A MAGYAR KKV SZEKTOR REPREZENTÁCIÓJA ÉS LEHETİSÉGEI A WORLD WIDE WEB-EN A MUNKATÁRSAK INFORMATIKAI ATTITŐDJÉNEK TÜKRÉBEN
|
|
- Imre Budai
- 8 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 A MAGYAR KKV SZEKTOR REPREZENTÁCIÓJA ÉS LEHETİSÉGEI A WORLD WIDE WEB-EN A MUNKATÁRSAK INFORMATIKAI ATTITŐDJÉNEK TÜKRÉBEN VIG Zoltán Budapesti Mőszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Mőszaki Pedagógia Tnaszék 1111 Budapest, Egry J. u. 1. vigzo@eik.bme.hu A hazai Internet penetráció a régióbeli országokhoz mért elmaradása érezteti hatásait a KKV szektor versenyképességének vizsgálatakor. Korábbi kutatásaink alapján megállapítható, hogy a KKV szektor körében alacsony VIR elterjedtség jelentıs részben a munkatársak alacsony IKT használati szintjével és negatív, elutasító attitődjével magyarázható. Jelenleg megkezdett kutatásunk célja a WWW reprezentáció felmérése, indikátorainak meghatározása, vizsgálata, valamint a hazai kitörési pontok megkeresése, a motivációs lehetıségek feltárása. A kutatás jelen szakaszában a hipotézisek felállítása mellett a korábbi vizsgálatok -a jelen kutatási céloknak megfelelı- összegzése történt meg. Ennek keretében képet kaphatunk a KKV szektor IKT használati szintjérıl, attitődjérıl, a hazánkban megfigyelhetı digitális szakadék jellemzıirıl. A kutatás eredménye továbbá a KKV szektor webes megjelenéséhez és hatékony honlap-üzemeltetéséhez szükséges, költséghatékony informatikai metódusok módszerek feltárása, bemutatása. Tárgyszavak: kis- és középvállalkozások, IKT, Internet attitőd A kis- és középvállalkozások versenyképessége napjainak aktuális kérdése. A versenyképesség javítása nehezen képzelhetı el modern eszközök információs és kommunikációs technológiák (IKT) használata nélkül. Ezen eszközrendszer hatékony felhasználását az eddigi kutatások tisztán technológiai, szervezeti és finanszírozási feltételek meglétére korlátozták. Korábbi, más területen folytatott kutatásaink felvetették annak a hipotézisnek a fennállását, hogy ezen feltételek mellett a munkavállalók informatikai tudása, attitődje is szerepet játszhat az említett eszközrendszer optimális alkalmazásában. Mivel a teljes IKT vertikumra vonatkozó hatások feltérképezése a KKV szektorban túl tág és nehezen koncentrálható eredményeket hozott volna, így a vizsgálatok fókuszába a vállalkozás Interneten, a World Wide Weben történı megjelenését, sikerességét befolyásoló tényezık vizsgálata kerültek. A vizsgálat társadalomtudományi feladatai a BME Mőszaki Pedagógia Tanszékén folynak, a gazdaságtudományi feladatokat az Általános Vállalkozási Fıiskola Információs Társadalom Oktató és Kutatócsoport végzi. Az informatikai területen a két intézmény együttmőködése valósul meg. 1. A kutatás céljai Kutatási célként az alábbi feladatokat fogalmaztuk meg: A hazai KKV szektor IKT ellátottságának felmérése korábbi tanulmányok, vagy szükség esetén saját adatfelvétel segítségével Informatikai fejlıdést elısegítı és gátló tényezık feltárása, mind a vállalkozás mőködése, mind a munkavállalók ismereti, beállítódása alapján Az Internet penetráció és attitőd vizsgálat a vállalkozás egészére és munkavállalóira vonatkoztatva Vállalkozások world wide web-es megjelenésének tipikus mintáinak feltárása A kutatás célcsoportja a kis és középvállalati kör, amely az alábbi táblázatok alapján definiálható. 1. táblázat: A kis és középvállalkozások meghatározása (2004. december 31-ig Hatályos tv.) Feltétel Mikro-vállalkozás Kisvállalkozás Középvállalkozás Foglalkoztatottak száma < 10 fı <11-50 fı < 250 fı Éves forgalom vagy mérlegfıösszeg Függetlenség Forrás: évi XXXIV tv. A kis és középvállalkozásokról < 700 M forint < 500 M forint < M forint < M forint Az állam, az önkormányzat vagy akkv vállalkozáson kívül esı vállalkozások tulajdoni részesedése - jegyzett tıke vagy szavazati jog alapján - külön-külön vagy együttesen sem haladja meg a 25%-ot.
2 2. táblázat:a kis és középvállalkozások meghatározása (2005. január 01-tıl Hatályos tv.) Feltétel Mikro-vállalkozás Kisvállalkozás Középvállalkozás Foglalkoztatottak száma < 10 fı < 50 fı < 250 fı Éves forgalom vagy mérlegfıösszeg Függetlenség Forrás: évi XXXIV tv. A kis és középvállalkozásokról < 2 M euró < 10 M euró < 50 M euró < 43 M euró Az állam, vagy az önkormányzat közvetlen vagy közvetett tulajdoni részesedése - tıke vagy szavazati jog alapján - külön-külön vagy együttesen sem haladja meg a 25%-ot. Jelenleg a korábbi külsı és saját kutatási eredmények összegzése történt meg a témában. A Cikk az alábbiakban ezek összegzését tartalmazza. Nemzetközi és hazai vizsgálatok alapján áttekintésre került az IKT, ezen belül hangsúlyosan az Internet technológiák elterjedtsége. A magyar lakossági Internet penetráció és attitőd elemzésével meghatározásra kerültek a munkavállalók vizsgálatának relevánsnak feltételezett szempontjai is. 2. A kutatás elızményei 2.1. Nemzetközi vizsgálatok A Taylor Nelson Sofres (TNS) a nagyvállalati és a KKV szektorban nemzetközi felmérést végzett annak internetes ellátottságáról és az Internethasználat prioritásairól. E felmérés adatait 2004 során publikálta. Az eredmények áttekintésénél mind a hazai, mind a nemzetközi kutatást a célcsoport körében tapasztalható Internet penetráció mértékének felmérésével célszerő kezdeni, hiszen az elemzett szolgáltatások és kommunikációs módok erre a technológiára épülnek. 1. ábra: Az interent penetráció a vizsgált országokban Forrás: TNS A TNS felmérésében szereplı 6 ország, 10 fınél több alkalmazottat foglalkoztató vállalatainak körében szinte teljes mértékő az Internet ellátottság (az USA-ban 100%). Magyarországon a 300 fı feletti cégek 97%-a, a fıs cégek 80%-a, a fıs cégek 61%-a rendelkezik Internet eléréssel, ami összesen a 10 fı feletti vállalati szegmenst tekintve átlagosan 76%. A felmérés az Internet penetráció nagyságának összevetése után a világháló felhasználási területeit járta körbe. A nemzetközi kutatók - az mellett, amely minden országban vezeti az Internet leggyakrabban használt funkcióinak rangsorát - két nagy felhasználási területet különítettek el: Értékesítés: Customer Relationship Management (CRM) vagy vevıszolgálat, marketing, online megrendelılap és termékek, szolgáltatások elektronikus értékesítése (a hazai kutatásban az online vevıszolgálatot, az ügyfelekkel való kommunikációt, az online hirdetéseket és az internetes értékesítést sorolták ebbe a kategóriába) Belsı funkciók: tréningek, munka-hatékonyság menedzsment, ismeret-menedzsment és erıforrás-menedzsment IP-alapon (a távoktatás, a távmunka került ebbe a kategóriába) Miután a két kategóriában elhelyezték az internetes tevékenységgel kapcsolatos területeket, a kutatásba bevont országok vállalatainak jellegzetességeit e két szempont mentén hasonlították össze.
3 2. ábra: Az internet felhasználási területei a vállalati szférában Forrás: TNS Az Egyesült Államok (89%), Nagy-Britannia (81%) és Dánia (70%) élen jár az értékesítést és a vevıkapcsolatokat szolgáló tevékenységek internetes alkalmazásának terén. Némileg lemaradva mögöttük Japán (57%), Szingapúr (58%), és meglepetésre Magyarország (63%) áll, míg a sor Franciaország (32%) zárja, jelentıs hátránnyal. Az eredmények tehát azt mutatják, hogy internetes kultúránk sokszor és széles körben emlegetett viszonylagos fejletlensége ellenére is sikerült az értékesítés és a vevıkapcsolatok terén néhány év alatt felzárkóznunk a vezetı ázsiai országokhoz. Az Internet és az IP-alapú technológiák belsı célú, hatékonyságot, információátadást segítı funkcióját tekintve már komolyabb eltérések tapasztalhatók. Az USA (76%) és Nagy-Britannia (56%) ebben az esetben is vezetı szerepet tölt be, a két ország közötti különbség azonban lényegesen nagyobb, mint az értékesítés területén. Az Egyesült Államokat és Nagy- Britanniát Szingapúr (30%) köveit, majd a sort egy közel azonos arányokat képviselı csoport (Dánia: 21%, Franciaország: 23%, Japán: 21%) és végül Magyarország (14%) zárja. A magyarországi adat a fejlettebb nyugat-európai országok (Franciaország, Dánia) eredményeinek tükrében szép reményekre jogosít, bár hozzá kell tenni, a 14%-ot javarészt a hazánkban mőködı multinacionális vállalatok teszik ki, amelyek a külföldi gyakorlatot alkalmazzák a hazai Internet használat során is. Az e tanulmányban vizsgált KKV szektor esetében megállapítható, hogy a felmérés idején a belsı hatékonyságot segítı IP technológia szerepe nem volt jelentıs. Azóta a hazai IP technológia szolgáltatásainak elérési lehetıségei a KKV-k számára is bıvültek, így a belsı hatékonyságot javító IP technológiának szerepe erısebbnek feltételezhetı az alábbi kulcsfontosságú feltételek részbeni javulásának köszönhetıen: A kapcsolatszolgáltatói (ISP) verseny következtében jelentısen csökkentek az internetelérés költségei Az alternatív tartalomszolgáltatói kör (ICP) hazai bıvülésével az internetes megjelenés költségei is mérséklıdtek. A szélessávú kapcsolatok elterjedésével hátérbe szorult az idıalapú internetelérés, amely tervezhetı költségek mellett teszi lehetıvé a többszörös sebességő intenetkapcsolat használatát. A TNS nemzetközi kutatása miután feltérképezte a 6 ország vállalatai által alkalmazott internetes e-megoldások körét, elhelyezte ezeket egy olyan "lépcsın", amelynek fokai azt mutatják, hogyan és milyen sorrendben következett (következik) be a felhasználási területek adaptációja az egyes országokban. Ennek az evolúciós rendszer segítségével végül elhelyezték az országokat a rájuk jellemzı fejlettségi szintre. USA: a vevıszolgálat (vagy CRM), a marketing és az értékesítés mellett használ az alkalmazottak ismereteit fejlesztı magas szintő megoldásokat és tréningeket is Nagy-Britannia: vevıszolgálatot (vagy CRM-et), marketinget és értékesítést használ, ezeket várhatóan az ismeret-menedzsment, a tréning és a vezeték nélküli elérés megvalósítása fogja követni Japán és Franciaország: a vállalatok jellemzıen küldésére használják az Internetet, a vezeték nélküli Internet elérés megvalósítása lehet a következı lépés Dánia és Szingapúr: a két végpont között helyezkednek el, tipikusan küldésre és marketingre használják az Internet nyújtotta lehetıségeket. Mindkét országban a további eladásösztönzı megoldások és a vezeték nélküli Internet elérés bevezetése jelenti a jövıbeli fejlıdés egyik legfıbb csapásirányát
4 3. ábra: Az Internetes megoldások adaptációs szintjei Forrás: TNS A magyarországi vállalatokat az internetes e-megoldások adoptációjának szempontjából leginkább a dán és szingapúri cégekhez lehet hasonlítani. A 10 fınél több alkalmazottat foglalkoztató "tipikus" magyar vállalat küldésre használja az Internetet, de a világhálón keresztül végzett marketing megoldások sem idegenek tıle. Napjainkban valószínőleg a korlátozott e-business megoldások és a vezeték nélküli Internet elérés megvalósítása fog elıtérbe kerülni. A kutatás beszámol a nemzetközi kutatásban résztvevı 6 ország tervezett Internet vonatkozású kiadásairól. A két vezetı ország - USA és Nagy-Britannia - IT menedzsereinek többsége arról számolt be, hogy a jövıben csökkenteni kívánják internetes kiadásaikat. Ennek oka abban keresendı, hogy-e két ország fejlett internetes kultúráját gyorsan és nagy beruházások révén érte el, a szintentartáshoz azonban kisebb büdzsé is elegendı. Dániában és Franciaországban a kiadások mérsékelt, míg Japánban és Szingapúrban dinamikus növekedésük prognosztizálható. Szingapúrban a növekedés legfontosabb gerjesztıje a vevıkkel való kommunikáció fejlesztése, míg Japánban a munkavállalókkal és a fogyasztókkal is szeretnének hatékonyabb párbeszédet folytatni a világhálón Hazai kutatások A KKV szektor informatikai fejlesztéseinek potenciális problémai A fentiekben említett nemzetközi összehasonlítás mellett szükségesnek éreztük a hazai vállalati információs fejelesztések világát részletesebben feltárni. Ezt korábbi a vállalatirányítási rendszerek hazai elterjedési lehetıségeit vizsgáló kutatásunk utóelemzésével végeztük. A vállalatirányítási rendszerek hazai elterjedésének befolyásoló tényezıit vizsgálva áttekintésre került a hazai kis és középvállalti szektor informatikai fejlesztéseinek háttere is. Az alábbiakban a KKV szektor internetes rendszereire is vonatkozó eredmények kerülnek ismertetésre. Új informatikai rendszerek, legyen az egy vállaltirányítási rendszer, internetes kommunikációra épülı vállalaton belüli, vagy külsı kommunikációs célú fejlesztés, bevezetésével a vállalkozás több problémával szembesülhet. E szervezeti, finanszírozási és menedzsment jellegő problémákat az alábbi táblázat foglalja össze. A problémák megfogalmazása mellett a lehetséges okok, valamint a megoldási lehetıségek is ismertetésre kerülnek.
5 3. táblázat: Informatikai fejlesztések kapcsán felmerülı vállalati problémák és annak lehetséges megoldásai FELMERÜLİ PROBLÉMA PROBLÉMA OKAI LEHETSÉGES MEGOLDÁSOK A vezetés hátráltatja a beruházás megvalósítását Nincs elég forrás a beruházáshoz A vállalat pénzügyi helyzetét meg kell vizsgálni, fel kell tárni a költség csökkentı lehetıségeket A vezetés nem vállalja az informatikai beruházás kockázatát Nem rendelkeznek elegendı információval, így kockázatosnak tartják a projekt megvlósítását Komplex elemzések készítésével kell rávilágítani a rendszer elınyeire A rendszer erısségeit és gyengségeit fel kell tárni Félelem a nagyobb terheléstıl Félelem a vállalaton blüli hierarchia megváltozásától A felhasználók túlságosan gyors fejlıdést várnak a rendszertıl Elavult, nem megfelelı eszközök használata A helyzetfelmérés nem a valóságot tükrözi Nem áll rendelkezésre megfelelı információ a technikai lehetıségekrıl, illetve az átállás idıtartamára vonatkozóan Az informatika fejlıdését nem követi az eszközpark korszerősítése Nincs elég forrás a megfelelı szintő helyzetfelmérés elvégzéséhez A vállalat bizalmatlan a tanácsadókkal szemben, így eltitkolnak információkat Félelem, hogy a rendszer révén nem lesz szükség a munkájukra A vállalat nem érzékeli az elıkészítı munka jelentıségét Közvetlenül vagy közvetett módon biztosítani kell a tájékoztatást Elavult eszközök lecserélése, egyéb hasznosíthatóságának lehetıségeit fel kell mérni Megfelelı mennyiségő forrást kell biztosítani Erısíteni kell a bizalmat (titoktartási kötelezettség) Részletesen kell ismertetni a várható következményeket Nem akarnak változtatást, mivel a jelenlegi rendszerekbıl kapott információkat elegendınek tartják A tanácsadó cég nem jól értelmezi a vállalat által közölt információkat, nincs rálátása az adott iparági, vállalati sajátosságokra Növelni kell a motivációt A vállalat megismerésére több idıt kell fordítani A felmérés elkészítése elhúzódik A vállalat alkalmazottai késve reagálnak a kérdésekre A munkaszakaszokhoz határidıket kell kijelölni, továbbá több, de kisebb intervallumot kell megadni a válaszadáshoz.
6 FELMERÜLİ PROBLÉMA PROBLÉMA OKAI LEHETSÉGES MEGOLDÁSOK Nem alakul ki megfelelı prototípus A vállalat bizalmatlan a prototípussal szemben Túlzott elvárásokat támasztanak a prototípussal szemben A vállalat pénzügyi helyzetét meg kell vizsgálni, fel kell tárni a költség csökkentı lehetıségeket Nem rendelkeznek elegendı információval, így kockázatosnak tartják a project megvlósítását Félelem a nagyobb terheléstıl Komplex elemzések készítésével kell rávilágítani a rendszer elınyeire A rendszer erısségeit és gyengeségeit fel kell tárni A felhasználók ellenzik a rendszer használatát A kulcsfelhasználók nem képesek kijavítani az idıközben felmerülı hibákat A felhasználók nem képesek megfelelıen használni a rendszert Nem akarják vállalni a felelısséget Nem ismerik jól a rendszert Nem tanulták meg megfelelıen a rendszer használatát A vezetésnek kell tisztázni a problémák okait és megoldást találni a problémára A bevezetı céget kell segítségül hívni További oktatásra van szükség Forrás: Böcskei Elvira, Vig Zoltán: ERP systems gather ground int he SME sector (2005) A KKV szektor informatikai attitődje A KKV-k nyitottak a modern információs rendszerek bevezetésére, hiszen az alacsony költségigényő alkalmazásokat - könyvelı és számlázó programokat, irodai szoftvereket - már használják. Korlátozott tıkeerejük, alacsonyabb informatikai felkészültségük miatt azonban jelentısebb beruházásokat nem vállalnak. Mindezen tényezık együttes hatásának eredményeként a KKV- körében az z internetes megjelenést megvalósító rendszerek szigetszerőek, kevéssé integráltak a vállalkozás egyéb informatikai rendszerébe. A vállalatok közötti integrált elektronikus üzleti rendszerek elsısorban a Magyarországra települt multinacionális cégek között található meg. Az üzleti kapcsolatok, folyamatok, elektronikus úton történı lebonyolítása, információk automatikus internetes közzététele itt már nem mint lehetıség, hanem minimális elvárásként jelenhet meg. 3. A munkavállalók társadalmi, kulturális alapjai, informatikai attitődje Munkánk során megállapítottuk, hogy a vállalkozások informatikai fejlıdésének gátjai csak részben magyarázhatók a fent említett problémákkal, illetve egyes problémák gyökere visszavezethetı a vállalkozás munkavállalóinak informatikai képzettségére és az informatikával kapcsolatos esetlegesen negatív attitődjére. Ezt a feltételezésünket megerısítette a 2005 elején a TNS által publikált megdöbbentı megállapítás, miszerint a magyar (nem internetezı) lakosság körében megjelent az internetet és az informatikai fejlesztéseket negatívan, kívülállóként értékelık növekvı csoportja. Így a pontosabb állapot és paraméterek feltárása érdekében szükséges volt a kutatás multidiszciplináris bıvítése. A hazai és nemzetközi elemzések tükrében a negatív attitőd kialakulása a digitális írástudás (computer literacy) hiányara és az így létrejött a digitális szakadék (digital divide) megjelenésével magyarázható. A digitális szakadék körüli vita megjelenése egyidıs az információs társadalom kialakulásával. Bár magát az eredeti digital divide fogalmat elıször a kilencvenes évek közepén használták az Egyesült Államokban, gyakorlatilag már a nyolcvanas évektıl folyt az info-rich - info-poor (információ gazdagok - információ szegények) párbeszéd ugyanerrıl a kettısségrıl, amely az új technológiák jelentette egyenlıtlenségeket állította a középpontba. A fogalom fokozatosan terjedt el az újságírói és politikai közbeszédbıl a tudományos orgánumok felé, hogy késıbb a diskurzusok kölcsönösen áthassák egymást. Napjainkban - miközben a tudósok, kutatók próbálnak hatni a politikai és az újságírói megszólalások tartalmára -, a politikusok is újfajta érvkészlettel jelennek meg. A digitális szakadékot illetıen a legalapvetıbb kérdés az, hogy a már meglévı egyenlıtlenségek mellett egyszerően csupán egy újfajta társadalmi egyenlıtlenségrıl (mennyiségi változás) - vagy inkább az egyenlıtlenségek teljes
7 átrétegzıdésével egy egészében újfajta társadalmi egyenlıtlenségi rendszerrıl van-e szó, amely az információs társadalom sajátossága (minıségi változás). A kutatások kalapján megállapítható, hogy a digitális szakadék kialakulása és természete sajátos képet mutat. Az információs írástudás megszerzésében elmaradó csoportok vizsgálta több okra vezethetı vissza. Természetesen ezen okok egyike az anyagi források hiánya. Nem képzelhetı el jelentıs fejlıdés azon csoportokban, ahol a létfenntartás alapvetı infrastruktúrája is hiányos, azaz a napi létfenntartás igényinek kielégítése megelızi az informatikai tudás megszerzéséhez szükséges infrastruktúra kialakítását- fenntartását. A másik fı az elmaradást konzerváló tényezı- abból adódik, hogy a csoport attitődje elutasító, illetve saját helyzetének megítélése nem reális. Ebben az esetben az anyagi források rendelkezésre állnak az adott infrastruktúra kialakításához, fenntartásához, de az így vélekedık ezt nem tartják szükségesnek. Ez más problémákkal is kapcsolatban áll. Ezen csoportok tagjainak véleménye szerint számukra nincs szükség IKT eszközökre ill. ezek használatára. Az eszközhasználat és az ebbıl származó ismeretek hiányából adódó információs világ különbségét a csoport tagjai érzékelik és különállásuk attitődjükben is rögzül általában még inkább elutasítást szülve a terület iránt.. Ezt a feltételezést erısíti meg a fejezet elején említett hazai kutatási eredmény a negatív információs attitődrıl. Amennyiben egyenletes fejlıdésrıl lenne szó, az így elmaradó csoportok könnyedén behozhatnák az információs korszakban felhalmozott lemaradásukat. A fejlıdés üteme, így az ismeretek elsajátításának sebességigénye viszont folyamatosan nı. Azok számára akik már rendelkeznek alapvetı informatikai írástudással, használják az így elérhetı forrásokat ez az ütem érzékelhetı és követhetı. A tanulás, ismeretszerzés számukra nem az életút egy szakaszát hanem folyamatos (napi) rutint jelent még ha ez nem is formalizáltan (pl egy tanfolyamon, vállalati továbbképzésen) megy végbe. A tanulásról korábban kialakult attitőd lassan átalakul biztosítva az ismeretek folyamatos frissen tartásának igényét. Az elmaradó csoportok esetében így két, egyenként is nehezen teljesíthetı feladat áll: az ismeretek megszerzése és a folyamatos aktualizálási igény kialakítása. A fentiekben csoportokról beszéltünk általában és nem régiókról, szakmákról, iskolai végzettségekrıl. A digitális szakadék ugyanis több szinten jelenik meg. Az egyik megjelenési forma az adott ország, régió általános IKT ellátottságának függvényében értelmezhetı. Azokon a területeken ahol viszont az IKT ellátottság fejlettebb a digitális szakadék társadalmat megosztó szerepérıl beszélhetünk. Ennek indikátorai az egyes területeken eltérıek lehetnek. Sok esetben az elmaradás mértéke összefügghet az iskolai végzettséggel, a település méretével, az életkorral, vagy akár a munkavégzés jellegével. A digitális szakadék hazánkban három, más kutatások szerint négy indikátor alapján érzékelhetı. Lakóhely A kisebb településeken lakók, így az itt mőködı vállalkozások munkavállalói IKT használata elmarad a nagyvárosokban élıktıl. Ennek oka részben az infrastruktúra (technikai megvalósítás) hiányosságai, a vállalkozások, munkavállalók szerényebb anyagi lehetıségei, valamint a pozitív környezeti minták hiánya lehetnek. Életkor Magyarországon a éves korosztályból interneteznek a legtöbben, ebben a korosztályban az internethasználók aránya 48 százalék. Míg a 60 év feletti internethasználók száma néhány százalék. Az arány érvényes általában az IKT használati indexre is. Az okokat kutatva a felnıtt lakosság tanulási aktivitásának hiányosságai fedezhetı fel. Az életkor növekedésével a tanulási aktivitás és az új ismeretek elsajátításának hatásfoka csökken. Ez a paraméter szoros kapcsolatban áll az alábbiakban ismertetett munkavégzés jellegével. Iskolai végzettség Vig Vig Zoltán Zoltán A felsıoktatásban végzettek IKT használati indexe messze meghaladja a legmagasabb végzettségként általános iskolai bizonyítványt birtokló csoportot. Ez a kulturális közeg, a munkavégzés jellege és az anyagi források eltérésébıl adódik. Munkavégzés jellege Egyes kutatások külön paraméterként értékelik hogy a munkavállaló feladati teljesítése során milyen IKT eszközök használatára kényszerül, illetve van lehetısége. Amennyiben a munkavállaló elér IKT eszközöket vagy kényszerül azok használatára, informatikai kompetenciája javul. Ennek hatása leginkább az életkor szerinti határvonal eltolódásában érzékelhetı. 4. További kutatási célok A kutatás következı feladata azoknak a kvantitatív paramétereknek az összeállítása, amelyekkel a KKV-k körében mérhetı az IKT ellátottság szintje, és az IKT használat volumene, paraméterei. Ezek feltárása feltehetıen önálló adatfelvételt nem igényel, korábbi statisztikák adataiból deriválható. Saját adatfelvételt igényel viszont a munkavállalók informatikai képzettsége, attitődje és a vállalkozás információs fejlıdése közötti kapcsolat kvantitatív adatokon alapuló bizonyítása. A vállalkozások informatikai fejlıdését csak az internetes reprezentáció alapján kívánjuk megvizsgálni, amelynek kvantitatív módszereit már korábbi felméréseinkben sikerrel alkalmaztunk.
8 5. Irodalomjegyzék ERP systems gather ground int he SME sector / Böcskei Elvira, Vig Zoltán = 5th International Conference of PhD Students University of Miskolc, innovation and Technology Transfer C Hungary August Kiad. a Miskolci Egyetem Innovációs és Technológia Transzfer Centruma, Miskolc: p Vig Vig Zoltán Zoltán
Tantárgyi honlapok alkalmazása a legalapvet bb kérdés mennyiségi változásról min ségi változásról) 9.1. Tantárgyi honlapok lehet ségei és korlátai
9. Vig Zoltán Tantárgyi honlapok alkalmazása Az internettel támogatott oktatásnak léteznek és terjednek az egész képzést felölelı, integráló megoldásai, de sok esetben ilyen rendszer megvalósítására nincs
RészletesebbenA kkv-k helyzete az IKT használat szempontjából
A kkv-k helyzete az IKT használat szempontjából Az infokommunikációs technológiák és szolgáltatások alkalmazása és megfelelő igénybevétele ma már kulcstényező a gazdaság minden ágazatában, működési hatékonyság,
RészletesebbenEurópa e-gazdaságának fejlıdése. Bakonyi Péter c. docens
Európa e-gazdaságának fejlıdése Bakonyi Péter c. docens Definiciók Definiciók Az E-gazdaság fejlıdése Európában Az IKT térhódítása miatt a hagyományos gazdaság az E-gazdaság irányába mozdul Az üzleti és
Részletesebben2010.04.21. Definiciók. Definiciók. Európa e-gazdaságának fejlıdése. Szélessávú hozzáférés-ezer. Web felhasználók- Európa-fejlett része
Definiciók Európa e-gazdaságának fejlıdése Bakonyi Péter c. docens Definiciók Az E-gazdaság fejlıdése Európában Az IKT térhódítása miatt a hagyományos gazdaság az E-gazdaság irányába mozdul Az üzleti és
RészletesebbenDr. Bakonyi Péter c. docens
EU indikátorok Magyarország Dr. Bakonyi Péter c. docens eeurope 2005 indikátorok Indikátorok INTERNET INDIKÁTOROK A. Az állampolgárok hozzáférési és használati jellemzıi A.1 Az otthoni internethozzáféréssel
RészletesebbenKollányi Bence: Miért nem használ internetet? A World Internet Project 2006-os felmérésének eredményei
Kollányi Bence: Miért nem használ internetet? A World Internet Project 2006-os felmérésének eredményei A World Internet Project magyarországi kutatása országos reprezentatív minta segítségével készül.
RészletesebbenSzoftver- és szolgáltatásexport. Vityi Péter IVSZ szakértı
Szoftver- és szolgáltatásexport Vityi Péter IVSZ szakértı Helyzetértékelés IVSZ felmérés 2012 október: 200 vállalat nemcsak IVSZ tagok Szoftver- és szolgáltatás export gazdasági helyzet Volumen: 180Mrd
RészletesebbenVállalati és lakossági lekérdezés. Szécsény Város Polgármesteri Hivatala számára
Vállalati és lakossági lekérdezés Szécsény Város Polgármesteri Hivatala számára Dátum: 2010 Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék... 2 I Az adatfelvétel eredményeinek bemutatása... 3 I.1 A vállalati, illetve
RészletesebbenA korrupciós hálózatok kialakulása Magyarországon 2010-ig. Készült 2012/2013-ban a Nemzeti Együttmőködési Alap támogatásával
A korrupciós hálózatok kialakulása Magyarországon 2010-ig Készült 2012/2013-ban a Nemzeti Együttmőködési Alap támogatásával A kötet témái Attitődök a korrupcióról a jövı gazdasági szakembereinek szegmensében
RészletesebbenLOVASKOCSIVAL AZ INFORMÁCIÓS SZUPERSZTRÁDÁN. információtartalma 2006-2010 2011/1
LOVASKOCSIVAL AZ INFORMÁCIÓS SZUPERSZTRÁDÁN Magyar egyetemi honlapok információtartalma 2006-2010 2011/1 LOVASKOCSIVAL AZ INFORMÁCIÓS SZUPERSZTRÁDÁN Magyar egyetemi honlapok információtartalma 2006-2010
RészletesebbenA MAGYAR GAZDASÁG VERSENYKÉPESSÉGE
BUDAPESTI MSZAKI ÉS GAZDASÁGGTUDOMÁNYI EGYETEM GAZDASÁG- ÉS TÁRSADALOMTUDOMÁNYI KAR MSZAKI MENEDZSMENT GAZDÁLKODÁS- ÉS SZERVEZÉSTUDOMÁNYI DOKTORI ISKOLA A MAGYAR GAZDASÁG VERSENYKÉPESSÉGE A BME Mszaki
RészletesebbenA KÉPZÉS VÉGÉN, A PÁLYA KEZDETÉN REGIONÁLIS SZAKMAI SZOLGÁLTATÁSOK, FEJLESZTÉSEK A KÖZOKTATÁSBAN ÉS A PEDAGÓGUSKÉPZÉSBEN. Dr.
A KÉPZÉS VÉGÉN, A PÁLYA KEZDETÉN REGIONÁLIS SZAKMAI SZOLGÁLTATÁSOK, FEJLESZTÉSEK A KÖZOKTATÁSBAN ÉS A PEDAGÓGUSKÉPZÉSBEN Dr. Iker János A pedagógusképzés alapvetı problémái közül kettı Hiányzik: kutatásra,
RészletesebbenTámogatási lehetıségek a válságban: pályázati források és adókedvezmények
Támogatási lehetıségek a válságban: pályázati források és adókedvezmények dr. Márkus Csaba Igazgató, Deloitte Zrt. Szeged, 2009. október 20. Tartalomjegyzék 2 Footer A támogatások megváltozott szerepe
Részletesebbenc. Fıiskolai tanár 2010.02.25. IT fogalma, kialakulása 1
Az Információs Társadalom fogalma, kialakulása Dr. Bakonyi Péter c. Fıiskolai tanár 2010.02.25. IT fogalma, kialakulása 1 Az információs társadalom fogalma Az információs és kommunikációs technológiák
RészletesebbenDr. Bakonyi Péter c. Fıiskolai tanár
EU indikátorok Magyarország Dr. Bakonyi Péter c. Fıiskolai tanár eeurope 2005 indikátorok Indikátorok INTERNET INDIKÁTOROK A. Az állampolgárok hozzáférési és használati jellemzıi A.1 Az otthoni internethozzáféréssel
Részletesebbene-közigazgatás fejlesztési koncepció
Miniszterelnöki Hivatal e-közigazgatás fejlesztési koncepció 2007. március Stratégiai munkaanyag Tartalomjegyzék Elızmények 3 Az e-kormányzás útja a hatékonyságtól a szolgáltató államig az EU-ban 9 Az
Részletesebbenziesedése az informáci
NKTH Innotárs program KKVENT_8 Kis- és s középvk pvállalkozások esélyei a nemzetköziesed ziesedı tudásgazdas sgazdaságok gok korában Magyar KKV-k k nemzetköziesed ziesedése az informáci ciótechnológiai
RészletesebbenVédett foglalkoztatók menedzsment fejlesztése
Védett foglalkoztatók menedzsment fejlesztése A MEGVÁLTOZOTT MUNKAKÉPESSÉGŐ SZEMÉLYEKET FOGLALKOZTATÓ SZERVEZETEK VEZETİINEK FEJLESZTÉSE A HATÉKONYAN MŐKÖDİ VÁLLALAT MENEDZSMENT KIALAKÍTÁSA ÉRDEKÉBEN.
RészletesebbenKompetenciák fejlesztése a pedagógusképzésben. IKT kompetenciák. Farkas András f_andras@bdf.hu
Kompetenciák fejlesztése a pedagógusképzésben IKT kompetenciák Farkas András f_andras@bdf.hu A tanítás holisztikus folyamat, összekapcsolja a nézeteket, a tantárgyakat egymással és a tanulók személyes
RészletesebbenRegionális gazdaságtan I. 4. Gyakorlat Innováció
Regionális gazdaságtan I. 4. Gyakorlat Innováció Innovációs mutatók az új tag- és a tagjelölt országokban, 2003 1 Magyarország innovációs mutatói az új tag, illetve jelölt országok (NAS-13) átlagához képest,
RészletesebbenProjekttervezés alapjai
Projekttervezés alapjai Langó Nándor 2009. október 10. Közéletre Nevelésért Alapítvány A stratégiai tervezés folyamata Külsı környezet elemzése Belsı környezet elemzése Küldetés megfogalmazása Stratégiai
RészletesebbenAz ellenırz. Statisztika
Civil SzámAdó Konferencia Civil SzámAd madó Konferencia Az Állami Számvevıszéki ellenırzések tapasztalatai Jakab Éva Az ellenırz rzés s céljac Döntéshozókhoz, kezelı szervhez kapcsolódó az NCA-ból nyújtott
RészletesebbenHAZAI BIOTECHNOLÓGIAI KKV-K A NEMZETKÖZIESEDİ TUDÁSHÁROMSZÖGBEN
NKTH Innotárs program KKVENT_8 HAZAI BIOTECHNOLÓGIAI KKV-K A NEMZETKÖZIESEDİ TUDÁSHÁROMSZÖGBEN Dr. Antalóczy Katalin Halász György Imre Tatabánya, 2010. november 24. IKU Innovációs Kutató Központ (Pénzügykutató
RészletesebbenA logisztikai teljesítményelvárások kijelölése - Vevıszegmentálás ÚTMUTATÓ 1
A logisztikai teljesítményelvárások kijelölése - Vevıszegmentálás ÚTMUTATÓ 1 A programozást elvégezték és a hozzá tartozó útmutatót készítették: dr. Gelei Andrea és dr. Dobos Imre, egyetemi docensek, Budapesti
RészletesebbenA Menedék képzéseinek. Hegedős Réka
A Menedék képzéseinek hatásértékelı kutatása Hegedős Réka Migránsok integrációja segítı szemszögbıl Konferencia 2012. 05. 24-25. 25. Menedék Migránsokat Segítı Egyesület 2009-2011 Európai integrációs Alap
Részletesebben6. A szervezet. Az egyik legfontosabb vezetıi feladat. A szervezetek kialakítása, irányítása, mőködésük ellenırzése, hatékonyságuk növelése,
6. A szervezet Az egyik legfontosabb vezetıi feladat A szervezetek kialakítása, irányítása, mőködésük ellenırzése, hatékonyságuk növelése, 1 Formális és informális szervezetek A formális szervezet formákban
RészletesebbenAz atipikus formában szervezhetı munkalehetıségek feltárása és elterjesztésének lehetıségei KUTATÁSI ZÁRÓJELENTÉS
KONSZENZUS BUDAPEST Az atipikus formában szervezhetı munkalehetıségek feltárása és elterjesztésének lehetıségei KUTATÁSI ZÁRÓJELENTÉS Készült a TÁMOP 1.3.1 kiemelt projekt 1.3.2 Az Állami Foglalkoztatási
RészletesebbenElmaradott vidéki térségek fejlesztése
Elmaradott vidéki térségek fejlesztése Varga Péter 2010. november 12. Tokaj Kik és miért akarják fejleszteni az elmaradott térségeket? Mert ott élı emberek életkörülményeik javítása érdekében fejleszteni
RészletesebbenSZABOLCS-SZATMÁR-BEREG MEGYE INNOVÁCIÓS
SZABOLCS-SZATMÁR-BEREG MEGYE INNOVÁCIÓS STRATÉGIAI PROGRAMJA A Konzorcium megbízásából készítette: MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda Laser Consult Mőszaki-Tudományos és Gazdasági Tanácsadó Kft. 2003 Szabolcs-Szatmár-Bereg
RészletesebbenHR módszerek alkalmazása a Rába Jármőipari Holding Nyrt-nél 2010.02.17.
HR módszerek m alkalmazása a Rába JármJ rmőipari Holding Nyrt-nél 2010.02.17. A Rába R csoport Alapítva 1896 Fı adatok (IFRS) 2008 (auditált) 2009 FC Rába Futómő Kft. Rába RábaJármőipari Holding Nyrt.*
RészletesebbenInformatikai kommunikációs technikák a beszállító iparban
Informatikai kommunikációs technikák a beszállító iparban A FLUID-WIN projekt Nyertes projekt az EU 6. Kutatás fejlesztési és demonstrációs keretprogramjában Prioritás: Információs Társadalom Technológiák
RészletesebbenKISKÖRE VÁROS ÖNKORMÁNYZATA POLGÁRMESTERI HIVATAL. Szervezetfejlesztés Kisköre Város Polgármesteri Hivatalában ÁROP-1.A.2.
KISKÖRE VÁROS ÖNKORMÁNYZATA POLGÁRMESTERI HIVATAL Szervezetfejlesztés Kisköre Város Polgármesteri Hivatalában ÁROP-1.A.2./A-2008-0163 A PROJEKT LEÍRÁSA Kisköre, 2010. március 31. A projekt az Európai Unió
Részletesebben3. sz. ZÁHONY-PORT HÍRMONDÓ
3. sz. ZÁHONY-PORT HÍRMONDÓ Kiadja: Záhony-Port Zrt. Marketing és kommunikáció Záhony, 2010. május 7. Bemutatkozott a Záhony-Port Zrt. a Transrussián Sikeres megjelenés, reménykeltı tárgyalások A Záhony-Port
RészletesebbenRegionális Gazdaságtan II 3. Elıadás. A téma vázlata
Regionális Gazdaságtan II 3. Elıadás A MAGYAR RÉGIÓK, MEGYÉK VERSENYKÉPESSÉGÉNEK ALAPMUTATÓI ÉS ALAPTÉNYEZİI A téma vázlata Régiók sikerességének tényezıi A magyar régiók, megyék versenyképességének alapmutatói
RészletesebbenCÍMLAP. (a jegyzetcsoport bocsájtja rendelkezésre) Szeghegyi Ágnes Tudásmenedzsment I.
CÍMLAP (a jegyzetcsoport bocsájtja rendelkezésre) Szeghegyi Ágnes Tudásmenedzsment I. Impresszum, azonosító 2 Tartalomjegyzék ELİSZÓ... 7 1 A TUDÁSMENEDZSMENT SZEREPE A SZERVEZETEKBEN... 9 1.1 TÉZISEK...
RészletesebbenInnovatív HR fejlesztés jövıje a magán és közszféra számára 2010
Humán Szakemberek Országos Szövetsége Gyır, 2010. január 17. Innovatív HR fejlesztés jövıje a magán és közszféra számára 2010 Dr. Poór József egyetemi tanár, CMC HSZOSZ elnöke Változni, de hogyan Fred,
RészletesebbenSalgótarján Megyei Jogú Város. emihaly@salgotarjan.hu JAVASLAT
Salgótarján Megyei Jogú Város Alpolgármesterétıl emihaly@salgotarjan.hu Szám: 81317/02/09. JAVASLAT az Észak-magyarországi Operatív Program Turisztikai Desztináció Menedzsment Szervezet támogatására vonatkozó
RészletesebbenINTERNETES ATTITUD VIZSGÁLATA MUSZAKI SZAKOKTATÓ- HALLGATÓK KÖRÉBEN
INTERNETES ATTITUD VIZSGÁLATA MUSZAKI SZAKOKTATÓ- HALLGATÓK KÖRÉBEN VIG Zoltán Muszaki Pedagógia Tanszék Budapesti Muszaki és Gazdaságtudományi Egyetem 1111 Budapest, Egry J. u. 1. 409-es szoba Telefon:
RészletesebbenMás szektorok (múltik, hazai nagyvállalatok és KKV-ék) HR trendjei és a közszolgálati emberi erıforrás menedzsment 2010
Humán Szakemberek Országos Szövetsége Budapest, 2010. március 24. Más szektorok (múltik, hazai nagyvállalatok és KKV-ék) HR trendjei és a közszolgálati emberi erıforrás menedzsment 2010 Dr. Poór József
RészletesebbenA szolgáltat tapasztalatairól
A szolgáltat ltatás s kultúra hazai tapasztalatairól Dr. Heidrich Balázs habil.. egyetemi docens Szeged, 2008. november 19. A szolgáltatások és termelés láthatóságának összehasonlítása TERMELÉS SZOLGÁLTATÁS
RészletesebbenSZÜKSÉGLETELEMZÉS AZ OLASZ ÉS MAGYAR FELMÉRÉS EREDMÉNYEINEK ÖSSZEHASONLÍTÁSA LEONARDO DA VINCI INNOVÁCIÓ TRANSZFER. Copyright SME 2 Konzorcium 1/12
LEONARDO DA VINCI INNOVÁCIÓ TRANSZFER SZÜKSÉGLETELEMZÉS AZ OLASZ ÉS MAGYAR FELMÉRÉS EREDMÉNYEINEK ÖSSZEHASONLÍTÁSA Az Európai Bizottság támogatást nyújtott ennek a projektnek a költségeihez. Ez a kiadvány
RészletesebbenPÁLYÁZATI HÍRLEVÉL - EXTRA 2011. JANUÁR
Kedves Partnerünk! Kedves Hölgyem/Uram! Szeretnénk figyelmébe ajánlani a megjelent Új Széchenyi Terv Vállalkozásfejlesztési Programjának pályázatait. A pályázatok jelenleg tervezetek, melyek január 31-ig
RészletesebbenHelyzetértékelés és a Nemzeti Infokommunikációs Stratégia (NIS) célkitűzései
Helyzetértékelés és a Nemzeti Infokommunikációs Stratégia (NIS) célkitűzései Dr. Solymár Károly Balázs helyettes államtitkár HTE MediaNet 2013 konferencia 2013. Október 3. Velence Bevezetés Miért volt
RészletesebbenMultiMédia az oktatásban
DANCSÓ TÜNDE A készségek fejlettségében azonosítható összefüggések a 18 évesek informatikai tudásszintje alapján Kodolányi János Fıiskola Szegedi Tudományegyetem Neveléstudományi Doktori Iskola dancso.tunde@gmail.com
RészletesebbenDR. SZALÓK CSILLA 1. Az idegenforgalmi kisvállalkozások oktatásának integrálódása a graduális felsıoktatásba
DR. SZALÓK CSILLA 1 Az idegenforgalmi kisvállalkozások oktatásának integrálódása a graduális felsıoktatásba I. Kicsi vállalkozás az idegenforgalomban Kicsi az idegenforgalomban mást jelent. Az Európai
RészletesebbenAz Indigo Network. Pénzügyi fejlesztı programok mélyszegénységben élık körében. http://www.indigo-asset-building.eu/ Levi Strauss Foundation
Az Indigo Network http://www.indigo-asset-building.eu/ Levi Strauss Foundation Az Asset Building elvének nemzetközi népszerősítése A mikrohitelezés Grameen modellje A modell adaptációs problémái: Az adott
RészletesebbenTIOP 2.6. Egyeztetési változat! 2006. október 16.
A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA TÁRSADALMI INFRASTRUKTÚRA OPERATÍV PROGRAM 2007-2013 TIOP 2.6. Egyeztetési változat! 2006. október 16. Fájl neve: TIOP 2.6. Partnerség 061013 Oldalszám összesen: 76 oldal
RészletesebbenINNOVATÍV ÖTLETEK MEGVALÓSÍTÁSA
Innovatív ötletek megvalósítása INNOVATÍV ÖTLETEK MEGVALÓSÍTÁSA tanácsadó füzet Megvalósíthatósági tanulmány, üzleti terv, különös tekintettel a pénzügyi tervezésre A kiadvány a Kutatás-fejlesztési Pályázati
Részletesebben4. ábra: A GERD/GDP alakulása egyes EU tagállamokban 2000 és 2010 között (%) 1,8 1,6 1,4 1,2 1,0 0,8 0,6 0,4 0,2 2000 2001 2002 2003 Észtország Portugália 2004 2005 2006 2007 Magyarország Románia 2008
RészletesebbenSZAKDOLGOZAT. Czibere Viktória
SZAKDOLGOZAT Czibere Viktória Debrecen 2009 Debreceni Egyetem Informatikai Kar Könyvtárinformatikai Tanszék A könyvtárhasználati ismeretek oktatásának sajátosságai különbözı életkori csoportokban Témavezetı:
RészletesebbenMUNKAERİPIACI ELİREJELZÉS 2008-RA
SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM MAGYAR KERESKEDELMI ÉS IPARKAMARA MUNKAERİPIACI ELİREJELZÉS 2008-RA JAVULÓ VÁRAKOZÁSOK, KISMÉRTÉKBEN NÖVEKVİ FOGLALKOZTATÁS Az SZMM és az MKIK közös sajtótájékoztatója
RészletesebbenISKOLAI INTEGRÁCIÓS PROGRAM Bevezetı
ISKOLAI INTEGRÁCIÓS PROGRAM Bevezetı A nevelési-oktatási intézmények mőködésérıl szóló 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet 39/D. és 39/E. -a két olyan oktatási-szervezési formát tartalmaz, amely támogatással
RészletesebbenTárgyszavak: alkalmazás; e-business; e-kereskedelem; EU; információtechnika; trend. E-business az Európai Unióban: az e-business jelentés
MAGYARORSZÁG AZ EURÓPAI UNIÓBAN E-business és e-kereskedelem az Európai Unióban Az Európai Unió különböző szervezetei és intézményei rendszeresen elemzik az elektronikus üzleti módszerek használatának
RészletesebbenVállalkozásfejlesztési Program
Támogatás megnevezése: Komplex vállalati technológia fejlesztés mikro-, kis- és középvállalkozások számára 32 000 000 000.- HUF Jelen pályázati kiírás célja kis- és középvállalkozások különféle belsı fejlesztéseinek
RészletesebbenMagyar tıke külföldön. Budapest 2008. nov. 6.
Magyar tıke külföldön Budapest 2008. nov. 6. A globalizáció eredménye a növekvı tıkemozgás a világgazdaságban A magyar közgondolkodás középpontjában eddig a beáramló mőködı tıke állt Ha komolyan vesszük
RészletesebbenI 3 SMES. INTRODUCING INNOVATION INSIDE SMEs Nemzetközi konferencia és 1. tréning program. Nemzetközi konferencia és tréning program a Dél-Dunántúlon
I 3 SMES INTRODUCING INNOVATION INSIDE SMEs Nemzetközi konferencia és 1. tréning program Pécs, Magyarország 2009. Április 27-29. 1 Célok Konferencia: A konferencia célja kettıs. Elsı felében bemutatásra
RészletesebbenA Dél-alföldi régió gazdasági folyamatai a 2009. évi társaságiadó-bevallások tükrében
A Dél-alföldi régió gazdasági folyamatai a 2009. évi társaságiadó-bevallások tükrében Készítette: Szeged, 2010. december 20. Tartalomjegyzék I. AZ ELEMZÉS MÓDSZERTANA... 3 II. ÖSSZEFOGLALÓ... 3 III. A
RészletesebbenMiért lehet a Balaton régió TDM mintarégió Magyarországon. Rosta Sándor és Dani Barbara
Miért lehet a Balaton régió TDM mintarégió Magyarországon Rosta Sándor és Dani Barbara Balatoni Regionális Idegenforgalmi Bizottság MT Zrt. Balatoni Regionális Marketing Igazgatóság TDM rendszer célja
RészletesebbenBroadband Barométer - Magyarország
Tom Schwieters VP & Regional Director, Central Region IDC CEMA Broadband Barométer - Magyarország Sajtótájékoztató, 2007. február 7. www.idc.com A szélessávú Internet jellemzıi A gyors, megfizethetı és
RészletesebbenOptimistább jövőkép, de visszafogott beruházási szándék jellemzi a vállalkozásokat
Optimistább jövőkép, de visszafogott beruházási szándék jellemzi a vállalkozásokat 404 milliárd forinttól esett el a hazai kkv-szektor tavaly az elavult eszközök miatt Továbbra is visszafogott a magyar
RészletesebbenMunkaerı megtartást támogató marketing belsı kommunikációs stratégia
Munkaerı megtartást támogató marketing belsı kommunikációs stratégia Dr. Kópházi Andrea Ph.D egyetemi docens, Humán-szakfelelıs NYME Közgazdaságtudományi Kar, Sopron Vezetés-szervezési és Marketing Intézet
RészletesebbenAZ INFORMÁCIÓS TECHNOLÓGIA HASZNÁLATÁNAK JELLEGZETESSÉGEI MAGYARORSZÁGON
AZ INFORMÁCIÓS TECHNOLÓGIA HASZNÁLATÁNAK JELLEGZETESSÉGEI MAGYARORSZÁGON Sasvári Péter egyetemi adjunktus Magyarország felemelkedésének kulcsa a versenyképesség, és az ezt ösztönző társadalmi és gazdasági
RészletesebbenSzépmővészeti Múzeum térszint alatti bıvítése: A projekt idıt befolyásoló kockázatok értékelése. Készítette: Kassai Eszter Rónafalvi György
Szépmővészeti Múzeum térszint alatti bıvítése: A projekt idıt befolyásoló kockázatok értékelése Készítette: Kassai Eszter Rónafalvi György Tartalom A kockázatról általában A kockázatelemzés folyamata Az
RészletesebbenSSDL Service Skills Driving Licence Képzés a foglalkoztathatóság javításáért
SSDL Service Skills Driving Licence Képzés a foglalkoztathatóság javításáért SZTMK Magyar Szolgáltatóipari és Outsourcing Szövetség (HOA) Szolgáltatástudományi Módszertani Központ Alapítvány (SZTMK) szolgáltatóipari
RészletesebbenHosszabb távon ebben a felsıoktatás
ÉAOP-1.1.2-2008 - 0009 TERMÁL-INNOVÁCIÓ AZ ÉSZAK- ALFÖLDI RÉGIÓBAN Képzések a termálturizmus területén szakirányok, vállalkozók képzése, mesteriskolák, konferenciák Dr. Várhelyi Tamás, PhD. CMC Fıiskolai
Részletesebbengfejlesztési si Konferencia
Szerb-magyar Regionális Gazdaságfejleszt gfejlesztési si Konferencia Innovációt t segítı eszközök k a Dél-alfD alföldi ldi RégiR gióban Dr. Molnár István Igazgató Szeged, 2009. 10. 20. BEMUTATKOZIK A DA-RIÜ
RészletesebbenSZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM. Szóbeli vizsgatevékenység
SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM Vizsgarészhez rendelt követelménymodul azonosítója, megnevezése: 2652-06/1 Az információáramlás feltételeinek meghatározása a logisztikában. Az E-logisztikai feladatok
RészletesebbenOutput menedzsment felmérés. Tartalomjegyzék
Összefoglaló Output menedzsment felmérés 2009.11.12. Alerant Zrt. Tartalomjegyzék 1. A kutatásról... 3 2. A célcsoport meghatározása... 3 2.1 Célszervezetek... 3 2.2 Célszemélyek... 3 3. Eredmények...
RészletesebbenAz óvodai és iskolai étkezés, napközi /tények és vélemények/
Az óvodai és iskolai étkezés, napközi /tények és vélemények/ Budapest, 2006. június Bevezetés A Gyermekszegénység Elleni Nemzeti Program Iroda 2006. márciusában megbízást adott a Szonda Ipsos Média,- Vélemény-
RészletesebbenAZ INTEGRÁLT KOMMUNIKÁCIÓ ELMÉLETI ÉS GYAKORLATI KÉRDÉSEI. Dr.Tasnádi József fıiskolai tanár
AZ INTEGRÁLT KOMMUNIKÁCIÓ ELMÉLETI ÉS GYAKORLATI KÉRDÉSEI Dr.Tasnádi József fıiskolai tanár Gábor Dénes Fıiskola www.gdf.hu e-mail: tasnadi@gdf.hu Magyar Tudomány Napja - 2008 1 Tartalom Bevezetés Fogalom
RészletesebbenA 2009. évi rövidtávú munkaerı-piaci prognózis felmérés fıbb tapasztalatai
DÉL-DUNÁNTÚLI RÉGIÓ MUNKAERİ-PIACI PROGNÓZIS 2009. OKTÓBER A 2009. évi rövidtávú munkaerı-piaci prognózis felmérés fıbb tapasztalatai 2009 októberében a munkaügyi központok 31. alkalommal bonyolítottak
RészletesebbenBeszámoló. II. Rákóczi Ferenc Megyei Könyvtár. 2010. évi szakmai munkájáról
Beszámoló II. Rákóczi Ferenc Megyei Könyvtár 2010. évi szakmai munkájáról Összeállította: Venyigéné Makrányi Margit igazgató TARTALOMJEGYZÉK I. BEVEZETÉS VEZETİI ÖSSZEFOGLALÓ...3 II. GAZDÁLKODÁS...8 II.1
RészletesebbenA Kisteleki Kistérség munkaerı-piaci helyzete. (pályakezdı és tartós munkanélküliek helyzetelemzése)
A Kisteleki Kistérség munkaerı-piaci helyzete (pályakezdı és tartós munkanélküliek helyzetelemzése) 1 Tartalomjegyzék I. Kisteleki Kistérség elhelyezkedése és népessége... 3 A népesség száma és alakulása...
RészletesebbenKÖRNYEZETI FENNTARTHATÓSÁGI SEGÉDLET. ÚMFT-s. építési beruházásokhoz. 1.0 változat. 2009. augusztus. Szerkesztette: Kovács Bence.
KÖRNYEZETI FENNTARTHATÓSÁGI SEGÉDLET ÚMFT-s építési beruházásokhoz 1.0 változat 2009. augusztus Szerkesztette: Kovács Bence Írta: Kovács Bence, Kovács Ferenc, Mezı János és Pataki Zsolt Kiadja: Független
Részletesebben1. blokk. 30 perc. 2. blokk. 30 perc. 3. blokk. 90 perc. 4. blokk. 90 perc. Beiktatott szünetek. ( open space ): 60 perc
A Revita Alapítvány szakmai mőhelysorozatának tematikája A program címe: DISKURZUS A tartósan munka nélkül lévı emberek foglalkoztathatóságának fejlesztését célzó komplex szolgáltatástervezés és -fejlesztés
RészletesebbenSMART: Services for SMEs in collaborative transport research projects
SMART: Services for SMEs in collaborative transport research projects (Szolgáltatások KKVk számára közlekedési kutatási együttmőködési projektekben való részvételhez) Háttér A SMART projekt célja, hogy
RészletesebbenCSATLAKOZÁSUNK AZ EURÓPAI UNIÓHOZ - A MAGYAR MEZİGAZDASÁG ÉS A JÁSZSÁG A LEHETİSÉGEI
Kis Zoltán CSATLAKOZÁSUNK AZ EURÓPAI UNIÓHOZ - A MAGYAR MEZİGAZDASÁG ÉS A JÁSZSÁG A LEHETİSÉGEI Az ezredforduló felé közeledve egyre reálisabbnak és kézzelfoghatóbbnak tőnik Magyarország csatlakozása a
RészletesebbenA civil szféra szerepe a társadalomban. A civil szféra jellemzıi. A civil szervezetek bejegyzési éve. A civil szervezetek tagságának létszáma
Önrendelkezéssel a megmaradásért Badis Róbert: A vajdasági civil szervezetek jellemzıi A civil szféra szerepe a társadalomban Megváltoztatja a hatalom egyensúlyát Ellenırzi és felügyeli i az állami szektort
Részletesebben2010.10.27. Kalocsai Kornél Miskolc 2010. október 21.
21.1.27. Kalocsai Kornél Miskolc 21. október 21. 1. Célok az értékelés fıbb kérdései, elemzett pályázati struktúra 2. Pénzügyi elırehaladás értékelése 3. Szakmai elırehaladás értékelése 4. Egyéb külsı
RészletesebbenCRM ügyfélkapcsolatok kezelése
CRM ügyfélkapcsolatok kezelése Horváth Bianka Vállalkozásmenedzsment Intézet Óbudai Egyetem Miért van szükség CRMrendszerre? A cégek túlnyomó többségének ma már van legalább számlázóprogramja, vagy akár
RészletesebbenA KKV SZEKTOR IT BIZTONSÁGI ÉS DIGITÁLIS KOMPETENCIÁINAKNÖVELÉSE A2014-2020-AS UNIÓS FORRÁSOKBÓL (GINOP 3.2.1 PROGRAM)
A KKV SZEKTOR IT BIZTONSÁGI ÉS DIGITÁLIS KOMPETENCIÁINAKNÖVELÉSE A2014-2020-AS UNIÓS FORRÁSOKBÓL (GINOP 3.2.1 PROGRAM) 2015. november 25. Kövesdi Zoltán Nemzeti Fejlesztési Minisztérium 1 VÁLLALATI IKT
RészletesebbenKészült: A Csepel-sziget és Környéke Többcélú Önkormányzati Társulás számára. Tett Consult Kft. www.tettconsult.eu. Budapest, 2009. április 16.
Készült: A Csepel-sziget és Környéke Többcélú Önkormányzati Társulás számára Budapest, 2009. április 16. Tett Consult Kft. www.tettconsult.eu Készítette: TeTT Consult Kft 1023 Budapest, Gül Baba utca 2.
RészletesebbenAz NFSZ ismer tségének, a felhasználói csopor tok elégedettségének vizsgálata
Az NFSZ ismer tségének, a felhasználói csopor tok elégedettségének vizsgálata Készült: a TÁMOP 1.3.1. kódszámú kiemelt projekt 3.2. alprojektjének keretében a TÁRKI Zrt. kutatásaként Összefoglaló tanulmány
RészletesebbenAz informatika és a felsıoktatás,
Az informatika és a felsıoktatás, az IKT ágazat kiemelkedı szerepe a nemzetgazdaság és a társadalom fejlıdésében Elıadó: Dr. Máthé János vezérigazgató, NETvisor Zrt Beszállítói és integrátori képzés, képesség,
RészletesebbenI. A VÁROS SZEREPÉNEK MEGHATÁROZÁSA A
I. A VÁROS SZEREPÉNEK MEGHATÁROZÁSA A TELEPÜLÉSHÁLÓZATBAN I. A VÁROS SZEREPÉNEK MEGHATÁROZÁSA A TELEPÜLÉSHÁLÓZATBAN... 1 I.1. Érd szerepe az országos településhálózatban... 2 I.1.1. Érd szerepe a térség
RészletesebbenKREATIVITÁS ÉS INNOVÁCIÓ LEGJOBB GYAKORLATOK
KREATIVITÁS ÉS INNOVÁCIÓ LEGJOBB GYAKORLATOK Innovációs Kompetencia Kisokos A kiadvány a Kutatás-fejlesztési Pályázati és Kutatáshasznosítási Iroda támogatásával jött létre INNONET Innovációs és Technológiai
RészletesebbenKorszerő és modern államháztartás a kihívások és az el nem kerülhetı reformok tükrében. (Dr. Kovács Árpád, az Állami Számvevıszék elnöke)
MKKSZ Akadémia zárórendezvénye a Parlamentben Budapest, 2009. december 8. Korszerő és modern államháztartás a kihívások és az el nem kerülhetı reformok tükrében (Dr. Kovács Árpád, az Állami Számvevıszék
RészletesebbenAz infoszféra tudást közvetítő szerepe a mai társadalomban
Az infoszféra tudást közvetítő szerepe a mai társadalomban Charaf Hassan Egyetemi docens, BME Tartalom Általános tényadatok Trendek számokban Magyarország: az infoszféra helyzete Az informatikai kutatások
RészletesebbenKiegészítı melléklet a 2008. évi éves beszámolóhoz. Bizalom Nyugdíjpénztár. Budapest, 2009. március 14.
Kiegészítı melléklet a 2008. évi éves beszámolóhoz Bizalom Nyugdíjpénztár Budapest, 2009. március 14. 2 Bevezetı A Bizalom Önkéntes Kölcsönös Kiegészítı Nyugdíjpénztár az 1994. május 16-i alakuló közgyőlésén
RészletesebbenA MAGYARORSZÁGI TÁVOKTATÁSI TAPASZTALATOK FELMÉRÉSÉRE SZOLGÁLÓ KÉRDİÍVEK KIÉRTÉKELÉSE BME IDEGENNYELVI KÖZPONT
A MAGYARORSZÁGI TÁVOKTATÁSI TAPASZTALATOK FELMÉRÉSÉRE SZOLGÁLÓ KÉRDİÍVEK KIÉRTÉKELÉSE BME IDEGENNYELVI KÖZPONT 1. Bevezetés A LLP-LdV-TOI-28-HU-7 projekt keretében képzési szükségletelemzı felmérést végeztünk.
RészletesebbenKutatás-fejlesztés és innováció a versenyképességért Dr. Garamhegyi Ábel államtitkár Gazdasági és Közlekedési Minisztérium
Kutatás-fejlesztés és innováció a versenyképességért Dr. Garamhegyi Ábel államtitkár Gazdasági és Közlekedési Minisztérium TéT attasék konferenciája, 2007. október 2. A GKM intézményi stratégiája 2007-re
RészletesebbenMODERN VÁLLALKOZÁSOK PROGRAMJA DIGITÁLIS VÁLLALKOZÁSFEJLESZTÉS U N I Ó S F O R R Á S B Ó L
MODERN VÁLLALKOZÁSOK PROGRAMJA DIGITÁLIS VÁLLALKOZÁSFEJLESZTÉS U N I Ó S F O R R Á S B Ó L A MODERN VÁLLALKOZÁSOK PROGRAMJA ÉS AZ ARRA ÉPÜLŐ INFOKOMMUNIKÁCIÓS PÁLYÁZATOK Készült: Modern Vállalkozások Programja
Részletesebben14-469/2/2006. elıterjesztés 1. sz. melléklete. KOMPETENCIAMÉRÉS a fıvárosban
KOMPETENCIAMÉRÉS a fıvárosban 2005 1 Tartalom 1. Bevezetés. 3 2. Iskolatípusok szerinti teljesítmények.... 6 2. 1 Szakiskolák 6 2. 2 Szakközépiskolák. 9 2. 3 Gimnáziumok 11 2. 4 Összehasonlítások... 12
RészletesebbenInformációs társadalom és a társadalmi egyenlőtlenségek. Tausz Katalin
Információs társadalom és a társadalmi egyenlőtlenségek Tausz Katalin A háztartások internet hozzáférése Hol használ internetet A digitális szakadék okai Gazdasági jellegű okok (magas PC árak, nincs
RészletesebbenA kamara szerepvállalása a szakképzésben. Munkaadói gyakorlati tapasztalatok a friss munkavállalók helyzete, felkészültsége kapcsán
A kamara szerepvállalása a szakképzésben. Munkaadói gyakorlati tapasztalatok a friss munkavállalók helyzete, felkészültsége kapcsán Piacsek László Zoltán szakképzési tanácsadó Iparkamara A kamara feladatai,
RészletesebbenGazdaságfejlesztési Operatív Program. Akcióterv
Gazdaságfejlesztési Operatív Program 2. prioritás: A vállalkozások (kiemelten a kkv-k) komplex fejlesztése Akcióterv 2009-2010 2.2.1 Vállalati folyamat-menedzsment támogatása 2008. október 1. I. Prioritás
RészletesebbenKockázatkezelés stratégiája
Kockázatkezelés stratégiája A Hitelezési politika egy átfogó dokumentum az alapvetı kockázati fogalmakról, folyamatokról, felelısségi körökrıl. Tartalmazza a legjelentısebb kockázati kezelési alapelveket,
RészletesebbenBUDAPESTI MŐSZAKI FİISKOLA KELETI KÁROLY GAZDASÁGI KAR
BUDAPESTI MŐSZAKI FİISKOLA KELETI KÁROLY GAZDASÁGI KAR A A tanulás s az, amely mővel, m a munka az, amely gazdagít. t. Keleti KárolyK (1833-1892) 1892) Amit kínálunk. Amirıl szó lesz. Az infrastruktúra
RészletesebbenKépzési ajánlat. tandíjtámogatással. Szolgáltatási munkatárs képzés. 2010. február. Szolgáltatóipari alapképzés - Szolgáltatási munkatárs PL-3498/2
Képzési ajánlat tandíjtámogatással 2010. február Az utóbbi években a szolgáltatóipar térnyerése látványos és gyors volt, folyamatosan jelentek jelennek meg újabb és újabb szolgáltatók a kisebb, néhány
RészletesebbenA regionális TDM és a Balatoni RMI kapcsolódási pontjai. Dani Barbara Balatoni Regionális Marketing Igazgatóság igazgató
A regionális TDM és a Balatoni RMI kapcsolódási pontjai Dani Barbara Balatoni Regionális Marketing Igazgatóság igazgató Balaton régió jövıje a TDM A turisztikai kínálatot ma már regionális, de minimum
Részletesebben