INTERNETES ATTITUD VIZSGÁLATA MUSZAKI SZAKOKTATÓ- HALLGATÓK KÖRÉBEN

Átírás

1 INTERNETES ATTITUD VIZSGÁLATA MUSZAKI SZAKOKTATÓ- HALLGATÓK KÖRÉBEN VIG Zoltán Muszaki Pedagógia Tanszék Budapesti Muszaki és Gazdaságtudományi Egyetem 1111 Budapest, Egry J. u es szoba Telefon: (36-1) / vigzo@eik.bme.hu Az Internethez való viszony meghatározó jelentoséguvé válik az információs társadalomban. Ennek elemzése, a jelenlegi, vagy lelendo tanárok körében és a középkorú felnottek között különösen indokolt. E két csoport egyaránt vizsgálható a muszaki szakoktató-hallgatók Internetes attitudjének felmérésével, az adatok elemzésével. A cikkben, egy ilyen kérdoíves vizsgálat elso eredményeivel ismerkedhetünk meg. Tárgyszavak: Internet, attitud, Information Literacy, kérdoíves vizsgálat, oktatás, fejlesztés 1. A vizsgálat célja A muszaki szakoktató-hallgatók Internetes attitudjének vizsgálata elott két konkrét kutatási cél megfogalmazása történt meg. Elsoként, a vizsgált csoport hozzáállásának és tudásának felmérése után egy olyan tananyagnak a kidolgozása, amely optimálisan illeszkedik a hallgatók felkészültségéhez és érdeklodéséhez, valamint a késobbiekben hatékonyan felhasználható ismereteket közvetít. A felmérések folyamatos, évenkénti ismétlésével ellenorizheto a tananyag és a módszer. Pontosítása, finomítása ennek a visszacsatolásnak köszönhetoen megoldható. A másik kutatási cél, az Internet attitud általános vizsgálata a magyar középkorú lakosság körében. Igaz, az itt vizsgált csoport csak szuk és speciális szegmense a teljes ilyen korú populációnak, de mivel e területen még nem készült reprezentatív felmérés, így a most lefolytatott vizsgálat ennek elofutára lehet. A jelenlegi felmérés keretében megállapított összefüggések és tendenciák, alapját képezhetik egy késobbi, a teljes populációt elemzo kutatás módszertanának, fobb irányainak. 2. A kutatási folyamat A fent elsoként említett kutatási céllal összhangban a kutatási folyamat négy fo elembol áll össze. 1. Internetes attitud kérdoíves vizsgálata 2. Internetes ismeretek felmérése 3. Tananyagfejlesztés / módosítás 4. Eredmények értékelése, visszacsatolás E folyamat iteratív alkalmazásával elérheto, hogy optimális tananyag alakuljon ki, valamint az e területen jelentos probléma, az ismeretek elévülése is kiküszöbölheto. Jelenleg a folyamat elso elemének a megvalósítása van folyamatban, a cikk további része a kérdoíves vizsgálat részeredményeit mutatja be. 3. A kérdoíves vizsgálat A BME Muszaki Pedagógia Tanszéken folyó muszaki szakoktató képzés körében, 2002 májusában készült az Internetes attitudre vonatkozó kérdoíves felmérés. Az 50% körüli mintavétel és az értékelheto kérdoívek száma (146 db) jó alapot biztosít további - a muszaki szakoktató-hallgatók körében végzett - kutatásokhoz. A kérdoív 23 kérdése négy részterületet mért fel: 1. Személyi és szociális adatok 2. Informatikai környezet és hozzáférés 3. Internet használat 4. Internetes tudás és hozzáállás (attitud) A kb elemi adat, mind évfolyamonként súlyozott bontásban, mind pedig egész vizsgált populációra vonatkoztatva feldolgozásra került. Az elobbi az elso, az utóbbi a második kutatási cél érdekeit szolgálja. Az így kapott, két összegzett eredmény, közel azonosnak bizonyult. Az összehasonlított paraméterek eltérése egy esetben sem érte el a 4%-ot és az esetek több mint 84%- ában az eltérés 1% alatt maradt. Így a továbbiakban csak egy összesített eredmény említése történik meg, kitérve az esetleges évfolyamokat jellemzo sajátosságokra is. 4. A felmérés eredményei A felmérésben kizárólag anonim kérdoíves minták szerepeltek, így az egyes válaszok valóságtartalma nem volt ellenorizheto. Más kutatások alapján feltételezheto, hogy az így "önbevallott" adatok jobb képet festenek a valóságnál. E torzulás mértékére, a kutatási

2 folyamat második pontjában említett, Internetes ismeretek felmérésekor derülhet fény. Mindazonáltal az eredmények harmonizálnak más, hasonló felmérések eredményeivel és néhány, további elemzést igénylo részletet is tartalmaznak Személyi és szociális adatok A vizsgált mintában a várakozásoknak megfeleloen a nemek aránya kb. egyenlo volt (47%, 53%). Jelentos részük budapesti (3) és valamivel többen (42%) vidéki városok lakói. Átlagéletkoruk a három évfolyamban 33 és 37 év között van, így megállapítható, hogy a magyar középkorú lakosság szegmensét alkotják Informatikai környezet és hozzáférés A hallgatók -levelezo képzésrol lévén szó- csaknem olyan mértékben használják a számítógépet a munkahelyükön, mint otthon. E két hozzáférési lehetoség együttesen megközelítoleg 80%, míg azok aránya, akik sehol nem tudnak számítógéppel dolgozni 1% körül van. A használt számítógépek típusainak felmérése nem várt eredményt hozott. Legnagyobb részben Pentium II típust használnak, de mind egy kategóriával lejjebb, mind pedig feljebb is jelentos a használati arány. Ezek alapján elmondható, hogy a válaszok szerint, a hallgatók több mint 80%-a modernnek tekintheto eszközt használ. 1. ábra: Hallgatók által használt számítógépek típusai Forrás: saját ábra 4.3. Internet használat Az Internet használata a vizsgált csoportban elmarad az informatikai infrastruktúra adta lehetoségektol. Legalább heti rendszerességgel 42%-uk Internetezik, de ebbe beletartoznak a naponta a hálózato t a munkahelyen használók is (). E csoportnál a tényleges használat és a világháló elérésének a lehetosége nem volt elkülönítheto. Leginkább a munkahelyen és otthon használják a hálózatot, mindhárom évfolyam megkérdezettjei, de a többi használati hely esetén az évfolyamok között eltérés mutatkozik. A szolgáltatások tekintetében - több kutatással is összhangban a World Wide Web és az használat dominál. Felmérésre kerültek az Internet használatának céljai is. A válaszadók a konkrét információk megkeresését és a böngészést, majd ettol kissé elmaradva a napi hírek elolvasását és a levelezést jelölték meg hálózati aktivitásuk jelentosebb elemeiként.

3 azonos a két mérésnél

4 3. ábra: Az Internet használat célja Forrás: saját ábra 4.4. Internetes tudás és hozzáállás A kérdoív végén kaptak helyet, az Internetes tudásra, valamint ennek fejlodését gátoló és támogató elemekre vonatkozó, önértékelo kérdések. A válaszok összesítésébol kiderül, hogy legtöbben (3) saját, ismert gépi környezetben, probléma-mentes helyzetekben dolgoznak biztonsággal. 2-a a válaszadóknak idegen környezetben is elboldogul. Körülbelül egyötödüknek viszont bármely Internethez kötodo feladat gondot jelent. A többség, mind a családban, mind pedig a munkahelyen az átlagos ismeretekkel rendelkezok közé sorolja önmagát. Az eredményekbol viszont kikövetkeztetheto, hogy inkább a munkahelyen jutnak további, az esetleges problémák megoldását elosegíto információkhoz. Az Internetes tudás gyarapodását leginkább a tanulásra fordítható ido hiányával indokolják (36%), de jelentos szerepet kap az Internet kapcsolat hiánya is (23%). Ehhez a gátló elemhez kapcsolódik az "egyéb" kategória (10%), amelyben minden esetben anyagi problémákat említenek a válaszadók. A motiváló elemek rangsorát az Internetezés élménye vezeti (27%). Serkenti a hallgatókat az általános felzárkózási igény (24%), valamint a munkahely által támasztott követelmények is (). Az adatok alapján elmondható, hogy a család többi tagjához való felzárkózás minimális (6%-os) szerepet tölt be a motivációk listáján. 4. ábra: Ismeretszerzést motiváló és gátló erok Forrás: saját ábra

5 4.5. Az eredmények összesített értékelése Második kérdoíves felmérés Az Internet használata olyan bonyolult, hogy csak annak érdemes megtanulni, akinek munkájához, tanulmányaihoz elengedhetetlenül szükséges. 0% 3% 28% 5 0% 10% 20% 30% 40% 50% 60% 70% Az Internet használata közben olyan adatok kerülhetnek mások birtokába a felhasználóról amelyek ismerete sérti a felhasználó személyiségi jogait. 3% 1 25% 38% Az Interneten lévo adatokat cenzúrázni kell, a gyerekek érdekében. 0% 1 5 0% 10% 20% 30% 40% 0% 10% 20% 30% 40% 50% 60% 70% Az Internet, mint kommunikációs eszköz hasznosabb, mint a mobiltelefon. Az Internet terjedése elidegeníti felhasználóit a többi embertol 34% 3% 25% 16% 28% 0% 10% 20% 30% 40% 0% 5% 10% 15% 20% 25% 30% Napjainkban az Interneten keresztül elérheto információk és elérésük sebessége az átlagember számára kifizetodové teszik internetelofizetés vásárlását Napjainkban a vásárlás az Interneten ugyanolyan biztonságos mintha egy boltban tennénk azt. 16% 1 28% 6% 5 0% 5% 10% 15% 20% 25% 30% 0% 10% 20% 30% 40% 50% 60% 70%

6 A vázolt eredmények alapján az alábbi megállapítások tehetok meg. 1. A hallgatók a képzésben történo Internetes oktatásával az érdeklodés hiányán kívül minden gátló tényezo csökkentheto. 2. A tananyag élményszeru kialakításánál a World Wide Web és az szolgáltatás oktatása szükséges, esetleges komplex projektfeladat megvalósítása segítségével. 5. A kutatás további menete A kérdoíves felmérés adatai csak részben kerültek feldolgozásra. További feladat az adatok közötti korrelációk számítása, amely további összefüggéseket tárhat fel. Ellenorizendo annak a jelenleg csak valószínusített megállapításnak a helyessége, hogy a családi és a szociális helyzetnek csekély hatása van az Internet attitudre a vizsgált csoport esetében. E mellett - lehetoleg kvantitatív módszerekkel - megmérendo a jelenleg vizsgált csoport tényleges Internetes tudása is a kutatási célokkal összhangban. Irodalomjegyzék 1. World Internet Project A magyar lakosság és az Internet ITTK-TÁRKI, 2001