Rövidtávú munkaerőpiaci prognózis
|
|
- Csaba Katona
- 7 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 Rövidtávú munkaerőpiaci prognózis 2004 I. félév A rövidtávú munkaerőpiaci prognózis előrejelzései (ezer főben) jún jún jún jún jún jún jún jún. Előrejelzés Tényadatok Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium
2 TARTALOMJEGYZÉK Főbb megállapítások I. Bevezető 1 1. Az adatgyűjtés célja 1 2. Az adatgyűjtés főbb jellemzői 1 3. A minta bemutatása 2 II. Reál- és pénzügyi folyamatok 4 1. Kapacitás-kihasználtság 4 2. A kapacitás-kihasználatlanság okai 7 3. Beruházási, kapacitás-bővítési tervek A kapacitás-kihasználtság és a beruházási szándékok együttes vizsgálata A rendelésállomány alakulása A nettó árbevétel alakulása A beruházási szándékok és a nettó árbevétel alakulására vonatkozó várakozások együttes vizsgálata A gazdálkodó szervezetek pénzügyi, vagyoni helyzete Határidőn túli kintlevőségek A vállalati vagyon könyv szerinti értéke Az adózott eredmény változása 26 III. A munkaerőhelyzet alakulása A munkaerőpiaci mozgások nemzetgazdasági szinten Az érintett létszámok alakulása A munkaerő-mozgások egyenlege a gazdálkodó szervezetek szintjén Költségkímélő foglalkoztatási formák Határozott időre szóló szerződések Vállalkozói, alvállalkozói szerződések Megbízási szerződések 37
3 3.4 A költségkímélő foglalkoztatási formák együttes munkaerő-gazdálkodási súlya A nemzetgazdasági szintű munkaerő-kereslet-kínálati adatok összefoglaló mutatói Vállalati munkaerő-gazdálkodási mutatók A munkaadói kereslet mérőszámai: munkaerőpiaci konjunktúra-mutatók A főbb munkaerőpiaci mozgások ágazati szintű elemzése A munkaerőpiaci mozgások egyenlege a gazdálkodó szervezetek szintjén Költségkímélő foglalkoztatási formák A munkaerőpiaci folyamatok vállalati létszámnagyság szerinti elemzése Költségkímélő foglalkoztatási formák Munkaerőpiaci kereslet-kínálati adatok összefoglaló mutatói A munkaerőpiaci mozgások regionális szintű elemzése A munkaerő-felvétel és az elbocsátás részvételi aránya Nettó munkaerő-kereslet regionális szinten Regionális szintű munkaerő-kereslet vállalati létszámnagyság szerint 58 IV. A regisztrált munkanélküliek számának előrejelzése Az eddigi előrejelzések pontosságáról A 2003 december 31-re vonatkozó 2003 márciusi előrejelzés kiértékelése A regisztrált munkanélküliek várható száma 2004 I. félévének végén 65 V. Vállalati munkaerő-gazdálkodás A foglalkoztatási helyzet változása A feleslegessé vált munkaerővel kapcsolatos vállalati szándékok változása A cégek képzésen, átképzésben betöltött szerepe A pályakezdő fiatalok helyzete A külföldi állampolgárok foglalkoztatása iránti igények 72
4 A munkaerőpiaci folyamatok várható alakulása 2004 I. félévében a rövidtávú prognózis felmérés alapján 2003 szeptember-októberében országosan 4810 gazdálkodó szervezettől gyűjtöttek információkat az Állami Foglalkoztatási Szolgálat munkatársai rövidtávú gazdálkodási terveikről és vállalati munkaerő-politikájukról. A minta bemutatása A felkeresett cégek a nemzetgazdaság jogi személyiségű gazdasági szervezeteinél foglalkoztatottak kb. 23 %-át alkalmazzák. Elmondható tehát, hogy a minta nagysága lehetőséget ad a viszonylag pontos előrejelzéshez. A munkaerőpiaci folyamatok dinamikája Az egy évvel korábbi adatgyűjtés adataihoz képest 2004 I. félévében várhatóan emelkedik a munkaerőforgalomban (felvétel, elbocsátás, létszámcsökkenés) érintett cégek aránya. A munkaerőpiac növekvő dinamikája a szerkezetátalakulás gyorsulására utal. Az előrejelzések szerint a gazdálkodó szervezetek 41 %-a tervez létszámfelvételt, míg 5 %-a elbocsátást. (Az egy évvel korábbi arányok 36,5, illetve 3,2 %-ot tettek ki.) Ugyancsak emelkedő a létszámcsökkenést jelző cégek aránya, amely 2003 I. félévében 22 % volt, 2004 I. félévében pedig várhatóan 32 %-ot tehet ki. Azon gazdálkodó szervezetek aránya, ahol elbocsátás és/vagy létszámcsökkenés történik, 1 év leforgása alatt várhatóan több, mint 10 %-ponttal emelkedik (24 %-ról 34,5 %-ra). Létszámváltozás a gazdálkodó szervezeteknél Az előzőekben bemutatott létszámmozgások eredőjeként 2004 I. félévében a növekvő foglalkoztatotti létszámot jelző cégek aránya kb. 26,5 %, míg a nettó létszámcsökkenést jelzőké kb. 16 %-ot fog kitenni. Elmondható tehát, hogy a növekvő állományi létszámot prognosztizáló gazdálkodó szervezetek aránya továbbra is jóval meghaladja a létszámcsökkenést jelzőkét. (A tavaly jelzett arányok: 27, illetve 10 % voltak.) A megkérdezett cégek többségénél (59 %-ánál) várhatóan nem változik 2004 I. félévében a foglalkoztatottak létszáma. Ez azt jelzi, hogy a gazdálkodó szervezetek nagyobb hányadának munkaerő-politikáját a stabilitás jellemzi. A foglalkoztatottak számának várható alakulása nemzetgazdasági szinten 2004 I. félévében a gazdaság vizsgált szektorában ezer fős foglalkoztatotti létszámnövekedés várható. A főbb nemzetgazdasági ágak foglalkoztatotti létszámának alakulása A várható foglalkoztatotti létszámnövekedés nagy része a feldolgozóiparban, az építőiparban és a kereskedelemben realizálódhat. A mezőgazdasági üzemekben foglalkoztatottak létszáma jelen prognózis szerint nem változik, míg a bányászatban, továbbá a közigazgatás területén jelentősebb foglalkoztatotti létszámcsökkenést jeleznek az adatok.
5 A többlet munkaerő-kereslet vállalati létszámnagyság szerint A foglalkoztatotti létszám növekedésére mindegyik létszámnagyság szerint képzett csoportban számítanak a megkérdezett vállalatvezetők, így az összességében ezer fős létszámnövekedés szétterül az összes vállalati szektoron. A munkaerő-kereslet régiónkénti alakulása 2004 I. félévében a legnagyobb (kb. 10 ezer fős) létszámkereslet az észak-alföldi régióban várható. Ez a többletlétszám-igény néhány ezer fővel meghaladja az egy évvel korábbit és a foglalkoztatási mutatók területi különbségeinek csökkenését jelzi. Számottevőnek tekinthető még a plusz-kereslet a közép-magyarországi régióban. Ugyanakkor a Nyugat-Dunántúlon összességében tovább folytatódik a kereslet, - s így a foglalkoztatotti létszám stagnálása. Vállalati munkaerő-politika 2003 II. félévében az adott cégnél, adott munkaposzton feleslegessé vált foglalkoztatottaknak kb. 38 %-át kívánják elbocsátani, ami 4 %-ponttal alacsonyabb, mint az egy évvel korábbi jelzés. Ha ehhez hozzáadjuk a nyugdíjazottak arányát is (kb. 13 %), akkor az adódik, hogy a gazdálkodó szervezetek feleslegesnek ítélt munkavállalóik 51 %-ától kívánnak megszabadulni. Ez 10 %-ponttal kevesebb, mint egy évvel ezelőtt. Az adatok tehát azt mutatják, hogy a gazdálkodó szervezetek jobban ragaszkodnak munkavállalóikhoz, mint korábban. Így elsősorban az adott cégen belüli átcsoportosításhoz, átképzéshez, átmeneti munkaidőcsökkentéshez folyamodnak. A feldolgozóipar és az építőipar területén működő gazdálkodó szervezetek az átlagnál nagyobb arányban kívánják munkavállalóikat megtartani abban az esetben is, ha adott munkafeladat elvégzéséhez már nincs rájuk szükség. Inkább a vállalaton belüli átcsoportosítás lehetőségével élnek, mintsem az elbocsátással. A külföldi állampolgárok foglalkoztatása iránti igények Idén először kérdeztünk rá a cégek külföldi munkavállalók foglalkoztatása iránti igényeire. A válaszokból kitűnik, hogy a gazdálkodó szervezetek döntő többsége nem tartja célszerűnek a külföldiek foglalkoztatását. Kivételt képez az építőipar, ahol segédmunkák elvégzésére 14, betanított munkákra 11, szakmunkákra pedig 17 %-ban jelezték, hogy érdemes külföldieket felvenni. Kitapintható a feldolgozóipari szakmunkáshiány is, mivel az ebben a szektorban tevékenykedő gazdálkodó szervezetek 15 %-a alkalmazna 2004 I. félévében külföldi munkavállalót szakmunkás munkakörbe. Említésre méltó még, hogy az oktatásban tevékenykedő szervezetek csaknem egyharmada, az egészségügyi intézményeknek pedig csaknem egyötöde érdemesnek tartja diplomás külföldiek alkalmazását. A pályakezdő fiatalok elhelyezkedési esélyei 2004 I. félévében kedvező változások következhetnek be a pályakezdők foglalkoztatásában, bár a megkérdezett cégek többsége most is úgy nyilatkozott, hogy nem kíván iskolából frissen kikerült fiatalokat foglalkoztatni. Ugyanakkor ez az arány 81 %-ról 70 %-ra csökkent. Így elmondható, hogy kb. 10 %-ponttal (19 %-ról 29 %-ra) emelkedett azon gazdálkodó szervezetek részaránya, amelyek igénylik a pályakezdők foglalkoztatását. A feldolgozóipari, építőipari cégek és az egészségügyi intézmények az átlagost meghaladó arányban vállalkoznának erre.
6 I. Bevezető 1. Az adatgyűjtés célja 2003 szeptember-októberében ismét sor került a rövidtávú gazdasági és munkaerőpiaci előrejelzés elkészítését szolgáló adatgyűjtésre. A felmérést a megyei (fővárosi) munkaügyi központok, illetve kirendeltségeik munkatársai végezték. A félévente lebonyolított adatgyűjtés során a mintába bekerült gazdálkodó szervezetek menedzsmentjétől cégük gazdasági helyzetére és munkaerő-politikájára vonatkozó várakozásokat tudakoljuk. Az adatgyűjtés legfőbb céljai: A gazdálkodó szervezetek konjunktúra-jelzőszámainak megismerése, a megfigyelhető változások nyomon követése. A főbb munkaerőpiaci folyamatok bemutatása, és a rövid távon várható változások leírása. A munkaerőpiacon megfigyelhető mozgások (kilépések, elbocsátások, létszámcsökkenés, stb.) elemzése. A foglalkoztatottak és a munkanélküliek számának előrejelzéséhez szükséges adatok összegyűjtése. A regionális, valamint a helyi munkaerőpiaci feszültségek feltárása, szakmacsoportonkénti információk feldolgozása a kereslet-kínálat rövid távon várható viszonyának megismerése céljából. 2. Az adatgyűjtés főbb jellemzői Az adatgyűjtés területi alapon szerveződik, s az Állami Foglalkoztatási Szolgálat országos hálózatára épül. A magas (90 % feletti) válaszadási arányt, valamint a pontos válaszokat a személyes kikérdezés biztosítja. Az adatok feldolgozása, kiértékelése és elemzése három szinten (munkaügyi vonzáskörzeti, megyei, országos) valósul meg. Jelen kötet az országos szintű információ-feldolgozást tartalmazza. 1 1 A kirendeltségi (vonzáskörzeti) illetve megyei prognózis összefoglalók mind a Foglalkoztatási Hivatalban, mind a megyei (fővárosi) munkaügyi központokban az érdeklődők rendelkezésére állnak.
7 Az adatfelvétel a mintába 2 bekerült gazdálkodó szervezetek vezetői várakozásainak célidőpontját a megkérdezéstől számított 9. hónap végére teszi. Így jelen adatgyűjtés segítségével 2004 I. félév végéig kísérhetjük nyomon a folyamatokat. Az egymást követő felmérések átfedő időhorizontja lehetőséget ad arra, hogy ugyanazon időszakra vonatkozóan megvizsgáljuk a fél évvel korábbi és az aktuális előrejelzések pontosságát, feltárjuk az esetleges eltérések okait. Ez a kötet a II. és I. félévére vonatkozó információkat tartalmazza. Mind a tanulmány szerzője, mind a programban résztvevő többi munkatárs továbbra is szívesen fogadja azokat az észrevételeket, bírálatokat, javaslatokat, amelyek az alkalmazott módszer, illetve az elemzés továbbfejlesztését célozzák. 3. A minta bemutatása 2003 szeptember-októberében országosan összesen 4810 gazdálkodó szervezet vezetőjétől sikerült értékelhető információkat szerezni. 3.1 A mintában szereplő gazdálkodó szervezetek száma és aránya létszámnagyság-kategóriánként Létszám- Mintaelemszám nagyság 2002 szeptember 2003 szeptember kategória (fő) db % db % ,0 97 2, , , , , , , , , , ,6 Összesen , ,0 A táblázatból látható, hogy jelen adatgyűjtésben összességében 260-nal több cég szerepelt a mintában, mint egy évvel korábban. Továbbra is igaz, hogy ez az adatgyűjtés Magyarországon a legnagyobb mintán végzett konjunktúrafelmérés. A minta összetétele az előző évihez képest kismértékben változott, elsősorban az 51 főnél kevesebbet foglalkoztató cégek javára. 2 A speciális mintavételi eljárást és az adatgyűjtés részletes módszertanát a Segédanyag a rövid távú prognózis készítéséhez c. kiadvány tartalmazza.
8 Az adatgyűjtés fő célja továbbra is a munkaerőpiaci folyamatok minél pontosabb leírása és előrejelzése. Ezért a mintában a nagy létszámot foglalkoztató gazdálkodó szervezetek nemzetgazdasági részarányukhoz képest felül- míg a kisebb cégek alulreprezentáltak. Ennek a speciális mintavételi eljárásnak köszönhetően a mintában szereplő gazdálkodó szervezetek a nemzetgazdaság jogi személyiségű szervezeteinek kevesebb, mint 3 %-át teszik ki, viszont a foglalkoztatottak számát tekintve a reprezentációs arány kb. 23 %- os. 3.2 A foglalkoztatottak aránya és a reprezentációs arány nemzetgazdasági ágak szerint (%) Nemzetgazdasági ág KSH munkaerőmérleg (2003. I. 1.) Prognózis minta (2003. szeptember) Reprezentációs arány Mezőgazdaság, vadgazdálkodás, halászat 5,7 7,3 22,6 Bányászat 0,4 0,7 31,4 Feldolgozóipar 24,2 49,9 36,5 Villamosenergia, gáz-, hő- és vízellátás 1,8 4,9 47,5 Építőipar 7,1 2,7 6,7 Kereskedelem, közúti jármű és 14,2 7,0 8,7 közszükségleti cikk javítás, karbantartás Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás 3,4 1,2 6,2 Szállítás, raktározás posta és távközlés 7,8 7,0 15,9 Pénzügyi tevékenység és kiegészítő 1,8 0,5 4,5 szolgáltatás Ingatlanügyletek, bérbeadás és gazdasági tevékenység, segítő szolgáltatás 6,5 2,2 6,1 Közigazgatás, kötelező társadalombiztosítás 7,9 1,7 3,8 Oktatás 9,3 3,6 7,5 Egészségügyi és szociális ellátás 6,5 9,1 24,9 Egyéb közösségi, társadalmi és személyi szolgáltatás 4,3 2,2 9,2 Összesen 100,0 100,0 23,0 Látható, hogy az ágazati reprezentáció nagymértékben szóródik. A feldolgozóiparra, szállítás, raktározás, posta és távközlésre, valamint a mezőgazdaságra pontosabb becslések készíthetők, míg a többi kiemelt nemzetgazdasági ág (építőipar, kereskedelem) esetében az alacsonyabb reprezentációs arány bizonytalanabbá teheti a becsléseket.
9 II. Reál- és pénzügyi folyamatok 1. Kapacitás-kihasználtság Amint azt a következő táblázat adatai mutatják, 2003 II. félévében a megkérdezett gazdálkodó szervezetek döntő hányada magas kapacitáskihasználtsággal üzemelt. 1.1 A kapacitás-kihasználtság alakulása létszámnagyság-kategóriák szerint (gazdálkodók %-os aránya) A kapacitás-kihasználtság Létszámnagyság- Alacsony Közepes Magas kategória (fő) II. félév > ,9 5,7 20,6 21,4 76,5 72, ,2 9,0 23,8 21,8 71,0 69, ,6 7,8 22,3 26,8 72,1 65, ,3 7,1 26,5 29,4 69,2 63, ,2 7,3 23,9 28,7 69,4 64,0 < 51 8,2 10,3 25,5 26,2 66,3 63,4 Mindösszesen 6,7 8,9 25,1 27,1 68,2 64,0 A kapacitás-kihasználtság 50 % alatt alacsony, % között közepes, % között magas A táblázatból látható, hogy a gazdálkodó szervezetek 64 %-a tartozott a magas ( % közötti), s 8,9 %-a az alacsony (50 % alatti) kapacitáskihasználtságot jelzők közé. Az adatok azt is megmutatják, hogy valamelyest (kb. 2 %-ponttal) emelkedett az alacsony és kismértékben (kb. 4 %-ponttal) csökkent a magas kapacitás-kihasználtsággal üzemelő cégek aránya 1 év leforgása alatt. Ez a tendencia mindegyik vállalati létszámnagyság alapján képzett kategóriára igaz.
10 1.sz. ábra A kapacitás-kihasználtság alakulása a szeptemberi adatfelvételek alapján (gazdálkodók %-os aránya) Magas Alacsony Létszámnagyság-kategóriánként tovább elemezve a tendenciát megállapítható, hogy továbbra is az 51 fő alatti gazdálkodó szervezetek között a legalacsonyabb a magas és legszámottevőbb az alacsony tőkehasznosítású cégek aránya. Ugyanakkor az 1 évvel korábbi adatokhoz képest a különbségek csökkentek. Az is megállapítható, hogy a kapacitáskihasználtság szempontjából továbbra is a nagyvállalatok helyzete a legkedvezőbb. Az 1000 főnél többet foglalkoztató cégeknél csaknem 4 %- ponttal magasabb a megfelelő tőkehasznosítást jelzők aránya az ezután következő ( főt foglalkoztató) kategóriánál. Az 51 fő alatti gazdálkodó szervezetekkel való összehasonlításban pedig a különbség csaknem 10 %-pontot tesz ki. A főbb nemzetgazdasági ágak 2002 és 2003 II. félévi adatait a következőkben mutatjuk be.
11 1.2 Kapacitás-kihasználtság a főbb nemzetgazdasági ágakban 2002 II. félév 2003 II. félév (gazdálkodók %-os aránya) Nemzetgazd asági ág A kapacitás-kihasználtság Magas Alacsony II. félév Mezőgazdaság 66,8 63,6 5,3 7,3 Feldolgozóipar 63,0 58,7 8,2 10,1 Építőipar 84,9 82,2 1,5 4,0 Kereskedelem 69,9 66,0 4,2 7,4 Szállítás, raktározás, posta és távközlés 77,9 69,1 6,1 8,1 Mindösszesen 68,2 64,0 6,7 8,9 A 2002 II. félévi adatokkal összehasonlítva megállapítható, hogy változó mértékben, de mindegyik kiemelt nemzetgazdasági ágban csökkent a magas és nőtt az alacsony kapacitás-kihasználtsággal működő gazdálkodó szervezetek aránya. Továbbra is érvényes az a megállapítás, hogy az építőiparban a nemzetgazdasági átlagot jóval meghaladó a magas kapacitás-kihasználtságú gazdálkodó szervezetek aránya. Az 1.3 táblázat adatainak segítségével azt vizsgáljuk meg, hogy a 2003 I II. félévet magába foglaló 1 éves intervallumban miként alakult a kapacitáskihasználtság. A táblázat csak azokat a cégeket tartalmazza, amelyek mindkét félévben szerepeltek a felmérés mintájában II. félévében a mintaátfedés 82 %-os volt. 1.3 A cégek kapacitás-kihasználtságának változása (gazdálkodók %-os aránya) 2003 II. félév 2003 I. félév Magas Közepes Alacsony Összesen Magas 51,0 9,0 1,7 61,7 Közepes 3,5 16,3 2,7 28,4 Alacsony 2,1 3,3 4,5 9,9 Összesen 61,6 28,5 8,9 100,0
12
13 Látható, hogy a vizsgált 1 éves periódusban a cégek több, mint fele működött végig magas kapacitás-kihasználtsággal. A táblázatból az is kiolvasható, hogy az 1 éves időszak alatt a cégek kb. 15 %-ának javult a kapacitás-kihasználtsági mutatója. Romlást kb. 13 %-uknál lehet kimutatni. Ezek az arányok valamivel kedvezőbbek az 1 évvel korábbiaknál. A legfontosabb konjunktúra-jelzőszámok alakulását időről-időre régiónként is bemutatjuk. (Most is jelezzük azonban, hogy részletes regionális elemzésre ezen összefoglaló keretei között nem vállalkozunk.) 1.4 A cégek kapacitás-kihasználtsága régiónként 2002 II. félév 2003 II. félév (gazdálkodók %-os aránya) A kapacitás-kihasználtság Magas Közepes Alacsony Régió II. félév Közép- Magyarország 74,0 65,1 29,5 23,8 6,5 11,1 Közép-Dunántúl 68,8 65,8 24,6 25,3 6,6 8,9 Nyugat-Dunántúl 69,0 66,0 27,1 28,1 3,9 5,9 Dél-Dunántúl 69,0 62,5 24,7 29,3 6,3 8,2 Észak- Magyarország 63,9 64,0 27,8 26,3 8,4 9,7 Észak-Alföld 68,3 60,5 25,5 31,1 6,3 8,4 Dél-Alföld 64,5 65,3 26,5 26,2 7,9 8,6 Összesen 68,2 64,0 25,1 27,1 6,7 8,9 Az adatokból látható, hogy 2002 II. félévéhez képest öt régióban csökkent a magas kapacitás-kihasználtsággal működő cégek aránya. Ugyanakkor az észak-magyarországi régióban stagnálás, a Dél-Alföldön kisebb mértékű javulás tapasztalható. Az alacsony tőkehasznosítású gazdálkodó szervezetek aránya a közép-magyarországi régióban a legnagyobb, de továbbra is elmondható, hogy ebben a vonatkozásban nem túl nagyok a különbségek az ország egyes régiói között. A magas kapacitás-kihasználtságú cégek arányát tekintve valamelyest szűkült az olló, elsősorban a közép-magyarországi cégek pozíciójának romlása következtében. 2. A kapacitás-kihasználatlanság okai A kapacitás-kihasználtság okait értelemszerűen csak azon cégek adatainak segítségével vizsgáljuk, ahonnan azt jelezték, hogy kapacitás-
14 kihasználtságuk nem teljes II. félévében ez az arány a mintán belül kb. 42 %-ot tett ki. 2.1 A kapacitás-kihasználatlanság okai a kiemelt nemzetgazdasági ágakban (%) Nemzetgazdasági ág Belföldi kereslet visszaesése Külföldi kereslet hiánya Tőkehiány 2002 II. félév 2003 II. félév 2002 II. félév 2003 II. félév 2002 II. félév 2003 II. félév Mezőgazdaság 29,7 27,5 5,4 5,2 28,9 24,9 Feldolgozóipar 40,5 35,2 28,4 29,5 4,5 7,5 Építőipar 56,1 53,8 9,6 1,3 5,5 9,0 Kereskedelem 62,1 62,7 5,6 3,0 9,1 3,0 Szállítás, raktározás, posta és távközlés 50,0 51,0 10,0 9,8 4,0 2,0 Mindösszesen 44,1 41,3 18,4 18,0 8,5 8,8 A három kiemelt ok együttesen kb. 70 %-ban magyarázza a cégek nem megfelelő szintű kapacitás-kihasználtságát. Az adatokból az is kitűnik, hogy egy év leforgása alatt a belföldi kereslet visszaesésének súlya az elégtelen tőkehasznosításban kismértékben csökkent, míg az exportlehetőségek hiányának és a tőkehiánynak a súlya gyakorlatilag nem változott. Látható továbbá, hogy a kiemelt nemzetgazdasági ágakban továbbra is rendkívül eltérő a kapacitás-kihasználatlanságot előidéző okok megoszlása. Míg pl. a mezőgazdaságban 2003 II. félévében is kiemelkedően magas (kb. 25 %-os) a tőkehiány súlya, addig a kereskedelemben az átlagos arányt jóval meghaladó a belföldi kereslet visszaesésének kapacitás-kihasználtságot negatív irányba befolyásoló hatása. A kapacitások elégtelen kihasználásában szezonális okok is közrejátszanak. Ennek a tényezőnek a súlya a mezőgazdasági üzemek jelzései szerint kb. 22, a feldolgozóiparban kb. 8, az építőiparban kb. 18, a kereskedelemben kb. 10 %-os volt 2003 II. félévében. Felmérésünk során minden alkalommal tudakoljuk a munkaerő-hiány kapacitás-kihasználtságot fékező esetleges hatását is. Ennek a tényezőnek a súlya legfrissebb adataink szerint összességében kb. 16 %-ot tesz ki, ami az 1 évvel korábbi adathoz képest egyértelmű emelkedést jelez (annak a dupláját teszi ki). A feldolgozóipari cégek körében továbbra is az átlagosnál magasabb a szakképzett munkaerő hiánya miatti termelés-kiesés jelentősége, ezen belül a textiliparban a megfelelő arány 15 %-os (!).
15 2.2 A kapacitás-kihasználatlanság legfőbb okai létszámnagyság-kategóriánként 2003 II. félévében (%) Létszámnagyságkategória (fő) Elégtelen belföldi kereslet Külföldi kereslet hiánya > ,7 26,1 0, ,0 37,1 4, ,5 25,8 3, ,3 24,8 6, ,5 19,3 9,2 < 51 46,8 11,8 10,7 Összesen 41,3 18,0 8,8 Tőkehiány Az adatok azt mutatják, hogy a tőkehiány a kisebb (300 fő alatti) cégeknél valamivel jobban gátolja a kapacitások kihasználását, mint a nagyobb vállalatoknál. Ugyanez mondható el a belföldi kereslet elégtelenségéről, míg az exportlehetőségek hiánya leginkább a 100 fő feletti cégeknél akadályozza a kapacitások teljes kihasználását. Mint ahogy az előzőekben utaltunk rá, a mintánkban szereplő gazdálkodó szervezeteknek kb. 42 %-a jelezte, hogy 2003 II. félévében kapacitáskihasználtsága nem teljes. Ennek a helyzetnek a tartósságát a következőképpen értékelik a megkérdezettek: 2.3 Vélemények a kapacitás-kihasználatlanság tartósságáról, 2002 II. félév II. félév (gazdálkodók %-os aránya) Tartós Átmeneti Nemzetgazdasági ág II. félév II. félév Mezőgazdaság 69,0 66,5 31,0 33,5 Feldolgozóipar 41,9 49,6 58,1 50,4 Építőipar 38,3 43,4 61,7 56,6 Kereskedelem 55,3 65,0 44,7 35,0 Szállítás, raktározás, posta és táv- 55,8 61,2 44,2 38,8 közlés Mindösszesen 49,1 54,6 50,9 45,4
16 A 2002 II. félévi adatokkal összehasonlítva megállapítható, hogy összességében érzékelhető változás történt a cégvezetők vélekedésében. A mezőgazdaság kivételével mindegyik vizsgált ágazatban nőtt a kapacitás-kihasználatlanság tartósságára számító cégek aránya. Ezen túlmenően továbbra is az építőipar és a feldolgozóipari gazdálkodó szervezetek menedzsmentje a legderűlátóbb, mivel körükben magasabb azok aránya, akik átmenetinek tartják a kapacitások elégtelen kihasználtságát. Ezzel szemben a mezőgazdasági üzemek kb. 67 %-ánál számítanak ezen helyzet tartós fennmaradására. 2.4 A kihasználatlan termelőeszközökkel kapcsolatos szándékok megoszlása nemzetgazdasági áganként, 2002 II. félév 2003 II. félév (gazdálkodók %-os aránya) Nemzetgazdasági Értékesítés Átmeneti tárolás Kiselejtezés ág II. félév Mezőgazdaság 30,2 19,8 65,9 76,9 4,0 3,2 Feldolgozóipar 6,2 6,9 91,4 91,2 2,4 1,9 Építőipar 9,2 9,3 78,0 86,6 12,8 4,1 Kereskedelem 17,3 18,1 79,1 79,0 3,6 2,9 Szállítás, raktározás, posta 16,7 13,7 79,2 80,4 4,2 5,9 és távközlés Mindösszesen 12,0 10,8 83,2 85,8 4,8 3,4 Az előző válaszokkal összhangban legnagyobb arányban most is a mezőgazdasági üzemek kívánják eladni kihasználatlan termelőeszközeiket, de magas az arány a kereskedelmi cégeknél is. Ugyanakkor csakúgy, mint 1 évvel ezelőtt mindegyik kiemelt nemzetgazdasági ágra jellemző, hogy a megkérdezéskor kihasználatlan termelőeszközeiktől nem kívánnak végleg megválni, inkább az átmeneti tárolás mellett döntenek. Legjellemzőbb ez a feldolgozóiparra, ahol a válaszok több, mint 90 %-a tükrözi ezt a szándékot.
17 3. Beruházási, kapacitás-bővítési tervek 3.1 Kapacitás-bővítést tervező gazdálkodók aránya létszámnagyság-kategóriánként (gazdálkodók %-os aránya) Létszámnagyság II. félév 2002 II. félév 2003 II. félév 2003 márciusi 2003 II. félév 2003 szeptemberi kategória (fő) Adatfelvétel ,8 39,7 35,5 21, ,7 31,7 30,5 28, ,8 31,9 29,2 26, ,2 25,6 25,0 23, ,4 25,8 26,3 22, ,3 24,5 25,7 21,2 Mindösszesen 27,6 26,0 26,2 22,6 Az adatok szerint 2003 II. félévében az egy évvel korábbiakkal összehasonlítva összességében valamelyest csökken a gépi és/vagy épületberuházást végrehajtó cégek aránya. Még így is több, mint minden ötödik megkérdezett gazdálkodó szervezet hajt végre beruházást az év második felében. Az utolsó két oszlop adatainak összevetéséből az is kitűnik, hogy márciusban a cégek menedzsmentje mindegyik vállalatcsoportban túlértékelte expanziós képességeit. Ez a megállapítás különösen az 1000 főnél többet foglalkoztató nagyvállalatokra igaz, amelyek körében a megismételt adatgyűjtés 14 %-ponttal alacsonyabbra teszi a beruházást tervezők/végrehajtók arányát. Legpontosabban a fős cégek jelezték előre az év második felére vonatkozó beruházási lehetőségeiket. Az is megállapítható leszámítva a legnagyobb cégeket, hogy a foglalkoztatotti létszám csökkenésével együtt mérséklődik a beruházást végrehajtó vállalkozások aránya is. A főbb nemzetgazdasági ágak cégeinek beruházási szándékai 2003 II. félévében a következők:
18 3.2 Kapacitás-bővítést tervező gazdálkodók aránya a kiemelt nemzetgazdasági ágakban létszámnagyság-kategóriánként, 2003 II. félév (gazdálkodók %-os aránya) Építőipar Létszámnagyságkategória/ág Mezőgazdaság Feldolgozóipar Kereskedelem Szállítás, raktározás, posta és távközlés ,0 28,6 0,0 50,0 20, ,5 38,0 0,0 25,0 35, ,0 32,9 20,0 29,4 20, ,8 26,2 36,4 21,7 18, ,8 24,2 31,8 21,3 18, ,2 20,4 24,6 22,7 23,8 Mindössze sen 29,6 24,5 26,8 22,7 22,3 A táblázatból látható, hogy a szállítás, raktározás, posta és távközlés, valamint a kereskedelem kivételével a többi kiemelt nemzetgazdasági ágban a beruházni szándékozó cégek aránya valamivel meghaladja a teljes nemzetgazdaságra vonatkozó 22,6 %-os értéket. 4. A kapacitás-kihasználtság és a beruházási szándékok együttes vizsgálata Az 1. pontban részletesen foglalkoztunk a kapacitás-kihasználtság várható alakulásával. Ehelyütt azt vizsgáljuk, hogy ebből a szempontból mennyire tekinthetők megalapozottnak a cégek beruházási törekvései. Az elemzésnél most is abból indulunk ki, hogy mivel az adatgyűjtésre szeptemberben került sor az információk igen nagy megbízhatósággal mutatják a második félévi kapacitás-lekötöttségi helyzetet. A vizsgálat során négyféle vállalati stratégiát különböztetünk meg, úgymint: expanzív (magas kapacitás-kihasználtságot jelző, kapacitást-bővítő), stabil (magas kapacitás-kihasználtságot jelző, kapacitást nem bővítő), reménykedő (közepes, vagy alacsony kapacitás-kihasználtságot jelző, kapacitást-bővítő), stagnáló (közepes, vagy alacsony kapacitás-kihasználtságot jelző, kapacitást nem bővítő).
19 4.1 Vállalattípusok a kapacitás-kihasználtság és a beruházási szándékok együttes vizsgálata alapján, 2003 II. félév (gazdálkodók %-os aránya) Létszámnagyság Összesen 51 kategória (fő) 1000 Expanzív 30,0 34,0 29,8 28,2 30,0 26,2 27,8 Stabil 42,9 35,3 35,6 35,4 33,9 36,2 36,2 Reménykedő 18,6 15,4 16,6 14,8 13,6 13,9 13,9 Stagnáló 8,6 15,4 18,0 21,7 22,4 22,1 22,1 Mindösszesen 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 A táblázat utolsó oszlopának adatai alapján kitűnik, hogy az 1 évvel korábbiakhoz képest alig érzékelhetően (1 %-ponttal), de megnőtt az expanzív és csaknem 3 %-ponttal emelkedett a reménykedő kategóriába sorolható cégek aránya. Ugyanakkor 1 %-ponttal süllyedt a stagnáló gazdálkodó szervezeteké. Vállalati létszámnagyság-kategóriánként vizsgálva az adatokat látszik, hogy csakúgy, mint minden eddigi felmérésünk során a nagyobb (300 fő feletti) gazdálkodó szervezetek között magasabb a kapacitás-kihasználtság oldaláról megalapozottan beruházó cégek aránya. Ugyancsak többször megállapítottuk már, hogy a kisebb (300 fő alatti) cégeknél a legmagasabb a stagnálók aránya. Ezt jelen felmérés adatai is alátámasztják. Szembetűnő továbbá, hogy minden vállalat-nagyság kategóriában a stabil gazdálkodást folytató cégek aránya a legmagasabb. További információkat nyújt a következő táblázat: 4.2 Vállalattípusok a kapacitás-kihasználtság és a beruházási szándékok együttes vizsgálata alapján néhány kiemelt nemzetgazdasági ágban, 2003 II. félév (gazdálkodók %-os aránya) Vállalattípus/ Nemzetgazdasági Mezőgazdaság Feldolgozóipar Építőipar ág Expanzív 29,5 26,3 33,4 Stabil 34,1 32,4 48,7 Reménykedő 16,2 26,2 7,9 Stagnáló 20,2 24,9 9,9 Mindösszesen 100,0 100,0 100,0
20 Az adatok szerint 1 év leforgása alatt a mezőgazdaságban történt a leglátványosabb változás: kb. 4 %-ponttal emelkedett az expanzív, s 3 %- ponttal csökkent a stagnáló üzemek aránya. A feldolgozó- és az építőiparban alig érzékelhetően visszaesett az expanzív és a stabil gazdálkodó szervezetek aránya, míg a reménykedőké mindkét nemzetgazdasági ágban valamelyest nőtt. Az építőiparban ezen felül kb. 3 %-ponttal csökkent a stagnáló cégek részaránya. 5. A rendelésállomány alakulása 2.sz. ábra A rendelés-állományra vonatkozó II. félévi várakozások a szeptemberi adatfelvételek alapján (gazdálkodók %-os aránya) Nő Csökken Az ábrából látható, hogy 2003 II. félévében a cégek kb. 50 %-a számol rendelésállományának növekedésével. Ez csaknem 10 %-ponttal több, mint 1 évvel korábban. Ezzel párhuzamosan jelentősen (csaknem 6 %-ponttal) mérséklődik a csökkenő, s több, mint 3 %-ponttal csökken a változatlan rendelésállományra számítóké.
21 5.1 A rendelésállomány változása az előző év megfelelő félévéhez viszonyítva a főbb nemzetgazdasági ágakban, 2003 II. félév (gazdálkodók %-os aránya) Nemzetgazdasági A rendelésállomány ág Nő Változatlan Csökken Mezőgazdaság 35,3 42,3 22,4 Feldolgozóipar 50,7 34,9 14,4 Építőipar 49,5 35,0 16,0 Kereskedelem 54,3 32,0 13,7 Szállítás, raktározás, posta és táv- 46,9 39,8 13,3 közlés Mindösszesen 49,5 32,4 18,1 Megállapítható, hogy továbbra is a mezőgazdasági üzemek vezetőinek várakozásai a legpesszimistábbak, bár körükben is nagymértékű javulás érzékelhető. Kb. egyharmaduk várja a rendelésállomány 2003 II. félévi növekedését, s több, mint egyötödük számít annak csökkenésére. Ugyanakkor a kereskedelemben és a feldolgozóiparban működő cégek helyzete e szempontból lényegesen kedvezőbb mint az átlagos. A 2004 I. félévére vonatkozó várakozásokat a következő táblázat adatai mutatják: 5.2 A rendelésállomány változása az előző év megfelelő félévéhez viszonyítva (gazdálkodók %-os aránya) Változás / Időszak I. félév I. félév I. félév I. félév I. félév Nő 42,1 45,3 41,9 40,9 49,0 Változatlan marad 44,5 43,2 44,9 46,3 37,2 Csökken 13,4 11,5 13,2 12,8 13,8 Összesen 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 Adataink szerint a cégek rendelésállomány-változással kapcsolatos várakozásai lényegesen optimistábbakká váltak a korábbi tendenciákhoz képest. Jelentősen emelkedik ugyanis a kereslet növekedését és/vagy a piaci kapcsolatok kiszámíthatóságát, stabilitását váró menedzserek aránya.
22 Nemzetgazdasági áganként vizsgálva az adatokat a következők adódnak: 5.3 A rendelésállomány nemzetgazdasági ágankénti változása 2004 I. félévében az előző év megfelelő félévéhez viszonyítva (gazdálkodók %-os aránya) Nemzetgazdasági A rendelésállomány ág Nő Változatlan Csökken Mezőgazdaság 35,3 50,2 14,5 Feldolgozóipar 50,7 35,0 14,4 Építőipar 49,5 34,2 16,3 Kereskedelem 54,3 32,0 13,7 Szállítás, raktározás, posta és távközlés 46,9 39,8 13,3 Mindösszesen 49,0 37,2 13,8 A várakozások szerint a feldolgozóiparban és a kereskedelemben továbbra is meghaladja a rendelésállomány növekedésében bízó cégvezetők aránya az átlagos értéket. Fontos megjegyezni, hogy mindkét nemzetgazdasági ágban az egy évvel korábbi adatokhoz viszonyítva is javulás várható. A változatlan szintű megrendelésre számító cégek aránya a mezőgazdaságban a legmagasabb, de itt több, mint 10 %-pontos növekedést mutat a növekvő rendelésállományra számító gazdálkodó szervezetek aránya. A többi kiemelt nemzetgazdasági ágban is egyértelmű javulást mutatnak az adatok az egy évvel korábbiakhoz viszonyítva. 5.4 A rendelésállomány alakulása egy éves intervallumokban (gazdálkodók %-os aránya) Végig Végig Jó, vagy Rossz, vagy Időszak* növekvő csökkenő javuló romló 2000 I. félév II. félév 29,0 7,5 54,3 23, II. félév I. félév 39,0 7,4 22,8 30, I. félév II. félév 53,2 14,1 21,1 11, II. félév 2002 I. félév 33,2 10,6 24,0 32, I. félév 2002 II. félév 36,9 12,5 25,1 25, II. félév 2003 I. félév 44,0 14,0 24,8 17, I. félév 2003 II. félév 29,3 20,5 37,2 23, II. félév 2004 I. félév 45,3 9,6 24,1 21,0 * Az egyes időszakokra vonatkozó adatok minden esetben az adott időszak tárgyféléveiben végrehajtott adatgyűjtésből származnak, kivéve - értelemszerűen - a 2004 I. felére vonatkozó 2003 szeptemberi előrejelzést.
23 Az adatok alakulásában erőteljes szezonalitás figyelhető meg, így csak az azonos féléveket tartalmazó időszakokat célszerű összehasonlítani. Ennek alapján megállapítható, hogy a cégek piaci pozíciói 2003 II I. félévében tovább javulnak, mivel emelkedik a végig növekvő és jelentősen csökken a végig csökkenő kategóriába tartozó gazdálkodó szervezetek aránya. 6. A nettó árbevétel alakulása Míg a rendelésállomány alakulása a piaci kapcsolatok szilárdságának mérésén keresztül közvetve jelzi az értékesítési pozíciókban bekövetkezett változásokat, addig a nettó árbevétel vizsgálatának segítségével közvetlenül mérhető a kereslet változása. A konjunkturális várakozások bemutatásakor azonban nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy a mutató folyó áron mér, ezért szükséges az inflációs hatás figyelembe vétele is. A szezonális hatás kiküszöbölése céljából itt is rendre az előző évek megfelelő féléveit használjuk viszonyítási alapnak. 6.1 A nettó árbevétel változása az előző év megfelelő félévéhez képest (gazdálkodók %-os aránya) előrejelzés Változatlan marad, Időszak Nő vagy csökken az árbevétel 2000 I. félév 60,9 39, II. félév 67,9 32, I. félév 64,2 35, II. félév 66,8 33, I. félév 57,8 42, II. félév 58,5 41, I. félév 53,5 46, II. félév 56,3 43, I. félév 55,1 44,9 Az adatokból látható, hogy a nettó árbevétel növekedésére számító cégvezetők aránya 2003 II. félévében kismértékben alacsonyabb, mint egy évvel korábban. Ennek ellenére a nettó árbevétel növekedésében bízó menedzserek aránya továbbra is magasabb, mint akik az árbevétel változatlan szinten maradását vagy csökkenését várják.
24 Ami a 2004 I. félévére vonatkozó várakozásokat illeti, megállapítható, hogy emelkedik azoknak a cégeknek az aránya, amelyek a kereslet alakulásában javulást várnak az egy évvel korábbiakhoz viszonyítva. A 3. ábrából az is megállapítható, hogy csakúgy, mint 1 évvel ezelőtt a szállítás, raktározás és a kereskedelem nemzetgazdasági ágban az átlagot meghaladó a növekvő nettó árbevételre számító cégek aránya. A feldolgozóipari gazdálkodó szervezetek várakozásai átlag körüliek, míg az építőiparban kissé, a mezőgazdaságban pedig jelentősen (kb. 10 %-ponttal) alacsonyabb a növekedésben bízók aránya az átlagértéknél. Még így is elmondható, hogy a mezőgazdaság kivételével mindegyik kiemelt nemzetgazdasági ágban magasabb a növekvő nettó árbevételre számító cégek aránya, mint amelyeknél stagnálást, vagy csökkenést prognosztizálnak. 3.sz. ábra Növekvő nettó árbevételre számító gazdálkodó szervezetek aránya a kiemelt nemzetgazdasági ágakban 2004 I. félév (gazdálkodók %-os aránya) Nemzetgazdasági átlag Mezőgazdaság Feldolgozóipar Építőipar Kereskedelem Szállítás, raktározás, posta és távközlés A nettó árbevétel várható alakulásának értékhatárok szerinti megoszlását és annak időbeli változását a következő táblázat adatai szemléltetik:
25 6.2 A nettó árbevétel aggregált növekedési ütemének hosszabb idősorba rendezett adatai (gazdálkodók %-os aránya) Növekszik Válto- Csökken Időszak zat %-kal lan %-kal 2000 I. félév 18,8 28,1 7,0 2,7 5,3 23,9 6,9 4,5 3, II. félév 16,9 28,9 10,3 4,5 7,3 20,4 5,1 2,5 4, I. félév 18,0 28,0 8,3 3,8 6,1 22,7 5,7 4,1 3, II. félév 17,7 26,9 8,4 3,7 6,4 21,3 7,5 3,9 4, I. félév 18,8 25,3 6,0 2,6 5,1 24,8 8,4 5,2 3, II. félév 18,9 24,5 7,1 2,8 5,3 24,6 7,8 4,8 4, I. félév 19,3 22,4 5,7 2,0 4,1 25,7 19,1 5,8 5, II. félév 18,0 23,0 7,5 3,1 4,7 23,0 10,5 5,6 4, I. félév 21,7 22, ,0 2,4 30,3 9,1 2,6 2,7 * előrejelzés Az adatokból látható, hogy 2003 II., illetve 2004 I. félévében 5 % feletti nettó árbevétel-növekedésre a menedzserek kb %-a számít. Ez már reálértéken is érzékelhető növekedést jelent. A 2004 I. félévre vonatkozó várakozások nagyjából megegyeznek az egy évvel korábbival. Csökkenő rendelésállományra az előrejelzés szerint a jövő év első felében a cégek kb. 14 %-a számít, ami 6,5 %-ponttal alacsonyabb arány az egy évvel ezelőtt mértnél. A főbb nemzetgazdasági ágak nettó árbevétel-alakulásra vonatkozó várakozásait a következőkben mutatjuk be: Nettó árbevétel / Nemzetgazdasági ág 6.3 A nettó árbevétel alakulásával kapcsolatos várakozások, 2004 I. félév (gazdálkodók %-os aránya) Építőipar Mezőgazdaság Feldolgozóipar Kereskedelem Szállítás, raktározás, posta és távközlés Növekszik (%) ,7 21,1 19,7 24,4 25, ,3 22,1 22,9 23,0 30, ,6 6,7 5,7 8,0 2, ,5 2,2 1,9 1,4 0, ,1 2,8 3,8 2,2 0,0 Változatlan marad 35,7 30,5 29,2 27,8 28,0 Csökken (%) ,4 9,3 9,8 9,6 7,6
26 ,0 2,7 4,1 1,2 3, ,8 2,7 2,9 2,4 1,7 Látható, hogy csakúgy, mint az előző adatgyűjtések alkalmával tapasztaltuk a mezőgazdasági üzemek vezetőinek nettó árbevétel-változásra vonatkozó várakozásai a legpesszimistábbak. Mindössze kb. 25 %-uk számít 5 %-ot meghaladó árbevétel-növekedésre. Ugyanakkor ebben a nemzetgazdasági ágban a legmagasabb (kb. 19 %-os) a csökkenést prognosztizáló vezetők aránya. A többi kiemelt nemzetgazdasági ágban működő gazdálkodó szervezeteknél viszont csaknem azonos arányú (34 % körüli) a bővülő értékesítési lehetőségekre számító cégvezetők aránya. A mintaátfedésből származó adatok segítségével bemutatjuk a nettó árbevétel 1 éves intervallumokban való alakulását is: 6.4 A nettó árbevétel alakulása egy éves intervallumokban (gazdálkodók %-os aránya) Vizsgált időszak* Végig Végig Jó, vagy Rossz, vagy növekvő csökkenő javuló romló 2001 I. félév II. félév 58,2 7,0 66,5 17, II. félév I. félév 48,4 6,2 17,2 22, I. félév II. félév 50,3 9,1 20,6 19, II. félév I. félév 44,7 9,1 18,4 27, I. félév 2003 II. félév 38,6 9,8 26,6 25, II. félév 2004 I. félév 49,6 10,0 21,7 18,7 * a vizsgált időszakra vonatkozó adatok minden esetben az adott időszak tárgyfélévében végrehajtott adatgyűjtésből származnak, kivéve az 2004 I. félévi adatot, amely az szeptemberi előrejelzést mutatja. Az azonos féléveket tartalmazó 1 éves időszakok adatai alapján megállapítható, hogy 2003 II I. félévében emelkedhet a végig növekvő és jelentősen mérséklődhet a rossz, vagy romló kategóriába sorolható cégek aránya. Az adatok tehát összességében az értékesítési pozíciók javulására utalnak. A nettó árbevétel alakulására vonatkozó régiónkénti előrejelzések a következők:
27 6.5 A nettó árbevétel alakulásával kapcsolatos várakozások régiónként 2004 I. félév (gazdálkodók %-os aránya) A nettó árbevétel Régió Nő Változatlan marad, vagy csökken Közép-Magyarország 57,3 42,7 Közép-Dunántúl 56,9 43,1 Nyugat-Dunántúl 61,0 39,0 Dél-Dunántúl 50,1 49,9 Észak-Magyarország 58,0 42,0 Észak-Alföld 53,5 46,5 Dél-Alföld 50,7 49,3 Mindösszesen 55,1 44,9 A várakozások szerint a nyugat-dunántúli régióban az átlagot jóval meghaladó a nettó árbevétel növekedésében bízó cégek aránya. Átlag alatti ugyanakkor a dél-dunántúli és a dél-alföldi cégvezetők ezirányú várakozása. 7. A beruházási szándékok és a nettó árbevétel alakulására vonatkozó várakozások együttes vizsgálata A következőkben azt vizsgáljuk, hogy a cégek beruházási szándékai mennyire tekinthetők megalapozottnak az árbevétel szempontjából. Ehhez a nettó árbevétel alakulását jelző várakozásokat és a beruházási szándékokat vetjük össze. 7.1 Kapacitásbővítési tervek és a nettó árbevétel kapcsolata (gazdálkodók %-os aránya) Megnevezés 2001 I II I II I II. Félév Megalapozott 29,0 30,1 24,3 30,6 22,3 28,8 Javuló 28,8 35,1 26,5 33,8 25,4 27,5 Nem alátámasztott 12,4 9,8 16,2 9,9 16,6 14,5 Stagnáló 17,8 15,3 16,2 18,2 17,2 15,9 Romló 12,0 9,7 16,8 7,5 18,6 13,4 Mindösszesen 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 ahol - megalapozott = növekvő árbevétel mellett kapacitásbővítést végrehajtó cég - javuló = növekvő árbevétel mellett nincs kapacitásbővítés - nem alátámasztott = stagnáló, vagy csökkenő árbevétel mellett van kapacitásbővítés
28 - stagnáló = stagnáló nettó árbevétel mellett nincs kapacitásbővítés - romló = csökkenő nettó árbevétel mellett nincs kapacitásbővítés A megfelelő félévek adatainak összehasonlításából látható, hogy 2003 II. félévében valamivel alacsonyabb arányban terveznek a gazdálkodó szervezetek a nettó árbevétel alakulása szempontjából megalapozott kapacitás-bővítést, mint egy évvel korábban. Ezzel párhuzamosan szintén csökken a javuló és emelkedik a nem alátámasztott kategóriába sorolható beruházások aránya. Az összes eddigi felmérés eredményei azt jelezték, hogy megalapozott, vagyis növekvő nettó árbevétel mellett végrehajtott beruházásokat többnyire a nagyobb létszámot foglalkoztató gazdálkodó szervezetek terveznek. A legfrissebb eredmények alapján a következők adódnak: 7.2 Az árbevétel oldaláról megalapozott, illetve nem alátámasztott kapacitás-bővítést tervező cégek aránya létszámnagyság-kategóriánként, 2004 I. félév (gazdálkodók %-os aránya) Létszámnagyság- A kapacitás-bővítés kategória (fő) Megalapozott Nem alátámasztott > ,4 16, ,9 20, ,3 12, ,5 12, ,0 16,1 < 50 26,2 14,5 Mindösszesen 28,8 14,5 A létszámnagyság alapján bemutatott adatok most is azt jelzik, hogy az árbevétel oldaláról megalapozott beruházásokat a legnagyobb arányban az 1000 fő feletti és a fős cégek terveznek, s a létszámnagyság szerinti rangsorban lefelé haladva az arány fokozatosan csökken. A második oszlop adatai azt is érzékeltetik, hogy a nettó árbevétel stagnálása vagy csökkenése leginkább a fős középvállalkozásokat inti óvatosságra a beruházásokkal kapcsolatos szándékaikat illetően. 8. A gazdálkodó szervezetek pénzügyi, vagyoni helyzete 8.1 Határidőn túli kintlevőségek
29 Az elmúlt 4 év adatgyűjtéseinek eredményei szerint kismértékben enyhült a magyar gazdaság egyik akut problémája; a határidőn túli kintlevőséggel rendelkező cégek aránya ha kismértékben is, de folyamatosan csökkent. A 2003 szeptemberi adatok azt jelzik, hogy ez a tendencia nem folytatódik, mivel az egy évvel korábbi adathoz képest emelkedett a behajthatatlan követeléssel rendelkező gazdálkodó szervezetek aránya (49 %-ról 58 %-ra) Határidőn túli kintlevőséggel rendelkező cégek aránya 2003-ban a kiemelt nemzetgazdasági ágakban (gazdálkodók %-os aránya) Nemzetgazdasági Összesen >1000 fő <51 fő ág/létszámnagyság 1000 fő fő fő fő Mezőgazdaság 100,0 83,3 83,3 65,1 61,2 51,0 58,3 Feldolgozóipar 48,8 58,8 59,7 62,7 63,9 57,1 59,8 Építőipar 0,0 100,0 80,0 69,7 75,0 61,9 65,4 Kereskedelem 50,0 85,7 57,1 61,4 54,3 48,4 51,9 Szállítás, raktározás, posta és távközlés 58,3 91,7 90,0 55,6 68,4 60,7 65,4 Mindösszesen 53,7 67,3 64,9 63,3 63,3 53,1 58,2 (%) Az adatokból kitűnik, hogy összességében a legnagyobb és a legkisebb cégeknél a legalacsonyabb a határidőn túli kintlevőséget jelzők aránya. Nemzetgazdasági áganként nézve az adatokat az is megállapítható, hogy továbbra is a kereskedelmi cégek vannak a vizsgált szempont szerint a legkedvezőbb helyzetben, mivel körükben a legkevésbé jellemző a valószínűsíthető körbetartozás. A mezőgazdasági, az építőipari, a feldolgozóipari és a szállítás, raktározás területén működő gazdálkodó szervezetek pozíciója viszont jóval kedvezőtlenebb. A következőkben azt vizsgáljuk meg, hogy a felkeresett cégek vezetőinek jelzései szerint 2003 év egészét tekintve miként változott a határidőn túli kintlevőségek állománya az 1 évvel korábbiakhoz képest A határidőn túli kintlevőségek állományának alakulása 2003-ban az előző évhez viszonyítva, létszámnagyság-kategóriánként (gazdálkodók %-os aránya) Létszámnagyság- Határidőn túli kintlevőségek állománya kategória nő változatlan (fő) marad csökken Összesen ,1 44,4 44,4 100, ,8 42,6 38,6 100,0
30 ,8 45,9 33,1 100, ,8 48,4 29,6 100, ,0 44,0 33,5 100, ,8 47,7 28,4 100,0 Mindösszesen 21,4 46,7 30,6 100,0 Növekvő határidőn túli kintlevőség-állományt valamivel nagyobb arányban jeleztek a gazdálkodó szervezetek, mint 1 évvel ezelőtt (17 % v.ö. 21,4 %). Szembetűnő, hogy az 1000 fő feletti cégeknek csak 11%-a nyilatkozott így. A cégek többsége csakúgy, mint az előző felmérések során most is a behajthatatlan követelések állományának változatlan szinten maradását tartja a legvalószínűbbnek. Az is megfigyelhető, hogy a létszámnagyság szerint képzett rangsorban lefelé haladva emelkedik a növekvő határidőn túli kintlevőségre számítók aránya A határidőn túli kintlevőségek állományának alakulása 2003-ban a főbb nemzetgazdasági ágakban az előző évhez viszonyítva (gazdálkodók %-os aránya) Határidőn túli kintlevőségek állománya Nemzetgazdasági Nő Változatlan ág marad Csökken Összesen Mezőgazdaság 18,2 49,7 32,3 100,0 Feldolgozóipar 19,7 50,0 28,8 100,0 Építőipar 27,6 42,2 29,3 100,0 Kereskedelem 20,5 42,5 35,6 100,0 Szállítás, raktározás, posta és távközlés 16,9 44,9 38,2 100,0 Mindösszesen 21,4 46,7 30,6 100,0 Az adatok szerint a mezőgazdaság és a szállítás, raktározás nemzetgazdasági ágba tartozó cégek között a legalacsonyabb, s az építőipar területén a legmagasabb a növekvő határidőn túli kintlevőséget jelző cégvezetők aránya. A kereskedelemben és a szállítás, raktározás területén pedig kiugróan magas a csökkenést jelző menedzserek aránya. 8.2 A vállalati vagyon könyv szerinti értéke A vállalati vagyon könyv szerinti értékének változására pontos válaszokat csak az adóév lezárását követően kaphatunk. Ezért a 2003 szeptemberi adatgyűjtés során is a könyv szerinti vagyon 2002 évi változását tudakoltuk. Így a 2003
31 márciusi és a jelen adatgyűjtés adatai közti különbséget elsősorban a minta rotációja okozza A könyv szerinti vagyon változása az előző évhez képest (gazdálkodók %-os aránya) A könyv szerinti vagyon Nő < 15 %-kal 30,4 30,3 34,5 kb. 15 %-kal 8,2 8,9 5,0 15+%-kal 15,1 15,0 6,1 Összesen 53,7 54,1 45,9 Változatlan 34,7 34,2 42,3 marad Csökken < 15 %-kal 7,0 7,0 8,1 kb. 15 %-kal 1,6 1,3 0, %-kal 3,5 3,4 2,9 Összesen 12,1 11,7 11,9 Mindösszesen 100,0 100,0 100,0 * 2002 szeptemberi adatfelvétel adatai ** 2003 szeptemberi adatfelvétel adatai Az adatok alapján arra kapunk választ, hogy a cégek gazdálkodására inkább a vagyongyarapítás, vagy a vagyonfelélés a jellemző. Mivel a számviteli és adótörvény szerint az átlagos amortizációs kulcs kb. 15 %-os, így azok a gazdálkodó szervezetek, amelyek ezt a mértéket meghaladó vagyonvesztést jeleznek, vagyonfelélőnek nevezhetők. A táblázat adataiból látható, hogy 2002-ben a gazdálkodó szervezetek kb. 12 %-ánál csökkent a vállalati vagyon könyv szerinti értéke. Ez kb. megfelel az egy évvel korábbinak (s a két évvel ezelőtti adatnak is). Ami a csökkenés mértékét illeti az is kitűnik az adatokból, hogy a cégeknek mindössze kb. 3 %- a nem képes a minimális amortizációs pótlásra sem.
32 A könyv szerinti vagyon növekedéséről összességében a gazdálkodó szervezetek kb. 46 %-a számolt be. Ez az arány alacsonyabb az egy, illetve két évvel ezelőttinél. A kiemelt nemzetgazdasági ágak ide vonatkozó adatait az alábbiak jellemzik: Könyv szerinti vagyon/nemzetgazdasági ág A könyv szerinti vagyon változása 2002-ben, 2001-hez viszonyítva a főbb nemzetgazdasági ágakban (gazdálkodók %-os aránya) Építőipar Mezőgazdaság Feldolgozóipar Kereskedelem Szállítás, raktározás, posta és távközlés Nő 15 %-kal 33,7 31,7 39,7 39,4 36,6 kb. 15 %-kal 3,8 4,4 8,1 5,8 3, %-kal 5,2 6,3 6,6 6,2 6,1 Összesen 42,7 42,5 54,4 51,4 46,2 Változatlan marad 37,1 45,3 37,2 39,4 43,5 Csökken 15 %-kal 14,6 8,0 5,0 6,6 5,2 kb. 15 %-kal 1,5 0,8 1,3 0,2 2, %-kal 4,1 3,2 2,2 2,2 2,6 Összesen 20,2 12,0 8,5 9,0 10,4 Mindösszesen 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 Látható, hogy a vagyoncsökkenésről számot adó gazdálkodó szervezetek aránya továbbra is a mezőgazdaságban a legmagasabb (20,2 %). Hozzá kell azonban tenni, hogy a két évvel ezelőtti arány még csaknem elérte a 30 %-ot. A könyv szerinti vagyon növekedését 2002-re vonatkozóan az építőipari és a kereskedelmi cégek jelezték az átlagot jelentősebben meghaladó arányban. 8.3 Az adózott eredmény változása
33 A mintában szereplő gazdálkodó szervezetek jövedelmezőségi viszonyainak változását a következő táblázat adatai mutatják: Az adózott eredmény változása az előző évhez képest (gazdálkodók %-os aránya) Adózott eredmény * Nő < 5 %-kal 16,8 16,0 15,7 21, %-kal 20,5 18,9 18,2 17, %-kal 5,9 5,4 4,9 5, %-kal 3,9 3,6 2,5 1, %-kal 10,1 9,2 8,9 2,1 Összesen 57,3 53,2 50,2 48,0 Változatlan marad 27,6 29,6 29,6 35,8 Csökken < 10 %-kal 5,8 6,2 7,7 9, %-kal 3,1 4,0 4,3 2, %-kal 6,3 7,0 8,2 3,4 Összesen 15,1 17,2 20,2 16,2 Mindösszesen 100,0 100,0 100,0 100,0 * előrejelzés A 2003 évre vonatkozó adat azt mutatja, hogy csaknem fele arányban vannak azok a cégek, ahol az adózott eredmény növekedésére számítanak az előző évhez képest. Ugyanakkor arányuk 2 %-ponttal alacsonyabb, mint egy évvel korábban. Ezzel párhuzamosan valamelyest emelkedett a változatlan és csökkent a csökkenő jövedelmezőségre számító gazdálkodó szervezetek aránya. A kiemelt nemzetgazdasági ágak adatai a következők:
Munkaerőpiaci előrejelzés
Munkaerőpiaci előrejelzés 2005. évre A 2005-re becsült foglalkoztatotti létszám-változás vállalati méret szerint, ezer fő 180 160 140 120 100 80 60 40 20 0 1000 fő felett 501-1000 301-500 101-300 51-100
RészletesebbenMUNKAERŐPIACI PROGNÓZIS:
SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM MAGYAR KERESKEDELMI ÉS IPARKAMARA MUNKAERŐPIACI PROGNÓZIS: JAVULÓ VÁRAKOZÁSOK TOVÁBB BŐVÜLŐ FOGLALKOZTATÁS Az SZMM és az MKIK közös sajtótájékoztatója Ideje: Helye:
RészletesebbenRövidtávú Munkaerő- piaci Előrejelzés - 2015
Rövidtávú Munkaerő- piaci Előrejelzés - 2015 Üzleti helyzet 2009- ben rendkívül mély válságot élt meg a magyar gazdaság, a recesszió mélysége megközelítette a transzformációs visszaesés (1991-1995) során
RészletesebbenRövidtávú munkaerő-piaci prognózis 2018
Rövidtávú munkaerő-piaci prognózis 2018 Összefoglaló Az adatfelvétel 2017 szeptember-október során került sor a Nemzetgazdasági Minisztérium és az MKIK Gazdaság és Vállalkozáskutató Nonprofit kft. Rövidtávú
RészletesebbenKÉRDŐÍV A SZEMÉLYES INFORMÁCIÓGYŰJTÉSHEZ
SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM FOGLALKOZTATÁSI HIVATAL MAGYAR KERESKEDELMI ÉS IPARKAMARA GAZDASÁG- ÉS VÁLLALKOZÁSELEMZŐ INTÉZET kirendeltség kódja adatszolgáltató sorszáma KÉRDŐÍV A SZEMÉLYES INFORMÁCIÓGYŰJTÉSHEZ
RészletesebbenKKV KÖRKÉP 2013 JANUÁR: A kis- és közepes vállalkozások üzleti helyzete
KKV KÖRKÉP 2013 JANUÁR: A kis- és közepes vállalkozások üzleti helyzete KKV Körkép 2013 január: A kis- és közepes vállalkozások üzleti helyzete Budapest, 2013. február GVI 1034 Budapest, Bécsi út 120.
RészletesebbenA GVI áprilisi negyedéves konjunktúrafelvételének
A GVI 18. áprilisi negyedéves konjunktúrafelvételének eredményei Budapest, 18. május Az MKIK Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet olyan nonprofit kutatóműhely, amely elsősorban alkalmazott közgazdasági
RészletesebbenTóth István János: A legnagyobb exportáló vállalatok üzleti várakozásai 2004 elején
Tóth István János: A legnagyobb exportáló vállalatok üzleti várakozásai 2004 elején (elektronikus verzió, készült 2006-ban) A tanulmány eredetileg nyomtatásban megjelent: Tóth István János (2004) A legnagyobb
RészletesebbenT Á J É K O Z T A T Ó a munkaerőpiac főbb folyamatairól Heves megyében július
Heves Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja T Á J É K O Z T A T Ó a munkaerőpiac bb folyamatairól Heves megyében 2012. ius A megye munkáltatói több mint ezer új álláshelyet jelentettek be kirendeltségeinken
RészletesebbenTRENDRIPORT 2019 A HAZAI FÜRDŐÁGAZAT TELJESÍTMÉNYÉNEK VIZSGÁLATA I. FÉLÉV BUDAPEST AUGUSZTUS
TRENDRIPORT 2019 A HAZAI FÜRDŐÁGAZAT TELJESÍTMÉNYÉNEK VIZSGÁLATA 2019. I. FÉLÉV BUDAPEST 2019. AUGUSZTUS Tartalom Összefoglaló... 2 Részletes elemzések... 3 1. Az értékesítés nettó árbevételének változása
RészletesebbenA legfrissebb foglalkoztatási és aktivitási adatok értékelése május
A legfrissebb foglalkoztatási és aktivitási adatok értékelése - 2004. május A regisztrált munkanélküliek főbb adatai - 2004. május Megnevezés 2004 május Változás az előző hónaphoz képest Változás az előző
RészletesebbenRövidtávú munkaerőpiaci prognózis 2017
Rövidtávú munkaerőpiaci prognózis 2017 Összefoglaló Budapest, 2016. december Az MKIK Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet olyan nonprofit kutatóműhely, amely elsősorban alkalmazott közgazdasági kutatásokat
RészletesebbenKutatás-fejlesztési adatok a PTE KFI stratégiájának megalapozásához. Országos szintű mutatók (nemzetközi összehasonlításban)
199 1992 1994 1996 1998 2 22 24 26 28 1 Kutatás-fejlesztési adatok a PTE KFI stratégiájának megalapozásához Készítette: Erdős Katalin Közgazdaságtudományi Kar Közgazdasági és Regionális Tudományok Intézete
RészletesebbenMunkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében december december. már jan. feb.
Munkaügyi Központja A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN - 2011. DECEMBER 2011. december 20-án a Tolna megyei munkaügyi kirendeltségek nyilvántartásában 13.706 álláskereső szerepelt, amely
RészletesebbenMunkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében január január. okt jan. ápr.
Munkaügyi Központja A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN - 2013. JANUÁR 2013. január 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjának nyilvántartásában 15.851 álláskereső szerepelt,
RészletesebbenJavuló várakozások tovább bővülő foglalkoztatás
Javuló várakozások tovább bővülő foglalkoztatás A sajtótájékoztató bemutató anyaga 2007. január 11. 9:00 óra, Budapest, V., Kossuth tér 6-8. 503 1 Tartalom A Munkaerőpiaci Prognózis adatfelvételének néhány
RészletesebbenKÉRDŐÍV A SZEMÉLYES INFORMÁCIÓGYŰJTÉSHEZ
SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM FOGLALKOZTATÁSI ÉS SZOCIÁLIS HIVATAL MAGYAR KERESKEDELMI ÉS IPARKAMARA GAZDASÁG- ÉS VÁLLALKOZÁSELEMZŐ INTÉZET kirendeltség kódja adatszolgáltató sorszáma KÉRDŐÍV A SZEMÉLYES
RészletesebbenMUNKAERŐ-GAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉS
MUNKAERŐ-GAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉS Készítette: Baranyai Ákos Jóváhagyta: Dr. Iróczki Lénárd 2012. május 1 Tartalomjegyzék Fogalmi háttér...3 A KSH lakossági munkaerős-felmérés fogalmai...3 Pest megye gazdasági
RészletesebbenManpowerGroup Munkaerő-piaci Előrejelzés Magyarország
ManpowerGroup Munkaerő-piaci Előrejelzés Magyarország 4 17 2 ManpowerGroup Munkaerő-piaci Előrejelzés Magyarországi Munkaerő-piaci Előrejelzés A 17. negyedik negyedévre vonatkozó magyarországi ManpowerGroup
RészletesebbenINGATLANPIACI KILÁTÁSOK
ORSZÁGOS ÁTLAGBAN VÁLTOZATLAN, BUDAPESTEN KISSÉ JAVULÓ INGATLANPIACI KILÁTÁSOK (A GKI 2013. OKTÓBERI FELMÉRÉSEI ALAPJÁN) A GKI évente kétszer szervez felmérést a vállalatok, az ingatlanokkal foglalkozó
RészletesebbenManpowerGroup Munkaerő-piaci Előrejelzés Magyarország
ManpowerGroup Munkaerő-piaci Előrejelzés Magyarország 2 17 A 17 második negyedévére vonatkozó magyarországi ManpowerGroup Munkaerőpiaci Előrejelzés 7 munkaadóból álló, reprezentatív mintán végzett megkérdezésen
RészletesebbenA MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN
A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN - 2015. 2015. június 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Foglalkoztatási Főosztályának nyilvántartásában 8.817 álláskereső szerepelt, amely az előző hónaphoz
RészletesebbenRövid távú munkaerőpiaci előrejelzés és konjunktúra kutatás OKTÓBER
SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM FOGLALKOZTATÁSI HIVATAL MAGYAR KERESKEDELMI ÉS IPARKAMARA GAZDASÁG- ÉS VÁLLALKOZÁSELEMZŐ INTÉZET kirendeltség kódja adatszolgáltató sorszáma Rövid távú munkaerőpiaci
RészletesebbenA GVI októberi negyedéves konjunktúrafelvételének eredményei
A GVI 18. októberi negyedéves konjunktúrafelvételének eredményei Budapest, 18. december Az MKIK Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet olyan nonprofit kutatóműhely, amely elsősorban alkalmazott közgazdasági
RészletesebbenMunkaerő-piaci előrejelzés 2012-re a Rövidtávú munkaerő-piaci prognózisfelmérés adatai alapján
Munkaerő-piaci előrejelzés 2012-re a Rövidtávú munkaerő-piaci prognózisfelmérés adatai alapján Várható létszámváltozás 2012. szeptember 1-ig a 2011. szeptember 1-jei statisztikai állományi létszám százalékában,
RészletesebbenMUNKAERŐ-GAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉS
PEST MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA MUNKAERŐ-GAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉS Készítette: Baranyai Ákos Jóváhagyta: Dr. Iróczki Lénárd 2012. szeptember 1 Tartalomjegyzék Fogalmi háttér... 3 A KSH lakossági
RészletesebbenMUNKAERŐ-GAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉS
PEST MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA MUNKAERŐ-GAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉS Készítette: Baranyai Ákos Jóváhagyta: Dr. Iróczki Lénárd 2013. február 1 Tartalomjegyzék Fogalmi háttér... 3 A KSH lakossági
RészletesebbenALKALMAZOTTI LÉTSZÁM AZ ERDŐGAZDÁLKODÁSBAN, A FA- ÉS BÚ-
ALKALMAZOTTI LÉTSZÁM AZ ERDŐGAZDÁLKODÁSBAN, A FA- ÉS BÚ- TORIPARBAN LÉTSZÁM-KATEGÓRIÁNKÉNT Az új osztályozási rendszer bevezetésével a létszám adatokban is változás következett be. A 0-9 fő közötti kategória
RészletesebbenA nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében május május. aug. szept. júni. máj. ápr. nov. dec.
A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN 2017. MÁJUS Nyilvántartott álláskeresők száma és aránya 2017. május 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Társadalombiztosítási és Foglalkoztatási Főosztályának
RészletesebbenA nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében 2015.december december. okt. márc. máj. aug. szept. febr.
A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN 2017. DECEMBER Nyilvántartott álláskeresők száma és aránya 2017. december 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Társadalombiztosítási és Foglalkoztatási
RészletesebbenTURIZMUS ÉS REGIONALITÁS
A magyarországi turisztikai régiók vendégforgalma 2002-ben 1 Kiss Kornélia Sulyok Judit kapacitása 2002-ben 2 Magyarországon 3377 kereskedelmi szálláshely mûködött, összesen 77 155 szobával és 335 163
RészletesebbenKÉRDŐÍV A SZEMÉLYES INFORMÁCIÓGYŰJTÉSHEZ
SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM FOGLALKOZTATÁSI ÉS SZOCIÁLIS HIVATAL MAGYAR KERESKEDELMI ÉS IPARKAMARA GAZDASÁG- ÉS VÁLLALKOZÁSELEMZŐ INTÉZET kirendeltség kódja adatszolgáltató sorszáma KÉRDŐÍV A SZEMÉLYES
RészletesebbenA nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében 2016.április április. júni. júli. márc. aug. szept.
A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN 2018. ÁPRILIS Nyilvántartott álláskeresők száma és aránya 2018. április 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Társadalombiztosítási és Foglalkoztatási Főosztályának
RészletesebbenA KÜLFÖLDI ÉRDEKELTSÉGŰ VÁLLALKOZÁSOK REGIONÁLIS KÜLÖNBSÉGEI, 2006
KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL MISKOLCI IGAZGATÓSÁGA A KÜLFÖLDI ÉRDEKELTSÉGŰ VÁLLALKOZÁSOK REGIONÁLIS KÜLÖNBSÉGEI, 2006 Miskolc 2008, szeptember Központi Statisztikai Hivatal, 2008 ISBN 978-963-235-195-7
RészletesebbenA tanulószerződéseket kötő vállalatok profilja
A tanulószerződéseket kötő vállalatok profilja Budapest, 2015. március Az MKIK Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet olyan nonprofit kutatóműhely, amely elsősorban alkalmazott közgazdasági kutatásokat
RészletesebbenMunkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében április április. júni. júli. máj. ápr.
Munkaügyi Központja A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN - 2013. ÁPRILIS 2013. április 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjának nyilvántartásában 13.842 álláskereső szerepelt,
RészletesebbenA NEGYEDÉVES MUNKAERŐ-GAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉS FŐBB EREDMÉNYEI I. NEGYEDÉV
A NEGYEDÉVES MUNKAERŐ-GAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉS FŐBB EREDMÉNYEI 2013. I. NEGYEDÉV TERVEZETT LÉTSZÁMVÁLTOZÁS 2013. I. 2013. IV. NEGYEDÉV KÖZÖTT A 2012. DECEMBER 31 I ÁLLLAPOTHOZ KÉPEST Kőszeg Kőszeg 5,3 2,4
RészletesebbenA nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében 2015.szeptember szeptember. aug. dec. febr. júli.
A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN 2017. SZEPTEMBER Nyilvántartott álláskeresők száma és aránya 2017. szeptember 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Társadalombiztosítási és Foglalkoztatási
RészletesebbenMunkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében március március. júni. máj. ápr.
Munkaügyi Központja A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN - 2013. MÁRCIUS 2013. március 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjának nyilvántartásában 15.507 álláskereső szerepelt,
RészletesebbenINFORMÁCIÓK A RÖVID TÁVÚ MUNKAERŐPIACI PROGNÓZISHOZ 2005 szeptember (Az adatszolgáltatás nem kötelező!)
FOGLALKOZTATÁSPOLITIKAI ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM FOGLALKOZTATÁSI HIVATAL INFORMÁCIÓK A RÖVID TÁVÚ MUNKAERŐPIACI PROGNÓZISHOZ 2005 szeptember (Az adatszolgáltatás nem kötelező!) Az adatszolgáltató megnevezése:....
RészletesebbenKedvezőbb üzleti helyzet, vegyes várakozások KKV Körkép július
Kedvezőbb üzleti helyzet, vegyes várakozások KKV Körkép 14. július Az MKIK Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet olyan nonprofit kutatóműhely, amely elsősorban alkalmazott közgazdasági kutatásokat folytat.
RészletesebbenSTATISZTIKAI TÜKÖR. Jelentés a beruházások 2014. évi alakulásáról. Tartalom. 1. Összefoglalás...2. 2. Nemzetközi kitekintés...2
215. április Jelentés a beruházások 214. évi alakulásáról STATISZTIKAI TÜKÖR Tartalom 1. Összefoglalás...2 2. Nemzetközi kitekintés...2 3. Gazdasági környezet...2 4. A beruházások főbb jellemzői...3 5.
RészletesebbenKedvezőtlenebb üzleti klíma, optimista várakozások. KKV Körkép április
Kedvezőtlenebb üzleti klíma, optimista várakozások KKV Körkép 214. április Az MKIK Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet olyan nonprofit kutatóműhely, amely elsősorban alkalmazott közgazdasági kutatásokat
RészletesebbenMunkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében szeptember szeptember. júni.
1 Munkaügyi Központja A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN - 2014. SZEPTEMBER 2014. szeptember 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjának nyilvántartásában 9.685 álláskereső
RészletesebbenT Á J É K O Z T A T Ó a munkaerőpiac főbb folyamatairól Heves megyében április
Heves Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja T Á J É K O Z T A T Ó a munkaerőpiac bb folyamatairól Heves megyében 2012. ilis A megye munkáltatói 1,7 ezer új álláshelyet jelentettek be kirendeltségeinken
RészletesebbenA nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében 2015.augusztus augusztus. júni. júli. dec. febr. nov.
A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN 2017. AUGUSZTUS Nyilvántartott álláskeresők száma és aránya 2017. augusztus 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Társadalombiztosítási és Foglalkoztatási
RészletesebbenMunkaerőpiaci mutatók összehasonlítása székelyföldi viszonylatban
HARGITA MEGYE TANÁCSA ELEMZŐ CSOPORT RO 530140, Csíkszereda, Szabadság Tér 5. szám Tel.: +4 0266 207700/1120, Fax.: +4 0266 207703 e-mail: elemzo@hargitamegye.ro web: elemzo.hargitamegye.ro Munkaerőpiaci
RészletesebbenNEGYEDÉVES GAZDASÁGI ÉS FOGLALKOZTATÁSI GYORSJELENTÉS I. NEGYEDÉV
GAZDASÁG-ÉS FOGLALKOZTATÁSFEJLESZTÉSI PARTNERSÉG A SZOMBATHELYI JÁRÁS TERÜLETÉN C. PROJEKT TOP-6.8.2-15 KÓDSZÁMÚ FELHÍVÁS NEGYEDÉVES GAZDASÁGI ÉS FOGLALKOZTATÁSI GYORSJELENTÉS 2017. I. NEGYEDÉV Konzorciumvezető:
RészletesebbenMunkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében április április
1 Munkaügyi Központja A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN - 2014. ÁPRILIS Tovább csökkent a nyilvántartott álláskeresők száma. 2014. április 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Munkaügyi
RészletesebbenÖsszességében hogyan értékeli az igénybe vett szolgáltatás minőségét?
Égáz-Dégáz Földgázelosztó Zrt. 2016. évi fogyasztói vizsgálat eredményei Elosztói szolgáltatások és vállalat specifikus kérdések ÉSZAKI és DÉLI régió A hat magyarországi földgázelosztó társaság fogyasztói
RészletesebbenManpowerGroup Munkaerő-piaci Előrejelzés Magyarország
ManpowerGroup Munkaerő-piaci Előrejelzés Magyarország 4 18 ManpowerGroup Munkaerő-piaci Előrejelzés 1 Magyarországi Munkaerő-piaci Előrejelzés A 18. negyedik negyedévre vonatkozó magyarországi ManpowerGroup
RészletesebbenNEGYEDÉVES GAZDASÁGI ÉS FOGLALKOZTATÁSI GYORSJELENTÉS III. NEGYEDÉV
GAZDASÁG-ÉS FOGLALKOZTATÁSFEJLESZTÉSI LESZTÉSI PARTNERSÉG A SZOMBATHELYI JÁRÁS TERÜLETÉN C. PROJEKT TOP-6.8.2-15 KÓDSZÁMÚ FELHÍVÁS NEGYEDÉVES GAZDASÁGI ÉS FOGLALKOZTATÁSI GYORSJELENTÉS 2017. III. NEGYEDÉV
RészletesebbenManpowerGroup Munkaerő-piaci Előrejelzés Magyarország
ManpowerGroup Munkaerő-piaci Előrejelzés Magyarország 3 17 2 ManpowerGroup Munkerő-piaci Előrejelzés Magyarországi Munkaerő-piaci Előrejelzés A 17 harmadik negyedévére vonatkozó magyarországi ManpowerGroup
RészletesebbenMÁRCIUSBAN IS CSAK A FOGYASZTÓK LETTEK OPTIMISTÁBBAK
MÁRCIUSBAN IS CSAK A FOGYASZTÓK LETTEK OPTIMISTÁBBAK Márciusban egy évvel ezelőtti egyébként elég alacsony szintjére emelkedett a GKI-Erste konjunktúra-index (szezonális hatásoktól megtisztított) értéke.
RészletesebbenMUNKAERŐ-GAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉS
PEST MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA MUNKAERŐ-GAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉS Készítette: Baranyai Ákos Jóváhagyta: dr. Iróczki Lénárd 2013. május 1 Tartalomjegyzék Fogalmi háttér... 3 A KSH lakossági
RészletesebbenSTATISZTIKAI TÜKÖR 2014/ I. negyedévében 3,5%-kal nőtt a GDP (második becslés) június 4.
STATISZTIKAI TÜKÖR 1 negyedévében 3,5%-kal nőtt a GDP (második becslés) 1/5 1. június. EMBARGÓ! Közölhető: 1. június -én reggel 9 órakor Tartalom Bevezető...1 Termelési oldal...1 Felhasználási oldal...
RészletesebbenA nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében augusztus augusztus. okt. nov. szept. júni. júli.
A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN 2018. AUGUSZTUS Nyilvántartott álláskeresők száma és aránya 2018. augusztus 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Társadalombiztosítási és Foglalkoztatási
RészletesebbenA II. félévi konjunktúra-felmérés eredménye Somogy megyében az országos adatok tükrében
A 215. II. félévi konjunktúra-felmérés eredménye megyében az országos adatok tükrében A i Kereskedelmi és Iparkamara 1998 szeptemberétől félévente végez konjunktúrafelmérést a vállalkozások körében. Az
RészletesebbenA nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében 2016.május május. júli.
A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN 2018. MÁJUS Nyilvántartott álláskeresők száma és aránya 2018. május 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Társadalombiztosítási és Foglalkoztatási Főosztályának
RészletesebbenMunkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében október október
Munkaügyi Központja A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN - 2012. OKTÓBER 2012. október 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjának nyilvántartásában 13.118 álláskereső szerepelt,
RészletesebbenA nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében szeptember szeptember. aug. nov.
A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN 2018. SZEPTEMBER Nyilvántartott álláskeresők száma és aránya 2018. szeptember 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Társadalombiztosítási és Foglalkoztatási
RészletesebbenMunkaerő-gazdálkodási felmérés megyei elemzése IV. negyedév. Győr-Moson-Sopron megye
Munkaerő-gazdálkodási felmérés megyei elemzése 2017. IV. Győr-Moson-Sopron megye Győr, 2017. november 28. Társadalombiztosítási és Foglalkoztatási Főosztály 9021 Győr, Jókai utca 12. - 9002 Győr Pf.: 224.
RészletesebbenAz ingatlanpiac helyzete és kilátásai (2009. októberi felmérések alapján)
Az ingatlanpiac helyzete és kilátásai (2009. októberi felmérések alapján) A GKI Gazdaságkutató Zrt. 2000 tavasza óta szervez negyedévenkénti felméréseket a vállalatok, az ingatlanfejlesztők és forgalmazók,
RészletesebbenA lakáspiac alakulása
A lakáspiac alakulása 2010. november 10. szerda A magyarországi lakáspiacra vonatkozó helyzetértékelések 2008 és 2009 júliusa között felmérésről-felmérésre romlottak, azóta a megítélés hullámvasútra ült.
RészletesebbenA nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében szeptember szeptember. aug. okt jan.
A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN 2015. SZEPTEMBER 2015. szeptember 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Foglalkoztatási Főosztályának nyilvántartásában 8.857 álláskereső szerepelt, amely
RészletesebbenLankadt a német befektetők optimizmusa
www.duihk.hu Sajtóközlemény Kiadja: Német-Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara (DUIHK), Budapest Kelt: 2018. október 25. Sajtókapcsolat: Dirk Wölfer, kommunikációs osztályvezető T: +36 (1) 345 76 24, Email:
Részletesebben- 1 - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ Sátoraljaújhelyi Kirendeltség TÁJÉKOZTATÓ. a munkanélküliség városi, térségi alakulásáról
- 1 - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ i Kirendeltség TÁJÉKOZTATÓ a munkanélküliség városi, térségi alakulásáról, 2006. május 31. Napjaink gyorsan változó világában a munkahely megszerzése
RészletesebbenManpowerGroup Munkaerő-piaci Előrejelzés Magyarország
ManpowerGroup Munkaerő-piaci Előrejelzés Magyarország 2 18 A 18 második negyedévére vonatkozó magyarországi ManpowerGroup Munkaerőpiaci Előrejelzés 75 munkaadóból álló, reprezentatív mintán végzett megkérdezésen
RészletesebbenGazdasági Havi Tájékoztató
_APR _OKT 11_APR 11_OKT 12_APR 12_OKT 13_APR 13_OKT 14_APR 14_OKT 15_APR 15_OKT 16_APR 16_OKT 17_APR 17_OKT 18_APR 18_OKT 19_JAN Vállalati egynelegmutató Gazdasági Havi Tájékoztató 19. március A GVI 19.
Részletesebbenmáj dec jan. szept.
A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN 2018. JÚNIUS Nyilvántartott álláskeresők száma és aránya 2018. június 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Társadalombiztosítási és Foglalkoztatási Főosztályának
RészletesebbenSAJTÓKÖZLEMÉNY a munkaerő-piaci helyzet alakulásáról az Állami Foglalkoztatási Szolgálat legfrissebb adatai alapján
Budapest, 2009. január 12. SAJTÓKÖZLEMÉNY a munkaerő-piaci helyzet alakulásáról az Állami Foglalkoztatási Szolgálat legfrissebb adatai alapján 2008. december 46,4 ezer álláshelyet kínált az ÁFSZ az álláskeresőknek
RészletesebbenMunkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében november november
Munkaügyi Központja A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN - 2011. NOVEMBER 2011. november 20-án a Tolna megyei munkaügyi kirendeltségek nyilvántartásában 12 842 álláskereső szerepelt, amely
RészletesebbenKKV Körkép 2012 / január: A kis- és közepes vállalkozások üzleti helyzete valamint a lánctartozás és a késedelmes fizetések alakulása
KKV Körkép 2012 / január: A kis- és közepes vállalkozások üzleti helyzete valamint a lánctartozás és a késedelmes fizetések alakulása A Figyelő, az MKIK Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet (GVI) és
RészletesebbenA vasárnapi munkavégzés korlátozásának hatása
A vasárnapi munkavégzés korlátozásának hatása A vasárnapi zárva tartás bevezetését megelőző egyeztetéseken az ellenzők érvei között kiemelt hangsúlyt kapott a negatív foglalkoztatási következmények előrejelzése.
Részletesebbenmáj júni. Társadalombiztosítási és Foglalkoztatási főosztály
A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN 2018. JÚLIUS Nyilvántartott álláskeresők száma és aránya 2018. július 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Társadalombiztosítási és Foglalkoztatási Főosztályának
RészletesebbenMunkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében február február. nov. dec jan.
1 Munkaügyi Központja A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN - 215. FEBRUÁR 215. február 2-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjának nyilvántartásában 1.49 álláskereső szerepelt,
RészletesebbenMunkaerő-piaci előrejelzés 2013-ra a Rövidtávú munkaerő-piaci prognózisfelmérés adatai alapján
Munkaerő-piaci előrejelzés 2013-ra a Rövidtávú munkaerő-piaci prognózisfelmérés adatai alapján Budapest, 2013 Készült A Nemzeti Munkaügyi Hivatal Kutatási és Elemzési Főosztályán Főosztályvezető: Busch
Részletesebbenoktóber. szeptember
Békés Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja Munkaerő-piaci helyzetkép Békés megye Főbb Békés megyei adatok nyilvántartott álláskereső nemenként végzettségenként pályakezdő korcsoport nyilvántartásba
RészletesebbenA nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében január január
A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN 2016. JANUÁR 2016. január 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Foglalkoztatási Főosztályának nyilvántartásában 8.865 álláskereső szerepelt, amely az előző
RészletesebbenSTATISZTIKAI TÜKÖR. Jelentés a beruházások évi alakulásáról. Tartalom. 1. Összefoglalás Gazdasági környezet...2
2014. május Jelentés a beruházások 2013. évi alakulásáról STATISZTIKAI TÜKÖR Tartalom 1. Összefoglalás...2 2. Gazdasági környezet...2 3. Nemzetközi kitekintés...2 4. Beruházások, 2003 2013...3 5. Beruházások
RészletesebbenNEGYEDÉVES GAZDASÁGI ÉS FOGLALKOZTATÁSI GYORSJELENTÉS I. NEGYEDÉV
GAZDASÁG-ÉS FOGLALKOZTATÁSFEJLESZTÉSI PARTNERSÉG A SZOMBATHELYI JÁRÁS TERÜLETÉN C. PROJEKT TOP-6.8.2-15 KÓDSZÁMÚ FELHÍVÁS NEGYEDÉVES GAZDASÁGI ÉS FOGLALKOZTATÁSI GYORSJELENTÉS 2018. I. NEGYEDÉV Konzorciumvezető:
RészletesebbenMUNKAERŐ-GAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉS
PEST MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONT MUNKAERŐ-GAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉS Készítette: Valdáné Pató Klára Jóváhagyta: Dr. Iróczki Lénárd 2011. november 1 Tartalomjegyzék Fogalmi háttér...3 A KSH lakossági
RészletesebbenA nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében május május
A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN - 215. MÁJUS 215. május 2-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Foglalkoztatási Főosztályának nyilvántartásában 9.454 álláskereső szerepelt, amely az előző
RészletesebbenMUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő-piaci adatok
MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő-piaci adatok Regisztrált álláskeresők száma Győr-Moson-Sopron megyében 2010 2014 20 000 18 000 16 000 14 000 12 000 10 000 8 000 6 000 4 000 2 000 - j a n. f e b r. m á r c.
RészletesebbenMunkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében szeptember szeptember
Munkaügyi Központja A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN - 2012. SZEPTEMBER 2012. szeptember 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjának nyilvántartásában 13.356 álláskereső
RészletesebbenNő a beruházási kedv a hazai mezőgazdaságban Egyre optimistábbak a magyar gazdák
Sajtóközlemény azonnal közölhető! Nő a beruházási kedv a hazai mezőgazdaságban Egyre optimistábbak a magyar gazdák Budapest, 2017. július 17. Tavaly a mezőgazdasági kis- és középvállalkozások közel 70%-a
RészletesebbenTrend riport. A nemzetközi és hazai szállodaipar 2011 évi teljesítményéről
Trend riport A nemzetközi és hazai szállodaipar 2011 évi teljesítményéről Összefoglaló - Az STR riport adatai szerint 2011-ben világviszonylatban Ausztrália & Óceánia, Délkelet- Ázsia és Dél-Amerika szállodái
RészletesebbenA nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében október október
A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN 2015. OKTÓBER 2015. október 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Foglalkoztatási Főosztályának nyilvántartásában 8.727 álláskereső szerepelt, amely az előző
RészletesebbenMunkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében május május. máj. márc
Munkaügyi Központja A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN - 2012. MÁJUS 2012. május 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjának nyilvántartásában 13.296 álláskereső szerepelt,
RészletesebbenMUNKAERŐ-GAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉS
Budapest Főváros Kormányhivatala Munkaügyi Központ MUNKAERŐ-GAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉS Készítette: Takács Szabolcs Jóváhagyta: Mátrainé Bartus Éva 2013. május 1 Tartalomjegyzék Fogalmi háttér... 3 A KSH lakossági
RészletesebbenMunkaerő-piaci helyzetkép. Békés Megyei február. Főbb Békés megyei adatok. Áramlási információk. A tartalomból: Álláskeresők száma 2
Békés Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja Munkaerő-piaci helyzetkép Békés megye Főbb Békés megyei adatok Békés Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja Szervezési Osztály Békéscsaba, Árpád sor 2/6.
RészletesebbenSTATISZTIKAI TÜKÖR. Betöltésre váró álláshelyek, I. negyedév július 11.
STATISZTIKAI TÜKÖR 2016. július 11. A gazdasági teljesítmény bővülésével párhuzamosan hazánkban nem csak a foglalkoztatottak létszáma, de a munkaerő iránti kereslet is folyamatosan növekszik, ami egyes
RészletesebbenBudapesti mozaik 6. A szolgáltatások szerepe Budapest gazdaságában
2007/77 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal Tájékoztatási fõosztály Területi tájékoztatási osztály www.ksh.hu I. évfolyam 77. szám 2007. szeptember 27. i mozaik 6. A szolgáltatások szerepe gazdaságában
RészletesebbenA nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében november november
A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN 2015. NOVEMBER 2015. november 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Foglalkoztatási Főosztályának nyilvántartásában 8.743 álláskereső szerepelt, amely az
RészletesebbenMunkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében december december. júli. aug. márc. febr. dec.
1 Munkaügyi Központja A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN - 214. DECEMBER 214. december 2-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjának nyilvántartásában 9.465 álláskereső szerepelt,
RészletesebbenMunkaerő-gazdálkodási felmérés megyei elemzése II. negyedév. Győr-Moson-Sopron megye
Munkaerő-gazdálkodási felmérés megyei elemzése 2018. II. Győr-Moson-Sopron megye Győr, 2018. május 25. Társadalombiztosítási és Foglalkoztatási Főosztály 9021 Győr, Jókai utca 12. - 9002 Győr Pf.: 224.
RészletesebbenMunkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében január január. márc. ápr. júni. júli.
1 Munkaügyi Központja A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN - 215. JANUÁR 215. január 2-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjának nyilvántartásában 9.465 álláskereső szerepelt,
RészletesebbenNEGYEDÉVES GAZDASÁGI ÉS FOGLALKOZTATÁSI GYORSJELENTÉS IV. NEGYEDÉV
GAZDASÁG- ÉS FOGLALKOZTATÁSFEJLESZTÉSI PARTNERSÉG A SZOMBATHELYI JÁRÁS TERÜLETÉN C. PROJEKT TOP-6.8.2-15 KÓDSZÁMÚ FELHÍVÁS NEGYEDÉVES GAZDASÁGI ÉS FOGLALKOZTATÁSI GYORSJELENTÉS 2018. IV. NEGYEDÉV Konzorciumvezető:
Részletesebbenszeptember. augusztus
Békés Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja Munkaerő-piaci helyzetkép Békés megye Főbb Békés megyei adatok Békés Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja Békéscsaba, Árpád sor 2/6. http://darmk.munka.hu
RészletesebbenMunkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében február február. máj. ápr. febr. márc jan.
1 Munkaügyi Központja A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN - 2014. FEBRUÁR A rendelkezésre álló adatok alapján megállapítható, hogy egy éves távlatban tovább csökkent a nyilvántartott álláskeresők
Részletesebben