A MAGYAR GAZDASÁG VERSENYKÉPESSÉGE

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "A MAGYAR GAZDASÁG VERSENYKÉPESSÉGE"

Átírás

1 BUDAPESTI MSZAKI ÉS GAZDASÁGGTUDOMÁNYI EGYETEM GAZDASÁG- ÉS TÁRSADALOMTUDOMÁNYI KAR MSZAKI MENEDZSMENT GAZDÁLKODÁS- ÉS SZERVEZÉSTUDOMÁNYI DOKTORI ISKOLA A MAGYAR GAZDASÁG VERSENYKÉPESSÉGE A BME Mszaki Menedzsment Gazdálkodás-és Szervezéstudományi Doktori Iskola II. országos konferenciájának eladásai BUDAPEST, FEBRUÁR 9. és és Szervezéstudományi Szervezéstudományi Doktori Doktori Iskola Iskola

2 A konferencia elnöksége: Dr. Kerékgyártó György egyetemi tanár, a Doktori Iskola vezetje Dr. Meyer Dietmar egyetemi tanár, a BME GTK Közgazdaságtan Tanszék vezetje Dr. Szlávik János egyetemi tanár, a Közgazdaságtudományok Intézet igazgatója, a Környezetgazdaságtan Tanszék vezetje Dr. Török Ádám egyetemi tanár, akadémikus, az MTA IX. Közgazdasági és Jogi Osztályának elnöke Az eladások szakmai lektorálásában részt vettek: Dr. Daruka Magdolna egyetemi docens Deliné Dr. Pálinkó Éva egyetemi docens Dr. Deli-Gray Zsuzsa egyetemi adjunktus Dr. Füle Miklós egyetemi docens Dr. Kerékgyártó György egyetemi tanár Dr. Koltai Tamás egyetemi tanár Dr. Kósi Kálmán egyetemi docens Kurtán Lajosné Dr. egyetemi docens Dr. Meyer Dietmar egyetemi docens Dr. Petró Katalin egyetemi docens Dr. Sebestyén Zoltán egyetemi adjunktus Dr. Szlávik János tanár Dr. Török Ádám egyetemi tanár, akadémikus Dr. Vigvári András egyetemi docens A konferencia szervezje: Rupp Tünde A konferenciakötetet szerkesztette: Vig Zoltán A borítót tervezte: Vig Zoltán A konferenciát anyagilag támogatta: Budapesti Mszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar Mszaki Menedzsment Gazdálkodás- ISBN Copyright: Budapesti Mszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar Mszaki Menedzsment Gazdálkodás- és Szervezéstudományi Doktori Iskola

3 Tartalomjegyzék Elszó...7 LRINCZ Vilmos A KKV szektor versenyhelyzetének alakulása az EU-s csatkalozást követen...8 VIG Zoltán A magyar KKV szektor reprezentációja és lehetségei a World Wide Web-en a munkatársak informatikai attitdjének tükrében...17 PÉTER Erzsébet Sok kicsi sokra megy? A kiskereskedelemben tevékenyked kis- és közepes vállalkozások helyzetének alakulása a Balaton kiemelt üdülkörzeteiben...26 GERGELY Róbert Dr. BENCSIK Andrea A versenyképes tudás, és ami mögötte van...34 BARÁTH Lajos A mezgazdasági termelés hatékonyságának vizsgálata Magyarországon és Németország keleti tartományaiban...45 CZINEGE Éva A magyar bankrendszer szerepe Magyarország versenyképességében...55 JENEI István - NAGY Judit Fókuszban a verseny: A termelési gyakorlat közötti változásának bemutatása kérdíves felmérés alapján...63 CZEGLÉDI Csilla Nk munkaer-piaci hátrányai...77 ZSOLNAINÉ HARCZI Ildikó A hazai elektronikus kiskereskedelem elterjedését befolyásoló tényezk vállalati szempontú elemzése...84 MARGITAY-BECHT András A gazdasági növekedés, az egyenltlenség és a segélyezés kapcsolatának ágens alapú modellezése...99 VICZE Gábor Innováció a menedzsment tanácsadásban CSUKA Gyöngyi Az Európai Unió jogegyszersítési stratégiája és a versenyképesség RITZLNÉ KAZIMIR Ildikó A demográfiai átmenet hatása a Magyarországon kialakult regionális különbségekre KEMENCZEI Nóra A Versenyképesség értelmezése makroszinten CSONGRÁDI Gyöngyi A nonprofit szektor finanszírozásának néhány adózási kérdése SZABÓ Zsolt Roland Versenyképes stratégiaalkotás és tervezési módszerek HORTOVÁNYI Lilla - SZABÓ Zsolt Roland Versenyképesebb-e a vállalkozó vállalat? HALMOSI Péter A hazai önkormányzatok kockázatainak értékelése KOVÁCS Gábor Az önkormányzati kötvénypiac kialakulása és fejldése a kelet-közép-európai országokban: Tanulságok és lehetségek GÁTHY Andrea Fenntarthatóság kontra versenyképesség a magyar mezgazdaságban TORMA András Környezetmenedzsment eszközök a vállalati versenyképesség szolgálatában KALLÓ Noémi Szolgáltatásmenedzsment-megfontolások a pénztári expressz sorok kialakításával kapcsolatban DANÓ Györgyi Mystery Shopping KISS Lilla Veronika Önkormányzati finanszírozási rendszer szerepe az önkormányzatok versenyképességének alakulásában MADARASINÉ SZIRMAI Andrea A környezeti adózás felelssége Magyarország versenyképességének megítélésében KISS András Az Európai Uniós támogatások gazdasági hatása a magyar környezetvédelmi szektorra...258

4 BME Mszaki Menedzsment Gazdálkodás- ELSZÓ A Budapesti Mszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Gazdaság- és Társadalomtudományi Karának Mszaki Menedzsment Gazdálkodás- és Szervezéstudományi Doktori Iskolája február 9-én immár másodszor rendezte meg országos doktori (PhD) konferenciáját. A konferencia témájául a Doktori Iskola Tanácsának állásfoglalása alapján a Magyar gazdaság versenyképessége c. témát választottuk. A konferencia plenáris ülését Dr. Török Ádám egyetemi tanár, akadémikus, a Magyar Tudományos Akadémia IX. Közgazdasági és Jogi Osztályának elnöke nyitotta meg Lehetséges magyar versenyképességi stratégiák c. nagy érdekldést kiváltó eladásával, amelyre a konferencia eladói többször is hivatkoztak. A konferencián három szekcióban 25 eladás hangzott el. Szekció elnökök: Dr. Kerékgyártó György egyetemi tanár, Dr. Meyer Dietmar egyetemi tanár és Dr. Szlávik János egyetemi tanár voltak. Saját hallgatóinkon túlmenen eladásokat tartottak a Budapesti Corvinus Egyetem, a Debreceni Egyetem, a gyri Széchenyi István Egyetem, a Szegedi Tudományegyetem és a Veszprémi Egyetem Gazdálkodás- és Szervezéstudományi Doktori Iskoláinak hallgatói. Az eladások a PhD hallgatók magas szint felkészültségét tükrözték, nagy hozzáértéssel kezelték a témákat. Következtetéseik megalapozottak voltak, az egyes eladások komoly empirikus kutatásokra is támaszkodtak. Ez a konferencia is meggyzen bizonyította, hogy érdemes ilyen fórumokat szervezni, ahol a hallgatók bemutathatják, hogy hol tartanak kutatásaikban, összehasonlíthatják eredményeiket más doktori iskolák hallgatóinak eredményeivel, ötleteket meríthetnek egymás eladásaiból. A konferencia szekcióelnökeinek, az eladások szakmai lektorálásában résztvevknek, a konferencia szervezjének és a konferenciakötet szerkesztjének a Doktori Iskola nevében ezúton is köszönetemet fejezem ki. Budapest, február 9. Dr. Kerékgyártó György egyetemi tanár a Doktori Iskola vezetje 7

5 8 LRINCZ Vilmos A KKV SZEKTOR VERSENYHELYZETÉNEK ALAKULÁSA AZ EU-S CSATKALOZÁST KÖVETEN 1 Dolgozatomban arra a kérdésre keresem a választ, egy konkrét felmérés eredményeire alapozva, hogy milyennek ítélik meg a kis- és középvállalkozások saját piaci helyzetük változását az EU-csatlakozás óta eltelt idben, és ezeket a változásokat milyen mértékben magyarázhatjuk az új versenytársak megjelenésével. Megvizsgálom, hogy a KKV szektorban milyen mértékben jellemz a cégek kooperációja, mennyire elterjedtek a formális és informális együttmködések. Bemutatom, hogy milyennek tartják a KKV szektor vállalatai saját rövid távú kilátásaikat. Az elemzésben a kis- és középvállalatok véleménye mellett összehasonlításként a nagyvállatok véleményét is szerepeltetem, illetve megvizsgálom, hogy milyen mértékben tér el a különböz tulajdonosi kézben lév vállalatok saját piaci helyzetükrl alkotott véleménye. Tárgyszavak: KKV, versenyképesség, EU-csatlakozás 1. Módszertan A vizsgálat 750 darab magyarországi társas vállalkozás megkérdezésével, standard kérdívek segítségével zajlott 2005 novemberében. A kutatásba bevont 750 vállalat ágazati besorolását és a cégek létszámadatait tekintve megbízhatóan reprezentálja a legalább 10 ft foglalkoztató hazai vállalatok összességét. Az adott mintanagyság (750 vállalat) mellett a vizsgálatban nyert adatokról 95 százalékos biztonsággal állítható, hogy legfeljebb +/-3,6 százalékponttal térnek el attól, amit az összes legalább 10 ft foglalkoztató társas vállalat megkérdezésével kaptunk volna. Alapsokaság Magyarországon ma összesen 31,5 ezer legalább 10 ft foglalkoztató vállalat mködik, melyek közül 16,6 ezer ft foglalkoztat, 9,4 ezer vállalat pedig fs alkalmazotti létszámmal mködik. A ft foglalkoztató cégek - a kisvállalatok - darabszám szerinti aránya 85% a legalább 10 ft foglalkozató vállalatok körében. A középvállalatnak számító fs cégek száma már csak 4,6 ezer darab, míg 250 fnél több alkalmazottal dolgozó vállalatból kevesebb, mint ezer darab mködik ma Magyarországon. Létszám-kategória szerint összesen, 30,5 ezer vállalat tekinthet KKV-nak. Létszám-kategóriák f f f 250 f Összesen felett Nyersanyagtermel szektor Ipar Kereskedelem Egyéb szolgáltatás Összesen Ágazatok 1. táblázat: A legalább 10 ft foglalkoztató vállalatok számának megoszlása a létszám-kategóriák és a vállalat tevékenysége szerint Forrás: KSH CÉG-KÓD-TÁR; 2005/3. 1 LRINCZ Vilmos Közgazdaságtan Tanszék Budapesti Mszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Telefon: (36-1) BME Mszaki Menedzsment Gazdálkodás- Elemzési szempontok Az elemzést három csoportosítás, a vállalatok által foglalkoztatott létszám, a vállalat tevékenysége, valamint a vállalat tulajdonosi struktúrája szerint végeztem el. A 10 f feletti társas vállalatokat tevékenység szerint négy kategóriába soroltam, a TEÁOR-ban használt ágazati kategóriákat használva: nyersanyagtermel szektor (mezgazdaság, halászat, bányászat), ipar (feldolgozóipar, építipar, energiaszektor), kereskedelem, egyéb szolgáltatás (vendéglátás, szálláshely szolgáltatás, szállítás, távközlés, pénzügyi- és ingatlanügyletek, oktatás). A négy ágazati kategória mellett négy létszám-kategóriát használtam, melyek a következk: ft foglalkoztató vállalatok, ft foglalkoztató vállalatok, ft foglalkoztató vállalatok, 250 fnél többet foglalkoztató vállalatok. Az elemzés során a KKV definíció függetlenségi kritériumát 2 több okból sem érvényesítettem. A 750 válaszadó mintegy 10%-a (N=78 cég) nem válaszolt a tulajdonosi szerkezetre vonatkozó kérdésre, valamint a 25%-nál nagyobb külföldi tulajdoni hányadról beszámoló cégekrl sem lehetett eldönteni, hogy a függetlenségi kritérium szerint KKV-nak számítanak-e, mivel a külföldi vállalatra vonatkozóan nem állt rendelkezésre semmilyen adat. Ezen túlmenen, ha figyelmen kívül hagytam volna azokat a cégeket, amelyekben az állam 25%-nál nagyobb tulajdoni hányaddal rendelkezik, akkor további 120 vállalat esett volna ki a mintából. Az említett csoportokat elhagyva egy olyan minta állt volna rendelkezésemre, amihez nincs releváns alapsokasági adat, így a súlyozás lehetsége is meghiúsult volna. A fentiek megfontolása után, a problémát kérdéssé transzformálva jutottam el az összefoglalóban felvetett gondolathoz. Az elemzésben KKV-nak tekintettem minden vállalatot, ami ft foglalkoztat, és feltáró változóként vontam be az elemzésbe a tulajdonosi szerkezetet azzal a céllal, hogy megvizsgáljam, hogy a különböz tulajdonosi szerkezet KKV-k (vagy legalább is méretükben KKV-nak számító cégek) mennyiben látják másképpen versenyhelyzetük alakulását. Az elemzéshez a következ tulajdonosi kategóriákat használtam: több, mint 75%-ban állami tulajdonban lév vállalatok, több, mint 75%-ban dolgozói tulajdonban lév vállalatok, több, mint 75%-ban belföldi magántulajdonban lév vállalatok, több, mint 75%-ban külföldi tulajdonban lév vállalatok, egyéb tulajdonosi szerkezet vállalatok. 2. Az EU-csatlakozás hatása a vállalatok piaci helyzetére Új versenytársak Az EU-csatlakozás óta a 10 fnél többet, de 250 fnél kevesebbet foglalkoztató vállalatok 50%-ának piacán jelent meg új versenytárs, ami azt jelenti, hogy mintegy 16 ezer cégnek kellett ilyen jeleg kihívásokkal szembenéznie az elmúlt másfél év folyamán. Az egyes ágazatokat országos viszonylatban vizsgálva elmondható, hogy az átlagosnál jellemzbb volt a verseny ersödése a kereskedelemben (az itt tevékenyked cégek 57%-a találta magát szembe új versenytárssal), azon belül is az fs 2 Csak azok a vállalatok számítanak KKV-nak melyekben kizárólag egyéb KKV-k rendelkeznek 25%-nál nagyobb tulajdonnal. 9

6 10 cégek körében, ahol négybl három cégnek lett új versenytársa az elmúlt másfél évben, és a fs cégeknél, amelyeknek 67%-a találkozott új versenytárssal. Az átlagosnál szintén gyakrabban kaptak új versenytársat az ft foglalkoztató nyersanyagtermel cégek. 80% 70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0% Kereskedelem Nyersanyagtermel szektor Ipar Egyéb szolgáltatás Országosan f f f Országosan 1. ábra: Jelent-e meg versenytárs az Önök vállalatának piacán az EU-csatlakozás óta? (az igen válaszok százalékos aránya az összes vállalat körében) Forrás: GKI Rt. saját kutatása A vállalatok piaci helyzetének alakulása A vállalatok piaci helyzetének EU-csatlakozás óta történt változását a GKI Rt. által rendszeresen használt, az EU-s módszertan szerint is elfogadott egyenleg mutató segítségével mértem, tól ig terjed skálán, a at jelents mértékben romlott, a at pedig jelents mértékben javult jelentéssel felruházva. A 10 f feletti vállalatok összességében úgy látják, hogy piaci helyzetük érezheten romlott 2004 májusa óta. A kis- és középvállalatok, valamit a nagyvállalatok véleménye között érezhet különbség van, ugyanis a KKV-k a tól ig terjed skálán -25 pontra, a nagyvállalatok pedig -8 pontra értékelték piaci helyzetük elmúlt másfél évben történt változását. A kis és középvállalatok körében létszám-kategóriánként vizsgálva elmondható, hogy a fs cégek látják a legkevésbé negatívnak a piaci helyzetük változását. Felmerül a kérdés, hogyan befolyásolja a vállalatok saját piaci helyzetérl alkotott képet egy új versenytárs megjelenése. A második táblázatban látható az összefüggés, miszerint azok a vállalatok, amelyek új versenytárssal szembesültek az Európai Unióhoz való csatlakozás után, úgy ítélik meg, hogy helyzetük egyértelmen romlott, míg azok, akik nem találkoztak új versenytárssal csak piaci helyzetük enyhe gyengülésérl számolnak be. A létszám kategóriák szerinti összefüggés azt mutatja, hogy a kisebb cégek az átlagosnál sokkal nagyobb csapásnak élik meg egy új versenytárs piacra lépését, hiszen amíg a fs cégek esetében 36 pont különbség a van új versenytársa és a nincs új versenytársa oszlop értékei között, addig fs cégeknél ez az eltérés 25 pont, az ft foglalkoztatóknál pedig 28 pont. Az ágazatok közül az új versenytárs belépésére a nyersanyagtermel szektor a legérzékenyebb, míg a tulajdonosi szerkezet esetében a többségi állami tulajdonban lév, illetve a vegyes tulajdonosi szerkezet cégek reagálnak a legrosszabbul egy új versenytárs megjelenésére. A külföldi tulajdonban lév cégek ebbl a szempontból nagyon ersnek bizonyulnak, esetükben csak 15 pont a különbség a két oszlop között. BME Mszaki Menedzsment Gazdálkodás- 2. táblázat: Hogyan változott az önök vállalatának piaci helyzete az EU-csatlakozás után? (egyenlegértékek tól ig terjed skálán, ahol a jelentése: jelents mértékben romlott, a jelentése pedig: jelents mértékben javult) Van új Nincs új versenytársa versenytársa Átlagosan f f f f felett Nyersanyagtermel szektor Ipar Kereskedelem Egyéb szolgáltatás Több, mint 75%-ban állami tulajdon Több, mint 75%-ban dolgozói -21 tulajdon Több, mint 75%-ban belföldi -10 magántulajdon Több, mint 75%-ban külföldi tulajdon Egyéb tulajdonosi szerkezet Országosan Forrás: a GKI Rt novemberében készült kutatása alapján készült táblázat A teljes mintában létszám-ágazat, ágazat-tulajdon és létszám-tulajdon metszetben is elég válasz volt annak vizsgálatához, hogy hogyan látják a vállalatok saját piaci helyzetük alakulását. A vállalat tevékenysége és a vállalat által foglalkoztatott létszám szerint vizsgálódva felfedezhet, hogy a illetve az ft foglalkoztató nyersanyagtermel vállalatok látják legrosszabbnak piaci helyzetük elmúlt 18 hónapban történt változását. -50 Nyersanyagtermel szektor Ipar Kereskedelem Egyéb szolgáltatás Országosan f f f 250 f felett Összes 10 f feletti vállalat 2. ábra: Hogyan változott az önök vállalatának piaci helyzete az EU-csatlakozás után? (egyenlegértékek tól ig terjed skálán, ahol a jelentése: jelents mértékben romlott, a jelentése pedig: jelents mértékben javult) Forrás: a GKI Rt novemberében készült kutatása alapján készült ábra 11

7 12 Az ft foglalkozató cégek az átlagosnál is nagyobb mértékben romlónak ítélik meg piaci helyzetük EU-csatlakozás óta történt változását a kereskedelemben és a nyersanyagtermel szektorokban, amit összekapcsolhatunk a fentiekben elvégzett versenytárselemzéssel, amibl tudjuk, hogy ezek a cégek átlagosnál nagyobb arányban találták szemben magukat új belépkkel. Az eredmények azt mutatják, hogy a versenytárs megjelenése, vagy nem megjelenése közötti összefüggés ez esetben olyan ers, hogy még az átlagos értékek is kirajzolják a kapcsolatot. Ágazat és létszám-kategória szerinti bontásban nincs olyan szegmens, amely pozitív változást tapasztalt volna piaci helyzetének alakulásában az EU-csatlakozás óta. A kis- és középvállalati kategórián belül a ft foglalkoztató ipari vállalatok látják a legkevésbé aggasztónak piaci helyzetük alakulását. A cégek saját versenyhelyzetük alakulásáról alkotott képét a vállalat tevékenységének és tulajdonosi szerkezetének dimenziójában vizsgálva azt fedezhetjük fel, hogy a legalább 75%-ban külföldi tulajdonban lév vállalatok közül csak az iparban tevékenykedk ítélik úgy, hogy romlott piaci helyzetük, míg a nyersanyagtermel szektorban és a kereskedelemben tevékenykedk kedveznek ítélik meg piaci pozícióik változását. A tulajdonosi szerkezet, foglalkoztatott létszám keresztmetszetében vizsgálódva, azt láthatjuk, hogy a többségében dolgozói tulajdonban lév cégek 3 az ágazati kategóriákhoz hasonlóan a foglalkoztatottkategóriák szerinti bontásban is minden alcsoportban az országos átlagnál rosszabbra értékelik jelenlegi piaci helyzetüket, mint az EU-csatlakozáskori helyzetüket. A legalább 75%-ban külföldi tulajdonban lév cégek piaci helyzetük EU-csatlakozás óta való alakulásáról alkotott véleménye minden létszám-kategóriában jobb, mint az egyes létszám-kategóriákhoz tartozó országos átlag Több, mint 75%-ban állami tulajdon Több, mint 75%-ban dolgozói tulajdon Több, mint Több, mint 75%-ban 75%-ban belföldi külföldi tulajdon magántulajdon Egyéb tulajdonosi szerkezet Országosan Nyersanyagtermel szektor Ipar Kereskedelem Egyéb szolgáltatás Összes 10 f feletti vállalat 3. ábra: Hogyan változott az önök vállalatának piaci helyzete az EU-csatlakozás után? (egyenlegértékek tól ig terjed skálán, ahol a jelentése: jelents mértékben romlott, a jelentése pedig: jelents mértékben javult) Forrás: a GKI Rt novemberében készült kutatása alapján készült ábra 3 A több, mint 75%-ban dolgozói tulajdonban lév csoport 250 f feletti kategóriájánál, nem szerepel érték, ugyanis a mintában nem volt olyan nagyvállalat, ami 75%-ot meghaladó arányban dolgozói tulajdonban lett volna. BME Mszaki Menedzsment Gazdálkodás- Összességében nem fest rózsás képet a KKV szektor versenyképességérl, hogy a létszám-kategóriák, ágazati-kategóriák és tulajdonosi-kategóriák alapján létrehozott 42 szegmens (a nagyvállalatokat figyelmen kívül hagyva) közül összesen 3 esetében mondható el, hogy az adott szegmenshez tartozó vállalatok legalább minimális mértékben jobbnak látják piaci helyzetüket most, mint az EUcsatlakozáskor. A képet tovább árnyalja, hogy mind a három kategória a 75%-nál magasabb külföldi tulajdoni hányaddal rendelkez cégek körébe esik, és egyáltalán nem biztos, hogy magyar KKV-nak számítanak Több, mint 75%- Több, mint 75%- Több, mint 75%- Több, mint 75%- Egyéb tulajdonosi ban állami tulajdon ban dolgozói tulajdon ban belföldi magántulajdon ban külföldi tulajdon szerkezet Országosan f f f 250 f felett Összes 10 f feletti vállalat 4. ábra: Hogyan változott az önök vállalatának piaci helyzete az EU-csatlakozás után? (egyenlegértékek tól ig terjed skálán, ahol a jelentése: jelents mértékben romlott, a jelentése pedig: jelents mértékben javult) Forrás: a GKI Rt novemberében készült kutatása alapján készült ábra 3. Együttmködések A versenyhelyzettel kapcsolatos érdekes kérdés, hogy a vállalatok milyen mértékben tudnak, akarnak együttmködni egymással. Az összes 10 f feletti vállalat 12%-a vesz részt valamilyen formális értékesítési együttmködési hálózatban, 9%-uk tagja valamilyen informális kooperációnak, 16%-uk pedig formális és informális kooperációban egyaránt részt vesz. A 20 f alatti, illetve a 250 f feletti cégek az összes cég körében nézve az átlagosnál ritkábban vesznek rész együttmködésekben. Az új versenytársak megjelenése és a kooperációkban való részvétel között ers kapcsolatot van. Az összes vállalat 12%-a vesz részt kizárólag formális együttmködésben, azon vállalatok körében pedig, akik nem találkoztak új versenytárssal 8% ez az arány, míg az új versenytársakkal szembesülknél 13%. Az összes vállalat 9%-a tagja informális értékesítési hálózatnak, az új versenytársat nem kapó cégek körében 8%, míg az EU-csatlakozás óta új versenytárssal gazdagodók körében 11% ez az arány. Az új versenytárssal nem találkozó cégek körében 11% a formális és informális hálózatban is részt vev cégek aránya, míg azon cégek körében, amelyek piacára új versenytárs lépett be az elmúlt másfél évben 20%-os arányról beszélhetünk. 13

8 Országos átlag 250 f felett f f f 14 nincs új v erseny társ van új v erseny társ nincs új v erseny társ van új v erseny társ nincs új v erseny társ formálisban informálisban formálisban és informálisban 5. ábra: Részt vesz-e valamilyen formális vagy informális értékesítési (együttmködési) hálózatban, kooperációban más vállalattal? (az igen válaszok százalékos aránya) Forrás: a GKI Rt novemberében készült kutatása alapján készült ábra A versenytársak megjelenésének hatása leginkább a kizárólag informális, valamint az informális és formális kapcsolatokban egyaránt részt vev cégek együttes arányának növekedésében érhet tetten. Azon vállalatok körében, amelyeknek piacát nem támadja új versenytárs összesen 19% az informális értékesítési hálózatban részt vevk aránya, míg az új versenytárs által is szorongatott cégek 31% a lép be valamilyen informális szövetségbe. Az új versenytárs ellen informális együttmködéssel való védekezés a legkisebb vállalatok körében nem jellemz, ennek okait csak feltételezhetjük, elfordulhat például, hogy ezek a cégek túl kicsik ahhoz, hogy támogatni tudják egymást, illetve az is lehetséges, hogy azért nincsenek kapcsolatban, mert tevékenységi területeik nincsenek fedésben, a vezetésük nem rendelkezik megfelel kapcsolati tkével. A 20 fnél többet foglalkoztató cégek védekezési mechanizmusát mutatja az 5. ábra, miszerint az új versenytárs megjelenése a formális szövetségek kismérték és az informális kapcsolatok nagymérték növekedését vonja maga után. Kifejezetten érdekesek a nagyvállalatok, amelyek versenytárs megjelenésének hiányában formális kooperációt egyáltalán nem tartanak fenn, míg új versenytárs piacra lépése esetén igen agresszívan reagálnak. 4. A KKV-k szektor kilátásai a következ 18 hónapra vonatkozóan A 10 fnél többet foglalkoztató vállalatok egyáltalán nem bizakodóak saját rövid távú gazdasági lehetségeiket illeten. A válaszokat a szokásos tól ig terjed skálán mérve, ahol a jelentsen romlani fog, a pedig jelentsen javulni fog jelentéssel bír, a 10 f feletti vállalatok várakozásának átlagértéke 4 pont a következ másfél évre vonatkozóan. A vállalatok valamennyi ágazatban piaci helyzetük nagyobb mérték romlását érezték az EU-csatlakozás óta, mint amilyen mérték javulásra a következ másfél évben számítanak. Az elemzésben használt ágazat-kategóriák közül a nyersanyagtermel és az egyéb szolgáltatás szektorok vállalatai saját gazdasági helyzetük javulását várják, bár esetükben is csak alig érezhet, szerény mérték (11 pont) javulásról lehet beszélni. A nyersanyagtermel szektorban az ft foglalkoztató vállatok az egyetlen olyan csoport, amely nem számít helyzete javulására a következ 18 hónap során. Errl a vállalati szegmensrl azt BME Mszaki Menedzsment Gazdálkodás- mondhatjuk, hogy helyzete tartósan kedveztlenebbé vált az EU-csatlakozás után, mert az ide tartozó cégek piaci pozíciója saját megítélésük szerint az elmúlt 18 hónap során az átlagosnál nagyobb mértékben romlott (az átlagosnál nagyobb arányban találkoztak új versenytársakkal), és ezek a vállalatok a következ 18 hónapban sem számítanak piaci helyzetük javulására. Az átlagosnál nagyobb mérték versenytársi megjelenésrl, valamint a piaci helyzetük átlagosnál nagyobb mértéknek romlásáról számoltak be az ft foglalkoztató kereskedelmi cégek, de a rajtuk lév nyomás valamelyest enyhülhet a következ 18 hónap folyamán, ugyanis a kereskedelmi tevékenységet folytatók körében egyetlen létszám-kategóriaként piaci helyzetük javulására számítanak Nyersanyagtermel Ipar Kereskedelem Egyéb szolgáltatás Országosan szektor f f f 250 f felett Összes 10 f feletti vállalat 6. ábra: Hogyan változik vállalkozásának helyzete a következ másfél évben a jelenlegihez képest? (egyenlegértékek tól ig terjed skálán, ahol a jelentése: jelents mértékben romlani fog, a jelentése pedig: jelents mértékben javulni fog) Forrás: a GKI Rt novemberében készült kutatása alapján készült ábra A vállalatok saját piaci helyzetükre vonatkozó várakozásait szintén megvizsgálhatjuk az elmúlt másfél évben új versenytárssal szembesül, valamint az új versenytársak által nem támadott cégek körében. Az eredmény, miszerint azok a vállalatok, amelyek piacára az elmúlt másfél évben új versenytárs lépett be optimistábbak a jövt illeten, mint azok, akik nem találkoztak új versenytárssal, elsre meglepnek tnhet, de összességében a KKV szektor rugalmasságát és életképességét mutatja, valamint az új belépk kihívásaira adott pozitív válaszát tükrözi. Csak a ft foglalkoztató vállalatokat emelve ki példaként, elmondhatjuk, hogy az elmúlt 18 hónap piaci helyzetre gyakorolt hatását illeten valamennyi létszám-kategória közül a fs cégek voltak a legpesszimistábbak, ugyanakkor a következ 18 hónappal szemben nekik vannak a legkedvezbb várakozásaik. A létszám-kategóriák közül ket érintette a legérzékenyebben az új belépk piacra lépése, összességében úgy ítélik meg, hogy piaci helyzetük negatív irányba változott az elmúlt másfél évben, de kezelik a kihívást, és versenyezni kívánnak egy ersebb piacon. A nagyvállalatok piaci helyzetére a KKV-khoz képest sokkal kisebb hatással volt az új szereplk belépése, illetve távol maradása, a 250 f feletti cégek sokkal kisebb érzékenységet mutattak ezzel kapcsolatban, ugyanakkor a jövt illeten sincsenek olyan szélsséges várakozásaik, mint a kisebb cégeknek. Érdekes összefüggés, hogy a több, mint 75%-ban belföldi, illetve dolgozói tulajdonban lév cégek, amelyek az elmúlt 18 hónap a vállalat piaci helyzetére gyakorolt hatását valamennyi ágazat esetében egyaránt igen negatívnak ítélték (4. ábra) a következ 18 hónap kapcsán igen bizakodóak. A külföldi többségi tulajdonban lév cégek számára ezzel szemben kisebb kényelmetlenséget okozott az EUcsatlakozás óta eltel másfél év, viszont bizonytalanabbul várják a következ 18 hónapot. 15

9 16 3. táblázat: Hogyan változik az Önök vállalatának piaci helyzete a következ másfél évben a jelenlegihez képest? (egyenlegértékek tól ig terjed skálán, ahol a jelentése: jelents mértékben romlani fog, a jelentése pedig: jelents mértékben javulni fog) Van új Nincs új Átlagosan versenytársa versenytársa f f f f felett Nyersanyagtermel szektor Ipar Kereskedelem Egyéb szolgáltatás Több, mint 75%-ban állami tulajdon Több, mint 75%-ban dolgozói tulajdon Több, mint 75%-ban belföldi magántulajdon Több, mint 75%-ban külföldi tulajdon Egyéb tulajdonosi szerkezet Országosan Forrás: a GKI Rt novemberében készült kutatása alapján készült táblázat 5. Összefoglalás Az EU-csatlakozás óta számos új vállalat jelent meg a magyar piacon, minden második KKV új versenytárssal találta szemben magát. A gazdasági növekedést mutató makrogazdasági statisztikák alapján azt gondolhatnánk, hogy a vállalatok pozitívnak látják versenyhelyzetük alakulását az EU csatlakozás óta, ugyanakkor a kutatás eredményei megcáfolják ezt, a KKV szektor szerint saját versenyhelyzete közepes mértékben romlott a vizsgált idszakban. A KKV-k két csoportra oszthatók, az átlagosnál rosszabb véleménnyel vannak versenyhelyzetük alakulásáról az új versenytárssal találkozó cégek, és kevésbé borúlátóak azok a cégek, amelyek piacán nem jelent meg új versenytárs. A kis- és középvállalatok nem hagyták szó nélkül a versenytársak megjelenését, az új versenytárssal találkozók az átlagosnál gyakrabban próbálnak meg egymással együttmködni. Az új versenytárs megjelenésének hatására a vállalatok közötti kooperáció egyre gyakoribbá válik, és a kutatás eredményei szerint elssorban informális együttmködések alakulnak ki. A következ 18 hónaptól a KKV-k a versenyhelyzetük nagyon enyhe mérték javulását várják. Azok a vállalatok, amelyeknek az EU-csatlakozás óta új versenytárssal is meg kell küzdeniük piacukon az átlagosnál sokkal bizakodóbbak. A felmérés eredményei összességében azt sugározzák, hogy a KKV szektort felkészületlenül érte az EU-csatlakozás, és az új belépk támasztotta ersebb verseny miatt a KKV-k versenyhelyzete romlott. A piaci viszonyok átrendezdésére a KKV szektor is reagált, a KKV-k szorosabbra fonták az együttmködési szálakat. Az új belépk hatását feldolgozva, az együttmködési rendszert megersítve a KKV-k bizakodással várják a következ 18 hónapot, úgy gondolják versenyhelyzetük javulni fog. BME Mszaki Menedzsment Gazdálkodás- VIG Zoltán 1 A MAGYAR KKV SZEKTOR REPREZENTÁCIÓJA ÉS LEHETSÉGEI A WORLD WIDE WEB-EN A MUNKATÁRSAK INFORMATIKAI ATTITDJÉNEK TÜKRÉBEN A hazai Internet penetráció a régióbeli országokhoz mért elmaradása érezteti hatásait a KKV szektor versenyképességének vizsgálatakor. Korábbi kutatásaink alapján megállapítható, hogy a KKV szektor körében alacsony VIR elterjedtség jelents részben a munkatársak alacsony IKT használati szintjével és negatív, elutasító attitdjével magyarázható. Jelenleg megkezdett kutatásunk célja a WWW reprezentáció felmérése, indikátorainak meghatározása, vizsgálata, valamint a hazai kitörési pontok megkeresése, a motivációs lehetségek feltárása. A kutatás jelen szakaszában a hipotézisek felállítása mellett a korábbi vizsgálatok -a jelen kutatási céloknak megfelel- összegzése történt meg. Ennek keretében képet kaphatunk a KKV szektor IKT használati szintjérl, attitdjérl, a hazánkban megfigyelhet digitális szakadék jellemzirl. A kutatás eredménye továbbá a KKV szektor webes megjelenéséhez és hatékony honlap-üzemeltetéséhez szükséges, költséghatékony informatikai metódusok módszerek feltárása, bemutatása. Tárgyszavak: kis- és középvállalkozások, IKT, Internet attitd A kis- és középvállalkozások versenyképessége napjainak aktuális kérdése. A versenyképesség javítása nehezen képzelhet el modern eszközök információs és kommunikációs technológiák (IKT) használata nélkül. Ezen eszközrendszer hatékony felhasználását az eddigi kutatások tisztán technológiai, szervezeti és finanszírozási feltételek meglétére korlátozták. Korábbi, más területen folytatott kutatásaink felvetették annak a hipotézisnek a fennállását, hogy ezen feltételek mellett a munkavállalók informatikai tudása, attitdje is szerepet játszhat az említett eszközrendszer optimális alkalmazásában. Mivel a teljes IKT vertikumra vonatkozó hatások feltérképezése a KKV szektorban túl tág és nehezen koncentrálható eredményeket hozott volna, így a vizsgálatok fókuszába a vállalkozás Interneten, a World Wide Weben történ megjelenését, sikerességét befolyásoló tényezk vizsgálata kerültek. A vizsgálat társadalomtudományi feladatai a BME Mszaki Pedagógia Tanszékén folynak, a gazdaságtudományi feladatokat az Általános Vállalkozási Fiskola Információs Társadalom Oktató és Kutatócsoport végzi. Az informatikai területen a két intézmény együttmködése valósul meg. 1. A kutatás céljai Kutatási célként az alábbi feladatokat fogalmaztuk meg: A hazai KKV szektor IKT ellátottságának felmérése korábbi tanulmányok, vagy szükség esetén saját adatfelvétel segítségével Informatikai fejldést elsegít és gátló tényezk feltárása, mind a vállalkozás mködése, mind a munkavállalók ismereti, beállítódása alapján Az Internet penetráció és attitd vizsgálat a vállalkozás egészére és munkavállalóira vonatkoztatva Vállalkozások world wide web-es megjelenésének tipikus mintáinak feltárása 1 VIG Zoltán Budapesti Mszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Mszaki Pedagógia Tnaszék 1111 Budapest, Egry J. u

10 18 A kutatás célcsoportja a kis és középvállalati kör, amely az alábbi táblázatok alapján definiálható. 1. táblázat: A kis és középvállalkozások meghatározása (2004. december 31-ig Hatályos tv.) Feltétel Mikro-vállalkozás Kisvállalkozás Középvállalkozás Foglalkoztatottak száma < 10 f <11-50 f < 250 f Éves forgalom vagy mérlegfösszeg Függetlenség < 700 M forint < 500 M forint < M forint < M forint Az állam, az önkormányzat vagy akkv vállalkozáson kívül es vállalkozások tulajdoni részesedése - jegyzett tke vagy szavazati jog alapján - külön-külön vagy együttesen sem haladja meg a 25%-ot. Forrás: évi XXXIV tv. A kis és középvállalkozásokról 2. táblázat:a kis és középvállalkozások meghatározása (2005. január 01-tl Hatályos tv.) Feltétel Mikro-vállalkozás Kisvállalkozás Középvállalkozás Foglalkoztatottak száma < 10 f < 50 f < 250 f Éves forgalom vagy mérlegfösszeg Függetlenség < 2 M euró < 10 M euró < 50 M euró < 43 M euró Az állam, vagy az önkormányzat közvetlen vagy közvetett tulajdoni részesedése - tke vagy szavazati jog alapján - külön-külön vagy együttesen sem haladja meg a 25%-ot. Forrás: évi XXXIV tv. A kis és középvállalkozásokról Jelenleg a korábbi küls és saját kutatási eredmények összegzése történt meg a témában. A Cikk az alábbiakban ezek összegzését tartalmazza. Nemzetközi és hazai vizsgálatok alapján áttekintésre került az IKT, ezen belül hangsúlyosan az Internet technológiák elterjedtsége. A magyar lakossági Internet penetráció és attitd elemzésével meghatározásra kerültek a munkavállalók vizsgálatának relevánsnak feltételezett szempontjai is. 2. A kutatás elzményei Nemzetközi vizsgálatok A Taylor Nelson Sofres (TNS) a nagyvállalati és a KKV szektorban nemzetközi felmérést végzett annak internetes ellátottságáról és az Internethasználat prioritásairól. E felmérés adatait 2004 során publikálta. Az eredmények áttekintésénél mind a hazai, mind a nemzetközi kutatást a célcsoport körében tapasztalható Internet penetráció mértékének felmérésével célszer kezdeni, hiszen az elemzett szolgáltatások és kommunikációs módok erre a technológiára épülnek. BME Mszaki Menedzsment Gazdálkodás- 1. ábra: Az interent penetráció a vizsgált országokban Forrás: TNS A TNS felmérésében szerepl 6 ország, 10 fnél több alkalmazottat foglalkoztató vállalatainak körében szinte teljes mérték az Internet ellátottság (az USA-ban 100%). Magyarországon a 300 f feletti cégek 97%-a, a fs cégek 80%-a, a fs cégek 61%-a rendelkezik Internet eléréssel, ami összesen a 10 f feletti vállalati szegmenst tekintve átlagosan 76%. A felmérés az Internet penetráció nagyságának összevetése után a világháló felhasználási területeit járta körbe. A nemzetközi kutatók - az mellett, amely minden országban vezeti az Internet leggyakrabban használt funkcióinak rangsorát - két nagy felhasználási területet különítettek el: Értékesítés: Customer Relationship Management (CRM) vagy vevszolgálat, marketing, online megrendellap és termékek, szolgáltatások elektronikus értékesítése (a hazai kutatásban az online vevszolgálatot, az ügyfelekkel való kommunikációt, az online hirdetéseket és az internetes értékesítést sorolták ebbe a kategóriába) Bels funkciók: tréningek, munka-hatékonyság menedzsment, ismeret-menedzsment és erforrásmenedzsment IP-alapon (a távoktatás, a távmunka került ebbe a kategóriába) Miután a két kategóriában elhelyezték az internetes tevékenységgel kapcsolatos területeket, a kutatásba bevont országok vállalatainak jellegzetességeit e két szempont mentén hasonlították össze. 2. ábra: Az internet felhasználási területei a vállalati szférában Forrás: TNS 19

11 20 Az Egyesült Államok (89%), Nagy-Britannia (81%) és Dánia (70%) élen jár az értékesítést és a vevkapcsolatokat szolgáló tevékenységek internetes alkalmazásának terén. Némileg lemaradva mögöttük Japán (57%), Szingapúr (58%), és meglepetésre Magyarország (63%) áll, míg a sor Franciaország (32%) zárja, jelents hátránnyal. Az eredmények tehát azt mutatják, hogy internetes kultúránk sokszor és széles körben emlegetett viszonylagos fejletlensége ellenére is sikerült az értékesítés és a vevkapcsolatok terén néhány év alatt felzárkóznunk a vezet ázsiai országokhoz. Az Internet és az IP-alapú technológiák bels célú, hatékonyságot, információátadást segít funkcióját tekintve már komolyabb eltérések tapasztalhatók. Az USA (76%) és Nagy-Britannia (56%) ebben az esetben is vezet szerepet tölt be, a két ország közötti különbség azonban lényegesen nagyobb, mint az értékesítés területén. Az Egyesült Államokat és Nagy-Britanniát Szingapúr (30%) köveit, majd a sort egy közel azonos arányokat képvisel csoport (Dánia: 21%, Franciaország: 23%, Japán: 21%) és végül Magyarország (14%) zárja. A magyarországi adat a fejlettebb nyugat-európai országok (Franciaország, Dánia) eredményeinek tükrében szép reményekre jogosít, bár hozzá kell tenni, a 14%-ot javarészt a hazánkban mköd multinacionális vállalatok teszik ki, amelyek a külföldi gyakorlatot alkalmazzák a hazai Internet használat során is. Az e tanulmányban vizsgált KKV szektor esetében megállapítható, hogy a felmérés idején a bels hatékonyságot segít IP technológia szerepe nem volt jelents. Azóta a hazai IP technológia szolgáltatásainak elérési lehetségei a KKV-k számára is bvültek, így a bels hatékonyságot javító IP technológiának szerepe ersebbnek feltételezhet az alábbi kulcsfontosságú feltételek részbeni javulásának köszönheten: A kapcsolatszolgáltatói (ISP) verseny következtében jelentsen csökkentek az internetelérés költségei Az alternatív tartalomszolgáltatói kör (ICP) hazai bvülésével az internetes megjelenés költségei is mérsékldtek. A szélessávú kapcsolatok elterjedésével hátérbe szorult az idalapú internetelérés, amely tervezhet költségek mellett teszi lehetvé a többszörös sebesség intenetkapcsolat használatát. A TNS nemzetközi kutatása miután feltérképezte a 6 ország vállalatai által alkalmazott internetes e- megoldások körét, elhelyezte ezeket egy olyan "lépcsn", amelynek fokai azt mutatják, hogyan és milyen sorrendben következett (következik) be a felhasználási területek adaptációja az egyes országokban. Ennek az evolúciós rendszer segítségével végül elhelyezték az országokat a rájuk jellemz fejlettségi szintre. USA: a vevszolgálat (vagy CRM), a marketing és az értékesítés mellett használ az alkalmazottak ismereteit fejleszt magas szint megoldásokat és tréningeket is Nagy-Britannia: vevszolgálatot (vagy CRM-et), marketinget és értékesítést használ, ezeket várhatóan az ismeret-menedzsment, a tréning és a vezeték nélküli elérés megvalósítása fogja követni Japán és Franciaország: a vállalatok jellemzen küldésére használják az Internetet, a vezeték nélküli Internet elérés megvalósítása lehet a következ lépés Dánia és Szingapúr: a két végpont között helyezkednek el, tipikusan küldésre és marketingre használják az Internet nyújtotta lehetségeket. Mindkét országban a további eladásösztönz megoldások és a vezeték nélküli Internet elérés bevezetése jelenti a jövbeli fejldés egyik legfbb csapásirányát BME Mszaki Menedzsment Gazdálkodás- 3. ábra: Az Internetes megoldások adaptációs szintjei Forrás: TNS A magyarországi vállalatokat az internetes e-megoldások adoptációjának szempontjából leginkább a dán és szingapúri cégekhez lehet hasonlítani. A 10 fnél több alkalmazottat foglalkoztató "tipikus" magyar vállalat küldésre használja az Internetet, de a világhálón keresztül végzett marketing megoldások sem idegenek tle. Napjainkban valószínleg a korlátozott e-business megoldások és a vezeték nélküli Internet elérés megvalósítása fog eltérbe kerülni. A kutatás beszámol a nemzetközi kutatásban résztvev 6 ország tervezett Internet vonatkozású kiadásairól. A két vezet ország - USA és Nagy-Britannia - IT menedzsereinek többsége arról számolt be, hogy a jövben csökkenteni kívánják internetes kiadásaikat. Ennek oka abban keresend, hogy-e két ország fejlett internetes kultúráját gyorsan és nagy beruházások révén érte el, a szintentartáshoz azonban kisebb büdzsé is elegend. Dániában és Franciaországban a kiadások mérsékelt, míg Japánban és Szingapúrban dinamikus növekedésük prognosztizálható. Szingapúrban a növekedés legfontosabb gerjesztje a vevkkel való kommunikáció fejlesztése, míg Japánban a munkavállalókkal és a fogyasztókkal is szeretnének hatékonyabb párbeszédet folytatni a világhálón. 3. Hazai kutatások A KKV szektor informatikai fejlesztéseinek potenciális problémai A fentiekben említett nemzetközi összehasonlítás mellett szükségesnek éreztük a hazai vállalati információs fejelesztések világát részletesebben feltárni. Ezt korábbi a vállalatirányítási rendszerek hazai elterjedési lehetségeit vizsgáló kutatásunk utóelemzésével végeztük. A vállalatirányítási rendszerek hazai elterjedésének befolyásoló tényezit vizsgálva áttekintésre került a hazai kis és középvállalti szektor informatikai fejlesztéseinek háttere is. Az alábbiakban a KKV szektor internetes rendszereire is vonatkozó eredmények kerülnek ismertetésre. Új informatikai rendszerek, legyen az egy vállaltirányítási rendszer, internetes kommunikációra épül vállalaton belüli, vagy küls kommunikációs célú fejlesztés, bevezetésével a vállalkozás több problémával szembesülhet. E szervezeti, finanszírozási és menedzsment jelleg problémákat az alábbi táblázat foglalja össze. A problémák megfogalmazása mellett a lehetséges okok, valamint a megoldási lehetségek is ismertetésre kerülnek. 21

12 22 3. táblázat: Informatikai fejlesztések kapcsán felmerül vállalati problémák és annak lehetséges megoldásai FELMERÜL PROBLÉMA PROBLÉMA OKAI LEHETSÉGES MEGOLDÁSOK A vezetés hátráltatja a beruházás megvalósítását Nincs elég forrás a beruházáshoz A vezetés nem vállalja az informatikai beruházás kockázatát Nem rendelkeznek elegend információval, így kockázatosnak tartják a projekt megvlósítását Félelem a nagyobb terheléstl Félelem a vállalaton blüli hierarchia megváltozásától A vállalat pénzügyi helyzetét meg kell vizsgálni, fel kell tárni a költség csökkent lehetségeket Komplex elemzések készítésével kell rávilágítani a rendszer elnyeire A rendszer ersségeit és gyengségeit fel kell tárni A felhasználók túlságosan gyors fejldést várnak a rendszertl Elavult, nem megfelel eszközök használata A helyzetfelmérés nem a valóságot tükrözi A felmérés elkészítése elhúzódik Nem alakul ki megfelel prototípus A felhasználók ellenzik a rendszer használatát A kulcsfelhasználók nem képesek kijavítani az idközben felmerül hibákat A felhasználók nem képesek megfelelen használni a rendszert Nem áll rendelkezésre megfelel információ a technikai lehetségekrl, illetve az átállás idtartamára vonatkozóan Az informatika fejldését nem követi az eszközpark korszersítése Nincs elég forrás a megfelel szint helyzetfelmérés elvégzéséhez A vállalat bizalmatlan a tanácsadókkal szemben, így eltitkolnak információkat Félelem, hogy a rendszer révén nem lesz szükség a munkájukra A vállalat nem érzékeli az elkészít munka jelentségét Nem akarnak változtatást, mivel a jelenlegi rendszerekbl kapott információkat elegendnek tartják A tanácsadó cég nem jól értelmezi a vállalat által közölt információkat, nincs rálátása az adott iparági, vállalati sajátosságokra A vállalat alkalmazottai késve reagálnak a kérdésekre A vállalat bizalmatlan a prototípussal szemben Túlzott elvárásokat támasztanak a prototípussal szemben Nem rendelkeznek elegend információval, így kockázatosnak tartják a project megvlósítását Félelem a nagyobb terheléstl Nem akarják vállalni a felelsséget Nem ismerik jól a rendszert Nem tanulták meg megfelelen a rendszer használatát Közvetlenül vagy közvetett módon biztosítani kell a tájékoztatást Elavult eszközök lecserélése, egyéb hasznosíthatóságának lehetségeit fel kell mérni Megfelel mennyiség forrást kell biztosítani Ersíteni kell a bizalmat (titoktartási kötelezettség) Részletesen kell ismertetni a várható következményeket Növelni kell a motivációt A vállalat megismerésére több idt kell fordítani A munkaszakaszokhoz határidket kell kijelölni, továbbá több, de kisebb intervallumot kell megadni a válaszadáshoz. A vállalat pénzügyi helyzetét meg kell vizsgálni, fel kell tárni a költség csökkent lehetségeket Komplex elemzések készítésével kell rávilágítani a rendszer elnyeire A rendszer ersségeit és gyengeségeit fel kell tárni A vezetésnek kell tisztázni a problémák okait és megoldást találni a problémára A bevezet céget kell segítségül hívni További oktatásra van szükség Forrás: Böcskei Elvira, Vig Zoltán: ERP systems gather ground int he SME sector (2005) BME Mszaki Menedzsment Gazdálkodás- A KKV szektor informatikai attitdje A KKV-k nyitottak a modern információs rendszerek bevezetésére, hiszen az alacsony költségigény alkalmazásokat - könyvel és számlázó programokat, irodai szoftvereket - már használják. Korlátozott tkeerejük, alacsonyabb informatikai felkészültségük miatt azonban jelentsebb beruházásokat nem vállalnak. Mindezen tényezk együttes hatásának eredményeként a KKV- körében az z internetes megjelenést megvalósító rendszerek szigetszerek, kevéssé integráltak a vállalkozás egyéb informatikai rendszerébe. A vállalatok közötti integrált elektronikus üzleti rendszerek elssorban a Magyarországra települt multinacionális cégek között található meg. Az üzleti kapcsolatok, folyamatok, elektronikus úton történ lebonyolítása, információk automatikus internetes közzététele itt már nem mint lehetség, hanem minimális elvárásként jelenhet meg. 4. A munkavállalók társadalmi, kulturális alapjai, informatikai attitdje Munkánk során megállapítottuk, hogy a vállalkozások informatikai fejldésének gátjai csak részben magyarázhatók a fent említett problémákkal, illetve egyes problémák gyökere visszavezethet a vállalkozás munkavállalóinak informatikai képzettségére és az informatikával kapcsolatos esetlegesen negatív attitdjére. Ezt a feltételezésünket megersítette a 2005 elején a TNS által publikált megdöbbent megállapítás, miszerint a magyar (nem internetez) lakosság körében megjelent az internetet és az informatikai fejlesztéseket negatívan, kívülállóként értékelk növekv csoportja. Így a pontosabb állapot és paraméterek feltárása érdekében szükséges volt a kutatás multidiszciplináris bvítése. A hazai és nemzetközi elemzések tükrében a negatív attitd kialakulása a digitális írástudás (computer literacy) hiányara és az így létrejött a digitális szakadék (digital divide) megjelenésével magyarázható. A digitális szakadék körüli vita megjelenése egyids az információs társadalom kialakulásával. Bár magát az eredeti digital divide fogalmat elször a kilencvenes évek közepén használták az Egyesült Államokban, gyakorlatilag már a nyolcvanas évektl folyt az info-rich - info-poor (információ gazdagok - információ szegények) párbeszéd ugyanerrl a kettsségrl, amely az új technológiák jelentette egyenltlenségeket állította a középpontba. A fogalom fokozatosan terjedt el az újságírói és politikai közbeszédbl a tudományos orgánumok felé, hogy késbb a diskurzusok kölcsönösen áthassák egymást. Napjainkban - miközben a tudósok, kutatók próbálnak hatni a politikai és az újságírói megszólalások tartalmára -, a politikusok is újfajta érvkészlettel jelennek meg. A digitális szakadékot illeten a legalapvetbb kérdés az, hogy a már meglév egyenltlenségek mellett egyszeren csupán egy újfajta társadalmi egyenltlenségrl (mennyiségi változás) - vagy inkább az egyenltlenségek teljes átrétegzdésével egy egészében újfajta társadalmi egyenltlenségi rendszerrl van-e szó, amely az információs társadalom sajátossága (minségi változás). A kutatások kalapján megállapítható, hogy a digitális szakadék kialakulása és természete sajátos képet mutat. Az információs írástudás megszerzésében elmaradó csoportok vizsgálta több okra vezethet vissza. Természetesen ezen okok egyike az anyagi források hiánya. Nem képzelhet el jelents fejldés azon csoportokban, ahol a létfenntartás alapvet infrastruktúrája is hiányos, azaz a napi létfenntartás igényinek kielégítése megelzi az informatikai tudás megszerzéséhez szükséges infrastruktúra kialakítását- fenntartását. A másik f az elmaradást konzerváló tényez- abból adódik, hogy a csoport attitdje elutasító, illetve saját helyzetének megítélése nem reális. Ebben az esetben az anyagi források rendelkezésre állnak az adott infrastruktúra kialakításához, fenntartásához, de az így vélekedk ezt nem tartják szükségesnek. Ez más problémákkal is kapcsolatban áll. Ezen csoportok tagjainak véleménye szerint számukra nincs szükség IKT eszközökre ill. ezek használatára. Az eszközhasználat és az ebbl származó ismeretek hiányából adódó információs világ különbségét a csoport tagjai érzékelik és különállásuk attitdjükben is rögzül általában még inkább elutasítást szülve a terület iránt.. Ezt a feltételezést ersíti meg a fejezet elején említett hazai kutatási eredmény a negatív információs attitdrl. 23

13 24 Amennyiben egyenletes fejldésrl lenne szó, az így elmaradó csoportok könnyedén behozhatnák az információs korszakban felhalmozott lemaradásukat. A fejldés üteme, így az ismeretek elsajátításának sebességigénye viszont folyamatosan n. Azok számára akik már rendelkeznek alapvet informatikai írástudással, használják az így elérhet forrásokat ez az ütem érzékelhet és követhet. A tanulás, ismeretszerzés számukra nem az életút egy szakaszát hanem folyamatos (napi) rutint jelent még ha ez nem is formalizáltan (pl egy tanfolyamon, vállalati továbbképzésen) megy végbe. A tanulásról korábban kialakult attitd lassan átalakul biztosítva az ismeretek folyamatos frissen tartásának igényét. Az elmaradó csoportok esetében így két, egyenként is nehezen teljesíthet feladat áll: az ismeretek megszerzése és a folyamatos aktualizálási igény kialakítása. A fentiekben csoportokról beszéltünk általában és nem régiókról, szakmákról, iskolai végzettségekrl. A digitális szakadék ugyanis több szinten jelenik meg. Az egyik megjelenési forma az adott ország, régió általános IKT ellátottságának függvényében értelmezhet. Azokon a területeken ahol viszont az IKT ellátottság fejlettebb a digitális szakadék társadalmat megosztó szerepérl beszélhetünk. Ennek indikátorai az egyes területeken eltérek lehetnek. Sok esetben az elmaradás mértéke összefügghet az iskolai végzettséggel, a település méretével, az életkorral, vagy akár a munkavégzés jellegével. A digitális szakadék hazánkban három, más kutatások szerint négy indikátor alapján érzékelhet. Lakóhely A kisebb településeken lakók, így az itt mköd vállalkozások munkavállalói IKT használata elmarad a nagyvárosokban élktl. Ennek oka részben az infrastruktúra (technikai megvalósítás) hiányosságai, a vállalkozások, munkavállalók szerényebb anyagi lehetségei, valamint a pozitív környezeti minták hiánya lehetnek. Életkor Magyarországon a éves korosztályból interneteznek a legtöbben, ebben a korosztályban az internethasználók aránya 48 százalék. Míg a 60 év feletti internethasználók száma néhány százalék. Az arány érvényes általában az IKT használati indexre is. Az okokat kutatva a felntt lakosság tanulási aktivitásának hiányosságai fedezhet fel. Az életkor növekedésével a tanulási aktivitás és az új ismeretek elsajátításának hatásfoka csökken. Ez a paraméter szoros kapcsolatban áll az alábbiakban ismertetett munkavégzés jellegével. Iskolai végzettség A felsoktatásban végzettek IKT használati indexe messze meghaladja a legmagasabb végzettségként általános iskolai bizonyítványt birtokló csoportot. Ez a kulturális közeg, a munkavégzés jellege és az anyagi források eltérésébl adódik. Munkavégzés jellege Egyes kutatások külön paraméterként értékelik hogy a munkavállaló feladati teljesítése során milyen IKT eszközök használatára kényszerül, illetve van lehetsége. Amennyiben a munkavállaló elér IKT eszközöket vagy kényszerül azok használatára, informatikai kompetenciája javul. Ennek hatása leginkább az életkor szerinti határvonal eltolódásában érzékelhet. 5. További kutatási célok A kutatás következ feladata azoknak a kvantitatív paramétereknek az összeállítása, amelyekkel a KKV-k körében mérhet az IKT ellátottság szintje, és az IKT használat volumene, paraméterei. Ezek feltárása felteheten önálló adatfelvételt nem igényel, korábbi statisztikák adataiból deriválható. Saját adatfelvételt igényel viszont a munkavállalók informatikai képzettsége, attitdje és a vállalkozás információs fejldése közötti kapcsolat kvantitatív adatokon alapuló bizonyítása. A vállalkozások informatikai fejldését csak az internetes reprezentáció alapján kívánjuk megvizsgálni, amelynek kvantitatív módszereit már korábbi felméréseinkben sikerrel alkalmaztunk. BME Mszaki Menedzsment Gazdálkodás- 6. Irodalomjegyzék 1. ERP systems gather ground int he SME sector / Böcskei Elvira, Vig Zoltán = 5th International Conference of PhD Students University of Miskolc, innovation and Technology Transfer C Hungary August Kiad. a Miskolci Egyetem Innovációs és Technológia Transzfer Centruma, Miskolc: p Inotai András [2004] Magyarország EU csatlakozásának néhány kulcskérdése Fejlesztés és finanszírozás 2004/1MFB RT. Stratégiai Tanácsadó Testületz/Ecoforum Kft. 3. Kállay László-Imreh Szabolcs [2004] A kis- és középvállalkozás-fejlesztés gazdaságtana. Budapest, Aula. 4. Kállay László [2002] Paradigmaváltás a kisvállalkozás-fejlesztésben. Gazdaság tavasz-sz 5. Mészáros Tamás-Pitti Zoltán [2003] A vállalkozási szerkezet módosulása, különös tekintettel a középvállalkozásokra és az EU sajátosságaira. Európai Tükör 1. szám 6. Pitti Zoltán [2002] A versenyképesség, mint napjaink legújabb kihívásai. Vezetéstudomány, XXXIII. Évfolyam Különszám. 7. A kis-és középvállalkozás-fejlesztés hosszú távú stratégiája. Elterjesztés a Miniszteri Kollégium részére szeptember 8. Madari Ákos [2004] Európa 2010 Gyakorlati kézikönyv az Európai Unió jelenérl és jövjérl II. Euro Info Service Budapest, 9. A Tanács június 21-i 1260/1999/EK rendelete a Strukturális Alapokra vonatkozó általános rendelkezések megállapításáról. Az Európai Közösségek Hivatalos Lapja L161. szám, június Beszámoló a évi Széchenyi Vállalkozásfejlesztési Program keretében a kis- és középvállalkozói célelirányzatból finanszírozott pályázatokról, valamint a vállalkozók pénzügyi forrásokhoz való hozzájutását segít konstrukciókról. Gazdasági és Közlekedési Minisztérium, Budapest, május 11. Nemzeti Fejlesztési Terv Kiadja a Nemzeti Fejlesztési Hivatal, elérhet a 12. Gazdasági Versenyképesség Operatív Program GVOP Monitoring Bizottság július Bodnár Katalin [2005] Felmérés a hitelezési vezetk körében, a bankok hitelezési gyakorlatának vizsgálatára, elérhet a /lanchid.html

14 26 PÉTER Erzsébet 1 SOK KICSI SOKRA MEGY? A KISKERESKEDELEMBEN TEVÉKENYKED KIS- ÉS KÖZEPES VÁLLALKOZÁSOK HELYZETÉNEK ALAKULÁSA A BALATON KIEMELT ÜDÜLKÖRZETEIBEN A 90-es évek elején lendületet kapott a szerkezeti átalakulás a modern bolttípusok terjedésével, amelyek megváltozott vásárlási szokásokhoz idomulva, nagy eladótéren kínálnak széles áruválasztékot. Az ezredfordulóig Közép-Európa egyik leglátogatottabb üdülhelye volt a Balaton. A megváltozott üdülési szokások következtében, kevesebb turista látogatja a térséget, ami a vállalkozó kedvre is kihat. A vállalkozások többsége a kereskedelem és a vendéglátás terén mutatja a legmagasabb értékeket. Az elemzés megvilágítja, hogy a mköd tke beáramlás milyen hatással volt a kiskereskedelemben tevékenyked többnyire mikro- és kis vállalkozások jövedelmezségére és jövképének alakulására. Emellett a rendszerváltást követ privatizációval járó folyamatokra, amelyek a kisvállalkozások elterjedéséhez és a kereskedelem koncentrációjához vezettek. Tárgyszavak: külföldi mköd tke, kereskedelmi koncentráció, kiskereskedelmi láncok 1. A vizsgálat célja és módszere A globalizációs folyamatok eredményeként egyre inkább teret hódított a mköd tke beáramlás, amelyek hazánk kereskedelmét sem hagyta érintetlenül. Vizsgáltuk a rendszerváltást követ privatizációval járó folyamatokat, amelyek a kis- és közepes vállalkozások elterjedésével a kereskedelem koncentrációjához vezettek. A kutatás célja, hogy a térségben tevékenyked vállalkozások számát, és összetételét befolyásoló tényezket (pl.: élelmiszer-láncok megjelenése) feltérképezzük, hogy vajon meg tudják-e rizni a mikro és kisvállalkozások önálló piaci pozíciójukat vagy lehetségük nyílik-e a továbblépésre. A kutatás helyszínéül a Balaton Régió szolgált, amely három megyébl ölel fel településeket. Somogy, Zala és Veszprém megye társulásai adják ki a Balaton Kiemelt Üdülkörzet (BKÜ) területét. A 164 településbl álló üdülkörzet, mintegy vállalkozás számára ad otthont. A térség speciális turisztikai adottságai hatással vannak a helyi vállalati szertor szerkezetére. Leginkább az alacsony tkeigény idegenforgalomhoz köthet vállalkozások dominálnak. Reprezentatív felmérés készül 2004 óta, mélyinterjúk és mintegy 300 kérdív lekérdezésével. A kutatás most is folyik, így a jelenlegi dolgozat néhány részeredmény bemutatását célozza meg. A valószínségi mintavétel, amelyet vizsgálat során használtam, alapvet törvényének tekinthet, hogy a populáció minden tagjának egyenl esélye van arra, hogy a mintába bekerüljön. EPSEM minta létrehozását választottam, azaz az Egyenl Kiválasztási Valószínségi Módszert. A minta kiválasztás során figyelembe lett véve a vállalkozások száma, módszertani kistérségek szerinti megoszlása. Továbbá arányos mintavételezés történt a part közeli és a további településeket illeten, elkülönítve a városban illetve községekben mköd vállalkozásokat. Babbie [2001] Az eredmények feldolgozása és elemzése Excel programcsomag felhasználásával történt. 1PÉTER Erzsébet Veszprémi Egyetem Gazdálkodás - és szervezés tudományok Doktori Iskola 8630 Keszthely, Deák Ferenc u. 16. Telefon: (0683) BME Mszaki Menedzsment Gazdálkodás- 2. A kereskedelmi szektor átalakulása Magyarországon Új vállalkozások megjelenése többnyire a tulajdonosváltások és vásárlói szokások átrendezdésének tudható be. Az idegen mköd tke jelents multiplikátor hatásainak köszönheten új vállalatirányítási rendszereket, új munkaszemléletet, szolgáltatói és pénzügyi hátteret jelent a gazdaság szerepli számára. A kiskereskedelem a hazai gazdaság azon területéhez tartozik, amelyben legersebben érzékelhet a fejldés. A nagy alapterületen mköd kereskedelmi-láncok és bevásárlóközpontok a küls tkebefektetések révén korszer felszereltséggel, és megfelel termékválasztékkal rendelkeznek. Fejlesztésekkel új hálózatokat és megfelel disztribúciós rendszereket tudnak kiépíteni. Ezzel egy idben beszkült a hazai kiskereskedelem, és teret vesztenek a néhány ft foglalkoztató mikrovállalkozások. A kereskedelem globalizációjának következményei Hazánk 1989-ben elsk között nyitotta meg gazdaságát a külföldi közvetlen befektetések eltt. A tulajdoni szerkezet radikális átalakulása az úgynevezett spontán privatizációval vette kezdetét. Az els befektetési hullámban, a 90-es évek els felében a f vonzert az olcsó, a magas munkanélküliség következtében nagy számban rendelkezésre álló munkaer jelentette. A magyarországi mködtke befektetéseket hatalmas kockázata, (politikai, makro- és mikrogazdasági) gazdaságunk tkehiánya, eladósodottsága, súlyos szerkezeti problémái miatt mködtke-bevonási kényszer jellemezte. Antalóczy-Sass [2003] A magyar kormány a tkebevonás érdekében vámszabad területeket hozott létre és adókedvezményeket, esetenként teljes adómentességet adott a befektetknek, ily módon fiskális ösztönzk játszottak szerepet a multinacionális vállalatok letelepedésében. A külföldi tke ekkor még nem tudott kell mértékben beágyazódni a gazdaságunkba, a növekedést a szigetszeren mköd multinacionális vállalatok generálták. A magyar kis- és közepes vállalatok beszállítóként még nem játszottak jelents szerepet. Fként Budapesten és környékén valamint az üdülkörzetekben fektetnek be, ami az állomány 60%-át jelenti. Vannak olyan megyék, ahová kevesebb, mint 1% jut. A regionális egyenltlenség kialakulásának okai közé tartozik, hogy az ország központi és nyugati régiójában a viszonylag fejlett hálózati infrastruktúra nagyban elsegítette a befektetések felfutását. Hiszen az áruszállításnál az utak minsége meghatározó, a termékek épségének megrzése érdekében, továbbá a multiknak az infrastrukturális fejlesztésekhez nem fzdik érdekük, oda viszik székhelyüket, ahol a körülmények kedvezek. A gazdaságilag elmaradottabb körzetek olcsóbb munkaer kapacitása által lehetvé vált a munkaintenzívebb technológiák és termelési fázisok alkalmazása. Peredi [2000] A befektetk jelents tkét invesztáltak az iparba illetve a kereskedelembe. Ez utóbbi szektort vonzották az üdülkörzetek, amely közt szerepel a balatoni térség is. A multinacionális vállalatok versenyképessége jórészt technikai fölényükben rejlik, továbbra is alapvet érdekük fzdik az ezzel kapcsolatos monopol helyzetük fenntartásához. Farkas [1996] Külföldi tke befektetések a Balatonnál A külföldrl hazánkba beáramló mköd tke egy évtized alatt jelents változást hozott gazdaságunkban. A külföldi befektetésekre vonatkozó liberalizáló törvények megjelenését követen a Balaton térsége iránt is megntt az idegen tke érdekldése. A térség 8 városára és 2 községére koncentrálódik a külföldi érdekeltség vállalkozások közel hattizede, míg a tkebefektetések ugyancsak 80%-án, mintegy 10 (fele város fele község) település osztozik. Mind a szervezet számát, mint a jegyzet tke nagyságát tekintve Keszthely város volt a listavezet az 1996-os adatok alapján. KSH [1998] A külföldi tke aránya az összes jegyzett tkén belül az évi 30 %-ról 2001-re, 41 %-ra emelkedett. Egyidejleg a belföldi magántulajdon hányada is bvült. Eközben az állami tulajdonrész erteljesen csökkent. A hazánkban mköd külföldi érdekeltség nagy- és középvállalkozások kedvezményei 27

15 28 huzamosabb ideig nem tarthatók fenn, másfell számolnunk kell azzal, hogy a mikro-és kisvállalkozások csak a bels termelési és értékesítési kooperáció ersítésével, közvetítkön keresztül juthatnak ki az európai piacokra. Fontos a középvállalatok ersítése, mert ezek alkalmasak a termelési és értékesítési integrációra. Nyers-Szabó [2003] Az egyes gazdasági ágakat tekintve az országoshoz hasonlóan a Balaton körzetében is az iparba fektetnek be a legtöbbet. A külföldi érdekeltség vállalkozások közel egyharmada a kereskedelemben tevékenykedik, alacsony tkeigényüknél fogva körülbelül 18 %-ot képviselnek a térségbe érkezett mköd tkébl. A szálláshely szolgáltatás, vendéglátás ágazatban tevékenykedk aránya a BKÜ-ben lényegesen magasabb volt az els privatizációs hullám csúcsán 1995-ben, mint az országos átlag, amelyben dönt szerepet játszott a vásárlási kedv fokozódása a külföldi állampolgárok ingatlanszerzési engedélyezését követen. 3. A kereskedelem koncentrációja A kereskedelmi koncentráció magas szintjének okai közé sorolható többek között a fogyasztói szokások változása, kényelmi üzletek felé történ elmozdulás. A méretgazdaságossági tényezk mellett a nagy láncok kapacitásának növekedése, és a saját márkák megjelenése is jobban dominál. Egyre kevesebb számú vállalkozás tartja kezében a kiskereskedelmi forgalom jelents hányadát. Észak-Európában a bolthálózat koncentráltabb, fként nagyobb alapterület üzletekben zajlik a kereskedelem. A nagy alapterületen mköd kiskereskedelmi üzletek száma növekszik, de még mindig jelents forgalmi részesedést tudhatnak magukénak magyar hálózatban a kis alapterületen tevékenyked vállalkozások. Az üzletek 99,9%-a ugyanis, kis- és közepes vállalkozásnak minsül, amelynek a nagy hányada mikrovállalkozásként mködik. Problémát jelent hazánkban, hogy vállalkozóink többsége tkehiány miatt nem tud megfelelni a multinacionális cégek követelményeinek. Ezt kissé árnyalja, hogy néhány hazai nagyvállalat sikeresen integrálódott a nemzetközi hálózat rendszerében. Forgalmuk nagy részét a nemzetközi cégek beszállítóiként végzik, ami kiváló referencia új kereskedelmi kapcsolatok létesítésekor. A Balaton Kiemelt üdülkörzet területén az idelátogató turistákat és az egész évben itt tartózkodó lakosságot a kereskedelmi és vendéglátó vállalkozások látják el árukkal és szolgáltatásokkal, ezek legtöbbje mikro-vállalkozásként tevékenykedik. 4. Vizsgálati eredmények A Balaton Kiemelt Üdülkörzet 7037 kiskereskedelmi üzletnek ad otthont, ezen belül 1348 élelmiszer jelleg üzlet és áruház áll a vásárlók rendelkezésére a térségben. A hipermarketek és a diszkontok terjedése több boltkategória pozícióját is rontotta. Ennek ellenére megmarad azon kis boltok létjogosultsága, melyek a lakóhelyek közelében könnyen elérhetek, választékukat pedig rugalmasan tudják alakítani a vevkörük igényeihez. A kényelem és a színvonalas kiszolgálás olyan hozzáadott értéket képvisel, amit a magyar vevk növekv része hajlandó és képes megfizetni. A felmérések adatai alapján 1996-ban a vállalkozássrség a tó környékén jelentsen meghaladta az országos átlagot. A térségen belül a part menti települések vonzották elssorban a kis- és középvállalkozásokat. Az els ábrán jól látható a vállalkozások számának alakulása is a Balaton Kiemelt Üdülkörzetnek otthont adó három megyében. Megfigyelhet, hogy a privatizációs idszakban - amely nálunk, 1995-ben érte el csúcsát - megugrott a vállalkozó kedv és emelkedést figyelhetünk meg a vállalkozások számát illeten. A rendszerváltást követen ugyanis sorra nyíltak a kis családi vállalkozások, hiszen az átalakult mezgazdaság miatt sokan elvesztették állásukat a kisebb településeken. A falvakban több un. garázsbolt született, amely 50 m 2 nél kisebb üzlet fként élelmiszer és vegyes kereskedelemmel foglalkozott, ebben látva a család megélhetésének kulcsát. Kovács [2001] 2000-ben egy újabb magánosítási hullám söpört végig a vizsgált szektorban, ami ismét fellendítette a kereskedelmet. A kiskereskedelmi vállalkozások több mint fele egyéni vállalkozásként mködött. Késbb a falvak lakossága inkább a nagyobb áruválasztékot kínáló külvárosi szupermarketeket kereste BME Mszaki Menedzsment Gazdálkodás- fel a heti bevásárláskor. Ez fként a vásárlói szokások megváltozásának tudható be. A nagyméret kereskedelmi láncok olcsón kínálják termékeiket, árleszorító magatartásukkal ellehetetlenítik a termelket, akik zöldség és gyümölcs kereskedelemmel foglalkoznak. Olyan vállalkozói politikát diktálnak a piacon, amivel szövetkezetekbe (pl.: ÁFÉSZ) tömörül mikro- és kisvállalkozások még felveszik a harcot, de a kizárólag szezonálisan mköd, turizmusra épít vállalkozások egyre nehezebben. Ez a változás az egész üdülkörzet területén megfigyelhet Somogy Veszprém Zala 1. ábra: Kiskereskedelmi üzletek számának alakulása Forrás: saját összeállítás 2003-as és 2005-ös KSH adatok alapján Magyarországon éles verseny bontakozott kis az élelmiszer-kereskedelemmel foglalkozó vállalkozók között. A jórészt külföldi tulajdonban lév üzletláncok megjelenésével (Spar, Plus stb.), a korszer nagyáruházak, beszerzési társulásokban érdekelt kereskedk, speciális szakboltokban és bevásárlóközpontokban tevékenyked kereskedk meg tudták rizni vagy növelték forgalmukat. A felmérések szerint a nagy alapterület boltokat felvonultató láncokkal szemben a legnehezebb helyzetben a kisméret üzletek vannak, amelyek semmilyen kereskedelmi láncnak nem tagjai. A helyi kiszolgálásra szakosodott boltoknak nagyobb esélye az életben maradásra az apró falvakban, vagy eldugott településeken, mert a napi fogyasztási cikkek beszerzésében komoly szerephez jutnak, hiszen a nagy élelmiszerláncok sem jutnak el mindenhová. Ez a jelenség fokozottan megfigyelhet a BKÜ háttértelepülésein is. A 2. ábra a kiskereskedelmi vállalkozások számát szemlélteti, ami a Somogyi alrégióban 52%-ot; a Zalai alrégióban 18%-ot, a Veszprémi alrégióban 30%-ot jelent part közeli háttértelepülés Marc-L.tóti- NK kistérség part közeli 56 háttértelepülés Fonyódi kistérség 1673 part közeli 270 háttértelepülés 1199 part közeli háttértelepülés Siófok-T ab Keszthely - kistérség Zalaszentgrót Kistérség part közeli háttértelepülés part közeli háttértelepülés T apolcai Balatonalmádi kistérség kistérség 774 part közeli 115 háttértelepülés B. füred- Veszprém- Ajka 2. ábra : Kiskereskedelmi üzletek megoszlása a balatoni Kistérségekben 2003-as adatok alapján Forrás: saját összeállítás 2003-as KSH adatok alapján 29

16 30 Az ábrán is jól látható, hogy kiemelked értéket mutat a Siófok-Tab módszertani kistérség, mivel 3 városnak ad otthont, köztük Siófoknak és Balatonföldvárnak is, amely települések sok turistát vonzanak programjaikkal, akik igényeit a vendéglátóegységekkel és kiskereskedelmi üzletek arzenáljával igyekeznek mind színvonalasabban kielégíteni. A két part közeli városban 183 élelmiszer jelleg üzlet és áruház, valamint 373 ruházati szaküzlet várja az idelátogatókat. A Keszthely-Zalaszentgrót Kistérségben közvetlen a part mellett is jelents számban található fként mikrovállalkozásként (0-9 f közötti foglalkoztatott) mköd üzlet. A kis - és középvállalkozásokon belüli arányuk a BKÜ-ben meghaladja a 90%-ot ben lekérdezésre került kiskereskedelemben tevékenyked vállalkozások adatai a Magyar Tengernél Az 1990-es éveket megelz idszakban a kereskedelmi szektor nagy része állami tulajdonban volt. A privatizáció és a szerkezeti átalakulások következtében sokan elvesztették munkájukat és a térségben nagy jelentség turizmusra építkezve, indították be fként mikro-vállalkozásaikat a 90-es évektl. A megkérdezett 100 vállalkozóból 77% között hozta létre vállalkozását, ahogy a következ ábra is mutatja után jelentsen megcsappant a vállalkozási kedv a térségben, ami több okra vezethet vissza: - Elsk közt szerepel a turista forgalom csökkenése és az idelátogatók összetételének változása. - A multinacionális vállalatok, és a külföldi érdekeltség vállalkozások megjelenése a térségben rányomta bélyegét a mikro-és kisvállalkozások üzleti forgalmára, és a beruházási kedvre. A soron következ ábrák 100 kiskereskedelemben tevékenyked vállalkozó válaszait szemléltetik. % ben vagy eltte után 3. ábra: A vállalkozási kedv megoszlása az élelmiszer-kereskedelem területén a BKÜ-ben 2005-ös lekérdezés eredményei alapján BME Mszaki Menedzsment Gazdálkodás- élelmiszer jelleg üzlet könyv-újság-papír áru vasáru-festék szaküzlet bútor-háztartási cikk vegyi áru szaküzlet gépjárm szaküzlet 1% 8% 9% 6% 7% 3% 4% 6% 3% 18% 36% 0% 5% 10% 15% 20% 25% 30% 35% 40% 4. ábra: A kiskereskedelemben tevékenyked vállalkozások tevékenységi kör szerinti megoszlása 2005-ben a BKÜ-ben Fként az élelmiszer jelleg üzletek száma mutat kimagasló értékeket a kiskereskedelmen belül vállalkozók körében, mintegy 36%-kal. Ezt 18%-os aránnyal követi a térségben szintén jelents számban elforduló ruházati szaküzlet. Közel azonos arányban vannak jelen a könyv-újság-papíráru, vegyi áru- és háztartási cikk szaküzletek, valamint a gépjárm alkatrész szaküzletek is. A legkisebb arányban a gépjárm szaküzletek képviseltetik magukat, de ezek általában egy márkanév alatt országosan vannak jelen a piacon, illetve a bráru és cip üzletek, amik 1%-os arányt képviselnek csupán, és fként mikrovállalkozásként tevékenykednek a Balatonnál. A válaszadók több mint 2/3-da egyéni vállalkozóként tevékenykedik. 17%-ban vannak jelen a jogi formaként Kft-t választó cégek és közel azonos arányban oszlanak meg a Bt-k és Rt-k, és az egyéb kategórián belüli értékesítési szövetkezetek, amelyek fként kis- és közepes méret vállalkozásokat takarnak az üzleti forgalom és létszám-kategória alapján. A felmérés során felszínre került, hogy mik okozzák a legnagyobb nehézséget a térségben tevékenyked kiskereskedknek, mi vet gátat leginkább cégük dinamikus fejldésének. egyéb létszámleépítés adósságok törlesztése adósságok behajtása új termék bevezetése piacbvítés reklám értékesítés fejlesztési döntések 1% 2% 2% 8% 6% 11% 21% 22% 27% 0% 5% 10% 15% 20% 25% 30% 5. ábra: A vállalkozással kapcsolatos döntések során felmerül problémák megoszlása 31

17 32 Az eddigi lekérdezések során kiderült, hogy a fejlesztési döntések okozzák a legnagyobb problémát a cégvezetknek. Nagy hányadot képviselnek az értékesítéssel (22%) és a piacbvítéssel (21%) kapcsolatos dilemmák is, amit ersen befolyásolnak a Balaton körül gombamód szaporodó szupermarketek és multinacionális cégek is. Az új termék bevezetése mindig nagy várakozásokat eredményez, hiszen a vállalkozó még nem tudja szükség van-e termékére a piacon. Elfordul a megkérdezettek 8%-nál, hogy a cégalapításhoz hitelre volt szüksége, és az állandó és változó költségek mellett még erre is meg kell teremteni a fedezetet. A fejlesztési döntések meghozatala kiugróan magas hányadot képvisel, mivel a jövre vonatkozó bizonytalanság miatt nehezen szánják rá magukat az újabb befektetésekre. A globalizációs folyamatokkal együtt járó szerkezeti átalakulás a kereskedelmet sem hagyta érintetlenül. A vizsgált térségben is megjelentek a multinacionális cégek, amelyek ersen befolyásolták a fként élelmiszer kereskedelemben tevékenykedk forgalmát. A külföldi érdekeltség kis- és közepes vállalkozások terén a ruházati kiskereskedelemben arattak nagy sikert a gombamód szaporodó kínai üzletek, és miattuk több vállalkozás volt kénytelen bezárni kapuit. egyáltalán nem 25% kis mértékben 25% igen nagy mértékben 29% ellehetetlenítik a vállalkozókat 21% 6. ábra: A térségben jelen lév multinacionális nagyvállalatok illetve külföldi érdekeltség KKV-k megjelenésének hatásai a vállalkozás sikerességére A válaszokból kiderült, hogy a mikro- és kisméret üzletek nem tudják felvenni a versenyt a nagy cégekkel szemben, hiszen k nem képesek finanszírozni a 24 órás nyitva tartást. Hátrányos helyzetben vannak, mivel nem tudnak nagy tételben vásárolni így kénytelenek drágábban adni termékeiket a konkurenciánál. A válaszadók 21%-a szerint ellehetetlenítik a kisvállalkozókat, bár termékeik többsége rosszabb minség, azonban a vásárlók nagy hányada csak az olcsó tömegárut tudja megfizetni. A Balaton háttértelepülésein lassabb ütem ez a változás, hiszen a multik sem jutnak el mindenhová, és a napi fogyasztási cikkekre mindenhol van igény. A vizsgálati alágazathoz tartozó vállalkozások forgalma nagyon megosztott. A fként mikro- és kisvállalkozásokból álló alapsokaság 20%-nak éves üzleti forgalma 26 és 50 millió Ft közé esik. A másik kimagasló érték a 150 millió Ft feletti kategória, ami a térségben jelen lév néhány közepes méret, fként élelmiszerkereskedelemmel foglalkozó vállalkozást fed le. Kiskereskedelmi láncok jelenléte a térségben A Balaton körül található kiskereskedelemben tevékenyked közepes méret vállalkozások száma elenyész, mégis jelents részt tudhatnak magukénak az üzleti forgalomból ös adatok alapján mindössze 14 ilyen vállalkozás volt a térségben, ezek teljes kör lekérdezése indokolt a vizsgálat során. Az eddigi lekérdezések alapján kiderült, hogy több közülük ÁFÉSZ és COOP üzlet. Az ÁFÉSZ (Általános Fogyasztói és Értékesíti Szövetkezetek) hozták létre késbb a COOP hálózatot. Több 10 ezer tulajdonosa van, külön beszerzési társulások révén egyre ersödik a piaci helyzete, így lehet, hogy második magyar tulajdonban lév láncok sikerességének ranglistáján. Ma országszerte ezernégyszáz településen csaknem 3000 Coop-üzlet van, amelyeket beszerzési központok és közös marketingakciók segítenek. A kilencvenes években saját nagykereskedelmi céget hoztak létre Coop-Hungary néven, BME Mszaki Menedzsment Gazdálkodás- amelynek az országban öt regionális központja van. Sajnos nem rendelkezünk pontos adatokkal arról, hogy a BKÜ-ben jelenleg mennyi található a folyamatban lév átalakulások miatt, de számuk jelents. Az els helyért a januárjában alakult, mintegy 2260 üzlettel büszkélked Reál Hungária Élelmiszer Rt., illetve 1992-ben alapított 3031 üzletet számláló CBA Kereskedelmi Kft folytat versenyt. A Balaton környékén az els hálózat 25 üzletet számlál, CBA üzletek közül pedig 61 vállalkozás áll a fogyasztók rendelkezésére. Növekszik a látogatottsága a kis üzleteknek a multikkal szemben, mert a vevk jobban megbíznak az árukínálat és a szolgáltatás színvonalában. A kiszolgálás nem olyan személytelen, mint az élelmiszerdiszkontoknál és nem kell kígyózó sorokkal számolniuk. Nem csak a vásárlók számára elnyös a hazai kiskereskedelmi láncok felfutása, hanem a gazdaság számára is, hiszen a megtermelt nyereség így nem vándorol külföldre, hanem visszaforgatják a hazai termelésbe. 6. Következtetések A legtöbb vállalkozás a térség két legjelentsebb gazdasági ágazatában, a kereskedelemben és a vendéglátás terén mutatja a legmagasabb értékeket. A balatoni turizmus erteljes szezonális jellege miatt a fent említett ágazatokban tevékenyked vállalkozások száma jelents eltérést mutat a fszezonban, és az azt követ idszakban. Hazánkban a kis- és közepes vállalkozások, csak úgy képesek felvenni a versenyt a globalizáció következtében piacot hódító multinacionális vállalatokkal, hogy üzlethálózatokba tömörülnek. A kis- és középvállalkozások számára kínálnak megoldást az ket összefogó szövetkezetek, amelyek üzletláncok kiépítésével az ország egészére kiterjed kiskereskedelmi hálózattal veszik fel a versenyt a konkurenciával. Összefogással talán a sok kicsi sokra megy, és mivel az azonos logo már önmagában is forgalomstabilizáló tényez, az egységes árpolitika, az országosan és regionálisan összehangolt árengedményes akciók hozzájárulnak a forgalom növekedéséhez. A tulajdonosi és szerkezeti viszonyait illeten sajátos kettség jellemzi a kereskedelmet a Balaton Régióban is. Az egyik oldalon a tkeers, kereskedelemben érdekelt multinacionális vállalatok, amelyek új módszereket és nehéz versenyhelyzetet hoznak, a másik oldalon nagyszámú kis-és közepes cég az utolérhetetlen szakmai leleményességgel, és alkalmazkodóképességgel. 7. Irodalomjegyzék 1. Antalóczy K.-Sass M. (2003): Befektetésösztönzés és Magyarország csatlakozása az Európai Unióhoz, Külgazdaság, XLVII. Évf., április, 11p. 2. Babbie E. (2001): A társadalomtudományi kutatás gyakorlata, Balassa Kiadó- Bp.212 p. 3. Farkas P. (1996): A magyar vállalatok beszállítói, bérmunkavállalói szerepe és a mszaki fejldés, Külgazdaság, Vol. 40, 10 pp. 4. Kovács E. (2001): Modernizációs folyamatok egyes dunántúli településeken, Doktori (PhD) értekezés, pp. 5. KSH (1998): A Balaton és Környéke pp. 6. Nyers J.-Szabó L. (2003): A kis- és középvállalkozások gazdasági jellemzi és kilátásai, Statisztikai Szemle, 81. évf. 9. szám, pp. 7. Peredi Ágnes (2000): Tkeimport és profitkivitel, Népszabadság, december Statisztikai Évkönyv Zala megye (2003): Településhálózati Adatok pp. 9. Statisztikai Évkönyv Veszprém megye (2003): Településhálózati Adatok pp. 10. Statisztikai Évkönyv Somogy megye (2003): Településhálózati Adatok pp. 33

18 34 GERGELY Róbert Dr. BENCSIK Andrea 1 A VERSENYKÉPES TUDÁS, ÉS AMI MÖGÖTTE VAN A környezet intenzív változásai, a kiélezd piaci verseny a vállalatok stratégiai szint problémájává emelte az információval és a tudással történ gazdálkodást. A megfelel információs és tudásmenedzsment rendszerek alkalmazása azonban önmagában még nem elegend a sikerhez. Arra is szükség van, hogy a szervezet pontosan tudja, mit tud és mit nem, valamint képes legyen és akarja folyamatosan megújítani, pótolni hiányos tudását, azaz képes legyen a tanulásra. Tanulmányunk bemutatja, hogy az információ, illetve tudás megszerzését, tárolását és felhasználását támogató információtechnológiai eszközök mellett a szervezeti tanulás, valamint az annak eredményeként létrejöv tudás és annak rögzítése, tárolása a memóriában hogyan játszik kulcsszerepet egy vállalat versenyképességében. Tárgyszavak: egyéni memória, csoport memóriája, szervezeti memória, szervezetek memóriája 1. Bevezetés Az egyének, csoportok és a szervezetek tanulás által tudásra tesznek szert. Ez a tudás rögzül az egyének, a csoportok és ami számunkra legfontosabb, a szervezet memóriájában. A szervezet tehát folyamatos, több szinten zajló tanulás által hozza létre a szervezeti tudást, mely ezt követen rögzül a szervezet memóriájában. Mivel a szervezeti memória fogalma még sokak számára újszernek hangzik szemben a szervezeti tanulás és tudás fogalmával, mindenképpen szükségesnek tartjuk részletesebb értelmezését, tárgyalását. Mieltt rátérünk a szervezeti memória tárgyalására, mindenképpen hasznosnak tartjuk elször a memóriát, mint az idegrendszer speciális sajátosságát bemutatni, majd csak ezt követen terjesztjük ki azt a csoport és a szervezet szintjére. 2. A memória értelmezése Memória alatt értjük egyrészt az emlékezetet, másrészt az emlékeztehetséget, -képességet. Ugyanakkor többféle értelmezése létezik a memóriának: Biológiai értelemben: emlékeztehetség, emlékezet. A tanulás eredményeként rögzített információk a központi idegrendszerben. Elektronikai rendszerek esetében: adatok, információk, programok és utasítások fogadására, valamint folyamatos vagy idszakos tárolására szolgáló eszköz, közeg vagy szerkezeti elem. Mindkét megközelítéssel találkozhatunk a hétköznapi életben is, gondoljunk csak a számítógépek, digitális fényképezgépek stb. memóriájára, vagy arra, hogy mindennapi cselekvésünk, tevékenységünk folyamán hányszor hívjuk el, próbáljuk felidézni a korábban rögzített, megtanult információt. A szervezet memóriájának tárgyalásakor elssorban a biológiai megközelítésre helyezzük a hangsúlyt, ezért most a memória informatikai szempontú vizsgálatától eltekintünk. 1 GERGELY Róbert, Dr. BENCSIK Andrea Ph.D. hallgató egyetemi docens, Szervezési és Vezetési Tanszék Veszprémi Egyetem 8200 Veszprém, Egyetem u. 10. BME Mszaki Menedzsment Gazdálkodás- A rövid távú memória Bizonyos dolgokat, például neveket vagy telefonszámokat csupán másodpercekig vagyunk képesek megjegyezni, míg más tényeket, adatokat hosszú évek elmúltával is viszonylag könnyen felidézünk. Az elbbiért a rövid távú, míg az utóbbiért a hosszú távú memória a felels. Egyes szerzk külön tárgyalják a szenzoros memória fogalmát, mely gyakorlatilag a rövid távú memória els lépcsjének tekinthet. A külvilág ingerei elször a szenzoros memóriába kerülnek, ahol az akusztikusan, a vizuálisan, vagy a szemantikusan kódolt ingert rövid ideig, néhány másodpercig megrzi a tudat. A rövid távú memóriába már csak az az információ kerül, amire figyelünk. Takács [2003] A rövid távú memóriában lev információ gyorsan elfelejtdik. Azok az adatok, amelyeket nem ismételgetünk aktívan, másodperc alatt elenyésznek. A rövid távú memória korlátozott kapacitással rendelkezik. George Miller szerint egy idpillanatban csak korlátozottan vagyunk képesek a környezet ingereire odafigyelni. Az ingerlést kiváltó ingerek száma nem lehet több, mint 7±2. Csepeli [1997] A hosszú távú memória A hosszú távú memória segíthet abban, hogy minél nagyobb egységeket formáljunk az adatokból, és így valamivel többet tudjunk megjegyezni. A hosszú távú, tartós emléknyomok tárolása éppen tartósságuk miatt nem alapulhat fizikai jelenségeken. Valószín, hogy bizonyos kémiai folyamatokkal, anyagcsere folyamatokkal és a fehérjeszintézisben bekövetkez változásokkal összefüggésben neuron-hálózatok alakulnak ki, módosulnak, új tulajdonságokra tesznek szert. Érdi és mtsai [1997] A hosszú távú memóriát általában két f csoportra osztják: a deklaratív és a procedurális memóriára. Moorman, Miner [1998] A deklaratív memóriához tartoznak egyfell az olyan tények, adatok, információk vagy események, amelyeket nem kell ismételni ahhoz, hogy ket késbb fel tudjuk idézni. Például egy baleset látványa hazafelé menet. A procedurális memória tartalmazza a rutinok, képességek, magatartások összességét, melyek elsajátítási körülményeirl nem igen tudunk beszámolni. Ilyenek a mozgási ügyességek, készségek pl. úszni, kerékpározni tudás. Rögzülésükhöz mindenekeltt gyakorlás, ismétlés szükséges, s nem kell ket tudatosan felidézni ahhoz, hogy késbb immár megtanulva használni tudjuk e képességünket. A mozgási ügyesség mellett procedurális memória része a klasszikus kondicionálás. Megszoktuk, hogy 12 órakor ebédelünk, ezért ha üt az óra, enni szándékozunk függetlenül attól, hogy éhesek vagyunk-e vagy sem. Ehhez kapcsolódóan elmondható például, ha egy egyetemen hosszú évek óta bevett szokás, hogy mindenfajta ünnepély szerdán van, akkor az emberek automatikusan szerdára szervezik az egyetemi programokat, holott lehetne máskor is. Egyes szerzk a szenzoros, rövid távú és hosszú távú memória mellett megemlítik még az állandó (permanens) memóriát, amelynek túltanulás révén jutunk a birtokába. Ez életünk végéig megrzdik, s gyakorlatilag kitörölhetetlen. Ide tartoznak egyebek között a viselkedés automatikus, legelemibb összetevi, a személyes adatok, a fbb mozgások (írás, járás) és az anyanyelv. Az emlékezés folyamatának szakaszai Mind a rövid távú, mind pedig a hosszú távú memória esetében három f szakaszra bontható az emlékezés folyamata (1. ábra). A látott vagy hallott információt elször kódoljuk, azaz elhelyezzük memóriánkban, ezt követen tároljuk, megrizzük, végül, ha szükség van rá, elhívjuk, visszanyerjük onnan. Ez persze nem minden esetben mködik hibátlanul, egy emlék elveszhet a három szakasz bármelyikén. Takács [2003] 35

19 Kódolás Tárolás Elhívás Kódolás és elhelyezés a memóriában Megtartás a memóriában Visszaszerzés a memóriából 1. ábra. Az emlékezés szakaszai Forrás: Takács [2003] Mindenki számára világos, és elfogadott, hogy minden egyénnek van memóriája. Az viszont már nagyobb képzelert igényel, hogy a csoportok szintjén is értelmezzük a memóriát. Ekkor azonban már figyelembe kell venni bizonyos csoporthatásokat, melyek befolyásolják mind a tanulási, mind az ismeret- és tudásátadási folyamatokat. 3. A csoport memóriája Ahogy létezik csoportos tanulás és kollektív tudás, úgy beszélhetünk a csoport memóriájáról is, hiszen a tudás, a tanulás és a memória egymástól való elválaszthatatlansága a csoportok szintjén is igaz. A hatékony munkavégzés érdekében az emberek csoportokba rendezdnek, és (a kivételektl eltekintve) kollektívan történik a munkavégzés, mely során az egyének kapcsolatba kerülnek egymással. Ekkor szükség van az egyének tudására, memóriájára, azonban nem feltétlenül egyforma arányban. Megfelel id elteltével a dolgozók megismerik a csoport többi tagjának tudását, mely elsegíti új ismeretek elsajátítását, valamint a csoport memóriájának kialakulását. Az egyének tudása rögzül a csoport memóriájában. Mind a csoportos tanulás, mind a közös munkavégzés szempontjából nagyon fontos a csoport összetétele. Lényeges, hogy érvényesüljön az egyének kreativitása, a csoporttagok ne irigykedjenek egymásra, hanem tanuljanak egymástól, ne szólják le a másikat, hanem segítsék, támogassák egymást. A csoportvezet személyisége is befolyásolja az alkotó-tanuló légkör kialakítását és fenntartását. Mindenképpen meg kell említeni, hogy bizonyos tényezk, melyek gátolják a csoportos tanulást, egyben a tudásnak a csoport memóriájában történ rögzülését is megnehezítik. Ezen tényezk a következk: Bencsik, Bognár [2003] a tagadás, mint védekez mechanizmus, csoportos racionalizálás, mely során a probléma okainak magyarázatai elfedik a valóságot, a projekció (bnbakképzés), amikor az egyén a bels feszültséget a külvilágra hárítja, idealizálás, mely esetén a pozitív érzelmek dominálnak és a negatívumok figyelmen kívül maradnak, fantáziálás, valótlan ábrándozás során a légvárak eltakarják a valóságot. Természetesen a csoportos tanulást elmozdító eszközök a tudás memóriában történ rögzítését is segítik. Ilyen eszközök a kommunikáció (ötletek cseréje); közös jövkép (célok, stratégia, filozófia, azonosulás); a pszichológiai biztonság; normák (hibák tolerálása); személyes irányítás (önmegvalósítás); tudatosság (önkontroll, nyitottság); vezeti szerep és stílus (példamutatás). Bencsik, Bognár [2003] A tudás szervezeti memóriában való rögzülését az említetteken túl az is elsegíti, ha a csoportok tanulása által elkötelezett, sikeres, a szervezeti célokat magáénak valló csoport hozható létre. Bencsik [2003] Azért fontos beszélni a csoportok szerepérl, mert a csoport integrálja a csoportot alkotó egyének memóriáját, tudását. A csoportlégkör, a csoportszerepek és a megfelel vezet lehetvé teszi, hogy az egyének ismert vagy rejtett tudása, képessége, készsége felszínre kerüljön, megfelel támogatásra leljen, így az egyén fejldjön. Ezáltal a csoport teljesítménye és hatékonysága is javul. Ez pedig BME Mszaki Menedzsment Gazdálkodás- meghatározza a vállalat teljesítményét, hiszen a csoportok, (mint egy-egy kis szervezet) összessége adja a vállalatot. A csoportok szintjén jelents hatékonyságot lehet elérni a tudásnak a memóriában történ elterjesztésében, hiszen számos tényez kedvezbb, mint vállalati szinten: a csoport kisebb létszámú, ezáltal az egyének kapcsolata szorosabb, kötetlenebb, nyíltabb lehet, könnyebb kialakítani egy ösztönz légteret, amely kedvezen hat az új ötletek megszületésére, illetve az ismeretek átadására. A vállalati méret már túlságosan nagy az ismeret-, tudásátadással stb. kapcsolatos folyamatok sikeres lebonyolításához, ezért véleményem szerint a csoport az a megfelel szervezeti egység (a megfelel méret), amely éppen ideális, tehát kulcsszerepe van a tudás szervezeti memóriában való rögzítésében, a tudásmenedzselés megvalósításában. Ezek szerint a szervezetek szintjén is beszélhetünk memóriáról. De mi is tulajdonképpen a szervezeti memória, és mi indokolja idszerségét, aktualitását? 4. A szervezeti memória Az egyének memóriája és tanulási folyamata hogyan hozza létre a csoport memóriáját és a szervezeti memóriát, az egyéni tanulás eredménye hogyan ágyazódik be a közös memóriába? Ezek és ezekhez hasonló kérdések fogalmazódhatnak meg bennünk, ha mélyebben megvizsgáljuk a szervezetekben zajló tanulási, valamint tudásátadási folyamatokat. A szervezeti memória meghatározása A szervezeti memória fogalmát a 19. században, a szociológiában fogalmazták meg elször. Emile Durkheim abból indult ki, hogy a közös emlékezés az egyes személyek emlékezésébl tevdik össze, és az információ a szimbólumok cseréje révén megoszlik. Traugott [1978] A szervezeti memória egyfajta gyjt memória, csoport memória, amely akkor jelenik meg, amikor különböz embercsoportok kapcsolatba kerülnek egymással. Már 1982-ben Nelson és Winter Nelson, Winter [1982] megvitatta a szervezeti memória természetét, bár csak az elmúlt években vált önálló kutatási területté. A szervezeti memória (Organizational Memory), illetve a szervezeti memória rendszerek (Organizational Memory Systems) fogalmával egyre gyakrabban találkozhatunk. Sajnos azonban sokan csupán az adattárolás funkcióját hangsúlyozzák a szervezeti memóriának. Fontos, hogy a szervezeti memória fogalmát megkülönböztessük a szervezet tudásának fogalmától, melybe beletartozik minden olyan egyéni, csoport vagy szervezeti szint képesség, ismeret, tudás vagy információ, amelyhez a szervezetnek közvetett vagy közvetlen hozzáférése van. A szervezeti memóriába nem tartoznak bele azok a képességek, melyek csak bizonyos egyénekre jellemzek, ezért azt mondhatjuk, hogy a szervezeti memória független bármely tagjától. Beláthatjuk, hogy a szervezetek rendelkeznek olyan rutinokkal, értékekkel és adatokkal, melyek még a szervezeti tagok kicseréldése mellett is nagyjából állandóak maradnak, tehát léteznek olyan elemek, amelyek a szervezetre, s nem az azt felépít egyénekre jellemzek. Hedberg [1981] Az elbbiek jobb megértése érdekében gondoljunk például arra az esetre, amikor egy új munkatárs bekerül a szervezetbe. Ekkor még nem ismeri a szervezetet, az elvárásokat, normákat, a régebbi munkatársak mégis megismertetik a helyes magatartási, viselkedési normákkal, a szervezeti kultúra sajátosságaival. Tételezzük fel, hogy egy id után minden dolgozó kicseréldik a munkahelyen, tehát már csak új munkatársak fognak dolgozni, a régi értékek, normák, eljárások és rutinok viszont lényegében nem változnak. A memória fogalmát tágabb értelemben szemlélve, egy másik kitn példával találkozhatunk Jánossy Ferenc növekedési elméletrl szóló könyvében. Jánossy levonja azt a következtetést, hogy a gazdasági fejldés folyamatában feltétlenül léteznie kell valamilyen olyan dönt jelentség 36 37

20 tényeznek, amely csorbítatlanul túléli a háborút. Jánossy [1966], 112. o. Bebizonyítja, hogy ez a stabil tényez maga az emberiség; nem az egyes ember, aki százezrével esik áldozatul a háborúnak, hanem az emberi társadalom, a maga teljességében, minden tapasztalatával, tudásával, ismeretével együtt. A népek a valóban súlyos, szinte felmérhetetlen áldozatok ellenére mind a mai napig nemcsak túlélték az összes elmúlt háborúkat, hanem csaknem hiánytalanul megrizték a múltból átmentett, legfontosabb örökségüket, felhalmozott tudásukat és ismereteiket; st ezeket esetleg még gazdagították is. Visszatérve a szervezeti szintre, a szervezeti memória különböz területeit Walsh és Ungson modellje alapján Walsh, Ungson [1991] az alábbiak szerint azonosíthatjuk: egyének, szervezeti kultúra, transzformációs folyamatok, szervezeti struktúrák és rendszerek, környezet, küls tárolók. Ezekbl az els öt bels tényez, a hatodik pedig küls. Az említett szerzpáros megközelítését Hackbarth és Grover Hackbarth, Grover [1999] kiegészítette egy hetedik elemmel, az információs rendszerrel, melybe beletartoznak a számítógépes rendszerek, multimédiás alkalmazások, CAL rendszerek, kommunikációs hálózatok stb. A szervezeti memória hatással lehet a szervezeti hatékonyságra, ezáltal akár a szervezet versenyképességére is. Erre utal Stein [1995] szervezeti memória definíciója is, mely a következképpen szól: A szervezeti memória egy olyan eszköz, amely által a múltból jöv tudás hatást gyakorol a jelen tevékenységeire, ezáltal a szervezet hatékonyságának magasabb vagy alacsonyabb szintjét eredményezi. A szervezetnek több metaforája is létezhet. Ha a szervezetre, mint emberi agyra tekintünk, akkor a tanulóképességet, a memóriát, az intelligenciát fejleszt és gátló tényezket emeljük ki, valamint az értelmi kapacitást úgy próbáljuk szétosztani, hogy önszervezvé váljon a szervezet, azaz képes legyen a váratlan kihívások megoldására. Amennyiben a fentiek alapján modellezzük a szervezetet, nem szabad elkövetnünk azt a hibát, hogy a szervezetet alapveten zártnak tekintsük, melynek f célja önmaga elállítása. Az elbbieken túl egy szervezetnek a külvilágból jöv információt is fel kell dolgoznia, majd azt be kell építenie a saját memóriájába. Klein [2005] A szervezeti memóriával kapcsolatos kutatásokat és eredményeket Stein [1995] munkája alapján az 1. táblázatban foglaljuk össze. 1. táblázat: A szervezeti memóriával kapcsolatos fbb kutatások és eredmények összefoglalása Elméleti irány Szerzk Filozófiai mérföldkövek Menedzsment tudomány Kommunikáció Cyert és March (1975) Krippendorf (1975) Az eljárásokban megtestesül memória Memória, mint: (i) kommunikációs folyamat, (ii) szervezeti struktúra, (iii) a kódolás, dekódolás mellékterméke. Ashby (1956) aki a memóriát a megfigyel nézpontjából értelmezte elképzelései alapján Uralkodó nézet a tanulásról Egyhurkos tanulás Egyhurkos tanulás Az emlékezet jelentései Emberek és iratok, fájlok: alapvet mködési eljárások Emberek (viselkedések, történések), szervezeti struktúrák, nyilvántartások (fájlok, adatbázisok stb.) A tudás karbantartása Ismételt felhasználás, szabály alkalmazása Tartós struktúrák és viselkedések, szájhagyo-mány, kommunikációs hálózatok által BME Mszaki Menedzsment Gazdálkodás- Szervezeti tanulás Rendszerelmélet Szervezeti magatartás Politikaelmélet Döntéshozatal és információmenedzsment Közgazdaságtan Szervezetelmélet Szervezet és információ elmélet Argyris és Schon (1978) Hedberg (1981) Miller (1978) Morgan és Root (1979) Weick (1979) Covington (1981) Nelson és Winter (1982) Smith (1982) Stein (1989, 1992) Memória, mint a tanulás következménye. A memória szükséges a tudás tárolásához, de a változás akadályává is válhat A memória, mint a tanulási folyamat második fázisa, az emberi információ feldolgozás folyamata A memóriának fontos szerepe van a növekv információ cserében A memória létrehozza a cég egyéniségét, mely azon alapul, hogy az emberek hogyan értelmezik környezetüket. Nygként kezeli a memóriát. Rugalmasság vagy merevség kérdése Memória, mint információ a kormányzati ügynökségekrl, A memória fejlesztése annak megfelelen, hogy a kormányzati tisztviselk milyen gyakorisággal használják az ügynökség dokumentumait, vagy konzultálnak eldeikkel Memória, mint rutinszer viselkedés Memória, mint kollektív tapasztalat A szervezeti memória keretrendszere és empirikus vizsgálata, a memória és a szakértelem mérése hálózat elemzési technikák felhasználásával Egyhurkos és kéthurkos tanulás Egyhurkos tanulás Egyhurkos tanulás Egyhurkos és kéthurkos tanulás Egyhurkos tanulás Forrás: Stein [1995], o. Emberek (kognitív térképek), kultúra (normák, megosztott nézetek) Emberek (szerepek), ember által készített dolgok (fájlok, adatbázisok, fényképek, feljegyzések stb.) Emberek (egyéni tudás, fájlok, folyamatok és eljárásmódok, adatbázisok, szakérti rendszerek Emberek (térképek), szabályok, fájlok és számítógépek Emberek (természetes memória), akták, iratok, fájlok (mesterséges memória) Emberek (szokásos magatartásminták) Emberek (viselkedés), nyelvek, mítoszok, szimbólumok, rituálék Sémák, kéziratok, rendszerek Az egyének megersítik rendellenes viselkedé-seiket tiltó-hurkok segítségével A tárolással kapcsolatos jelzések karbantartása A múltban kialakult stratégiák ismételt kiválasztása Kommuni-kációs transzfer az újoncok és a veteránok között, információ továbbítása fájlokban az újonnan érkezettek felé Rutin megersítése Tradíciók fenntartása Kommuni-kációs hálózatok 38 39

A MAGYAR KKV SZEKTOR REPREZENTÁCIÓJA ÉS LEHETİSÉGEI A WORLD WIDE WEB-EN A MUNKATÁRSAK INFORMATIKAI ATTITŐDJÉNEK TÜKRÉBEN

A MAGYAR KKV SZEKTOR REPREZENTÁCIÓJA ÉS LEHETİSÉGEI A WORLD WIDE WEB-EN A MUNKATÁRSAK INFORMATIKAI ATTITŐDJÉNEK TÜKRÉBEN A MAGYAR KKV SZEKTOR REPREZENTÁCIÓJA ÉS LEHETİSÉGEI A WORLD WIDE WEB-EN A MUNKATÁRSAK INFORMATIKAI ATTITŐDJÉNEK TÜKRÉBEN VIG Zoltán Budapesti Mőszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Mőszaki Pedagógia Tnaszék

Részletesebben

Környezet-tudatosság a közép- és nagyvállalatok körében

Környezet-tudatosság a közép- és nagyvállalatok körében Kutatás a Sun Microsystems Kft. részére Környezet-tudatosság a közép- és nagyvállalatok körében Lőrincz Vilmos 2007 GKIeNET Kft. A felmérésről Bázis: az 50 fő feletti magyar vállalatok, mintegy 5300 cég

Részletesebben

Dr. Bakonyi Péter c. docens

Dr. Bakonyi Péter c. docens EU indikátorok Magyarország Dr. Bakonyi Péter c. docens eeurope 2005 indikátorok Indikátorok INTERNET INDIKÁTOROK A. Az állampolgárok hozzáférési és használati jellemzıi A.1 Az otthoni internethozzáféréssel

Részletesebben

MELLearN Konferencia Szegeden

MELLearN Konferencia Szegeden 9 9, 8$0 :, ()*(, %# ; A TARTALOMBÓL: Ünnep eltt 1 MELLearN Konferencia Szegeden 1 Új kihívások a felnttképzésben 2 MELLearN szimpózium az ONK-n 4 Rövid hírek 5 A MELLearN Egyesület vezetsége és munkatársai,

Részletesebben

A felsoktatásban oktatók minségfejlesztéssel kapcsolatos attitdje

A felsoktatásban oktatók minségfejlesztéssel kapcsolatos attitdje A felsoktatásban oktatók minségfejlesztéssel kapcsolatos attitdje Dr. Sass Judit Dr. Bodnár Éva Budapesti Corvinus Egyetem Magatartástudományi és Kommunikációelméleti Intézet A kutatás célja A felsoktatásban

Részletesebben

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK (I) A pénzügyi integráció hozadékai a világgazdaságban: Empirikus tapasztalatok, 1970 2002.................................... 13 (1)

Részletesebben

SZÜKSÉGLETELEMZÉS AZ OLASZ ÉS MAGYAR FELMÉRÉS EREDMÉNYEINEK ÖSSZEHASONLÍTÁSA LEONARDO DA VINCI INNOVÁCIÓ TRANSZFER. Copyright SME 2 Konzorcium 1/12

SZÜKSÉGLETELEMZÉS AZ OLASZ ÉS MAGYAR FELMÉRÉS EREDMÉNYEINEK ÖSSZEHASONLÍTÁSA LEONARDO DA VINCI INNOVÁCIÓ TRANSZFER. Copyright SME 2 Konzorcium 1/12 LEONARDO DA VINCI INNOVÁCIÓ TRANSZFER SZÜKSÉGLETELEMZÉS AZ OLASZ ÉS MAGYAR FELMÉRÉS EREDMÉNYEINEK ÖSSZEHASONLÍTÁSA Az Európai Bizottság támogatást nyújtott ennek a projektnek a költségeihez. Ez a kiadvány

Részletesebben

Beruházások Magyarországon és a környező országokban. A Budapest Bank és a GE Capital kutatása. 2013. május 28.

Beruházások Magyarországon és a környező országokban. A Budapest Bank és a GE Capital kutatása. 2013. május 28. Beruházások Magyarországon és a környező országokban A Budapest Bank és a GE Capital kutatása 2013. május 28. A kutatásról A kutatás a GE Capital, a Budapest Bank anyavállalata és a Budapest Bank által

Részletesebben

Nyugat-magyarországi Egyetem. Széchenyi István Gazdálkodás- és Szervezéstudományok. Doktori Iskola

Nyugat-magyarországi Egyetem. Széchenyi István Gazdálkodás- és Szervezéstudományok. Doktori Iskola Nyugat-magyarországi Egyetem Széchenyi István Gazdálkodás- és Szervezéstudományok Doktori Iskola A KÖRNYEZETI VÁLTOZÁSOK HATÁSA A MARKETINGORIENTÁCIÓRA, A MARKETINGSZERVEZET KIALAKULÁSÁRA, MKÖDÉSÉRE A

Részletesebben

AJÁNLOTT SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK. Pénzügy - Számvitel szak részére (2012/13. Tanévre)

AJÁNLOTT SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK. Pénzügy - Számvitel szak részére (2012/13. Tanévre) AJÁNLOTT SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK Pénzügy - Számvitel szak részére (2012/13. Tanévre) Közgazdasági, Pénzügyi és Menedzsment Tanszék: Detkiné Viola Erzsébet főiskolai docens 1. Digitális pénzügyek. Hagyományos

Részletesebben

Minségfejlesztési szolgáltatások a felsoktatásban. Felsoktatási minségtérkép

Minségfejlesztési szolgáltatások a felsoktatásban. Felsoktatási minségtérkép Minségfejlesztési szolgáltatások a felsoktatásban Felsoktatási minségtérkép 8. Magyar Nemzeti és Nemzetközi Lifelong Learning Konferencia 2012. április 26-27., Gödöll Hegyi-Halmos Nóra ELTE PPK OFI Felsoktatási

Részletesebben

Még van pénz a Jeremie Kockázati Tőkealapokban 60% közelében a Start Zrt. Jeremie Kockázati Tőkeindexe

Még van pénz a Jeremie Kockázati Tőkealapokban 60% közelében a Start Zrt. Jeremie Kockázati Tőkeindexe Még van pénz a Jeremie Kockázati Tőkealapokban % közelében a Start Zrt. Jeremie Kockázati Tőkeindexe A Start Zrt. negyedévente adja közre a Start Jeremie Kockázati Tőke Monitor című jelentését, amelyben

Részletesebben

4. ábra: A GERD/GDP alakulása egyes EU tagállamokban 2000 és 2010 között (%) 1,8 1,6 1,4 1,2 1,0 0,8 0,6 0,4 0,2 2000 2001 2002 2003 Észtország Portugália 2004 2005 2006 2007 Magyarország Románia 2008

Részletesebben

AZ ONLINE HIRDETÉSEKKEL KAPCSOLATOS

AZ ONLINE HIRDETÉSEKKEL KAPCSOLATOS AZ ONLINE HIRDETÉSEKKEL KAPCSOLATOS ATTITDÖK gemiusadhoc Magyarország 2006. TARTALOMJEGYZÉK Módszertan... Vezeti összefoglaló...... Összefoglaló... Általános attitd az online hirdetésekkel kapcsolatban...

Részletesebben

AZ INFORMÁCIÓS TECHNOLÓGIA HASZNÁLATÁNAK JELLEGZETESSÉGEI MAGYARORSZÁGON

AZ INFORMÁCIÓS TECHNOLÓGIA HASZNÁLATÁNAK JELLEGZETESSÉGEI MAGYARORSZÁGON AZ INFORMÁCIÓS TECHNOLÓGIA HASZNÁLATÁNAK JELLEGZETESSÉGEI MAGYARORSZÁGON Sasvári Péter egyetemi adjunktus Magyarország felemelkedésének kulcsa a versenyképesség, és az ezt ösztönző társadalmi és gazdasági

Részletesebben

Magyarország kerékpáros nagyhatalom és Budapest minden kétséget kizáróan elbringásodott: egyre többen és egyre gyakrabban ülnek nyeregbe a fővárosban

Magyarország kerékpáros nagyhatalom és Budapest minden kétséget kizáróan elbringásodott: egyre többen és egyre gyakrabban ülnek nyeregbe a fővárosban Magyarország kerékpáros nagyhatalom és Budapest minden kétséget kizáróan elbringásodott: egyre többen és egyre gyakrabban ülnek nyeregbe a fővárosban 2014. június 30. A Magyar Kerékpárosklub legfrissebb,

Részletesebben

Optimistább jövőkép, de visszafogott beruházási szándék jellemzi a vállalkozásokat

Optimistább jövőkép, de visszafogott beruházási szándék jellemzi a vállalkozásokat Optimistább jövőkép, de visszafogott beruházási szándék jellemzi a vállalkozásokat 404 milliárd forinttól esett el a hazai kkv-szektor tavaly az elavult eszközök miatt Továbbra is visszafogott a magyar

Részletesebben

Pest megye önálló régióvá válása: a vállalkozások helyzete

Pest megye önálló régióvá válása: a vállalkozások helyzete www.pest.hu Pest önálló régióvá válása: a vállalkozások helyzete A vállalkozások számának alakulása, a megszűnő és az új cégek száma, a cégek tevékenységének típusa hatással van az adott terület foglalkoztatási

Részletesebben

Kkv problémák: eltér hangsúlyok

Kkv problémák: eltér hangsúlyok Kisvállalati- és vállalkozáspolitika: vonzások és választások Dr. Habil. Szerb László Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar 2010.03.28. Dr. Szerb László 1 Kkv problémák: eltér hangsúlyok Vállalkozói

Részletesebben

Más szektorok (múltik, hazai nagyvállalatok és KKV-ék) HR trendjei és a közszolgálati emberi erıforrás menedzsment 2010

Más szektorok (múltik, hazai nagyvállalatok és KKV-ék) HR trendjei és a közszolgálati emberi erıforrás menedzsment 2010 Humán Szakemberek Országos Szövetsége Budapest, 2010. március 24. Más szektorok (múltik, hazai nagyvállalatok és KKV-ék) HR trendjei és a közszolgálati emberi erıforrás menedzsment 2010 Dr. Poór József

Részletesebben

BIOENERGETIKA TÁRSADALOM HARMONIKUS VIDÉKFEJLŐDÉS

BIOENERGETIKA TÁRSADALOM HARMONIKUS VIDÉKFEJLŐDÉS BIOENERGETIKA TÁRSADALOM HARMONIKUS VIDÉKFEJLŐDÉS BIOENERGETIKA TÁRSADALOM HARMONIKUS VIDÉKFEJLŐDÉS Szerkesztette Baranyi Béla Magyar Tudományos Akadémia Regionális Kutatások Központja Debreceni Egyetem

Részletesebben

Output menedzsment felmérés. Tartalomjegyzék

Output menedzsment felmérés. Tartalomjegyzék Összefoglaló Output menedzsment felmérés 2009.11.12. Alerant Zrt. Tartalomjegyzék 1. A kutatásról... 3 2. A célcsoport meghatározása... 3 2.1 Célszervezetek... 3 2.2 Célszemélyek... 3 3. Eredmények...

Részletesebben

A KKV-K MARKETING AKTIVITÁSAI

A KKV-K MARKETING AKTIVITÁSAI A KKV-K MARKETING AKTIVITÁSAI Dr. Polereczki Zsolt DE-GTK Marketing és Kereskedelem Intézet Élelmiszer Kutató és Marketing Szolgáltató Központ Pharmapolis Innovatív Élelmiszeripari Klaszter A MARKETING

Részletesebben

AZ INFORMÁCIÓS RENDSZEREK KISVÁLLALATI ALKALMAZÁSÁNAK VIZSGÁLATA, LENGYEL- ÉS MAGYARORSZÁGI ÖSSZEHASONLÍTÓ ELEMZÉS

AZ INFORMÁCIÓS RENDSZEREK KISVÁLLALATI ALKALMAZÁSÁNAK VIZSGÁLATA, LENGYEL- ÉS MAGYARORSZÁGI ÖSSZEHASONLÍTÓ ELEMZÉS BEVEZETÉS AZ INFORMÁCIÓS RENDSZEREK KISVÁLLALATI ALKALMAZÁSÁNAK VIZSGÁLATA, LENGYEL- ÉS MAGYARORSZÁGI ÖSSZEHASONLÍTÓ ELEMZÉS Sasvári Péter PhD, egyetemi docens Miskolci Egyetem, Gazdálkodástani Intézet

Részletesebben

Magyarország növekedési kilátásai A magyarországi vállalatok lehetőségei és problémái MTA KRTK KTI workshop

Magyarország növekedési kilátásai A magyarországi vállalatok lehetőségei és problémái MTA KRTK KTI workshop Magyarország növekedési kilátásai A magyarországi vállalatok lehetőségei és problémái MTA KRTK KTI workshop Prof. Dr. Szerb László egyetemi tanár Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar Helyzetkép

Részletesebben

Az üzleti versenyképességünk növelésének lehetőségei az ERASMUS programmal

Az üzleti versenyképességünk növelésének lehetőségei az ERASMUS programmal Felsőoktatási Tanácsadás Egyesület Szakmai Nap 2011. szeptember 1. Az üzleti versenyképességünk növelésének lehetőségei az ERASMUS programmal Nemeslaki András Infokommunikációs Tanszék Informatikai Intézet

Részletesebben

INTERNETES ATTITUD VIZSGÁLATA MUSZAKI SZAKOKTATÓ- HALLGATÓK KÖRÉBEN

INTERNETES ATTITUD VIZSGÁLATA MUSZAKI SZAKOKTATÓ- HALLGATÓK KÖRÉBEN INTERNETES ATTITUD VIZSGÁLATA MUSZAKI SZAKOKTATÓ- HALLGATÓK KÖRÉBEN VIG Zoltán Muszaki Pedagógia Tanszék Budapesti Muszaki és Gazdaságtudományi Egyetem 1111 Budapest, Egry J. u. 1. 409-es szoba Telefon:

Részletesebben

SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK

SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK GAZDÁLKODÁSI ÉS MENEDZSMENT SZAKOS HALLGATÓK SZÁMÁRA 2013 Figyelem!!! A szakdolgozat készítésére vonatkozó szabályokat a hallgatónak a témát kijelölő kari sajátosságok figyelembe

Részletesebben

Innováció és együttm ködési hálózatok Magyarországon

Innováció és együttm ködési hálózatok Magyarországon Bajmócy Zoltán Lengyel Imre Málovics György (szerk.) 2012: Regionális innovációs képesség, versenyképesség és fenntarthatóság. JATEPress, Szeged, 52-73. o. Innováció és együttm ködési hálózatok Magyarországon

Részletesebben

Hitelfelvétel és a Növekedési Hitelprogramban (NHP) való részvétel a KKV-k körében Az MKIK GVI KKV Körkép című kutatási programjának eredményeiből

Hitelfelvétel és a Növekedési Hitelprogramban (NHP) való részvétel a KKV-k körében Az MKIK GVI KKV Körkép című kutatási programjának eredményeiből Hitelfelvétel és a Növekedési Hitelprogramban (NHP) való részvétel a KKV-k körében Az MKIK GVI KKV Körkép című kutatási programjának eredményeiből Budapest, 2015. március Az MKIK Gazdaság- és Vállalkozáskutató

Részletesebben

A KONFERENCIA TUDOMÁNYOS BIZOTTSÁGA. Elnök: Prof. Dr. Nábrádi András Társelnök: Prof. Dr. Somosi Mariann. Tagok:

A KONFERENCIA TUDOMÁNYOS BIZOTTSÁGA. Elnök: Prof. Dr. Nábrádi András Társelnök: Prof. Dr. Somosi Mariann. Tagok: A KONFERENCIA TUDOMÁNYOS BIZOTTSÁGA Elnök: Prof. Dr. Nábrádi András Társelnök: Prof. Dr. Somosi Mariann Tagok: Dr. habil Szűcs Edit Prof. Dr. Somosi Mariann Dr. Papp Péter Dr. T. Kiss Judit Dr. Lámer Géza

Részletesebben

A visegrádi országok vállalati információs rendszerek használati szokásainak elemzése és értékelése

A visegrádi országok vállalati információs rendszerek használati szokásainak elemzése és értékelése A visegrádi országok vállalati információs rendszerek használati szokásainak elemzése és értékelése KRIDLOVÁ Anita Miskolci Egyetem, Miskolc anitacska84@freemail.hu A vállalkozások számára ahhoz, hogy

Részletesebben

Smarter cities okos városok. Dr. Lados Mihály intézetigazgató Horváthné Dr. Barsi Boglárka tudományos munkatárs MTA RKK NYUTI

Smarter cities okos városok. Dr. Lados Mihály intézetigazgató Horváthné Dr. Barsi Boglárka tudományos munkatárs MTA RKK NYUTI MTA Regionális Kutatások Központja Nyugat-magyarországi Tudományos Intézet, Győr Smarter cities okos városok Dr. Lados Mihály intézetigazgató Horváthné Dr. Barsi Boglárka tudományos munkatárs MTA RKK NYUTI

Részletesebben

SZENT ISTVÁN EGYETEM

SZENT ISTVÁN EGYETEM SZENT ISTVÁN EGYETEM A magyar mezőgazdasági gépgyártók innovációs aktivitása Doktori (PhD) értekezés tézisei Bak Árpád Gödöllő 2013 A doktori iskola Megnevezése: Műszaki Tudományi Doktori Iskola Tudományága:

Részletesebben

Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010

Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 A jogi és igazgatási képzési terület diplomásainak munkaerő piaci helyzete Az Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft. által végzett, Diplomás pályakövetés

Részletesebben

AZ ÜZLETI DÖNTÉSHOZÓK VÁRAKOZÁSAI ÉS A HAZAI VÁLLALATI SZFÉRA FELKÉSZÜLTSÉGE AZ EU KAPUJÁBAN

AZ ÜZLETI DÖNTÉSHOZÓK VÁRAKOZÁSAI ÉS A HAZAI VÁLLALATI SZFÉRA FELKÉSZÜLTSÉGE AZ EU KAPUJÁBAN telecom it internet H-1089 Budapest, Baross u. 133. telefon +36 1 477 01 00 telefax +36 1 477 01 01 www.bellresearch.com info@bellresearch.com AZ ÜZLETI DÖNTÉSHOZÓK VÁRAKOZÁSAI ÉS A HAZAI VÁLLALATI SZFÉRA

Részletesebben

Pszichometria Szemináriumi dolgozat

Pszichometria Szemináriumi dolgozat Pszichometria Szemináriumi dolgozat 2007-2008. tanév szi félév Temperamentum and Personality Questionnaire pszichometriai mutatóinak vizsgálata Készítette: XXX 1 Reliabilitás és validitás A kérd ívek vizsgálatának

Részletesebben

6. Magyar Nemzeti és Nemzetközi Lifelong Learning Konferencia 2010. április 29-30.

6. Magyar Nemzeti és Nemzetközi Lifelong Learning Konferencia 2010. április 29-30. 6. Magyar Nemzeti és Nemzetközi Lifelong Learning Konferencia 2010. április 29-30. Az egész életen át tartó tanulás jelentsége a társadalmi és területi különbségek csökkentésében Mottó A tanulás nem csupán

Részletesebben

EURÓPA 2020. Az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés stratégiája

EURÓPA 2020. Az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés stratégiája EURÓPA 2020 Az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés stratégiája Bevezet Nemzedékünk még soha nem élt meg ekkora gazdasági válságot. Az elmúlt évtizedben folyamatos gazdasági növekedés tanúi

Részletesebben

MSZAKI ÉS GAZDASÁGI FOGLALKOZÁSOK

MSZAKI ÉS GAZDASÁGI FOGLALKOZÁSOK MSZAKI ÉS GAZDASÁGI FOGLALKOZÁSOK RÖVID- ÉS KÖZÉPTÁVÚ MUNKAER-PIACI PROGNÓZISA Készítették: Finna Henrietta Fortuna Zoltán Hajdú Csongor Szabó Imre Veres Gábor Felels kiadó: Veres Gábor Budapest, 2005.

Részletesebben

Az infoszféra tudást közvetítő szerepe a mai társadalomban

Az infoszféra tudást közvetítő szerepe a mai társadalomban Az infoszféra tudást közvetítő szerepe a mai társadalomban Charaf Hassan Egyetemi docens, BME Tartalom Általános tényadatok Trendek számokban Magyarország: az infoszféra helyzete Az informatikai kutatások

Részletesebben

A HAZAI LOGISZTIKAI SZOLGÁLTATÓ VÁLLALATOK KÖRÉBEN VÉGZETT KUTATÁS EREDMÉNYEI III

A HAZAI LOGISZTIKAI SZOLGÁLTATÓ VÁLLALATOK KÖRÉBEN VÉGZETT KUTATÁS EREDMÉNYEI III A HAZAI LOGISZTIKAI SZOLGÁLTATÓ VÁLLALATOK KÖRÉBEN VÉGZETT KUTATÁS EREDMÉNYEI III. RÉSZ A VÁLLALATOK ÁLTAL ALKALMAZOTT STRATÉGIÁVAL, A SZOLGÁLTATÁS- PORTFÓLIÓVAL ÉS IT-FEJLESZTÉSEKKEL KAPCSOLATOS MEGKÉRDEZÉS

Részletesebben

Felsoktatási projekt. (tegnap és holnap) Quali-Társ Bt. 1

Felsoktatási projekt. (tegnap és holnap) Quali-Társ Bt. 1 Felsoktatási projekt (tegnap és holnap) Quali-Társ Bt. 1 Emlékszik? (1999) Quali-Társ Bt. 2 Elnyök Hallgatók A képzés gyakorlati vonatkozásainak ersítése a TÜV Rheinland InterCert Kft. Akadémia üzletág

Részletesebben

A Növekedési Hitelprogram hatása a kkv szektor beruházási aktivitására Az MKIK GVI KKV Körkép című kutatási programjának eredményeiből

A Növekedési Hitelprogram hatása a kkv szektor beruházási aktivitására Az MKIK GVI KKV Körkép című kutatási programjának eredményeiből A Növekedési Hitelprogram hatása a kkv szektor beruházási aktivitására Az MKIK GVI KKV Körkép című kutatási programjának eredményeiből Budapest, 2015. április Az MKIK Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet

Részletesebben

A KKV-K SZEREPE AZ INNOVÁCIÓS FOLYAMATOKBAN ÉS AZOK FONTOSSÁGA A SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM INNOVÁCIÓS TEVÉKENYSÉGÉBEN

A KKV-K SZEREPE AZ INNOVÁCIÓS FOLYAMATOKBAN ÉS AZOK FONTOSSÁGA A SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM INNOVÁCIÓS TEVÉKENYSÉGÉBEN A KKV-K SZEREPE AZ INNOVÁCIÓS FOLYAMATOKBAN ÉS AZOK FONTOSSÁGA A SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM INNOVÁCIÓS TEVÉKENYSÉGÉBEN Pitó Enikő, KFI igazgató SZTE KKV-K SZEREPE AZ INNOVÁCIÓBAN REGIONÁLIS SZINTEN -FÓKUSZBAN

Részletesebben

KAPITÁNY ZSUZSA MOLNÁR GYÖRGY VIRÁG ILDIKÓ HÁZTARTÁSOK A TUDÁS- ÉS MUNKAPIACON

KAPITÁNY ZSUZSA MOLNÁR GYÖRGY VIRÁG ILDIKÓ HÁZTARTÁSOK A TUDÁS- ÉS MUNKAPIACON KAPITÁNY ZSUZSA MOLNÁR GYÖRGY VIRÁG ILDIKÓ HÁZTARTÁSOK A TUDÁS- ÉS MUNKAPIACON KTI IE KTI Könyvek 2. Sorozatszerkesztő Fazekas Károly Kapitány Zsuzsa Molnár György Virág Ildikó HÁZTARTÁSOK A TUDÁS- ÉS

Részletesebben

HR FOLYAMATOK FEJLESZTÉSE A FELSOKTATÁSBAN: BELS KÉPZÉSI RENDSZER KIALAKÍTÁSA A PÉCSI TUDOMÁNYEGYETEMEN

HR FOLYAMATOK FEJLESZTÉSE A FELSOKTATÁSBAN: BELS KÉPZÉSI RENDSZER KIALAKÍTÁSA A PÉCSI TUDOMÁNYEGYETEMEN HR FOLYAMATOK FEJLESZTÉSE A FELSOKTATÁSBAN: BELS KÉPZÉSI RENDSZER KIALAKÍTÁSA A PÉCSI TUDOMÁNYEGYETEMEN Dr. Koltai Zoltán PhD, egyetemi docens (PTE FEEK) Dr. habil. Nemeskéri Zsolt, egyetemi docens (PTE

Részletesebben

Nemzetközi web áruházak raktárválasztási szempontjai. Miért (nem) Magyarországon? 2015.

Nemzetközi web áruházak raktárválasztási szempontjai. Miért (nem) Magyarországon? 2015. Nemzetközi web áruházak raktárválasztási szempontjai Miért (nem) Magyarországon? 53. Közgazdász vándorgyűlés Logisztikai szekció Miskolc, 2015. szeptember 4. 2015. Tartalom Az e-kereskedelem növekedési

Részletesebben

Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010

Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 Az képzési terület diplomásainak munkaerő piaci helyzete Az Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft., a Diplomás pályakövetés 2009 2010 kutatási program

Részletesebben

A Világgazdasági Fórum globális versenyképességi indexe 2014-2015

A Világgazdasági Fórum globális versenyképességi indexe 2014-2015 A Világgazdasági Fórum globális versenyképességi indexe 2014-2015 Sajtóközlemény Készítette: Kopint-Tárki Budapest, 2014 www.kopint-tarki.hu A Világgazdasági Fórum (WEF) globális versenyképességi indexe

Részletesebben

Az információbiztonság-tudatosság vizsgálata az osztrák és a magyar vállalkozások körében

Az információbiztonság-tudatosság vizsgálata az osztrák és a magyar vállalkozások körében Az információbiztonság-tudatosság vizsgálata az osztrák és a magyar vállalkozások körében Dr. Sasvári Péter - egyetemi docens Nagymáté Zoltán - doktorandusz 1 A kutatás célja Információbiztonság Információbiztonsági

Részletesebben

Európa e-gazdaságának fejlődése. Bakonyi Péter c. docens

Európa e-gazdaságának fejlődése. Bakonyi Péter c. docens Európa e-gazdaságának fejlődése Bakonyi Péter c. docens Definiciók Definiciók Az E-gazdaság fejlődése Európában Az IKT térhódítása miatt a hagyományos gazdaság az E-gazdaság irányába mozdul Az üzleti és

Részletesebben

2013.06.05. A TakarékBank. és a Magyar Takarékszövetkezeti Szektor. MKVK Pénz és Tőkepiaci Tagozat rendezvénye. Budapest, 2013. június 5.

2013.06.05. A TakarékBank. és a Magyar Takarékszövetkezeti Szektor. MKVK Pénz és Tőkepiaci Tagozat rendezvénye. Budapest, 2013. június 5. A TakarékBank és a Magyar Takarékszövetkezeti Szektor A TakarékBank tulajdonosi struktúrája megváltozott 2012. december 31. 2013. május 15. 5.07% 0.01% 3.22% 36.05% 55.65% 39.28% Takarékszövetkezetek MFB

Részletesebben

Konjunktúra kutatás - Adatbázis 1998-2015

Konjunktúra kutatás - Adatbázis 1998-2015 Konjunktúra kutatás - Adatbázis 1998-2015 A vállalati konjunktúra-felmérés az MKIK Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet (MKIK GVI) 1998 áprilisa óta tartó kutatássorozata, amely minden év áprilisában

Részletesebben

Helyzetértékelés és a Nemzeti Infokommunikációs Stratégia (NIS) célkitűzései

Helyzetértékelés és a Nemzeti Infokommunikációs Stratégia (NIS) célkitűzései Helyzetértékelés és a Nemzeti Infokommunikációs Stratégia (NIS) célkitűzései Dr. Solymár Károly Balázs helyettes államtitkár HTE MediaNet 2013 konferencia 2013. Október 3. Velence Bevezetés Miért volt

Részletesebben

A marketing tevékenység megszervezése a sepsiszentgyörgyi kis- és közepes vállalatok keretében

A marketing tevékenység megszervezése a sepsiszentgyörgyi kis- és közepes vállalatok keretében 531 JEGYZETLAPOK Domokos Ernő Krájnik Izabella A marketing tevékenység megszervezése a sepsiszentgyörgyi kis- és közepes vállalatok keretében A kolozsvári Babeş Bolyai Tudományegyetem sepsiszentgyörgyi

Részletesebben

A közigazgatási ügyintézés társadalmi megítélése a magyarországi vállalkozások körében

A közigazgatási ügyintézés társadalmi megítélése a magyarországi vállalkozások körében A közigazgatási ügyintézés társadalmi megítélése a magyarországi vállalkozások körében Tanulmány a Miniszterelnöki Hivatal számára Készítette: Fact Intézet Szocio-Gráf Intézet Pécs, 2006. TARTALOM VEZETŐI

Részletesebben

REGIONÁLIS INNOVÁCIÓ-POLITIKA

REGIONÁLIS INNOVÁCIÓ-POLITIKA Dőry Tibor REGIONÁLIS INNOVÁCIÓ-POLITIKA KIHÍVÁSOK AZ EURÓPAI UNIÓBAN ÉS MAGYARORSZÁGON DIALÓG CAMPUS KIADÓ Budapest-Pécs Tartalomj egy zék Ábrajegyzék 9 Táblázatok jegyzéke 10 Keretes írások jegyzéke

Részletesebben

A válság mint lehetőség felsővezetői felmérés

A válság mint lehetőség felsővezetői felmérés A válság mint lehetőség felsővezetői felmérés Sajtótájékoztató Budapest, 2009. október 29. Ez a dokumentum a sajtótájékoztatóra meghívott résztvevők használatára készült. A dokumentumban szereplő összes

Részletesebben

Optimista a magánszféra az egészségügyi ellátásban

Optimista a magánszféra az egészségügyi ellátásban Optimista a magánszféra az egészségügyi ban Egészségügyi szolgáltatással Magyarországon több, mint tízezer vállalkozás foglalkozik. A cégek jegyzett tőkéje meghaladja a 12 milliárd forintot, a saját tőke

Részletesebben

MÁRCIUSBAN IS CSAK A FOGYASZTÓK LETTEK OPTIMISTÁBBAK

MÁRCIUSBAN IS CSAK A FOGYASZTÓK LETTEK OPTIMISTÁBBAK MÁRCIUSBAN IS CSAK A FOGYASZTÓK LETTEK OPTIMISTÁBBAK Márciusban egy évvel ezelőtti egyébként elég alacsony szintjére emelkedett a GKI-Erste konjunktúra-index (szezonális hatásoktól megtisztított) értéke.

Részletesebben

Tréningszokások Európában 2012

Tréningszokások Európában 2012 Tréningszokások Európában 2012 A Cegos Németországban, Spanyolországban, Franciaországban, az Egyesült Királyságban, Olaszországban, Hollandiában és Magyarországon elvégzett kutatásának eredményei 2,800

Részletesebben

I 3 SMES. INTRODUCING INNOVATION INSIDE SMEs Nemzetközi konferencia és 1. tréning program. Nemzetközi konferencia és tréning program a Dél-Dunántúlon

I 3 SMES. INTRODUCING INNOVATION INSIDE SMEs Nemzetközi konferencia és 1. tréning program. Nemzetközi konferencia és tréning program a Dél-Dunántúlon I 3 SMES INTRODUCING INNOVATION INSIDE SMEs Nemzetközi konferencia és 1. tréning program Pécs, Magyarország 2009. Április 27-29. 1 Célok Konferencia: A konferencia célja kettıs. Elsı felében bemutatásra

Részletesebben

MSC szakdolgozati témák 2015/2016. tanév I. félév

MSC szakdolgozati témák 2015/2016. tanév I. félév MSC szakdolgozati témák 2015/2016. tanév I. félév Dr. Bozsik Sándor Megyei jogú város gazdálkodásának bemutatása és komplex pénzügyi elemzése Adóellenőrzés egy gazdálkodási szerv esetében Nemzetközi adózási

Részletesebben

Az ingatlanpiac helyzete és kilátásai (2009. októberi felmérések alapján)

Az ingatlanpiac helyzete és kilátásai (2009. októberi felmérések alapján) Az ingatlanpiac helyzete és kilátásai (2009. októberi felmérések alapján) A GKI Gazdaságkutató Zrt. 2000 tavasza óta szervez negyedévenkénti felméréseket a vállalatok, az ingatlanfejlesztők és forgalmazók,

Részletesebben

Gazdasági Havi Tájékoztató 2015. november

Gazdasági Havi Tájékoztató 2015. november gh Gazdasági Havi Tájékoztató 215. november Alábbi rövid elemzésünkben azt vizsgáljuk meg, hogy a hazai vállalkozások általában milyen célból használják az internetet. Az elemzés a Gazdaság- és Vállalkozáskutató

Részletesebben

TANTÁRGYI ÚTMUTATÓ. E-business alapjai. tanulmányokhoz

TANTÁRGYI ÚTMUTATÓ. E-business alapjai. tanulmányokhoz IV. évfolyam Gazdálkodási és Menedzsment Szak, Vállalkozásszervező Szakirány BA TANTÁRGYI ÚTMUTATÓ E-business alapjai tanulmányokhoz TÁVOKTATÁS 2015/2016 Tanév I. félév A KURZUS ALAPADATAI Tárgy megnevezése:

Részletesebben

Zalaegerszegi Intézet 8900 Zalaegerszeg, Gasparich u. 18/a, Pf. 67. Telefonközpont: (06-92) 509-900 Fax: (06-92) 509-930

Zalaegerszegi Intézet 8900 Zalaegerszeg, Gasparich u. 18/a, Pf. 67. Telefonközpont: (06-92) 509-900 Fax: (06-92) 509-930 Zalaegerszegi Intézet 8900 Zalaegerszeg, Gasparich u. 18/a, Pf. 67. Telefonközpont: (06-92) 509-900 Fax: (06-92) 509-930 FELHASZNÁLÁSI FELTÉTELEK (felhasználási engedély) Ez a dokumentum a Budapesti Gazdasági

Részletesebben

Gazdasági válság és ciklikusság a felsıoktatásban Berács József Budapesti Corvinus Egyetem

Gazdasági válság és ciklikusság a felsıoktatásban Berács József Budapesti Corvinus Egyetem Gazdasági válság és ciklikusság a felsıoktatásban Berács József Budapesti Corvinus Egyetem A gazdasági válság hatása a szervezetek mőködésére és vezetésére Tudomány napi konferencia MTA Gazdálkodástudományi

Részletesebben

2015-re várható hazai pályázati lehetőségek Tájékoztatás új pályázati lehetőségekről 2015. Június 16. Kövy Katalin

2015-re várható hazai pályázati lehetőségek Tájékoztatás új pályázati lehetőségekről 2015. Június 16. Kövy Katalin 2015.06.17. 2015-re várható hazai pályázati lehetőségek Tájékoztatás új pályázati lehetőségekről 2015. Június 16. Kövy Katalin NORRIA Észak-magyarországi Regionális Innovációs Ügynökség Nonprofit Kft.

Részletesebben

2010.04.21. Definiciók. Definiciók. Európa e-gazdaságának fejlıdése. Szélessávú hozzáférés-ezer. Web felhasználók- Európa-fejlett része

2010.04.21. Definiciók. Definiciók. Európa e-gazdaságának fejlıdése. Szélessávú hozzáférés-ezer. Web felhasználók- Európa-fejlett része Definiciók Európa e-gazdaságának fejlıdése Bakonyi Péter c. docens Definiciók Az E-gazdaság fejlıdése Európában Az IKT térhódítása miatt a hagyományos gazdaság az E-gazdaság irányába mozdul Az üzleti és

Részletesebben

GYULAI LÁSZLÓ KIS- ÉS KÖZÉPVÁLLALKOZÁSOK ÜZLETFINANSZÍROZÁSA

GYULAI LÁSZLÓ KIS- ÉS KÖZÉPVÁLLALKOZÁSOK ÜZLETFINANSZÍROZÁSA GYULAI LÁSZLÓ KIS- ÉS KÖZÉPVÁLLALKOZÁSOK ÜZLETFINANSZÍROZÁSA Budapest, 2011 Szerzõ: Gyulai László fõiskolai docens TÁMOP pályázati lektor: Dr. Fazakas Gergely egyetemi adjunktus ISBN 978 963 638 380 0

Részletesebben

A logisztikai teljesítményelvárások kijelölése - Vevıszegmentálás ÚTMUTATÓ 1

A logisztikai teljesítményelvárások kijelölése - Vevıszegmentálás ÚTMUTATÓ 1 A logisztikai teljesítményelvárások kijelölése - Vevıszegmentálás ÚTMUTATÓ 1 A programozást elvégezték és a hozzá tartozó útmutatót készítették: dr. Gelei Andrea és dr. Dobos Imre, egyetemi docensek, Budapesti

Részletesebben

1. ábra: Az egészségi állapot szubjektív jellemzése (%) 38,9 37,5 10,6 9,7. Nagyon rossz Rossz Elfogadható Jó Nagyon jó

1. ábra: Az egészségi állapot szubjektív jellemzése (%) 38,9 37,5 10,6 9,7. Nagyon rossz Rossz Elfogadható Jó Nagyon jó Fábián Gergely: Az egészségügyi állapot jellemzői - 8 A nyíregyházi lakosok egészségi állapotának feltérképezéséhez elsőként az egészségi állapot szubjektív megítélését vizsgáltuk, mivel ennek nemzetközi

Részletesebben

A 2010 - Pécs Európa Kulturális F!városa Program ismertségét és fogadtatását vizsgáló lakossági kutatás kiemelt megállapításai 2007

A 2010 - Pécs Európa Kulturális F!városa Program ismertségét és fogadtatását vizsgáló lakossági kutatás kiemelt megállapításai 2007 A 2010 - Pécs Európa Kulturális F!városa Program ismertségét és fogadtatását vizsgáló lakossági kutatás kiemelt megállapításai 2007 A kutatást végezték: Busa Csilla, kutató (Fact Intézet) Bognár Adrienn,

Részletesebben

A Századvég Gazdaságkutató Zrt. gyakornokokat keres

A Századvég Gazdaságkutató Zrt. gyakornokokat keres A Századvég Gazdaságkutató Zrt. Egészségügy Üzletága olyan, a tanácsadói munka iránt érdeklődő fiatalokat keres, akik érdekelődnek az egészségpolitikai és az egészség-gazdaságtani kérdések iránt; jó elemző

Részletesebben

Csongrád megyei vállalkozások innovációs fejlesztései. Nemesi Pál CSMKIK elnök 2014. június 26.

Csongrád megyei vállalkozások innovációs fejlesztései. Nemesi Pál CSMKIK elnök 2014. június 26. Csongrád megyei vállalkozások innovációs fejlesztései Nemesi Pál CSMKIK elnök 2014. június 26. Innovációs tevékenység célja Magasabb hozzáadott érték Versenyelőny Piacbővítés CSOMIÉP Kft. Legrand Zrt.

Részletesebben

EURACADEMY OBSERVATORY

EURACADEMY OBSERVATORY EURACADEMY OBSERVATORY AZ INFOKOMMUNIKÁCIÓS TECHNOLÓGIÁK ÁLTAL TÁMOGATOTT ÉLETHOSSZIG TARTÓ TANULÁS EURÓPAI OBSZERVATÓRIUMA A VIDÉKI EGYÉNI VÁLLALKOZÁSOK, MIKRO KIS ÉS KÖZÉPVÁLLALKOZÁSOK SZÁMÁRA WP2: Az

Részletesebben

A B C D E. 2. GINOP-1.1.1 Vállalkozói inkubátorházak fejlesztése 2,20 standard október

A B C D E. 2. GINOP-1.1.1 Vállalkozói inkubátorházak fejlesztése 2,20 standard október 1. melléklet az 1173/2015. (III. 24.) Korm. határozathoz A Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 2015. évre szóló éves fejlesztési kerete 1. A kis- és középvállalkozások versenyképességének

Részletesebben

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség 46. Közgazdász-vándorgyűlés Czakó Erzsébet Eger, 2008. június 27. 1/17 Témakörök 1. Versenyképesség az EU szintjén 2. A Lisszaboni Stratégia és metamorfózisai

Részletesebben

ÉSZAK-ALFÖLDI STRATÉGIA 2009-2013

ÉSZAK-ALFÖLDI STRATÉGIA 2009-2013 ÉSZAKALFÖLDI REGIONÁLIS SZAKKÉPZÉS FEJLESZTÉSI STRATÉGIA 20092013 Készítette: Dr. Setényi János Papp Miklós Kocsis Ferenc Lektorálta: Dr. Polonkai Mária Sápi Zsuzsanna Kiadja: Északalföldi Regionális Fejlesztési

Részletesebben

Jogi és menedzsment alapismeretek. Programtervező informatikus Bsc

Jogi és menedzsment alapismeretek. Programtervező informatikus Bsc Jogi és menedzsment alapismeretek Programtervező informatikus Bsc Általános információk Heti óraszám: 2 óra Az oktatás féléve: Számonkérés: záródolgozat csoportmunkában egy esettanulmány készítése Tantárgyfelelős:

Részletesebben

GINOP 1. prioritás A vállalkozások versenyképességének javítása

GINOP 1. prioritás A vállalkozások versenyképességének javítása GINOP 1. prioritás A vállalkozások versenyképességének javítása KKV ka fókuszban GINOP szakmai konzultáció Pogácsás Péter Regionális és Kárpát medencei Vállalkozásfejlesztési Főosztály KKV ksúlya a gazdaságban

Részletesebben

INFORMATIKAI VÁLLALKOZÁSOK LEHETŐSÉGTÁRA

INFORMATIKAI VÁLLALKOZÁSOK LEHETŐSÉGTÁRA INFORMATIKAI VÁLLALKOZÁSOK LEHETŐSÉGTÁRA 2014-2020 Forrás: Operatív Programok, palyazat.gov.hu Tartalomjegyzék Bevezető 2 Az Operatív Programok szerkezete 3 Informatikai vállalkozásoknak szóló pályázatok

Részletesebben

Melyik vállalatok nőnek gyorsan békés időkben és válságban? Muraközy Balázs MTA KRTK KTI Közgazdász Vándorgyűlés, Gyula, 2013

Melyik vállalatok nőnek gyorsan békés időkben és válságban? Muraközy Balázs MTA KRTK KTI Közgazdász Vándorgyűlés, Gyula, 2013 Melyik vállalatok nőnek gyorsan békés időkben és válságban? Muraközy Balázs MTA KRTK KTI Közgazdász Vándorgyűlés, Gyula, 2013 1 Munkatermelékenység és GDP/fő, 2011 Forrás: OECD 2 Vállalati sokféleség és

Részletesebben

A beruházások döntés-előkészítésének folyamata a magyar feldolgozóipari vállalatoknál

A beruházások döntés-előkészítésének folyamata a magyar feldolgozóipari vállalatoknál A beruházások döntés-előkészítésének folyamata a magyar feldolgozóipari vállalatoknál Szűcsné Markovics Klára egyetemi tanársegéd Miskolci Egyetem, Gazdálkodástani Intézet vgtklara@uni-miskolc.hu Tudományos

Részletesebben

EGER MJV TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA

EGER MJV TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA Megbízó: Eger MJV Önkormányzata 3300 Eger Dobó tér 2. Tervez: Rosivall Tervez Iroda Kft. 1065 Budapest Nagymez u. 37-39. EGER MJV 184/2003. (V. 29.) SZÁMÚ KÖZGYLÉSI HATÁROZATTAL JÓVÁHAGYOTT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI

Részletesebben

Holnaptól nekem jobb lesz. A felnttképzés és szakképzés kommunikálása - jó gyakorlat a Szolnoki Fiskola Felnttképzési Központjának programjában

Holnaptól nekem jobb lesz. A felnttképzés és szakképzés kommunikálása - jó gyakorlat a Szolnoki Fiskola Felnttképzési Központjának programjában A felnttképzés és szakképzés kommunikálása - jó gyakorlat a Szolnoki Fiskola Felnttképzési Központjának programjában Rendezvénysorozat az egész életen át tartó tanulás, mint esélynövel tényez szerepérl,

Részletesebben

Szupersztráda vagy leállósáv?

Szupersztráda vagy leállósáv? Szupersztráda vagy leállósáv? Pillanatkép a hazai internethasználatról a Magyar Infokommunikációs Jelentés tükrében Mátrai Gábor stratégiai tanácsadó Infotér 5 Konferencia 2014. november 5-7. Jó döntéseket

Részletesebben

M-Commerce Magyarországon

M-Commerce Magyarországon Magyarországon CEBC Konferencia 2004. május 12. Tartalom 1. A mobilpiac mérete, jellemz"i általános összefoglaló 2. Felhasználók mobil tartalmakkal kapcsolatos költései 3. Jelenleg sikeres fizet"s tartalmak

Részletesebben

Új módszertan a kerékpározás mérésében

Új módszertan a kerékpározás mérésében Új módszertan a kerékpározás mérésében Megváltoztattuk reprezentatív kutatásunk módszertanát, mely 21 márciusa óta méri rendszeresen a magyarországi kerékpárhasználati szokásokat. Ezáltal kiszűrhetővé

Részletesebben

Nemzeti Külgazdasági Hivatal HITA

Nemzeti Külgazdasági Hivatal HITA Nemzeti Külgazdasági Hivatal HITA Antal András Nyugat-Dunántúli Régió Vas és Zala megyei Információs Pont 2012. szeptember 27. A HITA létrejötte 2011. január 1. óta működik a Nemzetgazdasági Minisztérium

Részletesebben

Dr. Szűts Zoltán Facebook a felsőoktatásban?

Dr. Szűts Zoltán Facebook a felsőoktatásban? Dr. Szűts Zoltán Facebook a felsőoktatásban? A tudásgyárak technológiaváltása és humánstratégiája a felsőoktatás kihívásai a XXI. században A tanulási-tanítási környezetről folytatott vitákba, és a felsőoktatásról

Részletesebben

Magyar beszállítók - egy vállalati felmérés tanulságai. Növekedési workshop MTA KRTK KTI. Muraközy Balázs. MTA KRTK Közgazdaságtudományi Intézet

Magyar beszállítók - egy vállalati felmérés tanulságai. Növekedési workshop MTA KRTK KTI. Muraközy Balázs. MTA KRTK Közgazdaságtudományi Intézet Magyar beszállítók - egy vállalati felmérés tanulságai Növekedési workshop MTA KRTK KTI MTA KRTK Közgazdaságtudományi Intézet 2015. November 5 Beszállítás és nemzetközivé válás Kis, nyitott, feltörekvő

Részletesebben

S atisztika 2. előadás

S atisztika 2. előadás Statisztika 2. előadás 4. lépés Terepmunka vagy adatgyűjtés Kutatási módszerek osztályozása Kutatási módszer Feltáró kutatás Következtető kutatás Leíró kutatás Ok-okozati kutatás Keresztmetszeti kutatás

Részletesebben

Általános képzési keretterv ARIADNE. projekt WP 4 Euricse módosítva a magyarországi tesztszeminárium alapján

Általános képzési keretterv ARIADNE. projekt WP 4 Euricse módosítva a magyarországi tesztszeminárium alapján Általános képzési keretterv ARIADNE projekt WP 4 Euricse módosítva a magyarországi tesztszeminárium alapján A jelen dokumentumban a szociális gazdaság témakörében tartandó háromnapos vezetői tréning általános

Részletesebben

A rendszeres szociális segély jövedelmi célzása. Pénzügyminisztérium

A rendszeres szociális segély jövedelmi célzása. Pénzügyminisztérium A rendszeres szociális segély jövedelmi célzása Firle Réka Szabó Péter András Pénzügyminisztérium 2008. június 19. Az alacsony munkapiaci aktivitás okai és növelésének lehetségei. A be- és kiáramlást szabályozó

Részletesebben

Budapesti Corvinus Egyetem, Marketing és Média Intézet, Marketing Tanszék, Kereskedelmi Kutatóközpont vezetője

Budapesti Corvinus Egyetem, Marketing és Média Intézet, Marketing Tanszék, Kereskedelmi Kutatóközpont vezetője Agárdi Irma egyetemi docens Gazdálkodástudományi Kar Marketing Tanszék Karrier Felsőfokú végzettségek: 1990-1993 Kereskedelmi és Vendéglátóipari Főiskola, Belkereskedelem 1993-1996 Budapesti Közgazdaságtudományi

Részletesebben

Innocare Innovációs Központ Nonprofit Kft.

Innocare Innovációs Központ Nonprofit Kft. Innocare Innovációs Központ Nonprofit Kft. Az Innocare Innovációs Központ tevékenységi köre Vállalkozások K+F+I tevékenységének menedzselése K+F+I tevékenység előkészítése és megvalósítása Befektetési

Részletesebben

Faipari vállalatok üzleti és foglalkoztatási kilátásai. Vállalat jelen és jövőképe

Faipari vállalatok üzleti és foglalkoztatási kilátásai. Vállalat jelen és jövőképe Faipari vállalatok üzleti és foglalkoztatási kilátásai Vállalat jelen és jövőképe A kérdőív 3 oldalt tartalmaz, összesen 25 kérdésből áll és az alábbi témakörökben keresi a válaszokat: - Vállalata jelen

Részletesebben