KKV Körkép 2005 / október: A kis- és közepes vállalkozások üzleti helyzete, és véleménye az intézményi környezetrıl

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "KKV Körkép 2005 / október: A kis- és közepes vállalkozások üzleti helyzete, és véleménye az intézményi környezetrıl"

Átírás

1 KKV Körkép 2005 / október: A kis- és közepes vállalkozások üzleti helyzete, és véleménye az intézményi környezetrıl A Figyelı, az MKIK Gazdaság- és Vállalkozáselemzı Intézet (GVI) és a Volksbank Rt januárjában közös kutatást indított a kis- és közepes vállalkozások üzleti helyzetének, rövid távú kilátásainak feltárására és e cégcsoport üzleti helyzetét befolyásoló gazdasági és intézményi tényezık és hatások felmérésére. E vizsgálat során negyedévente, összesen 300 a feldolgozóiparba, az építıiparba és a szolgáltatásokba sorolt cég körében, egymással megegyezı mintán, a kis- és közepes cégek gazdasági teljesítményét és ágazati megoszlását reprezentáló céget kérdezünk meg és elemezzük a kapott eredményeket. A legutóbbi, októberi adatfelvétel (2005. október ) eredményei alapján ellentmondásos kép rajzolódik elénk a KKV-k üzleti helyzete és rövid távú várakozásai tekintetében. Az adatok egyfelıl pozitív változásokról tudósítanak: a második negyedévben javult a cégek kapacitáskihasználtsága, nıtt a termelési szint. Ezek a változások inkább a belföldre termelı magyar tulajdonban lévı cégeknél figyelhetı meg, míg az exportálókra inkább a változatlanság, vagy a romló tendencia volt jellemzı. Másfelıl a várakozások éppen arra mutatnak, hogy várhatóan nem, vagy csak a cégek más csoportjainál fog folytatódni a júliusban megfigyelt pozitív változás. A magyar tulajdonban lévı és kizárólag belföldre termelı cégek várakozásai mind a beruházások, mind a termelési szint, mind az üzleti helyzet esetében visszafogottabbá váltak, a jelenleginél rosszabb helyzetet vetítenek elıre. A kkv-k meglehetısen kritikusan vélekednek a vállalkozások intézményi és szabályozási környezetérıl, a közszolgáltatások minıségérıl. Az intézmények között a legjobb vélemény az APEH és a vámhivatal, a legrosszabb vélemény pedig a kormányzat és a parlament tevékenységével, és munkájának minıségével kapcsolatban fogalmazódik meg. Az iskolarendszeren belül a cégek legkevésbé a szakiskolai képzéssel elégedettek. A szabályozási feltételek között kiemelendı a korrupció elterjedtségére utaló vélemények viszonylag nagy súlya. Erre mutat az is, hogy a cégek 72%-a szerint nem teljesül a szabályok egyértelmőségének és kiszámíthatóságának nyilvánvaló követelménye. Az állami hivatalokban jelen lévı korrupció a cégek 47%-a szerint közepes, vagy jelentıs akadályokat gördít a cég mőködése, illetve növekedése elé. 1

2 KKV Körkép: Konjunktúra Index és Bizonytalansági Index, 2005 KKV Körkép: A KKV konjunktúra-, és bizonytalansági index, ,14 0,12 0,1 0,08 0,06 0,04 0,02 0 KKV_KI KKV_BI 0,39 0,385 0,38 0,375 0,37 0,365 0,36 0,355 Megjegyzés: bal skála KKV konjunktúra index, jobb skála KKV bizonytalansági index 2

3 1. A vizsgálat célja A KKV Körkép a Figyelı, az MKIK Gazdaság- és Vállalkozáselemzı Intézet (GVI) és a Volksbank közös kutatása, amely azt tőzte ki célul, hogy negyedéves rendszerességgel vállalati empirikus adatfelvételre alapozva vizsgálja és elemezze a magyarországi kis- és közepes vállalati szektor üzleti helyzetét, kilátásait és e cégek üzleti helyzetét befolyásoló tényezıket. A vállalkozások konjunkturális helyzetére vonatkozó kérdéseken kívül minden esetben olyan aktuális témákat, problémákat és az erre adott vállalati reakciókat vizsgálunk, amelyek fontos szerepet játszanak e vállalatcsoport alkalmazkodóképessége, jövedelmi helyzete és fejlıdése szempontjából. A negyedik, október között lefolytatott felmérésben a vállalatok intézményi- és szabályozási környezetrıl kialakított véleményét elemezzük. Arra keresünk választ, hogy az intézményi és szabályozás környezet egyes elemei mennyire hatnak kedvezıtlenül a kkv szektor cégeire, és az egyes hatások milyen típusú cégeknél jelentkeznek leginkább. 2. A minta A mintát úgy alakítottuk ki, hogy a KSH kimutatásai szerint legalább 20 fıt foglalkoztató 1 cégek nagyság szerint képzett csoportjainak arányai tükrözzék e cégcsoportoknak az aggregált foglalkoztatásban játszott szerepét, és ezzel egyidejőleg illeszkedjen e cégcsoportban a feldolgozóipar, építıipar és szolgáltatások GDP-hez való hozzájárulásának arányaihoz (lásd az és 3. táblázatokat). Kutatásunkban így a KKV Körképben felmért cégek a gazdasági súlyuk és a foglalkoztatottságban játszott szerepük szerint megfelelıen reprezentálják a magyar KKV szektort alkotó vállalatokat. A felvétel alapján kapott eredmények általánosíthatók a fıt foglalkoztató cégek egészére. Az eddigi négy felvétel során megkeresett vállalkozások szinte teljesen azonos megoszlást mutatnak a vállalatok besorolására használt ismérvek, mint pl. ágazati besorolás, létszámkategória, export aránya vagy a nettó árbevétel tekintetében. A mintatulajdonságok megegyezése azért fontos, mert ez megbízható alapot teremt a felvétel idıpontjaiban adott válaszok összehasonlításához (lásd a 4. táblázatot). A októberi felvétel során 311 cég vezetıje válaszolt telefonon a kérdezıbiztosok által feltett kérdésekre. A válaszadó cégek 77,1 %-a teljes egészében magyar tulajdonosok kezében van, 8,7 %-uk részben és 14,2 %-uk egészében külföldi tulajdonban van. A cégek 54 %-a csak belföldre szállít és 33,1 %-uk az árbevétel kevesebb mint felét, 12,9 %-uk pedig többségét Magyarországon kívül értékesíti. Az exportáló cégek 87 %-a szállít az EU más országaiba, és 57%-uknál az értékesítés több mint fele unión belüli exportból származik. 1 A 20 fıs határt az a tapasztalat indokolta, hogy a kisebb, fıt foglalkoztató cégeknek a vállalati felvételekre adott válaszai több elháríthatatlan problémától terheltek. Egyrészt e cégek között a válaszadási hajlandóság számottevıen alacsonyabb, mint a nagyobb cégeknél, másrészt és fıleg az általuk adott válaszok pontossága rendkívül gyenge és érvényessége sem kielégítı. 3

4 3. Konjunktúra 3.1. Konjunktúra, és bizonytalansági index Javulás figyelhetı meg a kkv szektor cégei körében az üzleti helyzet különbözı mutatói és az üzleti helyzetre vonatkozó várakozások tekintetében. Javult a KKV konjunktúra index értéke és e tendencia viszonylagos stabilitására utal a KKV bizonytalansági index csökkenése is: a javuló tendenciát a cégek egyöntetőbb véleménye támasztja alá, mint egy negyedévvel korábban (lásd a ábrát). A kkv-k termelési szintje növekedett és a 2005-ben a legmagasabb szintet ért el októberben: a cégek 33%-a jelzett növekedést, míg júliusban csak 27%-ukra volt ez jellemzı (lásd a ábrát). Ezzel a pozitív változással együtt némileg javult a cégek jövedelmezıségi pozíciója is: októberben a cégvezetık 23%-a ítélte jónak a jövedelmezıséget, míg júliusban 20%. A rendelésállomány változása a kereslet növekedésére a kkv szektor körében a konjunktúra stabilitására utal: kismértékben nıtt a rendelésállomány az elızı negyedévhez képest. A KKV Konjunktúra Index a közepes cégek körében messze magasabb, mint a kis cégeknél, és együtt nı az export árbevételen belüli arányával. Az is megfigyelhetı, hogy a kkv-k körében a tisztán külföldi tulajdonban lévı cégek kilátásai rendre a legjobbak: a konjunktúra index meghaladja a tisztán magyar tulajdonban lévı cégekre jellemzı értéket (lásd az 1-3. ábrát) ábra: KKV Körkép: Konjunktúra index és bizonytalansági index alakulása január október KKV Körkép: A KKV konjunktúra-, és bizonytalansági index, ,14 0,12 0,1 0,08 0,06 0,04 0,02 0 KKV_KI KKV_BI 0,39 0,385 0,38 0,375 0,37 0,365 0,36 0,355 4

5 ábra: KKV Körkép: Konjunktúra mutatók, január október KKV Körkép: A cégek jelenlegi helyzete, ,2500 0,2000 0,1500 rendelésállomány üzleti helyzet jelenleg jövedelmezıség jelenleg termelési szint 0,1000 0,0500 0,0000-0,0500-0, ábra: KKV Körkép: Rövid távú várakozások, január október KKV Körkép: A vállalkozások várakozásai, ,3000 0,2500 0,2000 0,1500 0,1000 várható létszámalakulás várható üzleti helyzet várható jövedelmezıség várható kapacitáskihasználás várható termelési szint várható beruházási aktivitás 0,0500 0,0000-0,0500-0,1000 5

6 3.2 Kapacitáskihasználás A KKV-k körében jelentısen, közel 4 százalékponttal nıtt a kapacitáskihasználás az elmúlt negyedévhez képest és így ez megközelítette a 78%-ot. Legnagyobb mértékő növekedést a kisebb cégek körében figyelhettük meg: e cégek körében átlagosan 80%, míg három hónappal ezelıtt 77% alatti volt a kapacitáskihasználás (lásd a 4. ábrát). A kapacitáskihasználás a teljesen, illetve részben magyar tulajdonban lévı cégek körében nıtt, míg a tisztán külföldi tulajdonban lévıknél folyatódott az év eleje óta megfigyelhetı romló tendencia (5. Ábra). Ennek ellenére a tisztán magyar tulajdonban lévı cégeknél alacsonyabb (76%), míg a másik két csoportnál magasabb (78-82%-os) átlagos szintet jelez a KKV Körkép októberi felvétele. A kizárólag és többségében külföldre szállító cégek kapacitáskihasználása nıtt az elmúlt negyedévben összefüggésben a külpiacokon, ezen belül is a német gazdaságban tapasztalható élénkülés eredményeképpen. (6. Ábra). A gazdasági ágakat tekintve az építıiparban kimagaslóan magas 87% körüli kapacitáskihasználtsága mellett továbbra is a feldolgozóiparban láthatunk legalacsonyabb értéket (72%). Mindkét gazdasági ágban növekvı tendencia figyelhetı meg az elmúlt fél évben (7. Ábra). A kapacitáskihasználás a közepes és a nagyobb cégek körében nıtt és a kisebb (20-49 fıt foglalkoztató) cégeknél csökkent az elmúlt negyedévben (8. Ábra). 3.3 Rendelésállomány A rendelésállomány szintjét jelzı mutató értéke némileg nıtt a júliusi felvétel óta. E változás mögött a rendelésállomány szintjének csökkenését érzékelı cégek arányának 23%-ról 21%-ra való csökkenése húzódik meg. A rendelésállomány az exportáló cégek körében magasabb, mint a kizárólag belföldre szállítóknál és a III. negyedévben az exportáló de döntıen belföldre szállító cégek körében nıtt meg (9. ábra). A döntıen exportálók 30%-a, a kizárólag belföldre termelık 11%-a jelezte a rendelésállomány növekedését. A részben, vagy egészében külföldi tulajdonú, cégek esetében beszélhetünk növekedésrıl és az utóbbiaknál a legmagasabb a rendelésállomány növekedésérıl beszámoló cégek aránya (34%), míg a tisztán magyar tulajdonban lévıknél a legalacsonyabb (13%). 3.4 Termelési szint és üzleti helyzet A cégek termelés szintjében tovább folytatódott a növekedés. Ez arra mutat, hogy a kis- és közepes vállalkozások körében tovább erısödött a termelés II. negyedévében megindult élénkülése. Míg áprilisban a cégek 24%-a számolt be a termelési szint növekedésérıl, addig júliusban 27%-a, októberben pedig 33%-a, miközben csökkent a stagnáló és csökkenı termelési szintő cégek aránya. A termelési szint növekedését a cégek szinte egyöntetően és hasonló arányokban érzékelték, egyedül az export orientáció szerint mutathatók ki számottevı különbségek. A döntıen exportáló cégek körében némi visszaesés mutatkozott az elmúlt negyedévi szinthez képest, számottevıen nagyobb volt a termelési szint erısödését érzékelı cégek aránya, mint a többi cégnél (lásd a 11. ábrát). Különben nem tér el a termelési szint megítélése a cégek különbözı csoportjai között. Az exportáló cégekre jellemzı magasabb termelési szint arra mutat, hogy a a termelés II-III. negyedévében érzékelt élénkülése egyértelmően az exporthoz, ezen belül pedig a német gazdaságban jelentkezı növekvı kereslethez kapcsolódik. 6

7 A termelési szint emelkedésével megegyezıen alakult a cégek üzleti helyzete. Míg júliusban csak 24%-uk, addig októberben már 30%-uk számolt be ennek javulásáról. Így egy negyedév alatt 12 százalékponttal nıtt a javuló üzleti helyzetrıl számot adó cégek aránya. Ez a tendencia minden gazdasági ágban megfigyelhetı. A nagyobb cégek és a tisztán külföldi tulajdonban lévı cégek pozitívabbnak látják üzleti helyzetüket, mint a kisebb, magyar tulajdonban lévık. A fıt foglalkoztató cégek 20%-a, a fıt foglalkoztatók 33%- a jelölt meg jó üzleti helyzetet. Erısebb különbség látszik a külföldi tulajdon aránya szerint: míg a magyar tulajdonban lévı cégek 24%-ánál, addig a külföldi tulajdonban lévık 49%-ánál beszélhetünk jó üzleti helyzetrıl a menedzserek véleménye szerint (lásd a 13. ábrát). Az exportáló cégek üzleti helyzete mellett javult a belföldre termelıké is ez a fenti összefüggésekkel együtt arra mutat, hogy az élénkülés már nem korlátozódik az exportáló cégekre, mint negyedévvel korábban, hanem kiterjedt a belföldre termelı, magyar tulajdonban lévı cégekre is. (lásd a 14. Ábrát). A KKV-k mind a termelési szint, és az üzleti helyzet esetében is nagyobb arányban számítanak javulásra, mint romlásra a következı hat hónap során. Ezzel folytatódik a várakozások javulásának már a II. negyedévben megfigyelt tendenciája. A termelési szint növekedésére a cégek 35%-a, csökkenésére 14%, az üzleti helyzet javulására 32%, romlására pedig 12% számít. A közepes és a nagyobb cégek mind a várható termelési szint, mind a várható üzleti helyzet esetében jelentıs javulásra számítanak (35% és 32%), míg a kisebb (20-49 fıt foglalkoztató cégek) inkább romlást várnak (21%-uk és 24%-uk számít romlásra). A két indikátor mozgása is ennek megfelelıen alakul (lásd a 15. és a 16. ábrákat). Az üzleti helyzet tekintetében az exportáló és a belföldre termelı cégek helyzetmegítélése közötti jelentıs különbségek csak kismértékben csökkennek (lásd a 17. ábrát). Ugyanezt láthatjuk a termelési szintre vonatkozó várakozások kapcsolatban is (lásd a 18. ábrát). A visszafogottabbá váló várakozások leginkább a belföldre termelı cégekre jellemzıek. Az üzleti helyzet romlására a tisztán magyar tulajdonban lévık 15%-a, a külföldi tulajdonban lévık 5%-a, javulásra pedig az elıbbiek 27%-a és az utóbbiak 48%-a számít. Az export aránya szerint kicsit mérséklıdtek a különbségek: a kizárólag belföldre termelı cégek közel 27%-a mellett a többségében exportra termelık 43%-a számít üzleti helyzetének javulására a következı félévben. A termelési szint várható alakulása esetében is ez az összefüggés mutatható ki: míg a kizárólag belföldre termelık 19%-a termelési szint csökkenését prognosztizálja, addig az exportálók csak 10%-a számít erre, miközben a növekedésre számító cégek aránya az elsı csoportnál 27%, addig a döntıen exportálók fele, 51%-a számít erre. A gazdasági ágak szerint az üzleti kilátások egyöntetőbbek lettek az elmúlt negyedévhez képest, de továbbra is feldolgozóipar kilátásai a legjobbak és a kereskedelmi cégeké, valamint a gazdasági szolgáltatásban tevékenykedıké a legrosszabbak (a feldolgozóiparban a KKV-k 35%-a számít a termelési szint növekedésére, addig a kereskedı cégek csupán 25%-a, a szolgáltatók 33%-a). 7

8 3.5 A létszám és a beruházások várható alakulása Júliushoz képest visszafogottabbakká váltak a KKV-k létszámfelvételi szándékai. A cégek 14,5%-a tervez létszámfelvételt, és 12,5%-uk elbocsátást. A kkv-k többi része azonban a nem tervez változtatást. A várható létszámváltozást figyelembe véve és a felvétel során kapott eredményeket a vizsgált sokaság, a mintegy 9300 kis- és közepes vállalkozás egészére vetítve a kkv szektorban közel 9000 fıvel csökken aggregált szinten a foglalkoztatottság ha a cégvezetık tervei teljesülnek. Míg negyedévvel ezelıtt a kkv szektorra munkahely-teremtési szándékok, addig az októberi felvétel tanulsága szerint a munkahely-rombolásra vonatkozók jellemzıek (lásd a 19. ábrát) A létszámfelvételi szándékok erısebbek a nagyobb és a kisebb cégek körében (lásd a 10. ábrát). Az üzleti helyzet javulása e tervek komolyságára utal. A beruházási aktivitás várhatóan nı a kkv-k körében: a cégek 28%-a nem tervez beruházást (legutóbb 31%- volt ez az arány), 11% tervez csökkenést (15%), és 22%-uk szeretné növelni a beruházási aktivitását (24%). A kisebb és a nagyobb cégeknél nı leginkább a beruházási aktivitás (lásd a 20. ábrát). A várható beruházási aktivitás számottevı különbséget mutat a cégek gazdasági ága szerint: ennek mértéke legmagasabb a gazdasági szolgáltatások és a kereskedelem területén és legalacsonyabb a feldolgozóipari cégeknél. 8

9 4. Intézményi és szabályozási környezet Az októberi felvételben kérdéseket tettünk fel a kis-, és közepes vállalkozóknak az üzleti életet, a piaci kapcsolatokat befolyásoló intézményi környezetrıl alkotott véleményükrıl. Elıször néhány közintézmény által nyújtott szolgáltatások minıségérıl kérdeztünk, majd néhány, az intézményi, és a szabályozási környezetre vonatkozó állításról, majd közintézmények mőködésérıl kérdeztük a cégvezetık véleményét. Az eredményeket az alábbiakban ismertetjük Közszolgáltatások minısége Közintézményekrıl, a kormányzatról, a törvényhozásról és a Magyar Nemzeti Bankról kérdeztük a vállalatok véleményét. Arra kértük a vállalatvezetıket, hogy egytıl ötig osztályozzák az egyes intézményeket, illetve az általuk nyújtott szolgáltatások minıségét úgy, hogy az egyes jelentse a legrosszabb, és ötös a legjobb osztályzatot. Az eredményeket a 24. táblázatban foglaltuk össze. Az eredmények több fontos megfigyelésre adnak lehetıséget. Jelen kutatásunk eredményei is megerısítik a vállalatok viszonylag jó véleményét az APEH-rıl, és elégedettségét az APEH által nyújtott szolgáltatások (az adóbevallások helyes kitöltését elısegítı magyarázatok, online megoldások, az APEH ügyintézés pontossága, stb.) minıségével. Ez tükrözıdik abban, hogy a vállalatvezetık a Vámhivatal mögött az APEH-et értékelik legtöbbre és 44%-uk adott négyes és közel 11%-uk ötös osztályzatot. Másodszor a Magyar Nemzeti Bank értékelése figyelemre méltó: a 3,4-es átlag arra mutat, hogy a cégek többsége inkább jó, mint rossz minısítést társít hozzá. Jóval kedvezıtlenebb a kormányzat teljesítményének megítélése (2,84-es átlagos osztályzat), míg a legrosszabb vélemény az Országgyőlés tevékenységével kapcsolatban fogalmazódik meg: a cégek 41-41%-a adott kettes és hármas osztályzatot, és 10%-uk a lehetı legrosszabbra értékeli a magyar parlament teljesítményét. Az iskolarendszeren belül a szakképzı intézmények kapták a legrosszabb osztályzatot, ami megerısíti más vállalati felvételek eredményeit: a magyar cégek szerint a szakképzı iskolák által nyújtott képzések színvonala csak kevéssé felel meg az üzleti szféra által támasztott követelményeknek. Az esetek többségében a cégek méretének növekedése kritikusabb vélemények megjelenésével jár együtt. Az alapfokú oktatás, a bíróságok és a rendırség megítélése egyértelmően romlik a cég méretének növekedésével, de a kórházak, a szakiskolák, gimnáziumok és egyetemek esetében is a kisebb cégek véleménye pozitívabb, a nagyoké pedig rendre elmarasztalóbb (lásd a 24. ábrát). A parlament esetében fordított összefüggést láthatunk: kkv szektoron belül a kisebb cégek elégedetlenebbek leginkább a magyar parlamentben zajló munkával, míg a nagyobbak véleménye valamivel kedvezıbb (lásd a 25. ábrát). Az APEH megítélése sem egységes a cégek között. Az exportáló cégek, amelyeket közvetlenül érintett a Draskovics hatás (az áfa kifizetések visszatartása) sokkal rosszabb véleménnyel vannak, mint a csak belföldre termelık. Az APEH-en csattant tehát az ostor: a 9

10 pénzügyminiszter által elrendelt intézkedés mellékhatásként ténylegesen is rombolhatta az APEH mint az ellenırzést végrehajtó apparátus megítélését (lásd a 26. ábrát) táblázat: KKV Körkép: Közintézmények és a kormányzat által nyújtott szolgáltatások minısítése, október A megfelelı osztályzatot adók aránya Átlagos osztályzat Intézmények, kormányzat Vámhivatal 1,4 6,1 37,7 39,2 15,6 3,61 APEH 2,3 11,4 32,0 43,8 10,5 3,49 Honvédség 1,1 9,8 40,2 39,1 9,8 3,47 Földhivatalok 2,2 11,9 35,0 41,9 9,0 3,44 Bíróságok 2,7 10,2 40,7 35,8 10,6 3,42 Magyar Nemzeti Bank 1,5 7,3 42,3 44,2 4,7 3,40 Posta 2,6 11,8 38,0 38,7 8,9 3,39 Rendırség 1,1 12,6 41,0 36,0 9,2 3,39 Kormány 7,3 22,9 49,5 19,3 1,1 2,84 Kórházak 3,6 32,1 46,6 14,1 3,6 2,82 Parlament 10,1 41,0 40,6 7,2 1,1 2,48 Iskolák Fıiskolák, egyetemek 0,0 2,7 33,2 56,0 8,1 3,69 Szakközépiskolák, gimnáziumok 0,0 3,2 39,7 51,2 6,0 3,60 Általános iskolák 0,0 5,5 43,0 46,0 5,5 3,51 Szakiskolák 0,8 10,8 46,0 36,7 5,2 3, táblázat: KKV Körkép: Szabályozási feltételekrıl alkotott vélemény, október egyáltalán nem ért egyet Megadott választ adók aránya, % inkább nem ért egyet inkább egyetért teljesen egyetért Átlagos osztályzatok Könnyő hozzájutni a cégét érintı törvényekkel és szabályokkal kapcsolatos információkhoz. 4,5 11,6 39,4 50,5 3,30 A cégét érintı adózási és egyéb szabályok egyértelmőek és kiszámíthatók. 35,0 37,5 19,4 8,1 2,01 Az adórendszer változásának mértéke veszélyezteti az Ön cégénél az üzleti kalkuláció biztonságát. A vállalkozásokat érintı jogszabályok és adminisztratív megoldások elısegítik a vállalkozások fejlıdését. Egy vállalkozás indítása Magyarországon bonyolult és munkaigényes folyamat, amely sok ügyintézéssel jár. Az oktatási rendszer kínálta képzések megfelelnek a munkaerıpiaci igényeknek és elvárásoknak. *: inverz érték 16,8 28,6 23,0 31,6 2,69 (2,3) * 41,0 42,0 13,3 2,7 1,80 4,4 10,1 17,9 67,6 3,49 (1,5) * 49,1 30,4 13,1 7,3 1,79 10

11 A kormányzatról alkotott vélemény a külföldi tulajdonban lévı cégek körében rosszabb, míg jobb a tisztán magyar tulajdonban lévıknél (lásd a 27. ábrát). Másodikként a szabályozási feltételekrıl kérdeztük a cégek véleményét (lásd a táblázatot). Az eredmények szerint miközben a cégvezetık nem különösebben tartják munkaigényesnek és hosszúnak a vállalkozás indítás magyarországi eljárását, lesújtó véleménnyel vannak a vállalkozásokat érintı szabályok egyértelmőségérıl és kiszámíthatóságáról. Általános véleményük az, hogy ezek a szabályok egyáltalán nem, vagy alig segítik elı a vállalkozások fejlıdését. Az elıbbi vélemény különösen figyelemre méltó, mivel a tetszılegesen értelmezhetı szabályok léte két csatornán keresztül is többletterheket ró a vállalkozásokra. Egyfelıl az egyértelmőség hiánya, a kiszámíthatatlan értelmezés a korrupciós kínálat lehetıségét is jelenti, és a korrupciós felár létezésére utal. Ha ugyanis az állami tisztviselık tetszılegesen értelmezhetik a törvényeket és szabályokat, akkor ez a helyzet megteremti a vállalkozásnak kedvezı értelmezés áruba bocsátásának, azaz a korrupciónak a kínálatát is. Az ehhez kapcsolódó korrupciós felár pedig nyilvánvalóan drágítja a vállalkozások ügyintézését. Másrészt az adózási szabályok bonyolultsága és nem egyértelmő értelmezése megteremti azon szolgáltatók piacát is, amelyek abban adnak tanácsot, hogy hogyan lehet és kell értelmezni a szabályokat ahhoz, hogy az értelmezés kielégítse az adóhatóság elvárásait. A szabályokhoz és törvényekhez való hozzáférés nehézségének megítélésén túl minden vizsgált, a szabályozási környezetre vonatkozó állítás értékelése arra mutat, hogy a szabályozási defektusok és hiányosságok erısebben érintik a kisebb cégeket, mint a nagyobbakat. Míg például a szabályok és törvények elérhetısége leginkább a kis cégek számára problematikus, a nagyobbaknál erısebben hatnak rájuk a vállalkozásokat érintı szabályok bonyolultságából adódó hátrányok, az adózási szabályok kiszámíthatatlansága, nem egyértelmő értelmezése is erısebben sújtja ıket (lásd a 28. ábrát). A szabályozási környezettel kapcsolatos állítások mellett megkérdeztük az oktatási rendszer nyújtotta képzésekkel kapcsolatos vállalati véleményeket is. Ezek meglehetısen elmarasztalóak és a vállalkozások erıs elégedetlenségére mutat: közel 50%-uk szerint egyáltalán nem igaz az, hogy az oktatási rendszer kínálta képzések megfelelnek a munkaerıpiaci igényeknek és 30%-uk inkább nem ért egyet ezzel az állítással. Ezek a vélemények általánosak a megkérdezett kkv-k különbözı csoportjai körében Szabálytalan ügymenet és a korrupciós kínálat Külön kérdésblokkban igyekeztünk feltérképezni a közhivatalok vállalkozások relációban a nem jogszerő kormányzati adminisztrációval szembeni fellépés és a korrupció valószínőségét. A kkv-k által adott válaszok arra mutatnak, hogy miközben nagyon ritkán teszik szóvá a vállalkozások a szabályoknak meg nem felelı eljárást, nem elhanyagolható az adott probléma csúszópénzzel, azaz korrupcióval való megoldásának gyakorisága. Ha egy állami hivatalnok nem jogszerően jár el, akkor a megkérdezettek 41%-a soha, és 46%-uk ritkán tereli ezt hivatalos útra, illetve próbál (vagy tud) más hivatalhoz fordulni a szabályszerő ügyintézés kikényszerítése érdekében. Ezek a számok a hivatalos útra terelt korrekció lehetıségével és eredményességével szembeni fenntartásokra mutatnak: a cégek nem tartják valószínőnek, hogy így eredményt érnének el és ezért a szabálytalan ügyintézést hivatalos úton nem is teszik szóvá. Egy ilyen szituáció másik megoldása az, ha magával a szabályszerőtlenül eljáró tisztviselıvel próbálnak egyezkedni: megegyeznek az árban, hogy mennyi áldoznának 11

12 azért, hogy ügyükben a tisztviselı szabályszerően járjon el. Ennek az útnak a gyakoriságáról nem rendelkezünk ismeretekkel csak következtetni tudunk az elızı kérdésre adott válaszok megoszlásából, hogy a szabálytalan ügyintézés esetében ez a megoldás nem lehet ritka. (A harmadik lehetıség az, ha a cég elviseli a szabályszerőtlen ügyintézést, és lenyeli ennek költségeit.) táblázat: KKV Körkép: Jogszerőtlen eljárás és korrupció, október Megadott választ adók aránya, % soha Ritkán gyakran mindig Ha egy kormányzati hivatalnok nem a szabályoknak megfelelıen jár el, akkor a feletteséhez, vagy egy másik kormányzati hivatalhoz fordulok, hogy a szabályoknak megfelelı elbánáshoz jussak. Ha egy cég csúszópénzt fizet egy kormányzati hivatalnoknak, akkor biztos, hogy megkapja a kért szolgáltatást. A cégek elıre tudják, hogy mennyi csúszópénzt kell adni. Azon a piacon, amelyen cégem mőködik csúszópénzt kell fizetni, ha egy cég hozzá akar jutni valamihez: például engedélyhez vagy önkormányzati megrendeléshez. 41,4 45,6 7,2 5,7 30,0 25,9 35,9 8,2 31,8 25,7 31,8 10,8 85,2 9,9 4,0 0,9 A közhivatalok vállalat viszonyában a korrupció lehetıségérıl a fenti esettıl elvonatkoztatva tettünk fel kérdéseket. A válaszadók 8%-ának véleménye szerint mindig és 36%-uk szerint gyakran igaz, hogy a csúszópénz, vagy korrupciós pénz adása után a cég megkapja a kért szolgáltatást miközben csak 30% zárja teljesen ki ennek lehetıségét. Sıt, bizonyos feltételek mellett a korrupciós ügyletek bevett voltára utal, hogy a cégek 11%-a szerint korrupció esetén a cégek mindig, 32%-uk szerint pedig gyakran tudják elıre a korrupt eljárás árát és csupán a válaszadók 32%-a állította azt, hogy ez az ár elıre nem ismert. A korrupciós tranzakciók lehetıségét konkrétan firtató kérdésre adott válaszok ezek után csak a kikerülhetetlen választorzítás figyelembevételével értelmezhetık. A cégek 85%-a válaszolt ugyanis úgy, hogy azon a piacon, amelyen mőködik soha sem kell csúszópénzt fizetni egy közhivatalnoknak egy engedély, vagy önkormányzat megrendelés elnyeréséhez. 10%-uk szerint ez ritkán, 4%-uk szerint pedig gyakran fordul elı. Nyilvánvaló, ha jogszerőtlen ügyintézést a cégek túlnyomó többsége nem teszi hivatalosan szóvá; ha 44%-uk szerint a csúszópénz adása mindig, vagy gyakran elégséges ahhoz, hogy a kívánt közszolgáltatást a cég megkapja; ha korrupciós ügylet esetén a cégek 43%-a szerint elıre lehet tudni a korrupciós árat, akkor a korrupció kkv-ket érintı elterjedtségének magasabbnak kell lennie, mint amit az utolsó (negyedik) kérdés sugall. (A cégek 85%-a kizártnak tartja a korrupciót saját piacán a két említett ügylet-típusban). Ha az adott cég piacára vonatkozó korrupciós ügyletek gyakoriságára adott válaszokat fenntartásokkal is kell kezelnünk, a korrupció elterjedtségére vonatkozóan semmi okunk nincs feltételezni azt, hogy a válaszok torzítottsága szisztematikus lenne. Azaz, ha ezzel a kérdéssel minden bizonnyal rosszul is mérjük (alábecsüljük) a korrupció szintjét, a korrupt ügyletek 12

13 gyakoriságát, de ezek a válaszok mégis fényt deríthetnek a korrupció megjelenésével kapcsolatos néhány összefüggésre. Az egyes ügyintézési procedúrák során a korrupció gyakorisága valószínőleg eltér a cégek nagysága szerint. A kisebb cégek nagyobb arányban választották a korrupt ügymenetet kizáró, illetve ezt ritkának értékelı válaszlehetıségeket, illetve korrupció bejáratot voltára utalókat, míg a közepes, vagy nagyobb cégek számottevıen gyakrabban utaltak a korrupció által érintett ügyintézés lehetıségére és gyakoriságára. Mind a korrupció által megolajozott ügyintézés biztos eredményével, mind az elıre tudott korrupciós árral kapcsolatos vállalati vélemények erre mutatnak (lásd a 29. ábrát). Másrészt az adott cég részpiacán a korrupció megjelenésének szintje valószínőleg számottevıen összefügg azzal, hogy mennyire van jelen a külpiacokon az adott cég. A nagyobb külpiaci involváltság a korrupció alacsonyabb valószínőségével kell, hogy együtt járjon, mivel így a cég forgalmában kisebb szerepet kell hogy játsszanak az állami, önkormányzati megrendelések is amelyekhez a korrupciós ügyletek főzıdnek. Eredményeink alátámasztják ezt a vélekedést: minél inkább szállít exportra a cég, annál kisebb a korrupció által érintett ügyletek gyakorisága azon a részpiacon, amelynek az adott cég is része (lásd a 30. ábrát) Üzletmenetet akadályozó tényezık Utoljára néhány a vállalkozások életét érintı szabályról, illetve eljárásról és jelenségrıl kérdeztük a vállalatok vezetıinek véleményét: mennyire jelentenek akadályt ezek a cég mőködése, növekedése szempontjából 2. Az eredmények szerint a kis- és közepes vállalatok számára leginkább a magas adóráták, az állami hivatalnokoknál a lassú ügyintézés, az adójogszabályok, a munkaerı nem megfelelı képzettsége, és az EU szabályok által támasztotta követelmények jelentenek akadályokat. Az állami hivatalok lassúságát és a kiszámíthatatlan ügyintézést ami a közszféra vállalati szempontból gyenge hatékonyságának két fontos megjelenése a cégek 41%-a tartja jelentıs és 38%-a közepes akadályozó tényezınek. Figyelemre méltó az állami hivataloknál tapasztalható korrupció viszonylag jó helyezése : a cégek 29%-a szerint közepes, és 18%-uk szerint jelentıs akadályt jelent ez. Ezek szerint önmagában a közszféra hatékonyságának javítása, a közszolgáltatások szintjének fejlesztése jelentısen csökkentené azokat a terheket és akadályokat, amelyekkel a kis- és közepes vállalkozásoknak mőködésük során nap, mint nap szembe kell nézniük. A munkaügyi szabályok és a magas adóráták számottevıen nagyobb problémát okoznak a magyar tulajdonú, mint a külföldi tulajdonban lévı cégeknek (lásd a 31. ábrát) és az elıbbiek elsısorban a belföldi piacra szállítókat sújtják és kevésbé a döntıen külpiacra szállítókat (lásd a 32. ábrát). A magasa adórátákkal, az ügyintézés lassúságával és a korrupcióval kapcsolatos akadályok érzékelése számottevıen eltér gazdasági ágak szerint: a lassú ügyintézés és a korrupció leginkább az építıipari cégek mőködését hátráltatja, illetve teszi bizonytalanná (lásd a A kérdés pontosan így hangzott: Kérem mondja meg, hogy cége mőködése és növekedése terén mennyire jelentenek akadályokat a következık! Nem akadályoz, kis akadályt jelent, közepes akadályt jelent vagy jelentıs akadályt jelent? 13

14 ábrát), a magas adórátákat pedig a feldolgozóipari cégek említették leggyakrabban (73%-uk szerint ez jelentıs akadályt jelent). Ezzel együtt itt is megfigyelhetı, hogy a korrupció a nagyobb cégek életében játszik fontosabb szerepet, míg a kisebb cégeket kevésbé akadályozza (lásd a 34. ábrát): a kisebb cégek 11%-a a nagyobbak 24%-a szerint gyakorol jelentıs akadályt a cég mőködére az állami hivatalokban tapasztalható korrupció táblázat: KKV Körkép: Vállalati mőködést és növekedést akadályozó tényezık, október Adott választ adók aránya, % Nem akadály Kis akadály Közepes akadály Jelentıs akadály Átlagos osztályzatok Magas adóráták 3,2 12,9 26,8 57,1 3,38 Az állami hivatalok lassú és 10,0 11,3 38,2 40,5 3,09 kiszámíthatatlan ügyintézése Adójogszabályok 30,5 19,6 31,5 18,3 2,38 Munkaerı nem megfelelı képzettsége 37,7 15,6 26,0 20,8 2,30 Az EU által követelt szabályoknak való 34,0 20,7 26,7 18,7 2,30 megfelelés Korrupció az állami hivataloknál 41,2 11,7 28,8 18,3 2,24 Környezetvédelmi szabályozás 36,5 21,4 26,6 15,5 2,21 Munkaügyi szabályozás 43,2 21,0 23,2 12,6 2,05 Üzleti tevékenységekhez szükséges 43,2 22,6 24,5 9,7 2,01 engedélyek beszerzése Tőzvédelmi és biztonsági szabályok 59,2 18,1 15,1 7,6 1,71 Vám ügyintézés 77,7 11,0 8,3 3,0 1,37 Exporthoz szükséges nyomtatványok 86,6 8,8 3,8 0,8 1,19 beszerzése Ezek az eredmények aláhúzzák egyfelıl azt, hogy az intézményi környezet hatásai egyenlıtlenül érik a cégek különbözı csoportjait és több ponton a kisebb cégeknél kell jelentısebb negatív hatásokkal számolni. Kivételt képez a közintézményekben jelen lévı korrupció: ez a jelenség erısebben érinti a nagyobb cégeket, mint a kisebbeket. Feltehetıen az elıbbiek vesznek részt nagyobb valószínőséggel közbeszerzési pályázatokon, vagy piaci helyzetüknél fogva kerülnek gyakrabban kapcsolatba állami és önkormányzati intézményekkel. 14

15 KKV Körkép Táblázatok, Ábrák 15

16 1. táblázat: A kis- és közepes cégek száma 2003-ban létszámcsoportok és gazdasági ágak szerint Feldolgozóipar (15-37) Építıipar (45) Kereskedelem (50-52) Gazdasági szolgáltatások (70-74) Összesen fı fı fı Összesen Forrás: KSH 2. táblázat: A cégek tervezett mintabeli száma létszámcsoportok és gazdasági ágak szerint, 2003-ban feldolgozóipar építıipar kereskedelem Gazdasági szolgáltatások Összesen létszám 2003 (15-37) (45) (50-52) (70-74) (fı) arányok fı ,0 0, fı ,7 0, fı ,8 0,38 összesen ,5 1,00 GDP 2003 (mrd Ft) 925,5 299,4 553,1 264,9 2042,9 arányok 0,45 0,15 0,27 0,13 1,00 Forrás: KSH 3. táblázat: A válaszadó cégek száma létszámcsoportok és gazdasági ágak szerint, 2005 október feldolgozóipar építıipar kereskedelem Gazdasági szolgáltatások Összesen (15-37) (45) (50-52) (70-74) fı fı fı Összesen Forrás: KKV Körkép 4. táblázat: A megkérdezett KKV-k megoszlása a külföldi tulajdon aránya szerint január - október,00,50 1,00 Összesen nincs külföldi tul. részben külföldi tisztán külföldi tul január 77,3 6,4 16,4 100, április 74,1 7,7 18,2 100, július 77,1 8,7 14,2 100, október 76,5 6,4 17,0 100,0 Összesen 76,2 7,6 16,2 100,0 Forrás: KKV Körkép 16

17 5. táblázat: A megkérdezett KKV-k megoszlása gazdasági ágak szerint január - október 1,00 feldolgozóipar 2,00 építıipar 3,00 kereskedelem 4,00 gazdasági szolgáltatás Összesen 2005 január 45,2 14,6 27,2 13,0 100, április 44,7 14,7 27,7 13,0 100, július 44,6 15,4 26,9 13,1 100, október 44,4 15,1 27,3 13,2 100,0 Összesen 44,7 15,0 27,3 13,1 100,0 Forrás: KKV Körkép 6. táblázat: A megkérdezett KKV-k megoszlása az export árbevételen belüli aránya szerint január - július,00 1,00 2,00 Összesen nincs export x - 50% 51-% január 55,0 32,9 12,1 100, április 56,2 31,4 12,4 100, július 54,0 33,1 12,9 100, október 59,5 26,1 14,4 100,0 Összesen 56,2 30,9 12,9 100,0 Forrás: KKV Körkép 7. táblázat: A megkérdezett KKV-k megoszlása az export árbevételen belüli aránya szerint január - október 1,00 2,00 3,00 Összesen fı fı fı január 33,9 28,2 37,9 100, április 34,3 28,0 37,7 100, július 33,7 28,2 38,1 100, október 34,4 28,9 36,7 100,0 Összesen 34,1 28,3 37,6 100,0 Forrás: KKV Körkép 17

18 1. ábra: A KKV Konjunktúra Index alakulása a cégek létszáma szerint, 2005 január október,2,1 0,0 létszámkategóriák fõ KKV_KI -, fõ fõ alacsony, +1-et akkor, ha minden cég magas szintrıl számol be. 2. ábra: A KKV Konjunktúra Index alakulása az export árbevételen belüli aránya szerint, 2005 január október,3,2,1 EXHO_ 0,0 nics export KKV_KI -,1 x-50% 51-x% alacsony, +1-et akkor, ha minden cég magas szintrıl számol be. 18

19 3. ábra: A KKV Konjunktúra Index alakulása a külföldi tulajdon aránya szerint, 2005 január október,3,2,1 FO_ nincs külföldi tul. KKV_KI 0,0 részben külföldi tiszán külföldi alacsony, +1-et akkor, ha minden cég magas szintrıl számol be. 4. ábra: Az átlagos kapacitáskihasználás alakulása, 2005 január október KKV Körkép: A kapacitáskihasználás alakulása , % 77,50 77,00 76,81 77,02 76,50 76,00 75,83 75,50 75,00 74,50 74,00 74,10 73,50 73,00 72,50 alacsony, +1-et akkor, ha minden cég magas szintrıl számol be. 19

20 5. ábra: Az átlagos kapacitáskihasználás alakulása a külföldi tulajdon aránya szerint, január-október átlagos kapacitáskihasználás, % FO_ nincs külföldi tul. részben külföldi tiszán külföldi alacsony, +1-et akkor, ha minden cég magas szintrıl számol be. 6. ábra: Az átlagos kapacitáskihasználás alakulása az export aránya szerint január október Átlagos kapacitáskihasználás EXHO_ nics export x-50% 51-x% alacsony, +1-et akkor, ha minden cég magas szintrıl számol be. 20

21 7. ábra: Az átlagos kapacitáskihasználás gazdasági ág szerint, január október 90 Átlagos kapacitáskihasználás S2_ feldolgozóipar építõipar kereskedelem gazdasági szolgáltat ás alacsony, +1-et akkor, ha minden cég magas szintrıl számol be. 8. ábra: Az átlagos kapacitáskihasználás alakulása a cégek mérete szerint 2005 január október Átlagos kapacitáskihasználás létszámkategóriák fõ fõ fõ alacsony, +1-et akkor, ha minden cég magas szintrıl számol be. 21

22 9. ábra: A rendelésállomány alakulása az export árbevételen belüli aránya szerint 2005 január október,3,2,1 Rendelésállomány 0,0 -,1 -,2 EXHO_ nics export x-50% 51-x% alacsony, +1-et akkor, ha minden cég magas szintrıl számol be. 10. ábra: A rendelésállomány alakulása a külföldi tulajdon aránya szerint 2005 január október,4,3,2,1 Rendelésállomány 0,0 -,1 -,2 FO_ nincs külföldi tul. részben külföldi tiszán külföldi alacsony, +1-et akkor, ha minden cég magas szintrıl számol be. 22

23 11. ábra: A termelési szint alakulása az elmúlt negyedévben az export részaránya szerint, 2005 január október,4,3,2 Termelési szint - visszatekintõ,1 0,0 -,1 -,2 EXHO_ nics export x-50% 51-x% alacsony, +1-et akkor, ha minden cég magas szintrıl számol be. 12. ábra: A termelési szint alakulása az elmúlt negyedévben a külföldi tulajdon aránya szerint, január - október,4,3,2 Termelési szint - visszatekintõ,1 0,0 -,1 -,2 FO_ nincs külföldi tul. részben külföldi tiszán külföldi alacsony, +1-et akkor, ha minden cég magas szintrıl számol be. 23

24 13. ábra: A jelenlegi üzleti helyzet alakulása a külföldi tulajdon aránya szerint, január - október,5,4,3,2 Jelenlegi üzleti helyzet,1 0,0 -,1 FO_ nincs külföldi tul. részben külföldi tiszán külföldi romlásról, +1-et akkor, ha minden cég javulásról ad számot. 14. ábra: A jelenlegi üzleti helyzet alakulása az export részaránya szerint január - október,3,2,1 Jelenlegi üzleti helyzet 0,0 -,1 -,2 EXHO_ nics export x-50% 51-x% romlásról, +1-et akkor, ha minden cég javulásról ad számot. 24

25 15. ábra: A várható üzleti helyzet alakulása a cégek nagysága szerint, január - október,3,2 Várható üzleti helyzet,1 0,0 létszámkategóriák fõ fõ fõ romlásról, +1-et akkor, ha minden cég javulásról ad számot. 16. ábra: A várható termelési szint alakulása a cégek nagysága szerint, január - október,4,3 Termelési szint várhatóan,2,1 0,0 létszámkategóriák fõ fõ fõ romlásról, +1-et akkor, ha minden cég javulásról ad számot. 25

26 17. ábra: A várható üzleti helyzet alakulása az export részaránya szerint január - október,4,3,2 Várható üzleti helyzet,1 0,0 EXHO_ nics export x-50% 51-x% romlásról, +1-et akkor, ha minden cég javulásról ad számot. 18. ábra: A várható termelési szint alakulása az export árbevételen belüli aránya szerint, január - október,5,4,3 Várható termelési szint,2,1 0,0 EXHO_ nics export x-50% 51-x% romlásról, +1-et akkor, ha minden cég javulásról ad számot. 26

27 19. ábra: Munkahelyteremtés (+) vagy munkahelyrombolás (-) várható rövid távú alakulása a KKV szektorban (fı), január - október KKV Körkép: Munkahelyteremtés várhatóan a következı fél évben a KKV szektorban (fı), 2005 január október 10000, , , , , , , ábra: A létszám várható változása a következı fél évben a cégek nagysága szerint, január - október,1 A létszám várható változása 0,0 -,1 létszámkategóriák fõ fõ fõ csökkenésrıl, +1-et akkor, ha minden cég növekedésrıl ad számot. 27

28 21. ábra: A beruházási aktivitás várható változása az export árbevételen belüli aránya szerint január - október,3 Beruházási aktivitás várható változása,2,1 0,0 -,1 -,2 EXHO_ nics export x-50% 51-x% csökkenéssel, +1-et akkor, ha minden cég növekedéssel számol. 22. ábra: A beruházási aktivitás várható alakulása a következı fél évben a cégek mérete szerint, január - október,4,3,2,1 Várható beruházási aktivitás 0,0 -,1 -,2 -,3 -,4 létszámkategóriák fõ fõ fõ csökkenéssel, +1-et akkor, ha minden cég növekedéssel számol. 28

29 23. ábra: A beruházási aktivitás várható alakulása a következı fél évben a cégek mérete szerint, január - október,4,3,2 Várható beruházási aktivitás,1 0,0 -,1 -,2 S2_ feldolgozóipar építõipar kereskedelem gazdasági szolgáltat ás csökkenéssel, +1-et akkor, ha minden cég növekedéssel számol. 24. ábra: KKV Körkép: Közintézményekrıl alkotott vélemény cégnagyság szerint, október 4,2 4,0 3,8 3,6 biroság 3,4 kórházak ált. iskolák átlagos osztályzat 3,2 3,0 2,8 2, fõ fõ fõ szakiskolák gimnáziumok egyetemek rendörség létszámkategóriák 29

30 25. ábra: KKV Körkép: A parlament munkájának megítélése cégnagyság szerint, október 2,7 2,6 2,5 2,4 Parlament 2, fõ fõ fõ létszámkategóriák 26. ábra: KKV Körkép: Az APEH munkájának megítélése az export árbevételen belüli aránya szerint, október 3,7 3,6 3,5 3,4 3,3 3,2 APEH 3,1 3,0 nics export x-50% 51-x% EXHO_ 30

31 27. ábra: KKV Körkép: A kormányzat megítélése a külföldi tulajdon aránya szerint, október 3,0 2,9 A kormányzat megitélése 2,8 2,7 2,6 nincs külföldi tul. részben külföldi tiszán külföldi FO_ 28. ábra: KKV Körkép: Szabályozási környezet megítélése a cégek nagysága szerint, október 4,0 3,5 3,0 2,5 könnyü hozzájutni kiszámítható átlagpontszámok 2,0 1,5 1, fõ fõ fõ üzlet biztonsága elösegíti a fejl. bonyolult megfelelö képzések létszámkategóriák 31

32 29. ábra: KKV Körkép: A korrupció által érintett ügymenet elterjedtségérıl alkotott vélemény a cégek nagysága szerint, október 2,7 2,6 2,5 2,4 2,3 gyakoriság indexe 2,2 2,1 2,0 1, fõ fõ fõ biztos ügyintézés tudják elõre létszámkategóriák 30. ábra: KKV Körkép: A korrupció által érintett ügymenet elterjedtségérıl alkotott vélemény az export árbevételen belüli aránya szerint, október 1,3 1,2 Korrupció a cég piacán 1,1 1,0 nics export x-50% 51-x% EXHO_ 32

33 31. ábra: KKV Körkép: Az üzletmenetet akadályozó két tényezı (munkaügyi szabályozás, magas adóráták) fontosságának megítélése a külföldi tulajdon szerepe szerint, október 4,0 3,5 3,0 akadály - átlagpontszám 2,5 2,0 1,5 nincs külföldi tul. részben külföldi munkaügyi szabályozás magas adóráták tiszán külföldi FO_ 32. ábra: KKV Körkép: A munkaügyi szabályozás, mint az üzletmenetet akadályozó tényezı megítélése az export árbevételen belüli aránya szerint, október 2,2 átlagpontszám - munkaügyi szabályozás 2,1 2,0 1,9 1,8 1,7 nics export x-50% 51-x% EXHO_ 33

34 33. ábra: KKV Körkép: Az üzletmenetet akadályozó tényezık (magas adóráták, lassú ügyintézés, korrupció) megítélése gazdasági ágak szerint, október 4,0 3,5 3,0 akadályok - átlagpontszám 2,5 2,0 1,5 feldolgozóipar építõipar kereskedelem magas adóráták lassú ügyintézés korrupció gazdasági szolgáltat S2_ 34. ábra: KKV Körkép: A korrupció a cégek nagysága szerint, október 2,8 2,6 2,4 átlagpontszám - korrupció 2,2 2,0 1, fõ fõ fõ létszámkategóriák 34

KKV KÖRKÉP 2010. október A Figyelı MKIK GVI Volksbank közös kutatása

KKV KÖRKÉP 2010. október A Figyelı MKIK GVI Volksbank közös kutatása s o r s z á m Milyen telefonszámon érted el a válaszolót? / körzetszám / telefonszám Kérdezés kezdete: 2010.... hó... nap... óra... perc A kérdezı aláírása:... igazolványszáma: KKV KÖRKÉP 2010. október

Részletesebben

Jelentısen romlottak a magyar cégek üzleti kilátásai

Jelentısen romlottak a magyar cégek üzleti kilátásai Jelentısen romlottak a magyar cégek üzleti kilátásai MKIK Gazdaság- és Vállalkozáselemzı Intézet (GVI) 2007. októberi vállalati konjunktúra felvételének eredményei 2007. november 14. Kutatásvezetı: Dr.

Részletesebben

KKV KÖRKÉP 2013 JANUÁR: A kis- és közepes vállalkozások üzleti helyzete

KKV KÖRKÉP 2013 JANUÁR: A kis- és közepes vállalkozások üzleti helyzete KKV KÖRKÉP 2013 JANUÁR: A kis- és közepes vállalkozások üzleti helyzete KKV Körkép 2013 január: A kis- és közepes vállalkozások üzleti helyzete Budapest, 2013. február GVI 1034 Budapest, Bécsi út 120.

Részletesebben

KKV Körkép 2012 / január: A kis- és közepes vállalkozások üzleti helyzete valamint a lánctartozás és a késedelmes fizetések alakulása

KKV Körkép 2012 / január: A kis- és közepes vállalkozások üzleti helyzete valamint a lánctartozás és a késedelmes fizetések alakulása KKV Körkép 2012 / január: A kis- és közepes vállalkozások üzleti helyzete valamint a lánctartozás és a késedelmes fizetések alakulása A Figyelő, az MKIK Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet (GVI) és

Részletesebben

Kedvezőtlenebb üzleti klíma, optimista várakozások. KKV Körkép április

Kedvezőtlenebb üzleti klíma, optimista várakozások. KKV Körkép április Kedvezőtlenebb üzleti klíma, optimista várakozások KKV Körkép 214. április Az MKIK Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet olyan nonprofit kutatóműhely, amely elsősorban alkalmazott közgazdasági kutatásokat

Részletesebben

MUNKAERİPIACI ELİREJELZÉS 2008-RA

MUNKAERİPIACI ELİREJELZÉS 2008-RA SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM MAGYAR KERESKEDELMI ÉS IPARKAMARA MUNKAERİPIACI ELİREJELZÉS 2008-RA JAVULÓ VÁRAKOZÁSOK, KISMÉRTÉKBEN NÖVEKVİ FOGLALKOZTATÁS Az SZMM és az MKIK közös sajtótájékoztatója

Részletesebben

Kedvezőbb üzleti helyzet, vegyes várakozások KKV Körkép július

Kedvezőbb üzleti helyzet, vegyes várakozások KKV Körkép július Kedvezőbb üzleti helyzet, vegyes várakozások KKV Körkép 14. július Az MKIK Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet olyan nonprofit kutatóműhely, amely elsősorban alkalmazott közgazdasági kutatásokat folytat.

Részletesebben

Januárban jelentősen javultak a magyar vállalkozások várakozásai

Januárban jelentősen javultak a magyar vállalkozások várakozásai Januárban jelentősen javultak a magyar vállalkozások várakozásai A GVI 13. januári negyedéves konjunktúra-felvételének eredményei 13. januárban jelentősen javult a GVI negyedéves Konjunktúra Indexe és

Részletesebben

Rövidtávú munkaerı-piaci prognózis 2010

Rövidtávú munkaerı-piaci prognózis 2010 Rövidtávú munkaerı-piaci prognózis 21 Fıbb következtetések 29. szeptember 14.-e és október 3.-a között ötödik alkalommal került sor az Állami Foglalkoztatási Szolgálat (ÁFSZ) és az MKIK Gazdaság- és Vállalkozáskutató

Részletesebben

MKIK GVI április

MKIK GVI április MKIK GVI Az utóbbi hetek egyik kedvezı makrogazdasági híre volt, hogy a GDP növekedési üteme 2007. elsı negyedévében kismértékben meghaladta a szakértıi várakozásokat. Más mutatók alapján ugyanakkor egyre

Részletesebben

Jelentıs mértékben javultak a magyar cégek várakozásai

Jelentıs mértékben javultak a magyar cégek várakozásai Jelentıs mértékben javultak a magyar cégek várakozásai MKIK Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet (GVI) 2010. áprilisi vállalati konjunktúra felvételének eredményei 2010. május 12. Tóth István János,

Részletesebben

A GVI áprilisi negyedéves konjunktúrafelvételének

A GVI áprilisi negyedéves konjunktúrafelvételének A GVI 18. áprilisi negyedéves konjunktúrafelvételének eredményei Budapest, 18. május Az MKIK Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet olyan nonprofit kutatóműhely, amely elsősorban alkalmazott közgazdasági

Részletesebben

A GVI októberi negyedéves konjunktúrafelvételének eredményei

A GVI októberi negyedéves konjunktúrafelvételének eredményei A GVI 18. októberi negyedéves konjunktúrafelvételének eredményei Budapest, 18. december Az MKIK Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet olyan nonprofit kutatóműhely, amely elsősorban alkalmazott közgazdasági

Részletesebben

Javuló várakozások növekvő bizonytalanság mellett

Javuló várakozások növekvő bizonytalanság mellett Javuló várakozások növekvő bizonytalanság mellett MKIK Gazdaság- és Vállalkozáselemző Intézet (GVI) 2008. áprilisi vállalati konjunktúra felvételének eredményei 2008. május 26. Dr. Tóth István János ügyvezető

Részletesebben

Integritás és korrupciós kockázatok a magyar vállalati szektorban december 6.

Integritás és korrupciós kockázatok a magyar vállalati szektorban december 6. Integritás és korrupciós kockázatok a magyar vállalati szektorban - 2011 2011. december 6. A kutatás bemutatása Ez immár a második adatfelvétel az Ernst & Young és az MKIK Gazdaság és Vállalkozáskutató

Részletesebben

Tóth István János: A legnagyobb exportáló vállalatok üzleti várakozásai 2004 elején

Tóth István János: A legnagyobb exportáló vállalatok üzleti várakozásai 2004 elején Tóth István János: A legnagyobb exportáló vállalatok üzleti várakozásai 2004 elején (elektronikus verzió, készült 2006-ban) A tanulmány eredetileg nyomtatásban megjelent: Tóth István János (2004) A legnagyobb

Részletesebben

Gazdasági Havi Tájékoztató

Gazdasági Havi Tájékoztató Gazdasági Havi Tájékoztató 2018. augusztus A GVI 2018. júliusi negyedéves konjunktúra-felvételének eredményei Az MKIK GVI negyedéves vállalati konjunktúra-felmérésében 400 cégvezető véleményét kérdezzük

Részletesebben

Gazdasági Havi Tájékoztató

Gazdasági Havi Tájékoztató _APR _OKT 11_APR 11_OKT 12_APR 12_OKT 13_APR 13_OKT 14_APR 14_OKT 15_APR 15_OKT 16_APR 16_OKT 17_APR 17_OKT 18_APR 18_OKT 19_JAN Vállalati egynelegmutató Gazdasági Havi Tájékoztató 19. március A GVI 19.

Részletesebben

Rövidtávú Munkaerő- piaci Előrejelzés - 2015

Rövidtávú Munkaerő- piaci Előrejelzés - 2015 Rövidtávú Munkaerő- piaci Előrejelzés - 2015 Üzleti helyzet 2009- ben rendkívül mély válságot élt meg a magyar gazdaság, a recesszió mélysége megközelítette a transzformációs visszaesés (1991-1995) során

Részletesebben

A munkaerőhiány vállalati percepciója

A munkaerőhiány vállalati percepciója A munkaerőhiány vállalati percepciója Egy empirikus vizsgálat tapasztalatai 218. január 1/14 Az MKIK Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet olyan nonprofit kutatóműhely, amely elsősorban alkalmazott közgazdasági

Részletesebben

3,5 2,5. Forrás: GVI 3,5 2,5

3,5 2,5. Forrás: GVI 3,5 2,5 Gazdasági Havi Tájékoztató 2011. január A KKV Körkép a Figyelı, a Gazdaság- és Vállalkozáskutató ntézet (GV) és a Volksbank közös kutatása, amely azt tőzte ki célul, hogy negyedéves rendszerességgel, vállalati

Részletesebben

Kedvezőbb üzleti klíma, optimista kilátások KKV Körkép január

Kedvezőbb üzleti klíma, optimista kilátások KKV Körkép január Kedvezőbb üzleti klíma, optimista kilátások KKV Körkép 14. január Az MKIK Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet olyan nonprofit kutatóműhely, amely elsősorban alkalmazott közgazdasági kutatásokat folytat.

Részletesebben

Tervezett béremelés a versenyszektorban 2016-ban A októberi vállalati konjunktúra felvétel alapján február 3.

Tervezett béremelés a versenyszektorban 2016-ban A októberi vállalati konjunktúra felvétel alapján február 3. Tervezett béremelés a versenyszektorban 2016-ban A 2015. októberi vállalati konjunktúra felvétel alapján 2016. február 3. 1 / 8 Az MKIK Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet olyan nonprofit kutatóműhely,

Részletesebben

MUNKAERŐPIACI PROGNÓZIS:

MUNKAERŐPIACI PROGNÓZIS: SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM MAGYAR KERESKEDELMI ÉS IPARKAMARA MUNKAERŐPIACI PROGNÓZIS: JAVULÓ VÁRAKOZÁSOK TOVÁBB BŐVÜLŐ FOGLALKOZTATÁS Az SZMM és az MKIK közös sajtótájékoztatója Ideje: Helye:

Részletesebben

3. TOBORZÁSI NEHÉZSÉGEK, ÜZLETI HELYZET ÉS BÉREK VÁLLALATI SZINTŰ ELEMZÉS

3. TOBORZÁSI NEHÉZSÉGEK, ÜZLETI HELYZET ÉS BÉREK VÁLLALATI SZINTŰ ELEMZÉS 3.1. Toborzási nehézségekre panaszkodó vállalatok 3. TOBORZÁSI NEHÉZSÉGEK, ÜZLETI HELYZET ÉS BÉREK VÁLLALATI SZINTŰ ELEMZÉS 3.1. TOBORZÁSI NEHÉZSÉGEKRE PANASZKODÓ VÁLLALATOK Tóth István János & Nyírő Zsanna

Részletesebben

Rövidtávú munkaerő-piaci prognózis 2018

Rövidtávú munkaerő-piaci prognózis 2018 Rövidtávú munkaerő-piaci prognózis 2018 Összefoglaló Az adatfelvétel 2017 szeptember-október során került sor a Nemzetgazdasági Minisztérium és az MKIK Gazdaság és Vállalkozáskutató Nonprofit kft. Rövidtávú

Részletesebben

Optimista a magánszféra az egészségügyi ellátásban

Optimista a magánszféra az egészségügyi ellátásban Optimista a magánszféra az egészségügyi ban Egészségügyi szolgáltatással Magyarországon több, mint tízezer vállalkozás foglalkozik. A cégek jegyzett tőkéje meghaladja a 12 milliárd forintot, a saját tőke

Részletesebben

MKIK GVI. 2007. március

MKIK GVI. 2007. március MKIK GVI 27 elsı negyedévében exportélénkülés jellemezte a magyar gazdaságot, miközben a belföldi kereslet stagnált. Az építıipar szerzıdésállománya hosszú idıszakot figyelembe véve nagyon alacsony szintre

Részletesebben

Javuló várakozások tovább bővülő foglalkoztatás

Javuló várakozások tovább bővülő foglalkoztatás Javuló várakozások tovább bővülő foglalkoztatás A sajtótájékoztató bemutató anyaga 2007. január 11. 9:00 óra, Budapest, V., Kossuth tér 6-8. 503 1 Tartalom A Munkaerőpiaci Prognózis adatfelvételének néhány

Részletesebben

Konjunktúra kutatás - Adatbázis 1998-2015

Konjunktúra kutatás - Adatbázis 1998-2015 Konjunktúra kutatás - Adatbázis 1998-2015 A vállalati konjunktúra-felmérés az MKIK Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet (MKIK GVI) 1998 áprilisa óta tartó kutatássorozata, amely minden év áprilisában

Részletesebben

KEDVEZŐ ÜZLETI HELYZET, JAVULÓ VÁRAKOZÁSOK

KEDVEZŐ ÜZLETI HELYZET, JAVULÓ VÁRAKOZÁSOK MKIK Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet KEDVEZŐ ÜZLETI HELYZET, JAVULÓ VÁRAKOZÁSOK Az MKIK GVI 2015. októberi vállalati konjunktúra felvételének eredményei MKIK Székház, 1054 Budapest, Szabadság tér

Részletesebben

Integritás és korrupciós kockázatok a magyar vállalati szektorban február

Integritás és korrupciós kockázatok a magyar vállalati szektorban február Integritás és korrupciós kockázatok a magyar vállalati szektorban - 2010 2011. február A kutatás bemutatása A kutatás célja: A korrupciós kockázatok felmérése a magyarországi vállalati szektorban Annak

Részletesebben

A II. félévi konjunktúra-felmérés eredménye Somogy megyében az országos adatok tükrében

A II. félévi konjunktúra-felmérés eredménye Somogy megyében az országos adatok tükrében A 215. II. félévi konjunktúra-felmérés eredménye megyében az országos adatok tükrében A i Kereskedelmi és Iparkamara 1998 szeptemberétől félévente végez konjunktúrafelmérést a vállalkozások körében. Az

Részletesebben

A béren kívüli juttatások alkalmazása a magyar vállalkozások körében

A béren kívüli juttatások alkalmazása a magyar vállalkozások körében A béren kívüli juttatások alkalmazása a magyar vállalkozások körében Budapest, 2016. június Az MKIK Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet olyan nonprofit kutatóműhely, amely elsősorban alkalmazott közgazdasági

Részletesebben

Hitelfelvétel és a Növekedési Hitelprogramban (NHP) való részvétel a KKV-k körében Az MKIK GVI KKV Körkép című kutatási programjának eredményeiből

Hitelfelvétel és a Növekedési Hitelprogramban (NHP) való részvétel a KKV-k körében Az MKIK GVI KKV Körkép című kutatási programjának eredményeiből Hitelfelvétel és a Növekedési Hitelprogramban (NHP) való részvétel a KKV-k körében Az MKIK GVI KKV Körkép című kutatási programjának eredményeiből Budapest, 2015. március Az MKIK Gazdaság- és Vállalkozáskutató

Részletesebben

Gazdasági Havi Tájékoztató

Gazdasági Havi Tájékoztató Gazdasági Havi Tájékoztató 2016. április A hazai közhivatalok és intézmények megítélése a KKV Körkép felvételeinek eredményei alapján Elemzésünkben azt vizsgáljuk, hogy hogyan vélekednek a hazai kis- és

Részletesebben

Tóth István János: A nagy exportáló feldolgozóipari cégek kilátásai és üzleti kötődései

Tóth István János: A nagy exportáló feldolgozóipari cégek kilátásai és üzleti kötődései Tóth István János: A nagy exportáló feldolgozóipari cégek kilátásai és üzleti kötődései (elektronikus verzió, készült 2006-ban) A tanulmány eredetileg nyomtatásban megjelent: Tóth István János (2002) A

Részletesebben

A kormányzati megszorító csomag várható hatása a tanulószerzıdések számára

A kormányzati megszorító csomag várható hatása a tanulószerzıdések számára A kormányzati megszorító csomag várható hatása a tanulószerzıdések számára Gyorselemzés egy vállalati empirikus felmérés alapján Budapest, 2009. június 1/9 A felmérés elıkészítésében, az adatfelvétel lefolytatásában

Részletesebben

Integritás és korrupciós kockázatok a magyar vállalati szektorban január 26.

Integritás és korrupciós kockázatok a magyar vállalati szektorban január 26. Integritás és korrupciós kockázatok a magyar vállalati szektorban - 2015 2016. január 26. A kutatás bemutatás Ez immár az ötödik adatfelvétel az EY és az MKIK Gazdaság és Vállalkozáskutató Intézet együttműködésében

Részletesebben

Konjunktúrajelentés 2016 A DUIHK 22. Konjunktúra-felmérésének eredményei. 1 DUIHK Konjunktúrajelentés A felmérés számokban.

Konjunktúrajelentés 2016 A DUIHK 22. Konjunktúra-felmérésének eredményei. 1 DUIHK Konjunktúrajelentés A felmérés számokban. Konjunktúrajelentés 1 A DUIHK. Konjunktúra-felmérésének eredményei Dirk Wölfer kommunikációs osztályvezető 1. április. 1 DUIHK Konjunktúrajelentés 1 A felmérés számokban 1 ország kérdés 2 résztvevő. adat

Részletesebben

A minimálbér és a garantált bérminimum emelésére adott vállalati válaszok

A minimálbér és a garantált bérminimum emelésére adott vállalati válaszok A minimálbér és a garantált bérminimum emelésére adott vállalati válaszok Egy vállalati felmérés tapasztalatai Budapest, 2018. július Az MKIK Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet olyan nonprofit kutatóműhely,

Részletesebben

Lankadt a német befektetők optimizmusa

Lankadt a német befektetők optimizmusa www.duihk.hu Sajtóközlemény Kiadja: Német-Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara (DUIHK), Budapest Kelt: 2018. október 25. Sajtókapcsolat: Dirk Wölfer, kommunikációs osztályvezető T: +36 (1) 345 76 24, Email:

Részletesebben

A Kisteleki Kistérség munkaerı-piaci helyzete. (pályakezdı és tartós munkanélküliek helyzetelemzése)

A Kisteleki Kistérség munkaerı-piaci helyzete. (pályakezdı és tartós munkanélküliek helyzetelemzése) A Kisteleki Kistérség munkaerı-piaci helyzete (pályakezdı és tartós munkanélküliek helyzetelemzése) 1 Tartalomjegyzék I. Kisteleki Kistérség elhelyezkedése és népessége... 3 A népesség száma és alakulása...

Részletesebben

Internethasználat a magyar kis- és középvállalkozások körében

Internethasználat a magyar kis- és középvállalkozások körében Internethasználat a magyar kis- és középvállalkozások körében Budapest, 2017. február Az MKIK Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet olyan nonprofit kutatóműhely, amely elsősorban alkalmazott közgazdasági

Részletesebben

A 2009. évi rövidtávú munkaerı-piaci prognózis felmérés fıbb tapasztalatai

A 2009. évi rövidtávú munkaerı-piaci prognózis felmérés fıbb tapasztalatai DÉL-DUNÁNTÚLI RÉGIÓ MUNKAERİ-PIACI PROGNÓZIS 2009. OKTÓBER A 2009. évi rövidtávú munkaerı-piaci prognózis felmérés fıbb tapasztalatai 2009 októberében a munkaügyi központok 31. alkalommal bonyolítottak

Részletesebben

Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ

Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ A negyedéves munkaerı-felmérés tapasztalatai a dél-dunántúli régióban 2009. I. negyedév A felmérés lényege A PHARE TWINING svéd-dán modernizációs folyamat során

Részletesebben

0,16 0,14 0,12 0,10 0,08 0,06 0,04 0,02 0,00-0,02-0,04-0,06-0,08-0,10-0,12-0,14-0,16-0,18-0,20-0, _JAN. Forrás: GVI 0,30 0,00 0,10 0,20 -0,60

0,16 0,14 0,12 0,10 0,08 0,06 0,04 0,02 0,00-0,02-0,04-0,06-0,08-0,10-0,12-0,14-0,16-0,18-0,20-0, _JAN. Forrás: GVI 0,30 0,00 0,10 0,20 -0,60 Gazdasági Havi Tájékoztató 2010. október A Figyelı, az MKIK Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet (GVI) és a Volksbank Zrt. 2005 januárjában közös kutatást indított a kis- és közepes vállalkozások üzleti

Részletesebben

14-469/2/2006. elıterjesztés 1. sz. melléklete. KOMPETENCIAMÉRÉS a fıvárosban

14-469/2/2006. elıterjesztés 1. sz. melléklete. KOMPETENCIAMÉRÉS a fıvárosban KOMPETENCIAMÉRÉS a fıvárosban 2005 1 Tartalom 1. Bevezetés. 3 2. Iskolatípusok szerinti teljesítmények.... 6 2. 1 Szakiskolák 6 2. 2 Szakközépiskolák. 9 2. 3 Gimnáziumok 11 2. 4 Összehasonlítások... 12

Részletesebben

DÉL-DUNÁNTÚLI REGIONÁLIS MUNKAÜGYI KÖZPONT TÁJÉKOZTATÓ június Fıben %-ban Fıben %-ban

DÉL-DUNÁNTÚLI REGIONÁLIS MUNKAÜGYI KÖZPONT TÁJÉKOZTATÓ június Fıben %-ban Fıben %-ban DÉL-DUNÁNTÚLI REGIONÁLIS MUNKAÜGYI KÖZPONT TÁJÉKOZTATÓ A MUNKAERİ-PIACI HELYZET ALAKULÁSÁRÓL A NYILVÁNTARTOTT ÁLLÁSKERESİK FİBB ADATAI Megnevezés Változás az elızı Változás az elızı 27. hónaphoz képest

Részletesebben

Fejér megye munkaerıpiacának alakulása 2010. október

Fejér megye munkaerıpiacának alakulása 2010. október Közép-Dunántúli Regionális Munkaügyi Központ Elemzési Osztály Fejér megye munkaerıpiacának alakulása 2010. október Készült: Székesfehérvár, 2010. november hó 8000 Székesfehérvár, Sörház tér 1., Postacím:

Részletesebben

Konjunktúrajelentés 2014

Konjunktúrajelentés 2014 Konjunktúrajelentés 0 A Német Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara 0. Konjunktúra felmérésének eredményei 0. április. Dirk Wölfer kommunikációs osztályvezető 0.0.. Résztvevők 0 Magyar felmérés: résztvevő

Részletesebben

LOVASKOCSIVAL AZ INFORMÁCIÓS SZUPERSZTRÁDÁN. információtartalma 2006-2010 2011/1

LOVASKOCSIVAL AZ INFORMÁCIÓS SZUPERSZTRÁDÁN. információtartalma 2006-2010 2011/1 LOVASKOCSIVAL AZ INFORMÁCIÓS SZUPERSZTRÁDÁN Magyar egyetemi honlapok információtartalma 2006-2010 2011/1 LOVASKOCSIVAL AZ INFORMÁCIÓS SZUPERSZTRÁDÁN Magyar egyetemi honlapok információtartalma 2006-2010

Részletesebben

Konjunktúrajelentés 2017

Konjunktúrajelentés 2017 Konjunktúrajelentés 0 A DUIHK. Konjunktúra felmérésének eredményei Dirk Wölfer kommunikációs osztályvezető 0. április. DUIHK Konjunktúrajelentés 0 Miért fontos? Gazdasági helyzet Munkaerő piac Gazdaságpolitika

Részletesebben

Az NFSZ ismer tségének, a felhasználói csopor tok elégedettségének vizsgálata

Az NFSZ ismer tségének, a felhasználói csopor tok elégedettségének vizsgálata Az NFSZ ismer tségének, a felhasználói csopor tok elégedettségének vizsgálata Készült: a TÁMOP 1.3.1. kódszámú kiemelt projekt 3.2. alprojektjének keretében a TÁRKI Zrt. kutatásaként Összefoglaló tanulmány

Részletesebben

A Negyedéves munkaerı-gazdálkodási felmérés Heves megyei eredményei. 2014. I. negyedév

A Negyedéves munkaerı-gazdálkodási felmérés Heves megyei eredményei. 2014. I. negyedév Heves Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja A Negyedéves munkaerı-gazdálkodási felmérés Heves megyei eredményei A foglalkoztatottak számának változása körzetenként 250 200 150 100 50 0-50 2014.03.31

Részletesebben

Rejtett gazdaság és adózási magatartás Magyar közepes és nagy cégek adózási magatartásának változása 1996 2001

Rejtett gazdaság és adózási magatartás Magyar közepes és nagy cégek adózási magatartásának változása 1996 2001 Rejtett gazdaság és adózási magatartás Magyar közepes és nagy cégek adózási magatartásának változása 1996 21 Egy nemrég lefolytatott empirikus vizsgálat keretében az MTA Közgazdaságtudományi Kutatóközpont

Részletesebben

A szakképzı iskolát végzettek iránti kereslet és kínálat várható alakulása 2010

A szakképzı iskolát végzettek iránti kereslet és kínálat várható alakulása 2010 A szakképzı iskolát végzettek iránti kereslet és kínálat várható alakulása 2010 A dokumentum a Szakiskolai férıhelyek meghatározása 2010, a regionális fejlesztési és képzési bizottságok (RFKB-k) részére

Részletesebben

Konjunktúrajelentés 2013

Konjunktúrajelentés 2013 Konjunktúrajelentés 1 A Német-Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara. konjunktúra-felmérésének eredményei Dirk Wölfer a DUIHK kommunikációs osztályvezetője 1. április. 1 1... Konjunktúrajelentés 1 A DUIHK.

Részletesebben

Gazdasági Havi Tájékoztató 2015. november

Gazdasági Havi Tájékoztató 2015. november gh Gazdasági Havi Tájékoztató 215. november Alábbi rövid elemzésünkben azt vizsgáljuk meg, hogy a hazai vállalkozások általában milyen célból használják az internetet. Az elemzés a Gazdaság- és Vállalkozáskutató

Részletesebben

Diplomás pályakezdık és felsıoktatási intézmények vállalati szemszögbıl 2008

Diplomás pályakezdık és felsıoktatási intézmények vállalati szemszögbıl 2008 FEDőLAP CÍM: Diplomás pályakezdık és felsıoktatási intézmények vállalati szemszögbıl 2008 Várható munkaerı-kereslet - 3200 magyarországi cég körében végzett felmérés fontosabb eredményei Diplomás pályakezdık

Részletesebben

MÁRCIUSBAN IS CSAK A FOGYASZTÓK LETTEK OPTIMISTÁBBAK

MÁRCIUSBAN IS CSAK A FOGYASZTÓK LETTEK OPTIMISTÁBBAK MÁRCIUSBAN IS CSAK A FOGYASZTÓK LETTEK OPTIMISTÁBBAK Márciusban egy évvel ezelőtti egyébként elég alacsony szintjére emelkedett a GKI-Erste konjunktúra-index (szezonális hatásoktól megtisztított) értéke.

Részletesebben

E L İ T E R J E S Z T É S A Pénzügyi és Gazdasági Bizottság 2011. április 13-i ülésére.

E L İ T E R J E S Z T É S A Pénzügyi és Gazdasági Bizottság 2011. április 13-i ülésére. Ügyiratszám: 08-8/102-5/2010 Dátum: 2011. április 8. Ügyintézı: Baracsi László Tárgy: A PÉTÁV Kft. 2010. évi gazdálkodásáról szóló beszámoló elfogadása Melléklet: CD-n kiküldve E L İ T E R J E S Z T É

Részletesebben

KKV KÖRKÉP április A Figyelő MKIK GVI Volksbank közös kutatása

KKV KÖRKÉP április A Figyelő MKIK GVI Volksbank közös kutatása s o r s z á m Milyen telefonszámon érted el a válaszolót? / körzetszám / telefonszám Kérdezés kezdete: 2008.... hó...nap... óra... perc A kérdező aláírása: igazolványszáma: KKV KÖRKÉP 2008. április A Figyelő

Részletesebben

Magyar tıke külföldön. Budapest 2008. nov. 6.

Magyar tıke külföldön. Budapest 2008. nov. 6. Magyar tıke külföldön Budapest 2008. nov. 6. A globalizáció eredménye a növekvı tıkemozgás a világgazdaságban A magyar közgondolkodás középpontjában eddig a beáramló mőködı tıke állt Ha komolyan vesszük

Részletesebben

Összefoglaló. A világgazdaság

Összefoglaló. A világgazdaság Összefoglaló A világgazdaság A világgazdasági kilátásokat továbbra is jelentıs bizonytalanság övezi, ami minden jel szerint az elkövetkezı két évben is megmarad. A bizonytalanság forrása ıszi jelentésünkhöz

Részletesebben

Rövidtávú munkaerőpiaci prognózis 2017

Rövidtávú munkaerőpiaci prognózis 2017 Rövidtávú munkaerőpiaci prognózis 2017 Összefoglaló Budapest, 2016. december Az MKIK Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet olyan nonprofit kutatóműhely, amely elsősorban alkalmazott közgazdasági kutatásokat

Részletesebben

Készült: A Csepel-sziget és Környéke Többcélú Önkormányzati Társulás számára. Tett Consult Kft. www.tettconsult.eu. Budapest, 2009. április 16.

Készült: A Csepel-sziget és Környéke Többcélú Önkormányzati Társulás számára. Tett Consult Kft. www.tettconsult.eu. Budapest, 2009. április 16. Készült: A Csepel-sziget és Környéke Többcélú Önkormányzati Társulás számára Budapest, 2009. április 16. Tett Consult Kft. www.tettconsult.eu Készítette: TeTT Consult Kft 1023 Budapest, Gül Baba utca 2.

Részletesebben

A Heves megyei egyéni vállalkozók 2011. évi tevékenységének alakulása

A Heves megyei egyéni vállalkozók 2011. évi tevékenységének alakulása A Heves megyei egyéni vállalkozók 2011. évi tevékenységének alakulása Az elmúlt évek válsághatásai a társas vállalkozásokhoz képest súlyosabban érintették az egyéni vállalkozásokat, mivel azok az egyre

Részletesebben

Gyöngyösi Győző: Hitelkínálat és munkaerőpiac

Gyöngyösi Győző: Hitelkínálat és munkaerőpiac Gyöngyösi Győző: Hitelkínálat és munkaerőpiac A válságot követő elhúzódó kilábalásban a gyenge kereslet mellett a visszafogott hitelkínálat is szerepet játszott. Szigorodó banki hitelfeltételek mellett

Részletesebben

Felmérés az infrastruktúrával való hallgatói elégedettségrıl SZTE BTK 2006

Felmérés az infrastruktúrával való hallgatói elégedettségrıl SZTE BTK 2006 Felmérés az infrastruktúrával való hallgatói elégedettségrıl SZTE BTK 26 I. Bevezetı A 26-os év tavaszi szemeszterének végén próba jelleggel adatokat győjtöttünk - egy elektronikus alapú kérdıív segítségével

Részletesebben

KKV KÖRKÉP 2008. július A Figyelő MKIK GVI Volksbank közös kutatása

KKV KÖRKÉP 2008. július A Figyelő MKIK GVI Volksbank közös kutatása s o r s z á m Milyen telefonszámon érted el a válaszolót? / körzetszám / telefonszám Kérdezés kezdete: 2008.... hó... nap... óra... perc A kérdező aláírása:... igazolványszáma: KKV KÖRKÉP 2008. július

Részletesebben

Kollányi Bence: Miért nem használ internetet? A World Internet Project 2006-os felmérésének eredményei

Kollányi Bence: Miért nem használ internetet? A World Internet Project 2006-os felmérésének eredményei Kollányi Bence: Miért nem használ internetet? A World Internet Project 2006-os felmérésének eredményei A World Internet Project magyarországi kutatása országos reprezentatív minta segítségével készül.

Részletesebben

Az óvodai és iskolai étkezés, napközi /tények és vélemények/

Az óvodai és iskolai étkezés, napközi /tények és vélemények/ Az óvodai és iskolai étkezés, napközi /tények és vélemények/ Budapest, 2006. június Bevezetés A Gyermekszegénység Elleni Nemzeti Program Iroda 2006. márciusában megbízást adott a Szonda Ipsos Média,- Vélemény-

Részletesebben

Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ. Készítette: Takács Szilvia Mátyás Tibor Attila

Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ. Készítette: Takács Szilvia Mátyás Tibor Attila Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ Készítette: Takács Szilvia Mátyás Tibor Attila TARTALOMJEGYZÉK 1. BEVEZETİ... 1 2. A 2007. I. FÉLÉVI MONITORING VIZSGÁLAT ÖSSZEFOGLALÓ ADATAI... 1 3. A MONITORING

Részletesebben

Rövid távú munkaerı-piaci elırejelzés 2009

Rövid távú munkaerı-piaci elırejelzés 2009 Rövid távú munkaerı-piaci elırejelzés 2009 Budapest, 2009. február Az MKIK Gazdaság- és Vállalkozáselemzı Intézet olyan non-profit kutatómőhely, amely elsısorban alkalmazott közgazdasági kutatásokat folytat.

Részletesebben

A Kecskeméti Belvárosi Zrínyi Ilona Általános Iskola Magyar Ilona Általános Iskolája 2015-ös évi kompetenciamérésének értékelése

A Kecskeméti Belvárosi Zrínyi Ilona Általános Iskola Magyar Ilona Általános Iskolája 2015-ös évi kompetenciamérésének értékelése A Kecskeméti Belvárosi Zrínyi Ilona Általános Iskola Magyar Ilona Általános Iskolája 2015-ös évi kompetenciamérésének értékelése 2016. június 10. Készítette: Karenyukné Major Ágnes I. A telephely épületének

Részletesebben

KÉRDİÍV. a Szakképzett munkaerı iránti kereslet a feldolgozóiparban egy empirikus vállalati felvétel tükrében címő tanulmányhoz

KÉRDİÍV. a Szakképzett munkaerı iránti kereslet a feldolgozóiparban egy empirikus vállalati felvétel tükrében címő tanulmányhoz KÉRDİÍV a Szakképzett munkaerı iránti kereslet a feldolgozóiparban egy empirikus vállalati felvétel tükrében címő tanulmányhoz 2005. január 2 A KÉRDEZÉS KEZDETÉNEK IDEJE:... óra... perc Intézetünk kutatást

Részletesebben

DÉL-DUNÁNTÚLI REGIONÁLIS MUNKAÜGYI KÖZPONT TÁJÉKOZTATÓ május Fıben %-ban Fıben %-ban

DÉL-DUNÁNTÚLI REGIONÁLIS MUNKAÜGYI KÖZPONT TÁJÉKOZTATÓ május Fıben %-ban Fıben %-ban DÉL-DUNÁNTÚLI REGIONÁLIS MUNKAÜGYI KÖZPONT TÁJÉKOZTATÓ A MUNKAERİ-PIACI HELYZET ALAKULÁSÁRÓL A NYILVÁNTARTOTT ÁLLÁSKERESİK FİBB ADATAI Megnevezés Változás az elızı Változás az elızı 27. hónaphoz képest

Részletesebben

Forrás: GVI. Forrás: GVI

Forrás: GVI. Forrás: GVI Gazdasági Havi Tájékoztató 2009. december A KKV Körkép a Figyelő, a Gazdaság- és Vállalkozáskutató ntézet (GV) és a Volksbank közös kutatása, amely azt tűzte ki célul, hogy negyedéves rendszerességgel,

Részletesebben

Alba Radar. 26. hullám

Alba Radar. 26. hullám Alba Radar Lakossági közvélemény-kutatási program Székesfehérváron 26. hullám Az elmúlt év értékelése és a jövőre vonatkozó lakossági várakozások 205. január 3. Készítette: Bokros Hajnalka bokros.hajnalka@echomail.hu

Részletesebben

A munkaerőhiány vállalati percepciója

A munkaerőhiány vállalati percepciója A munkaerőhiány vállalati percepciója Egy empirikus vizsgálat tapasztalatai 17. január 1 Az MKIK Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet olyan nonprofit kutatóműhely, amely elsősorban alkalmazott közgazdasági

Részletesebben

A tanulószerződéseket kötő vállalatok profilja

A tanulószerződéseket kötő vállalatok profilja A tanulószerződéseket kötő vállalatok profilja Budapest, 2015. március Az MKIK Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet olyan nonprofit kutatóműhely, amely elsősorban alkalmazott közgazdasági kutatásokat

Részletesebben

Gazdasági Havi Tájékoztató

Gazdasági Havi Tájékoztató Gazdasági Havi Tájékoztató 2007. tember A KSH temberben kiadott jelentése szerint a GDP a második negyedévben 1,2-kal emelkedett, amely évtizedes mélypontot jelent. A gazdasági növekedés mértéke az elsı

Részletesebben

Jelentés az egészségügyi magánszféráról 2004 I. negyedév

Jelentés az egészségügyi magánszféráról 2004 I. negyedév Jelentés az egészségügyi magánszféráról 2004 I. negyedév Budapest, 2004. Július vállalkozások pesszimista kilátások A GKI-EKI Egészségügykutató Intézet Kft. 2002 óta végzi az egészségügyben működő vállalkozások

Részletesebben

Jelentés az egészségügyi magánszféráról 2004 II. negyedév

Jelentés az egészségügyi magánszféráról 2004 II. negyedév Jelentés az egészségügyi magánszféráról 2004 II. negyedév Budapest, 2004. október vállalkozások változatlan pesszimizmus A GKI-EKI Egészségügykutató Intézet Kft. 2002 óta végzi az egészségügyben működő

Részletesebben

0,16 0,12 0,08 0,04 0,00-0,04-0,08-0,12-0,16-0, _JAN

0,16 0,12 0,08 0,04 0,00-0,04-0,08-0,12-0,16-0, _JAN Akkor Gazdasági Havi Tájékoztató 9. október A Figyelő, az MKK Gazdaság- és Vállalkozáskutató Nonprofit Kft. (GV) és a Volksbank Zrt. 5 januárjában közös kutatást indított a kis- és közepes vállalkozások

Részletesebben

Vélemények az állampolgárok saját. anyagi és az ország gazdasági. helyzetérôl, a jövôbeli kilátásokról

Vélemények az állampolgárok saját. anyagi és az ország gazdasági. helyzetérôl, a jövôbeli kilátásokról Közép-európai közvélemény: Vélemények az állampolgárok saját anyagi és az ország gazdasági helyzetérôl, a jövôbeli kilátásokról A Central European Opinion Research Group (CEORG) havi rendszeres közvéleménykutatása

Részletesebben

HAZAI BIOTECHNOLÓGIAI KKV-K A NEMZETKÖZIESEDİ TUDÁSHÁROMSZÖGBEN

HAZAI BIOTECHNOLÓGIAI KKV-K A NEMZETKÖZIESEDİ TUDÁSHÁROMSZÖGBEN NKTH Innotárs program KKVENT_8 HAZAI BIOTECHNOLÓGIAI KKV-K A NEMZETKÖZIESEDİ TUDÁSHÁROMSZÖGBEN Dr. Antalóczy Katalin Halász György Imre Tatabánya, 2010. november 24. IKU Innovációs Kutató Központ (Pénzügykutató

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ A KÖZBESZERZÉSEK ELSŐ FÉLÉVI ALAKULÁSÁRÓL

TÁJÉKOZTATÓ A KÖZBESZERZÉSEK ELSŐ FÉLÉVI ALAKULÁSÁRÓL KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA TÁJÉKOZTATÓ A KÖZBESZERZÉSEK 2010. ELSŐ FÉLÉVI ALAKULÁSÁRÓL 1. 2010. első félévében az ajánlatkérők összesen 4356 eredményes közbeszerzési t folytattak le, ami közel 145-os növekedést

Részletesebben

Beruházások Magyarországon és a környező országokban. A Budapest Bank és a GE Capital kutatása. 2013. május 28.

Beruházások Magyarországon és a környező országokban. A Budapest Bank és a GE Capital kutatása. 2013. május 28. Beruházások Magyarországon és a környező országokban A Budapest Bank és a GE Capital kutatása 2013. május 28. A kutatásról A kutatás a GE Capital, a Budapest Bank anyavállalata és a Budapest Bank által

Részletesebben

DÉL-DUNÁNTÚLI REGIONÁLIS MUNKAÜGYI TANÁCS 2007. SZEPTEMBER 13-I ÜLÉS

DÉL-DUNÁNTÚLI REGIONÁLIS MUNKAÜGYI TANÁCS 2007. SZEPTEMBER 13-I ÜLÉS DÉL-DUNÁNTÚLI REGIONÁLIS MUNKAÜGYI TANÁCS 2007. SZEPTEMBER 13-I ÜLÉS 1. sz. napirendi pont Tájékoztató Somogy megye foglalkoztatási helyzetérıl Elıadó: Dr. Tarrné dr. Törzsök Piroska igazgató, DDRMK Kaposvári

Részletesebben

Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ

Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ A negyedéves munkaerı-felmérés tapasztalatai a dél-dunántúli régióban 2007. IV. negyedév A felmérés lényege A PHARE TWINING svéd-dán modernizációs folyamat során

Részletesebben

Kármán Antal TOP 10 JÁSZSÁG 2008

Kármán Antal TOP 10 JÁSZSÁG 2008 130 Gazdaság Kármán Antal TOP 10 JÁSZSÁG 2008 A 2008-as számban megjelölt célokat és szándékokat követve idén is közzétesszük a Jászság gazdaságát reprezentáló táblázatokat. Megjegyzések a táblázatokhoz

Részletesebben

Beruházási hajlandóság Magyarországon és a környező országokban A GE Capital kutatása április 16.

Beruházási hajlandóság Magyarországon és a környező országokban A GE Capital kutatása április 16. Beruházási hajlandóság Magyarországon és a környező országokban A GE Capital kutatása 212. április 16. A kutatásról Az alábbi kutatás a GE Capital, a Budapest Bank anyavállalata félévente végzett SME Capex

Részletesebben

A munkaerőhiányra adott vállalati reakciók

A munkaerőhiányra adott vállalati reakciók A munkaerőhiányra adott vállalati reakciók Budapest, 2017. szeptember Az MKIK Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet olyan nonprofit kutatóműhely, amely elsősorban alkalmazott közgazdasági kutatásokat

Részletesebben

Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ. Készítette: Takács Szilvia Mátyás Tibor Attila

Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ. Készítette: Takács Szilvia Mátyás Tibor Attila Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ Készítette: Takács Szilvia Mátyás Tibor Attila TARTALOMJEGYZÉK 1. BEVEZETİ... 1 2. A 2007. ÉVI MONITORING VIZSGÁLAT ÖSSZEFOGLALÓ ADATAI... 1 3. A MONITORING VIZSGÁLAT

Részletesebben

Piac és tényezıi. Ár = az áru ellenértéke pénzben kifejezve..

Piac és tényezıi. Ár = az áru ellenértéke pénzben kifejezve.. Piac és tényezıi TÉMAKÖR TARTALMA - Piac és tényezıi - Piacok csoportosítása - Piaci verseny, versenyképesség - Nemzetgazdaság - Gazdasági élet szereplıi PIAC A piac a kereslet és a kínálat találkozási

Részletesebben

Kérdőíves elemzés a Fecskepalotáról

Kérdőíves elemzés a Fecskepalotáról Fecskepalota Szép Jelen Alapítvány Kérdőíves elemzés a Fecskepalotáról Készült az Erzsébet-program által kiadott kérdőív segítségével Készítette: Hegyi Bella 2014 1 Tartalomjegyzék Táblajegyzék... 2 1.

Részletesebben

Gazdasági Havi Tájékoztató

Gazdasági Havi Tájékoztató Gazdasági Havi Tájékoztató 2019. június A munkaerőhiány percepciója és a munkaerőhiányra adott reakciók a hazai vállalkozások körében Elemzésünkben azt vizsgáljuk, hogy a hazai vállalkozások milyen arányban

Részletesebben

DÉL-DUNÁNTÚLI REGIONÁLIS MUNKAÜGYI TANÁCS DECEMBER ÜLÉS

DÉL-DUNÁNTÚLI REGIONÁLIS MUNKAÜGYI TANÁCS DECEMBER ÜLÉS DÉL-DUNÁNTÚLI REGIONÁLIS MUNKAÜGYI TANÁCS 2008. DECEMBER 11-12. ÜLÉS 6. sz. napirendi pont Tájékoztató a közszolgálatban dolgozók foglalkoztatási helyzetérıl a dél-dunántúli régióban Elıadó: dr. Brebán

Részletesebben