1 fıre jutó GDP alakulása

Átírás

1 Az Észak-magyarországi régió gazdasági helyzete, folyamatai, különös tekintettel az innovációs tevékenységre Az Észak-magyarországi régió gazdasági helyzetét az adóbevallások tükrében az Adó- és Pénzügyi Ellenırzési Hivatal szakemberei évente elemzik, és a TOP 1/5 kiadványokban megjelentetik. A megyei kereskedelmi és iparkamarák gazdasági folyamatokról, az azokat erısítı vagy gyengítı körülményekrıl adnak számot tapasztalataik, felméréseik és az autentikus adatok elemzése alapján. A KSH adatai szerint a régió 26-ban 12,3 %-os lakossági részarány mellett a GDP 8 %-át állította elı. GDP EFt/fı/év Magyarország 2363 Észak-Magyarország 1512 Borsod-Abaúj-Zemplén 1563 Heves 1626 Nógrád 1169 A régió teljesítménye az országos átlag 64 %-a. 1 fıre jutó GDP alakulása eft/fı év B-A-Z Heves Nógrád ÉM Régió Magyaro. Forrás: KSH adatok alapján saját szerkesztés Az APEH 27-es elemzése a régió vonatkozásában az alábbi fı megállapításokat tette közzé: Míg között a teljesítmény-mutatók a folyamatos leszakadásra utaltak, 2-27 között egy lassú felzárkózási folyamat indult meg, ami elsısorban a növekedési ütem országos átlagot meghaladó mértékében nyilvánul meg. Ez a növekedés megyénként változó, kiemelkedıen magas Heves megyében és alacsony Nógrád megyében.

2 Ugyancsak jellemzı, hogy a 27/26 növekedési index alacsonyabb, mint a 26/25 évi. Nettó árbevétel növekedési ütem % 11 26/25 27/ Magyaro Régió B-A-Z Heves Nógrád Forrás: APEH adatok alapján saját szerkesztés Export árbevétel növekedési ütem alakulása % /25 27/ Magyaro Régió B-A-Z Heves Nógrád Forrás: APEH adatok alapján saját szerkesztés

3 Hozzáadott érték növekedési ütem alakulása % /25 27/ Magyaro Régió B-A-Z Heves Nógrád Forrás: APEH adatok alapján saját szerkesztés Az elért eredmények még nem elegendıek a dinamikus fejlıdéshez és a foglalkoztatás növekedéséhez. Foglalkoztatási arány % Munkanélküliségi ráta % Magyarország 5,9 7,4 Észak-Magyarország 44,7 12,3 Borsod-Abaúj-Zemplén 43,4 13,8 Heves 46,6 11, Nógrád 46,4 9,5 Forrás: APEH A munkanélküliségi ráta alakulása , ,1 12, ,6 1 9,1 9,5 26. % 8 7,5 7, Magyaro ÉM régió B-A-Z Heves Nógrád Forrás: APEH adatok alapján saját szerkesztés

4 A társas vállalkozások gazdasági mutatóinak növekedési eredményei 3-5 %-kal haladják meg az országos átlagot, ami kevésbé intenzív, mint az elızı évben, de a lassú felzárkózást jelzi. Ágazatok tekintetében a gépipar, vegyipar, energiaipar, illetve a kereskedelem a dominánsak. A vállalti kategóriák között romlott a kis- és középvállalkozások teljesítménye. A 24 ezer adatszolgáltató vállalkozáson belül 11 db nagyvállalat volt, ık az export 84,1 %-át, a hozzáadott érték 6,4 %-át, a külföldi tıke 79,9 %-át mondhatják magukénak, miközben a foglalkoztatottaknak mindössze 3,3 %a talált itt munkát. Jelentısek a különbségek a kistérségek között. Miközben a 8 fejlettebb kistérségben a lakosság 55,4 %-a él, és a kevésbé fejlettebbekben 44,6 %, az árbevétel, hozzáadott érték és a saját tıke %-a a fejlett kistérségekben jelenik meg. Jellemzı szám, hogy az egy lakosra jutó hozzáadott érték a fejlett kistérségekben 4,35-ször nagyobb, mint a fejletlenekben. /Fejlett kistérségek: Miskolc, Tiszaújváros, Kazincbarcika, Eger, Gyöngyös, Hatva, Salgótarján, Balassagyarmat/ ,4 45,3 Lakosság (1.237 efı) megoszlása (%) 83,4 84,9 84,4 Saját tıke megoszlása (%) 16,6 15,1 15,6 Nettó árbevétel megoszlása (%) Hoé megoszlása (%) Forrás: APEH Az APEH elemzései (amelyet részletesen a TOP 1 kiadvány tartalmaz) egy nagyon lassú felzárkózási folyamatról számolnak be, amelyet rengeteg belsı feszültség és egyenlıtlenség is jellemez: a kis számú erıs nagyvállalat és a nagy számban mőködı kkv réteg, a fejlett és az elmaradott kistérségek, az egyre csökkenı foglalkoztatott és egyre növekvı inaktív réteg között. A vállalkozások tekintetében különösen tragikus a középréteg hiánya, az erıs kisvállalatok és középvállalkozások fogyatkozó száma, tıkeereje, holott a fejlıdés igazi motorjai ezek a cégek lehetnének. A vállalati teljesítmények megoszlása jól mutatja a kevés nagyvállalat dominanciáját.

5 A vállalatok megoszlása méretnagyság szerint, 27 EGYÉNI TÁRSAS MIND- KIS - ebbıl KÖZÉP NAGY ÖSSZES ÖSSZES mikro B-A-Z HEVES NÓGRÁD É-MO Forrás:KSH Az export megoszlása a régióban 4% 12% kis közép nagy 84% Forrás: APEH adatok alapján saját szerkesztés Az adózás utáni eredmény+amortizáció megoszlása a régióban 21% 11% kis közép nagy 68% Forrás: APEH adatok alapján saját szerkesztés

6 Alkalmazotti létszám 27 3% kis 47% közép nagy 23% Forrás: APEH adatok alapján saját szerkesztés Mint látható, a foglalkoztatásban kimagaslóan nagy a kkv-k szerepe, de minden másban a régió kis- és középvállalkozásai elmaradottak. Különösen aggasztó, hogy ez a magyar átlaghoz képest is így van, pedig a magyar vállalkozások teljesítménye, hatékonysága messze alulmarad az EU átlaghoz képest, mint azt a következı táblázat mutatja. Az EU* és Magyarország vállalkozásainak néhány összehasonlító mutatója Megnevezés mikro kis közepes KKV nagy összes Átlagos méret, fő EU-19 Mo Egy vállalkozásra jutó árbevétel, E /vállalkozás EU-19 Mo Egy vállalkozásra jutó hozzáadott érték, E /vállalk EU-19 Mo Export aránya az árbevételben EU-19 Mo Egy foglalkoztatottra jutó hozzáadott érték, E /fő EU-19 Mo Munkaerőköltség / hozzáadott érték EU-19 Mo Forrás: GKM; SMEs in Europe 23; Observatory of European SMEs 23; No. 7. APEH adatai alapján Forrás: MKIK

7 Mindezek természetesen alapvetıen meghatározzák a vállalatok lehetıségeit a fejlesztésre, az innovációra. Sajnálatos tény, hogy az Észak-magyarországi Régióban a beruházási teljesítmények rendkívül alacsonyak. Egy fıre jutó beruházás Ft/fı 2 Adatsor B-A-Z HEVES NÓGRÁD ÉMO ORSZÁG Forrás: KSH adatok alapján saját szerkesztés Ezen belül a vállalkozások beruházási teljesítménye csökkenı tendenciát mutat. Vállalkozások beruházásai 25 2 MFt 15 1 B-A-Z HEVES NÓGRÁD ÉMO év Forrás: KSH adatok alapján saját szerkesztés

8 Beruházások szerkezete MFt 2 15 Épület Gép Ültetv Föld Összesen 1 5 B-A-Z HEVES NÓGRÁD ÉMO Forrás: KSH adatok alapján saját szerkesztés A beruházások belsı összetételében a technológia csak kevéssé haladja meg az építést, ami egyben azt is jelenti, hogy arányaiban kevés a mőködı cégek technológiai fejlesztése. Az innováció helyzete Észak-Magyarországon Közismert tény, hogy Magyarország régiói között az Észak-magyarországiban a legalacsonyabb a GDP-arányos K+F-ráfordítás, holott a mőszaki hagyományok, a Miskolci Egyetem és a Bay intézetek lehetıségei alapján kiemelkedıen jó eredményeket kellene produkálni. Megérne egy komoly elemzést az okok és a megoldás vizsgálata. K+F ráfordítások a GDP %-ában ,2 GDP % 1,8,6,4, év BAZ Heves Nógrád Régió Országos Forrás: KSH adatok alapján saját szerkesztés

9 Az Európai Kereskedelmi és Iparkamarák Szövetsége (Eurochambres) kimutatása szerint az 1 millió lakosra jutó szabadalmak száma: EU 27 átlag 16,1 Oberbayern 1131,3 Bécs 18,7 Közép-Magyarország 2 Észak-Alföld 9,1 Dél-Alföld 4,2 Közép-Dunántúl 3,6 Dél-Dunántúl 2,9 Észak-Magyarország,8 Forrás: MKIK Nem ismert, hogy ez az adat melyik évre vonatkozik és az sem, hogy nemzetközi bejegyzéső vagy hazai szabadalmakról van szó. A KSH szerint a régóban bejelentett szabadalmak száma az alábbiak szerint alakult: összes szabadalom Észak- Magyarország (Borsod-Abaúj- Zemplén, Heves, Nógrád) Borsod-Abaúj-Zemplén megye Heves megye Nógrád megye 1 1 Összeg Forrás: KSH Bárhogy is nézzük, a szám rendkívül alacsony, ami a Miskolci Egyetem és számos ipari vállalat jelenlétét ismerve tragikusnak mondható.

10 A K+F ráfordítások a régióban rendkívül alacsonyak, akár abszolút értékben, akár GDP arányosan vagy lakosságra vetítve nézzük. K+F ráfordítások MFt Budapest Közép-Magyarország Közép-Dunántúl Nyugat-Dunántúl Dél-Dunántúl Észak-Magyarország Észak-Alföld Dél-Alföld K+F ráfordítások alakulása Forrás: KSH adatok alapján saját szerkesztés eft 5 4 B-A-Z Heves Nógrád össz év Forrás: KSH adatok alapján saját szerkesztés

11 27-ben számszerően a K+F ráfordítások a következık voltak: Ráfordítás, MFt GDP %-ában % B-A-Z HEVES NÓGRÁD ÉMO ORSZÁG ,5,5,1,4 1, Forrás: KSH Az Európai Unió országaiban ezzel szemben a GDP 1,85 %-a került K+F célra felhasználásra. A K+F ráfordítások megoszlása azt jelzi, hogy az alkalmazott kutatások száma több, mint másfélszerese az alapkutatásoknak. A tendencia jó, de még messze nem elegendı. alapkutatás alkalmazott kutatás Észak- Magyarország (Borsod-Abaúj- Zemplén, Heves, Nógrád) Borsod-Abaúj-Zemplén megye Év Heves megye Nógrád megye Összeg Forrás: KSH A K+F foglalkoztatottak számát tekintve ugyancsak a legutolsók között van az Észak- Magyarországi régió.

12 K+F foglalkoztatottak száma fı Budapest Közép- Magyarország Közép-Dunántúl Nyugat-Dunántúl Dél-Dunántúl Észak- Magyarország Észak-Alföld Dél-Alföld Forrás: KSH adatok alapján saját szerkesztés Különösen riasztó eredményt kapunk, ha a megyék között is összehasonlítást teszünk.

13 1 lakosra jutó K+F foglalkoztatott , fı/1 lakos ,77 2,47 1,8 3,22 Budapest Pest Fejér Komárom-Esztergom Veszprém Gyır-Sopron-Moson 4 2,17 1,17 5,81 Vas Zala Baranya Somogy Tolna 1,74 2,6 2,71,74,3 6,35 8,6 1,14 1,612,5 1,11 Borsod-Abaúj-Zemplén Heves Nógrád Hajdú-Bihar Jász-Nagykun-Szolnok Szabolcs-Szatmár-Bereg Bács-Kiskun Békés Csongrád Forrás: KSH adatok alapján saját számítás és szerkesztés

14 K+F 27. évi adatai A kutató-fejlesztı helyeken foglalkoztatottak létszáma Kutató K+F Ebbıl: K+F Ebbıl: a Terület helyek foglalkoztatottak fejlesztık személyzet tatottak fejlesztık a kutatók, Segéd- foglalkoz- kutatók, száma fı % Borsod-Abaúj- Zemplén ,1 3,4 Heves ,8 1,6 Nógrád ,1,1 Észak-Magyarország , 5,1 Terület A kutató-fejlesztı helyeken teljes munkaidejő dolgozókra átszámított létszám K+F számított létszám kutatók, fejlesztık K+F létszám összesen a kutatók, fejlesztık Ebbıl: segédszemélyzet Ebbıl: segédszemélyzet fı % Borsod-Abaúj- Zemplén ,7 2,9 2,2 Heves ,6 1,2 1,3 Nógrád ,2,2,4 Észak-Magyarország ,5 4,3 3,9 A tudományos fokozattal és címmel rendelkezık száma és aránya a kutató-fejlesztı helyeken Terület Akadémiai rendes vagy levelezı tag Tudomány doktora kandidátusa Akadémiai tagok és fokozattal rendelkezık a tudományos kutatók, fejlesztık %-ában száma Borsod-Abaúj- Zemplén ,5 Heves ,4 Nógrád ,8 Észak-Magyarország ,9 A kutató-fejlesztı helyek K+F ráfordításai (millió Ft) Terület K+F költség* Beruházás K+F ráfordítás Borsod-Abaúj-Zemplén 4 697,7 66, 5 33,7 Heves 2 57,8 257, ,4 Nógrád 165,5 75,2 24,7 Észak-Magyarország 7 434, 938, ,8 A kutatáshoz, kísérleti fejlesztéshez kapcsolódó egyéb tevékenységek (szolgáltatások, termelés stb.) költségei nélkül. A megjelent tudományos mővek száma a kutató-fejlesztı helyeken Magyar nyelvő Idegen nyelvő Terület könyvek és könyvfejezetek Szakfolyóiratokban megjelent cikkek könyvek és könyvfejezetek Szakfolyóiratokban megjelent cikkek Borsod-Abaúj-Zemplén Heves Nógrád Észak-Magyarország Forrás: KSH

15 Az innovációs tevékenység alacsony mértékének lehetséges okai Az egyik ok nyilvánvalóan a tıkehiány. A nagyvállalatok esetében ez kevéssé igaz, azonban ezek között csak néhányan végzik a régióban a K+F tevékenységüket. A kis- és középvállalkozói körben viszont rohamosan csökken a fejlesztésre fordítható összeg. A fejlesztésre, innovációra fordítható összeg, a hozam (adózás utáni eredmény + amortizáció) régiós szinten mintegy 61 milliárd forinttal haladta meg a 26 évi eredményt. Ezen belül a nagyvállalati körben a többlet 85,8 milliárd forint, míg a kisvállalkozások esetében 8,2 milliárd forinttal, a közepeseknél 16,6 milliárd forinttal csökkent ez az összeg, vagyis ennyivel kevesebbet fordíthatnak pályázati önrészre, fejlesztésre. Hozam (adózás utáni eredmény+amortizáció) alakulása a régióban, MFt Kis Közép Nagy Különbség Borsod-Abaúj-Zemplén megyében ez a hiány a közép-vállalkozásoknál 14,5 MdFt, a kisvállalatoknál 5 millió Ft volt. A nagy munkanélküliség mellett is általános a szakemberhiány. Új jelenség, hogy a vállalatok, kutatóintézetek arról panaszkodnak, hogy a frissen végzett mérnökök tudása nem megfelelı. A Miskolci Egyetem vezetıi azzal szembesülnek, hogy a jobb képességő tanulók Budapestre jelentkeznek, míg Miskolcra a kettes, hármas érettségivel rendelkezık, akiknek az alapvetı matematikai ismereteik is hiányosak. Az ok részben a felvételi rendszer Budapestcentrikusságában keresendı, de helyben sem történnek meg azok az intézkedések, amelyek oldanál a problémát (tehetséggondozás, ösztöndíj, induló lakás biztosítás, stb) A másik gond a megfelelı szakképzett munkaerı hiánya. A szakmunkás-képzésbe kerülı fiatalok az esetek többségében írás-olvasás-szövegértési problémákkal küzdenek, az általános iskolai képzés színvonala rendkívül sokat romlott az elmúlt évtized alatt. A pályaválasztás során a divat-szakmák a preferáltak, amelyekben viszont nem lehet elhelyezkedni. A 28-tól új összetételben és feladattal mőködı Regionális Fejlesztési és Képzési Bizottság felmérte azon szakmákat, amelyek a gazdaságban jelenleg hiányszakmáknak minısülnek, és döntött ezek kiemelt támogatásáról:

16 Ács, állványozó Haszongépjármő vezetı Agrárgazdasági gépszerelı, gépjavító Hegesztı Állattenyésztı Jármőfényezı Autószerelı Karosszérialakatos Bolti eladó Kımőves Mezıgazdasági Burkoló gépkarbantartó Bútorasztalos Mőanyag-feldolgozó Elektromechanikai mőszerész Pék Elektronikai mőszerész Pincér Épület- és építménybádogos Szakács Épületasztalos Szerkezetlakatos Épületgépészeti csıhálózat- és berendezés-szerelı Szerszámkészítı Erdészeti szakmunkás Üzemeltetı gépésztechnikus Festı, mázoló és tapétázó Vegyipari technikus Gépi forgácsoló Villanyszerelı Géplakatos gépüzemeltetı, Szükséges lépések az innováció növelésére Az erıs kis- és középvállalkozások kiemelt támogatása, fejlesztéseik ösztönzése Az innováció nagyobb arányú támogatása, elıleg fizetése a pályázatoknál Jól mőködı kockázati tıke bevonása Tehetséggondozás az általános és középiskolákban A gazdaság igényeihez igazodó szakképzés és felsıfokú oktatás, kiemelt tekintettel a gyakorlati képzésre Egyetemi oktatók, kutatók érdekeltségi rendszerének megteremtése, megváltoztatása, a bevezetett szabadalmakban való érdekeltség kiemelésével

17 Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Kereskedelmi és Iparkamara Az Észak-magyarországi régió gazdasági helyzete, folyamatai, különös tekintettel az innovációs tevékenységre Miskolc, 28. november