MUNKAERİPIACI ELİREJELZÉS 2008-RA

Átírás

1 SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM MAGYAR KERESKEDELMI ÉS IPARKAMARA MUNKAERİPIACI ELİREJELZÉS 2008-RA JAVULÓ VÁRAKOZÁSOK, KISMÉRTÉKBEN NÖVEKVİ FOGLALKOZTATÁS Az SZMM és az MKIK közös sajtótájékoztatója Ideje: február óra. Helye: Szociális és Munkaügyi Minisztérium 1054 Budapest, Alkotmány u. 3.

2 Az adatfelvételrıl A Szociális és Munkaügyi Minisztérium és a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara Munkaerıpiaci prognózis címmel harmadik éve folyó közös kutatást végez a magyar vállalkozások várható munkaerı keresletérıl és rövidtávú üzleti kilátásairól a minisztérium és az MKIK Gazdaság- és Vállalkozáselemzı Intézet által kidolgozott kutatási koncepció alapján. A kutatási program keretében elıször szeptember november között került sor vállalati kérdıíves felmérésre, majd a második adatfelvételt október 1. és november 17. között hajtottuk végre, és szeptember 17. és november 12. között lezajlott a harmadik adatfelvétel is. Ennek során a versenyszektorból 7247 vállalkozás válaszolt a munkaügyi központok, munkaügyi kirendeltségek és az MKIK GVI munkatársai által feltett kérdésekre. Ez a felvétel a legnagyobb minta-elemszámú a hazai munkaerıpiaci elırejelzéssel és a vállalatok kilátásaival foglalkozó kutatások között. A megkérdezett cégek és vállalkozások aggregált foglalkoztatotti létszáma a versenyszektorban 2007-ben megközelítette az 560 ezer fıt, ami a nemzetgazdaságban alkalmazásban lévık közel egyötödét reprezentálja. Ez a különösen kiterjedt minta, miközben minden eddiginél nagyobb érvényességő elırejelzések lehetıségét hordozza, lehetıvé teszi azt is, hogy behatóbban és eredményesebben vizsgálhassuk az egyes cégcsoportok üzleti kilátásaiban megmutatkozó különbségeket. A megkérdezett vállalkozások között egyaránt szerepelnek kisvállalkozások és több, mint 250 fıt foglalkoztató nagy cégek. A magyar konjunktúra vizsgálatokra egyébként jellemzı torzítás a külföldi többségi tulajdonban lévı cégek a ténylegesnél jóval alacsonyabb aránya sem jellemzi ezt a felvételt, mivel a megkérdezett több, mint 7000 cégen belül 10%-ot meghaladó volt a többségében külföldi tulajdonban lévı cégek aránya. Az adatok érvényességéhez és pontosságához hozzájárul, hogy a tényadatok önálló kitöltéssel, a várakozások pedig személyes kikérdezés módszerével kerültek felmérésre. Minden esetben a vállalkozás tulajdonosa, vagy a felsı vezetés egy tagja válaszolt a feltett kérdésekre. Az elmúlt három év adatfelvételét az összehasonlíthatóság biztosítása érdekében azonos módszerrel súlyoztuk vállalati létszám-kategória és gazdasági ág szerinti összetétel alapján. A súlyozás alapját a különbözı nagyságú cégek csoportjaiban foglalkoztatottak számának a versenyszektor összes foglalkoztatotton belüli arányához és az egyes gazdasági ágak GDP-hez való becsült hozzájárulása adta. Ezt követıen a három felvételt regionálisan is súlyoztuk. A továbbiakban a súlyozott adatokból kapott eredményeket ismertetjük. 2/5

3 Konjunkturális várakozások A konjunkturális várakozások szerint a gazdasági növekedés a nemzetgazdaság versenyszektorában várhatóan kismértékben nı 2008-ban, és meghaladja a 2007-es növekedési szintet. A évi felvételhez képest a évi felvételben a vállalkozások várakozásainak egyértelmő javulása érhetı tetten. Az üzleti bizalom javulását azonban a várható konjunktúrát övezı bizonytalanság növekvı mértéke kíséri. A megkérdezett vállalkozások várakozásai két indikátor kivételével (kapacitáskihasználás és termelési szint) javultak a tavalyi felvétel eredményeihez viszonyítva. Javulás jellemzi az üzleti helyzetre, a rendelésállományra, a beruházási aktivitásra és a várható munkaerı keresletre vonatkozó mutatót egyaránt. A munkaerı-keresletet a rendelkezésre álló kapacitások mellett befolyásolja azok aktuális kihasználtsága is. A megkérdezett vállalkozások körében jelen adatfelvétel szerint az átlagos kapacitáskihasználtság 81,5%-os szintet ért el és így, ami az elızı évi felvételhez képest 1 százalékpontos csökkenésnek felel meg. A korábbi évekhez hasonlóan jelen adatfelvétel is megerısíti, hogy a nagyobb létszámot foglalkoztató cégeknél hatékonyabb a rendelkezésre álló kapacitások hasznosítása. (A 250 fınél többet foglalkoztató cégeknél az átlagos kapacitáskihasználtság 90%- os, a mikro cégeknél pedig 77%-os volt.) A beruházási aktivitás enyhén emelkedı tendenciát jelez a múlt évhez képest. A beruházási aktivitásukat növelı cégek aránya a évi 22%-rıl 23%-ra emelkedett. A foglalkoztatottság várható kismértékő növekedését figyelembe véve a gazdasági növekedéshez továbbra is elsısorban a munkaerı termelékenységének javulása járul hozzá, míg a munkaerı mennyiségi növekedése ebben a tekintetben kevésbé lesz meghatározó. A foglalkoztatás jellemzıi és elırejelzése A vállalatvezetık 2007 végén megfogalmazott szándékai szerint 2008-ban is folytatódik a bıvülés a versenyszféra foglalkoztatásában. Míg 2007-re a cégek 60%-a számolt azonos létszámmal, 26%-uk bıvüléssel és 15%-uk leépítéssel, addig 2008-ban a cégek 67%-ánál várhatóan nem változik a létszám, 24%-uk számol bıvüléssel és 9%-uk leépítéssel. A javuló várakozások azonban nem járnak a létszám nagyobb arányú bıvülésével, mivel csökkent ugyan a létszámleépítést tervezı cégek aránya, de összességében a felvenni szándékozott aggregált létszám is némileg mérséklıdik a tavaly rögzített felvételi szándékokhoz képest. Figyelembe véve a közszféra várhatóan csökkenı, vagy stagnáló foglalkoztatását, ez nemzetgazdasági szinten 3-4 ezres nettó munkahely-bıvülésnek felel meg. Továbbra is megfigyelhetı, hogy a külföldi tulajdon jelenléte nagyobb arányú létszámbıvítést jelent: míg a tisztán magyar tulajdonban lévık 21%-a tervezi bıvíteni foglalkoztatottainak számát, addig a többségében és tisztán külföldi tulajdonban lévık 40,5%-a ban várhatóan az iparban (C+D+E) nı a cégek legnagyobb arányánál a létszám (29%), míg a szolgáltatásoknál a cégek 22%-a, a mezıgazdasági vállalkozások 14%-a tervezi növelni a foglalkoztatottak számát. A cégenkénti létszámfelvétel azonban szerényebb mértékő lesz mint korábban és ebbıl adódóan az iparban 2008-ban a foglalkoztatottak létszámának minimális bıvülésére lehet számítani, míg a mezıgazdaságban további leépítés, az építıiparban, a kereskedelemben és a szolgáltató szektorban pedig szerény mértékő növekedés prognosztizálható. A vállalati munkaerı-kereslet alakulását alapvetıen meghatározza a tervezett beruházások jellege. Az innovatív, korszerősítı beruházások esetén többnyire nem változik a foglalkoztatottak 3/5

4 száma. A cégek mintegy 61,5%-a stabil létszámmal számol ebben az esetben, míg a kapacitásbıvítı beruházást tervezı gazdasági szervezetek 38,3%-a úgy nyilatkozott, hogy a beruházás eredményeként a vállalkozás növelni fogja az alkalmazottak számát is. A versenyszektorban a beruházások 50%-a tartozik az innovatív típusba, 15,5%-a a termelıkapacitások bıvítésére irányul, míg a beruházást végrehajtó/tervezı cégek 34,4%-a mindkét típusú beruházási tevékenységet folytat egyszerre. Általánosságban megállapítható, hogy a beruházást tervezı gazdasági szervezetekre nem jellemzı, hogy csökkentik a foglalkoztatottak számát. Ez azt mutatja, hogy az új technológiák alkalmazásával nem csökken a munkaerı iránti globális kereslet. A tıketranszfer a vállalkozások döntı hányadánál nem szorítja háttérbe a munkaerıt a termelési tényezık között. Tartós munkaerı-hiány Nemzetgazdasági szinten a gazdasági szervezetek túlnyomó részének hosszabb távon nem okoz nehézséget a munkaerı-igény kielégítése. A cégek 15%-a azonban azt jelezte, hogy tartós munkaerıhiánnyal küzd. Ez a jelenség némileg erısödött 2006-hoz képest (Az egy évvel korábbi adatfelvétel során a cégek 9%-a jelzett munkaerıhiányt). Ágazati szinten a munkaerı-ellátottságot jelentıs mértékő szóródás jellemzi. Az egyes nemzetgazdasági ágak közül átlag feletti mértékben szembesül tartós munkaerıgondokkal a feldolgozóipar, a szállítás és távközlés, valamint az építıipar (a cégek 21,4%-a, 19,7%-a és 17,5%-a jelezte ezt). A többi ágazatban az átlagosnál kevésbé érvényesül a munkaerıhiány. A munkaerı-hiány továbbra is a nagyobb vállalatokat sújtja inkább, mint a kisebb vállalkozásokat. Ez arra vezethetı vissza, hogy ezek egyszerre nagyobb volumenő munkaerı-igénnyel lépnek fel, mint a kkv-szektor. A 250 fınél több létszámot foglalkoztató gazdasági szervezetek 35%-ánál jellemzı, hogy aktuális munkaerı-keresletüket nem, vagy nehezen tudják a rendelkezésre álló munkaerı-állományból kielégíteni. A munkaerıhiány az átlagosnál jóval nagyobb mértékben jelentkezik a különben dinamikusabb vállalatoknál: a létszám felvételét tervezık 36,6%-a, a tisztán külföldi tulajdonban lévık 35,3%- a és a döntıen exportra termelık 38,6%-a számolt be tartós munkaerıhiányról. Ezek az adatok jóval (átlagosan 20 százalékponttal) magasabbak az egy évvel korábbiaknál. Fontos kérdés, hogy mennyivel nıne a foglalkoztatás, ha a keresletnek megfelelı mennyiségő és minıségő munkaerı rendelkezésre állna. A megkérdezett gazdasági szervezetek válaszai alapján a versenyszektorban a munkaerıhiányt érzékelı cégek statisztikai állományi létszámuk 3%-ában határozták meg a hiányzó munkaerı mértékét. Ez a versenyszektorban összességében 23 ezer körüli tartósan betöltetlen munkahelynek felel meg. Ágazatok szerint a legnagyobb hiányjelenséget az építıipar jelezte, ahol 7%-kal bıvülhetne a foglalkoztatás a munkaerıhiánnyal küzdı cégek körében csupán a munkaerıhiány megszüntetésével. A feldolgozóipart az átlagos körüli munkaerı-hiány jellemzi (3%). A tartós munkaerı-hiány több mint fele (53%-a) szakképzett fizikai dolgozókra, 33%-a pedig szakképzetlenekre irányul. A kielégítetlen kereslet 14%-a irányul szellemi foglalkozásokra, ezen belül is döntıen felsıfokú végzettséggel rendelkezı munkavállalókból jelentkezik tartós hiány a versenyszektorban. 4/5

5 Pályakezdık foglalkoztatása A cégek 2007-ben több pályakezdıt vettek fel, mint amennyit az elızı évi adatfelvétel során jeleztek. (A tavalyi felvétel során a cégek 23%-a tervezte, hogy 2007-ben pályakezdıt vesz fel, ezzel szemben a tényadatokat rögzítı jelenlegi adatfelvétel szerint a cégek ennél lényegesen magasabb aránya, 34,6%-uk vett fel pályakezdı fiatalt 2007-ben.) A jövı évre vonatkozó felvételi szándékok az elızı évi várakozásokhoz képest emelkedtek. a cégek 28%-a tervezi, hogy ban pályakezdıt vesz fel. A pályakezdık alkalmazására irányuló szándékok elsısorban a nagyvállalati szektorban meghatározóak. A 250 fınél többet foglalkoztató szervezetek között 72,6%- os arányt képviselnek azok, amelyek pályakezdık felvételét tervezik, míg a fıt foglalkoztatók 27%-a, a kevesebb, mint 20 fıt foglalkoztatók 15,5%-a tervezi pályakezdık felvételét. A tervezett létszámfelvételek volumene a pozitív választ adó munkáltatóknál a statisztikai állományi létszám átlagosan mintegy 1,5%-át teszi ki. Külföldiek munkavállalása A külföldi munkavállalók alkalmazására irányuló igényeknek az elmúlt években tapasztalt növekvı tendenciája megtörni látszik ben a megkérdezett cégek 18%-a foglalkoztatott külföldi munkaerıt, 2005-ben 19,7%-uk, 2006-ban 20,3%-uk, 2007-ben viszont ez az arány visszaesett 16%-ra. A jövı évi elırejelzés kismértékő növekedést mutat: a cégek 17,5%-a tervezi külföldi munkavállalók foglalkoztatását. A külföldiek foglalkoztatásához az egyes szakmákat jellemzı hazai munkaerıhiány mellett a növekvı bérszínvonal is ösztönzıleg hat. A versenyszektorban foglalkoztatottak között az adatfelvétel szerint 2005-ben 3,2%-ot, 2006-ban 2,4%-ot, 2007-ben pedig 2,1%-ot tett ki a külföldi munkavállalók aránya. A Magyarországon foglalkoztatott külföldiek mintegy fele EU-tagállamokból érkezik. A foglalkoztatott külföldi munkaerı létszámára vonatkozó elırejelzés szerint valamennyi vállalat-kategóriában stagnáló, vagy kismértékő (1%-os) csökkenés valószínősíthetı. Mindemellett a külföldieket foglalkoztató cégek 7,4%-a kívánja növelni és 4,8%-a csökkenteni a külföldi munkavállalók számát 2008-ban. Munkaerı-kölcsönzés Növekedett a munkaerı-kölcsönzést igénybe vevı vállalkozások száma. A megkérdezett vállalkozások 5,9%-a (tavaly 4,5%) említette, hogy alkalmaz kölcsönzés keretében igénybe vett munkaerıt. Az érintett cégeknél a kölcsönzött létszám a statisztikai állományi létszámhoz viszonyítva magas, 16%-os arányt képvisel. (A teljes versenyszektorra vetített arány azonban még mindig csak 3,8%-ot tesz ki.) A 2008-ra vonatkozó elırejelzések szerint változatlan marad a munkaerıkölcsönzés súlya: a vállalkozások 1,7%-a tervezi növelni és szintén 1,7%-a tervezi csökkenteni a kölcsönzött munkaerı létszámát. START kártya A megkérdezett vállalkozások 23,2% foglalkoztatott 2007-ben START kártyával rendelkezı fiatalt (tavaly ez az arány még csak 20% volt.) START kártyával rendelkezı fiatalt leggyakrabban a szállítás, távközlés ágazatba tartozó vállalkozások vettek fel (34,5%). A döntıen exportáló cégek az átlagosnál jóval nagyobb gyakorisággal (43%) alkalmaztak START kártyával rendelkezı pályakezdıt és a növekedés is igen dinamikus volt ebben a vállalati szegmensben, hiszen a tavalyi arány alig 20%-ot tett ki. 5/5