Regionális Gazdaságtan II 3. Elıadás. A téma vázlata

Save this PDF as:

WORD PNG TXT JPG

Méret: px

Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Regionális Gazdaságtan II 3. Elıadás. A téma vázlata"

Jenő Juhász
1 évvel ezelőtt
Látták:

Átírás

1 Regionális Gazdaságtan II 3. Elıadás A MAGYAR RÉGIÓK, MEGYÉK VERSENYKÉPESSÉGÉNEK ALAPMUTATÓI ÉS ALAPTÉNYEZİI A téma vázlata Régiók sikerességének tényezıi A magyar régiók, megyék versenyképességének alapmutatói és alaptényezıi, komplex versenyképességi mérések, magyar kistérségek versenyképességének mérése, 2 1

2 Alapkategóriák és mutatók Piramis modell: GDP/ lakos: PPS ( = vásárlóerı paritáson) Foglalkoztatottság Munkatermelékenység (globális integráció, nyitott gazdaság) Mutatók típusa: Statikus mutatók (elért értékek) Dinamikus mutatók (érték idıbeli változása) Legkisebb területi egység: NUTS 2, NUTS 3 Megyék Nagyvárosi agglomerációk, kistérségek: becslésekkel Cél: Versenyképesség mérése Versenyképesség javítása 3 Forrásadatok KSH, területi statisztikák 1996, 2001 évekre Aktualizálás: (2007?) 4 2

3 Az EU-15 és az új tagországok versenyképességi mutatói (2000,2001) 5 EU-15 NUTS 2 régiók és Magyarország NUTS 2 régiói, 2000,

4 Tudásalapú gazdaság, képzettségi szintek A évesek megoszlása iskolai végzettség szerint 7 Magyar régiók versenyképességének változása,

5 Megyék versenyképessége, Komplex versenyképességi értékelés Statikus mutatók szerinti rangsor Dinamikus mutatók (növekedési ütem) szerinti rangsor Együtt: komplex sorrend Módszere - 35 mutató: Alapkategóriák: Jövedelmek Munkatermelékenység Foglalkoztatottság Globális integráltság, nyitottság Alaptényezık: K+F KKV-k Külföldi mőködı tıke beáramlás Infrastruktúra, humán tıke Intézmények, társadalmi tıke Index számítás: 0-10 skálára transzformálták az egyes mutatókat Az egyes alapkategóriák (4 db) és alaptényezık ( 5 db) mutatóit átlagolták Az alapkategóriák átlagértékeit 2-szeres, az alaptényezık átlagait 1-szeres súllyal számították - majd összeadták A kapott értéket ismét 0-10 skálára transzformálták. Statikus érdékekbıl statikus mutató, dinamikusakból dinamikus mutató 10 5

6 Mutatók I. A versenyképesség alapkategóriái és mutatóik (a) Megyei jövedelmek 1. Az egy lakosra jutó területi GDP (2000-ben) és változása között (PPS). 2. Az egy lakosra jutó személyi jövedelemadó-alapot képezı jövedelem (2000- ben) és változása között (e.ft). (b) Munkatermelékenység 3. Az egy foglalkoztatottra jutó területi GDP (2000-ben) és változása között (PPS). 4. Az egy alkalmazottra jutó hozzáadott érték az iparban (2000-ben) és változása között (eft). 5. Az egy adózóra jutó személyi jövedelemadó-alap (2000-ben) és változása között (eft). (c) Foglalkoztatottság 6. A foglalkoztatottsági ráta (2000-ben) és változása között. 7. A munkanélküliségi ráta (2000-ben) és változása között. 8. A személyi jövedelemadót fizetık ezer lakosra jutó száma (2000-ben) és változása között. (d) Globális integráltság (nyitottság) 9. Az egy lakosra jutó export (2000-ben) és változása között (USD). 10. Az exportból a XV-XVIII. árucsoport részesedése (2000-ben) és változása között. 11. A kereskedelmi integráltság ((export+import)/2*gdp) 2000-ben és változása között. 12. A külföldi vendégéj szakák száma ezer lakosra számolva a kereskedelmi szálláshelyeken 2000-ben és változása között. 11 Mutatók folyt. II. A versenyképességet befolyásoló alaptényezık és mutatóik (e) Kutatás-fejlesztés, technológia, innovációs kapacitás 13. Kutatás-fejlesztéssel foglalkozók aránya (számított létszám) az alkalmazottakból (% 2000). 14. Tudományos fokozattal rendelkezık ezer lakosra jutó száma (fı, 2000). 15. A kutató-fejlesztı helyek ráfordításai a GDP arányában (MFt, 2000). 16. Az egy lakosra jutó eszköz (gép, berendezés ésjármő) beruházás (MFt, 2000). (f) Kis- és középvállalkozások 17. Mőködı vállalkozások ezer lakosra jutó száma (db, 2000). 18. Mőködı kisvállalkozások (10-49 alkalmazott) ezer lakosra jutó száma (db,2000). 19. Jogi személyiségő vállalkozások ezer lakosra jutó száma (db, 2000). 20. Gazdasági társaságok aránya a mőködı gazdasági szervezetekbıl (% 2000). (g) Kívülrıl jövı befektetések, külföldi mőködı tıke 21. Egy lakosra jutó befektetett külföldi tıke (MFt, 1999). 22. Külföldi érdekeltségő vállalkozások ezer lakosra jutó száma (db, 1999) 23. A külföldi érdekeltségő vállalkozások jegyzett tıkéjében a külföldi részesedés nagysága (MFt, 1999). 24. Egy lakosra jutó feldolgozóipari külföldi tıke (MFt, 1999). 12 6

7 Mutatók folyt. 2 h) Infrastruktúra és humán tıke 25. Az öregedési index (% 2000). 26. Korhatár alatti rokkantsági nyugdíjasok aránya a éves korosztályhoz viszonyítva (% 2000). 27. ISDN vonalak ezer lakosra jutó száma (db, 2000). 28. Egy km vízhálózatra jutó közüzemi szennyvízcsatorna-hálózat (m, 2000). 29. Szállodai szállásférıhelyek ezer lakosra jutó száma (db, 2000). 30. A személygépkocsik ezer lakosra jutó száma (db, 2000) 31. Hálózati telefonvonalak és mobiltelefonok ezer lakosra jutó száma (db, 2001). (i) Intézmények és társadalmi tıke 32. A nonprofit szervezetek ezer lakosra jutó száma (db, 2000). 33. Az ipari parkokban dolgozók aránya az összes megyei alkalmazottakhoz viszonyítva (% 2000). 34. A felsıfokú intézményekben nappali tagozatos hallgatók ezer lakosra jutó száma a szülık lakóhelye szerint (fı, 2000). 35. A domain szerverek ezer lakosra jutó száma (db, 2001). 13 Eredmények, rangsor 14 7

8 A statikus és dinamikus versenyképesség összehasonlítása 15 GDP/fı 16 8

9 Magyar régiók, NUTS2 szint

11 21 11

Hasonló dokumentumok

Regionális Gazdaságtan II 3. Elıadás. A téma vázlata

Regionális Gazdaságtan II 3. Elıadás A MAGYAR RÉGIÓK, MEGYÉK VERSENYKÉPESSÉGÉNEK ALAPMUTATÓI ÉS ALAPTÉNYEZİI A téma vázlata Régiók sikerességének tényezıi A magyar régiók, megyék versenyképességének alapmutatói