizsgálatok azt mutatják, 1. ábra A REVERSAL tanulmány szerint az 50%-ot meghaladó LDL-C szint csökkentéssel plakkregresszió is elérhetõ

5 98 tényeken alapuló orvoslás Kockázati kategória Nagyon magas Magas Közepes Célérték Coronariabeteg + diabetes mellitus + erõs dohányos + akut coronaria szindróma + metabolikus szindróma ISzB és ISzB-ekvivalensek, kockázat >20% 2 vagy több rizikófaktor, kockázat <20% LDL-C (mmol/l) Koleszterin (mmol/l) 1,8 3,0 hogy a civilizációtól mentes környezetben az LDL-C 1,2 1,6 mmol/l között van, míg a felnõtt amerikai LDL-C szintje átlagosan 3,4 mmol/l. Ez arra utal, hogy a civilizációs ártalom következtében mintegy megduplázódott az LDL-C szint. A lipidcsökkentõ kezeléssel lényegében ezt a civilizációs ártalmat próbáljuk korrigálni. Ezen eredményeket figyelembe véve Grundy és mtsai módosították az ATP-III ajánlást, és a korábbi rizikókategóriákat egy újabb, nagyon magas rizikójú betegkategóriával egészítették ki (2. ábra). Ide azok az egyének tartoznak, akiknek definitív coronariabetegségük van, és emellett vagy cukorbetegek vagy erõs dohányosok, vagy metabolikus szindrómájuk vagy akut coronaria szindrómájuk van, vagy a rizikóbecslés alapján a 10 éven belüli akut coronariaesemény rizikója 20% fölötti, a coronariabetegségtõl függetlenül. (39) Ezen személyeknél az LDL-C célérték 1,8 mmol/l, hiszen itt nem elegendõ a meglévõ állapot fenntartása, hanem a beteg életkilátásainak javítása érdekében koleszterinszintjének erõteljesebb csökkentésével, a plakk regressziójának létrehozásával a beteg rizikóstátuszát is javíthatjuk, és ezáltal elkerülhetjük a coronariaesemény kialakulását. A novemberben megtartott II. Magyar Terápiás Konszenzus Konferencia átvette a fenti új irányelveket, és ajánlásába beépítette az új (opcionális) kezelési célértéket. A kis és közepes kockázatú betegcsoport feltételrendszere nem változott, viszont a nagy kockázati kategórián belül megfogalmazták az igen nagy cardiovascularis rizikójú betegkategóriát, ahol egyéni mérlegelést követõen jelentõsen csökkentett, 1,8 mmol/l-es LDL-C és 3,5 mmol/l-es összkoleszterinszint elérése javasolt. Törekednünk kell a II. Magyar Terápiás Konszenzus Konferencia ajánlásaiban megadott célértékek elérésére. (40 42) A számunkra elsõsorban mértékadó magyar ajánlás szerint az igen nagy kockázatú csoportban 1,8 mmol/l-es, a nagy kockázatú csoportban 2,5 mmol/l-es, a cardiovascularis tünetektõl mentes nagy kockázatú csoportban 3 mmol/l-es LDL-C célértéket kell elérni (3. ábra). A kezelési stratégiában továbbra is elsõdleges cél az LDL-C szint csökkentése, másodlagos cél a HDL-C szint emelése és harmadlagos cél a triglyceridszint csökkentése. A nagy kockázatú cardio- és cerebrovascularis, ill. perifériás érbetegek, a 2-es típusú, vagy micro-, ill. macroalbuminuriával járó 1-es típusú cukorbetegek, valamint az IDF (International Diabetes Federation) évi kritériumainak megfelelõ metabolikus szindrómás személyek számára az alábbi lipid célértékek elérése javasolt: 2,6 4,0 3,4 5,2 Alacsony 0 1 kockázati tényezõ 4,1 6,5 2. ábra Ajánlás az ATP-III módosítására

6 tényeken alapuló orvoslás 99 CÉLÉRTÉKEK A célértékek egyrészrõl a nem-gyógyszeres kezelés megkezdésének határértékei, másrészrõl, ha életmód-változtatással nem érhetõk el, akkor a gyógyszeres kezelés megkezdésének határértékei. Célkitûzés az életmód-változtatásában táplálkozás, dohányzás, fizikai aktivitás, testsúly (ha BMI>25 kg/m2), alkoholfogyasztás és a magatartás befolyásolása Igen nagy kockázatú állapot (cardiovasc. bet. + DM v. doh. v. metab.sz. v. ACS) Koleszterin <3,5 mmol/ LDL-C <1,8 mmol/l Nagy kockázatú állapot (cardiovascularis megbetegedés, diabetes mellitus, metabolikus szindróma) ) Koleszterin <4,5 mmol/l LDL-C < 2,5 mmol/l Tg < 1,7 mmol/l HDL-C > 1,0 mmol/l (ffi) >1,3 mmol/l (nõ Cardiovascularis tünetektõl mentes nagy kockázatú állapot Koleszterin <5,0 mmol/ LDL-C <3,0 mmol/l Ha életmódváltoztatás után a koleszterin és LDL-C érték a célérték felett marad, vagy a cardiovascularis tünetektõl mentes állapotban a kockázat 5% vagy >20%/10 év (SCORE, ill. Framingham-táblázat), akkor gyógyszeres terápia javasolt (statin, ezetimib, fibrát, nikotinsav, w-3 vagy kombinációk) Közepes kockázat: célérték: koleszterin <5,2 mmol/l Kis kockázat: célérték: koleszterin < 6,5 mmol/l 3. ábra Kockázat-besorolás a II. Magyar Terápiás Konszenzus Konferencia ajánlása alapján összkoleszterin 4,5 mmol/l alatt, LDL-C 2,5 mmol/l alatt, triglyceridszint 1,7 mmol/l alatt, HDL-C szint férfiakban 1 mmol/l fölött, nõkben 1,3 mmol/l fölött. Az életmód-változtatás sikertelensége esetén gyógyszeres kezelés javasolt (elsõsorban statin illetve ezetimib, fibrát, nikotinsav, omega-3 zsírsav vagy kombinációik). Jól ismert, hogy a statinok LDL-C szintet csökkentõ hatása dózisfüggõ, azonban míg a kezdõ, átlagos adag kb. 35%-os LDL-C szint csökkenést eredményez (a rosuvastatin kitûnik erélyesebb LDL-C szint csökkentõ hatásával), a statinok adagjának ismételt megkétszerezése csak további (max. 18) %-os LDL-C szint csökkenéshez vez et. A magas és az igen magas rizikójú betegcsoportok számára kitûzött LDL-C célértékek elérése nagymértékû dózisnövelést igényelne, azonban ez a mellékhatások (myopathia, rhabdomyolysis, májenzimszintek emelkedése) reális veszélyével jár, jóllehet a statinok máig a cardiovascularis prevenció egyik legbiztonságosabb gyógyszercsoportját alkotják. A statinokat illetõen nem lehet dózisekvivalenciáról beszélni, mert az egyes statinok zsír- vagy vízoldékonysága, a lipoprotein-anyagcsere egyes komponenseire gyakorolt hatásaik mértéke, metabolizmusuk, lehetséges gyógyszer-kölcsönhatásaik jelentõsen különböznek. Ezért is nyújthat ésszerû alternatívát a kisdózisú statin + ezetimib kombinációja, jóval kedvezõbb mellékhatásprofillal. Az igen alacsony LDL-C célértékek eléréséhez a statinok dózisnövelése helyett vagy a már napi 10 mg adagban is igen hatékony rosuvastatin, vagy pedig simvastatin, atorvastatin, fluvastatin közepes napi adagjai mellé ezetimib hozzáadása indokolt. Az ezetimib napi 10 mg dózisban a vékonybél hámsejtjeiben a koleszterin-felszívódást szelektíven gátolja. A táplálékkal bevitt exogén, valamint az epével a bélbe jutó (az enterohepatikus körforgásban résztvevõ) koleszterin abszorpcióját egyaránt csökkenti. Jelenleg még nem

7 100 tényeken alapuló orvoslás igazolt, hogy az ezetimibnek lenne a statinokhoz hasonló pleiotrop hatása, azonban a korábban elkezdett statinterápia kiegészítése ezetimibbel további 20 25%-os LDL-C-szint csökkenéshez vezet. (43) A 3030 hypercholesterinaemiás betegen elvégzett EASE (Ezetimibe Add-On to Statin for Effectiveness) vizsgálatban a korábban folytatott statinkezelés mellé napi 10 mg ezetimibet adva (vs. placebo) az LDL-C szintjének további 25,8%-os csökkenését észlelték, egyúttal szignifikánsan csökkent a C-reaktív protein (CRP) értéke is. Az ezetimibet is kapó betegek 71%-a érte el az ATP-III 2,6 mmol/l-es LDL-C célértékét, míg a statin monoterápia mellett csak a betegek 20,6%-ánál volt ez teljesíthetõ. (44) A statinok a lipidcsökkentõ hatáson kívül ún. pleiotrop hatásokkal is rendelkeznek: javítják az endothelfunkciót, plakkstabilizáló, antioxidáns és gyulladáscsökkentõ hatásúak, csökkentik a CRP, valamint az adhéziós molekulák, a vazokonstriktor hatású endothelin-1 szintjét, növelik a nitrogén-monoxid (NO) szintjét. Ezeknek feltehetõen a statinok korai, akut, kedvezõ cardiovascularis hatásaiban lehet nagy szerepük (elsõsorban a MIRACL vizsgálat utal erre). A Robinson és mtsai által elvégzett meta-regressziós analízis (melynek korlátját jelenti, hogy nem szerepeltek benne akut coronaria szindrómás betegek és nagydózisú statint szedõk adatai sem) a pleiotrop hatások elé helyezte az LDL-C szintet csökkentõ hatás mértékének fontosságát (45). Bár a statinok pleiotrop hatásai jól dokumentáltak, a fentiek utalnak arra, hogy további prospektív, randomizált nagy tanulmányokra van szükség a statinok kedvezõ cardio- és cerebrovascularis hatásainak még pontosabb megértéséhez. IRODALOM 1. Vargáné Hajdú P., Ádány R.: A keringési rendszer betegségei okozta korai halálozás trendjei Magyarországon és az Európai Unióban, Orvosi Hetilap 2000, 141: Kannel W. B., Dawber T. R., Friedman G. D. et al.: Risk factors in Coronary Heart Disease. An evaluation of several serum lipids as predictors of coronary heart disease: The Framingham Study. Ann. Intern. Med. 1964, 61: Keys A.: Coronary heart disease in seven countries. Circulation 1970, 41 (Suppl 1): Multiple Risk Factor Intervention Trial Research Group: Multiple Risk Factor Intervention Trial: Risk factor changes and mortality result. JAMA 1982, 248: Study Group European Atherosclerosis Society: The recognition and management of hyperlipidaemia in adults; A policy statement of the European Atherosclerosis Society. Eur. Heart J. 1988, 9: Downs J. R., Clearfield M., Weis S. et al.: Primary prevention of acute coronary events with lovastatin in men and women with average cholesterol levels: results of AFCAPS/TEXCAPS. Air Force/Texas Coronary Atherosclerosis Study. JAMA 1998, 279: Frick M. H., Elo O., Haapa K. et al.: The Helsinki Heart Study: primary prevention trial with gemfibrozil in middle-aged men with dyslipidaemia. Safety of treatment, changes in risk factors and incidence of coronary heart disease. N. Engl. J. Med. 1987, 317: Hjermann I., Velve Byre K., Holme I., Leren P.: Effect of diet and smoking intervention on the incidence of coronary heart disease. Lancet 1981, 2: Lipid Research Clinics Programme: The Lipid Research Clinics Coronary Primary Prevention Trial Results I. Reduction in incidence of coronary heart disease. J. Am. Med. Assoc. 1984, 251: Multiple Risk Factor Intervention Trial Research Group: Multiple Risk Factor Intervention Trial: Risk factor changes and mortality result. JAMA 1982, 248: Schoch H.K.: The US Veterans Administration. Cardiology Drug Lipid Study: An interim report. Adv. Exp. Med. Biol. 1968, 4: Gordon D. J., Probstfield J. L., Garrison R. J. et al.: High-density lipoprotein cholesterol and cardiovascular disease. Four prospective American studies. Circulation 1989, 79: Hokanson J. E., Austin M. A.: Plasma triglyceride is a risk factor for cardiovascular disease independent of high-density lipoprotein cholesterol: a meta-analysis of population-based prospective studies. J. Cardiovasc. Risk 1996, 3: Expert Panel, Report of the National Cholesterol Education Program: Expert Panel on Detection, Evaluation, and Treatment of High Blood Cholesterol in Adults. Arch. Intern. Med. 1988, 148: Expert Panel on Detection, Evaluation, and Treatment of High Blood Cholesterol in Adults, Summary of the second report of the National Cholesterol Education Program (NCEP) Expert Panel on Detection, Eva-

8 tényeken alapuló orvoslás 101 luation, and Treatment of High Blood Cholesterol in Adults (Adult Treatment Panel II). JAMA 1993, 269: National Cholesterol Education Program, Second report of the Expert Panel on Detection, Evaluation, and Treatment of High Blood Cholesterol in Adults (Adult Treatment Panel II). Circulation 1994, 89: The Scandinavian Simvastatin Survival Study Group: Randomised trial of cholesterol lowering in patients with coronary artery disease: the Scandinavian Simvastatin Survival Study (4S). Lancet 1994, 344: Shepherd J., Cobbe S. M., Ford I. et al.: Prevention of coronary heart disease with pravastatin in men with hypercholesterolemia. West of Scotland Coronary Prevention Study Group. N. Engl. J. Med. 1995, 333: Sacks F. M., Pfeffer M.A. for the Cholesterol and Recurrent Events Trial Investigators: The effect of pravastatin on coronary events after myocardial infarction in patients with average cholesterol levels. N. Engl. J. Med. 1996, 335: Downs G. R., Clearfield M., Weiss S. et al.: Primary prevention of acute coronary events with lovastatin in men and women with average cholesterol levels: results of AFCAPS/TEXCAPS. Air Force/Texas Coronary Atherosclerosis Study. JAMA 1998, 279: The long-term intervention with pravastatin in ischaemic disease (LIPID) study group: Prevention of cardiovascular events and death with pravastatin in patients with coronary heart disease and a broad range of initial cholesterol levels. N. Engl. J. Med. 1998, 339: LaRosa J. C., He J., Vupputuri S.: Effect of statins on risk of coronary disease: a meta-analysis of randomized controlled trials. JAMA 1999, 282: de Lemos J. A., Blazing M. A., Wiviott S. D. et al.: Early intensive vs a delayed conservative simvastatin strategy in patients with acute coronary syndromes: phase Z of the A to Z trial. JAMA 2004, 292: Law M. R., Wald N. J., Thompson S. G.: By how much and how quickly does reduction in serum cholesterol concentration lower risk of ischaemic heart disease? BMJ 1994, 308: Cannon C. P., Braunwald E., McCabe C. H. et al.: Intensive versus moderate lipid lowering with statins after acute coronary syndromes. N. Engl. J. Med. 2004, 350: Heart Protection Study Collaborative Group: MRC/BHF Heart Protection Study of cholesterol lowering with simvastatin in 20,536 high-risk individuals: a randomized placebo-controlled trial. Lancet 2002, 360: Heart Protection Study Collaborative Group: MRC/BHF Heart Protection Study of cholesterol-lowering with simvastatin in 5963 people with diabetes: a randomised placebo-controlled trial. Lancet 2003, 361: Cannon C. P., Braunwald E., McCabe C. H. et al.: Pravastatin or Atorvastatin Evaluation and Infection Therapy-Thrombolysis in Myocardial Infarction 22 Investigators. Intensive versus moderate lipid lowering with statins after acute coronary syndromes. N. Engl. J. Med. 2004, 350: Shepherd J., Blauw G. J., Murphy M. B. et al.: Pravastatin in elderly individuals at risk of vascular disease (PROSPER): a randomised controlled trial. PROspective Study of Pravastatin in the Elderly at Risk. Lancet 2002, 360: Sever P. S., Dahlof B., Poulter N. R. et al.: Prevention of coronary and stroke events with atorvastatin in hypertensive patients who have average or lower-than-the-average cholesterol concentrations, in the Anglo- Scandinavian Cardiac Outcomes Trial-Lipid Lowering Arm (ASCOT-LLA): a multicentre randomised controlled trial. Lancet 2003, 361: Pedersen T. R., Faergeman O., Kastelein J. J. et al.: High-dose atorvastatin vs usual-dose simvastatin for secondary prevention after myocardial infarction: the IDEAL study: a randomized controlled trial. JAMA 2005, 294: LaRosa J. C., Grundy S. M., Waters D. D. et al.: Intensive lipid lowering with atorvastatin in patients with stable coronary disease. N. Engl. J. Med. 2005, 352: Taylor A. J., Kent S. M., Flaherty P. J. et al.: ARBITER: Arterial Biology for the Investigation of the Treatment Effects of Reducing Cholesterol: a randomized trial comparing the effects of atorvastatin and pravastatin on carotid intima media thickness. Circulation 2002, 106: Schwartz G. G., Olsson A. G., Ezekowitz M. D. et al.: Effects of atorvastatin on early recurrent ischemic events in acute coronary syndromes. The MIRACL study: a randomized controlled trial. JAMA 2001, 285: Smilde T. J., van Wissen S., Wollersheim H. et al.: Effect of aggressive vs conventional lipid-lowering on atherosclerosis progression in familial hypercholesterolaemia (ASAP): a prospective, randomised, double-blind trial. Lancet : Paragh Gy., Harangi M., Balogh Z.: A legújabb evidence based lipidvizsgálatokról. Metabolizmus 2006, 4 (Suppl A): A29 A Nissen S. E.: Rationale for a postintervention continuum of care: insights from intravascular ultrasound. Am. J. Cardiol. 2000, 86: 12H 17H.

9 102 TényEkEn AlAPUló ORvOSláS 38. nissen S. E., nicholls S. J., Sipahi I. et al.: Effect of very high-intensity statin therapy on regression of coronary atherosclerosis. The ASTEROID Trial. JAMA 2006, 295: Grundy S. M., Cleeman J. I., Merz C. n. et al.: Implications of recent clinical trials for the National Cholesterol Education Program Adult Treatment Panel III Guidelines. J. Am. Coll. Cardiol. 2004, 44: De Backer G., Ambrosioni E., Borch-Johnsen k. et al.: European guidelines on cardiovascular disease and prevention in clinical practice. Atherosclerosis 2003, 171: Pados Gy.: A kardiovaszkuláris veszélyezettség kockázati kategóriái. Metabolizmus 2006, 4: (Suppl): karádi I.: Megfontolások a lipidológiai célértékekben és kezelési irányelvekben. Metabolizmus 2006, 4 (Suppl A): A34 A Jurado J.: Effectiveness of ezetimibe in clinical practice. Am. J. Cardiol. 2004, 93: Pearson T.A., Denke M.A., McBride P.E. et al.: A community-based, randomized trial of ezetimibe added to statin therapy to attain NCEP ATP III goals for LDL cholesterol in hypercholesterolemic patients: the Ezetimibe Add-On to Statin for Effectiveness (EASE) Trial. Mayo Clin. Proc. 2005, 80: Robinson J. G., Smith B., Maheshwari n., Schrott H.: Pleiotropic effects of statins: benefit beyond cholesterol reduction? A meta-regression analysis. J. Am. Coll. Cardiol. 2005, 46:

A rosuvastatin klinikai jelentősége napjaink lipidológiai gyógyszerelésében

A rosuvastatin klinikai jelentősége napjaink lipidológiai gyógyszerelésében TERÁPIÁS KÖZLEMÉNYEK A rosuvastatin klinikai jelentősége napjaink lipidológiai gyógyszerelésében ÁBEL TATJÁNA DR. 1 FEHÉR JÁNOS DR. 2 1 Állami Egészségügyi Központ, Szakrendelő Intézet, Budapest 2 Semmelweis

Részletesebben

Cardiovascularis (szív- és érrendszeri) kockázat

Cardiovascularis (szív- és érrendszeri) kockázat Cardiovascularis (szív- és érrendszeri) kockázat Varga Gábor dr. www.gvmd.hu 1/7 Cardiovascularis kockázatbecslő tábla Fatális szív- és érrendszeri események előfordulásának kockázata 10 éven belül Nő

Részletesebben

A koszorúérbetegség szekunder prevenciója

A koszorúérbetegség szekunder prevenciója A koszorúérbetegség szekunder prevenciója Az LDL-koleszterin-szint csökkentése, az atherosclerosis regressziója Bárczi György, Merkely Béla A szerzôk cikkükben összefoglalják az ischaemiás szívbetegségben

Részletesebben

A koszorúérbetegség (agyi érbetegség és perifériás érbetegség) prevenciós stratégiája a családorvosi gyakorlatban

A koszorúérbetegség (agyi érbetegség és perifériás érbetegség) prevenciós stratégiája a családorvosi gyakorlatban Szűcs József dr. Szatmár-Beregi Kórház és Gyógyfürdő A koszorúérbetegség (agyi érbetegség és perifériás érbetegség) prevenciós stratégiája a családorvosi gyakorlatban Atherothrombosis mint globális betegség

Részletesebben

Sztatinkezelés a mindennapokban: tények és tanulságok

Sztatinkezelés a mindennapokban: tények és tanulságok 2013, 86 (2): 95-99 www.orvtudert.ro Sztatinkezelés a mindennapokban: tények és tanulságok Frigy Attila, Kocsis Ildikó, Szabados Csongor, Podoleanu Cristian, Carașca Emilian Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti

Részletesebben

Magyar Obezitológiai és Mozgásterápiás Társaság (MOMOT)

Magyar Obezitológiai és Mozgásterápiás Társaság (MOMOT) A dyslipidaemiák és az elhízás gyógyszeres kezelése Kockázati kategóriák, célértékek A betegek kezelésében két alapvetı szempont, hogy mindenekelıtt határozzuk meg milyen kockázati kategóriába tartoznak

Részletesebben

Kardiovaszkuláris betegek ellátása az alapellátásban. Dr. Balogh Sándor

Kardiovaszkuláris betegek ellátása az alapellátásban. Dr. Balogh Sándor Kardiovaszkuláris betegek ellátása az alapellátásban Dr. Balogh Sándor A betegségfőcsoportokra jutó halálozás alakulása Magyarországon KSH 2004 Általános prevenciós útmutató az összes átlagos kockázatú

Részletesebben

A zsíranyagcsere zavarainak szerepe a szív- és érrendszeri betegségek kialakulásában

A zsíranyagcsere zavarainak szerepe a szív- és érrendszeri betegségek kialakulásában Paragh György A zsíranyagcsere zavarainak szerepe a szív- és érrendszeri betegségek kialakulásában A szív- és érrendszeri betegségek Magyarországon a vezető halálokot adják. Ezek kialakulásában a korábbi

Részletesebben

III. Melléklet az alkalmazási előírás és a betegtájékoztató azonos módosításai

III. Melléklet az alkalmazási előírás és a betegtájékoztató azonos módosításai III. Melléklet az alkalmazási előírás és a betegtájékoztató azonos módosításai Megjegyzés: Ezek az alkalmazási előírásnak és a betegtájékoztatónak a bizottsági határozat idején érvényes módosításai. A

Részletesebben

V. Magyar Kardiovaszkuláris Konszenzus Konferencia ajánlásainak tanulságai, jelenlegi helyzet

V. Magyar Kardiovaszkuláris Konszenzus Konferencia ajánlásainak tanulságai, jelenlegi helyzet V. Magyar Kardiovaszkuláris Konszenzus Konferencia ajánlásainak tanulságai, jelenlegi helyzet Prof. Dr Paragh György DEOEC I.sz. Belklinika Ajánlások osztályozása Ajánlások osztályozá sa I Definíció Bizonyíték

Részletesebben

Gyógyszeres kezelés a szekunder cardiovascularis prevencióban

Gyógyszeres kezelés a szekunder cardiovascularis prevencióban Tényeken Alapuló Orvoslás (TAO) Gyógyszeres kezelés a szekunder cardiovascularis prevencióban DR. CZURIGA ISTVÁN Számos klinikai tanulmány egyértelmûen igazolta a rizikófaktor-intervenciók, valamint bizonyos

Részletesebben

EL KELL-E ÉRNÜNK AZ IDEALIS LDL-SZINTET? AZ IDEAL- VIZSGÁLATRÓL KICSIT MÁSKÉPPEN

EL KELL-E ÉRNÜNK AZ IDEALIS LDL-SZINTET? AZ IDEAL- VIZSGÁLATRÓL KICSIT MÁSKÉPPEN 26. JÚNIUS IV. ÉVFOLYAM 2. SZÁM 9 X M E T A B O L I Z M U S B ENCZÚR B ÉLA DR. Hetényi Géza Kórház-Rendelõintézet, Preventív Kardiológiai (Hypertonia-Lipid) Ambulancia, Szolnok EL KELL-E ÉRNÜNK AZ IDEALIS

Részletesebben

Antihypertensiv és lipidcsökkentő kezelés a stroke másodlagos prevenciójában

Antihypertensiv és lipidcsökkentő kezelés a stroke másodlagos prevenciójában Antihypertensiv és lipidcsökkentő kezelés a stroke másodlagos prevenciójában Dr. Szapáry László PTE KK Neurológiai Klinika A stroke leghatékonyabb prevenciója a hypertonia felismerése és kezelése Rizikófaktorok

Részletesebben

Heart Protection Study (HPS) ZOCOR-ral

Heart Protection Study (HPS) ZOCOR-ral Az Oxfordi Egyetem által végzett Heart Protection Study (HPS) ZOCOR-ral Összefoglaló a legnagyobb sztatinvizsgálatról Összefoglaló AZ OXFORDI EGYETEM ÁLTAL VÉGZETT HEART PROTECTION STUDY (HPS) ZOCOR-RAL

Részletesebben

A stroke secunder gyógyszeres prevenciója; evidenciák és dilemmák. Dr. Fehér Gergely PTE KK Neurológiai Klinika

A stroke secunder gyógyszeres prevenciója; evidenciák és dilemmák. Dr. Fehér Gergely PTE KK Neurológiai Klinika A stroke secunder gyógyszeres prevenciója; evidenciák és dilemmák. Dr. Fehér Gergely PTE KK Neurológiai Klinika A stroke rizikófaktorai Megalapozott: hypertonia diabetes pitvarfibrillatio korábbi stroke

Részletesebben

A KARDIOVASZKULÁRIS BETEGSÉGEK PREVENCIÓJA: SZÛRÉS ÉS INTERVENCIÓ CARDIONET PROGRAM

A KARDIOVASZKULÁRIS BETEGSÉGEK PREVENCIÓJA: SZÛRÉS ÉS INTERVENCIÓ CARDIONET PROGRAM törd. A/5 konsz. 7/17/05 14:03 Page 1 ORSZÁGOS ALAPELLÁTÁSI INTÉZET OALI KIADVÁNYSOROZAT A KARDIOVASZKULÁRIS BETEGSÉGEK PREVENCIÓJA: SZÛRÉS ÉS INTERVENCIÓ CARDIONET PROGRAM FELELÔS SZERKESZTÔ: DR. BALOGH

Részletesebben

ÚJDONSÁGOK AZ V. MAGYAR KARDIOVASZKULÁRIS KONSZENZUS KONFERENCIÁN Dr.Pados Gyula (Budapest)

ÚJDONSÁGOK AZ V. MAGYAR KARDIOVASZKULÁRIS KONSZENZUS KONFERENCIÁN Dr.Pados Gyula (Budapest) ÚJDONSÁGOK AZ V. MAGYAR KARDIOVASZKULÁRIS KONSZENZUS KONFERENCIÁN Dr.Pados Gyula (Budapest) 2011. november 25-én rendeztük az V. Magyar Kardiovaszkuláris konszenzus konferenciát (1) Budapesten. Szervezeti

Részletesebben

Alacsony iskolázottság hatása szívinfarktus, vagy ACBG utáni rehabilitációra, adverz kardiovaszkuláris eseményekre.

Alacsony iskolázottság hatása szívinfarktus, vagy ACBG utáni rehabilitációra, adverz kardiovaszkuláris eseményekre. dr. Simon Attila 1, dr. Tiringer István 2, dr. Berényi István 1, dr. Gelesz Éva 1, Prof. dr. Veress Gábor 1 1: Állami Szívkórház, Balatonfüred 2: PTE ÁOK Magatartástudományi Intézet Alacsony iskolázottság

Részletesebben

Milyen vérnyomáscsökkentőt válasszunk a dohányzó hipertóniás betegnek? Benczúr Béla Hetényi Géza Kórház-Rendelőintézet, Kardiológiai Osztály, Szolnok

Milyen vérnyomáscsökkentőt válasszunk a dohányzó hipertóniás betegnek? Benczúr Béla Hetényi Géza Kórház-Rendelőintézet, Kardiológiai Osztály, Szolnok Milyen vérnyomáscsökkentőt válasszunk a dohányzó hipertóniás betegnek? Benczúr Béla Hetényi Géza Kórház-Rendelőintézet, Kardiológiai Osztály, Szolnok 2007-es európai ajánlás 1 alapján a kezelés egyre inkább

Részletesebben

A pioglitazon + metformin kombináció - Competact 15 mg/850 mg tbl.- helye és szerepe a 2-es típusú cukorbetegség kezelésében

A pioglitazon + metformin kombináció - Competact 15 mg/850 mg tbl.- helye és szerepe a 2-es típusú cukorbetegség kezelésében A pioglitazon + metformin kombináció - Competact 15 mg/850 mg tbl.- helye és szerepe a 2-es típusú cukorbetegség kezelésében Gyimesi András dr. Kelet-magyarországi Diabetes Hétvége Szeged, 2009 október

Részletesebben

Ez az alkalmazási előírás és a betegtájékoztató az előterjesztési eljárás eredménye alapján jött létre.

Ez az alkalmazási előírás és a betegtájékoztató az előterjesztési eljárás eredménye alapján jött létre. II. melléklet Az alkalmazási előírás és a betegtájékoztató módosítása az Európai Gyógyszerügynökség előterjesztésére Ez az alkalmazási előírás és a betegtájékoztató az előterjesztési eljárás eredménye

Részletesebben

A perifériás érbetegség a prevenció aspektusából

A perifériás érbetegség a prevenció aspektusából Tényeken Alapuló Orvoslás (TAO) A perifériás érbetegség a prevenció aspektusából DR. VÉRTES ANDRÁS A CAPRIE vizsgálat (1) epidemiológiai adatai megerõsítették, hogy a coronariabetegek több mint felében

Részletesebben

Az Egészségügyi Minisztérium szakmai protokollja A hyperlipoproteinaemiák kezelése

Az Egészségügyi Minisztérium szakmai protokollja A hyperlipoproteinaemiák kezelése Az Egészségügyi Minisztérium szakmai protokollja A hyperlipoproteinaemiák kezelése Készítette: A Belgyógyászati Szakmai Kollégium és a Magyar Atherosclerosis Társaság I. Alapvető megfontolások Bevezetés

Részletesebben

Kardiovaszkuláris betegségek prevenciójának és rehabilitációjának aktuális kérdései Prof. Czuriga István

Kardiovaszkuláris betegségek prevenciójának és rehabilitációjának aktuális kérdései Prof. Czuriga István Kardiovaszkuláris betegségek prevenciójának és rehabilitációjának aktuális kérdései Prof. Czuriga István (Egészségügyi Járóbeteg Központ, Debrecen, Debreceni Egyetem, Kardiológiai Intézet) A kardiovaszkuláris

Részletesebben

A GLOBÁLIS KARDIOMETABOLIKUS KOCKÁZAT ELMÉLETE ÉS DIAG OSZTIKAI LEHETŐSÉGEI

A GLOBÁLIS KARDIOMETABOLIKUS KOCKÁZAT ELMÉLETE ÉS DIAG OSZTIKAI LEHETŐSÉGEI A GLOBÁLIS KARDIOMETABOLIKUS KOCKÁZAT ELMÉLETE ÉS DIAG OSZTIKAI LEHETŐSÉGEI Szollár Lajos Semmelweis Egyetem, ÁOK Kórélettani Intézet, Budapest Aktualitások a laboratóriumi és mikrobiológiai diagnosztikában

Részletesebben

SIMVASTATIN HATÁSA METABOLIKUS SZINDRÓMÁBAN ÉS 2 TÍPUSÚ DIABETES MELLITUSBAN SZENVEDÔ BETEGEK LIPIDPROFILJÁRA

SIMVASTATIN HATÁSA METABOLIKUS SZINDRÓMÁBAN ÉS 2 TÍPUSÚ DIABETES MELLITUSBAN SZENVEDÔ BETEGEK LIPIDPROFILJÁRA Törd. KékesBaloghCsás 10/11/05 19:58 Page 191 medicus universalis XXXVIII/4 5. 2005. *IMS EGÉSZSÉGCENTRUM, BUDAPEST, **ORSZÁGOS ALAPELLÁTÁSI INTÉZET, ***ORSZÁGOS GYÓGYÁSZATI KÖZPONT, BELGYÓGYÁSZAT SIMVASTATIN

Részletesebben

Fatalis szív- és érrendszeri események elõfordulásának kockázata 10 éven belül

Fatalis szív- és érrendszeri események elõfordulásának kockázata 10 éven belül 2005; 9 (S6):185 252. A HYPERTONIABETEGSÉG KEZELÉSÉNEK SZAKMAI IRÁNYELVEI 195 Fatalis szív- és érrendszeri események elõfordulásának kockázata 10 éven belül Nõ Kor Férfi Nem dohányzó Dohányzó Nem dohányzó

Részletesebben

A krónikus veseelégtelenség kardio-metabolikus kockázata

A krónikus veseelégtelenség kardio-metabolikus kockázata A krónikus veseelégtelenség kardio-metabolikus kockázata Dr. Kiss István Fıv. Önk. Szent Imre Kórház, Belgyógyászati Mátrix Intézet, Nephrologia-Hypertonia Profil 1 2 SZÍV ÉS ÉRRENDSZERI KOCKÁZAT ÉS BETEGSÉG

Részletesebben

A STROKE BETEG AZ INTÉZETI KIBOCSÁTÁS UTÁN: A GONDOZÁS ÉS A MÁSODLAGOS PREVENCIÓ A CSALÁDORVOS SZEMPONTJÁBÓL

A STROKE BETEG AZ INTÉZETI KIBOCSÁTÁS UTÁN: A GONDOZÁS ÉS A MÁSODLAGOS PREVENCIÓ A CSALÁDORVOS SZEMPONTJÁBÓL A STROKE BETEG AZ INTÉZETI KIBOCSÁTÁS UTÁN: A GONDOZÁS ÉS A MÁSODLAGOS PREVENCIÓ A CSALÁDORVOS SZEMPONTJÁBÓL Dr. Horváth Sándor osztályvezetı fıorvos orvostudomány kandidátusa Magyar Stroke Társaság vezetıségi

Részletesebben

Szendi Gábor Áthidalhatatlan szakadék a hivatalos ajánlások és a tudomány között

Szendi Gábor Áthidalhatatlan szakadék a hivatalos ajánlások és a tudomány között Szendi Gábor Áthidalhatatlan szakadék a hivatalos ajánlások és a tudomány között Kevesebb ajánlásra és több információra volna szükség. Gerald Raeven Egészségkárosító egészségvédelem A közegészségügyi

Részletesebben

Folsav a kardiovaszkuláris kockázat csökkentésére? Nagy András

Folsav a kardiovaszkuláris kockázat csökkentésére? Nagy András Folsav a kardiovaszkuláris kockázat csökkentésére? Nagy András Kardiovaszkuláris (atherothrombotikus) Háttér biztató felvetések Obszervációk: Se - HOMOCISZT ~ ISZB kockázat Teljes lakosságban ISZB betegekben

Részletesebben

A magasvérnyomás-betegségben elõforduló cardiovascularis rizikófaktorok

A magasvérnyomás-betegségben elõforduló cardiovascularis rizikófaktorok A magasvérnyomás-betegségben elõforduló cardiovascularis rizikófaktorok Kékes Ede dr. és Berentey Ernő dr. 1 International Medical Services Ltd., Kardiológiai Szakrendelés (vezető: Kékes Ede dr.) Semmelweis

Részletesebben

Újonnan felfedezett cukoranyagcsere eltérések előfordulása korai kardiológiai rehabilitációban

Újonnan felfedezett cukoranyagcsere eltérések előfordulása korai kardiológiai rehabilitációban Dr. Simon Attila, Dr. Gelesz Éva, Dr. Szentendrei Teodóra, Dr. Körmendi Krisztina, Dr. Veress Gábor Újonnan felfedezett cukoranyagcsere eltérések előfordulása korai kardiológiai rehabilitációban Balatonfüredi

Részletesebben

A perifériás érbetegség kardiovaszkuláris kockázatértékének megismertetése és szűrési feltételeinek megteremtése az ÉRV programban

A perifériás érbetegség kardiovaszkuláris kockázatértékének megismertetése és szűrési feltételeinek megteremtése az ÉRV programban A perifériás érbetegség kardiovaszkuláris kockázatértékének megismertetése és szűrési feltételeinek megteremtése az ÉRV programban Farkas Katalin Szent Imre Kórház, Angiológia Profil Budapest 2010. november

Részletesebben

HIVATALOS ÉRTESÍTÕ A M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y M E L L É K L E T E 2010. szeptember 9., csütörtök

HIVATALOS ÉRTESÍTÕ A M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y M E L L É K L E T E 2010. szeptember 9., csütörtök HIVATALOS ÉRTESÍTÕ A M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y M E L L É K L E T E 2010. szeptember 9., csütörtök 74. szám Tartalomjegyzék VIII. Közlemények A Nemzeti Erõforrás Minisztérium szakmai irányelve a zsíranyagcsere-zavarokról

Részletesebben

A NEMZETI ERÕFORRÁS MINISZTÉRIUM HIVATALOS LAPJA

A NEMZETI ERÕFORRÁS MINISZTÉRIUM HIVATALOS LAPJA LX. ÉVFOLYAM 18. SZÁM 2785 2920. OLDAL 2010. szeptember 27. A NEMZETI ERÕFORRÁS MINISZTÉRIUM HIVATALOS LAPJA TARTALOM ÁRA: 2040 FT I. RÉSZ Személyi rész II. RÉSZ Törvények, országgyûlési határozatok, kormányrendeletek

Részletesebben

B ENCZÚR B ÉLA DR. Hetényi Géza Kórház-Rendelõintézet, Preventív Kardiológiai (Hypertonia-Lipid) Ambulancia, Szolnok

B ENCZÚR B ÉLA DR. Hetényi Géza Kórház-Rendelõintézet, Preventív Kardiológiai (Hypertonia-Lipid) Ambulancia, Szolnok 2006. FEBRUÁR IV. ÉVFOLYAM 1. SZÁM 43 X M E T A B O L I Z M U S B ENCZÚR B ÉLA DR. Hetényi Géza Kórház-Rendelõintézet, Preventív Kardiológiai (Hypertonia-Lipid) Ambulancia, Szolnok BÉTA-BLOKKOLÓT HIPERTÓNIÁBAN

Részletesebben

DALI TERÁPIÁVAL SZERZETT KEZDETI TAPASZTALATAINK

DALI TERÁPIÁVAL SZERZETT KEZDETI TAPASZTALATAINK University of Debrecen Research University DALI TERÁPIÁVAL SZERZETT KEZDETI TAPASZTALATAINK Harangi Mariann, Paragh György, Balla József Debreceni Egyetem Orvos- és Egészségtudományi Centrum, Belgyógyászati

Részletesebben

A 0 64 éves férfiak és nők cerebrovascularis betegségek okozta halálozásának relatív kockázata Magyarországon az EU 15

A 0 64 éves férfiak és nők cerebrovascularis betegségek okozta halálozásának relatív kockázata Magyarországon az EU 15 A hipertónia, mint kiemelt kardiovaszkuláris rizikófaktor befolyásoló tényezőinek és ellátásának vizsgálata az alapellátásban Dr. Sándor János, Szabó Edit, Vincze Ferenc Debreceni Egyetem OEC Megelőző

Részletesebben

A Nemzeti Erıforrás Minisztérium szakmai irányelve a zsíranyagcsere-zavarokról (dyslipidaemiákról)

A Nemzeti Erıforrás Minisztérium szakmai irányelve a zsíranyagcsere-zavarokról (dyslipidaemiákról) A Nemzeti Erıforrás Minisztérium szakmai irányelve a zsíranyagcsere-zavarokról (dyslipidaemiákról) Hatályosság: 2010.09.09 - Készítette: a Belgyógyászati Szakmai Kollégium 2003. óta a Magyar Atherosclerosis

Részletesebben

Az érbetegségek hátterében a legfontosabb patogenetikai

Az érbetegségek hátterében a legfontosabb patogenetikai A CEREBROVASCULARIS KÓRÁLLAPOTOK ELSÔDLEGES MEGELÔZÉSE Az érbetegségek hátterében a legfontosabb patogenetikai tényezô az athero- és arteriosclerosis, ez diffúz jelenség, már az élet elsô évtizedében megjelenik.

Részletesebben

V. Jubileumi Népegészségügyi Konferencia, Megnyitó 2014. 2010-2011-2012-2013 eredmények III. Prof. Dr. Kékes Ede

V. Jubileumi Népegészségügyi Konferencia, Megnyitó 2014. 2010-2011-2012-2013 eredmények III. Prof. Dr. Kékes Ede V. Jubileumi Népegészségügyi Konferencia, Megnyitó 2014. 2010-2011-2012-2013 eredmények III. Prof. Dr. Kékes Ede Antropológiai adatok 2010-2013 évek NŐ FÉRFI 2010 9 316 6 014 2011 10 646 9 189 2012 11

Részletesebben

Miért a Lisonorm? Dr. Vértes András

Miért a Lisonorm? Dr. Vértes András Miért a Lisonorm? Dr. Vértes András A hypertonia egy komplex, több szervrendszert érintõ rendellenesség, melyben számos egymással összefüggõ tényezõ játszik szerepet a magas vérnyomás kialakulásában. Az

Részletesebben

Prof. Dr. Szollár Lajos a Konferencia elnöke

Prof. Dr. Szollár Lajos a Konferencia elnöke A VI. Magyar Kardiovaszkuláris Konszenzus Konferenciára 2014. november 28-án 10.00-14.00 óra között, a Stefánia Palotában kerül sor. A Konszenzus Konferencia szerves folytatása a korábbiaknak, hiszen európai

Részletesebben

Stabil coronaria betegség diagnosztikája és kezelése 14

Stabil coronaria betegség diagnosztikája és kezelése 14 Stabil coronaria betegség diagnosztikája és kezelése 14 Prof. Dr. Tóth Kálmán PTE KK I.sz. Belgyógyászati Klinika A mellkasi fájdalom epidemiológiája az alapellátásban és a sürgősségi betegellátó osztályokon

Részletesebben

Primer stroke prevenció

Primer stroke prevenció Primer stroke prevenció Dr. Valikovics Attila Borsod - A. - Z. Megyei Kórház és Egyetemi Oktató Kórház Neurológia - Toxikológia - Stroke Osztály 2012. november 23. Stroke - epidemiológia Harmadik leggyakoribb

Részletesebben

A DALI KEZELÉS HATÁSA A LIPIDSZINTEKRE, VALAMINT A HDL ÉS LDL SZUBFRAKCIÓKRA

A DALI KEZELÉS HATÁSA A LIPIDSZINTEKRE, VALAMINT A HDL ÉS LDL SZUBFRAKCIÓKRA University of Debrecen Research University A DALI KEZELÉS HATÁSA A LIPIDSZINTEKRE, VALAMINT A HDL ÉS LDL SZUBFRAKCIÓKRA Harangi Mariann, Lőrincz Hajnalka, Paragh György, Soltész Pál, Balla József Debreceni

Részletesebben

HYPERTONIAS BETEGEK ELLÁTÁSÁNAK MINŐSÉGE

HYPERTONIAS BETEGEK ELLÁTÁSÁNAK MINŐSÉGE HYPERTONIAS BETEGEK ELLÁTÁSÁNAK MINŐSÉGE Dr. Páll Dénes Debreceni Egyetem OEC I. sz. Belgyógyászati Klinika Debrecen, 2012. május 31. HYPERTONIAS BETEGEK ELLÁTÁSÁNAK MINŐSÉGE 1. Jelentőség 2. Komplex megközelítés

Részletesebben

I. MELLÉKLET ALKALMAZÁSI ELŐÍRÁS

I. MELLÉKLET ALKALMAZÁSI ELŐÍRÁS I. MELLÉKLET ALKALMAZÁSI ELŐÍRÁS 1 Ez a gyógyszer fokozott felügyelet alatt áll, mely lehetővé teszi az új gyógyszerbiztonsági információk gyors azonosítását. Az egészségügyi szakembereket arra kérjük,

Részletesebben

IV. Népegészségügyi Konferencia, Megnyitó 2013. A 2012. év szűrővizsgálatainak eredményei Anyagcsere zavarok. Prof. Dr. Kékes Ede

IV. Népegészségügyi Konferencia, Megnyitó 2013. A 2012. év szűrővizsgálatainak eredményei Anyagcsere zavarok. Prof. Dr. Kékes Ede IV. Népegészségügyi Konferencia, Megnyitó 2013. A 2012. év szűrővizsgálatainak eredményei Anyagcsere zavarok Prof. Dr. Kékes Ede Az anyagcsere zavarok helyes értelmezése Lipid anyagcsere zavar Fokozott

Részletesebben

T S O S. Oláh László Debreceni Egyetem Neurológiai Klinika

T S O S. Oláh László Debreceni Egyetem Neurológiai Klinika T S O S I Oláh László Debreceni Egyetem Neurológiai Klinika A Miért kell beszélni a TIA-ról? Mert TIA után 90 napon belül a betegek 10-20%-a ischaemiás stroke-ot szenved. Mert a stroke betegek 25%-ban

Részletesebben

Ischaemias szívbetegség kezelése PCI-vel

Ischaemias szívbetegség kezelése PCI-vel Ischaemias szívbetegség kezelése PCI-vel Semmelweis Egyetem ÁOK Kardiológiai Központ Dr. Merkely Béla Ischaemiás szívbetegség klinikai formái tünetmentes (silent ischaemia!) congestiv functiozavar / /

Részletesebben

A 2-es típusú diabetes szövődményeinek megelőzési lehetőségei az alapellátásban

A 2-es típusú diabetes szövődményeinek megelőzési lehetőségei az alapellátásban A 2-es típusú diabetes szövődményeinek megelőzési lehetőségei az alapellátásban Dr. Nagy Attila, Dr. Sándor János, Dr. Ádány Róza (Debreceni Egyetem, NK, Megelőző Orvostani Intézet.) Az Országos Egészségbiztosítási

Részletesebben

Prevenció és rehabilitáció egységes szemléletének szükségessége

Prevenció és rehabilitáció egységes szemléletének szükségessége Prevenció és rehabilitáció egységes szemléletének szükségessége Prof. Dr. Tóth Kálmán, Prof. Dr. Czuriga István, Dr. Szabados Eszter PTE KK I.sz. Belgyógyászati Klinika WHO definíció Egészség: a teljes

Részletesebben

Néhány évtizede a húgysav akkor került a gyakorló. Statinterápia és hyperuricaemia hyperlipidaemiában az atorvastatin klinikai jelentôsége

Néhány évtizede a húgysav akkor került a gyakorló. Statinterápia és hyperuricaemia hyperlipidaemiában az atorvastatin klinikai jelentôsége 17 ÖSSZEFOGLALÓ KÖZLEMÉNY Statinterápia és hyperuricaemia hyperlipidaemiában az atorvastatin klinikai jelentôsége CSIKY Botond ÖSSZEFOGLALÁS Populációs vizsgálatok alapján a húgysavszint cardiovascularis

Részletesebben

Célvérnyomás elérésének jelentősége a cardiovascularis prevencióban

Célvérnyomás elérésének jelentősége a cardiovascularis prevencióban Célvérnyomás elérésének jelentősége a cardiovascularis prevencióban DR. de CHÂTEL RUDOLF A magas vérnyomás definíciója a 20. század folyamán szélsőséges értékek között változott. A hazai irodalomból kiemelném,

Részletesebben

A 2-es típusú diabetes háziorvosi ellátására vonatkozó minőségi indikátorok gyakorlati értéke

A 2-es típusú diabetes háziorvosi ellátására vonatkozó minőségi indikátorok gyakorlati értéke A 2-es típusú diabetes háziorvosi ellátására vonatkozó minőségi indikátorok gyakorlati értéke dr. Nagy Attila, Csenteri Orsolya, Szabó Edit, Ungvári Tímea, dr. Sándor János DE OEC Népegészségügyi Kar DEBRECENI

Részletesebben

OTKA Zárójelentés. I. Ösztrogén receptor α génpolimorfizmusok vizsgálata ischaemiás stroke-ban

OTKA Zárójelentés. I. Ösztrogén receptor α génpolimorfizmusok vizsgálata ischaemiás stroke-ban OTKA Zárójelentés A téma megnevezése: Az ösztrogén receptor gén polimorfizmus és a lipoproteinek, valamint egyes alvadási tényezők kapcsolata. Az ösztrogén receptor gén polimorfizmus szerepe a cardiovascularis

Részletesebben

Eredmények és lehetőségek a háziorvosi kardiovaszkuláris prevencióban. Dr. Papp Renáta (Országos Alapellátási Intézet)

Eredmények és lehetőségek a háziorvosi kardiovaszkuláris prevencióban. Dr. Papp Renáta (Országos Alapellátási Intézet) Eredmények és lehetőségek a háziorvosi kardiovaszkuláris prevencióban. Dr. Papp Renáta (Országos Alapellátási Intézet) Háttér Hazánkban a születéskor várható élettartam bár 6,05 évvel (férfiak), illetve

Részletesebben

A NEPHROPATHIA DIABETICA KORAI STÁDIUMÁNAK KIALAKULÁSÁVAL ÖSSZEFÜGGŐ TÉNYEZŐK VIZSGÁLATA DOKTORI ÉRTEKEZÉS TÉZISEI

A NEPHROPATHIA DIABETICA KORAI STÁDIUMÁNAK KIALAKULÁSÁVAL ÖSSZEFÜGGŐ TÉNYEZŐK VIZSGÁLATA DOKTORI ÉRTEKEZÉS TÉZISEI A NEPHROPATHIA DIABETICA KORAI STÁDIUMÁNAK KIALAKULÁSÁVAL ÖSSZEFÜGGŐ TÉNYEZŐK VIZSGÁLATA DOKTORI ÉRTEKEZÉS TÉZISEI DR. LENGYEL ZOLTÁN Szent Margit Kórház IV.Belgyógyászati Osztály Budapest Programvezető:

Részletesebben

A kardiovaszkuláris ris betegségek. gek nak és s rehabilitáci aktualitásai. Prof. Dr. Czuriga István Ph.D.

A kardiovaszkuláris ris betegségek. gek nak és s rehabilitáci aktualitásai. Prof. Dr. Czuriga István Ph.D. A kardiovaszkuláris ris betegségek gek prevenciójának nak és s rehabilitáci ciójának aktualitásai Prof. Dr. Czuriga István Ph.D. Egészségügyi Járóbeteg Központ, Debrecen DE OEC, Kardiológiai Intézet Pécsi

Részletesebben

Kardiovaszkuláris betegségek prevenciója, szűrés és intervenció az alakulatoknál

Kardiovaszkuláris betegségek prevenciója, szűrés és intervenció az alakulatoknál 1 Kardiovaszkuláris betegségek prevenciója, szűrés és intervenció az alakulatoknál Sótér Andrea alezredes 1 Hornyák Beatrix százados 2 Dr. Major Gyöngyi orvos százados 3-2011 - ABSZTRAKT Az epidemiológiai

Részletesebben

Átalakul a társadalom, t. módosulnak nyezők. Bakai Judit. Soproni Rehabilitációs Gyógyintézet

Átalakul a társadalom, t. módosulnak nyezők. Bakai Judit. Soproni Rehabilitációs Gyógyintézet Átalakul a társadalom, t módosulnak m a kockázati tényezt nyezők Bakai Judit Soproni Rehabilitációs Gyógyintézet dr. Bucsányi Gyula Az elkényeztetett nyeztetett, agyonevett, önfegyelem nélkülili nép rövidéletű.

Részletesebben

A metabolikus szindróma genetikai háttere. Kappelmayer János, Balogh István (www.kbmpi.hu)

A metabolikus szindróma genetikai háttere. Kappelmayer János, Balogh István (www.kbmpi.hu) A metabolikus szindróma genetikai háttere Kappelmayer János, Balogh István (www.kbmpi.hu) Definíció WHO, 1999 EGIR, 1999 ATP III, 2001 Ha három vagy több komponens jelen van a betegben: Vérnyomás: > 135/85

Részletesebben

A vércukor-önellenőrzés és a diabetesszűrés jelentősége kardio- és cerebrovaszkuláris eseményt elszenvedett betegek körében

A vércukor-önellenőrzés és a diabetesszűrés jelentősége kardio- és cerebrovaszkuláris eseményt elszenvedett betegek körében A vércukor-önellenőrzés és a diabetesszűrés jelentősége kardio- és cerebrovaszkuláris eseményt elszenvedett betegek körében Dr. Jermendy György Bajcsy-Zsilinszky Kórház, III. sz. Belgyógyászati Oktató

Részletesebben

A -tól Z -ig. Koleszterin Kisokos

A -tól Z -ig. Koleszterin Kisokos A -tól Z -ig Koleszterin Kisokos A SZÍV EGÉSZSÉGÉÉRT Szívügyek Magyarországon Hazánkban minden második ember szív- és érrendszerrel kapcsolatos betegség következtében veszíti életét*, ez Magyarországon

Részletesebben

I. melléklet Tudományos következtetések és az Európai Gyógyszerügynökség által kiadott forgalomba hozatali engedély felfüggesztésének indoklása

I. melléklet Tudományos következtetések és az Európai Gyógyszerügynökség által kiadott forgalomba hozatali engedély felfüggesztésének indoklása I. melléklet Tudományos következtetések és az Európai Gyógyszerügynökség által kiadott forgalomba hozatali engedély felfüggesztésének indoklása 1 Tudományos következtetések A nikotinsav/laropiprant tudományos

Részletesebben

mi a cukorbetegség? DR. TSCHÜRTZ NÁNDOR, DR. HIDVÉGI TIBOR

mi a cukorbetegség? DR. TSCHÜRTZ NÁNDOR, DR. HIDVÉGI TIBOR mi a cukorbetegség? DR. TSCHÜRTZ NÁNDOR, DR. HIDVÉGI TIBOR az OkTaTÓaNyag a magyar DiabeTes Társaság vezetôsége megbízásából, a sanofi TámOgaTásával készült készítette a magyar DiabeTes Társaság edukációs

Részletesebben

kórházba (SBO) kerülés idejének lerövidítése

kórházba (SBO) kerülés idejének lerövidítése AZ ELŐADÁS VÁZLATA Neurológiai katasztrófák Prof. Dr. Komoly Sámuel MTA doktora PTE Neurológiai Klinika Klinikai Idegtudományi Központ Ischaemiás (80%) és vérzéses (20%) stroke Subarachnoidalis vérzés

Részletesebben

Sepsis management state-of-art

Sepsis management state-of-art Gondos Tibor Sepsis management state-of-art Semmelweis Egyetem Egészségtudományi Kar Budapest A Surviving Sepsis Campaign A kezdet Barcelona Declaration (2002. 10. 02.) European Society of Intensive Care

Részletesebben

V Á L A S Z. 1. A szív és érrendszeri betegségek és az összhalálozás 30%-a, évente 17 millió ember. Ez milyen populációra vonatkozik?

V Á L A S Z. 1. A szív és érrendszeri betegségek és az összhalálozás 30%-a, évente 17 millió ember. Ez milyen populációra vonatkozik? V Á L A S Z Prof. Dr. Túri Sándor egyetemi tanárnak, az MTA Doktorának A serdülőkori hypertonia jellegzetességei Magyarországon, különös tekintettel a célszerv-károsodásokra című MTA doktori értekezés

Részletesebben

Az ischaemiás szívbetegség dietoterápiája

Az ischaemiás szívbetegség dietoterápiája Az ischaemiás szívbetegség dietoterápiája I. Bevezetés A kardiovaszkuláris betegségek a leggyakoribb halálokok között szerepelnek a legtöbb európai országban. Becslések szerint az ischaemiás szívbetegség

Részletesebben

HYPERTONIA ÉS NEPHROLOGIA

HYPERTONIA ÉS NEPHROLOGIA 2007; 11 (6):287 340. Alapító elnök: FARSANG CSABA, NAGY JUDIT Szerkesztõbizottság társelnökei: DE CHÂTEL RUDOLF, TÚRI SÁNDOR Nemzetközi szerkesztõbizottság: Detlev Ganten (Berlin), Gavril Hercz (Toronto),

Részletesebben

Tapasztalataink súlyos pikkelysömör adalimumab kezelésével* Adalimumab treatment of severe psoriasis

Tapasztalataink súlyos pikkelysömör adalimumab kezelésével* Adalimumab treatment of severe psoriasis BÔRGYÓGYÁSZATI ÉS VENEROLÓGIAI SZEMLE 85. ÉVF. 6. 283 288. Szegedi Tudományegyetem, Általános Orvostudományi Kar, Szent-Györgyi Albert Klinikai Központ, Bôrgyógyászati és Allergológiai Klinika (igazgató:

Részletesebben

HOGYAN TEHETÔ HATÉKONYABBÁ A SZÍV-ÉRBETEGSÉGEK MEGELÔZÉSE? SZÍV-ÉRBETEGSÉGEK PREVENCIÓS PROGRAMJA (SZÉP )

HOGYAN TEHETÔ HATÉKONYABBÁ A SZÍV-ÉRBETEGSÉGEK MEGELÔZÉSE? SZÍV-ÉRBETEGSÉGEK PREVENCIÓS PROGRAMJA (SZÉP ) o?rd. Arnoldajo:minta 2008.04.14 14:13 Page 65 CUS UVSAS XXXX/2. 2008. r. Arnold Csaba, r. nglert oltán, r. Szabadhegyi Csaba HOGA HÔ HAOABBÁ A SÍV-BGSG GÔS? SÍV-BGSG PVCÓS POGAJA (SP ) Q-icina rt 1026

Részletesebben

I. MELLÉKLET ALKALMAZÁSI ELŐÍRÁS

I. MELLÉKLET ALKALMAZÁSI ELŐÍRÁS I. MELLÉKLET ALKALMAZÁSI ELŐÍRÁS 1 Ez a gyógyszer fokozott felügyelet alatt áll, mely lehetővé teszi az új gyógyszerbiztonsági információk gyors azonosítását. Az egészségügyi szakembereket arra kérjük,

Részletesebben

A BEAUTIFUL-vizsgálat eredményei: Az ivabradin csökkenti a koronária-eseményeket balkamra-diszfunkciós, stabil koronáriabetegeken

A BEAUTIFUL-vizsgálat eredményei: Az ivabradin csökkenti a koronária-eseményeket balkamra-diszfunkciós, stabil koronáriabetegeken Bizonyítékokon alapuló orvoslás Cardiologia Hungarica 2008; 38 : 376 383 2008 Locksley Hall Media A BEAUTIFUL-vizsgálat eredményei: Az ivabradin csökkenti a koronária-eseményeket balkamra-diszfunkciós,

Részletesebben

Dr. Ruzsovics Ágnes PhD; Dr. Hőnig Tibor Kardiometabolikus szempontú felmérés, 2013

Dr. Ruzsovics Ágnes PhD; Dr. Hőnig Tibor Kardiometabolikus szempontú felmérés, 2013 Dr. Ruzsovics Ágnes PhD; Dr. Hőnig Tibor Kardiometabolikus szempontú felmérés, 2013 Bevezetés Hazánkban egy 2009-ben készített lakossági egészségfelmérés alapján a felnőtt lakosság túlnyomó többsége elégedett

Részletesebben

Törzskönyvezett megnevezés. Kemény kapszula. Capsules

Törzskönyvezett megnevezés. Kemény kapszula. Capsules I. melléklet Felsorolás: megnevezés, gyógyszerforma, gyógyszerkészítmény-dózis, alkalmazási mód, forgalomba hozatali engedély jogosultjai a tagállamokban 1 Tagállam EU/EGT Forgalomba hozatali engedély

Részletesebben

Eredmények és lehetőségek a háziorvosi kardiovaszkuláris prevencióban

Eredmények és lehetőségek a háziorvosi kardiovaszkuláris prevencióban Eredmények és lehetőségek a háziorvosi kardiovaszkuláris prevencióban Dr. Papp Renáta módszertani osztályvezető Országos Alapellátási Intézet (OALI) Debreceni Egészségügyi Minőségügyi Napok 2014. (DEMIN

Részletesebben

A CARDIOVASCULARIS AUTONÓM NEUROPATHIA KORAI KIMUTATHATÓSÁGÁNAK VIZSGÁLATA A EWING-FÉLE REFLEXTESZTEKKEL

A CARDIOVASCULARIS AUTONÓM NEUROPATHIA KORAI KIMUTATHATÓSÁGÁNAK VIZSGÁLATA A EWING-FÉLE REFLEXTESZTEKKEL Egészségtudományi Közlemények, 5. kötet, 1. szám (2015), pp. 44 49. A CARDIOVASCULARIS AUTONÓM NEUROPATHIA KORAI KIMUTATHATÓSÁGÁNAK VIZSGÁLATA A EWING-FÉLE REFLEXTESZTEKKEL KOVÁCS KITTI PROF. DR. BARKAI

Részletesebben

Rehabilitációs lehetőségek rheumatoid arthritisben szenvedő betegeknél: beteg-edukációs és szelf-menedzsment programok

Rehabilitációs lehetőségek rheumatoid arthritisben szenvedő betegeknél: beteg-edukációs és szelf-menedzsment programok Rehabilitációs lehetőségek rheumatoid arthritisben szenvedő betegeknél: beteg-edukációs és szelf-menedzsment programok Csókási Krisztina Pécsi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar Pszichológia Intézet

Részletesebben

Az aszpirin (acetilszalicilsav) egészség-gazdaságtani elemzése atheroszklerotikus betegségek primer prevenciójában

Az aszpirin (acetilszalicilsav) egészség-gazdaságtani elemzése atheroszklerotikus betegségek primer prevenciójában Az aszpirin (acetilszalicilsav) egészség-gazdaságtani elemzése atheroszklerotikus betegségek primer prevenciójában Herczeg Balázs, Semmelweis Egyetem Gyógyszerügyi Szervezési Intézet Dr. Gerencsér Zsolt,

Részletesebben

Kardiovaszkuláris prevenció- a non-invazív vizsgálatok szerepe a rizikó stratifikációban

Kardiovaszkuláris prevenció- a non-invazív vizsgálatok szerepe a rizikó stratifikációban Kardiovaszkuláris prevenció- a non-invazív vizsgálatok szerepe a rizikó stratifikációban Dr.Vértes András Egyesített Szent István és Szent László Kórház I.sz. kardiológia-belgyógyászat BUDAPEST 2013 A

Részletesebben

St. Elizabeth. A szív-érrendszeri betegek ellátásával szerzett tapasztalatok Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében

St. Elizabeth. A szív-érrendszeri betegek ellátásával szerzett tapasztalatok Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében St. Elizabeth U D OF NIVERSITY F H EBRECEN ACULTY OF EALTH NYÍREGYHÁZA MEDICINAE ET ACTA 1990 SOCIOLOGICA ACTA M S ED OC VOLUME 2. 2011 A szív-érrendszeri betegek ellátásával szerzett tapasztalatok Szabolcs-Szatmár-Bereg

Részletesebben

Dr. Szamosi Tamás egyetemi magántanár 2015/16 tanév

Dr. Szamosi Tamás egyetemi magántanár 2015/16 tanév Dr. Szamosi Tamás egyetemi magántanár 2015/16 tanév A FERTŐZŐ BETEGSÉGEK MEGELŐZÉSE A KÜLÖNBÖZŐ SZERVRENDSZEREK BETEGSÉGEINEK MEGELŐZÉSE BALESET MEGELŐZÉS, MÉRGEZÉSEK MEGELŐZÉSE A GYERMEK ÉS SERDÜLŐKORBAN

Részletesebben

A CMDh megvizsgálta a PRAC alábbi, a tesztoszteron tartalmú készítményekre vonatkozó ajánlását:

A CMDh megvizsgálta a PRAC alábbi, a tesztoszteron tartalmú készítményekre vonatkozó ajánlását: II. melléklet Tudományos következtetések és a forgalomba hozatali engedélyek feltételeinek feltételekhez kötésben álló módosításának indoklása, valamint a PRAC ajánlástól való eltérések tudományos indoklásának

Részletesebben

Evidenciákon alapuló D vitamin pótlás? Dr. Kovács Ákos gyermekorvos

Evidenciákon alapuló D vitamin pótlás? Dr. Kovács Ákos gyermekorvos Evidenciákon alapuló D vitamin pótlás? Dr. Kovács Ákos gyermekorvos Bizonyítékokra Alapozott Orvoslás A klinikai döntéshozatal egy formája, melynek során az elérhetőlegjobb tudományos bizonyítékok ismeretében,

Részletesebben

Acut stroke ellátás a következő 5 év feladatai. Bereczki Dániel SE Neurológiai Klinika BUDAPEST

Acut stroke ellátás a következő 5 év feladatai. Bereczki Dániel SE Neurológiai Klinika BUDAPEST Acut stroke ellátás a következő 5 év feladatai Bereczki Dániel SE Neurológiai Klinika BUDAPEST A 60 ÉV ALATTIAK ARÁNYA 27%!! Százezer lakosra egy év alatt jutó halálestek száma Fél óránként Másfél óránként

Részletesebben

EGYETEMI DOKTORI (Ph.D.) ÉRTEKEZÉS. Dr. Jancsó Zoltán

EGYETEMI DOKTORI (Ph.D.) ÉRTEKEZÉS. Dr. Jancsó Zoltán EGYETEMI DOKTORI (Ph.D.) ÉRTEKEZÉS CARDIOVASCULARIS VESZÉLYEZTETETTSÉG FELMÉRÉSE ÉS AZ ALAPELLÁTÁS GONDOZÁSI GYAKORLATÁNAK VIZSGÁLATA CARDIOVASCULARIS KOCKÁZATTAL JÁRÓ ÁLLAPOTOKBAN Dr. Jancsó Zoltán Témavezető:

Részletesebben

A nephrológia aktuális kérdései, komplex vesevédelem

A nephrológia aktuális kérdései, komplex vesevédelem A nephrológia aktuális kérdései, komplex vesevédelem Nagy Judit Rheumatológia és rehabilitáció határterületei Harkány,. Vázlat - CKD (krónikus vesebetegségek) mint népegészségügyi probléma - CKD egységesített

Részletesebben

Folyamat-optimalizálás az egészségügyben

Folyamat-optimalizálás az egészségügyben Folyamat-optimalizálás az egészségügyben Dr. Kósa István egyetemi docens Pannon Egyetem, Egészségügyi Informatikai Kutató- Fejlesztő Központ, Veszprém Innovációs Konferencia, Veszprém 2011. Március 30.

Részletesebben

A IV. MAGYAR KARDIOVASZKULÁRIS KONSZENZUS KONFERENCIA AJÁNLÁSA 2009

A IV. MAGYAR KARDIOVASZKULÁRIS KONSZENZUS KONFERENCIA AJÁNLÁSA 2009 KARDIOLÓGIA A IV. MAGYAR KARDIOVASZKULÁRIS KONSZENZUS KONFERENCIA AJÁNLÁSA 2009 A IV. Magyar Kardiovaszkuláris Konszenzus Konferenciát a MOTESZ Interdiszciplináris Fóruma keretében 2009. november 6-án

Részletesebben

Kardiológiai betegek perioperatív kivizsgálása és előkészítése Prof. Fülesdi Béla, Dr. Páll Dénes, Dr. Molnár Csilla (Debrecen)

Kardiológiai betegek perioperatív kivizsgálása és előkészítése Prof. Fülesdi Béla, Dr. Páll Dénes, Dr. Molnár Csilla (Debrecen) Kardiológiai betegek perioperatív kivizsgálása és előkészítése Prof. Fülesdi Béla, Dr. Páll Dénes, Dr. Molnár Csilla (Debrecen) A kardiovaszkuláris rizikófaktorral és/vagy manifeszt kardiológiai betegséggel

Részletesebben

A diabetes mellitus laboratóriumi diagnosztikája

A diabetes mellitus laboratóriumi diagnosztikája A diabetes mellitus laboratóriumi diagnosztikája Laborvizsgálatok célja diabetes mellitusban 1. Diagnózis 2. Monitorozás 3. Metabolikus komplikációk kimutatása és követése Laboratóriumi tesztek a diabetes

Részletesebben

A metabolikus szindróma epidemiológiája a felnőtt magyar lakosság körében

A metabolikus szindróma epidemiológiája a felnőtt magyar lakosság körében DEBRECENI EGYETEM ORVOS- ÉS EGÉSZSÉGTUDOMÁNYI CENTRUM NÉPEGÉSZSÉGÜGYI KAR A metabolikus szindróma epidemiológiája a felnőtt magyar lakosság körében HMAP munkaértekezletek 2009 A METABOLIKUS SZINDRÓMA EPIDEMIOLÓGI

Részletesebben

"Surviving Sepsis Campaign" irányelv: reszuszcitációs protokollok NEM kellenek

Surviving Sepsis Campaign irányelv: reszuszcitációs protokollok NEM kellenek "Surviving Sepsis Campaign" irányelv: reszuszcitációs protokollok NEM kellenek Dr. Csomós Ákos egyetemi docens Semmelweis Egyetem, AITK, Budapest Az ellenfél: Prof. Rudas László, Szeged A vizsgálat célja:

Részletesebben

Dr. Merkely Béla Péter részletes szakmai önéletrajza

Dr. Merkely Béla Péter részletes szakmai önéletrajza Dr. Merkely Béla Péter részletes szakmai önéletrajza Születési hely, idő Budapest, 1966. június 28. Tudományos fokozat 1999 PhD. 2006 MTA doktora (D.Sc.) 2006 Habilitáció Semmelweis Egyetem (Kardiológia)

Részletesebben

Stroke kezelésének alapelvei. Prof. Dr. Komoly Sámuel MTA doktora PTE Neurológiai Klinika igazgatója

Stroke kezelésének alapelvei. Prof. Dr. Komoly Sámuel MTA doktora PTE Neurológiai Klinika igazgatója Stroke kezelésének alapelvei Prof. Dr. Komoly Sámuel MTA doktora PTE Neurológiai Klinika igazgatója Hogyan kezelhetı a stroke? Primer prevenció a stroke rizikójának csökkentése STROKE Akut kezelés Szekunder

Részletesebben

Dyslipidemia 2014. Dr. Reiber István PhD Székesfehérvár Szent György Egyetemi Oktató Kórház

Dyslipidemia 2014. Dr. Reiber István PhD Székesfehérvár Szent György Egyetemi Oktató Kórház Dyslipidemia 2014 Dr. Reiber István PhD Székesfehérvár Szent György Egyetemi Oktató Kórház Magyar Viktorné (M.V.) 62 éves beteg Össz-koleszterin: 6,2 mmol/l RR: 130/80 Hgmm - gyógyszert szed rá! (ACEI+DIU+CCB)

Részletesebben