Munkaerő-piaci előrejelzés 2013-ra a Rövidtávú munkaerő-piaci prognózisfelmérés adatai alapján

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Munkaerő-piaci előrejelzés 2013-ra a Rövidtávú munkaerő-piaci prognózisfelmérés adatai alapján"

Átírás

1 Munkaerő-piaci előrejelzés 2013-ra a Rövidtávú munkaerő-piaci prognózisfelmérés adatai alapján Budapest, 2013

2 Készült A Nemzeti Munkaügyi Hivatal Kutatási és Elemzési Főosztályán Főosztályvezető: Busch Irén Készítette: Székács Tamás 1089 Budapest, Kálvária tér 7. Levelezési cím: 1476 Budapest, Pf. 75 Telefon: (1) Fax: (1)

3 Tartalom I. Összefoglaló... 4 II. Az elemzés célja... 6 III. Az adatgyűjtés főbb jellemzői és a minta bemutatása... 6 IV. Reál- és pénzügyi folyamatok IV. 1. A kapacitás-kihasználtság alakulása IV. 2. A kapacitás-kihasználatlanság okai IV. 3. A rendelésállomány alakulása IV. 4. A vállalkozások üzleti helyzetének alakulása IV. 5. Beruházások alakulása és előrejelzése IV. 6. A termelési volumen alakulásának és előrejelzésének elemzése V. A munkaerő-gazdálkodás vizsgálata V. 1. A munkaerőigény kielégítésének forrásai V. 2. Tartós munkaerőhiány V. 3. Költségkímélő, rugalmas, atipikus foglalkoztatási formák V. 4. A pályakezdők foglalkoztatása V. 5. A foglalkoztatottak számának várható változása VI. A évi prognózisfelmérés előrejelzésének teljesülése VII. A vállalkozások képzésben vállalt szerepe VIII. Táblázatok

4 I. Összefoglaló szeptember-október hónapban ismételten sor került a Rövidtávú munkaerő-piaci prognózisfelmérés adatfelvételére a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat és a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézetének együttműködésében, amelyben a versenyszféra szereplőinek 2013-ra vonatkozó várakozásait vizsgáltuk meg. A Rövidtávú munkaerő-piaci prognózis adatai alapján a főbb eredmények a következők: A vállalkozások üzleti helyzete az utóbbi három évben, 2010 és 2012 között nem mutatott jelentős változást. A helyzetüket legpozitívabban, jónak értékelő vállalkozások aránya ebben az időszakban 23,0-24,0% között mozgott, a kielégítő üzleti helyzettel rendelkezők aránya megközelítette a 60,0%-ot (2010-ben el is érte). Ehhez hozzá kell tennünk, hogy ezen adatok a 2009-es adatokhoz képest javulást jelentenek. A I. félévre vonatkozó várakozások a nem mutatnak érdemi változást a I. félévi prognózishoz viszonyítva. A vállalkozások 27,4%-a szerint javulni fog, 57,5%-a szerint nem változik, 15,1%-a szerint pedig romlani fog az üzleti helyzet I. félév végéig. A vállalkozások rendelésállományának kapcsán az látható, hogy a magas rendelésállománnyal rendelkező cégek aránya 2010 óta minden évben, ha kis mértékben is, de csökkent (17,4%-ról 15,5%-ra), ezzel párhuzamosan pedig a közepes kategóriába tartozóké nőtt. A válság kitörését követő évhez képest a közötti időszak adatai ebben az esetben is jobbnak tekinthetők I. félévben az előző év azonos időszakához képest nem történt változás a vállalkozások beruházási aktivitását illetően. A tárgyidőszakban a cégek 59,1%-a hajtott végre valamilyen beruházást, míg egy évvel korábban 59,6%-uk. A gazdálkodó szervezetek I. félévre vonatkozó beruházási tervei azonban már optimistábbak az egy évvel korábbi prognózishoz képest, ugyanis most a vállalkozások 60,3%-a rendelkezik beruházásra vonatkozó tervekkel, míg az egy évvel korábbi előrejelzés esetében arányuk 58,9%-os volt. A termelési volumennel kapcsolatos várakozások ellentétes irányú folyamatot vetítenek előre a beruházásokhoz képest, ugyanis I. félévben a gazdálkodó szervezetek 29,1%-a számít a volumennövekedésre. A cégek ezen aránya azonban az egy évvel korábbi előrejelzéshez képest alacsonyabb, 1,8%-ponttal. A foglalkoztatottak számára vonatkozó prognózisunk csak a versenyszférára vonatkozik. A teljeskörűsített adatok alapján szeptember 1-ig a versenyszférában a foglalkoztatottak száma 1,1%-kal növekedhet. A prognózis nem vonatkozik az 5 fő alatti gazdálkodó szervezetekre. o Az adminisztratív szolgáltatások területén emelkedhet a legnagyobb mértékben a foglalkoztatottak száma, 3,1%-kal. 4

5 o A magyar gazdaság szempontjából kulcsfontosságú feldolgozóiparban szintén többen dolgozhatnak 2013-ban, a növekedés mértéke 1,9%-os lehet, az építőiparban is hasonló irányú változások jelezhetők előre, azonban a várható növekedés mértéke elmarad (1,5%-os növekedés várható) a feldolgozóiparétól. o Az egészségügyi szolgáltatás területén csökkenhet legnagyobb mértékben a foglalkoztatotti létszám (4,7%-kal), továbbá a pénzügyi szolgáltatásoknál (1,8%-os) és az energiaiparban (1,7%-os) o Egy létszámnagyság-kategóriában sem jelezhetünk előre létszámcsökkenést. Az egyes vállalati méret szerinti kategóriákat illetően legóvatosabb prognózist a nagyvállalkozásoknál találjuk, hiszen esetükben 0,4%-os létszámnövekedés várható, ugyanez az arány az 5 fő feletti mikro-vállalkozásoknál 2,5%-os. A vállalkozások a 2012-re vonatkozóan stagnáló üzleti helyzetről és beruházásokról és kismértékben csökkenő rendelésállományról adtak számot. Ehhez képest 2013-ban a beruházások végrehajtását illetően az egy évvel korábbi várakozásaikhoz képest kisebb mértékű növekedését vetítették előre, a foglalkoztatottak számának növekedésével együttesen. A termelési volumen esetében ugyanakkor a várakozások elmaradnak az egy évvel korábbi prognózisétól. 5

6 II. Az elemzés célja Magyarországon a munkaerő-piaci előrejelzések történetének kezdete a rendszerváltás időszakára nyúlik vissza, az első felmérés lebonyolítására 1991 októberében került sor és 2003 között a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat (és jogelődjei) önállóan végezte a felmérést, 2004-ben már a Minisztérium és a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara közötti együttműködés, 2005-től kezdődően pedig a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara Gazdaságés Vállalkozáskutató Intézetével való együttműködés keretében kerülnek lebonyolításra a rövid távú munkaerő-piaci prognózisok. 1 A munkaerő-piaci prognózis alapvető célja a gazdasági reálfolyamatok és az aktuális munkaerő-piaci helyzet felmérése és a várható folyamatok előrejelzése volt és a napjainkig is az. Fókuszpontjában a gazdálkodó szervezetek várható munkaerő-gazdálkodásának elemzése, a várható létszámfelvételek, elbocsátások előrejelzése áll, továbbá az is, hogy az érintett munkaerő nagysága mellett ennek összetételét is modellezze. 2 Jelen elemzésünk során elsődleges célunknak tekintjük, hogy ne csupán a gazdálkodó szervezetek beruházásokkal, termelési volumennel, rendelésállománnyal és az üzleti helyzettel kapcsolatos várakozásait mutassuk be természetesen e tényezők is szoros összefüggésben állnak a létszámgazdálkodással, hanem ezen túlmenően a foglalkoztatottak számának várható változását, ennek mértékét és irányát is megvizsgáljuk. Ez utóbbira úgy teszünk kísérletet, hogy nem a felmérésben résztvevő vállalkozások által foglalkoztatott munkavállalók várható létszámváltozására adunk becslést, hanem bizonyos feltételek és korlátok mellett a versenyszféra egészére vonatkozóan. A foglalkoztatottak kapcsán mindenképpen szükséges megvizsgálnunk a munkavállalók azon csoportját, amelyek valamely atipikus foglalkoztatási forma keretében végeznek kereső tevékenységet, többek között munkaerő-kölcsönzés, részmunkaidős vagy egyszerűsített foglalkoztatás, határozott idejű szerződés segítségével. Az atipikus foglalkoztatási formák mellett pedig a pályakezdők foglalkoztatásának várható alakulása is szükségszerűen áttekintendő terület. Szorosan a munkaerő-gazdálkodáshoz kötődő problematika a munkaerőhiány, a toborzási nehézségek kérdésköre is, továbbá a vállalkozások humán tőke fejlesztésében való részvétele, amely tényezők szintén jelen tanulmány szerves részei. Többek között meg kell vizsgálnunk a toborzás alkalmazott csatornáit, a tartós munkaerőhiánynak mint problematikának a kiterjedtségét, továbbá a gazdálkodó szervezetek által biztosított képzéseket, vagy éppen a képzés hiányának okait. III. Az adatgyűjtés főbb jellemzői és a minta bemutatása A kutatás a legjelentősebb munkaerő-piaci reprezentatív felméréssorozat Magyarországon, amelynek keretében 2007 és 2012 (2007: N=7384; 2008: N=7406; 2009: N=7428; 2010: N=7551; 2011: N=7429; 2012: N=7229) között minden évben több mint 7000 vállalkozás került megkérdezésre. A felkeresett vállalkozások között egyaránt megtalálhatóak a mikro- és kisvállalkozások, illetve a nagyvállalkozások is. 3 1 Lázár György (kézirat): A rövidtávú munkaerő-piaci prognózisok készítésének kialakulása és fejlődése Magyarországon , 6. 2 Rövid távú munkaerő-piaci prognózis 2010: uo.: 16. 6

7 A prognózisok készítésének kezdete óta a felmérés alapvető módszerét a személyes megkeresésre épülő kérdezőbiztosi adatfelvétel jelenti, a felmérés mintájába bekerülő gazdálkodó szervezetek, munkáltatók kijelölése a KSH vállalati cégregisztere alapján történt. A mintavételi keret kialakításánál és utólagos súlyozásánál arra törekedtünk, hogy a különböző jellegzetességgel bíró vállalatok, intézmények alapsokasági foglalkoztatási súlyának megfelelő mértékben legyen reprezentálva a mintában. A jellegzetességek közül a földrajzi elhelyezkedést (a mintavételi keret során megyei szinten, az utólagos súlyozás elnagyolt régiók szerint), a gazdasági ágat (megkülönböztetve a mezőgazdaságot, ipart, építőipart, vendéglátást-szálláshely szolgáltatást, szállítást-raktározást, kereskedelmet, pénzügyi tevékenységet és egyéb gazdasági szolgáltatást) és létszámot tekintettük fő dimenzióknak. Az adatfelvétel időpontja minden évben szeptember-október hónapra esik. Fontos megemlíteni, hogy 2006 és 2008 között a kérdezés két kérdőívvel történt, az egyik a tényadatokat tudakolta, a másik pedig a cégvezetők várakozásaira vonatkozott. Előbbi kérdéssort a vállalkozások vezetői töltötték ki, utóbbit továbbra is a kérdezőbiztosok kérdezték le. A 2009-es és 2010-es évben sor került a két kérdőív integrálására, de a különböző adatokra vonatkozó kérdések kitöltési metódusa nem változott ben és 2012-ben annyi változás történt, hogy a mikro-vállalkozások egy rövidített kérdőívet töltöttek ki, amely a többi cég számára készített kérdőívhez képest bizonyos kérdéseket nem tartalmazott. A felméréssorozat fontos jellemzője a területi alapon való szervezés, amely nagyobb részben támaszkodik a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat kirendeltségi, valamint a Gazdaságés Vállalkozáskutató Intézet kérdezőbiztosi hálózatára. Fontos azt is megemlítenünk, hogy 2006-tól kezdődően a 10 fő alatti gazdálkodó szervezetek kérdőíveit a munkaügyi kirendeltségek, a 10 fő felettiekét a munkaügyi kirendeltségek rögzítik. Az adatok feldolgozását a Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet végzi, ezeket a feldolgozásokat pedig interneten keresztül teszi elérhetővé a megyék számára. A GVI elemzése mellett 2010-től kezdődően a Nemzeti Munkaügyi Hivatal (és jogelődjei) is készít egy saját országos elemzést. Emellett megemlíthető, hogy az országos elemzések mellett minden évben a megyei kormányhivatalok munkaügyi központjaiban is készül egy-egy megyei elemzés. Az országos és a megyei elemzések mellett a felmérés eredménye egy adatbázis, amely több mint 7,0 ezer gazdálkodó szervezet válaszait tartalmazza. Az elemzés hátterét adó adatbázisokra rátérve elmondható, hogy a mintába kerülő vállalkozások köre 2007-től kezdve minden évben meghaladta a 7,0 ezer db-ot. A választ adó vállalkozások által foglalkoztatottak létszáma 2006-tól 2009-ig csökkent, ezt követően pedig növekedett, 2012-ben létszámuk már meghaladta az 646,6 ezer főt. Fel kell hívnunk a figyelmet, hogy a felmérés mintájában a versenyszféra szereplői mellett meghatározott számú közszférába tartozó gazdálkodó szervezet is szerepel. Azonban jelen tanulmányban csak a minta bemutatását tartalmazó fejezetben vesszük számításba a közszférába tartozó cégek adatait az adatok teljes körű bemutatása végett. Az elemzés további részében kizárólag a versenyszféra vállalkozásait elemezzük. 7

8 A mintában szereplő gazdálkodó szervezetek száma és aránya, valamint a foglalkoztatotti létszám alakulása létszámnagyságság-kategóriánként ( ) Mintamegoszlás (% és db) Foglalkoztatottak száma (ezer fő) és megoszlása (%) Mintamegoszlás (% és db) Foglalkoztatottak száma (ezer fő) és megoszlása (%) 0-9 fő 43, ,0 2,6 43, ,5 2, fő 33, ,2 12,5 32, ,2 11, fő 18, ,3 32,0 18, ,6 30,1 250 fő és felette 4, ,7 53,0 5, ,1 56,2 Hiányzó adat 0, Összesen 100, ,1 100,0 100, ,4 100,0 Létszámnagyságkategória Létszámnagyságkategória Mintamegoszlás (% és db) Foglalkoztatottak száma (ezer fő) és megoszlása (%) Mintamegoszlás (% és db) Foglalkoztatottak száma (ezer fő) és megoszlása (%) 0-9 fő 41, ,5 2,4 35, ,9 1, fő 31, ,6 10,2 33, ,5 9, fő 21, ,0 30,7 23, ,4 28,4 250 fő és felette 6, ,4 56,7 7, ,7 60,4 Hiányzó adat Összesen 100, ,6 100,0 100, ,6 100,0 A 2012-ben mintába került cégek által foglalkoztatott létszám több mint 60,0%-át a nagyvállalkozások foglalkoztatták, a legkisebb létszámnagyság-kategóriába tartozó vállalkozásoknál ez az arány 1,8%-ot tett ki. Abszolút számokban ez azt jelenti, hogy a mintában szereplő több mint 250 fős vállalkozások 390,7 ezer főt foglalkoztattak, a kevesebb mint 9 fős cégek pedig 11,9 ezer fős állománnyal rendelkeztek. A 2010 és 2012 közötti időszakban a felmérésben résztvevő cégek létszámnagyságkategória szerinti összetétele nagyságrendileg nem változott, viszont a mikro-vállalkozások száma és aránya csökkenést mutatott a mintában, ezzel párhuzamosan pedig a közép- és nagyvállalkozások száma valamint aránya növekedett. A mintába került vállalkozásokat fontos nemzetgazdasági áganként is megvizsgálni, különös tekintettel a reprezentációs arányra vonatkozóan. Ezt a mutatót csak a 2012-es adatfelvétel adatai tekintetében vizsgáljuk meg, a felmérésben szereplő vállalkozások által foglalkoztatottak számát a KSH munkaerő-felmérésében szereplő adatokkal vetjük össze. 4 A KSH munkaerő-felmérésének adatai szerint III. negyedévben 3 935,5 ezer fő volt a foglalkoztatottak száma, a prognózisfelmérés keretében szeptember-október időszakban megkeresett vállalkozások pedig 646,6 ezer főt foglalkoztattak. Ezen adatok alapján azt mondhatjuk, hogy a 2012-es prognózisfelvétel adatai a nemzetgazdaságban foglalkoztatottak 16,4%-át reprezentálják. A tevékenységek egységes ágazati osztályozási rendszeréhez tartozó egyes kategóriák reprezentációs arányai igen nagymértékben eltérnek egymástól, a legnagyobb arányok a 4 KSH, Munkaerő-felmérés III. negyedév 8

9 feldolgozóipar, az energiaipar, az ingatlanügyletek, az adminisztratív szolgáltatások és a vízés hulladékgazdálkodás nemzetgazdasági ágakban találhatók meg. A legkisebb reprezentációs arányok a művészet és szabadidő, a közigazgatás, az egyéb szolgáltatás és az oktatás területén figyelhetők meg. Ez utóbbi ágak mintában való alacsony aránya annak is köszönhető, hogy ezekben meglehetősen kevés a versenyszférába tartozó gazdálkodó szervezet. Továbbá annak is, hogy a felmérés a versenyszférára fókuszál és a közigazgatásban lekérdezett cégek száma alacsonynak tekinthető. A mintába került vállalkozások közül a feldolgozóiparban működőknél találjuk a foglalkoztatottak közel felét, több mint 295,0 ezer főt, s egyben ez az ág rendelkezik az egyik legjobb reprezentációs aránnyal. Ezt követően a legtöbb munkavállalót a kereskedelembe tartozó cégek foglalkoztatták, akik az összes foglalkoztatott 11,0%-át alkalmazták, azonban itt a reprezentációs arány csak 13,1%-ot tesz ki. A foglalkoztatottak száma, aránya és a reprezentációs arány nemzetgazdasági áganként III. negyedévben a foglalkoztatottak* A Rövid távú munkaerő-piaci prognózisban szereplő vállalkozások által foglalkoztatottak Reprezentációs arány (%) Nemzetgazdasági ág (TEAOR'08) (2012. szeptember 1.) megoszlása megoszlása száma (fő) száma (fő) (%) (%) Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat , ,0 15,6 Bányászat , ,3 18,6 Feldolgozóipar , ,7 36,3 Villamos energia, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás Vízellátás; szennyvíz gyűjtése, kezelése, hulladékgazdálkodás, szennyeződésmentesítés , ,7 32, , ,3 22,5 Építőipar , ,7 6,9 Kereskedelem, gépjárműjavítás , ,0 13,1 Szállítás, raktározás , ,2 13,0 Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás , ,4 5,2 Információ, kommunikáció , ,4 20,2 Pénzügyi, biztosítási tevékenység , ,9 20,0 Ingatlanügyletek , ,1 31,8 Szakmai, tudományos, műszaki tevékenység Adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység Közigazgatás, védelem, kötelező társadalombiztosítás , ,8 8, , ,6 25, , ,3 2,5 Oktatás , ,3 4,7 Humán-egészségügyi, szociális ellátás , ,5 13,2 Művészet, szórakozás, szabad idő , ,2 2,4 Egyéb szolgáltatás , ,6 4,0 Összesen , ,0 16,4 *Forrás: KSH, Munkaerő-felmérés III. negyedév 9

10 A reprezentációs arányok régiónként is pregnáns eltéréseket mutatnak. A Közép- Dunántúlon az említett arány meghaladja a 20,0%-ot, viszont Közép-Magyarországon és a Dél-Alföldön a 15,0%-ot sem éri el. Közép-Dunántúl mellett a legjobb reprezentációs arányokat Észak-Magyarországon és a Nyugat-Dunántúlon találjuk. A foglalkoztatottak száma, aránya és a reprezentációs arány régiónként Régió III. negyedévben a foglalkoztatottak száma (fő) megoszlása (%) A Rövid távú munkaerő-piaci prognózisban szereplő vállalkozások által foglalkoztatottak (2012. szeptember 1.) száma megoszlása (fő) (%) Reprezentációs arány (%) Közép-Magyarország , ,2 13,1 Közép-Dunántúl , ,7 25,6 Nyugat-Dunántúl , ,3 18,5 Dél-Dunántúl , ,3 15,7 Észak-Magyarország , ,7 19,4 Észak-Alföld , ,7 15,4 Dél-Alföld , ,0 14,3 Összesen , ,0 16,4 Tulajdonforma szerint csak azokat a cégeket vizsgáljuk meg, amelyek a felmérés kérdőíven megadták, hogy a cég jegyzett tőkéjén belül mekkora a külföldi tulajdon aránya. Ez alapján azt mondhatjuk, hogy a prognózisfelmérés gazdálkodó szervezeteinek több mint 87,0%-a teljes egészében magyar tulajdonú, közel 10,0%-a külföldi, a vegyes tulajdonban lévő cégek aránya pedig 2,9%-ot tett ki. A felmérésben szereplő cégek száma és megoszlása valamint az általuk foglalkoztatottak száma tulajdonforma szerint Tulajdonforma Válaszadó cégek száma (db) Válaszadó cégek számának megoszlása (%) Foglalkoztatott munkavállalók száma (fő) 100% magyar , % külföldi 628 9, Vegyes tulajdonú 189 2, Összesen , A teljes egészében magyar tulajdonú cégek foglalkoztatták a munkavállalók több mint felét, azon cégek között, amelyek megadták tulajdoni szerkezetre vonatkozó információjukat. A külföldi cégek körében ez az arány 36,1%-ot tett ki. Ha a teljes egészében magyar tulajdonú cégek által foglalkoztatott munkavállalók számát a teljes minta adataihoz a főhöz viszonyítjuk, akkor mondhatjuk, hogy a foglalkoztatottak 48,3%-a végzett kereső tevékenységet ennél a vállalati körnél. 10

11 IV. Reál- és pénzügyi folyamatok Az elemzést megelőzően hangsúlyoznunk kell, hogy adataink reprezentatívak, a mintavételi keret kialakításánál és utólagos súlyozásánál arra törekedtünk, hogy a különböző jellegzetességgel bíró vállalatok, intézmények alapsokasági foglalkoztatási súlyának megfelelő mértékben legyen reprezentálva a mintában. A jellegzetességek közül a földrajzi elhelyezkedést (a mintavételi keret során megyei szinten, az utólagos súlyozás elnagyolt régiók szerint), a gazdasági ágat (megkülönböztetve a mezőgazdaságot, ipart, építőipart, vendéglátást-szálláshely szolgáltatást, szállítást-raktározást, kereskedelmet, pénzügyi tevékenységet és egyéb gazdasági szolgáltatást) és létszámot tekintettük fő dimenzióknak. A súlyozást a Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet munkatársai végezték. Abban az esetben, ha valamely adat módszertani okok miatt nem került súlyozásra, az elemzés során lábjegyzetben jelezzük. Elsőként a vállalkozások adatfelvétel idején meglévő helyzetét igyekszünk több szempontból felmérni, ezt követően térünk ki a évre vonatkozó előrejelzésekre. IV. 1. A kapacitás-kihasználtság alakulása A vállalkozások helyzetének vizsgálatakor első fókuszpontunk a kapacitáskihasználtság, amely arra mutat rá részleteiben, hogy a vállalkozások milyen mértékben tudják kihasználni a rendelkezésükre álló különböző forrásokat (tőke, eszközállomány, munkaerő stb.) A vállalkozásokat három kategóriába soroltuk be a kapacitás-kihasználtság mértéke alapján. Ennek értelmében alacsony a kapacitás-kihasználtsága annak a vállalkozásnak, amelynél 41% alatti a kihasználtság mértéke, közepes, ha ez az érték 41% és 80% közötti, magas, ha 80% feletti ez az arány. A kapacitás-kihasználtság alakulása létszámnagyság-kategóriák szerint,% Létszámnagyságkategória 10 fő alatt 14,1 30,9 55,1 7,5 32,3 60,2 11,7 34,1 54, fő között 4,5 24,6 70,9 4,2 29,2 66,6 9,5 32,0 58, fő között 2,6 27,0 70,5 3,1 22,5 74,4 9,1 36,4 54, fő között 2,7 20,5 76,8 1,0 26,0 73,0 7,4 37,6 55,0 250 fő felett 1,3 19,8 78,9 0,5 16,7 82,8 9,9 30,4 59,7 Összesen 3,8 22,9 73,4 2,2 24,2 73,6 9,0 34,5 56,5 Létszámnagyságkategória fő alatt 14,5 45,8 39,7 13,1 45,9 41,0 13,0 49,1 37, fő között 7,3 40,2 52,4 8,1 42,2 49,6 8,3 40,3 51, fő között 6,7 35,5 57,8 6,7 37,7 55,6 5,1 35,5 59, fő között 3,8 35,6 60,6 4,4 28,7 66,9 1,7 29,1 69,2 250 fő felett 2,2 28,9 68,9 2,6 26,0 71,5 2,4 22,4 75,2 Összesen 5,4 35,5 59,1 5,6 32,6 61,8 4,4 31,8 63,8 11

12 A rendelkezésre álló adatok jól mutatják, hogy a pénzügyi és gazdasági válság hatására erőteljesen visszaesett a magas kapacitás-kihasználtsággal működő vállalkozások aránya. Ez a változás minden létszámnagyság-kategóriában pregnánsan megjelent ben egy javulási folyamat kezdődött meg, hiszen megindult a magas kapacitás-kihasználtsággal rendelkezők arányának növekedése, továbbá a közepes és alacsony kategóriákba tartozók csökkenése ben még a cégek 56,5%-a tartozott a magas rendelésállománnyal rendelkezők közé, 2010-ben 59,1%-a, 2012-ben már 63,8%-a (4,7%-pontos javulást jelent az előző évhez képest). Ehhez azonban hozzá kell tenni, hogy ez még mindig közel 10,0%-ponttal marad el a válság kitörésének évében tapasztalt szinttől. Megjegyzendő, hogy 2012-ben az előző évhez képest a mikro-vállalkozásokat kivéve minden esetben nőtt a magas kapacitás-kihasználtsággal működő gazdálkodó szervezetek aránya. A mikro-vállalkozások esetében azonban nem az alacsony, hanem a közepes kihasználtságot jelző kategória aránya növekedett meg 3,2%-ponttal ben a nemzetgazdasági ágak közül a pénzügyi szolgáltatás a mezőgazdaság és az egyéb gazdasági szolgáltatások területeken működött a legtöbb magas kapacitáskihasználtsággal rendelkező cég. A legalacsonyabb arányok ebben a tekintetben az építőipar, a vendéglátás és a kereskedelem gazdasági ágakban voltak megtalálhatók. A kapacitás-kihasználtság alakulása nemzetgazdasági ágak szerint,% Nemzetgazdasági ág (TEAOR 08) Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat 2,7 28,6 68,7 2,1 24,7 73,3 2,2 23,4 74,4 Ipar összesen 4,2 34,2 61,6 4,7 30,1 65,2 4,4 29,7 65,9 Ezen belül: Feldolgozóipar 4,1 33,5 62,4 4,6 30,3 65,1 4,4 29,8 65,7 Építőipar 7,8 36,8 55,4 10,0 37,7 52,3 6,2 44,8 49,0 Kereskedelem, gépjárműjavítás Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás 4,6 36,5 58,9 5,1 40,4 54,4 5,6 36,5 57,9 10,5 50,8 38,7 12,1 41,2 46,6 4,0 40,7 55,4 Szállítás, raktározás 8,5 23,6 67,9 4,6 39,4 56,0 4,6 32,2 63,2 Pénzügyi, biztosítási tevékenység 1,8 29,8 68,5 0,9 12,6 86,5 0,0 15,3 84,7 Egyéb gazdasági szolgáltatás 5,2 31,2 63,6 4,2 26,9 68,9 4,1 27,3 68,6 Összesen 5,4 35,5 59,1 5,6 32,6 61,8 4,4 31,8 63,8 Az egy évvel korábbi adatokhoz viszonyítva elmondható, hogy az építőipar, a pénzügyi szolgáltatások és az egyéb gazdasági szolgáltatások kivételével minden gazdasági ágban emelkedett a magas kapacitás-kihasználtsággal működő vállalkozások aránya. Az építőiparban volt regisztrálható a leginkább a negatív változás, amely azzal párosult, hogy jelentős növekedés valósult meg a közepes kapacitásúak körében. Ha területi szempontból vizsgáljuk meg adatainkat, kiemelhetjük, hogy a legtöbb magas kihasználtsággal működő vállalkozás 2012-ben Dél-Alföldön találjuk, arányuk 67,4%-os volt, amely 1,7%-pontos növekedést jelent 2011-hez viszonyítva. A régión belül Békés megyében a magas kapacitás-kihasználtsággal működő cégek aránya elérte a 70,0%-ot is. 12

13 A régiók közül a ebben a tekintetben Nyugat-Dunántúlt szükséges kiemeli, ahol az említett cégek aránya 67,3%-ot tett ki, a régión belül Győr-Moson-Sopron megyében működött a legtöbb cég (72,9%-uk) magas kapacitás-kihasználtsággal. E mutatók a legrosszabbak Észak- Magyarországon voltak (50,4%), azon belül is Borsod-Abaúj Zemplén megyében. Emellett ebben a régióban 2011-hez képest még csökkenés is következett be, ennek mértéke 3,7%-pontos volt. A magas-kapacitás kihasználtsággal működő gazdálkodó szervezetek aránya 2012-ben az előző évhez képest Közép-Magyarországon (4,4%-ponttal) ezen belül is Pest megyében, 8,3%-ponntal és a Dél-Dunántúlon (4,1%-ponttal) nőtt a legnagyobb mértékben. Ezzel párhuzamosan ugyanakkor meg kell említenünk, hogy a megyék közül a legnagyobb mértékű csökkenés ebben a tekintetben Veszprém megyében következett be, ugyanis 12,6%- ponttal mérséklődött a szóban forgó vállalkozások aránya. A cégek tulajdoni struktúrája jól mutatja, hogy a magas-kapacitáskihasználtság elsődlegesen a tisztán külföldi tulajdonú gazdálkodó szervezeteket jellemzi. Ezzel párhuzamban az alacsony és közepes kihasználtság pedig a teljes egészében magyar tulajdonban lévők cégeknél jellegadó A kapacitás-kihasználtság alakulása tulajdonforma szerint, % Tulajdonforma szerinti kategória %-ban magyar 3,1 25,5 71,4 3,0 25,8 71,3 9,6 33,5 56,9 Vegyes 10,4 27,2 62,4 2,3 39,1 58,6 7,5 50,9 41,6 100%-ban külföldi 3,2 14,1 82,7 0,5 17,0 82,5 7,2 33,2 59,6 Összesen 3,8 22,9 73,4 2,2 24,2 73,6 9,0 34,5 56,5 Tulajdonforma szerinti kategória %-ban magyar 6,4 37,7 55,9 6,6 36,2 57,2 5,6 36,0 58,4 Vegyes 2,1 39,8 58,1 8,5 32,8 58,7 0,8 27,8 71,4 100%-ban külföldi 3,0 23,9 73,2 2,1 22,3 75,6 1,7 21,1 77,1 Összesen 5,4 35,5 59,1 5,6 32,6 61,8 4,4 31,8 63,8 A magas kapacitás-kihasználtsággal működő cégek aránya még sem a 100%-ban magyar, sem a 100%-ban külföldi és a vegyes tulajdonú vállalkozások esetében nem érte el sem a 2007-es sem a 2008-as szintet. Jelenleg alacsonyabb értékeket tapasztalhatunk, különösen a tisztán magyar tulajdonú gazdálkodó szervezeteknél ben az előző évhez képest a vegyes tulajdoni struktúrával rendelkező vállalkozások esetében nőtt leginkább a magas kihasználtsággal működők aránya, de a két további tulajdoni struktúra szerinti csoportnál is javulás következett be.. 5 A 2008-as adatok két dolog miatt mutatnak ebben a dimenzióban magas értéket. Egyrészt azért, mert az adatfelvétel időszakának egy része a válság kitörését megelőzően zajlott, másrészt azért is, mert ekkor még nem volt olyan széles körben érzékelhető a vállalkozások számára a recesszió hatása. 13

14 A rendelkezésre álló kapacitások legjobb kihasználása elsődlegesen azokat a vállalkozásokat jellemzi, amelyek export tevékenységet is folytatnak. Természetesen az export tevékenységnek az árbevételből vett részesedése is erőteljesen befolyásolja az erőforrások kihasználásának szintjét. A kapacitás-kihasználtság alakulása az export tevékenység szerint, % Export tevékenység szerepe alapján képzett kategória Nincs export tevékenység Árbevétel 50 százalékánál kisebb Árbevétel 50 százalékánál nagyobb 4,7 26,9 68,4 2,7 25,5 71,8 10,3 32,8 56,9 2,7 20,7 76,7 2,6 24,5 72,9 9,8 34,5 55,6 1,1 16,5 82,4 1,3 19,1 79,6 5,7 38,1 56,3 Összesen 3,8 22,9 73,4 2,2 24,2 73,6 9,0 34,5 56, Export tevékenység szerepe alapján képzett kategória Nincs export tevékenység 6,8 38,2 55,0 7,1 33,1 59,8 5,5 36,0 58,5 Árbevétel 50 százalékánál kisebb Árbevétel 50 százalékánál nagyobb 5,6 38,7 55,7 4,4 42,7 52,9 2,0 35,0 63,0 1,8 26,3 71,8 3,1 22,0 74,8 3,7 19,5 76,8 Összesen 5,4 35,5 59,1 5,6 32,6 61,8 4,4 31,8 63, ben azon cégeknél, ahol az export tevékenység az árbevétel 50%-át meghaladta, több mint háromnegyedük tudott magas kapacitáskihasználtsággal működni. Ahol az árbevételből az exporttevékenység részesedése kisebb volt mint 50%, ott az említett arány 63,0%-ot tett ki, azoknál a cégeknél pedig, amelyek nem rendelkeztek külföldi piacokkal, 58,5%-os volt ben 2011-hez képest a magas kapacitás-kihasználtsággal működő cégek aránya csak azon cégek körében nőtt, amelyek exportra is termeltek, különösen azoknál figyelhető meg nagymértékű növekedés, amelyeknél van export ugyan, de árbevételből vett részesedése nem éri el az 50,0%-ot. 14

15 IV. 2. A kapacitás-kihasználatlanság okai A rendelkezésünkre álló idősoros adatok alapján jól látható, hogy a kapacitáskihasználatlanság legfontosabb okai a belföldi és az export megrendelések hiánya. A belföldi megrendelések hiánya 2012-ben a kihasználatlanságot 24,9%-ban magyarázta a vállalkozások szerint, ezen ok súlya a korábbi években is meghaladta vagy megközelítette a 20,0%-ot. A kapacitás-kihasználatlanság okai 6,% Belföldi megrendelések, vevők hiánya Export megrendelések, vevők hiánya ,0 18,8 20,1 24,9 15,0 11,4 12,5 14,8 Alapanyaghiány 6,1 8,8 8,4 6,7 Tőkehiány 10,1 8,8 9,9 11,1 Szakképzetlen munkaerő hiánya Szakképzett munkaerő hiánya Munkavégzés szezonális jellege 3,8 3,5 4,6 3,9 5,1 6,9 6,1 6,4 11,5 10,9 10,0 11,3 Egyéb ok 12,8 12,8 12,0 13,8 Nem tudja az okát 15,6 18,1 16,2 7,1 A megrendeléseken túl a felmérés kérdőíven nem részletezett egyéb okok, valamint a munkavégzés szezonális jellege és a tőkehiány jelenti a legnagyobb problémát az erőforrások kihasználatlanságának tekintetében. A korábbi évekkel összevetve elmondható, hogy lényegi átrendeződés nem következett be az okok egymáshoz viszonyított szerepét tekintve. Annyi viszont megemlítendő, hogy az említett négy legfontosabb körülmény súlya 2012-ben növekedett 2011-hez képest, ezek közül is a belföldi megrendelések jelentenek még nagyobb problémát mint egy évvel korábban, A nemzetgazdasági ágakat vizsgálva kiemelhető, hogy a belföldi megrendelések hiánya a pénzügyi, biztosítási tevékenységben (60,1%-ban volt felelős), az építőiparban (31,3%-ban volt felelős) és a kereskedelemben (30,4%-ban volt felelős) jelent meg a legtöbb esetben problémaként 2012-ben, ha a kapacitások nem teljes kihasználásáról van szó. A pénzügyi, biztosítási tevékenységgel kapcsolatban megjegyzendő, hogy a belföldi megrendelések hiánya mint probléma szerepe erőteljesen megnőtt 2011-hez képest ben még alig több mint 20,0%-ban volt felelős a nem teljes kihasználtságért, 2012-ben súlya már elérte a 60,0%-ot. Emellett azt is elmondhatjuk, hogy a mezőgazdaság kivételével minden gazdasági ágban nagyobb problémát jelentett a belföldi megrendelők hiánya 2012-ben mint egy évvel korábban. A pénzügyi, biztosítási tevékenység mellett az egyéb gazdasági szolgáltatások területén nőtt leginkább ezen ok súlya. 6 Az adatok azt mutatják meg, hogy az egyes okok hány százalékban felelősek a kapacitás-kihasználatlanságért. 15

16 Az egyes gazdasági ágaknál az okok tekintetében bizonyos ágazat specifikus jellemzők is láthatók. A mezőgazdaságban a belföldi megrendelések hiánya lényegesen kisebb súllyal (16,7%-ban volt felelős) bírt 2012-ben az átlagnál, viszont a tőkehiány (14,0%-ban volt felelős) és a munkavégzés szezonális jellege (16,2%-ban volt felelős) átlagot meghaladó fontosságú tényezőnek bizonyult. A szezonális jellegű munkavégzés súlya a vendéglátásban is hasonlóan jelentős. Az export megrendelések hiánya pedig a legnagyobb mértékben a feldolgozóiparban (17,1%-ban volt felelős) jelentkezett problémaként. A prognózisfelmérés adatai azt mutatják, hogy a belföldi megrendelések hiányának kapacitás-kihasználatlanságban elsődlegesen a kisebb cégeknek jelent pregnánsabb problémát, míg a közép- és nagyvállalkozásoknál e tényező súlya kisebb. Az export megrendelések hiánya esetében éppen ellenkező irányú változás tapasztalható a vállalati méret növekedésével. A kapacitás-kihasználatlanság okai létszámnagyság-kategóriák szerint 2012-ben 7, % 10 fő alatt fő között fő között fő között 250 fő felett Összesen Belföldi megrendelések, vevők hiánya 34,5 33,0 24,6 23,1 20,4 24,9 Export megrendelések, vevők hiánya 10,5 10,2 10,7 13,2 18,6 14,8 Alapanyaghiány 2,3 6,5 7,2 4,7 8,8 6,7 Tőkehiány 12,6 12,0 11,3 10,8 11,9 11,1 Szakképzetlen munkaerő hiánya 2,4 1,6 4,8 4,1 5,1 3,9 Szakképzett munkaerő hiánya 7,0 7,5 7,8 6,9 5,3 6,4 Munkavégzés szezonális jellege 11,7 10,9 12,6 12,1 10,3 11,3 Egyéb ok 16,0 12,8 13,2 13,5 14,5 13,8 Nem tudja az okát 3,1 5,5 7,9 11,6 5,2 7,1 A belföldi megrendelések hiányának, mint problémának növekedése 2011 és 2012 között minden vállalati méret szerinti kategória esetében megfigyelhető, ugyanez igaz az export megrendelésekre is, a fős vállalkozások kivételével, ahol egy kismértékű csökkenés következett be. Ha tulajdoni struktúra szempontjából vizsgáljuk meg ezt az elemzési dimenziót, azt mondhatjuk, hogy a tisztán magyar tulajdonú gazdálkodó szervezetek egyik fő problémáját a belső megrendelések hiánya jelenti. A külföldi tulajdonban lévő cégeknek elsődlegesen szintén ez a domináns problémája, azonban a tulajdoni struktúra jellege miatt az export megrendelések hiánya is rendkívül meghatározó, relevanciájuk megközelíti a belföldi megrendelésekét. Ezt jól mutatja, hogy 2012-ben a teljes mértékben külföldi kézben lévő cégeknél a belföldi megrendelések hiánya 19,4%-ban volt felelős a kapacitás kihasználatlanságért, az export megrendelések 17,3%-ban. A szakképzett munkaerő, különösen a szakképzetlen munkaerő hiánya a 100%-ban külföldi tulajdonú gazdálkodó szervezeteknél nagyobb problémát jelent, mint a teljes egészében hazai tulajdonú vállalkozások körében. A munkavégzés szezonális jellege pedig inkább a 100%-ban magyar cégeknél jelentkezik nagyobb súllyal. 7 Az adatok azt mutatják meg, hogy az egyes okok hány százalékban felelősek a kapacitás-kihasználatlanságért. 16

17 IV. 3. A rendelésállomány alakulása A kapacitás-kihasználtság elemzését követően a gazdálkodó szervezetek rendelésállományát vizsgáljuk meg, amely a kapacitás-kihasználtsághoz hasonlóan a tárgyévre vonatkozó információ. A rendelésállománynál a kapacitás-kihasználtsággal szemben azt látjuk, hogy már 2008-ban lényegesen csökkent 2007-hez képest a magas rendelésállománnyal rendelkezők aránya, 32,3%-ról 20,5%-ra. Ezzel párhuzamosan az alacsony kategóriába tartozó cégek aránya növekedést mutatott. A rendelésállomány alakulása létszámnagyság-kategóriák szerint, % fő alatt 24,3 58,2 17,5 27,3 62,2 10,5 40,0 53,5 6, fő között 12,2 73,3 14,5 21,0 64,5 14,5 35,7 55,5 8, fő között 11,4 66,3 22,3 19,5 61,3 19,3 32,1 58,4 9, fő között 7,1 63,1 29,8 13,4 66,3 20,2 23,1 68,7 8,2 250 fő felett 6,0 40,5 53,5 15,7 56,0 28,3 23,4 56,3 20,3 Összesen 9,9 57,7 32,3 17,3 62,2 20,5 27,7 61,0 11,3 Létszámnagyságkategória Létszámnagyságkategória fő alatt 35,1 56,7 8,3 29,4 61,6 9,1 33,3 58,1 8, fő között 33,2 58,8 8,0 32,6 58,4 9,0 33,8 59,8 6, fő között 25,2 61,6 13,3 26,5 63,3 10,2 26,8 63,7 9, fő között 17,4 65,9 16,6 16,2 68,1 15,7 15,9 68,0 16,0 250 fő felett 11,3 60,3 28,4 8,0 65,6 26,4 8,5 68,0 23,6 Összesen 20,5 62,1 17,4 18,8 64,9 16,3 19,1 65,4 15, ben a világgazdasági válság kitörését követően még tovább mérséklődött azok aránya, akikre a megrendelések magas szintje volt jellemző, majd 2010-ben jelentősebb növekedés következett be az egy évvel korábbi adathoz viszonyítva és 2012 között ismét azt látjuk, hogy a negatív irányú változások éreztették hatásukat, hiszen ismét csökkent a magas rendelésállománnyal működő vállalkozások aránya ezen időszak alatt. Ezzel párhuzamosan az alacsony kategóriába tartozók aránya lényegében nem csökkent, a közepes kategóriáé nőtt. A rendelésállomány kérdésköre a gazdálkodó szervezetek számára a vállalati méret növekedésével kevésbé problematikus, hiszen a nagyobb cégek között lényegesen több a magas rendelésállománnyal működő, mint például a 0-9 főt vagy a főt foglalkoztató vállalkozások között. Viszont tényként kezelhető, hogy létszámnagyság-kategóriától függetlenül a cégek több mint fele közepes rendelésállománnyal üzemel. Ettől függetlenül általános konzekvenciaként fogalmazható meg, hogy egyetlen létszámnagyság-kategóriában sem láthatjuk a 2012-es adatok kapcsán a 2008-as arányok reprodukálódását. A fő közötti foglalkoztatotti létszámmal rendelkező gazdálkodó 17

18 szervezeteknél például 9,8%-ponttal alacsonyabb a magas rendelésállománnyal rendelkező cégek aránya mint 2008-ban volt. Ugyanez az érték a fő közöttieknél 8,1%-pont, a 250 fő felettiek esetében 4,8%-pont, az fő közöttieknél pedig 4,2%-pont. Összességében pedig 5,0%-pontos különbség van két időpont adata között. A legtöbb magas rendelésállománnyal rendelkező cég az iparban (19,0%-uk) működött 2012-ben. Ezen belül a feldolgozóiparban 18,8%-ot tett ki e vállalkozások aránya. Az alacsony rendelésállomány az építőipart és a kereskedelmet jellemezte leginkább a tárgyévben. Ezzel párhuzamosan elmondható, hogy minden vizsgált gazdasági ágban a gazdálkodó szervezetek több mint fele egyes ágakban már közel háromnegyede közepes rendelésállománnyal rendelkezett 2012-ben. A rendelésállomány alakulása nemzetgazdasági ágak szerint, % Nemzetgazdasági ág (TEAOR 08) Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat 15,9 67,5 16,6 12,5 74,7 12,8 9,1 74,7 16,1 Ipar összesen 16,4 57,6 26,0 14,8 62,0 23,2 16,5 64,5 19,0 Ezen belül: Feldolgozóipar 16,1 57,4 26,5 15,0 62,1 22,9 16,8 64,3 18,8 Építőipar 36,2 56,1 7,7 39,5 52,7 7,8 42,1 53,0 4,8 Kereskedelem, gépjárműjavítás 25,6 63,2 11,2 21,2 64,9 13,9 24,7 62,9 12,4 Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás 14,4 76,8 8,8 11,8 84,5 3,8 10,9 73,5 15,5 Szállítás, raktározás 24,1 67,5 8,3 32,3 58,7 9,0 18,0 73,6 8,4 Pénzügyi, biztosítási tevékenység 34,1 48,4 17,5 14,6 55,7 29,7 15,7 68,1 16,2 Egyéb gazdasági szolgáltatás 19,1 64,5 16,3 20,6 65,6 13,8 17,8 66,1 16,0 Összesen 20,5 62,1 17,4 18,8 64,9 16,3 19,1 65,4 15,5 Amennyiben a 2012-es adatokat összevetjük a válság előttiekkel, akkor azt mondhatjuk, hogy a magas rendelésállománnyal rendelkezők aránya egy gazdasági ágban sem érte el a 2007-es szintet, a 2008-ast is csak egy-két területen (pl.: vendéglátás, pénzügyi, biztosítási tevékenység). Ezen túlmenően még 2011-hez képest is a legtöbb gazdasági ágban csökkenés történt, legnagyobb mértékben a pénzügyi, biztosítási tevékenységet folytató vállalkozások körében. Mindössze a vendéglátás, a mezőgazdaság és az egyéb gazdasági szolgáltatás ágak munkáltatóinak helyzete javult. A rendelésállomány magas szintjéről legtöbben a Közép-dunántúli és a Nyugat-dunántúli régiókban működő vállalkozások adtak visszajelzést, míg legkevesebben az Észak-alföldi és az Észak-magyarországi régiókban. Ennek megfelelően Zala és Fejér megyében domináltak a 2012-es adatok tekintetében a magas rendelésállománnyal bíró cégek. Ezzel párhuzamosan viszont Vas megyében volt regisztrálható az egyik legalacsonyabb arány, Borsod-Abaúj-Zemplén és Szabolcs-Szatmár- Bereg megye mellett. 18

19 % 22,2 21,8 21,7 19,3 A magas rendelésállománnyal rendelkező vállalkozások aránya 2012-ben, % 25,0 24,7 24,5 20,0 17,9 17,4 17,1 16,9 15,9 15,0 14,4 14,1 13,3 13,1 12,9 10,0 11,2 9,9 9,6 9,2 5,0 0,0 Vas megye negatív eredménye elsődlegesen annak köszönhető, hogy 2011-hez képest a tárgyévben 10,8%-ponttal mérséklődött a magas rendelésállománnyal rendelkezők aránya, meg kell jegyeznünk ugyanakkor, hogy Komárom-Esztergom, Heves és Győr-Moson-Sopron megyében is jelentősebb csökkenés következett be ben az előző évhez képest egyedül Közép-Magyarországon lett több cég, ahol arányaiban nőtt a magas rendelésállománnyal működők aránya, a régión belül mind Pest mind pedig a Főváros esetében javulás tapasztalható. A tulajdonosi struktúra mentén is jelentős eltérések tapasztalhatók a rendelésállomány egyes szintjeit illetően, ugyanis a 100%-ban külföldi tulajdonú cégek között lényegesen nagyobb a magas rendelésállománnyal rendelkező gazdálkodó szervezetek aránya. Az alacsony kategóriába tartozók között viszont éppen a teljes egészében magyar vállalkozások vannak többen ben a teljes mértékben külföldi tulajdonú cégeknek 27,1%-a rendelkezett magas megrendelési állománnyal, ez az arány a 100%-ig magyar vállalkozásoknál csak 9,8%-os volt. Az alacsony rendelésállománnyal bírók aránya ugyanebben az évben több mint kétszerese volt a magyar tulajdonú gazdálkodó szervezeteknél, mint külföldinél. Lényegi átrendeződés a 2011-es évhez képest nem történt a tulajdoni struktúra szerint ebben az elemzési dimenzióban, annyi viszont megemlíthető, hogy egyedül a vegyes tulajdonú vállalkozások körében nőtt (3,2%-ponttal) egyedül a magas rendelésállománnyal rendelkező cégek aránya. 19

20 % A rendelésállomány alakulása tulajdonforma szerint, % Tulajdonforma szerinti kategória Tisztán hazai 12,3 63,9 23,8 18,3 64,4 17,3 29,1 60,6 10,3 Vegyes 4,4 52,0 43,6 7,8 70,7 21,5 25,0 67,5 7,5 Tisztán külföldi 5,5 35,9 58,6 18,6 52,0 29,4 23,3 59,8 16,8 Összesen 9,9 57,7 32,3 17,3 62,2 20,5 27,7 61,0 11,3 Tulajdonforma szerinti kategória Tisztán hazai 23,8 62,3 13,9 22,0 65,3 12,6 21,2 69,0 9,8 Vegyes 26,5 60,3 13,2 7,9 68,7 23,4 16,1 57,3 26,6 Tisztán külföldi 9,0 58,7 32,3 10,7 61,3 28,0 13,8 59,1 27,1 Összesen 20,5 62,1 17,4 18,8 64,9 16,3 19,1 65,4 15,5 Az exporttevékenységet nézve azt látjuk, hogy az exportra is termelő cégek jobb helyzetben vannak a rendelésállományt figyelembe véve mint azok, akik csak belföldi piaccal rendelkeznek ben az export tevékenységgel nem rendelkezők 10,2%-a rendelkezett magas rendelésállománnyal, míg azok körében, akiknek árbevételében legfeljebb 50,0%-ban exporttevékenység is jelen van, ez az arány már 17,3%-ot tett ki. Akiknél pedig 50,0%-ot is meghaladja az exportból származó bevétel, 26,6%-os volt a magas rendelésállománnyal bírók aránya. A kapacitás-kihasználtság alakulása az export tevékenység szerint, % 70,0 60,0 65,0 67,1 59,6 67,6 65,6 60,1 50,0 40,0 30,0 20,0 10,0 23,0 17,2 8,7 31,7 22,2 15,7 17,1 11,9 13,2 10,2 17,3 26,6 0, Nincs export tevékenység Árbevétel 50 %-ánál kisebb Árbevétel 50%-ánál nagyobb 20

21 Rossz Kielégítő Jó Rossz Kielégítő Jó Rossz Kielégítő Jó Rossz Kielégítő Jó Rossz Kielégítő Jó Rossz Kielégítő Jó 2012-ben csak a legfeljebb az árbevétel 50%-ig export tevékenységgel rendelkező cégek körében növekedett a magas rendelésállománnyal rendelkezők aránya, a két további kategóriában csökkenés következett be. Ebből a szempontból azt kell kiemelnünk, hogy azon cégek arányában következett be nagyobb mértékű csökkenés, ahol az árbevétel több mint 50,0%-a export tevékenységből származik. IV. 4. A vállalkozások üzleti helyzetének alakulása A következőkben megvizsgáljuk a vállalkozások üzleti helyzetét az adott felmérés készítésének évére (jelenlegi üzleti helyzet), valamint a I. félévre vonatkozóan (várható üzleti helyzet). A pénzügyi és gazdasági válság kitörését követően lényegesen csökkent az üzleti helyzetüket pozitívan értékelő gazdálkodó szervezetek aránya, viszont a 2009-et követő javulás után további pozitív változásokat nem láthatunk az értékelés ezen dimenziójában. Emellett azt is fontos megjegyezni, hogy a kapacitás-kihasználtságnál a 2008-as adatokban nem következett be érdemi csökkenés 2007-hez képest, viszont ez az üzleti helyzettel kapcsolatban nem mondható el. Itt jól láthatóan már 2008-ban erőteljesen visszaesett az üzleti helyzetet pozitívan értékelők aránya, a semlegesen és negatívan vélekedőké pedig nőtt A 2012-re vonatkozó üzleti helyzet kapcsán megállapíthatjuk, hogy a helyzetüket legpozitívabban értékelő vállalkozások aránya érdemben nem változott 2010 és 2012 között. Ehhez hasonlóan alakult azon cégek aránya is, amelyek saját helyzetüket pesszimistán vagy csak kielégítőnek látták ugyanezen időszakban.. A vállalkozások jelenlegi üzleti helyzetének alakulása, % Létszámnagyságkategória fő alatt 23,6 54,6 21,8 26,9 59,4 13,8 37,3 52,7 10, fő között 11,8 58,9 29,3 19,3 60,6 20,1 31,4 56,1 12, fő között 11,8 59,7 28,6 15,8 61,1 23,2 30,2 54,7 15, fő között 6,3 58,1 35,6 13,8 58,4 27,8 20,2 62,8 16,9 250 fő felett 3,4 44,9 51,7 12,6 55,2 32,2 14,8 60,3 24,9 Összesen 8,8 54,2 37,0 15,9 58,3 25,8 23,2 59,3 17, Létszámnagyságkategória 10 fő alatt 33,2 55,1 11,6 30,1 56,1 13,8 32,6 55,6 11, fő között 28,8 58,4 12,8 27,0 60,1 13,0 26,8 59,4 13, fő között 18,3 62,6 19,0 18,1 65,4 16,5 19,2 64,4 16, fő között 13,9 64,1 22,0 14,3 61,8 23,8 13,0 60,2 26,8 250 fő felett 6,1 56,8 37,0 10,7 49,9 39,3 9,4 57,3 33,2 Összesen 16,2 60,4 23,4 16,9 58,2 24,8 16,4 59,4 24,3 21

22 Összességében 2012-ben 2011-hez képest 0,5%-ponttal mérséklődött az üzleti helyzetüket jónak ítélő cégek aránya, a kielégítőnek vélőké 1,2%-ponttal nőtt, a rossznak ítélőké 0,5%-ponttal csökkent. A rendelkezésre álló adatok jól mutatják, hogy a vállalati méret növekedésével emelkedik az üzleti helyzetet pozitívan megítélő cégek aránya, ez lényegében szinte minden évben megfigyelhető. Ugyanakkor 2012-ben csak a főt és az főt foglalkoztató gazdálkodó szervezeteknél látható növekedés az üzleti helyzetüket pozitívnak ítélők között, viszont kiemelendő, hogy 250 fő felettieknél 6,1%-pontos csökkenés volt tapasztalható. Ha az exporttevékenységet vesszük figyelembe, akkor is az üzleti helyzetről pozitívan vélekedők csökkenéséről számolhatunk be 2011 és 2012 között, függetlenül attól, hogy az adott cég rendelkezik külföldi piacokkal vagy sem. A tulajdoni hányad mentén ugyanezt vizsgálva, egyedül a vegyes vállalkozások körében tapasztalható kismértékű növekedés az üzleti helyzetet jónak ítélők körében, a tisztán magyar és külföldi cégeknél csökkenés regisztrálható. Jó üzleti helyzettel rendelkező vállalkozások a tárgyévben a legnagyobb arányban a pénzügyi szolgáltatások (41,3%-uk), az ipar (29,3%-uk) és a vendéglátás (23,4%-uk) gazdasági ágban voltak megtalálhatók. A legrosszabb helyzetű vállalkozásokat ugyanakkor az építőipar foglalja magában, a cégek több mint harmadának üzleti helyzete volt rossz, 56,5%-a pedig kielégítő, így alig több mint 10,0%-uk rendelkezett jó üzleti helyzettel. Ezt követően a mezőgazdaságot és a szállítás, raktározást említhetjük hez viszonyítva egyedül a pénzügyi szolgáltatások és a vendéglátás területén találunk lényegesen több pozitív üzleti helyzettel rendelkező vállalkozást, a többi gazdasági ágban kevesebbet. Viszont egy gazdasági ágon belül sem érte el még a jó üzleti helyzettel rendelkezők aránya a 2007-es szintet, a 2008-ast is csak a vendéglátás, az ipar és a mezőgazdaság területén. A legtöbb vállalkozás Nyugat-Dunántúlon és Közép-Dunántúlon adott visszajelzést pozitív üzleti helyzetéről (több mint 30,0%-uk), a legkevesebben pedig Észak-Magyarországon és a Közép-Magyarországon működők. A megyék közül Veszprém, Tolna, Győr-Moson-Sopron és Zala megyében a legmagasabb a jó üzleti helyzettel rendelkezők aránya (30,0%-ot meghaladó), a legkisebb pedig Baranya, Borsod-Abaúj-Zemplén és Csongrád megyében. A évhez képest Baranya és Szabolcs-Szatmár megyében csökkent legnagyobb mértékben a pozitív helyzetben lévők aránya (több mint 10,0%-kal), Zala, Jász-Nagykun- Szolnok és Hajdú-Bihar megyében viszont legnagyobb mértékben nőtt arányuk. 22

23 % % A jó üzleti helyzettel rendelkező vállalkozások aránya megyék szerint 2012-ben, % 40,0 39,1 38,1 34,4 35,0 30,0 31,4 28,9 28,3 28,0 27,2 26,7 26,5 26,0 25,0 20,0 23,8 23,4 23,1 22,5 21,7 21,7 21,0 18,4 15,0 10,0 10,9 5,0 0,0 Ha az üzleti helyzet várható alakulását vizsgáljuk meg a I. félévig terjedő időszakban, akkor az alábbi megállapításokat tehetjük: A vállalkozások 27,4%-a szerint javulni fog, 57,5%-a szerint nem változik, 15,1%-a szerint pedig romlani fog az üzleti helyzete I. félév végéig. Összességében ezek a várakozások nem jelentenek érdemi változást a I. félévre vonatkozó prognózishoz képest, a I. féléveshez viszonyítva azonban pesszimistább előrejelzést mutat. 70,0 60,0 Az üzleti helyzet várható alakulása, % 54,9 56,6 56,8 58,0 55,7 57,5 50,0 40,0 30,0 33,9 21,3 23,1 30,1 27,5 27,4 Romlik Nem változik 20,0 10,0 0,0 11, I. félév 22,1 20, I. félév I. félév 11, I. félév 16,8 15, I. félév 2013.I. félév Javul 23

24 Romlik Nem változik Javul Romlik Nem változik Javul Romlik Nem változik Javul A pénzügyi szolgáltatásban működő cégek között a legnagyobb a javuló üzleti helyzetet prognosztizálók aránya, ezt követően pedig az iparban várnak a legtöbben javulást. A legpesszimistábbak ebben a tekintetében az építőipari és a mezőgazdasági vállalkozások, hiszen a változatlan és romló helyzetet várók aránya itt az egyik legnagyobb. Az üzleti helyzet várható alakulása nemzetgazdasági áganként, % Nemzetgazdasági ág (TEAOR 08) I. félév I. félév I. félév Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat 21,3 61,7 17,0 15,1 66,0 18,9 15,4 68,8 15,8 Ipar összesen 8,0 53,1 38,9 12,3 52,4 35,3 11,4 55,2 33,4 Ezen belül: Feldolgozóipar 8,2 53,2 38,6 12,6 51,5 35,9 11,1 55,6 33,3 Építőipar 25,7 56,3 18,0 31,7 57,1 11,2 32,5 52,5 15,0 Kereskedelem, gépjárműjavítás Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás 14,9 59,8 25,2 22,4 52,2 25,4 22,6 55,8 21,6 12,5 73,4 14,1 21,2 70,8 8,0 8,0 70,0 22,0 Szállítás, raktározás 18,4 53,6 28,1 16,2 56,1 27,7 16,0 64,1 19,9 Pénzügyi, biztosítási tevékenység 2,3 57,5 40,2 11,1 54,5 34,5 13,4 36,2 50,4 Egyéb gazdasági szolgáltatás 10,4 58,2 31,4 14,7 54,5 30,8 14,3 58,5 27,2 Összesen 11,9 58,0 30,1 16,8 55,7 27,5 15,1 57,5 27,4 A I. félévre vonatkozó előrejelzéshez képest a pénzügyi szolgáltatások, a vendéglátás és az építőipar vállalkozásai optimistábban az üzleti helyzet javulását illetően, a többi ágazatban pesszimistábbak. Ezekben a gazdasági ágakban elsősorban stagnálást, másodsorban pedig romlást várnak az üzleti helyzetet tekintve. Vállalati méretenként nézve a várakozásokat, elsődlegesen a nagyobb gazdálkodó szervezetek között magasabb az üzleti helyzet javulását váró cégek aránya, minél kisebb cégről beszélünk annál kevesebben tekintenek optimistán I. félévre. A 250 főnél több munkavállalót foglalkoztatók több mint harmada bízik üzleti helyzetének javulásában, ez az arány az fős cégek esetében már 28,7%-os, a kisvállalkozásokat nézve ez tovább csökken, a 10 fő alattiaknál pedig 18,0%-ot tett ki. A tárgyidőszakra vonatkozó előrejelzésben a I. félévre vonatkozó prognózishoz képest a fős és a több mint 250 fős vállalkozásokon kívül minden további létszámnagyság-kategóriában optimistábbak a gazdálkodó szervezetek, közülük is leginkább a fővel rendelkezők. Mind a tulajdonforma mind pedig az exporttevékenység kapcsán azt mondhatjuk, hogy minél inkább rendelkeznek a vállalkozások exportpiacokkal, továbbá minél magasabb a külföldi tulajdon részaránya, annál optimistábbak a gazdálkodó szervezetek a 2013 első félévben várható üzleti helyzet javulását illetően. Azon vállalkozások több mint 40,0%-a optimista, amelyek teljes mértékben külföldi tulajdonban vannak, illetve az árbevételükből több mint 50,0% az export részesedése. A I. félévre vonatkozó előrejelzéshez képest I. félévét illetően csak a vegyes tulajdoni szerkezetű vállalkozások közül számolnak többen az üzleti helyzet javulásával 3,4%-ponttal magasabb arányuk mint egy évvel korábban, az export tevékenységet 24

25 % figyelembe véve pedig csak azok a cégek, ahol az árbevétel kevesebb mint 50,0%-át adják 1,3%-ponttal magasabb arányuk mint egy évvel korábban a külföldi piacok. Az üzleti helyzet várható változása I. félévben tulajdonforma és export tevékenység szerint, % 70,0 60,0 50,0 62,2 50,5 41,5 47,2 43,5 61,5 56,1 48,9 43,0 40,0 30,0 20,0 10,0 17,9 19,9 8,0 9,3 18,8 19,7 12,7 31,2 8,1 Romlik Nem változik Javul 0,0 100%-ban magyar Vegyes 100%-ban külföldi Nincs export tevékenység Árbevétel 50%-ánál kisebb Árbevétel 50 %-ánál nagyobb Tulajdonforma Export tevékenység A területi aspektust tekintve a Nyugat-dunántúli és a Közép-dunántúli régióban számít a legtöbb vállalkozás javuló üzleti helyzetre (e két régióban a cégek több mint 30%-a), a legkevesebb pedig Dél-Alföldön és Észak-Magyarországon, ahol a cégeknek még negyede sem tekinthető optimistának. A megyék közül legnagyobb arányban Zala (42,5%), Győr-Moson-Sopron (38,2%), Veszprém (38,0%) megye gazdálkodó szervezetei prognosztizálnak javuló üzleti helyzetet I. félév végéig. A legpesszimistább prognózis Baranya, Bács-Kiskun és Hajdú-Bihar megyében bontakozik ki, ahol a javulást váró vállalkozások aránya nem éri el a 20,0%-ot, viszont a stagnálást váróké 60,0% Baranyában 70,0% feletti, a romló helyzettel számolóké pedig 14,0-15,0%-ot tesz ki. 25

26 IV. 5. Beruházások alakulása és előrejelzése A beruházásra vonatkozó kérdések kapcsán az elemzés előtt mindenképpen fontos megemlíteni, hogy az erre a témára vonatkozó kérdéseket a 0-9 főt foglalkoztató gazdálkodó szervezetek esetében nem tettük fel a felmérés kérdőívében. Ezért a korábbi évek adatait is újrageneráltuk e vállalati szegmensbe tartozó cégek nélkül, az adatok összehasonlíthatósága végett. A beruházásra vonatkozó adatok elemzését tovább korlátozza, hogy 2011-re és 2012-re vonatkozóan is az adott év első félévére kérdezett rá a felmérés kérdőíve, míg korábban az egész évre vonatkozott a kérdés. Emiatt a hosszú idősorok összehasonlíthatóságáról le kell mondanunk. Beruházó és beruházást végre nem hajtó gazdálkodó szervezetek aránya, % Beruházást kivitelező cégek aránya Beruházást végre nem hajtók aránya Beruházást kivitelező cégek aránya Beruházást végre nem hajtók aránya Beruházást kivitelező cégek aránya Beruházást végre nem hajtók aránya fő között 59,6 40,4 46,8 53,2 43,2 56, fő között 64,4 35,6 52,5 47,5 52,1 47, fő között 74,2 25,8 69,2 30,8 60,4 39,6 250 fő felett 83,2 16,8 78,9 21,1 76,8 23,2 Összesen 73,5 26,5 66,6 33,4 61,7 38,3 Létszámnagyságkategória Létszámnagyságkategória Beruházást kivitelező cégek aránya * 2012* Beruházást végre nem hajtók aránya Beruházást kivitelező cégek aránya Beruházást végre nem hajtók aránya Beruházást kivitelező cégek aránya Beruházást végre nem hajtók aránya fő között 40,6 59,4 36,5 63,5 29,6 70, fő között 52,2 47,8 45,1 54,9 44,5 55, fő között 70,1 29,9 57,2 42,8 56,8 43,2 250 fő felett 80,3 19,7 78,7 21,3 78,9 21,1 Összesen 66,6 33,4 59,6 40,4 59,1 40,9 *az adott év első félévre vonatkozó adatok Ennek figyelembe vételével is azt láthatjuk, hogy I. félévben az előző év azonos időszakához képest nem változott a beruházást végrehajtó cégek aránya. Egyedül a 250 főnél több foglalkoztatottal rendelkező cégek körében volt tapasztalható növekedés ennek mértéke 0,3%-pontos volt, a többi létszámnagyság-kategóriában csökkenés valósult meg, amelynek mértéke fővel rendelkezők körében a 7,0%-pontot is megközelítette I. félévben a 100%-ban külföldi tulajdonú cégek 69,4%-a hajtott végre valamilyen beruházást, amely 4,1%-pontos csökkenést jelent az előző év azonos időszakához képest. Ezzel szemben a vegyes vállalkozásoknál 13,8%-pontos, a teljes egészében magyar tulajdonú cégeknél pedig 0,8%-pontos növekedés következett be, így az előbbi csoportba tartózó cégek 69,4%-a, utóbbi kategóriába tartozó vállalkozások 55,7%-a hajtott végre valamilyen beruházást a tárgyidőszakban. 26

27 % A legtöbb vállalkozás a mezőgazdaságban (69,8%-uk) hajtott végre valamilyen beruházást, továbbá az ipar és a pénzügyi szolgáltatások területén működőket emelhetjük ki, ezekben az ágakban 60,0% feletti volt a beruházók aránya. A legkevesebb beruházó gazdálkodó szervezet az építőiparban volt megtalálható (vállalkozások 47,7%-a). A kereskedelem és a vendéglátás területén sem volt sokkal nagyobb az aktivitás ebben a tekintetben, itt a cégek fele költött beruházásra I. félévhez képest a vendéglátásban és a feldolgozóiparban több mint 10,0%-ponttal csökkent a beruházást végrehajtó cégek aránya, de az építőipar, a kereskedelem és összességében az ipar esetében is visszaesés volt tapasztalható. Ezzel szemben a pénzügyi szolgáltatások területén működő cégek körében 8,4%-ponttal, az egyéb gazdasági szolgáltatás területén működőknél 7,4%-ponttal nőtt a beruházók aránya. Az export tevékenységet illetően pedig azt emelhetjük ki, hogy azon gazdálkodó szervezetek körébent tapasztalható visszaesés, ahol az árbevételben az exportnak a részaránya több mint 50%-os I. félévben még több mint 75,0%-uk hajtott végre valamilyen beruházást, ehhez képest I. félévben arányuk 63,2%-os volt, amely 11,9%-pontos csökkenést jelent. Azoknál a vállalkozásoknál, ahol az export részaránya kisebb, valamint ahol nincsenek jelen a külföldi piacok, ott a beruházást kivitelező cégeknél növekedés történt, előbbi esetben ennek mértéke 0,3%-pontos, utóbbi esetben pedig 3,8%-pontos. A beruházások 2013-ra vonatkozó előrejelzésével kapcsolatban fontos megjegyezni, hogy a prognózis a évi adatfelvétellel kezdődően az I. félévre vonatkozik I. félév végéig a vállalkozások 60,3%-a tervez valamilyen beruházást végrehajtani, amely az előző év azonos időszakához képest kismértékű növekedést (1,4%-pontos) jelent. A beruházást tervező és nem tervező vállalkozások aránya, % 70,0 60,0 50,0 40,0 58,9 41,1 60,3 39,7 30,0 20,0 10,0 0,0 Beruházást tervező cégek aránya Beruházást nem tervező cégek aránya Beruházást tervező cégek aránya Beruházást nem tervező cégek aránya I. félév I. félév Ehhez hozzá kell tennünk, hogy az említett növekedés elsősorban a korszerűsítést és innovatív fejlesztést tervező cégeknek köszönhető, ugyanis a kapacitásbővítés végrehajtásának előrevetítését jelző cégek aránya csökkenést mutat I. félévben a főt foglalkoztató cégek valamivel több mint harmada, a főt foglalkoztatók 46,7%-a, az fővel rendelkező cégek 59,6%-a, a 250 fő felettieknek pedig több mint kétharmada tervez valamilyen beruházást. Az előző év azonos időszakához 27

28 képest egyedül az főt foglalkoztató gazdálkodó szervezetek aránya magasabb, 4,5%-ponttal, a többi létszámnagyság-kategóriában csökkenés valósult meg, a legnagyobb a főt foglalkoztatók körében. Beruházó és beruházást nem tervező gazdálkodó szervezetek aránya létszámnagyság-kategóriák szerint, % Létszámnagyságkategória Beruházást kivitelező cégek aránya Beruházást végre nem hajtók aránya Beruházást kivitelező cégek aránya Beruházást végre nem hajtók aránya Beruházást kivitelező cégek aránya Beruházást végre nem hajtók aránya fő között 60,4 39,6 48,5 51,5 41,6 58, fő között 66,7 33,3 54,6 45,4 51,8 48, fő között 80,5 19,5 71,5 28,5 59,5 40,5 250 fő felett 84,3 15,7 76,8 23,2 79,1 20,9 Összesen 76,8 23,2 67,5 32,5 61,7 38,3 Létszámnagyságkategória Beruházást kivitelező cégek aránya * 2013* Beruházást végre nem hajtók aránya Beruházást kivitelező cégek aránya Beruházást végre nem hajtók aránya Beruházást kivitelező cégek aránya Beruházást végre nem hajtók aránya fő között 46,7 53,3 37,4 62,6 33,0 67, fő között 56,5 43,5 47,6 52,4 46,7 53, fő között 72,0 28,0 55,1 44,9 59,6 40,4 250 fő felett 83,8 16,2 76,8 23,2 76,5 23,5 Összesen 70,2 29,8 58,9 41,1 60,3 39,7 *az adott év első félévre vonatkozik az előrejelzés A legnagyobb beruházási potenciál első félévig a teljes egészében külföldi és a vegyes tulajdonú cégek körében várható, továbbá azoknál a vállalkozásoknál, ahol az árbevétel több mint 50,0%-át adja az export tevékenység. Ha viszont az előző év azonos időszakára vonatkozó előrejelzéshez viszonyítva nézzük meg a várakozásokat, akkor azt látjuk, hogy pontosan az export tevékenységre leginkább támaszkodó cégek arányában tapasztalható visszaesés, ugyanis 10,3%-ponttal kevesebb cég jelezte ebben a vállalati körben valamilyen beruházás végrehajtását. A tulajdoni struktúra szempontjából ugyanezt a csökkenést tapasztaljuk a vegyes szerkezettel rendelkezőknél, amelynek mértéke 9,0%-pontot tesz ki. 28

29 % A beruházást tervező és nem tervező vállalkozások aránya tulajdonforma és export tevékenység szerint, % 80,0 70,0 60,0 50,0 40,0 30,0 54,9 45,1 64,4 35,6 71,1 28,9 56,0 44,0 60,0 40,0 68,9 31,1 20,0 10,0 0,0 100%-ban magyar Vegyes 100%-ban külföldi Nincs export tevékenység Árbevétel 50%-ánál Árbevétel 50%-ánál nagyobb Tulajdonforma Beruházást tervező cégek aránya Export tevékenység Beruházást nem tervező cégek aránya Területi aspektusban vizsgálva a dunántúli régiók közül a Nyugat-Dunántúlon és a Közép- Dunántúlon működő cégek háromnegyede tervez valamilyen beruházást I. félév végéig. A megyék közül Győr-Moson-Sopron, Komárom-Esztergom, Fejér és Zala megye emelhető ki ezen információk tükrében. A Közép-magyarországi cégeknek viszont csak közel fele jelezte, hogy valamilyen beruházást fog végrehajtani a tárgyidőszak végéig, amely a legrosszabb arányszámot jelenti a régiók között. Budapesten arányuk 44,6%-ot, Pest megyében pedig 55,6%-ot tett ki. A mezőgazdaságban, az iparban és az egyéb gazdasági szolgáltatások esetében prognosztizálható, hogy a legtöbb vállalkozás valamilyen beruházást fog végrehajtani I. félévben. Ugyanakkor a szállítás, raktározás és a kereskedelem ágakban lehet a legkevesebb beruházó cégre számítani. Beruházó és beruházást nem tervező gazdálkodó szervezetek aránya nemzetgazdasági áganként, % Nemzetgazdasági ág (TEAOR 08) I. félév I. félév Beruházást Beruházást végre nem kivitelező hajtók cégek aránya aránya Beruházást kivitelező cégek aránya Beruházást végre nem hajtók aránya Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat 65,0 35,0 72,3 27,7 Ipar összesen 70,9 29,1 70,8 29,2 Ezen belül: Feldolgozóipar 70,4 29,6 70,0 30,0 Építőipar 51,7 48,3 60,9 39,1 Kereskedelem, gépjárműjavítás 45,9 54,1 48,1 51,9 Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás 56,2 43,8 55,0 45,0 Szállítás, raktározás 48,9 51,1 48,0 52,0 Pénzügyi, biztosítási tevékenység 47,0 53,0 50,4 49,6 Egyéb gazdasági szolgáltatás 53,2 46,8 66,7 33,3 Összesen 58,9 41,1 60,3 39,7 29

30 Csökken Változatlan Növekszik Csökken Változatlan Növekszik Csökken Változatlan Növekszik Csökken Változatlan Növekszik Csökken Változatlan Növekszik Csökken Változatlan Növekszik A I. félévre vonatkozó prognózishoz képest bizonyos nemzetgazdasági ágak vállalakozásai lényegesen optimistábbnak tekinthetők. Például az egyéb gazdasági szolgáltatás esetében 13,4%-ponttal, az építőiparban 9,1%-ponttal a mezőgazdaságban pedig 7,4%-ponttal több cég tervez beruházást mint egy évvel korábban. Az iparban ezen belül a feldolgozóiparban is, a szállítás, raktározás és a vendéglátás területén a vállalkozások előrejelzései viszont pesszimistábbak az egy évvel korábbihoz képest. IV. 6. A termelési volumen alakulásának és előrejelzésének elemzése 8 A termelési volumen növekedését I. félévben az előző év azonos időszakához viszonyítva a cégek közel harmada prognosztizálja. E cégek aránya az egy évvel korábbi előre jelzéshez képest csökkenést mutat, lényegében közel azonos a I. félévre vonatkozó várakozásokkal, viszont a I. féléves prognózisoz képest jelentős mérséklődést jelent (10,7%-pontos). Összességében ez azt mutatja, hogy a vállalkozások I. félévre vonatkozó prognózisukban némileg pesszimistábbak az egy évvel korábbihoz viszonyítva, a két évvel azelőttihez képest pedig lényegesen negatívabbak a várakozásaik. A termelés volumenének várható változásának alakulása létszámnagyság-kategóriák szerint, % I. félév I. félév I. félév fő között 14,7 53,0 32,3 31,3 51,6 17,1 28,1 49,7 22, fő között 14,1 52,3 33,6 27,9 47,8 24,3 23,1 50,2 26, fő között 10,2 44,3 45,5 24,6 46,9 28,5 21,9 51,2 26,9 250 fő felett 9,0 40,1 51,0 22,4 44,7 32,8 18,7 43,4 37,9 Összesen 11,0 45,3 43,7 25,3 46,9 27,8 21,9 48,5 29, I. félév I. félév I. félév Létszámnagyságkategória Létszámnagyságkategória fő között 16,5 53,7 29,9 22,1 55,7 22,2 21,4 57,7 20, fő között 11,1 57,7 31,1 16,3 59,6 24,1 16,5 60,8 22, fő között 12,7 48,0 39,3 10,7 59,9 29,4 10,6 56,9 32,5 250 fő felett 9,0 42,0 49,0 11,0 49,4 39,6 14,9 54,5 30,6 Összesen 11,8 48,4 39,9 13,0 56,1 31,0 14,1 56,8 29,1 Vállalati méret szerint nézve adatainkat, jól látható, hogy csak a közép- és nagyvállalkozások között haladja meg a 30,0%-ot azoknak a gazdálkodó szervezeteknek az aránya, amelyek a termelési volumen növekedését várják I. félévre. Emellett 8 A termelési volumenre vonatkozó kérdéseket a beruházáshoz hasonlóan a mikro-vállalkozásoktól nem kérdeztük meg. A várható volumenváltozást a gazdálkodó szervezeteknek a kérdezés évének első félévéhez képest kellett megadni a kérdezést követő év első félévére vonatkozóan. 30

31 Csökken Változatlan Növekszik Csökken Változatlan Növekszik Csökken Változatlan Növekszik megjegyzendő, hogy egyedül a középvállalkozások körében számít több cég 3,1%-ponttal magasabb arányuk pozitív irányú változásokra a tárgyidőszakban az egy évvel korábbi adathoz képest. Ebben a tekintetben a nagyvállalkozásoknál történt a legnagyobb visszaesés, ugyanis 9,0%-ponttal alacsonyabb azok aránya, akik növekedésre számítanak I. félévben. A nemzetgazdasági ágakat tekintve azt látjuk, hogy a vendéglátás és az ipar ezen belül a feldolgozóiparra is érvényes vállalkozásainak több mint 30,0%-a a termelési volumen növekedését prognosztizálja I. félévre. A vendéglátásban lényegesen többen várnak pozitív folyamatokat erre az időszakra mint egy évvel korábban, azonban az ipar, ezen belül pedig a feldolgozóipar területén kevesebb a növekedésre számító cégek aránya. A pénzügyi szolgáltatás területét emelhetjük ki még ebből a szempontból, ugyanis itt ebben az ágban lényegesen kevesebben számolnak a termelési volumen pozitív irányú változásával. A termelés volumenének várható változásának alakulása nemzetgazdasági ágak szerint, % I. félév I. félév I. félév Nemzetgazdasági ág (TEAOR 08) Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat 14,6 62,6 22,8 6,4 77,3 16,3 7,9 76,9 15,3 Ipar összesen 8,8 42,0 49,2 11,1 48,9 39,9 16,1 48,7 35,2 Ezen belül: Feldolgozóipar 8,3 41,3 50,4 11,0 48,0 41,0 15,8 48,7 35,5 Építőipar 24,4 49,8 25,8 21,3 62,2 16,6 21,6 61,3 17,1 Kereskedelem, gépjárműjavítás Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás 13,7 49,7 36,6 16,7 54,8 28,5 17,0 59,9 23,1 16,5 55,5 28,0 9,7 67,6 22,7 6,7 57,6 35,7 Szállítás, raktározás 15,6 58,1 26,3 15,4 67,3 17,3 13,7 65,8 20,5 Pénzügyi, biztosítási tevékenység 20,8 47,9 31,3 15,2 44,1 40,8 9,5 63,5 27,0 Egyéb gazdasági szolgáltatás 6,7 53,1 40,2 13,8 60,5 25,6 12,0 63,2 24,8 Összesen 11,8 48,4 39,9 13,0 56,1 31,0 14,1 56,8 29,1 A mezőgazdaságban és az építőiparban találjuk a legkevésbé optimista vállalkozásokat, ugyanis kevesebb mint 20,0%-uk számít a termelési volumen növekedésére. Területi aspektusban vizsgálva a termelési volumen alakulásának prognózisát, a Középdunántúli és Nyugat-dunántúli régió vállalkozásai között a legnagyobb azok aránya, akik növekedést várnak, ugyanakkor Közép-Magyarországon és Észak-Alföldön a legalacsonyabb. A megyék több mint felében legalább a vállalkozások harmada bízik a termelési volumen növekedésében, itt Komárom-Esztergom, Győr-Moson-Sopron, Zala és Békés megyéket emelhetjük ki, ahol e cégek aránya legalább 35,0%-ot tesz ki. Ezzel szemben Pest megyében ez az arány 22,4%-os volt, Vas megyében pedig 23,2%-os. 31

32 Csökken Változatlan Növekszik A termelési volumen várható változása megyék szerint I. félévben, % I. félév Megye Budapest 14,1 54,5 31,5 Baranya 16,4 50,7 32,8 Bács-Kiskun 12,4 58,9 28,7 Békés 15,5 49,1 35,3 Borsod-Abaúj-Zemplén 16,9 52,1 30,9 Csongrád 9,9 65,2 24,9 Fejér 16,3 51,5 32,1 Győr-Moson-Sopron 11,9 51,7 36,4 Hajdú-Bihar 15,4 57,4 27,2 Heves 14,7 52,4 32,9 Komárom-Esztergom 12,0 50,9 37,1 Nógrád 12,5 61,7 25,8 Pest 12,4 65,1 22,4 Somogy 13,5 58,6 27,8 Szabolcs-Szatmár-Bereg 19,2 56,3 24,5 Jász-Nagykun-Szolnok 15,0 52,5 32,5 Tolna 12,1 63,6 24,3 Vas 19,9 56,9 23,2 Veszprém 14,7 51,6 33,7 Zala 12,4 51,8 35,8 Összesen 14,1 56,8 29,1 Emellett arról is fontos említést tenni, hogy Békés megye kivételével minden megyében meghaladja az 50,0%-ot azoknak a gazdálkodó szervezeteknek az aránya, amelyek a termelési volumen stagnálására számítanak. Csökkenést a legtöbb munkáltató Vas, Szabolcs-Szatmár-Bereg és Borsod-Abaúj-Zemplén megyében jelzett. A korábban elemzett szempontoknál jól láthattuk, hogy a várakozások tekintetében elsődlegesen a külföldi tulajdonú illetve külföldi tulajdonnal is rendelkező valamint a minél nagyobb volumenben export tevékenységet folytató cégek tekinthetők optimistábbnak. Ez jelen esetben is igaznak tekinthető, hiszen azon cégek körében, ahol az export tevékenység az árbevétel 50,0%-át meghaladja, 39,9%-uk számít növekedésre. Amennyiben az export árbevételben játszott szerepe ennél kisebb, ott már csak a cégek 31,0%-a tartozik ebbe a kategóriába, azok a gazdálkodó szervezetek, amelyek pedig csak belföldre termelnek, még negyedük sem sorolható ide. A 100%-ban külföldi tulajdonú szervezetek 37,2%-a prognosztizál I. félévre termelési volumennövekedést, a vegyes struktúrával rendelkezők 35,1%-a, a 100%-ban magyar cégeknek pedig 24,1%-a. 32

33 V. A munkaerő-gazdálkodás vizsgálata V. 1. A munkaerőigény kielégítésének forrásai A vállalkozások létszámgazdálkodásának vizsgálata előtt megvizsgáljuk azokat a forrásokat, amelyek a cégek rendelkezésére állnak munkaerő szükségletük kielégítésének szükségessége esetén. Az alábbiakban azt nézzük meg, hogy melyek a legtöbbször, leginkább alkalmazott csatornák. A prognózisfelmérések adatai azt mutatják, hogy hirdetések útján, az informális csatornák által és a munkaügyi kirendeltségeken keresztül történik meg a leggyakrabban a hiányzó munkaerőigény kielégítése. A legkevésbé a pályázatok, a belső meghirdetések, továbbá a munkaerő-kölcsönző és munkaközvetítő cégek lehetőségeivel élnek a vállalkozások. A munkaerőigény kielégítésének forrásai 9, % Hirdetés útján 13,2 14,2 14,8 14,9 Pályázatokkal 6,7 6,7 6,8 6,7 Munkaügyi kirendeltségek által Munkaközvetítőkön keresztül Munkaerő-kölcsönző cégeken keresztül Informális csatornák által 11,9 12,7 12,0 12,8 5,6 6,5 6,5 7,3 7,4 8,9 9,9 8,9 12,2 12,8 12,6 14,0 Interneten keresztül 8,9 7,9 9,9 9,1 Belső meghirdetéssel 7,4 7,7 7,2 7,0 Egyéb forrásból 10,5 10,7 9,7 9,2 Nem tudja a forrást 16,3 11,7 10,5 10,1 Összességében nézve az egyes csatornákat, azt láthatjuk, hogy az utóbbi években nem alakult át és nem változott meg lényegesen ezeknek a lehetőségeknek a struktúrája. Általánosságban elmondható, hogy a hirdetéseket a legtöbb esetben a pénzügyi szolgáltatások, a vendéglátás, az egyéb gazdasági szolgáltatás és a kereskedelem területén alkalmazzák. Az informális csatornák szerepe két gazdasági ágban a leghangsúlyosabb, egyrészt a mezőgazdaságban, másrészt pedig az építőiparban. A mezőgazdaságban működő gazdálkodó szervezetek emellett egyik legnagyobb igénybevevői a munkaügyi kirendeltségeknek, másodsorban pedig az építőipart és a feldolgozóipart említhetjük. A munkaerő-kölcsönző cégek igénybevétele elsődlegesen az iparra, de azon belül a feldolgozóiparra is jellemző. Ha a tulajdoni struktúra szerinti adatokat vizsgáljuk meg, azt látjuk, hogy a 100%-ban külföldi tulajdonban lévő cégek esetében a hirdetések használatának van a legnagyobb szerepe, ezt követően pedig a munkaerő-kölcsönző cégeknek, majd az informális csatornáknak és az interneten keresztül történő keresésnek. A teljes egészében magyar tulajdonú szervezetek körében a hirdetéseket követően az informális csatornák és a 9 A feltüntetett adatok azt mutatják, hogy a felmérésben szereplő munkáltatók az esetek hány százalékában alkalmazzák a munkaerőigény kielégítés egyes forrásait. 33

34 munkaügyi kirendeltségek szerepe a meghatározó. A tulajdoni struktúra mentén ezeknek a tényezőknek a súlya általánosságban is jellegadónak tekinthető, nem csak a 2012-es év adatainak ismeretében. A munkaerőigény kielégítésének forrásai 2012-ben tulajdonforma szerint, % 100%-ban magyar Vegyes 100%-ban külföldi Hirdetés útján 15,3 15,4 14,2 Pályázatokkal 6,7 7,3 7,1 Munkaügyi kirendeltségek által 14,3 11,2 8,4 Munkaközvetítőkön keresztül 5,7 9,1 9,6 Munkaerő-kölcsönző cégeken keresztül 5,7 12,5 12,7 Informális csatornák által 15,4 10,2 11,6 Interneten keresztül 8,5 10,3 11,3 Belső meghirdetéssel 8,1 7,5 5,3 Egyéb forrásból 10,2 5,9 8,3 Nem tudja a forrást 10,1 10,5 11,6 A kölcsönzés szerepe a külföldi vállalkozásoknál több mint kétszer akkora mint a magyar cégek esetében, de a munkaközvetítőknek, az internethasználatnak is relevánsabb szerep jut. Ezzel szemben az informális csatornákat és a belső meghirdetést a magyar cégek nagyobb mértékben alkalmazzák külföldi tulajdonú társaiknál. A munkaerőigény kielégítésében nincs releváns különbség vállalati méretenként aszerint, hogy milyen mértékben használják a hirdetés lehetőségét, illetve a belső meghirdetéseket. A munkaügyi kirendeltségekhez viszont gyakrabban fordulnak a kisebb cégek mint a középvagy nagyvállalkozások. Ugyanezt mondhatjuk el az informális csatornákkal kapcsolatban is. A munkaközvetítés és a munkaerő-kölcsönzés esetében viszont éppen fordított a létszámnagyság-kategóriák sorrendje. V. 2. Tartós munkaerőhiány 10 A tartós munkaerőhiánnyal rendelkező cégek aránya a gazdasági krízist megelőzően a cégek több mint 20,0%-át érintette, amely arány a válság megjelenésével jelentősen csökkent és 2009 között a csökkenés mértéke elérte a 15,1%-pontot. Ezt követően valamelyest nőtt a tartós munkaerőhiánnyal rendelkezők aránya, de összességében 2010 és 2012 között stagnálást mutatott. Ennek ellenére a toborzási nehézségek továbbra is komoly problémát jelentenek a vállalkozások számára, különösen a nagyvállalkozások körében, hiszen az utóbbi két évben közel 19,0%-uknál jelentkezett a tartós munkaerőhiány, a középvállalkozásoknál arányuk pedig megközelítette a 8,0%-ot. 10 A tartós munkaerőhiányra vonatkozó kérdések a 10 fő alatti vállalkozásoktól nem kerültek lekérdezésre. 34

35 A tartós munkaerőhiánnyal rendelkező vállalkozások arányának alakulása létszámnagyság-kategóriák szerint, % Létszámnagyságkategória fő között 10,7 10,9 4,1 5,3 5,0 4, fő között 15,8 14,3 3,0 5,1 5,1 4, fő között 25,0 19,6 5,8 6,9 7,9 7,1 250 fő felett 43,6 34,1 12,3 20,0 18,9 18,5 Összesen 27,7 22,1 7,0 10,3 10,6 10,2 A prognózisfelmérések adatai jól rámutatnak, hogy a legtöbb tartósan be nem töltött álláshely a szakképzett fizikai és a szakképzetlen fizikai munkakörökhöz köthető. Harmadikként azokat az üres álláshelyeket említhetjük, amelyek valamely felsőfokú (szellemi) képzettségi szintet igényelnek. A vállalkozások a legkevesebb alkalommal az alapés középfokú (szellemi) munkakörök esetében jeleztek toborzási nehézséget. A tartós munkaerőhiánnyal rendelkező vállalkozások arányának alakulása nemzetgazdasági ágak szerint, % Nemzetgazdasági ág (TEAOR 08) Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat ,0 3,7 3,6 Ipar összesen 16,8 18,0 16,7 Ezen belül: Feldolgozóipar 17,7 19,1 17,5 Építőipar 6,3 6,7 5,9 Kereskedelem, gépjárműjavítás 5,7 6,3 5,2 Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás 5,5 3,3 4,6 Szállítás, raktározás 8,0 5,7 3,6 Pénzügyi, biztosítási tevékenység 3,8 10,5 9,5 Egyéb gazdasági szolgáltatás 6,9 5,6 6,1 Összesen 10,3 10,6 10,2 A tartósan betöltetlen álláshely meglétét a legtöbb gazdálkodó szervezet a feldolgozóiparban jelezte 2012-ben. A feldolgozóiparban toborzási nehézséggel rendelkező cégek aránya meghaladja az ipar egészében tapasztalt arányt. Ezen túlmenően a pénzügyi szolgáltatások és az egyéb gazdasági szervezetek területén működő cégek közül jeleztek munkaerőhiányt, azonban arányuk nem haladja meg a 10,0%-ot, a legkevésbé pedig a mezőgazdaságban és a szállítás, raktározás esetében jelent meg e problematika ben az egy évvel korábbi állapothoz képest a legtöbb gazdasági ágban csökkent a toborzási nehézséget jelentők köre, egyedül a vendéglátás és az egyéb gazdasági szolgáltatás területén volt tapasztalható növekedés. A területi sajátosságokat nézve azt látjuk, hogy a munkaerőhiány elsősorban a Nyugatmagyarországi megyéket érinti ben Veszprém, Győr-Moson-Sopron, Fejér, Vas, Komárom-Esztergom és Zala megye vállalkozásai közül jelezte a legtöbb cég, hogy 35

36 % valamilyen tartósan betöltetlen álláshellyel rendelkezik. A legkisebb arányok ezzel szemben Pest megyében és a Fővárosban volt regisztrálhatók. A tartós munkaerőhiánnyal rendelkező cégek aránya 2012-ben, % 30,0 25,0 20,0 15,0 10,0 5,0 24,7 24,4 22,4 22,3 19,9 17,3 16,6 13,7 13,0 12,6 10,7 9,5 8,8 8,7 8,1 7,9 7,2 7,1 6,4 4,1 0,0 A következőkben röviden érdemes arra is röviden kitérni, hogy melyek a tartós munkaerőhiány által leginkább érintett foglalkozások. A legtöbb tartósan betöltetlen álláshely 2012-ben a mezőgazdasági és ipari gép (motor) karbantartója, javítója, az egyéb takarító és kisegítő, a műanyagtermék-gyártó gép kezelője foglalkozásokban volt megtalálható. A tartós munkaerőhiány által leginkább érintett TOP 10 foglalkozás 2012-ben 1. Mezőgazdasági és ipari gép (motor) karbantartója, javítója 2. Egyéb takarító és kisegítő 3. Műanyagtermék-gyártó gép kezelője 4. Egyéb, máshova nem sorolható irodai, ügyviteli foglalkozású 5. Ruházati gép kezelője és gyártósor mellett dolgozó 6. Gépészmérnök 7. Rakodómunkás 8. Villamosmérnök (elektronikai mérnök) 9. Szabó, varró 10. Hegesztő, lángvágó A felsőfokú iskolai végzettséget igénylő foglalkozások közül a tartós munkaerőhiány által leginkább érintett foglalkozások között találjuk a gépészmérnök, villamosmérnök (elektronikai mérnök) foglalkozásokat. A évi adatokkal összehasonlítva azt mondhatjuk, hogy összességében nem alakult át pregnánsan a tartós munkaerőhiány által érintett foglalkozások szerkezete, viszont az egyes foglalkozások egymáshoz való helyzete, ha kismértékben is de módosult ben a szabó, varró, a lakatos, a forgácsoló, a hegesztő, lángvágó foglalkozásokban volt jelen leginkább a munkaerőhiány ben ezen foglalkozások szintén megtalálhatók a munkaerőhiány által érintett foglalkozások között, azonban problémában való érintettségük nem akkora mint egy évvel korábban ben a mezőgazdasági és ipari gép (motor) karbantartója, javítója, az egyéb takarító és kisegítő, a műanyagtermék-gyártó gép kezelője foglalkozásokat tudták 36

37 % legkevésbé feltölteni a vállalkozások, ugyanakkor ezek a foglalkozások egy évvel korábban is szerepeltek már a listában, csak kevésbé releváns problémaként jelentkezett a munkaerőhiány. További változást jelent 2011-hez képest, hogy a villamosmérnök (elektronikai mérnök) foglalkozás is bekerült a tartós munkaerőhiány által érintett foglalkozások közé. Ezen túlmenően még egy dolog kiemelhető e problematika kapcsán. Jelen esetben itt a közszféra szervezetei 11 által jelzett, munkaerőhiány által érintett foglalkozások nem szerepelnek. Ezt azért fontos hangsúlyozni, mert ha a problémában leginkább érintett foglalkozásokat nézzük, akkor a két kritérium mentén figyelembe vett lista struktúrája eltér egymástól. A közszféra szervezeteit is figyelembe véve a tartós munkaerőhiány által leginkább érintett foglalkozások közül az első négyet egészségügyi foglalkozások teszik ki: ápoló, szakápoló, szakorvos, ápoló (felsőfokú képzettséghez kapcsolódó), általános egészségügyi asszisztens. Ezt követően említhető a mezőgazdasági és ipari gép (motor) karbantartója, javítója, a mentőtiszt és az egyéb, humánegészségügyhöz kapcsolódó foglalkozások. V. 3. Költségkímélő, rugalmas, atipikus foglalkoztatási formák Jelen fejezetben olyan foglalkoztatási formákat vizsgálunk meg, amelyek a munkáltatók számára a munkaerő alkalmazását olcsóbbá, rugalmasabbá teszik vagy csupán bizonyos időszakokban, egyedi körülmények között biztosítják a vállalkozások számára a foglalkoztatás előnyösebb lehetőségeit. Nem teljes munkaidős és a határozott idejű foglalkoztatás A különböző foglalkoztatási formák közül elsőként a nem teljes munkaidős foglalkoztatást vizsgáljuk meg röviden, amelynek szerepe a vállalkozások körében a gazdasági és pénzügyi válság hatására jelentősen megnőtt. Jól mutatja ezt, hogy 2008-ban még csak a gazdálkodó szervezetek 62,8%-ának volt olyan munkavállalója, aki ebben a formában dolgozott, 2012-re ez az arány már elérte a 71,4%-ot. Ez összességében 6,8%-pontos növekedést jelent. 74 A nem teljes munkaidőben foglalkoztatottal rendelkező vállalkozások arányának alakulása, % 72 71, , ,6 62,8 63,8 66, Ez a folyamatos növekedés a vizsgált években minden létszámnagyság-kategóriában megfigyelhető ben az főt valamint a 250 főnél több főt foglalkoztató 11 A prognózisfelmérések keretében a közszféra szervezeteinek meghatározott számát is megkérdezzük. 37

38 vállalkozások legalább 80,0%-a rendelkezett nem teljes munkaidőben foglalkoztatottal, ez az arány a főt foglalkoztatóknál 70,6%-os, a főt foglalkoztatóknál 52,3%-os, a 10 főnél kevesebbel rendelkező cégeknél 33,0%-os volt. A legtöbb részmunkaidős foglalkoztatottal rendelkező cég a vendéglátásban, a mezőgazdaságban és az iparban található. A vendéglátásban 2012-ben a cégek 81,1%-a, az iparban a vállalkozások 77,4%-a foglalkoztatott nem teljes munkaidős munkavállalót. A mezőgazdaságban 76,9%-os volt ez az arány. Ugyanebben az évben a szállítás, raktározás és az építőipar területén találjuk a legalacsonyabb értékeket (48,6;58,1%). Összességében nézve azonban minden gazdasági ággal kapcsolatban megállapítható, hogy a részmunkaidős foglalkoztatás jelentős szerepet játszik a munkaerő-gazdálkodásban hez képest a szállítás, raktározás, a pénzügyi szolgáltatások és az egyéb gazdasági szolgáltatások kivételével minden gazdasági ágban nőtt a részmunkaidősöket foglalkoztatók aránya, a növekedés mértéke a legnagyobb a kereskedelemben és az iparban volt. Az iparon belül a feldolgozóiparban a növekedés megegyezett az iparban megvalósult növekedéssel. A gazdálkodó szervezetek tulajdoni szerkezete mentén képzett kategóriák között nem található rendkívül pregnáns eltérés ebben a tekintetben 2012-ben. A vegyes tulajdonú cégeknél a legmagasabb ezt a foglalkoztatási formát alkalmazók aránya (74,0%-os), ezt követően a 100%-ban magyar (71,9%-os az arányuk), majd pedig a 100%-ban külföldi gazdálkodó szervezeteket találjuk (68,1%-os az arányuk). Az export tevékenységgel kapcsolatban annyit szükséges megjegyeznünk, hogy azok a vállalkozások foglalkoztatnak a leginkább nem teljes munkaidős foglalkoztatottat, amelyek külföldi piacokkal is rendelkeznek. A nem teljes munkaidős foglalkoztatásnak a Dél-Alföldön, az Észak-Alföldön és a Dél- Dunántúlon van a legnagyobb szerepe, a legkisebb pedig Közép-Magyarországon. Ennek megfelelően Csongrád, Tolna, Békés, Szabolcs-Szatmár-Bereg és Hajdú-Bihar, Baranya, Bács-Kiskun megyében a legmagasabb a nem teljes munkaidős munkavállalót foglalkoztató cégek aránya, ezekben a megyékben arányuk legalább 80,0%-ot tett ki 2012-ben. Ezzel szemben a Fővárosban, Győr-Moson-Sopron, Fejér és Pest megyében találjuk a legalacsonyabb értékeket. A 2013-ra vonatkozó előrejelzések alapján az alábbi megállapításokat tehetjük. A vállalkozások 79,0%-a jelezte nem teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló alkalmazását, amely a évi adatot figyelembe véve (71,4%) további növekedést vetít előre, ennek mértéke 7,6%-pontos lehet. Létszámnagyság-kategóriánként minden vállalati méret esetében növekedés várható, különösen a 10 fő alatti (20,4%-pontos) és a fő közötti cégek (10,4%-pontos) esetében, a többi kategóriában a növekedés mértéke 10,0%-pont alatti. Ehhez hozzá kell tennünk, hogy az előbbi várakozásokban szerepet játszik a kisebb cégek általánosságban jellemző optimizmusa is. Gazdasági ágakat tekintve, minden területen nőhet a részmunkaidősöket foglalkoztatók aránya. Ezek közül is kiemelhetjük a szállítás, raktározást, a vendéglátást és az építőipart. A szállítás, raktározásnál több mint 20,0%-ponttal, a másik két ágnál pedig több mint 10,0%-ponttal magasabb lehet a részmunkaidősökkel rendelkező cégek aránya. 38

39 % A területi dimenziót nézve azt mondhatjuk, hogy Közép-Magyarországon, a Nyugat-Dunántúlon és Észak-Magyarországon prognosztizálható a nem teljes munkaidős foglalkoztatottat alkalmazó vállalkozások arányának legnagyobb mértékű növekedése. Ezek közül Közép-Magyarországon a várható növekedés 14,7%-pontos, ebben kiemelkedő szerepe jut a Pest megyei várakozásoknak. Ezzel párhuzamosan a Nyugat-dunántúli növekedésben pedig elsődlegesen Győr-Moson- Sopron megye prognózisai jelentősek. Mindez azt mutatja, hogy ezen atipikus forma válság hatására történő relevanciája vélhetően tovább növekszik és egyre több vállalkozás él ezzel a lehetőséggel. A határozott idejű szerződéseknek a vállalkozások munkaerő-gazdálkodásában játszott szerepe kisebbnek tekinthető a nem teljes idejű foglalkoztatáshoz viszonyítva ben a cégek 35,8%-a foglalkoztatott olyan munkavállalót, amely határozott idejű szerződéssel rendelkezett, ez az előző évhez képest 2,3%-pontos növekedést jelent. A határozott idejű szerződések esetében nem tapasztalható ezt az atipikus formát alkalmazó gazdálkodó szervezetek arányának növekedése a gazdasági és pénzügyi válság kitörésének évét követően, sőt csökkenés következett be, 2010-ben pedig nem történt lényegi változás 2009-hez viszonyítva ben az előző évhez képest ismét csökkenés zajlott le, 2012-ben pedig egy kisebb növekedés látható. A határozott idejű szerződéssel rendelkező munkavállalót foglalkoztató vállalkozások arányának alakulása, % 45,0 40,0 35,0 41,7 42,1 37,4 38,1 33,6 35,8 30,0 25,0 20,0 15,0 10,0 5,0 0, A határozott idejű szerződéseket is jellemzi, hogy a nagyobb vállalkozások nagyobb arányban élnek ezen atipikus foglalkoztatási forma alkalmazásával, ugyanúgy mint azt a nem teljes munkaidős foglalkoztatásnál láttuk ben a nagyvállalkozások közel 60,0%-a foglalkoztatott munkavállalót határozott idejű szerződéssel, a mikro-vállalkozásoknál ugyanez az arány mindössze 3,3%-ot tett ki. E helyütt kell még említést tennünk arról is, hogy 2011 és 2012 között a középvállalkozások körében nőtt a legnagyobb mértékben (5,3%-ponttal) azon cégek aránya, amelyek ebben az atipikus formában foglalkoztatták munkavállalóikat. Elsősorban a vegyes és teljes egészében külföldi tulajdonban lévő vállalkozásokra jellemző, hogy ebben a formában végeznek munkavállalóik kereső tevékenységet ben a 100%-ban magyar tulajdonú cégek alig több mint harmada rendelkezett ilyen formában 39

40 dolgozó munkavállalóval, a vegyes tulajdoni struktúrával bíróknál ez az arány megközelíti a 40,0%-ot, a teljes egészében külföldi tulajdonúaknál pedig 42,3%-ot tett ki. A pénzügyi és gazdasági válságot megelőzően a tulajdoni struktúra alapján képzett kategóriák közötti különbségek a jelenlegihez képest lényegesen nagyobbak voltak, amely 2008-at követően csökkentek, elsősorban a teljes egészében külföldi, illetve a vegyes tulajdoni szerkezetű gazdálkodó szervezeteknél. Az ipar a feldolgozóiparban is hasonlóan jelentős, a vendéglátás és a mezőgazdaság gazdálkodó szervezetei alkalmazzák elsődlegesen a határozott idejű szerződések intézményét, a legkevesebben pedig a pénzügyi szolgáltatás nemzetgazdasági ág területén hez képest a vendéglátás esetében a határozott idejű szerződéssel foglalkoztatott munkavállalóval rendelkezők aránya jelentősen nőtt (16,8%-ponttal), a szállítás, raktározás, az építőipar, a pénzügyi szolgáltatások és a mezőgazdaság esetében viszont csökkenés következett be. A határozott idejű szerződéseknek Észak-Alföldön, Észak-Magyarországon, Közép- Dunántúlon és a Dél-Alföldön volt a legnagyobb szerepe 2012-ben, az itt működő cégek több mint 40,0%-a foglalkoztatott ily módon munkavállalót. Ez az arány Közép-Magyarországon volt a legkisebb, 27,7%-os. A megyék közül a legmagasabb arány Borsod-Abaúj-Zemplén, Jász-Nagykun-Szolnok és Hajdú-Bihar megyében, a legalacsonyabb pedig a Fővárosban volt. A vállalkozások 2013-as előrejelzése a határozott idejű szerződésekkel foglalkoztatott munkavállalókat alkalmazó cégek arányának növekedését vetíti előre, ugyanis arányuk 40,4%-os is lehet, amely a évi tényadathoz képest 4,5%-pontos növekedést jelent. E prognózisban minden létszámnagyság-kategóriába tartozó gazdálkodó szervezet növekedést vár, a legnagyobb mértékben a 250 főnél több foglalkoztatottal rendelkező cégek, körükben 5,1%-ponttal többen foglalkoztathatnak ilyen típusú munkaerőt. A növekedés mértéke a 3,0%-pontot meghaladhatja a 10 fő alatti és a főt foglalkoztató cégek körében. Hasonlóan a nem teljes munkaidős foglalkoztatáshoz a határozott idejű szerződések terén a pénzügyi szolgáltatások kivételével minden gazdasági ágban a cégek arányának növekedése várható. A legnagyobb növekedés a vendéglátás esetében prognosztizálható, ahol 22,1%-pontos emelkedés is lehetséges, ezt követően pedig a szállítás, raktározást említhetjük, ahol a növekedés mértéke 12,1%-os lehet. Közép-Magyarországon és Nyugat-Dunántúlon várható leginkább azon munkáltatók számának növekedése, amelyek határozott idejű szerződéssel foglalkoztatnak munkavállalót. A nem teljes munkaidős foglalkoztatottakhoz hasonlóan jelen esetben is a két említett régióban Pest és Győr-Moson-Sopron megye munkáltatói jeleztek pregnáns növekedést. 40

41 % Egyszerűsített foglalkoztatás 12 Az egyszerűsített foglalkoztatás (korábban:am könyv) keretében munkavállalót foglalkoztató vállalkozások aránya a válság kitörésének évében és azt megelőzően meghaladta a 20,0%-ot, ezt követően azonban jelentősen csökkenés valósult meg, 2010-ben már csak 7,8%-uk rendelkezett ily módon kereső tevékenységet végző munkavállalóval. Az ezt követő két évben mérsékelt ütemű növekedés indult el, melynek eredményeként 2012-ben e cégek aránya meghaladta a 10,0%-ot. Az egyszerűsített foglalkoztatás keretében munkavállalót foglalkoztató vállalkozások arányának alakulása, % 30,0 25,0 22,5 25,4 20,0 16,0 15,0 10,0 7,8 8,5 10,1 5,0 0, Nemzetgazdasági áganként vizsgálva a cégeket, az egyszerűsített foglalkoztatás szerepe két területen kiemelkedő. Az egyik a mezőgazdaság, a másik pedig a vendéglátás. A mezőgazdaságban az egyszerűsített foglalkoztatás fontossága 2012-re az egy évvel korábbihoz képest csökkent, az atipikus formát alkalmazó gazdálkodó szervezetek aránya 24,3%-ról 20,9%-ra mérséklődött. Ezzel szemben a vendéglátásban ellentétes irányú változás zajlott le, több mint kétszeresére nőtt ebben a formában munkavállalót foglalkoztatók aránya. A szóban forgó foglalkoztatási forma alkalmazásában területileg is jellemző sajátosságokat mutat, ugyanis elsősorban azokban a megyékben van szerepe az egyszerűsített foglalkoztatásnak, ahol a szezonális, a rövid, időszakos munkalehetőségeknek a súlya nagy. A legtöbb egyszerűsített foglalkoztatást alkalmazó cég 2012-ben a Észak-Magyarországon, a Dél-Dunántúlon, az Észak-Alföldön és a Dél-Alföldön volt található, arányuk meghaladta a 10,0%-ot. A megyék közül Baranya, Szabolcs-Szatmár-Bereg, Borsod-Abaúj-Zemplén, Heves, Somogy és Nógrád megyét emelhetjük ki. Korábban említettük, hogy a gazdasági és pénzügyi válságot követően az egyszerűsített foglalkoztatás/am könyv veszített jelentőségéből, amely minden létszámnagyságkategóriában nyomon követhető. Abban azonban nem történt változás, hogy a kis- és középvállalkozások körében van továbbra is elsődlegesen szerepe az egyszerűsített foglalkoztatásnak ben az főt foglalkoztatók 15,8%-ának, a főt foglalkoztatók 12,2%-ának és a főt foglalkoztatók 9,5%-ának volt olyan április 1-ei hatállyal megszűnt az Alkalmi Munkavállalói Könyv, helyét az Egyszerűsített foglalkoztatás intézménye vette át. 41

42 % foglalkoztatottja, aki ilyen formában vállalt munkát. Ezzel szemben a 10 fő alattiaknál és a 250 fő felettieknél ezek az arányok nem érték el az 5,0%-ot ban az egyszerűsített foglalkoztatás eszközével élő vállalkozások aránya várhatóan nem fog érdemben változni 2012-höz képest, ugyanis a cégek 10,8%-a prognosztizálta, hogy ilyen formában kíván munkavállalókat foglalkoztatni, amely mindösszesen 0,7%-pontos növekedést jelent. Területi szinten Nyugat-Dunántúlon és Közép-Magyarországon prognosztizálható növekedést, ennek mértéke mindkét megyében meghaladja a 2,0%-pontot. Ezzel párhuzamosan a többi régióban csökkenést várnak a munkáltatók, Közép- Dunántúlon ennek mértéke megközelíti a 4,0%-pontot ban a 10 fő alatti (1,3%-ponttal 4,3%-ra), a főt (2,3%-ponttal 11,9%-ra) és a főt (2,2%-ponttal 14,4%-ra) foglalkoztató cégek körében növekedhet az egyszerűsített foglalkoztatást alkalmazó cégek aránya, a további vállalati méret szerinti kategóriáknál csökkenés jelezhető előre, ennek mértéke nem haladja meg a 1,5%-pontot. Várhatóan a vendéglátás (9,8%-ponttal) és a szállítás, raktározás (6,8%-ponttal) területén nő a legnagyobb mértékben azon cégek aránya, amelyek élnek az egyszerűsített foglalkoztatás adta lehetőségekkel. Viszont a mezőgazdaság, az egyéb gazdasági szolgáltatás és a kereskedelem esetében csökkenésre számíthatunk. A kölcsönzött munkaerő A kölcsönzött munkaerő foglalkoztatását is erőteljesen befolyásolta a 2008-ban kitörő pénzügyi és gazdasági válság, amelynek eredményeként visszaesett a kölcsönzött munkaerőt foglalkoztató vállalkozások aránya. A csökkenést követően 2009 és 2012 között nem beszélhetünk lényeges változásról az adatokat illetően. A kölcsönvett munkavállalót foglalkoztató vállalkozások arányának alakulása, % 18,0 16,0 14,0 12,0 10,0 8,0 6,0 4,0 2,0 0,0 16,7 17,4 12,2 12,7 12,3 11, E munkaerő alkalmazása elsődlegesen a 100%-ban külföldi tulajdonban lévő vállalkozásokat jellemzi, másodsorban pedig a vegyes tulajdoni struktúrával rendelkezőket. 42

43 2012-ben a teljes egészében külföldi tulajdonú cégek harmada foglalkoztatott kölcsönzött munkaerőt, amely az 2011-hez képest nem jelent változást. A teljes mértékben magyar tulajdonú cégek esetében a kölcsönvett munkaerő alkalmazása alacsonynak tekinthető, 2009 kivételével nem haladta meg arányuk a 6,0%-ot. A kölcsönvett munkaerő alkalmazása elsődlegesen az ipart jellemzi, a cégek több mint negyede foglalkoztatott így munkaerőt 2012-ben, de ehhez hasonló a jelentősége a feldolgozóiparban is. Másodsorban a szállítás, raktározást emelhetjük ki, ahol ebben az évben a vállalkozások 14,3%-a rendelkezett ily módon foglalkoztatott munkavállalóval, ez az arány közel kétszerese az egy évvel korábbinak. A kölcsönvett munkaerő alkalmazása a mezőgazdaság területén a legkevésbé jelentős. Területi szempontból Pest megyét kell elsődlegesen kiemelnünk, ahol a cégek 57,3%-a foglalkoztatott 2012-ben kölcsönvett munkaerőt, ezt követően említhető még Győr-Moson- Sopron (47,6%), Komárom-Esztergom (26,7%) megye. A legkisebb arányok Somogy, Tolna megyében, a Fővárosban és Baranyában voltak találhatók (5,0% alatti). A munkavállalók ebben a formában történő alkalmazása leginkább nagyvállalkozásokra jellemző, 2011-ben és 2012-ben is közel harmaduk foglalkoztatott így munkavállalót. A középvállalkozásoknál 2012-ben csak a cégek 6,9%-a rendelkezett kölcsönzött foglalkoztatottal, az 50 fő alatti gazdálkodó szervezeteknél ez az arány a 2,0%-ot sem érte el ban a kölcsönzött munkaerőt foglalkoztató vállalkozások aránya 13,4%-os lehet, amely a évi tényadat (11,6%-os) figyelembe vételével 1,8%-pontos növekedést jelent. A mikro- és kisvállalkozások körében lényeges változás nem prognosztizálható a 2012-es arányokban, a középvállalkozásoknál viszont 1,3%-pontos, a nagyvállalkozásoknál 1,8%-pontos növekedés jelezhető előre. A nemzetgazdasági ágak egyikében sem él kevesebb foglalkoztató ezen atipikus forma alkalmazásával, a legfeljebb stagnálásra lehet számítani. A vendéglátás és a szállítás, raktározás esetében ugyanakkor még jelentősebb növekedés is jelezhető előre. Területi szempontból, a megyei adatokat vizsgálva elsősorban ott várható a kölcsönzött munkavállalót foglalkoztató gazdálkodó szervezetek legnagyobb mértékű növekedése, ahol eddig is jellegadó volt ennek az atipikus formának az alkalmazása. Így Pest és Győr-Moson-Sopron megye munkáltatói körében várható a legnagyobb mértékű bővülés, de kiemelhető még Békés és Hajdú-Bihar megye is. 43

44 % Külföldi munkavállalók foglalkoztatása Az utóbbi négy év adatai egyértelműen a külföldi munkavállalót alkalmazó vállalkozások csökkenését mutatják, 2009-ben még 32,7%-uk, 2012-ben mindössze 27,8%-uk foglalkoztatott külföldi állampolgárt. A külföldi munkavállalót foglalkoztató vállalkozások arányának alakulása, % ,7 32,2 29,8 27, A külföldiek munkavállalása az iparban a legmeghatározóbb, 2012-ben ebben az ágban működő vállalkozások 41,5%-ának volt külföldi munkavállalója, a feldolgozóiparban ez az arány 39,9%-os volt. A legkevésbé pedig a mezőgazdaságban és az építőiparban jellemző e munkavállalók foglalkoztatása. A 100%-ban külföldi tulajdonban lévő, illetve a vegyes tulajdoni struktúrával rendelkező cégek körében jelentősebb, a teljes mértékben magyar tulajdonú gazdálkodó szervezetek körében kevésbé releváns a külföldi munkavállalók jelenléte. Ezt jól mutatja, hogy a külföldi vállalkozások 49,9%-a alkalmazott ilyen típusú munkaerőt 2012-ben, a magyar cégeknél ez az arány 20,9%-os volt, a vegyes tulajdonúaknál pedig 38,2%-os. Az export tevékenység kapcsán itt annyit megjegyezhetünk, hogy az export árbevételben játszott szerepének növekedésével egyenes arányban nagyobb a vállalkozásoknál a külföldi munkavállalók alkalmazásának esélye. A külföldi munkaerő elsődlegesen a nagyobb vállalkozások munkaerő-gazdálkodásában játszik releváns szerepet ben a 250 főnél több foglalkoztatottal rendelkezők 50,5%-ánál volt megtalálható külföldi munkavállaló, ugyanez az arány az főt foglalkoztatóknál 27,5%-os, a főt foglalkoztatóknál 14,9%-os, a többi létszámnagyság-kategóriában pedig 10,0% alatti volt. A külföldi munkavállalókat foglalkoztató cégek legpregnánsabban a következő megyékben jelennek meg: Komárom-Esztergom, Nógrád, Fejér, Pest Veszprém, Jász-Nagykun-Szolnok és Csongrád. Ezeken a területeken a külföldi munkavállalót alkalmazó vállalkozások aránya meghaladja a 30,0%-ot a évi adatok alapján. A legkisebb arányokat ebből a szempontból Bács-Kiskun, Somogy, Békés és Szabolcs- Szatmár-Bereg megyékben találjuk, ahol a külföldieket alkalmazó gazdálkodó szervezetek aránya nem érte el a 20,0%-ot. 44

45 A 2013-ra vonatkozó előrejelzéseket tekintve, a vállalkozások 34,1%-a jelezte, hogy várhatóan lesz a munkaerő-állományában külföldi állampolgár. Ez a évi tényadatokat tekintve (27,8%) összességében 6,3%-pontos növekedést jelent. Minden létszámnagyság-kategóriában a vállalkozások arányának emelkedése prognosztizálható. Ezen belül is a nagyvállalkozások körében növekedhet leginkább a külföldieket foglalkoztatók aránya, 10,2%-ponttal, amelynek eredményeként a külföldi munkavállalóval rendelkezők aránya elérheti a 60,7%-ot. A kis- és közepes vállalkozásoknál 3-4% körüli növekedést várnak a gazdálkodó szervezetek. A évi várakozások tekintetében a kölcsönzött munkavállalók foglalkoztatásához hasonló prognózis látszik kirajzolódni, ugyanis a vendéglátás területén működő gazdálkodó szervezeteknél emelkedhet a legnagyobb mértékben a külföldi munkavállalóval rendelkezők aránya. Ezt követően pedig a szállítás, raktározás és az ipar emelhető ki. Területi szinten vizsgálva a várakozásokat, Közép-Magyarországon (15,5%-pontos) és Nyugat-Dunántúlon (5,1%-pontos) prognosztizálhatjuk azon cégek arányának legnagyobb mértékű növekedését, amelyek külföldi állampolgárok foglalkoztatását tervezik. A Dél-Dunántúlon és az Észak-Alföldön ugyanakkor kisebb mértékű csökkenésre lehet számítani. V. 4. A pályakezdők foglalkoztatása 13 A következőkben a pályakezdők foglalkoztatását, továbbá a foglalkoztatásukkal kapcsolatos előrejelzéseket vizsgáljuk meg. A pályakezdők foglalkoztatása a foglalkoztatáspolitika egyik kulcsfontosságú kérdése, s mi több, a pénzügyi és gazdasági válság kitörése óta különösen az. Ennek egyik oka az, hogy a krízis egyik legnagyobb vesztese a pályakezdők csoportja. Ezt a prognózisfelmérések adatai is jól prezentálják. A pályakezdőket foglalkoztató cégek aránya létszámnagyság-kategóriák szerint, % Létszámnagyságkategória fő alatt 8,2 9,7 9,4 6,7 8,4 8, fő között 29,0 23,0 18,9 20,4 20,0 21, fő között 38,0 34,9 29,3 29,6 29,1 29, fő között 64,3 60,4 51,0 48,5 46,7 44,0 250 fő felett 89,9 85,9 69,4 74,6 71,5 72,8 Összesen 58,0 54,1 44,9 45,4 44,4 44,5 A pénzügyi és gazdasági válság kitörését követően jelentősen csökkent a pályakezdőket foglalkoztató cégek aránya, ez minden létszámnagyság-kategóriában megfigyelhető. 13 A felmérés keretében pályakezdőnek azt tekintjük, aki két évnél nem régebben fejezte be tanulmányait iskolarendszerű képzés keretében. 45

46 A legnagyobb mértékben a nagyvállalkozások aránya csökkent 2009-ben az előző évhez képest 16,6%-ponttal a pályakezdők foglalkoztatása tekintetében. Ezt követően összességében a 2009 és 2012 között időszakra a stagnálás volt a jellemző, 44,4% és 45,4% között mozgott a pályakezdővel rendelkező cégek aránya. A legtöbb pályakezdőt foglalkoztató munkavállaló az iparban és a vendéglátásban található meg, a cégek több mint fele rendelkezett 2011-ben és 2012-ben pályakezdő munkaerővel. Az iparon belül a feldolgozóiparban releváns szerep jut a pályakezdők foglalkoztatásának. Ezzel párhuzamosan pedig a szállítás, raktározás, az építőipar valamint a mezőgazdaság szívja fel a legkevesebb, újonnan a munkaerő-piacra kikerülő munkavállalót. A pályakezdőket foglalkoztató vállalkozások aránya nemzetgazdasági ágak szerint, % Nemzetgazdasági ág (TEAOR 08) Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat ,9 31,2 Ipar összesen 54,9 57,4 Ezen belül: Feldolgozóipar 55,2 57,8 Építőipar 26,5 26,3 Kereskedelem, gépjárműjavítás 38,9 35,3 Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás 55,0 51,8 Szállítás, raktározás 27,6 20,5 Pénzügyi, biztosítási tevékenység 46,4 31,7 Egyéb gazdasági szolgáltatás 33,5 36,3 Összesen 44,4 44,5 A pályakezdőt foglalkoztatók aránya az egyéb gazdasági szolgáltatás, az ipar ezen belül a feldolgozóiparra is érvényes és a mezőgazdaság területeken nőtt 2012-ben 2011-hez viszonyítva, a többi ágban csökkenés következett be. Ezek közül is a pénzügyi szolgáltatásokat kell kiemelnünk, ahol 14,7%-pontos csökkenés volt tapasztalható, továbbá a szállítás, raktározást említhetjük, ahol 7,1%-ponttal mérséklődött a két évnél nem régebben iskolarendszerű képzést elvégzőket foglalkoztató cégek aránya. A legtöbb pályakezdőt foglalkoztató gazdálkodó szervezet 2012-ben a Közép-dunántúli (57,2%-a), az Észak-alföldi (52,6%-a) és az Észak-magyarországi (52,0%-a) régióban volt található a legkevesebb pedig Közép-Magyarországon (37,1%-a). A megyék közül a Fővárosban működő cégek közül rendelkeznek a legkevesebben pályakezdővel, kevesebb mint 30,0%-uk, ezt követően Győr-Moson-Sopron megyét emelhetjük ki (39,4%), ugyanakkor a legtöbb pályakezdőt foglalkoztató cég Veszprém megyében volt található (62,1%). Általános jellemzőként említhető, hogy a teljes egészében külföldi tulajdonban lévő vállalkozások közül foglalkoztatnak a legtöbben pályakezdő munkaerőt, ezt követően pedig a vegyes tulajdonú vállalkozások ben arányuk mindkét kategóriában meghaladta az 50,0%-ot. Ezen túlmenően az export tevékenységgel kapcsolatban azt fogalmazhatjuk meg, hogy azon cégek körében nagyobb a pályakezdőket foglalkoztatók aránya, amelyek exportra is 46

47 % termelnek. Minél nagyobb szerepe van az külföldi piacoknak, annál nagyobb az esélye, hogy olyan vállalkozásról legyen szó, amely pályakezdőt is foglalkoztat ban a gazdálkodó szervezetek várakozásai szerint 46,5%-uk fog pályakezdő munkaerőt foglalkoztatni, amely a évi tényadathoz képest (44,5%) 2,0%-pontos növekedést jelent ban a legtöbb pályakezdőt foglalkoztató gazdasági ágban, az iparban és ezen belül a feldolgozóiparban is csökkenhet az e munkaerővel rendelkező cégek aránya a évi tényadathoz képest, ennek várható mértéke 3,0-4,0%-pont között alakul. A legnagyobb csökkenés ugyanakkor a pénzügyi szolgáltatásoknál prognosztizálható. Ezzel párhuzamosan a vendéglátásban 51,8%-ról 69,6%-ra emelkedhet a pályakezdőket foglalkoztatók aránya, emellett az építőiparban, a szállítás, raktározásban, az egyéb gazdasági szolgáltatásban és a kereskedelemben is e vállalati kör bővülése várható. 20,0 A pályakezdőt foglalkoztató vállalkozások arányának várható változása 2013-ban, %-pont 17,8 15,0 10,0 5,0 7,3 4,3 5,7 5,3 0,0-5,0-10,0-1,7-3,2-3,8-6,7 Közép-Magyarország munkáltatói a legoptimistábbak 2013-at tekintve, hiszen a cégek 45%-a jelezte, hogy pályakezdőt fog alkalmazni, ez 7,9%-pontos növekedést jelent 2012-höz képest. Ezen túlmenően kiemelhetjük Nyugat-Dunántúlt, ahol 3,1%-ponttal emelkedhet a pályakezdőt foglalkoztató cégek aránya. A többi régióban csökkenés prognosztizálható, ennek mértéke a Dél-Dunántúlon (7,0%-pontos) és az Észak-Alföldön (6,6%-pontos) lehet a legnagyobb. Az említett növekedésnek a húzó ereje Nyugat-Magyarországon Győr-Moson-Sopron megye, Közép-Magyarországon pedig Pest megye. Létszámnagyság-kategóriánként vizsgálva a prognózisokat a főt és a 250 főnél több munkavállalót foglalkoztató cégek kivételével minden vállalati méret esetében növekedés jelezhető előre. A legnagyobb mértékű emelkedés a 10 fő alattiaknál és a főt foglalkoztatóknál jelezhető előre 47

48 % %-pont 5,0 A pályakezdőt foglalkoztató vállalkozások arányának várható változása 2013-ban, %-pont 4,5 4,0 3,0 2,5 2,0 1,0 0,6 0,0-1,0-2,0-0,3-1,4-3,0 10 fő alatt fő között fő között fő között 250 fő felett 2013-ban az export tevékenységet figyelembe véve azoknál a vállalkozásoknál számíthatunk a pályakezdőket alkalmazók arányának kismértékű csökkenésére, ahol az árbevételben az export részesedése az árbevételben 50,0%-nál nagyobb, ha ennél kisebb, illetve nincs külföldi piac, akkor növekedés prognosztizálható. A tulajdonforma esetében csak a vegyes tulajdoni struktúrával rendelkező vállalkozások körében foglalkoztatnak várhatóan kevesebb pályakezdőt 2013-ban mint 2012-ben, a teljes egészében magyar és külföldi vállalkozások köre ebből a szempontból növekedhet. Az export tevékenység dimenziójában pedig a leginkább exportorientált vállalkozásoknál számíthatunk csökkenésre. A pályakezdőt foglalkoztató vállalkozások arányának várható változása 2013-ban, %-pont 3,0 2,0 1,0 0,0-1,0-2,0-3,0-4,0-5,0-6,0-7,0 2,1 100%-ban hazai -5,7 Vegyes 1,4 100%-ban külföldi 2,8 Nincs export tevékenység 1,9 Árbevétel 50%-ánál kisebb -0,9 Árbevétel 50%-ánál nagyobb Tulajdonforma Export tevékenység 48

49 V. 5. A foglalkoztatottak számának várható változása Jelen fejezetben arra teszünk kísérletet, hogy a Rövidtávú munkaerő-piaci prognózis mintájában kapott eredmények teljeskörűsítésével megbecsüljük a foglalkoztatottak számában 2013 szeptemberéig várható változás irányát és mértékét. Előrejelzésünk csak a versenyszférára vonatkozik, a közszféra várható változásainak prognózisára nem vállalkozunk, elsősorban azért, mert itt a foglalkoztatottak számának alakulása döntően a mindenkori kormányzat intézkedéseitől függ. Mielőtt ismertetnénk a becslés konkrét eredményeit, fontos leszögeznünk, hogy számos olyan tényező van, amelyek döntően befolyásolhatják 2013-ban a foglalkoztatottak számának alakulását, ezeket pedig az általunk közölt adatok vizsgálatakor, felhasználásakor figyelembe kell venni. Egyebek között hangsúlyoznunk kell az adatfelvétel időpontjának és az adatfelvétel mintájába bekerülő gazdálkodó szervezetek körének a problémáját szeptember - október időszakban lebonyolított adatgyűjtés, ugyanis csak azoknak a gazdálkodó szervezeteknek ismerhettük meg a várakozásait, amelyek ebben az időszakban ténylegesen működtek és bekerülhettek a felmérés mintájába. Arról viszont nincs információnk, hogy az adatfelvételt követően e vállalkozások mekkora hányada szűnt meg, illetve fog megszűnni 2013 folyamán. Ez a faktor azonban erőteljesen befolyásolja a foglalkoztatottak számát, továbbá az is, hogy 2013-ban mekkora lesz a száma az újonnan megalakuló gazdálkodó szervezeteknek és ezek milyen nagyságrendű munkaerőt fognak foglalkoztatni. Összességében tehát a felmérést követő időszakban megalakuló és megszűnő cégek száma és az általuk foglalkoztatott munkaerő nagysága az egyik döntő determináló tényező a foglalkoztatottak számát illetően, amelyet a felmérés időintervallumhoz való kötöttsége miatt figyelembe kell venni. Az is rendkívül lényeges, hogy a felmérés adatfelvételének időtartama alatt bizonyos kormányzati intézkedések, tervek még nem voltak ismertek vagy még nem voltak kidolgozva ezeknek a részletei a versenyszféra vállalkozásainak számára, amelyek azóta nyilvánosságra kerültek. Ez ismételten egy olyan faktort jelent, amely a prognózisfelvétel során megismert terveket és várakozásokat felülírhatja, hatást gyakorolhat a foglalkoztatottak számának alakulására. Példaként említhetők olyan intézkedések, amelyek releváns szerepet játszhatnak a foglalkoztatás alakulásában, így a Munkavédelmi Akcióterv, az első munkahely garancia program vagy a bérkompenzáció. Emellett a foglalkoztatottak számának változását alapvetően befolyásolhatja a világgazdasági helyzet alakulása, például a közel-keleti államok konfliktusa, az Amerikai Egyesült Államok gazdasági helyzetének alakulása. Ezen túlmenően említhetjük az Európai Unión belül egyes tagországok (Görögország, Spanyolország) gazdasági helyzetének alakulását is. A becslés módszertana és a főbb eredmények A felszorzáshoz, a súlyszámok kiszámításához a KSH III. negyedéves 14, foglalkoztatottak létszámára vonatkozó adatait használtuk fel. A súlyszámok kiszámításakor két dimenziót együttesen vettünk figyelembe a pontosabb becslés érdekében, így nem csupán az egyes nemzetgazdasági ágakat vettük alapul, hanem azokon belül a létszámnagyságkategóriákat is. A KSH intézményi munkaügyi adatgyűjtési rendszere csak az 5 fő feletti gazdálkodó szervezetek adatait tartalmazza, emiatt a prognózisfelvételből is kihagytuk az 5 fő alatti cégeket a teljeskörűsítéskor. 14 Forrás: KSH Intézményi Munkaügyi Statisztika, III. negyedév 49

50 A súlyszámok segítségével felszoroztuk a mintába bekerült cégeknek felmérés idején (2012. szeptember 1-én) meglévő, illetve a prognosztizált (2013. szeptember 1-én várható) statisztikai állományi létszámát. A felszorzást követően megvizsgáltuk a két időpont teljeskörűsített adatait. A teljeskörűsített adatok ismeretében szeptember 1-ig a versenyszférában az 5 fő alatti gazdálkodó szervezetekre nem vonatkoztatva a foglalkoztatottak száma 1,1%-kal növekedhet. Nemzetgazdasági ágak tekintetében összességében pozitívan értékelhető, hogy többségükben a foglalkoztatotti létszám növekedése várható. Az adminisztratív szolgáltatások területén emelkedhet a legnagyobb mértékben a foglalkoztatotti létszám, 3,1%-kal. Két százalékot meghaladó mértékű pozitív irányú változás a vízellátás és hulladékgazdálkodás és a bányászat ágban prognosztizálható. A magyar gazdaság szempontjából kulcsfontosságú feldolgozóiparban szintén többen dolgozhatnak 2013-ban, a növekedés mértéke 1,9%-os lehet, az építőiparban is hasonló irányú változások jelezhetők előre, azonban a várható növekedés mértéke elmarad a feldolgozóiparétól. A foglalkoztatottak számának várható változása nemzetgazdasági áganként, % Nemzetgazdasági ág (TEAOR 08) Változás mértéke, % Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat -1,0 Bányászat, kőfejtés 2,7 Feldolgozóipar 1,9 Villamos energia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás -1,7 Vízellátás; szennyvíz gyűjtése, kezelése, hulladékgazdálkodás, szennyeződésmentesítés Építőipar 1,5 Kereskedelem, gépjárműjavítás 1,0 Szállítás, raktározás -0,1 Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás 1,6 Információ, kommunikáció -1,0 Pénzügyi, biztosítási tevékenység -1,8 Ingatlanügyletek -1,1 Szakmai, tudományos, műszaki tevékenység 1,8 Adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység 3,1 Oktatás 1,8 Humán-egészségügyi, szociális ellátás -4,7 Művészet, szórakoztatás, szabadidő 0,4 Egyéb szolgáltatás 1,4 Összesen 1,1 Ezzel párhuzamosan az egészségügyi szolgáltatás területén csökkenhet leginkább a foglalkoztatotti létszám 2013-ban (4,7%-kal), továbbá a pénzügyi szolgáltatásokban (1,8%-os) és az energiaiparban (1,7%-os) mérséklődhet nagyobb mértékben a munkavállalók száma. 2,8 50

51 % Létszámnagyság-kategóriánként vizsgálva azt mondhatjuk, hogy egy vállalati méretnél sem prognosztizálható létszámcsökkenés. A legóvatosabb prognózist a nagyvállalkozásoknál találjuk, hiszen mindösszesen 0,4%-os létszámnövekedés várható, ugyanez az arány az 5-9 fős mikro-vállalkozásoknál 2,5%-os. Itt megjegyezzük, hogy e vállalati körre általánosságban jellemző a létszámfelvétel túlbecslése. A kis- és középvállalkozások prognózisa a két iménti vállalati kör közé helyezkedik, hiszen a kisvállalkozásoknál 1,7%-os, a középvállalkozásoknál 1,0%-os létszámnövekedés jelezhető előre. A foglalkoztattak számának várható változása létszámnagyság-kategóriánként, % 2,5 2,5 2 1,7 1,5 1 0,5 1,0 0, fő fő fő 250 fő és több VI. A évi prognózisfelmérés előrejelzésének teljesülése A prognózisok egyik legfontosabb kulcskérdése, hogy a felmérés keretében alkalmazott módszerek eredményeként adott előrejelzések milyen mértékben teljesültek, mennyiben térnek el a várt adatoktól. Ezt jelen felmérés adatainál is fontos szemügyre venni. Ennek érdekében megvizsgáljuk az egy évvel korábbi Rövidtávú munkaerő-piaci prognózis 2012-re szeptember 1-ig prognosztizált létszámadatainak teljesülését a Rövidtávú munkaerő-piaci prognózis 2013 adatfelvétel tényadatai alapján. Ehhez hozzá kell tennünk, hogy az előrejelzések teljesülésének a megfigyelése csak bizonyos korlátok között lehetséges: csak azokat a cégek vonhatók be a vizsgálatba, amelyek a Rövidtávú munkaerőpiaci prognózis 2012 és Rövidtávú munkaerő-piaci prognózis 2013 felmérésekben egyaránt szerepeltek, emellett további fontos kritérium, hogy csak azokat a vállalkozásokat tudjuk ebben a két évben figyelembe venni, amelyek megadták szeptember 1-én meglévő tényleges statisztikai állományi létszámukat, továbbá a szeptember 1-jén várható statisztikai állományi létszámukat, valamint a szeptember 1-jén meglévő tényleges statisztikai állományi létszámukat, az előző pontban lévő feltételeknek egyszerre kell teljesülniük, a vizsgált létszámadatok módszertani okok miatt nem kerültek súlyozásra és nem teljeskörűsítettek, emiatt az előző fejezethez hasonló, a versenyszféra 51

52 meghatározott szeletére vonatkozó következtetések levonása nem lehetséges, az adatok csak ezen kritériumoknak megfelelő vállalatok körére vonatkozik. A következőkben tehát azt vizsgáljuk meg az egyes elemzési dimenziókban, hogy a szeptember 1-jére adott létszám előrejelzések hogyan teljesültek a szeptember 12-ei tényleges létszámadatok tekintetében. Az említett tényezők figyelembevételével összesen vállalkozás létszám előrejelzésének teljesülését vizsgáljuk meg. Ennek alapján megállapítható, hogy szeptember 1-ig a szeptember 1-jei létszámhoz viszonyítva e vállalkozások köre 2,1%-os létszámnövekedést prognosztizált. A 2012.szeptember 1-jei tényadatok ugyanakkor azt mutatják, hogy a tényleges létszámnövekedés 1,3%-os volt, 0,8%-ponttal kevesebb mint azt a vállalkozások várták szeptember 1-jén a szóban forgó cég 360,4 ezer főt foglalkoztatott, szeptember 1-jén pedig 365,0 ezer főt. A legoptimistább várakozásokkal a mezőgazdaságban és az adminisztratív szolgáltatásban található cégek rendelkeztek, amelyek több mint 5,0%-os létszámnövekedést jeleztek. Ehhez képest a mezőgazdaságban 7,8%-os a növekedés, az adminisztratív szolgáltatás területén viszont 12,0%-kal csökkent a foglalkoztatottak száma. A feldolgozóiparban működő cégek szintén (2,4%-os) létszámbővülést vártak, azonban mindösszesen 0,7%-os növekedés következett be. A prognosztizált létszámváltozás és a tényleges létszámváltozás szeptember 1. és szeptember 1. között nemzetgazdasági áganként, % Nemzetgazdaság ág (TEAOR 08) Prognosztizált létszámváltozás mértéke, % Tényleges létszámváltozás mértéke, % Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat 5,3 7,8 Bányászat, kőfejtés 2,3 1,5 Feldolgozóipar 2,4 0,7 Villamos energia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás Vízellátás; szennyvíz gyűjtése, kezelése, hulladékgazdálkodás, szennyeződésmentesítés -0,3 19,6 0,2-2,8 Építőipar 0,0 9,6 Kereskedelem, gépjárműjavítás 0,6-0,4 Szállítás, raktározás 0,5 1,8 Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás 2,0 0,4 Információ, kommunikáció -2,4-5,5 Pénzügyi, biztosítási tevékenység 0,7 5,5 Ingatlanügyletek 1,2-33,0 Szakmai, tudományos, műszaki tevékenység -0,5 9,1 Adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység 5,2-12,0 Oktatás 1,9-21,6 Humán-egészségügyi, szociális ellátás 2,1 4,1 Művészet, szórakoztatás, szabadidő -7,8 3,1 Egyéb szolgáltatás 2,3-1,7 Összesen 2,1 1,3 52

53 % Az előrejelzések és a tényadatok közötti legnagyobb eltérés az ingatlanügyletek és az oktatás területén figyelhető meg, ahol lényegében létszámnövekedést vártak a mindkét adatfelvételben résztvevő cégek, azonban ehhez képest jelentős csökkenés valósult meg. A művészet és szabadidő, az információ és kommunikáció, a tudományos és műszaki tevékenység és az energiaipar területén voltak a legpesszimistábbak a várakozások, azonban az információ és kommunikáció területen kívül mindenhol bővült a foglalkoztatottak létszáma. A feldolgozóiparon belül a járműgyártásban várták a legnagyobb létszámnövekedést a gazdálkodó szervezetek, ennek mértéke 7,3%-os volt, s összességében azt mondhatjuk, hogy ez közel teljesült is, ugyanis a tényadatok 6,9%-os létszámbővülést mutatnak. Emellett kiemelhetjük még a vegyi anyag, termék gyártása ágazatot, ahol 4,4%-os pozitív irányú változást vártak, a tényadatok pedig 3,5%-os növekedést mutatnak. Egyedül a villamos berendezés gyártás területén működő cégek jeleztek egy kismértékű létszámcsökkenést (0,6%-os), e helyett 10,8%-kal bővült a foglalkoztatotti létszám ebben az ágazatban. Létszámnagyság-kategóriánként nézve a tervezett és a tényleges létszámváltozásokat, azt látjuk, hogy minden vállalati méretben létszámnövekedéssel számoltak a gazdálkodó szervezetek, közülük pedig a mikro- és a nagyvállalkozások voltak a legoptimistábbak. Lényegében e két vállalati körnél a tervezetthez képest nagyobb létszámnövekedés valósult meg, viszont a főt és az főt foglalkoztatók körében a várt bővülés helyett csökkent a foglalkoztatottak létszáma. 9,0 7,0 5,0 3,0 1,0-1,0-3,0-5,0-7,0 A prognosztizált létszámváltozás és a tényleges létszámváltozás szeptember 1. és szeptember 1. között létszámnagyság-kategóriánként, % 5,6 7,9 9 fő és ennél kevesebb 1,9 1,4-0,5-4,9 2,4 4, fő fő 250 fő és ennél több Prognosztizált létszámváltozás mértéke Tényleges létszámváltozás mértéke A területileg vizsgálva mindkét adatfelvételben szereplő vállalkozások prognózisait, minden régióban létszámnövekedést prognosztizáltak a vállalkozások. A legnagyobb mértékűt Nyugat-Dunántúlon és Közép-Magyarországon, míg a legkisebb létszámbővülésre Észak- Magyarországon és a Dél-Alföldön számítottak a cégek. 53

54 % A várakozásokhoz képest a Közép-magyarországi várakozások teljesültek a legkevésbé, ugyanis növekedés helyett csökkenés valósult meg, amelynek mértéke 9,4%-os volt. Emellett Közép-Dunántúlon és a Dél-Alföldön valósult még meg a növekedés helyett csökkenés, azonban ez lényegesen kisebb volt mint a Közép-magyarországi régió esetében. A többi régióban a tényadatok is a létszámbővülést támasztották alá, Észak- Magyarországon és az Észak-Alföldön a tényleges létszámnövekedés meghaladta a tervezett mértéket. 9,0 7,0 5,0 3,0 1,0-1,0-3,0-5,0-7,0-9,0-11,0 A prognosztizált létszámváltozás és a tényleges létszámváltozás szeptember 1. és szeptember 1. között régiónként, % 4,6 3,4 2,3 1,7 1,7 1,6 1,2 1,1 0,3-9,4-1,8 4,9-0,7 7,0 Prognosztizált létszámváltozás mértéke Tényleges létszámváltozás mértéke Ahogyan a régióknál, úgy a megyéknél, sehol sem prognosztizáltak a munkáltatók létszámcsökkenést. Öt megyében azonban nem vártak 1,0%-nál nagyobb bővülést a cégek: Komárom-Esztergom, Borsod-Abaúj-Zemplén, Csongrád és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében. A tény létszámadatok ehhez képest a foglalkoztatottak számának csökkenéséről adnak számot, amelynek mértéke sehol nem haladta meg a 3,0%-ot. A legnagyobb létszámnövekedésre Győr-Moson-Sopron, Zala, Veszprém, Fejér és Somogy megye vállalkozásai számítottak, s Zala és Fejér kivételével ilyen irányban változtak ténylegesen a foglalkoztatottsági adatok. Győr-Moson-Sopron, Veszprém megyében még a vártnál is nagyobb mértékű létszámbővülés regisztrálható. Ezzel szemben Fejér és Zala megyében a munkavállalók számának nagyobb mértékű csökkenése valósult meg. Végül Jász-Nagykun-Szolnok és Hajdú-Bihar megyét emelhetjük ki, ahol egyrészt bővülésre számítottak a munkavállalók, másrészt a tényadatok országosan a legnagyobb létszámbővülést mutatják. Előbbi megye esetében 9,8%-os, utóbbi esetében pedig 10,6%-os emelkedés következett be. 54

55 A prognosztizált létszámváltozás és a tényleges létszámváltozás szeptember 1. és szeptember 1. között nemzetgazdasági áganként, % Megye Prognosztizált létszámváltozás mértéke, % Tényleges létszámváltozás mértéke, % Budapest 1,6 2,1 Baranya 2,1 4,3 Bács-Kiskun 1,6 2,6 Békés 1,6-0,3 Borsod-Abaúj-Zemplén 0,3-2,0 Csongrád 0,4-2,8 Fejér 3,0-9,0 Győr-Moson-Sopron 7,2 8,8 Hajdú-Bihar 2,6 10,6 Heves 1,6 1,5 Komárom-Esztergom 0,1-0,9 Nógrád 2,0-1,9 Pest 2,6 0,6 Somogy 3,0 1,9 Szabolcs-Szatmár 0,6-1,1 Jász-Nagykun-Szolnok 1,6 9,8 Tolna* Vas 1,5 0,8 Veszprém 3,5 4,2 Zala 4,3-5,5 Összesen 2,1 1,3 15 Módszertani okok miatt nem végezhető el az összehasonlítás. 55

56 % VII. A vállalkozások képzésben vállalt szerepe A prognózisfelmérésnek szerves része a gazdálkodó szervezetek munkavállalóinak képzéssel kapcsolatos aktivitásának mérése. Elsőként azt vizsgáljuk meg, hogy a vállalkozások mekkora hányada részesíti munkavállalóit képzésben/átképzésben belső vagy külső képzés keretében.. A rendelkezésre álló adatok jól mutatják, hogy az utóbbi években a képzést biztosító vállalkozások aránya jelentősen mérséklődött, 2007 és 2012 között 14,8%-ponttal csökkent a szóban forgó gazdálkodó szervezetek aránya ben a cégek 34,8%-a biztosított valamilyen képzést, átképzést saját munkavállalójának belső vagy külső képzés keretében. Saját munkavállaló képzését/átképzését belső vagy külső képzés keretében biztosító vállalkozások arányának alakulása, % 50,0 45,0 40,0 35,0 30,0 25,0 20,0 15,0 10,0 5,0 0,0 49,6 46,8 43,8 45,0 36,4 34, Minél nagyobb vállalkozásokról beszélünk, annál több gazdálkodó szervezet biztosít közöttük valamilyen képzést a munkavállalók részére. A 10 fő alatti gazdálkodó szervezeteknél a képzésben résztvevők aránya 2012-ben 11,6%-os volt, ezzel szemben a 250 főnél több foglalkoztatottal rendelkezőknél már 57,0%-os hez képest minden létszámnagyság-kategóriában mérséklődött a képzést biztosítók aránya, a legnagyobb mértékben az fő közöttieknél (3,1%-ponttal) és a 250 fő felettiek körében (2,2%-ponttal). A legtöbb képzést, átképzést a teljes egészében külföldi tulajdonú gazdálkodó szervezetek biztosítják, másodsorban pedig vegyes tulajdoni struktúrával rendelkezők ben előbbi vállalati kör 61,8%-a, utóbbinak pedig 52,4%-a részesítette képzésben dolgozóit. A képzés, átképzés biztosítása a leginkább a pénzügyi szolgáltatások és a feldolgozóipar munkáltatóit jellemzi ben az előbbi gazdasági ág vállalkozásainak háromnegyede tett lehetővé valamilyen képzést a munkavállalók számára, az iparban ez 44,0%-ot tett ki. A feldolgozóiparban pedig 42,6%-ot. Ellentétben a gyakorlati képzésekkel amint azt majd alább látni fogjuk a vendéglátás területén van lehetőségük a legkevésbé a munkavállalóknak valamilyen képzésben/átképzésben részt venni, 2012-ben e gazdasági ágba tartozó cégek kevesebb mint 10,0%-a volt ide sorolható. 56

57 % Az eddigiekben megvizsgáltuk, hogy a képzést biztosító vállalkozások milyen jellemzőkkel rendelkeznek bizonyos elemzési dimenziók mentén. A következőkben az egyes képzési típusokra térünk ki röviden. Ezzel kapcsolatban általánosságban elmondhatjuk, hogy a legtöbb munkavállaló nem OKJ-szerinti belső képzésben vesz részt, a másodsorban pedig a nem OKJ-szerinti külső képzésben at követően 2012-vel bezárólag a külső képzés keretében, nem OKJ-szerinti képzésben résztvevők aránya csökkenést mutatott. Ezzel párhuzamosan viszont jelentős mértékben nőtt a belső képzés keretében, nem OKJ-szerinti képzés szerepe, 2008 és 2012 között minden évben kimutatható a növekedés. Összességében azt mondhatjuk, hogy a válság kitörése óta eltelt idő alatt a külső képzésekben résztvevők aránya csökkent, a belső képzésekben érintetteké viszont növekedett. Ezzel párhuzamosan ugyanakkor a képzésben résztvevők aránya ebben az időszakban folyamatos növekedést mutatott. A képzések, illetve átképzések hiánya a leggyakrabban azért jelenik meg egy vállalkozásnál, mert gyakorlatilag nem mutatkozik rá szükség. Másodsorban a forrás és a képzésre való igény hiánya releváns ok. Emellett említést kell tennünk arról is, hogy a vállalkozások egy meghatározó részénél olyan okok is szerepet játszanak, amelyek a prognózisfelmérés kérdőívében nem kerültek részletezésre, hanem az egyéb ok kategóriában gyűjtőcsoportként szerepeltek. A képzést, átképzés hiányának okai 2012-ben, % 60 58, ,7 8,1 1,9 17,8 0 Forrás hiánya Igény hiánya Eltérő fejlesztési politika Nincsen rá szükség Egyéb ok A gyakorlati képzést biztosító cégek aránya 2012-ben 27,7%-ot tett ki, amely az egy évvel korábbi adathoz képest 1,7%-pontos növekedést jelent. A gyakorlati képzést nyújtó cégek aránya a válság kitörését követő évben még nem mutatott csökkenést, sőt növekedés következett be, ennek mértéke 4,8%-pontos volt ben viszont erőteljesebben esett vissza ezen cégek aránya 2009-hez képest, 2011-ben azonban nem történt lényeges változás az egy évvel korábbihoz viszonyítva. 57

58 A gyakorlati képzés biztosító vállalkozások arányának alakulása létszámnagyság-kategóriák szerint, % Létszámnagyságkategória fő alatt 22,5 24,3 35,9 27,3 31,3 35, fő között 18,8 17,8 19,9 14,6 14,0 12, fő között 20,6 18,9 19,7 15,8 15,5 15, fő között 32,2 27,6 31,6 23,1 23,9 26,6 250 fő felett 39,2 36,2 43,0 40,8 36,7 37,7 Összesen 30,0 27,3 32,0 26,3 26,0 27,7 A gyakorlati képzés biztosítása 2010-et követően a nagy- és a mikro-vállalkozások körében vált meghatározóvá, azonban 2010 előtt a középvállalkozások a képzések biztosításában játszott szerepe is meghatározó volt. A képzést lehetővé tevő cégek aránya megközelítette, egyes években meg is haladta a mikro-vállalkozásokét. A mikro- és a nagyvállalkozások relevanciáját jól mutatja, hogy 2012-ben csak e két létszámnagyság-kategóriában biztosított a cégek több mint harmada gyakorlati képzést. Ehhez hozzátehetjük azt is, hogy 2011-hez képest a tárgyévben csak a mikro-vállalkozások, a középvállalkozások és a nagyvállalkozások biztosítottak több képzést. A tulajdoni szerkezettel kapcsolatban a rendelkezésünkre álló adatok ismeretében nem lehet egyértelmű, általános következtetést levonni mint azt a képzések, átképzések esetében lehetséges volt. Ezt igazolhatjuk azzal, hogy például 2012-ben a vegyes tulajdonnal rendelkező, ezt követően pedig a 100%-ban külföldi tulajdonú cégek közül biztosítottak a legtöbben gyakorlati képzést, míg egy évvel korábban a teljes egészében külföldi, illetve teljes egészében magyar tulajdonú vállalkozások. De például 2009-ben a teljes egészében magyar tulajdonban lévő vállalkozásoknál a legmagasabb ez az arány. Általánosságban elmondható, hogy a vendéglátás nemzetgazdasági ág vállalkozásai közül biztosítanak legtöbben valamilyen képzést, másodsorban pedig az ipart és a kereskedelmet említhetjük ben a vendéglátás gazdálkodó szervezeteinek felét sorolhatjuk e kategóriába, az iparban pedig 29,3%-át. Az iparon belül a feldolgozóiparnak is releváns szerepe van, hiszen itt is a cégek harmada biztosított valamilyen gyakorlati képzést a tárgyévben. A kereskedelemben szintén a cégek harmadáról beszélhetünk ebben a tekintetben. A vendéglátás kapcsán megemlíthető, hogy a válság előtti állapothoz képest kevesebb gazdálkodó szervezet nyújt ilyen típusú képzést, az ipar, a feldolgozóipar és a kereskedelem esetén erről nem beszélhetünk, ugyanis itt lényeges változás nem következett be a gazdasági és pénzügyi krízis hatására. Gyakorlati képzést a munkáltatók a legtöbb alkalommal saját dolgozóiknak nyújtanak, azonban nem elhanyagolható arányban részesednek ebben azok is, akik tanulószerződéssel rendelkeznek egy foglalkoztatónál. A gyakorlati képzés hiánya ugyanúgy mint a képzés/átképzés kérdésénél láttuk a legtöbb cégnél a szükség hiányára vezethető vissza. Ezt követően szintén a megfelelő forráshiányt emelhetjük ki, továbbá a személyi feltételek és a tényleges érdekeltség hiányát. Ezek mellett olyan egyéb okoknak is relevanciájuk van, amelyek a prognózisfelmérés kérdőívén nem kerültek külön részletezésre. 58

59 % Gyakorlati képzés hiányának okai 2012-ben, % 60 59, ,1 4,8 12,4 1,7 6,5 19,6 0 személyi feltételek hiánya tárgyi feltételek hiánya megfelelő forrás hiánya termelési folyamatok túlzottan veszélyes jellege tényleges érdekeltség hiánya nincsen rá szükség egyéb ok 59

Munkaerő-piaci előrejelzés 2012-re a Rövidtávú munkaerő-piaci prognózisfelmérés adatai alapján

Munkaerő-piaci előrejelzés 2012-re a Rövidtávú munkaerő-piaci prognózisfelmérés adatai alapján Munkaerő-piaci előrejelzés 2012-re a Rövidtávú munkaerő-piaci prognózisfelmérés adatai alapján Várható létszámváltozás 2012. szeptember 1-ig a 2011. szeptember 1-jei statisztikai állományi létszám százalékában,

Részletesebben

STATISZTIKAI TÜKÖR. Betöltésre váró álláshelyek, I. negyedév július 11.

STATISZTIKAI TÜKÖR. Betöltésre váró álláshelyek, I. negyedév július 11. STATISZTIKAI TÜKÖR 2016. július 11. A gazdasági teljesítmény bővülésével párhuzamosan hazánkban nem csak a foglalkoztatottak létszáma, de a munkaerő iránti kereslet is folyamatosan növekszik, ami egyes

Részletesebben

Javuló várakozások tovább bővülő foglalkoztatás

Javuló várakozások tovább bővülő foglalkoztatás Javuló várakozások tovább bővülő foglalkoztatás A sajtótájékoztató bemutató anyaga 2007. január 11. 9:00 óra, Budapest, V., Kossuth tér 6-8. 503 1 Tartalom A Munkaerőpiaci Prognózis adatfelvételének néhány

Részletesebben

STATISZTIKAI TÜKÖR. Jelentés a beruházások 2014. évi alakulásáról. Tartalom. 1. Összefoglalás...2. 2. Nemzetközi kitekintés...2

STATISZTIKAI TÜKÖR. Jelentés a beruházások 2014. évi alakulásáról. Tartalom. 1. Összefoglalás...2. 2. Nemzetközi kitekintés...2 215. április Jelentés a beruházások 214. évi alakulásáról STATISZTIKAI TÜKÖR Tartalom 1. Összefoglalás...2 2. Nemzetközi kitekintés...2 3. Gazdasági környezet...2 4. A beruházások főbb jellemzői...3 5.

Részletesebben

KÉRDŐÍV A SZEMÉLYES INFORMÁCIÓGYŰJTÉSHEZ

KÉRDŐÍV A SZEMÉLYES INFORMÁCIÓGYŰJTÉSHEZ SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM FOGLALKOZTATÁSI HIVATAL MAGYAR KERESKEDELMI ÉS IPARKAMARA GAZDASÁG- ÉS VÁLLALKOZÁSELEMZŐ INTÉZET kirendeltség kódja adatszolgáltató sorszáma KÉRDŐÍV A SZEMÉLYES INFORMÁCIÓGYŰJTÉSHEZ

Részletesebben

MUNKAERŐ-GAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉS

MUNKAERŐ-GAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉS PEST MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA MUNKAERŐ-GAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉS Készítette: Baranyai Ákos Jóváhagyta: Dr. Iróczki Lénárd 2012. szeptember 1 Tartalomjegyzék Fogalmi háttér... 3 A KSH lakossági

Részletesebben

MUNKAERŐ-GAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉS

MUNKAERŐ-GAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉS PEST MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA MUNKAERŐ-GAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉS Készítette: Baranyai Ákos Jóváhagyta: dr. Iróczki Lénárd 2013. május 1 Tartalomjegyzék Fogalmi háttér... 3 A KSH lakossági

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL ÁPRILIS

TÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL ÁPRILIS TÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL Megnevezés A NYILVÁNTARTOTT ÁLLÁSKERESŐK FŐBB ADATAI 213.. Változás az előző hónaphoz képest Változás az előző évhez képest Főben %-ban

Részletesebben

MUNKAERŐ-GAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉS

MUNKAERŐ-GAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉS PEST MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA MUNKAERŐ-GAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉS Készítette: Baranyai Ákos Jóváhagyta: Dr. Iróczki Lénárd 2013. február 1 Tartalomjegyzék Fogalmi háttér... 3 A KSH lakossági

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL MÁJUS

TÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL MÁJUS TÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL Megnevezés A NYILVÁNTARTOTT ÁLLÁSKERESŐK FŐBB ADATAI 213.. Változás az előző hónaphoz képest Változás az előző évhez képest Főben %-ban

Részletesebben

MUNKAERŐ-GAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉS

MUNKAERŐ-GAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉS PEST MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONT MUNKAERŐ-GAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉS Készítette: Valdáné Pató Klára Jóváhagyta: Dr. Iróczki Lénárd 2011. november 1 Tartalomjegyzék Fogalmi háttér...3 A KSH lakossági

Részletesebben

MUNKAERŐ-GAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉS

MUNKAERŐ-GAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉS MUNKAERŐ-GAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉS Készítette: Baranyai Ákos Jóváhagyta: Dr. Iróczki Lénárd 2012. május 1 Tartalomjegyzék Fogalmi háttér...3 A KSH lakossági munkaerős-felmérés fogalmai...3 Pest megye gazdasági

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL JANUÁR

TÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL JANUÁR TÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL Megnevezés A NYILVÁNTARTOTT ÁLLÁSKERESŐK FŐBB ADATAI 2013. jan. Változás az előző hónaphoz képest Változás az előző évhez képest Főben

Részletesebben

Konjunktúra kutatás - Adatbázis 1998-2015

Konjunktúra kutatás - Adatbázis 1998-2015 Konjunktúra kutatás - Adatbázis 1998-2015 A vállalati konjunktúra-felmérés az MKIK Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet (MKIK GVI) 1998 áprilisa óta tartó kutatássorozata, amely minden év áprilisában

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL MÁRCIUS

TÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL MÁRCIUS TÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL Megnevezés A NYILVÁNTARTOTT ÁLLÁSKERESŐK FŐBB ADATAI 213.. Változás az előző hónaphoz képest Változás az előző évhez képest Főben %-ban

Részletesebben

A Dél-Alföld általános gazdasági helyzete és a mögötte meghúzódó EMBER

A Dél-Alföld általános gazdasági helyzete és a mögötte meghúzódó EMBER A Dél-Alföld általános gazdasági helyzete és a mögötte meghúzódó EMBER Központi Statisztikai Hivatal Szegedi főosztálya Kocsis-Nagy Zsolt főosztályvezető Bruttó hazai termék (GDP) 2012 Dél-Alföld gazdasági

Részletesebben

Rövidtávú Munkaerő- piaci Előrejelzés - 2015

Rövidtávú Munkaerő- piaci Előrejelzés - 2015 Rövidtávú Munkaerő- piaci Előrejelzés - 2015 Üzleti helyzet 2009- ben rendkívül mély válságot élt meg a magyar gazdaság, a recesszió mélysége megközelítette a transzformációs visszaesés (1991-1995) során

Részletesebben

KÉRDŐÍV A SZEMÉLYES INFORMÁCIÓGYŰJTÉSHEZ

KÉRDŐÍV A SZEMÉLYES INFORMÁCIÓGYŰJTÉSHEZ SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM FOGLALKOZTATÁSI ÉS SZOCIÁLIS HIVATAL MAGYAR KERESKEDELMI ÉS IPARKAMARA GAZDASÁG- ÉS VÁLLALKOZÁSELEMZŐ INTÉZET kirendeltség kódja adatszolgáltató sorszáma KÉRDŐÍV A SZEMÉLYES

Részletesebben

MUKAERŐ-GAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉS

MUKAERŐ-GAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉS MUNKAÜGYI KÖZPONT MUKAERŐ-GAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉS Készítette: Tas Attiláné Jóváhagyta: Mátrainé Bartus Éva igazgató 2011. február A Közép-magyarországi Régió gazdasági és munkaerő-piaci helyzete Megnevezés

Részletesebben

Az Állami Foglalkoztatási Szolgálat munkanélküli nyilvántartásának fontosabb adatai szeptember FOGLALKOZTATÁSI HIVATAL

Az Állami Foglalkoztatási Szolgálat munkanélküli nyilvántartásának fontosabb adatai szeptember FOGLALKOZTATÁSI HIVATAL Az Állami Foglalkoztatási Szolgálat munkanélküli nyilvántartásának fontosabb adatai FOGLALKOZTATÁSI HIVATAL A munkaerőpiaci helyzet alakulása 2004. szeptemberében az Állami Foglalkoztatási Szolgálat adatai

Részletesebben

Az Állami Foglalkoztatási Szolgálat munkanélküli nyilvántartásának fontosabb adatai április FOGLALKOZTATÁSI HIVATAL

Az Állami Foglalkoztatási Szolgálat munkanélküli nyilvántartásának fontosabb adatai április FOGLALKOZTATÁSI HIVATAL Az Állami Foglalkoztatási Szolgálat munkanélküli nyilvántartásának fontosabb adatai FOGLALKOZTATÁSI HIVATAL A munkaerőpiaci helyzet alakulása 2004. áprilisában az Állami Foglalkoztatási Szolgálat adatai

Részletesebben

Rövidtávú munkaerőpiaci prognózis 2017

Rövidtávú munkaerőpiaci prognózis 2017 Rövidtávú munkaerőpiaci prognózis 2017 Összefoglaló Budapest, 2016. december Az MKIK Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet olyan nonprofit kutatóműhely, amely elsősorban alkalmazott közgazdasági kutatásokat

Részletesebben

KÉRDŐÍV A SZEMÉLYES INFORMÁCIÓGYŰJTÉSHEZ

KÉRDŐÍV A SZEMÉLYES INFORMÁCIÓGYŰJTÉSHEZ SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM FOGLALKOZTATÁSI ÉS SZOCIÁLIS HIVATAL MAGYAR KERESKEDELMI ÉS IPARKAMARA GAZDASÁG- ÉS VÁLLALKOZÁSELEMZŐ INTÉZET kirendeltség kódja adatszolgáltató sorszáma KÉRDŐÍV A SZEMÉLYES

Részletesebben

Az Állami Foglalkoztatási Szolgálat munkanélküli nyilvántartásának fontosabb adatai augusztus FOGLALKOZTATÁSI HIVATAL

Az Állami Foglalkoztatási Szolgálat munkanélküli nyilvántartásának fontosabb adatai augusztus FOGLALKOZTATÁSI HIVATAL Az Állami Foglalkoztatási Szolgálat munkanélküli nyilvántartásának fontosabb adatai FOGLALKOZTATÁSI HIVATAL A munkaerőpiaci helyzet alakulása 2004. augusztusában az Állami Foglalkoztatási Szolgálat adatai

Részletesebben

Beruházás-statisztika

Beruházás-statisztika OSAP 1576 Beruházás-statisztika Egészségügyi ágazat Önkormányzatok és önállóan jelentő egészségügyi szolgáltatók 2011 Önkormányzatok és önállóan jelentő egészségügyi szolgáltatók beruházási és felújítási

Részletesebben

A munkaerő-piac fontosabb jelzőszámai a Közép-magyarországi régióban 2010. május

A munkaerő-piac fontosabb jelzőszámai a Közép-magyarországi régióban 2010. május Pályázathoz anyagok a TÁMOP 4.1.1/AKONV2010-2019 Munkaerőpiaci alkalmazkodás fejlesztése 1/b képzéskorszerűsítési alprojekt Munkaerőpiaci helyzetkép II. negyedév Negyed adatok régiókra bontva 2010. 1.

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONT Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2011. július 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-512 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN

A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN - 2015. 2015. június 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Foglalkoztatási Főosztályának nyilvántartásában 8.817 álláskereső szerepelt, amely az előző hónaphoz

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2012. június 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-551 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

NEGYEDÉVES MUNKAERŐ-GAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉS ZALA MEGYE II. negyedév

NEGYEDÉVES MUNKAERŐ-GAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉS ZALA MEGYE II. negyedév Nyugat-Dunántúli Regionális Munkaügyi Központ Szombathely Munkaügyi Központja NEGYEDÉVES MUNKAERŐ-GAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉS ZALA MEGYE 2013. II. negyedév 8900 Zalaegerszeg, Mártírok útja 42-44. Telefon: (36

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2013. április 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-551 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében szeptember szeptember. aug. okt jan.

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében szeptember szeptember. aug. okt jan. A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN 2015. SZEPTEMBER 2015. szeptember 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Foglalkoztatási Főosztályának nyilvántartásában 8.857 álláskereső szerepelt, amely

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Heves megye, 2012/1

Statisztikai tájékoztató Heves megye, 2012/1 Statisztikai tájékoztató Heves megye, 2012/1 Központi Statisztikai Hivatal 2012. június Tartalom Összefoglaló...2 Demográfiai helyzet...2 Munkaerőpiac...3 Gazdasági szervezetek...4 Beruházás...5 Ipar...6

Részletesebben

KKV KÖRKÉP 2013 JANUÁR: A kis- és közepes vállalkozások üzleti helyzete

KKV KÖRKÉP 2013 JANUÁR: A kis- és közepes vállalkozások üzleti helyzete KKV KÖRKÉP 2013 JANUÁR: A kis- és közepes vállalkozások üzleti helyzete KKV Körkép 2013 január: A kis- és közepes vállalkozások üzleti helyzete Budapest, 2013. február GVI 1034 Budapest, Bécsi út 120.

Részletesebben

NEGYEDÉVES MUNKAERŐ-GAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉS ZALA MEGYE III. negyedév

NEGYEDÉVES MUNKAERŐ-GAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉS ZALA MEGYE III. negyedév Nyugat-Dunántúli Regionális Munkaügyi Központ Szombathely Munkaügyi Központja NEGYEDÉVES MUNKAERŐ-GAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉS ZALA MEGYE 2012. III. negyedév 8900 Zalaegerszeg, Mártírok útja 42-44. Telefon: (36

Részletesebben

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében november november

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében november november A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN 2015. NOVEMBER 2015. november 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Foglalkoztatási Főosztályának nyilvántartásában 8.743 álláskereső szerepelt, amely az

Részletesebben

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében március március. júni. máj. ápr.

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében március március. júni. máj. ápr. Munkaügyi Központja A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN - 2013. MÁRCIUS 2013. március 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjának nyilvántartásában 15.507 álláskereső szerepelt,

Részletesebben

Tervezett béremelés a versenyszektorban 2016-ban A októberi vállalati konjunktúra felvétel alapján február 3.

Tervezett béremelés a versenyszektorban 2016-ban A októberi vállalati konjunktúra felvétel alapján február 3. Tervezett béremelés a versenyszektorban 2016-ban A 2015. októberi vállalati konjunktúra felvétel alapján 2016. február 3. 1 / 8 Az MKIK Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet olyan nonprofit kutatóműhely,

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2012. december 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-551 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében január január. márc. ápr. júni. júli.

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében január január. márc. ápr. júni. júli. 1 Munkaügyi Központja A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN - 215. JANUÁR 215. január 2-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjának nyilvántartásában 9.465 álláskereső szerepelt,

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2012. november 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-551 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

2007 DECEMBERÉBEN A SZEZONÁLISAN KIIGAZÍTOTT ADATOK SZERINT IS NŐTT A MUNKANÉLKÜLIEK SZÁMA

2007 DECEMBERÉBEN A SZEZONÁLISAN KIIGAZÍTOTT ADATOK SZERINT IS NŐTT A MUNKANÉLKÜLIEK SZÁMA 2007 DECEMBERÉBEN A SZEZONÁLISAN KIIGAZÍTOTT ADATOK SZERINT IS NŐTT A MUNKANÉLKÜLIEK SZÁMA A foglalkoztatás és a munkanélküliség jellemzően szezonális jelenségek. Az időjárásnak kitett ágazatok miatt és

Részletesebben

MUNKAERŐPIACI PROGNÓZIS:

MUNKAERŐPIACI PROGNÓZIS: SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM MAGYAR KERESKEDELMI ÉS IPARKAMARA MUNKAERŐPIACI PROGNÓZIS: JAVULÓ VÁRAKOZÁSOK TOVÁBB BŐVÜLŐ FOGLALKOZTATÁS Az SZMM és az MKIK közös sajtótájékoztatója Ideje: Helye:

Részletesebben

T Á J É K O Z T A T Ó a munkaerőpiac főbb folyamatairól Heves megyében július

T Á J É K O Z T A T Ó a munkaerőpiac főbb folyamatairól Heves megyében július Heves Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja T Á J É K O Z T A T Ó a munkaerőpiac bb folyamatairól Heves megyében 2012. ius A megye munkáltatói több mint ezer új álláshelyet jelentettek be kirendeltségeinken

Részletesebben

2008 DECEMBERÉBEN A SZEZONÁLISAN KIIGAZÍTOTT ADATOK SZERINT IS NÖVEKEDETT A MUNKANÉLKÜLIEK SZÁMA

2008 DECEMBERÉBEN A SZEZONÁLISAN KIIGAZÍTOTT ADATOK SZERINT IS NÖVEKEDETT A MUNKANÉLKÜLIEK SZÁMA 2008 DECEMBERÉBEN A SZEZONÁLISAN KIIGAZÍTOTT ADATOK SZERINT IS NÖVEKEDETT A MUNKANÉLKÜLIEK SZÁMA A foglalkoztatás és a munkanélküliség jellemzően szezonális jelenségek. Az időjárásnak kitett ágazatok miatt

Részletesebben

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében november november

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében november november A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN 2016. NOVEMBER Nyilvántartott álláskeresők száma és aránya 2016. november 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Foglalkoztatási Főosztályának nyilvántartásában

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép Békés megye december

Munkaerő-piaci helyzetkép Békés megye december ezer fő Békés Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja Munkaerő-piaci helyzetkép Békés megye Fontosabb Békés megyei adatok Békés Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja Békéscsaba, Árpád sor 2/6. http://bekes.munka.hu

Részletesebben

2011 SZEPTEMBERÉBEN A SZEZONÁLISAN KIIGAZÍTOTT ADATOK SZERINT IS CSÖKKENT A NYILVÁNTARTOTT ÁLLÁSKERESŐK SZÁMA

2011 SZEPTEMBERÉBEN A SZEZONÁLISAN KIIGAZÍTOTT ADATOK SZERINT IS CSÖKKENT A NYILVÁNTARTOTT ÁLLÁSKERESŐK SZÁMA 2011 SZEPTEMBERÉBEN A SZEZONÁLISAN KIIGAZÍTOTT ADATOK SZERINT IS CSÖKKENT A NYILVÁNTARTOTT ÁLLÁSKERESŐK SZÁMA A foglalkoztatás és a munkanélküliség jellemzően szezonális jelenségek. Az időjárásnak kitett

Részletesebben

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében április április

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében április április A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN 2016. ÁPRILIS 2016. április 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Foglalkoztatási Főosztályának nyilvántartásában 8.073 álláskereső szerepelt, amely az előző

Részletesebben

Munkaerő piaci helyzetkép. Csongrád megye

Munkaerő piaci helyzetkép. Csongrád megye CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő piaci helyzetkép Csongrád megye 2011. december 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-512 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében október október

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében október október A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN 2015. OKTÓBER 2015. október 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Foglalkoztatási Főosztályának nyilvántartásában 8.727 álláskereső szerepelt, amely az előző

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye február

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye február CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL Munkaügyi Központ Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2011. február 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-512 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

Makrogazdasági környezet

Makrogazdasági környezet Foglalkoztatási helyzetkép 2011. III. negyedévre, különös tekintettel az országos munkaerő piaci adatokra, illetve a Szolnoki Munkaügyi Kirendeltségre. Makrogazdasági környezet A KSH munkaerő felmérése

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2012. október 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-551 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében január január. okt jan. ápr.

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében január január. okt jan. ápr. Munkaügyi Központja A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN - 2013. JANUÁR 2013. január 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjának nyilvántartásában 15.851 álláskereső szerepelt,

Részletesebben

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében 2013. augusztus - 2015. augusztus

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében 2013. augusztus - 2015. augusztus A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN 2015. AUGUSZTUS 2015. augusztus 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Foglalkoztatási Főosztályának nyilvántartásában 8.581 álláskereső szerepelt, amely

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2013. március 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-551 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében március március. júni. júli. máj. febr.

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében március március. júni. júli. máj. febr. 1 Munkaügyi Központja A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN - 215. MÁRCIUS 215. március 2-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjának nyilvántartásában 11.345 álláskereső szerepelt,

Részletesebben

Pest megye önálló régióvá válása: a vállalkozások helyzete

Pest megye önálló régióvá válása: a vállalkozások helyzete www.pest.hu Pest önálló régióvá válása: a vállalkozások helyzete A vállalkozások számának alakulása, a megszűnő és az új cégek száma, a cégek tevékenységének típusa hatással van az adott terület foglalkoztatási

Részletesebben

ALKALMAZOTTI LÉTSZÁM AZ ERDŐGAZDÁLKODÁSBAN, A FA- ÉS BÚ-

ALKALMAZOTTI LÉTSZÁM AZ ERDŐGAZDÁLKODÁSBAN, A FA- ÉS BÚ- ALKALMAZOTTI LÉTSZÁM AZ ERDŐGAZDÁLKODÁSBAN, A FA- ÉS BÚ- TORIPARBAN LÉTSZÁM-KATEGÓRIÁNKÉNT Az új osztályozási rendszer bevezetésével a létszám adatokban is változás következett be. A 0-9 fő közötti kategória

Részletesebben

Védjegyintenzív ágazatok Magyarországon

Védjegyintenzív ágazatok Magyarországon Védjegyintenzív ágazatok Magyarországon Simon Dorottya dr. Gonda Imre Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala Európai IP kérdések: újratöltve MIE rendkívüli közgyűlés 2014. szeptember 3. Védjegyintenzív ágazatok

Részletesebben

A NEGYEDÉVES MUNKAERŐ-GAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉS FŐBB EREDMÉNYEI

A NEGYEDÉVES MUNKAERŐ-GAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉS FŐBB EREDMÉNYEI NEMZETI FOGLALKOZTATÁSI SZOLGÁLAT A NEGYEDÉVES MUNKAERŐ-GAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉS FŐBB EREDMÉNYEI 2016. II. NEGYEDÉV (ORSZÁGOS ELEMZÉS) Készült A Nemzetgazdasági Minisztérium Elemzési és Bérpolitikai Osztályán

Részletesebben

Munkaerő piaci helyzetkép. Csongrád megye

Munkaerő piaci helyzetkép. Csongrád megye CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONT Munkaerő piaci helyzetkép Csongrád megye 2011. április 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-512 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép

Munkaerő-piaci helyzetkép A tartalomból: Főbb megyei adatok 2 Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2015. augusztus Álláskeresők száma 3 Álláskeresők aránya 3 Összetétel adatok 4 Ellátás, iskolai végzettség 5 Áramlási információk

Részletesebben

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében május május. máj. márc

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében május május. máj. márc Munkaügyi Központja A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN - 2012. MÁJUS 2012. május 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjának nyilvántartásában 13.296 álláskereső szerepelt,

Részletesebben

KÉRDŐÍV (2-9 FŐT FOGLALKOZTATÓ VÁLLALKOZÁSOK RÉSZÉRE)

KÉRDŐÍV (2-9 FŐT FOGLALKOZTATÓ VÁLLALKOZÁSOK RÉSZÉRE) NEMZETI FOGLALKOZTATÁSI SZOLGÁLAT GAZDASÁG- ÉS VÁLLALKOZÁSKUTATÓ INTÉZET KÉRDŐÍV (2-9 FŐT FOGLALKOZTATÓ VÁLLALKOZÁSOK RÉSZÉRE) Rövidtávú munkaerő-piaci előrejelzés és konjunktúrakutatás 2014. SZEPTEMBER

Részletesebben

A KKV-k helyzete. 2011. október 27. Magyarok a piacon-forrásteremtés KKV-knak Heti Válasz Kiadó konferencia

A KKV-k helyzete. 2011. október 27. Magyarok a piacon-forrásteremtés KKV-knak Heti Válasz Kiadó konferencia A KKV-k helyzete 2011. október 27. Magyarok a piacon-forrásteremtés KKV-knak Heti Válasz Kiadó konferencia A vállalkozások száma Európában Tőzsdén jegyzett 7 000 100 % Nagy Közepes Kis Mikro Egyszemélyes

Részletesebben

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében november november

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében november november Munkaügyi Központja A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN - 2011. NOVEMBER 2011. november 20-án a Tolna megyei munkaügyi kirendeltségek nyilvántartásában 12 842 álláskereső szerepelt, amely

Részletesebben

A külföldi állampolgárok magyarországi munkavállalásának főbb sajátosságai

A külföldi állampolgárok magyarországi munkavállalásának főbb sajátosságai Nemzeti Munkaügyi Hivatal A külföldi állampolgárok magyarországi munkavállalásának főbb sajátosságai a 2013. évben Budapest Készült A Nemzeti Munkaügyi Hivatal Kutatási és Elemzési Főosztályán Főosztályvezető:

Részletesebben

Projekt azonosítószáma: TÁMOP / vagy, attól függően melyik projekthez kapcsolódik DOKUMENTUM 5.

Projekt azonosítószáma: TÁMOP / vagy, attól függően melyik projekthez kapcsolódik DOKUMENTUM 5. Projekt azonosítószáma: TÁMOP-4.1.1-08/1-2009-005 vagy, attól függően melyik projekthez kapcsolódik Projekt azonosítószáma: TÁMOP-4.1.1/A-10/1/KONV-2010-0019 DOKUMENTUM 5. Foglalkoztatottság és munkanélküliség

Részletesebben

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében április április

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében április április 1 Munkaügyi Központja A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN - 2014. ÁPRILIS Tovább csökkent a nyilvántartott álláskeresők száma. 2014. április 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Munkaügyi

Részletesebben

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében május május

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében május május A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN 2016. MÁJUS 2016. május 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Foglalkoztatási Főosztályának nyilvántartásában 7.472 álláskereső szerepelt, amely az előző

Részletesebben

A Kis- és Középvállalkozások helyzetét feltérképező kérdőív

A Kis- és Középvállalkozások helyzetét feltérképező kérdőív A Kis- és Középvállalkozások helyzetét feltérképező kérdőív A Nemzetgazdasági Minisztériumban a 1121/2013. (III. 11.) Korm. határozat 5. pontja alapján megindult hazánk 2014-2020-as időszakra vonatkozó

Részletesebben

aug jan. febr. júli. ápr. máj.

aug jan. febr. júli. ápr. máj. A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN 2016. JÚNIUS 2016. június 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Foglalkoztatási Főosztályának nyilvántartásában 7.220 álláskereső szerepelt, amely az előző

Részletesebben

MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő-piaci adatok

MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő-piaci adatok MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő-piaci adatok Regisztrált álláskeresők száma Győr-Moson-Sopron megyében 2010 2014 20 000 18 000 16 000 14 000 12 000 10 000 8 000 6 000 4 000 2 000 - j a n. f e b r. m á r c.

Részletesebben

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében augusztus augusztus

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében augusztus augusztus A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN 2016. AUGUSZTUS Nyilvántartott álláskeresők száma és aránya 2016. augusztus 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Foglalkoztatási Főosztályának nyilvántartásában

Részletesebben

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében szeptember szeptember. álláskeresők száma álláskeresők aránya* okt.

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében szeptember szeptember. álláskeresők száma álláskeresők aránya* okt. A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN 2016. SZEPTEMBER Nyilvántartott álláskeresők száma és aránya 2016. szeptember 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Foglalkoztatási Főosztályának nyilvántartásában

Részletesebben

TOVÁBB CSÖKKENT AZ ÁLLÁSKERESŐK SZÁMA

TOVÁBB CSÖKKENT AZ ÁLLÁSKERESŐK SZÁMA A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA A NEMZETI FOGLALKOZTATÁSI SZOLGÁLAT LEGFRISSEBB ADATAI ALAPJÁN 2014. július TOVÁBB CSÖKKENT AZ ÁLLÁSKERESŐK SZÁMA NYILVÁNTARTOTT ÁLLÁSKERESŐK SZÁMA, ÖSSZETÉTELE ÉS ARÁNYA

Részletesebben

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében december december. júli. aug. márc. febr. dec.

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében december december. júli. aug. márc. febr. dec. 1 Munkaügyi Központja A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN - 214. DECEMBER 214. december 2-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjának nyilvántartásában 9.465 álláskereső szerepelt,

Részletesebben

A NEGYEDÉVES MUNKAERŐ-GAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉS FŐBB EREDMÉNYEI

A NEGYEDÉVES MUNKAERŐ-GAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉS FŐBB EREDMÉNYEI NEMZETI FOGLALKOZTATÁSI SZOLGÁLAT A NEGYEDÉVES MUNKAERŐ-GAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉS FŐBB EREDMÉNYEI 2016. III. NEGYEDÉV (ORSZÁGOS ELEMZÉS) Készült A Nemzetgazdasági Minisztérium Elemzési és Bérpolitikai Osztályán

Részletesebben

REGISZTRÁLT GAZDASÁGI SZERVEZETEK SZÁMA AZ ERDŐGAZDÁLKODÁSBAN, FA- ÉS BÚTORIPARBAN

REGISZTRÁLT GAZDASÁGI SZERVEZETEK SZÁMA AZ ERDŐGAZDÁLKODÁSBAN, FA- ÉS BÚTORIPARBAN REGISZTRÁLT GAZDASÁGI SZERVEZETEK SZÁMA AZ ERDŐGAZDÁLKODÁSBAN, FA- ÉS BÚTORIPARBAN ERDŐGAZDÁLKODÁS 2013-ban tovább emelkedett a regisztrált szervezetek száma az erdőgazdálkodás területén (+4,8%). Folytatódott

Részletesebben

Az Állami Foglalkoztatási Szolgálat munkanélküli nyilvántartásának fontosabb adatai december FOGLALKOZTATÁSI HIVATAL

Az Állami Foglalkoztatási Szolgálat munkanélküli nyilvántartásának fontosabb adatai december FOGLALKOZTATÁSI HIVATAL Az Állami Foglalkoztatási Szolgálat munkanélküli nyilvántartásának fontosabb adatai FOGLALKOZTATÁSI HIVATAL A munkaerőpiaci helyzet alakulása 2004. decemberben az Állami Foglalkoztatási Szolgálat adatai

Részletesebben

A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN JÚLIUS

A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN JÚLIUS A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN 2016. JÚLIUS 2016. július 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Foglalkoztatási Főosztályának nyilvántartásában 7.464 álláskereső szerepelt, amely az előző

Részletesebben

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében április április. júni. júli. máj. ápr.

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében április április. júni. júli. máj. ápr. Munkaügyi Központja A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN - 2013. ÁPRILIS 2013. április 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjának nyilvántartásában 13.842 álláskereső szerepelt,

Részletesebben

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében szeptember szeptember. júni.

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében szeptember szeptember. júni. 1 Munkaügyi Központja A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN - 2014. SZEPTEMBER 2014. szeptember 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjának nyilvántartásában 9.685 álláskereső

Részletesebben

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében szeptember szeptember

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében szeptember szeptember Munkaügyi Központja A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN - 2012. SZEPTEMBER 2012. szeptember 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjának nyilvántartásában 13.356 álláskereső

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép Békés megye július

Munkaerő-piaci helyzetkép Békés megye július Békés Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja Munkaerő-piaci helyzetkép Békés megye Főbb Békés megyei adatok Békés Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja Békéscsaba, Árpád sor 2/6. http://bekes.munka.hu

Részletesebben

ALKALMAZOTTI LÉTSZÁM AZ ERDŐGAZDÁLKODÁSBAN, A FA- ÉS BÚTORIPARBAN LÉTSZÁM-KATEGÓRIÁNKÉNT

ALKALMAZOTTI LÉTSZÁM AZ ERDŐGAZDÁLKODÁSBAN, A FA- ÉS BÚTORIPARBAN LÉTSZÁM-KATEGÓRIÁNKÉNT ALKALMAZOTTI LÉTSZÁM AZ ERDŐGAZDÁLKODÁSBAN, A FA- ÉS BÚTORIPARBAN LÉTSZÁM-KATEGÓRIÁNKÉNT Az új osztályozási rendszer bevezetésével a létszám adatokban is változás következett be. A 0-9 fő közötti kategória

Részletesebben

TÁBLAJEGYZÉK. 1/l A éves foglalkoztatottak munkahelyre történő közlekedése nemek és a házastárs/élettárs gazdasági aktivitása szerint

TÁBLAJEGYZÉK. 1/l A éves foglalkoztatottak munkahelyre történő közlekedése nemek és a házastárs/élettárs gazdasági aktivitása szerint TÁBLAJEGYZÉK A munkahelyre történő közlekedés formái 1/a A 15 64 éves foglalkoztatottak munkahelyre történő közlekedése nemek és korcsoportok szerint 1/b A 15 64 éves foglalkoztatottak munkahelyre történő

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép Békés megye október

Munkaerő-piaci helyzetkép Békés megye október Békés Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja Munkaerő-piaci helyzetkép Békés megye Főbb Békés megyei adatok Békés Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja Békéscsaba, Árpád sor 2/6. http://bekes.munka.hu

Részletesebben

MUNKAERŐ-GAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉS

MUNKAERŐ-GAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉS P e s t m e g y e i K o r m á n y h i v a t a l M u n k a ü g y i K ö z p o n t MUNKAERŐ-GAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉS Készítette: Takács Szabolcs Jóváhagyta: Dr. Iróczki Lénárd 2011. május 1 0 8 2 B u d a p e

Részletesebben

A NEGYEDÉVES MUNKAERŐ-GAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉS FŐBB EREDMÉNYEI I. NEGYEDÉV

A NEGYEDÉVES MUNKAERŐ-GAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉS FŐBB EREDMÉNYEI I. NEGYEDÉV A NEGYEDÉVES MUNKAERŐ-GAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉS FŐBB EREDMÉNYEI 2013. I. NEGYEDÉV TERVEZETT LÉTSZÁMVÁLTOZÁS 2013. I. 2013. IV. NEGYEDÉV KÖZÖTT A 2012. DECEMBER 31 I ÁLLLAPOTHOZ KÉPEST Kőszeg Kőszeg 5,3 2,4

Részletesebben

A külföldi állampolgárok magyarországi munkavállalásának főbb sajátosságai

A külföldi állampolgárok magyarországi munkavállalásának főbb sajátosságai A külföldi állampolgárok magyarországi munkavállalásának főbb sajátosságai 2013. I-III. negyedév Budapest 1 Készült A Nemzeti Munkaügyi Hivatal Kutatási és Elemzési Főosztályán Főosztályvezető: Busch Irén

Részletesebben

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében október október

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében október október Munkaügyi Központja A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN - 2012. OKTÓBER 2012. október 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjának nyilvántartásában 13.118 álláskereső szerepelt,

Részletesebben

A külföldi állampolgárok magyarországi munkavállalásának főbb sajátosságai

A külföldi állampolgárok magyarországi munkavállalásának főbb sajátosságai A külföldi állampolgárok magyarországi munkavállalásának főbb sajátosságai 2012. I-III. negyedév Budapest Készült A Nemzeti Munkaügyi Hivatal Kutatási és Elemzési Főosztályán Főosztályvezető: Busch Irén

Részletesebben

BARANYA MEGYE MUNKAERŐPIACI HELYZETE NOVEMBER

BARANYA MEGYE MUNKAERŐPIACI HELYZETE NOVEMBER BARANYA MEGYE MUNKAERŐPIACI HELYZETE Megnevezés A NYILVÁNTARTOTT ÁLLÁSKERESŐK FŐBB ADATAI 2016. nov. Változás az előző hónaphoz képest Változás az előző évhez képest Főben %-ban Főben %-ban Nyilvántartott

Részletesebben

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében október október

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében október október A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN 2016. OKTÓBER Nyilvántartott álláskeresők száma és aránya 2016. október 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Foglalkoztatási Főosztályának nyilvántartásában

Részletesebben

MUNKAERŐ-GAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉS

MUNKAERŐ-GAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉS B u d a p e s t F p v á r o s K o r m á n y h i v a t a l a M u n k a ü g y i K ö z p o n t MUNKAERŐ-GAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉS Készítette: Takács Szabolcs Jóváhagyta: Mátrainé Bartus Éva 2011. május 1 0 8

Részletesebben

KKV Körkép 2012 / január: A kis- és közepes vállalkozások üzleti helyzete valamint a lánctartozás és a késedelmes fizetések alakulása

KKV Körkép 2012 / január: A kis- és közepes vállalkozások üzleti helyzete valamint a lánctartozás és a késedelmes fizetések alakulása KKV Körkép 2012 / január: A kis- és közepes vállalkozások üzleti helyzete valamint a lánctartozás és a késedelmes fizetések alakulása A Figyelő, az MKIK Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet (GVI) és

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép Békés megye június

Munkaerő-piaci helyzetkép Békés megye június Békés Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja Munkaerő-piaci helyzetkép Békés megye Főbb Békés megyei adatok nyilvántartott álláskereső nemenként végzettségenként pályakezdő korcsoport nyilvántartásba

Részletesebben