Munkaerő-piaci előrejelzés 2012-re a Rövidtávú munkaerő-piaci prognózisfelmérés adatai alapján

Átírás

1 Munkaerő-piaci előrejelzés 2012-re a Rövidtávú munkaerő-piaci prognózisfelmérés adatai alapján Várható létszámváltozás szeptember 1-ig a szeptember 1-jei statisztikai állományi létszám százalékában, régiónként, % Nyugat- Dunántúl Középmagyarország 100,4% Közép- Dunántúl 101,4% Észak- Magyarország 102,4% Észak- Alföld 101,8% 103,9% Dél- Dunántúl 101,6% Dél- Alföld 101,1% 102,1-103,9 (2) 101,0-102,0 (4) 100,0-100,9 (1)

2 Készült A Nemzeti Munkaügyi Hivatal Kutatási és Elemzési Főosztályán Főosztályvezető: Busch Irén Készítette: Székács Tamás 1089 Budapest, Kálvária tér 7. Levelezési cím: 1476 Budapest, Pf. 75 Telefon: (1) Fax: (1)

3 Tartalom I. Összefoglaló... 4 II. Az elemzés célja... 6 III. Az adatgyűjtés főbb jellemzői és a minta bemutatása... 6 IV. Reál- és pénzügyi folyamatok IV. 1. A kapacitás-kihasználtság alakulása IV. 2. A kapacitás-kihasználatlanság okai IV. 3. A rendelésállomány alakulása IV. 4. Beruházási, kapacitásbővítési tervek előrejelzésének alakulása IV. 5. A termelési volumen alakulásának és előrejelzésének elemzése IV. 6. A vállalkozások üzleti helyzete IV. 7. A munkaerőigény kielégítésének forrásai V. A munkaerő-gazdálkodás alakulása V. 1. A statisztikai állományi létszám szerkezetének várható változásai V. 2. A munkaerő-mozgások részletes vizsgálata V. 3. A munkaerő-forgalom várható alakulásának elemzése 2012-ben V. 4. Költségkímélő és rugalmas foglalkoztatási formák (határozott idejű szerződések, részmunkaidő, kölcsönzött munkaerő, külföldiek foglalkoztatása) V. 5. A pályakezdők foglalkoztatása VI. A vállalkozások képzésben vállalt szerepe és a tartós munkaerőhiány problémája VI. 1. A vállalkozások képzésben vállalt szerepe VI. 1. Tartós munkaerőhiány VII. Táblázatok és grafikonok

4 I. Összefoglaló szeptember-október hónapban ismételten sor került a Rövidtávú munkaerő-piaci prognózisfelmérés adatfelvételére a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat és a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézetének együttműködésében, amelyben a versenyszféra szereplőinek 2012-re vonatkozó várakozásait vizsgáltuk meg. A Rövidtávú munkaerő-piaci prognózis adatai alapján a főbb eredmények a következők: A felmérésben résztvevő cégek körében a kapacitás-kihasználtság területén lényegi változás nem következett be az egy évvel korábbi adatokhoz képest, 1,0%-ponttal nőtt a magas kapacitás-kihasználtsággal működő vállalkozások aránya, ugyanakkor az alacsony és a közepes kihasználtsággal rendelkezőké igen kismértékben csökkent. A kapacitás-kihasználtság mértéke vállalati mérettől függően eltérő jellegzetességeket mutatott. A magas rendelésállománnyal rendelkező gazdálkodó szervezetek aránya 12,9%- ot tett ki, amely nem jelent szignifikáns változást az egy évvel korábbihoz képest, azonban a közepes rendelésállománnyal rendelkező aránya nőtt, az alacsony kategóriába tartozóké csökkent. Az üzleti helyzet megítélésében pozitív irányú változást tapasztaltunk, 16,8%-ról 18,9%-ra nőtt azon válaszadók aránya, akik jónak ítélték üzleti helyzetüket, s 23,9%-ról 21,6%-ra csökkent azoké a cégeké, akik rossznak ítélték helyzetüket. A I. félévre beruházási volumen növekedésére számító vállalkozások aránya viszont mérséklődött az előző év azonos időszakára vonatkozó prognózishoz képest, 28,2%-ról 25,7%-ra, továbbá 3,4%-ponttal nőtt azon cégek aránya, amelyeknél nem volt I. félévben és I. félévben sem lesz beruházás. A termelési volumen várható változásával kapcsolatban szintén pesszimistábban látják a vállalkozások I. félévét I. félévhez képest, ugyanis 36,0%-ról 28,1%-ra csökkent a termelési volumen növekedését váró cégek aránya, a változatlan és a csökkenő volument várók aránya emelkedett. A létszámgazdálkodás vizsgálata azt mutatta a szeptember 1-ei és a szeptember 1-jei létszámot is megadó cégek körében, hogy szeptember 1- ig a foglalkoztatottak száma 1,8%-kal bővülhet. A foglalkoztatotti létszám e bővülése elsősorban a mezőgazdaságban és a feldolgozóiparban várható létszámnövekedés eredményeképpen valósulhat meg. A nemzetgazdasági ágak többségét ezen túlmenően az jellemzi, hogy várhatóan nem változik vagy csak kismértékben növekszik a foglalkoztatottak száma. A létszámgazdálkodásra vonatkozóan azt is megvizsgáltuk, hogy 2012-ben az egész évre vonatkozóan a cégek létszámfelvételre és létszámcsökkentésre vonatkozó szándéka várhatóan miként alakul. Összefoglaló jelleggel 1 Az eredmények csak a felmérésben résztvevő cégekre vonatkoznak! 4

5 elmondhatjuk, hogy a cégek nagyobb aránya tervez létszámfelvételt, mint létszámcsökkentést, ezzel párhuzamosan a felvenni kívánt létszám is meghaladja a várhatóan csökkentés által érintett létszámot. 5

6 II. Az elemzés célja Magyarországon a munkaerő-piaci előrejelzések történetének kezdete a rendszerváltás időszakára nyúlik vissza, az első felmérés lebonyolítására 1991 októberében került sor és 2003 között az Állami Foglalkoztatási Szolgálat (és jogelődjei) végezte a felmérést, től kezdődően pedig a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézetével való együttműködés keretében kerülnek lebonyolításra a rövid távú munkaerőpiaci prognózisok. 2 A munkaerő-piaci prognózis alapvető célja a gazdasági reálfolyamatok és az aktuális munkaerő-piaci helyzet felmérése és a várható folyamatok előrejelzése volt és a napjainkig is az. Fókuszpontjában a versenyszféra munkaerő-gazdálkodásának elemzése, a várható létszámfelvételek, elbocsátások előrejelzése áll, továbbá az is, hogy az érintett munkaerő nagysága mellett ennek összetételét is modellezze. 3 Jelen tanulmány fő célja a várható munkaerő-piaci létszámmozgások, változások előrejelzése a évre vonatkozóan, úgy, hogy a korábbi évek prognózisainak adatait is felhasználjuk a munkaerő-piaci folyamatok megvilágításának érdekében. Elemzésünk során elsődleges célunknak tekintjük, hogy ne csupán a gazdálkodó szervezetek beruházásokkal, termelési volumennel, rendelésállománnyal és az egyes foglalkoztatási formákkal kapcsolatos várakozásait mutassuk be természetesen e tényezők is relevánsak és elemzésünk egyik fókuszpontját alkotják, hanem ezen túlmenően a foglalkoztatottak számának várható változását, ennek mértékét és irányát is megvizsgáljuk. Emellett a munkaerő-gazdálkodás elemzésénél, előrejelzésénél nem csupán az adott időszakban várható létszámváltozást s ennek irányát tartjuk fontosnak a lehető legtöbb dimenzió mentén megvizsgálni, hanem ezzel párhuzamban azt is, hogy ez milyen munkaerőforgalommal valósul meg, s ennek milyen az intenzitása. Célszerű látnunk ugyanis, hogy az egyes elemzési dimenziók szerint csoportosított vállalkozások mekkora hányada létszámleadó, létszámfelvevő, mekkora ezen gazdálkodó szervezetek között az átfedés, illetve ezeknek a változásoknak várhatóan mekkora lesz a létszámvonzata. Elemzésünk harmadik fő szegmense a pályakezdők, a külföldiek és a kölcsönzött munkaerő foglalkoztatását, az egyszerűsített foglalkoztatást, a tartós munkaerőhiányt, valamint a gazdálkodó szervezeteknek a munkaerő képzésében vállalt szerepét vizsgálja meg, itt is törekedve arra, hogy a vállalati szándék előrejelzésén túl a munkaerő várható létszámmozgását is bemutassuk. III. Az adatgyűjtés főbb jellemzői és a minta bemutatása A kutatás a legjelentősebb munkaerő-piaci reprezentatív felméréssorozat Magyarországon, amelynek keretében 2006 és 2011 (2006: N=6132; 2007: N=7384; 2008: N=7406; 2009: N=7428; 2010: N=7551; 2011: N=7429) között minden évben több mint 6000 vállalkozás került megkérdezésre. A felkeresett vállalkozások között egyaránt megtalálhatóak a mikro- és kisvállalkozások, illetve a nagyvállalatok is. 4 A prognózisok készítésének kezdete óta a felmérés alapvető módszerét a személyes megkeresésre épülő kérdezőbiztosi adatfelvétel jelenti, a felmérés mintájába bekerülő 2 Lázár György (kézirat): A rövid távú munkaerő-piaci prognózisok készítésének kialakulása és fejlődése Magyarországon , 6. 3 Rövid távú munkaerő-piaci prognózis 2010: uo.: 16. 6

7 gazdálkodó szervezetek, munkáltatók kijelölése a KSH vállalati cégregisztere, a cégközlöny adatbázisa, a munkaügyi központok munkáltatói nyilvántartása alapján történt. Az adatfelvétel időpontja minden év szeptember-október hónapjaira esik. Fontos megemlíteni, hogy 2006 és 2008 között a kérdezés két kérdőívvel történt, az egyik a tényadatokat tudakolta, a másik pedig a cégvezetők várakozásaira vonatkozott. Előbbi kérdéssort a vállalatok töltötték ki tehát ennyiben az önkitöltős adatfelvételi módszer is szerepet kapott, illetve kap, utóbbit továbbra is a kérdezőbiztosok kérdezték le. A 2009-es és 2010-es évben sor került a két kérdőív integrálására, de a különböző adatokra vonatkozó kérdések kitöltési metódusa nem változott ben annyi változás történt, hogy a mikrovállalkozások egy rövidített kérdőívet töltöttek ki, amely a többi cég számára készített kérdőívhez képest bizonyos kérdéseket nem tartalmazott. A felméréssorozat fontos jellemzője a területi alapon való szervezés, amely nagyobb részben támaszkodik a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat kirendeltségi, valamint a Gazdaságés Vállalkozáskutató Intézet kérdezőbiztosi hálózatára. Fontos azt is megemlítenünk, hogy 2006-tól kezdődően az adatokat mindkét szervezet hálózata rögzíti, a feldolgozásukat a Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet végzi, ezeket a feldolgozásokat pedig interneten keresztül teszi elérhetővé a megyék számára. Továbbá lényeges változás, hogy ettől az évtől kezdve a GVI országos elemzést is készít. A mintában szereplő gazdálkodó szervezetek száma és aránya, valamint a foglalkoztatotti létszám alakulása létszámnagyságság-kategóriánként ( ) Mintamegoszlás (% és db) Foglalkoztatottak száma (ezer fő) és megoszlása Mintamegoszlás (% és db) Foglalkoztatottak száma (ezer fő) és megoszlása Mintamegoszlás (% és db) Foglalkoztatottak száma (ezer fő) és megoszlása 0-9 fő 9, ,3 0,5 43, ,4 2,1 38, ,6 2, fő 49, ,5 11,4 30, ,4 34, ,8 10, fő 31, ,8 32,5 18, ,8 26,3 19, ,3 250 fő és felette 8, ,6 7, ,6 62,2 6, ,6 58,8 Ismeretlen 1, , , összesen 100, ,6 100,0 100, ,8 100,0 100, ,0 100,0 Mintamegoszlás (% és db) Foglalkoztatottak száma (ezer fő) és megoszlása Mintamegoszlás (% és db) Foglalkoztatottak száma (ezer fő) és megoszlása Mintamegoszlás (% és db) Foglalkoztatottak száma (ezer fő) és megoszlása 0-9 fő 43, ,0 2,6 43, ,5 2,5 41, ,5 2, fő 33, ,2 12,5 32, ,2 11,3 31, ,6 10, fő 18, ,3 32,0 18, ,6 30,1 21, ,7 250 fő és felette 4, ,7 53,0 5, ,1 56,2 6, ,4 56,7 Ismeretlen 0, összesen 100, ,1 100,0 100, ,4 100,0 100, ,6 100,0 Az elemzés hátterét adó adatbázisokra rátérve elmondható, hogy a mintába kerülő vállalkozások köre 2007-től kezdve 7,4-7,5 ezer fő közötti volt. A választ adó vállalkozások 7

8 által foglalkoztatottak létszáma 2006-tól 2009-ig csökkent, ezt követően pedig növekedett, 2011-ben létszámuk már meghaladta az 556 ezer főt. A létszám-kategóriákat vizsgálva látható, hogy a 2006-os adatfelvételt követően jelentősen nőtt a mintába bevont mikro-vállalkozások aránya, 2007 után minden évben egy felmérés kivételével meghaladta a 40%-ot, ezzel szemben a többi létszámnagyság-kategória mintába bekerült részaránya csökkent a vizsgált időszak első évéhez képest. A minta létszámnagyság-kategória szerinti megoszlása minden vizsgált évben jól mutatja, hogy a vállalati méret növekedésével egyenes arányban növekszik a foglalkoztatottak száma is. A 2011-ben mintába került vállalatok által foglalkoztatottak több mint felét (56,7%) a nagyvállalatok foglalkoztatták, a legkisebb létszámnagyság-kategóriába tartozó vállalkozásoknál ez az arány 2,4%-ot tesz ki. Abszolút számokban ez azt jelenti, hogy a mintában szereplő 250 főnél több alkalmazottal rendelkező vállalatok 315,4 ezer főt foglalkoztattak, a 9 főnél kevesebbet foglalkoztatatók pedig 13,5 ezer fős állománnyal rendelkeztek a felmérés időpontjában. A mintába került vállalkozásokat fontos nemzetgazdasági áganként is megvizsgálni, különös tekintettel a reprezentációs arányra vonatkozóan, hiszen e mutatószám kifejezi becsléseink megbízhatóságát. Ezt a mutatót csak a 2011-es adatfelvétel adatai tekintetében vizsgáljuk meg, a felmérésben szereplő vállalkozások által foglalkoztatottak számát a KSH munkaerő-felmérésében szereplő adatokkal vetjük össze. 5 A KSH munkaerő-felmérésének adatai szerint III. negyedévben 3 855,9 ezer fő volt a foglalkoztatottak száma, a prognózisfelmérés keretében szeptember-október időszakban megkeresett vállalkozások pedig 556,6 ezer főt foglalkoztattak. Ezen adatok alapján azt mondhatjuk, hogy a 2011-es prognózisfelvétel adatai a nemzetgazdaságban foglalkoztatottak 14,4%-át reprezentálják. A tevékenységek egységes ágazati osztályozási rendszeréhez tartozó egyes kategóriák reprezentációs arányai igen nagymértékben eltérnek egymástól, a legnagyobb arányt az ingatlanügyletek, a feldolgozóipar, az energiaipar és a víz- és hulladékgazdálkodás, a legkisebb arányokat a közigazgatás, az oktatás, a művészet és szabadidő és az egészségügyi szolgáltatás nemzetgazdasági ágakban találjuk. Ez utóbbi ágak mintában való alacsony aránya annak is köszönhető, hogy ezekben meglehetősen kevés a versenyszférába tartozó gazdálkodó szervezet. A mintába került vállalkozások közül a feldolgozóiparban működőknél találjuk a foglalkoztatottak több mint felét, több mint 302 ezer főt, s egyben ez az ág rendelkezik az egyik legjobb reprezentációs aránnyal. A vállalkozások második legtöbb alkalmazottal rendelkező körét a kereskedelem, gépjárműjavítás nemzetgazdasági ágba tartozó cégek alkotják, akik az összes foglalkoztatott 10,3%-át alkalmazzák, azonban itt a reprezentációs arány csak 10,3%-ot tesz ki. 5 KSH, Foglalkoztatottak száma nemzetgazdasági ágak, ágazatok szerint. Lakossági munkaerő-felmérés III. negyedév 8

9 A foglalkoztatottak száma, aránya és a reprezentációs arány nemzetgazdasági áganként Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat III. negyedévben a foglalkoztatottak (KSH) száma megoszlása % A Rövid távú munkaerő-piaci prognózisban szereplő vállalkozások által foglalkoztatottak (2011. szeptember 30.) megoszlása száma % Reprezentációs arány (%) , ,3 15,2 Bányászat , ,3 14,1 Feldolgozóipar , ,4 36,7 Villamos energia, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás Vízellátás; szennyvíz gyűjtése, kezelése, hulladékgazdálkodás, szennyeződésmentesítés , ,8 25, , ,4 25,1 Építőipar , ,0 6,2 Kereskedelem, gépjárműjavítás , ,3 10,3 Szállítás, raktározás , ,4 13,8 Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás , ,9 6,5 Információ, kommunikáció , ,3 21,2 Pénzügyi, biztosítási tevékenység , ,8 11,5 Ingatlanügyletek Szakmai, tudományos, műszaki tevékenység Adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység Közigazgatás, védelem, kötelező társadalombiztosítás , ,6 40, , ,5 5, , ,0 14, , ,2 0,4 Oktatás , ,2 0,4 Humán-egészségügyi, szociális ellátás , ,7 3,7 Művészet, szórakozás, szabad idő , ,3 2,7 Egyéb szolgáltatás , ,6 4,2 összesen , ,0 14,4 Elemzésünk hátralévő részében a nemzetgazdasági ágak elemzése esetében bizonyos ágak összevonásra kerültek, amelynek elsősorban módszertani okai voltak. Ezáltal kiküszöbölhetővé vált, hogy bizonyos háttérváltozók szerinti elemzésnél egyes ágakkal kapcsolatosan az alacsony elemszámok miatt ne tudjunk érdemi következtetéseket levonni. Másrészt a tevékenységek ágazati rendszerének egyes változatai között (TEÁOR 2003; TEÁOR 2008) ily módon alakítottunk ki megfelelést a vizsgált évek adatbázisaiban. Meg kell jegyeznünk, hogy ennek ellenére több esetben konkrét százalékos értéket nem fogunk tudni közölni tanulmányunkban, ugyanis bizonyos években több vállalkozásnak hiányzott a TEÁOR jegyzékben meglévő kódszáma, ami jelentős mértékű torzítást okozhat az 9

10 egyes elemzési dimenziókban. Ennek kiküszöbölésére sok esetben csak a változások irányát emeljük ki és így teszünk kísérletet az elemzésre. A mintában szereplő gazdálkodó szervezetek és a foglalkoztatottak számának megoszlása nemzetgazdasági áganként (az összevonásokat követően) Gazdálkodó szervezetek számának megoszlása (%) Foglalkoztatottak számának megoszlása (%) Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat 6,5 5,3 Bányászat 0,3 0,3 Feldolgozóipar 30,2 54,4 Villamos energia és vízellátás 1,7 4,2 Építőipar 9,8 3,0 Kereskedelem, (gépjármű) javítás 21,3 10,3 Szállítás, raktározás 3,8 6,4 Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás 5,2 1,9 Pénzügyi és gazdasági szolgáltatások 10,7 8,0 Közszolgáltatások 4,0 2,1 Egyéb szolgáltatás 6,5 4,2 összesen 100,0 100,0 Az alacsony elemszámok kapcsán fontos kiemelni, hogy az elemzés során a bányászathoz tartozó adatokat ugyan feltüntettük, de a legmagasabb, illetve legalacsonyabb arányok kiemelésekor figyelmen kívül hagytuk. Ennek oka az itt szereplő munkáltatók alacsony száma, amely a legtöbb esetben a bányászatban kiugró értékeket eredményez, ez főként azonban az alacsony elemszámok miatti torzítás következménye nem pedig valós állapot tükröződése. A bányászat, illetve a közszolgáltatások ág adatait célszerű figyelmen kívül hagyni, megfelelő óvatossággal kezelni. Az elemzést megelőzően azt is hangsúlyoznunk kell, hogy adataink nem súlyozottak, csak a mintában szereplő gazdálkodó szervezetekre vonatkoznak. A tanulmányban szereplő megállapítások nem terjesztendők ki a nemzetgazdaság egészére. A nemzetgazdasági ágakhoz hasonlóan a megyei szintű adatoknál fontos megemlíteni, hogy adataink reprezentáltságának mértéke a foglalkoztatottak számát figyelembe megyénként meglehetősen jelentős eltérést mutat. Ennek kapcsán fontos kiemelni, hogy Pest megye és Budapest adatait az alacsony reprezentációs arányok tekintetbe vételével szükséges figyelembe venni. 10

11 A foglalkoztatottak száma, aránya és a reprezentációs arány megyénként III. negyedévben a foglalkoztatottak száma megoszlása % A Rövid távú munkaerő-piaci prognózisban szereplő vállalkozások által foglalkoztatottak (2011. szeptember 30.) megoszlása száma % Reprezentációs arány Baranya , ,9 11,8 Bács-Kiskun , ,5 12,7 Békés , ,4 14,8 Borsod-Abaúj-Zemplén , ,8 17,2 Budapest , ,0 10,5 Csongrád , ,4 14,9 Fejér , ,8 22,2 Győr-Moson-Sopron , ,6 16,4 Hajdú-Bihar , ,6 13,2 Heves , ,9 19,7 Jász-Nagykun-Szolnok , ,6 18,1 Komárom-Esztergom , ,6 27,3 Nógrád , ,3 20,5 Pest , ,6 6,2 Somogy , ,2 16,3 Szabolcs-Szatmár-Bereg , ,7 11,1 Tolna , ,7 17,5 Vas , ,5 22,9 Veszprém , ,8 17,7 Zala , ,1 23,9 összesen , ,0 14,4 11

12 IV. Reál- és pénzügyi folyamatok IV. 1. A kapacitás-kihasználtság alakulása A reál- és pénzügyi folyamatok közül elsőként a kapacitás-kihasználtság alakulását vizsgáljuk meg részleteiben. A megkérdezett vállalkozásokat három kategóriába soroltuk be a kapacitás-kihasználtság mértéke alapján. Ennek értelmében alacsony a kapacitáskihasználtsága annak a vállalkozásnak, amely 41% alattinak vélte a kihasználtság mértékét, közepes, ha ez az érték 41% és 80% közötti, magas, ha 80% feletti ez az arány. A kapacitás-kihasználtság alakulása létszámnagyság-kategóriák szerint,% Alacsony Közepes Magas Alacsony Közepes Magas Alacsony Közepes Magas 0-9 fő 7,9 46,1 46,0 14,4 60,2 25,4 12,6 57,0 30, fő 4,0 41,5 54,5 8,9 59,2 31,9 6,7 53,9 39, fő 1,9 38,3 59,8 5,9 54,2 39,9 2,6 46,3 51,1 250 fő és felette 1,0 32,8 66,3 4,3 45,7 50,0 2,6 37,4 60,1 Összesen 4,9 42,2 52,9 10,6 58,2 31,2 8,2 52,9 38, Alacsony Közepes Magas 0-9 fő 12,2 59,1 28, fő 6,5 52,4 41, fő 2,2 45,4 52,3 250 fő és felette 2,2 32,7 65,1 Összesen 7,7 52,5 39,8 Jól látható, hogy 2009 óta növekedett a felmérésben szereplő, magas kapacitáskihasználtsággal működő cégek aránya, de még így sem éri el a válság kitörésének évében meglévő értéket, attól jelentősen elmarad, 13,1%-ponttal ben a magas kapacitáskihasználtsággal működő cégek aránya közel 40%-ot tett ki, az alacsony kihasználtsággal rendelkezőké pedig 7,7%-ot. Ezek az adatok a 2010-es évhez képest kismértékű javulást mutatnak. A vállalati méret szerinti kategóriákat vizsgálva jól látható, hogy 2011-ben az előző évhez képest a mikro-vállalkozásokat kivéve minden esetben növekedett a magas kapacitáskihasználtsággal működő gazdálkodó szervezetek aránya, a legnagyobb mértékben a nagyvállalatoknál, 5%-ponttal. A mikro-vállalkozások esetében viszont nem az alacsony, hanem a közepes kihasználtságot jelző kategória aránya növekedett meg kismértékben ben a nemzetgazdasági ágak közül a villamos energia és vízellátás (53,5%), a mezőgazdaság (51,7%) és a pénzügyi és gazdasági szolgáltatások (50,9%) területén haladta meg a magas kapacitás-kihasználtsággal rendelkező vállalkozások aránya az 50,0%-ot. A legalacsonyabb arányokat ebben a tekintetben a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás 6 6 A szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás nemzetgazdasági ággal kapcsolatban megjegyzendő, hogy ezen a területen a korábbi prognózis eredményeket figyelembe véve a többi gazdasági ághoz képest mindig nagyobb volt az alacsony kapacitás-kihasználtsággal rendelkező cégek aránya. 12

13 (14,9%), az építőipar (33,8%) és a kereskedelem (gépjármű) javítás (35,1%) területeken regisztráltuk. A kapacitás-kihasználtság alakulása nemzetgazdasági áganként 2011-ben (%) 80,0% 70,0% 60,0% 50,0% 40,0% 30,0% 20,0% 10,0% Alacsony Közepes Magas 0,0% *Az adatokat az alacsony elemszámok és az ebből fakadó torzítás miatt célszerű figyelmen kívül hagyni. Az egy évvel korábbi adatokhoz viszonyítva elmondható, hogy az egyéb szolgáltatás (12,4%-ponttal), a mezőgazdaság (3,2%-ponttal) és a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás (1,9%-ponttal) nemzetgazdasági ágakban növekedett a leginkább a magas kapacitáskihasználtsággal működő cégek aránya, míg nagyobb mértékű csökkenés a szállítás, raktározás és az építőipar területén következett be. Az építőiparban 4,4%-pontos csökkenés következett be ebben a dimenzióban, így 33,8%-os arányt produkálva, a közepes kihasználtsággal működő cégek aránya 55,3%-os volt, az alacsony kihasználtsággal rendelkezőké pedig 10,8%-os. Az elmúlt évhez képest mindkét kategóriába tartozó építőipari cégek aránya növekedett. Ha területi szempontból vizsgáljuk meg adatainkat, kiemelhetjük, hogy a legtöbb magas kihasználtsággal működő cég Budapesten működik (49,4%), ezt követően pedig Vas (44,8%), Bács-Kiskun (44,4%) és Győr-Moson-Sopron (44,2%) megyében. Megjegyzendő, hogy a legnagyobb mértékben javulás Budapesten következett be egy év alatt, ugyanis 10,9%-ponttal növekedett a magas kapacitás-kihasználtsággal működő cégek aránya. Az alacsony kihasználtsággal működő gazdálkodó szervezetek aránya Borsod-Abaúj- Zemplén megyében (11,7%) volt a legmagasabb, emellett megemlíthető még Csongrád (9,4%), Pest (9,3%) és Nógrád megye (9,2%) is. A 2010-es adatokhoz viszonyítva Csongrád megyében (6,1%-ponttal) nőtt legnagyobb mértékben az alacsony kapacitás-kihasználtsággal működő cégek aránya, míg Tolna megyében csökkent a leginkább (4,9%-ponttal). 13

14 A kapacitás-kihasználtság alakulása tulajdonforma szerint 2010-ben és 2011-ben, % 60,0% 50,0% 40,0% 30,0% 20,0% 100% magyar 100% külföldi Vegyes tulajdonú 10,0% 0,0% Alacsony Közepes Magas Alacsony Közepes Magas A felmérésben szereplő cégek tulajdoni struktúrája jól mutatja, hogy a magaskapacitáskihasználtság elsődlegesen a tisztán külföldi tulajdonú gazdálkodó szervezeteket jellemzi, 58,6%-uk tartozott ebbe a csoportba 2011-ben. A tisztán magyar tulajdonú cégek esetében ugyanez az arány 37,3%-ot tett ki. Ezzel párhuzamban az alacsony kihasználtsággal rendelkező vállalkozások körében pedig magasabb a teljes egészében magyar tulajdonban lévők aránya. A magas kapacitás-kihasználtsággal működő cégek aránya még sem a 100%-ban magyar, sem a 100%-ban külföldi és a vegyes tulajdonú vállalkozások esetében sem érte el a 2008-as szintet. Jelenleg alacsonyabb értékeket tapasztalhatunk, különösen a tisztán magyar tulajdonú gazdálkodó szervezeteknél. 7 Ebben a tulajdoni struktúra szerinti viszonyrendszerben 2011-ben nem történt lényeges változás az egy évvel korábbi adatokhoz képest. A tulajdonosi szerkezet alapján képzett kategóriák egymáshoz való viszonya a korábbi években is a jelenlegihez hasonlóan alakult. IV. 2. A kapacitás-kihasználatlanság okai A kapacitás-kihasználatlanságnak a legfontosabb okai a belföldi megrendelések hiánya, továbbá olyan egyéb okok, amelyek a felmérés kérdőívének felsorolásában nem szerepeltek, harmadikként az export megrendelések hiányát említhetjük, valamint a munkavállalás szezonális jellegét. A belföldi megrendelések hiánya 2011-ben a kihasználatlanságot átlagosan 63,2%-ban magyarázta a vállalkozások szerint, ennek az oknak a súlya a korábbi években is meghaladta a 60,0%-ot. Azon többi oknak, amelyek szerepeltek a kérdőívben, súlyuk nem éri el a 10,0%-ot sem. 7 A 2008-as adatok két dolog miatt mutatnak ebben a dimenzióban magas értéket. Egyrészt azért, mert az adatfelvétel időszakának egy része a válság kitörését megelőzően zajlott, másrészt azért is, mert ekkor még nem volt olyan széles körben érzékelhető a vállalkozások számára a recesszió hatása. 14

15 A kapacitás-kihasználatlanság okai 8,% belföldi megrendelések, vevők hiánya 65,8 65,7 63,2 export megrendelések, vevők hiánya 9,2 5,6 7,6 alapanyaghiány 0,7 1,1 1,3 tőkehiány 5,7 5,3 6,6 szakképzetlen munkaerő hiánya 0,4 0,4 0,6 szakképzett munkaerő hiánya 1,3 1,6 2,2 munkavégzés szezonális jellege 6,2 7,0 7,0 egyéb ok 8,5 9,3 9,2 nem tudja az okát 2,2 4,0 2,3 Az egyéb okok 9,2%-ban, az export megrendelések hiánya 7,6%-ban, a munkavégzés szezonális jellege 7,0%-ban, a tőkehiány 6,6%-ban volt oka 2011-ben a kihasználatlanságnak. A korábbi évekkel összevetve elmondható, hogy lényegi átrendeződés nem következett be az okok súlyát tekintve. Annyi viszont megemlítendő, hogy a belföldi megrendelések hiányának szerepe kismértékben csökkent, míg az export megrendeléseké, a tőkehiányé, a szakképzett munkaerőhiányáé kismértékben növekedett. A nemzetgazdasági ágakat vizsgálva kiemelhető, hogy a belföldi megrendelések hiánya a kereskedelem (gépjármű) javítás (76,7%), az építőipar (73,1%) és az egyéb szolgáltatás (72,5%) területeken volt a legpregnánsabb probléma. Az egyes gazdasági ágaknál az okok tekintetében bizonyos ágazat specifikus jellemzők is láthatók, továbbá bizonyos tényezők az átlagosnál nagyobb súllyal jelentkeznek. A mezőgazdaságban a belföldi megrendelések hiánya lényegesen kisebb súllyal (34,4%) bírt 2011-ben az átlagnál, viszont a tőkehiány (16,2%) és a munkavégzés szezonális jellege (25,2%) átlagot meghaladó fontosságú tényezőnek bizonyult. Az export megrendelések hiánya a legnagyobb mértékben a feldolgozóiparban (17,2%) és a szállítás, raktározás (10,4%) területén jelentkezett problémaként. A tőkehiány és a munkavégzés szezonális jellege a mezőgazdaságnál jelentkezett legtöbbször a nemzetgazdasági ágak közül, a szakképzett munkaerő hiánya pedig a feldolgozóiparban. A tőkehiány és a belföldi megrendelések kapcsán kiemelhető, hogy a mezőgazdaságon belül előbbi súlya 31,8%-ról 34,4%-ra, utóbbié 11,5%-ról 16,2%-ra növekedett. A prognózisfelmérés adatai azt mutatják, hogy a belföldi megrendelések hiányának, a tőkehiánynak a kapacitás-kihasználatlanságban játszott szerepe a vállalati méret növekedésével csökken. Az export megrendelések, az alapanyaghiány, a szakképzetlen és a szakképzett munkaerő hiánya esetében éppen ellenkező irányú változás látható a vállalati méret növekedésével. 8 Az adatok azt mutatják meg, hogy az egyes okok hány százalékban felelősek a kapacitás-kihasználatlanságért. 15

16 A kapacitás-kihasználatlanság okai létszámnagyság-kategóriák szerint 2011-ben 9, % 0-9 fő fő fő 250 fő és felette összesen belföldi megrendelések, vevők hiánya export megrendelések, vevők hiánya 73,1 62,3 48,8 34,9 63,2 2,9 6,5 15,4 25,5 7,6 alapanyaghiány 0,5 1,1 2,4 5,5 1,3 tőkehiány 7,0 7,0 5,6 3,5 6,6 szakképzetlen munkaerő hiánya szakképzett munkaerő hiánya munkavégzés szezonális jellege 0,4 0,6 0,9 1,8 0,6 1,5 2,5 3,0 4,4 2,2 5,3 8,3 9,1 6,6 7,0 egyéb ok 7,8 9,1 11,5 14,4 9,2 nem tudja az okát 1,5 2,5 3,4 3,4 2,3 A 2010-es év adataihoz képest lényeges változást jelent, hogy a nagyvállalatok körében 6,9%-ponttal csökkent a belföldi megrendeléseknek a kihasználatlanságban játszott szerepe (41,8%-ról 34,9%-ra), viszont ezzel párhuzamosan 17,5%-ról 25,5%-ra nőtt az export megrendelések hiányának súlya. A többi létszámnagyság-kategória esetében lényegi változás nem következett be 2011-ben az előző év adataihoz viszonyítva. Ha tulajdoni struktúra szempontjából vizsgáljuk meg ezt az elemzési dimenziót, azt mondhatjuk, hogy a tisztán magyar tulajdonú gazdálkodó szervezeteknek a fő problémát a belső megrendelések hiánya jelenti. A külföldi tulajdonban lévő cégeknek elsődlegesen szintén ez a domináns problémája, azonban a tulajdoni struktúra okán az export megrendelések is rendkívül meghatározóak, relevanciájuk megközelíti a belföldi megrendelések szerepét. Ezt jól mutatja, hogy 2011-ben a teljes mértékben külföldi kézben lévő cégeknél a belföldi megrendelések hiánya 35,7%-ban volt felelős a kapacitás kihasználatlanságért, az export megrendeléseknél ez az arány 30,4%-ot tett ki. IV. 3. A rendelésállomány alakulása A kapacitás-kihasználtság elemzését követően a felmérés időszakára vonatkozóan fontos megvizsgálni a gazdálkodó szervezetek rendelésállományának helyzetét is. A felmérésben résztvevő vállalkozások 12,9%-a ítélte saját rendelésállományát magasnak, 62,8%-a közepesnek, 24,3%-a pedig alacsonynak. Ezek az arányok a 2010-es adatoktól jelentős eltérést nem mutatnak, a magas rendelésállománnyal rendelkező cégek aránya lényegében nem változott, az alacsony kategóriába tartozóké 1,8%-ponttal csökkent, míg a közepes csoportba tartozóké 1,7%-ponttal növekedett egy év alatt. A magas rendelésállománnyal rendelkező vállalkozások aránya a tárgyévben elmaradt a 2008-as felmérés (16,0%) adatától, viszont a recesszió első évében tapasztalttól (8,5%) már 9 Az adatok azt mutatják meg, hogy az egyes okok hány százalékban felelősek a kapacitás-kihasználatlanságért. 16

17 lényegesen kedvezőbbnek tekinthető. Az alacsony rendelésállománnyal rendelkező cégek esetében azt látjuk, hogy 2009 óta minden évben csökkent az ebbe a kategóriába tartozó gazdálkodó szervezetek aránya, de ez az érték 2011-ben még mindig magasabb volt, mint 2008-ban. A felmérésben résztvevő gazdálkodó szervezetek rendelésállományának alakulása létszámnagyság-kategóriák szerint, % magas közepes alacsony magas közepes alacsony 0-9 fő 11,1 62,8 26,2 7,0 55,7 37, fő 17,1 63,4 19,5 8,4 57,8 33, fő 20,7 63,3 16,0 10,1 62,7 27,2 250 fő és felette 27,6 57,9 14,4 17,5 60,8 21,7 összesen 16,0 62,8 21,2 8,5 57,9 33, magas közepes alacsony magas közepes alacsony 0-9 fő 9,3 58,4 32,4 9,0 62,1 28, fő 11,8 61,8 26,4 10,9 62,0 27, fő 18,3 66,6 15,1 18,5 66,3 15,2 250 fő és felette 29,0 60,1 10,9 32,0 58,9 9,1 összesen 12,8 61,1 26,1 12,9 62,8 24,3 A rendelésállomány problematikája a gazdálkodó szervezetek számára a vállalati méret növekedésével kevesebb gondot jelent, hiszen a nagyobb cégek között lényegesen több a magas rendelésállománnyal működő, mint például a 0-9 főt vagy a főt foglalkoztató vállalkozások között. Ennek megfelelően az utóbb említett két vállalati méret szerinti kategóriába tartozó cégeknél jelenik meg pregnánsabban az alacsony rendelésállomány. A 250 fő feletti foglalkoztatotti létszámmal rendelkező cégek körében a magas rendelésállománnyal rendelkezők aránya már 2010-ben is meghaladta a 2008-as szintet, 2011-ben pedig az egy évvel korábbihoz képest 3,0%-ponttal növekedett arányuk, 29,0%-ról 32,0%-ra. További kiemelhető változás, hogy a tárgyévben 2010-hez képest a mikrovállalkozások körében 3,5%-ponttal csökkent az alacsony rendelésállománnyal rendelkezők aránya, a közepes rendelésállománnyal rendelkezőké pedig 3,8%-ponttal emelkedett. A legtöbb magas rendelésállománnyal rendelkező cég a felmérés mintájában lévők közül a villamos energia és vízellátás (20,5%) területén működött 2011-ben. Az alacsony rendelésállomány pedig az építőipart (36,6%) és a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás (28,9%) érintette leginkább a tárgyévben. A közepes rendelésállománya a legutolsó felmérés időszakában a legtöbb vállalkozásnak a mezőgazdaság (72,8%), az egyéb szolgáltatás (65,2%) és a pénzügyi és gazdasági szolgáltatások (65,0%) területen működő cégeknek volt. 17

18 A magas rendelésállománnyal rendelkező gazdálkodó szervezetek aránya nemzetgazdasági áganként ( ), % 25,0% 20,0% 15,0% 10,0% 5,0% 0,0% *Az adatokat az alacsony elemszámok és az ebből fakadó torzítás miatt célszerű figyelmen kívül hagyni hez képest a magas rendelésállománnyal működő cégek aránya a legnagyobb mértékben a villamos energia és a vízellátás (4,2%-ponttal) és a mezőgazdaság (3,6%-ponttal) nemzetgazdasági ágakban csökkent, ezzel párhuzamosan a legpregnánsabb növekedés a szállítás, raktározás (3,4%-ponttal), az egyéb szolgáltatás (2,9%-ponttal) és a szálláshely szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás (1,1%-ponttal) területeken következett be. A magas rendelésállomány a tárgyévben elsősorban Győr-Moson-Sopron (18,0%), Heves (16,7%), Somogy (16,6%), Jász-Nagykun-Szolnok (16,1%) és Vas (15,7%) megyét jellemezte. A rendelésállomány alacsony szintje leginkább Fejér (32,2%), Nógrád (28,1%), Tolna (26,9%), Hajdú-Bihar (26,7%) és Borsod-Abaúj-Zemplén (26,6%) megyében volt megfigyelhető. Itt fontos kihangsúlyozni, hogy a tárgyévben minden megyében meghaladta az 55,0%-ot azon cégek aránya, akik közepes mértékű rendelésállománnyal rendelkeztek. Ez azonban nem tekinthető kiugró esetnek, ugyanis a korábbi évek adatai azt mutatják, hogy egy év (2009) kivételével minden évben meghaladta ebbe a kategóriába tartozó gazdálkodó szervezetek aránya az 50,0%-ot. A magas szintű rendelésállománnyal rendelkező cégek arányának legnagyobb mértékű növekedése 2010-ről 2011-re Komárom-Esztergom (5,5%-ponttal) és Csongrád (3,5%-ponttal) megyében következett be, ezzel párhuzamosan az alacsony rendelésállománnyal rendelkezőké Jász-Nagykun-Szolnok (10,1%-ponttal) és Hajdú-Bihar (8,8%-ponttal) megyében növekedett a leginkább. 18

19 Győr-Moson-Sopron Heves Somogy Jász-Nagykun-Szolnok Vas Komárom-Eszergom Szabolcs-Szatmár Békés Zala Csongrád Budapest Veszprém Baranya Pest Fejér Nógrád Hajdú-Bihar Borsod-Abaúj-Zemplén Bács-Kiskun Tolna Az alacsony és magas rendelésállománnyal rendelkező gazdálkodó szervezetek aránya megyénként 2011-ben, % 35,0% 30,0% 25,0% 20,0% 15,0% 10,0% 5,0% 0,0% Magas Alacsony A tulajdonosi struktúra mentén is jelentős eltérések tapasztalhatók a rendelésállomány egyes szintjeit illetően, ugyanis a 100%-ban külföldi tulajdonú cégek között lényegesen nagyobb a magas rendelésállománnyal rendelkező gazdálkodó szervezetek aránya. Az alacsony kategóriába tartozók között viszont éppen a teljes egészében magyar vállalkozások vannak többen ben a teljes mértékben külföldi tulajdonú cégeknek 28,5%-a rendelkezett magas megrendelési állománnyal, ez az arány a 100%-ig magyar vállalkozásoknál csak 11,3%-os volt. Az alacsony rendelésállomány ugyanebben az évben kétszer annyi magyar tulajdonú gazdálkodó szervezetnél jelentkezett, mint külföldinél. Lényegi átrendeződés a 2010-es évhez képest nem történt a tulajdoni struktúra szerint ebben az elemzési dimenzióban, annyi viszont megemlíthető, hogy a vegyes tulajdonú vállalkozások körében 5,7%-ponttal csökkent az alacsony rendelésállománnyal rendelkező cégek aránya, s közel 5,0%-ponttal nőtt a közepes kategóriába tartozóké. Érdemes ugyanakkor azt is megemlíteni, hogy a magas rendelésállománnyal rendelkező vállalkozások aránya a teljes mértékben külföldi cégek esetében elérte, sőt meg is haladta a válság kitörésének évében (27,2%) meglévő arányt, már a 2010-es évben. A 100%-ban magyar tulajdonú gazdálkodó szervezetek esetében viszont még erről 2011-ben sem beszélhetünk, 2008-hoz képest 3,2%-ponttal alacsonyabb ezen vállalkozások aránya. Gyakorlatilag ugyanezt mondhatjuk el a vegyes tulajdoni struktúrával rendelkező cégekkel kapcsolatban is. IV. 4. Beruházási, kapacitásbővítési tervek előrejelzésének alakulása A beruházásra vonatkozó kérdések kapcsán az elemzés előtt mindenképpen fontos megemlíteni, hogy az erre a témára vonatkozó kérdéseket a 0-9 főt foglalkoztató gazdálkodó szervezetek esetében nem tettük fel a felmérés kérdőívében. Ezért a korábbi évek adatait is újrageneráltuk e vállalati szegmensbe tartozó cégek nélkül, az adatok összehasonlíthatósága végett. 19

20 Beruházást végrehajtó gazdálkodó szervezetek aránya a tárgyévben, % I. félév* 9 fő és ennél kevesebb fő 52,0 49,1 49,7 42, fő 69,4 67,7 69,3 61,3 250 felette 78,6 77,3 82,2 80,0 összesen 60,2 57,4 59,4 53,3 *2011-re vonatkozóan csak az első félévre kérdezett rá a felmérés kérdőíve Beruházást tervező gazdálkodó szervezetek aránya, % I. félév* 9 fő és ennél kevesebb fő 55,3 49,1 54,3 45, fő 71,1 67,8 71,9 60,9 250 felette 77,3 81,0 86,0 80,6 összesen 62,6 57,8 63,4 55,3 *2012-re vonatkozóan csak az első félévre kérdezett rá a felmérés kérdőíve A beruházásra vonatkozó információk elemzését tovább korlátozza, hogy 2011-re és re vonatkozóan is az adott év első félévére kérdezett rá a felmérés kérdőíve. Emiatt a korábbi évek adataival ezek nem vethetők össze, ugyanis azok esetében az egész évre kérdeztünk rá. Ennek figyelembe vételével elmondható, hogy I. félévben összességében a felmérésben résztvevő cégek 53,3%-a hajtott végre valamilyen beruházást, vagy kapacitásnövelőt vagy korszerűsítő, innovatív jellegűt vagy mindkettőt. A 2012 I. félév végéig a gazdálkodó szervezetek nagyon hasonló arányban a cégek 55,3%-a terveznek valamilyen beruházást végrehajtani. A korábbi évek adatai jól mutatják a recesszió hatásait, hiszen a válság kitörését követően csökkent a végrehajtott beruházások aránya, továbbá csökkent azon cégek aránya is, akik beruházások növekedését jelezték előre ben, a kérdezés évében eszközölt beruházások aránya javult az egy évvel korábbihoz képest, emellett a 2011-ben beruházást tervező vállalkozások aránya is nőtt a 2010-re előre jelzetthez képest. Érdemes röviden megvizsgálni, hogy azok, akik terveznek valamilyen beruházást végrehajtani, konkrétan milyen területen terveznek fejleszteni. A felmérésben szereplő gazdálkodó szervezetek 25,1%-a csak korszerűsítő, innovatív beruházást, 10,2%-a csak kapacitásbővítő beruházást, 20,0%-uk pedig mindkét területen bővítést tervez I. félévben. Összességében tehát azt mondhatjuk, hogy a cégek 55,3%-a valamilyen beruházást végre fog várhatóan hajtani, viszont 44,7%-uk nem tervez I. félévéig semmilyen bővítést eszközölni. 20

21 A következőkben áttekintjük, hogy a gazdálkodó szervezetek miként vélekednek arról, hogy I. félévben az előző év azonos időszakához képest hogyan fog változni a beruházás volumene. A vállalkozások negyede (25,7%-a) növekedést vár, 14,0%-a csökkenést prognosztizál, 36,5%-a pedig stagnálást jelez, az egy évvel korábbi előrejelzések esetében ezek az arányok a következőképpen alakultak az előbbi sorrendben: 28,2%; 14,3%; 37,0%. Azok aránya, akik I. félévben sem hajtottak végre beruházást és I. félévben nem is kívánnak élni ezzel a lehetőséggel, 23,9%-os volt, 3,4%-ponttal magasabb, mint az egy évvel korábbi felmérésben. Mindez azt mutatja, hogy a felmérésben szereplő vállalkozások az egy évvel korábbihoz viszonyítva némileg pesszimistábban tekintenek a jövőre és azok aránya is emelkedett, akik I. félévben nem voltak beruházók és I. félévben sem kívánnak beruházni. A beruházás volumenének várható változása tulajdonforma szerint I. félévben, % nem volt és nem is lesz beruházás csökken változatlan marad Vegyes tulajdonú 100% külföldi 100% magyar növekszik 0,0% 10,0% 20,0% 30,0% 40,0% A beruházás volumenét illetően a 100%-ban külföldi tulajdonú cégek és a vegyes tulajdonú vállalkozások optimistábbnak tekinthetők a teljesen magyar tulajdonban lévőknél, mindkét vállalati csoport több mint harmada számít pozitív irányú változásokra I. félévben. A csökkenést legkevésbé a vegyes tulajdoni szerkezettel rendelkező gazdálkodó szervezetek prognosztizálnak (9,3%-uk), továbbá a tisztán külföldi tulajdonú cégek lehetnek a beruházások szempontjából a legaktívabbak, hiszen ebben a vállalati körben lesz várhatóan a legkisebb azon cégek aránya, akik nem fognak beruházást végrehajtani. Nemzetgazdasági ágak tekintetében vizsgálva a kérdést azt láthatjuk, hogy a legoptimistábbak a feldolgozóipar, a villamos energia és vízellátás és a szálláshelyszolgáltatás, vendéglátás területén működő gazdálkodó szervezetek. A feldolgozóiparban a cégek 32,9%-a számol volumennövekedéssel I. félévre, a villamos energia és vízellátás esetében ez az arány 28,0%-os, a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátásnál pedig 26,2%-os volt. Fontos megemlíteni, hogy az építőiparban működő vállalkozások mindössze 13,3%-a számol a beruházások növekedésével, amely a legalacsonyabb arányt jelenti az egyes gazdasági ágakat tekintve. Itt a cégek 37,9%-a stagnálást, 15,7%-a csökkenést vár. A pénzügyi és gazdasági szolgáltatások területén is hasonlóan pesszimizmusra utaló 21

22 arányokat találunk, ugyanis csak a gazdálkodó szervezetek 19,3%-a prognosztizál beruházás növekedést. A beruházás volumenének várható változása I. félévben nemzetgazdasági ágak szerint, % növekszik I. félév változatlan marad csökken nem volt és nem is lesz Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat 24,3 34,0 23,3 18,4 Bányászat* 33,3 46,7 13,3 6,7 Feldolgozóipar 32,9 32,9 13,8 20,4 Villamos energia és vízellátás 28,0 52,0 11,0 9,0 Építőipar 13,3 37,9 15,7 33,1 Kereskedelem, (gépjármű) javítás 21,2 33,6 14,0 31,2 Szállítás, raktározás 21,9 48,4 13,3 16,4 Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás 26,2 40,9 10,4 22,6 Pénzügyi és gazdasági szolgáltatások 19,3 39,1 9,5 32,1 Közszolgáltatások* 20,7 51,7 3,4 24,1 Egyéb szolgáltatás 19,6 43,4 17,5 19,6 összesen 25,7 36,5 14,0 23,9 *Az adatokat az alacsony elemszámok és az ebből fakadó torzítás miatt célszerű figyelmen kívül hagyni. Az egy évvel korábbi prognózisfelvétel adataihoz viszonyítva lényeges változás, hogy a legtöbb gazdasági ágban mérséklődött a beruházás növekedését prognosztizáló cégek aránya, ezek közül a legnagyobb mértékű változás az egyéb szolgáltatás (7,7%-pontos), az építőipar (6,9%-pontos) és a pénzügyi és gazdasági szolgáltatások (6,4%-pontos) területén következett be. A beruházások növekedését váró cégek aránya az egy évvel korábbihoz képest (1,3%-ponttal) csak a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás területén működő gazdálkodó szervezetek körében emelkedett. Ezzel párhuzamosan pedig több gazdasági ágban lényegesen megnőtt azoknak a cégeknek az aránya, akik nem terveznek beruházást I. félévben végrehajtani, ezek közül az építőipar, a kereskedelem és a pénzügyi gazdasági szolgáltatás emelhető ki. A megyék közül Győr-Moson-Sopron, Komárom-Esztergom megye tekinthető a legoptimistábbnak, hiszen az itt működő cégek több mint 36,0%-a a beruházások növekedésével számol. A beruházások csökkenését a legtöbb vállalkozás Szabolcs-Szatmár-Bereg (20,1%), Hajdú-Bihar (18,8%) és Fejér (18,1%) megyében jelezte I. félévre, míg a volumenváltozások stagnálását Csongrád (52,6%), Veszprém (47,5%) és Tolna (47,5%) megyében prognosztizálta a legtöbb felmérésben résztvevő munkáltató. 22

23 IV. 5. A termelési volumen alakulásának és előrejelzésének elemzése 10 A termelési volumen esetén a beruházásokhoz hasonló folyamat látszik kirajzolódni, hiszen I. félévre az egy évvel korábbihoz képest a növekedést prognosztizálók aránya csökkent, 7,9%-ponttal. Ezzel párhuzamosan pedig emelkedett a stagnálást és a csökkenést jelzők aránya. Ennek eredményeként a felmérésben szereplő vállalkozások kevesebb, mint harmada számol a termelési volumen növekedésével, ugyanakkor több mint fele nem vár változást ebben a tekintetben. Összességében az látható, hogy a I. félévről a I. félévre vonatkozó előrejelzésben bekövetkező kedvező irányú változás után I. félévre pesszimistábban tekintenek a gazdálkodó szervezetek. A termelés volumenének várható változása, % I. félév I. félév I. félév I. félév növekszik 23,8 27,7 36,0 28,1 változatlan marad 50,8 49,1 51,8 56,7 csökken 25,4 23,2 12,2 15,3 összesen 100,0 100,0 100,0 100,0 Vállalati méret szerint vizsgálva ezt a dimenziót azt látjuk, hogy I. félévre vonatkozóan minden létszámnagyság-kategóriában mérséklődött az egy évvel korábbi előrejelzéshez képest a növekedést várók aránya, a legnagyobb mértékben, 9,6%-ponttal az főt foglalkoztató cégek körében. Fontos hozzátenni, hogy minden további kategóriában a változás mértéke több mint 7,0%-pont. A csökkenést és a változatlan volument prognosztizálók aránya minden vállalati méret szerinti kategóriában ezzel párhuzamosan növekedett. A csökkenést jelzők aránya a főt foglalkoztató cégek (5,0%-ponttal), a stagnálást várók aránya az főt alkalmazók (8,3%-ponttal) esetében emelkedett a legnagyobb mértékben. A termelés volumenének várható változása I. félévre és I. félévre vonatkozóan létszámnagyság-kategóriák szerint, % növekszik I. félév I. félév változatlan változatlan csökken növekszik marad marad 0-9 fő csökken fő 31,0 55,2 13,8 23,7 57,6 18, fő 40,3 49,1 10,6 30,7 57,4 11,8 250 fő és felette 47,4 42,8 9,7 39,9 49,8 10,3 összesen 36,0 51,8 12,2 28,1 56,7 15,3 10 A termelési volumenre vonatkozó kérdéseket a beruházáshoz hasonlóan a mikro-vállalkozásoktól nem kérdeztük meg. A várható volumenváltozást a gazdálkodó szervezeteknek a kérdezés évének első félévéhez képest kellett megadni a kérdezést követő év első félévére vonatkozóan. 23

24 A termelési volumen várható változása nemzetgazdasági ágak szerint I. félévben, % 80,0% 70,0% 60,0% 50,0% 40,0% 30,0% 20,0% 10,0% 0,0% növekszik változatlan marad csökken *Az adatokat az alacsony elemszámok és az ebből fakadó torzítás miatt célszerű figyelmen kívül hagyni. A nemzetgazdaság ágakat tekintve azt látjuk, hogy a növekedést illetően a feldolgozóipar munkáltatói a legoptimistábbak, 37,1%-uk a termelési volumen növekedését várja I. félévre. Kiemelhető még ebből a szempontból a pénzügyi és gazdasági szolgáltatások (27,4%), az egyéb szolgáltatás (27,4%), valamint a villamos energia és vízellátás (26,4%) ágak, ahol az említett arány a legmagasabbak közé tartozik. Növekedést legkevésbé az építőiparban várnak, a cégeknek csak 16,2%-a számít volumennövekedésre, közel 60,0%-uk stagnálást vár, negyedük pedig csökkenést prognosztizál. Hasonlóan az építőiparhoz a mezőgazdaságban is csak a cégek 16,4%-a optimista, több mint háromnegyedük (76,9%) stagnálást vár I. félévben. Emellett azt is kiemelhetjük, hogy a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás is azon ágak közé tartozik, ahol a vállalkozások alacsony arányban számítanak a termelési volumen növekedésére, inkább stagnálást és csökkenést jeleznek előre. A I. félévre vonatkozó prognózisban az egy évvel korábbihoz képest a bányászaton kívül minden ágban mérséklődött a termelési volumen növekedését váró vállalkozások aránya. Ez a csökkenés a leginkább az építőipar (12,2%-pontos) területén mutatkozik meg, de a feldolgozóiparban és a kereskedelem (gépjármű) javítás területeken is pregnánsan megfigyelhető ez a változás. A stagnálást és a csökkenést váró gazdálkodó szervezetek aránya ennek értelmében növekedést mutatott. A termelési volumenben változásra nem számító cégek aránya a leginkább a mezőgazdaság (13,9%-ponttal) és az építőipar (7,8%-ponttal) nemzetgazdasági ágakban következett be, a csökkenést prognosztizálóké pedig a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás (10,0%-ponttal) és a pénzügyi és gazdasági szolgáltatások (6,7%-ponttal) területeken működő gazdálkodó szervezeteknél. A megyék közül a Győr-Moson-Sopronban működők jeleznek előre növekedést a termelési volumenben, arányuk 37,5%-uk tett ki. Kiemelhetjük még Nógrád, Heves, Jász-Nagykun- Szolnok, Komárom-Esztergom, Veszprém megyéket, ahol a cégek több mint harmada tartozik ebbe a kategóriába. 24

25 A termelési volumen várható változása megyék szerint, I. félévben, % növekszik változatlan marad csökken Baranya 26,4 57,6 16,0 Bács-Kiskun 19,7 62,9 17,5 Békés 28,4 61,7 9,9 Borsod-Abaúj- Zemplén 29,5 52,7 17,8 Budapest 28,2 56,6 15,3 Csongrád 27,2 55,6 17,2 Fejér 25,7 57,9 16,4 Győr-Moson- Sopron 37,5 52,9 9,6 Hajdú-Bihar 22,5 59,8 17,6 Heves 33,1 54,4 12,5 Jász-Nagykun- Szolnok Komárom- Esztergom 33,1 53,2 13,6 32,7 48,3 19,0 Nógrád 34,9 49,3 15,8 Pest 27,4 62,0 10,6 Somogy 29,4 54,1 16,5 Szabolcs- Szatmár 22,8 58,4 18,8 Tolna 25,8 54,8 19,4 Vas 23,0 59,8 17,2 Veszprém 32,6 58,3 9,0 Zala 26,1 56,5 17,4 összesen 28,1 56,7 15,3 A Bács-Kiskun, Hajdú-Bihar, Szabolcs-Szatmár és Vas megyében lévő cégek esetében pedig azt látjuk, hogy itt várnak legkevesebben javulást a termelési volumenben. 25

26 IV. 6. A vállalkozások üzleti helyzete A következőkben megvizsgáljuk a felmérésben szereplő vállalkozások üzleti helyzetét a felmérés időszakára vonatkozóan, továbbá I. félévre. A kérdezés időszakában a cégek 18,9%-a ítélte jónak üzleti helyzetét, amely az egy évvel korábbihoz képest 2,1%-pontos növekedést jelent. Emellett 2,3%-ponttal mérséklődött azon gazdálkodó szervezetek aránya, amelyek rossznak ítélték helyzetüket. Megjegyzendő, hogy a 2011-ben meglévő arányok még mindig nem érték el a gazdasági válság évében meglévő szintet, a jó gazdasági helyzettel rendelkező cégek aránya 2008-ban 20,3%-os volt, 2011-ben pedig 18,9%-os. A felmérésben szereplő gazdálkodó szervezetek üzleti helyzete, % Jó Kielégítő Rossz Jó Kielégítő Rossz 0-9 fő 14,5 60,7 24,8 10,7 55,3 34, fő 22,4 60,6 17,0 13,4 57,3 29, fő 25,6 61,0 13,4 19,1 60,3 20,6 250 fő és felette 30,5 56,7 12,7 23,3 61,4 15,3 Összesen 20,3 60,5 19,1 13,7 57,2 29, Jó Kielégítő Rossz Jó Kielégítő Rossz 0-9 fő 12,1 57,6 30,3 14,3 58,0 27, fő 16,5 60,8 22,8 16,0 63,0 20, fő 22,2 62,5 15,3 25,3 60,4 14,3 250 fő és felette 37,5 54,4 8,1 42,4 49,3 8,3 Összesen 16,8 59,3 23,9 18,9 59,6 21,6 Azon túlmenően, hogy a vállalati méret növekedésével emelkedik az üzleti helyzetet pozitívan megítélő cégek aránya, jól látható, hogy 2011-ben a főt foglalkoztató vállalkozásokon kívül minden kategóriában emelkedett a helyzetüket pozitívan megítélő elemzési egységek aránya. A kisvállalkozások körében a jó üzleti helyzettel rendelkezők aránycsökkenése a kielégítő és a rossz kategóriába tartozók aránynövekedésével járt együtt. Érdemes emellett pedig azt is megemlíteni, hogy a mikro-vállalkozások és a középvállalkozások esetében érte utol a jó üzleti helyzettel rendelkező cégek aránya 2011-ben a válság kitörésének évében meglévő szintet, a kisvállalkozásoknál lényegesen elmarad attól, míg a nagyvállalkozások körében lényegesen meghaladja azt. Ennek eredménye, hogy ben nagyobb a különbség a kis és nagy cégek között az üzleti helyzet megítélésében, mint a válság előtt. A jelenlegi helyzetnél látott javuláshoz képest a prognózis pesszimistább képet vetít előre I. félévre. A felmérésben szereplő gazdálkodó szervezetek 22,2%-a szerint jó lehet az üzleti helyzete az említett időszakban, ez az arány 3,1%-ponttal alacsonyabb, mint a I. félévre prognosztizált adat, de jobb mint a jelenlegi helyzetet jónak gondolók aránya. Ez elsősorban annak a következménye, hogy a mikro-, és kisvállalkozások között lényegesen kevesebben gondolják úgy, hogy kedvező üzleti helyzettel fognak rendelkezni. Azon vállalkozások aránya viszont 17,3%-ról 22,7%-ra növekedett, akik úgy ítélték meg, hogy kedvezőtlen lesz vállalkozásuk üzleti helyzete. Minden vállalati méret szerinti kategória I. félévre az egy évvel korábbi adatokhoz képest negatívabban látja jövőbeni üzleti 26

27 helyzetét, a leginkább a mikro-vállalkozások (8,4%-ponttal magasabb arányuk) és a középvállalkozások (4,8%-ponttal magasabb arányuk) lettek pesszimistábbak. 70,0% 60,0% 50,0% Az üzleti helyzet várható alakulása I. félév I. félév (%) 40,0% 30,0% 20,0% Jó Kielégítő Rossz 10,0% 0,0% I. félév 2010.I. félév I. félév 2012.I. félév A nemzetgazdasági ágaknál a feldolgozóiparban működő gazdálkodó szervezetek közül nyilatkoztak úgy a legtöbben (28,3%), hogy I. félévben jó lesz a gazdasági helyzetük. Ezen túlmenően az egyéb szolgáltatást (23,7%) és a pénzügyi és gazdasági szolgáltatásokat (23,4%) emelhetjük ki. Korábban már láthattuk, hogy az építőiparban meglehetősen kedvezőtlen irányú változásokat jeleztek előre a felmérésben szereplő munkáltatók. Az üzleti helyzettel kapcsolatos várakozások is hasonlóak, ugyanis ebben az ágban működő cégek mindössze 13,5%-a szerint lesz kedvező az üzleti helyzete I. félévben, 33,0%-a szerint viszont rossz lesz. A I. félévre adott előrejelzésnél ezek az arányok 19,5% és 23,1% voltak. Hasonlóan negatív kép rajzolódik ki a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás területén, ahol I. félévre a vállalkozások 14,4%-a számol kedvező üzleti helyzettel, amely az egy évvel korábbi előrejelzésnél 8,4%-ponttal alacsonyabb értéket jelent. Az üzleti helyzet várható alakulása I. félév I. félév, % I. félév I. félév Jó Kielégítő Rossz Jó Kielégítő Rossz Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat 16,9 61,2 21,9 18,9 65,5 15,6 Bányászat* 10,0 90,0 0,0 18,8 56,3 25,0 Feldolgozóipar 31,1 56,5 12,4 28,3 53,5 18,2 Villamos energia és vízellátás 29,8 60,5 9,6 21,9 65,7 12,4 Építőipar 19,5 57,4 23,1 13,5 53,5 33,0 Kereskedelem, (gépjármű) javítás 21,4 55,9 22,6 19,7 51,1 29,2 Szállítás, raktározás 21,1 57,4 21,5 18,8 58,3 22,9 Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás 22,7 58,4 18,9 14,4 57,2 28,4 Pénzügyi és gazdasági szolgáltatások 27,3 57,3 15,4 23,4 56,7 19,9 Közszolgáltatások* 28,1 58,8 13,1 22,0 59,8 18,3 Egyéb szolgáltatás 27,6 58,8 13,6 23,7 55,4 21,0 összesen 25,3 57,5 17,3 22,2 55,1 22,7 *Az adatokat az alacsony elemszámok és az ebből fakadó torzítás miatt célszerű figyelmen kívül hagyni. 27

28 Összességében azt mondhatjuk, hogy a gazdasági ágak döntő többségében a mezőgazdaság kivételével, ahol 1,9%-pontos növekedés következett be csökkent azoknak a vállalkozásoknak az aránya, amelyek I. félévre jó üzleti helyzetet jeleznek előre a I. félévre prognosztizált adatokhoz képest. A rossz üzleti helyzettel kalkuláló cégek aránya viszont a mezőgazdaság kivételével ahol 6,2%-pontos csökkenés zajlott le minden gazdasági ágban növekedést mutat I. félévre az egy évvel korábbihoz viszonyítva. IV. 7. A munkaerőigény kielégítésének forrásai A vállalati munkaerő-gazdálkodás vizsgálatánál releváns információ, hogy a gazdálkodó szervezetek milyen csatornákat vesznek igénybe, hogy munkaerő-igényüket kielégítsék. Az alábbiakban ezt vizsgáljuk meg részletesebben. A prognózisfelmérések adatai azt mutatják, hogy a két legfontosabb forrásnak az informális csatornákat és a munkaügyi kirendeltségeket nevezhetjük. Az informális csatornákat a cégek átlagosan az esetek harmadában alkalmazzák a megfelelő munkaerő megszerzéséhez, a munkaügyi kirendeltségek segítségét közel az esetek negyedében veszik igénybe a felmérésben szereplő munkáltatók. A harmadik legfontosabb csatornát a hirdetés útján történő munkaerő-keresés jelenti, amely átlagosan az esetek egyötödében kerül alkalmazásra. A munkaerőigény kielégítésének forrásai 11, % ( ) hirdetés útján 20,2 19,0 21,2 pályázatokkal 2,5 2,7 3,0 munkaügyi kirendeltségek segítségével munkaközvetítőkön keresztül munkaerő kölcsönző cégeken keresztül informális csatornákon keresztül 23,6 24,3 24,3 1,6 1,5 1,9 1,3 1,4 1,5 29,2 33,4 29,8 interneten keresztül 3,5 2,9 3,9 belső hirdetéssel, átcsoportosítással 4,1 4,9 4,8 egyéb forrásból 8,9 6,9 7,4 nem tudja a forrást 5,1 3,0 2,3 Amennyiben az utolsó három év adatait tekintjük át, azt mondhatjuk, hogy lényeges változás nem következett be a munkaerőigény kielégítés egyes forrásainak alkalmazásában. Annyit viszont kiemelhetünk, hogy 2010-ben 2009-hez képest növekedett az informális csatornák szerepe, viszont 2011-ben ismét azt látjuk, hogy a két évvel korábbi szintre esett vissza a forrás alkalmazásának gyakorisága. 11 A feltüntetett adatok azt mutatják, hogy a felmérésben szereplő munkáltatók átlagosan az esetek hány százalékában alkalmazzák a munkaerőigény kielégítés egyes forrásait. A továbbiakban az egyes elemzési dimenziókban is ezek az adatok találhatók meg. 28

29 A hirdetések alkalmazása a leggyakoribb a 2011-es adatok szerint a pénzügyi és gazdasági szolgáltatások területén volt, ebben az ágban a tárgyévben az esetek 29,1%-ban elégítették ki e gazdálkodó szervezetek munkaerőigényüket. A munkaügyi kirendeltségek segítségének igénybevétele a villamos energia és vízellátás, a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás ágakban és a feldolgozóiparban volt a legjellemzőbb, ezekben a területeken legalább az esetek harmadában éltek a munkaügyi szervezet adta lehetőségekkel. Az informális csatornák szerepe a leginkább a mezőgazdaság, az építőipar és a szállítás, raktározás nemzetgazdasági ágakban volt a legnagyobb 2011-ben. Ha a tulajdoni struktúra szerinti adatokat vizsgáljuk meg, azt látjuk, hogy a 100%-ban külföldi tulajdonban lévő cégek esetében a hirdetések használatának van a legnagyobb szerepe, ezt követően pedig az informális csatornáknak és a munkaügyi kirendeltségeknek. Az informális csatornák kapcsán fontos kiemelni, hogy ennek szerepe a tisztán hazai tulajdonban lévő munkáltatóknál közel kétszer akkora volt 2011-ben, mint a tisztán külföldi cégeknél. A munkaerőigény kielégítésének forrásai tulajdonforma szerint 2011-ben (%) 35,0% 30,0% 25,0% 20,0% 15,0% 10,0% 5,0% 0,0% 100% magyar 100% külföldi Vegyes tulajdonú A 100%-ban magyar tulajdonú gazdálkodó szervezetek a külföldiekkel ellentétben az informális csatornáikat használják elsődlegesen munkaerőigényük kielégítésére, másodsorban veszik igénybe a munkaügyi kirendeltségek segítségét, harmadsorban pedig alkalmazzák a hirdetésfeladás eszközét. Érdemes továbbá kiemelnünk azt is, hogy a teljes mértékben külföldi tulajdonú vállalkozások körében a legmagasabb a munkaközvetítők és a munkaerő-kölcsönzők igénybevételének gyakorisága, továbbá az internet használata is. Összességében azt mondhatjuk, hogy a tulajdoni struktúra alapján képzett vállalati kategóriák munkaerőigény kielégítésének módszereiben lényegi változás nem következett be a korábbi prognózisfelmérés adatainak vizsgálata alapján. 29

30 A munkaügyi kirendeltségek segítségének igénybevétele elsősorban a kedvezőtlenebb munkaerő-piaci helyzettel rendelkező megyéket jellemzi szerepe legfontosabb Békés, Tolna, Borsod-Abaúj-Zemplén, Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, a kedvezőbb helyzetben lévőket kevésbé, mint például: Budapest, Fejér, Komárom-Esztergom, Pest. A hirdetés útján való munkaerőigény kielégítés a legnagyobb mértékben fővárosra jellemző, ahol 2011-ben a felmérésben szereplő munkáltatók az esetek több mint harmadában éltek ezzel a módszerrel. A főváros az internet alkalmazása kapcsán is kiemelendő, hiszen itt egyedül 10,0% feletti gyakoriságú az erre a célra való internethasználat. Az informális csatornák szerepe Komárom-Esztergom, Heves, Veszprém és Baranya megyékben bizonyult a legmeghatározóbbnak 2011-ben, a legkevesebbszer Hajdú-Bihar és Győr-Moson-Sopron megyében működő gazdálkodó szervezetek használták ezt a módszert. V. A munkaerő-gazdálkodás alakulása A munkaerő-gazdálkodást két különböző módon vizsgáljuk meg. Az egyik a munkaerőforgalomra vonatkozó kérdések vizsgálatát jelenti, tehát azt, hogy a megkérdezett gazdálkodó szervezeteknél a munkaerő felvételben és az elbocsátásban érintett létszám miként is alakul. Ezzel párhuzamosan azt is megvizsgáljuk, hogy a vállalkozásoknál milyen irányban változik a statisztikai állományi létszám és ennek mekkora a várható létszámvonzata. A munkaerő-forgalomra vonatkozó kérdések vizsgálatánál fel kell hívnunk a figyelmet arra, hogy a vállalkozások rendszerint alulbecsülik a létszámcsökkenés várható mértékét, ugyanis kevésbé veszik figyelembe a tudatos elbocsátáson kívül eső faktorokat (nyugdíjazás stb.). Ennek következtében ezeket az adatokat rendkívül óvatosan kell kezelni. Nagyon fontos a munkaerő-gazdálkodásra vonatkozó elemzésnél a következőket figyelembe venni és az adatokat ennek tükrében értelmezni és felhasználni: - a statisztikai állományi létszámra vonatkozó előrejelzésünk szeptember 1-ig mutatja be a munkaerő-gazdálkodás várható változásait - a statisztikai állományi létszámra vonatkozó adat esetében csak azokat a munkáltatókat vettük figyelembe, akik szeptember 1-re és szeptember 1- re együttesen megadták állományi létszámukat 12 - a munkaerő-forgalomra vonatkozó kérdések esetében fontos kihangsúlyozni, hogy az adatok 2012 egész évére vonatkoznak - adataink csak a felmérésben résztvevő munkáltatókra vonatkoznak, adatainkat nem súlyoztuk V. 1. A statisztikai állományi létszám szerkezetének várható változásai Azon munkáltatók körében, amelyek együttesen megadták szeptember 1-re és szeptember 1-re vonatkozó statisztikai állományi létszámukat, szeptember 1-ig 1,8%-kal bővülhet a foglalkoztatottak létszáma az előző év azonos időpontjának százalékában mérve. Ezen belül állománycsoport szerint nézve elmondható, hogy a diplomás szellemi foglalkozásúak (2,4%-kal) és a szakképzett fizikai foglalkozásúak (2,1%-kal) száma növekedhet a legnagyobb mértékben. Ehhez hasonlóan a teljes munkaidőben, a részmunkaidőben foglalkoztatottak, a bedolgozói jogviszonyban dolgozók és a megváltozott munkaképességű dolgozók számának növekedése jelezhető előre szeptember 1-ig az előző év azonos időpontjának százalékában nézve. 12 Ez 7051 db munkáltatót jelent a 7429-ből. 30

31 A statisztikai állományi létszámstruktúra várható változása szeptember 1-ig a szeptember 1-én meglévő létszám %-ában létszámnagyság-kategóriák szerint Várható változás, 0-9 fő fő fő 250 fő és felette összesen Statisztikai állományi létszám 104,5 101,6 101,1 102,1 101,8 ebből: szakképzetlen fizikai foglalkozású 106,1 101,8 100,9 102,4 101,9 szakképzett fizikai foglalkozású 105,3 102,2 101,8 102,1 102,1 nem diplomás szellemi foglalkozású 102,3 99,4 100,1 100,3 100,2 diplomás szellemi foglalkozású 102,2 101,8 101,2 103,2 102,4 Bedolgozói jogviszonyban dolgozók (munkaszerződéssel) 110,2 107,9 127,2 100,2 104,5 Teljes munkaidőben foglalkoztatott: 105,4 102,0 101,2 102,0 101,9 ebből: határozott időre szóló munkaviszonnyal 101,4 98,7 97,6 96,9 97,4 Nem teljes munkaidőben és részmunkaidőben foglalkoztatott: 98,8 97,8 100,9 102,6 101,1 ebből: legfeljebb havi 60 órában foglalkoztatott részmunkaidős 105,4 93,7 96,8 97,7 96,6 Külföldi állampolgárságú munkavállalók létszáma 92,5 106,0 94,3 96,4 97,0 ebből: Ukrajnából 100,0 101,4 71,5 98,5 88,9 jelenlegi EU-tagállamokból 90,9 99,0 97,4 96,4 96,7 ebből: Romániából 84,0 98,9 92,8 100,3 97,1 Szlovákiából 133,3 98,1 104,1 93,6 94,4 Pályakezdők összesen 90,3 92,7 95,3 96,9 95,7 ebből: diplomás pályakezdő 77,8 100,5 100,8 94,1 96,5 START kártyával rendelkező 88,9 89,3 92,5 95,2 93,0 Megváltozott munkaképességű dolgozók száma 102,2 96,7 101,9 102,5 101,6 Foglalkoztatott nyugdíjasok létszáma 97,5 92,3 94,1 95,0 94,3 Statisztikai állományi létszámba nem tartozó munkaerő Statisztikai állományi létszámba nem tartozó munkaerő létszáma 96,1 92,6 87,6 93,4 92,1 ebből: kölcsönvett munkaerő 128,2 99,3 89,2 90,4 91,0 tanulószerződéssel gyakorlati képzésben résztvevők 96,8 94,5 91,4 100,1 95,7 az ösztöndíjas foglalkoztatottak - 36,6 106,2 119,9 105,4 megbízásos szerződéssel foglalkoztatottak 98,8 97,6 83,3 95,2 93,2 AM könyvvel/ április 1-jétől egyszerűsített foglalkoztatás keretében foglalkoztatottak 83,5 83,2 81,6 95,6 83,3 Ezzel szemben csökkenés prognosztizálható a külföldi állampolgárok, a pályakezdők és a foglalkoztatott nyugdíjasok létszámában. A pályakezdők tekintetében 4,3%-os csökkenés jelezhető előre, s mind a diplomás pályakezdők, mind a START kártyával rendelkező munkaerő létszámcsökkenésére lehet számítani. 31

32 A statisztikai állományi létszámba nem tartozó munkaerő esetében szintén létszámcsökkenés prognosztizálható, 7,9%-os. Egyedül az ösztöndíjas foglalkoztatottak (5,4%-kal) számát tekintve várható növekedés szeptember 1-ig. Ha a statisztikai állományi létszámok változását létszámnagyság-kategóriánként vizsgáljuk meg, jól látható, hogy a mikro- és a nagyvállalkozások prognosztizálják a legnagyobb mértékű létszámnövekedést, előbbi esetben 4,5%-os, utóbbi esetben pedig 2,1%-os emelkedést jeleznek a munkáltatók. E változások kapcsán fontos megjegyeznünk, hogy a nagyvállalatok körében várhatóan bekövetkező változás abszolút számban nagyobb, mint a másik említett vállalati körben. A bedolgozói jogviszonyban dolgozók létszámnövekedése (4,5%-os) a mikro-, kis- és középvállalkozások körében várható pozitív irányú létszámváltozás következménye. A külföldi állampolgárok foglalkoztatotti létszáma összességében csökkenést mutat, viszont a főt foglalkoztató cégek körében 6,0%-os növekedés prognosztizálható. A pályakezdők létszámváltozása kapcsán viszont azt láthatjuk, hogy minden vállalati méret szerinti kategóriában létszámcsökkenés várható, a legnagyobb mértékben a kis cégek körében. A következőkben a statisztikai állományi létszám várható változását vizsgáljuk meg az elemzési dimenziók mentén. A foglalkoztatotti létszám legnagyobb mértékű növekedését a mezőgazdaságban működő cégek prognosztizálják, több mint 5,0%-os változást várnak ebben a tekintetben. A létszámnövekedés mértéke várhatóan a 2,0%-ot a feldolgozóipar haladja meg szeptember 1-ig. A foglalkoztatottak számának növekedése a gazdálkodó szervezetek szerint a szálláshelyszolgáltatás, vendéglátás, az egyéb szolgáltatás, az építőipar, a szállítás, raktározás, a kereskedelem (gépjármű) javítás területeken nem haladja meg az 1,0%-ot. A pénzügyi és gazdasági szolgáltatások területén pedig egy 0,2%-os csökkenést prognosztizálhatunk. A statisztikai állományi létszám várható változása nemzetgazdasági ágak szerint Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat Statisztikai állományi létszám 2011.szeptember 1-én (ezer fő) Statisztikai állományi létszám szeptember 1-én (ezer fő) Változás mértéke szeptember 1-ei létszám %-ában 27,4 28,7 105,1 Bányászat* 1,4 1,5 102,2 Feldolgozóipar 261,4 267,9 102,5 Villamos energia és vízellátás 19,9 19,9 100,0 Építőipar 15,2 15,3 100,6 Kereskedelem, (gépjármű) javítás 50,3 50,5 100,4 Szállítás, raktározás 35,1 35,3 100,5 Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás Pénzügyi és gazdasági szolgáltatások 9,2 9,3 101,0 38,5 38,5 99,8 Közszolgáltatások* 10,2 10,3 101,1 Egyéb szolgáltatás 15,3 15,5 100,7 összesen 484,0 492,6 101,8 *Az adatokat az alacsony elemszámok és az ebből fakadó torzítás miatt célszerű figyelmen kívül hagyni. 32

33 Összességében azt mondhatjuk, hogy a mezőgazdaság és a feldolgozóipar területén prognosztizálható jelentősebb létszámnövekedés, a legtöbb gazdasági ágban viszont igen kismértékű létszámbővülés várható, amely nagyságrendileg tekintve lényegi változást nem eredményez a foglalkoztatottak számában. Vállalati méret szerint vizsgálva a várható létszámváltozásokat, azt látjuk, hogy mindegyik vállalati körben a létszám növekedését prognosztizálják a gazdálkodó szervezetek. A legnagyobb mértékű létszámnövekedést a 0-9 fős és a 250 főnél nagyobb foglalkoztatotti létszámmal rendelkező cégek várják. A statisztikai állományi létszám várható változása létszámnagyság-kategóriák szerint Statisztikai állományi létszám 2011.szeptember 1-én (ezer fő) Statisztikai állományi létszám szeptember 1-én (ezer fő) Változás mértéke szeptember 1-ei létszám %-ában 0-9 fő 13,3 13,9 104, fő 53,5 54,3 101, fő 154,1 155,9 101,1 250 fő és felette 263,1 268,5 102,1 összesen 484,0 492,6 101,8 Területi aspektusból vizsgálva a létszámprognózist, minden régióban a foglalkoztatotti létszámok növekedését prognosztizálják a felmérésben szereplő munkáltatók. A várható legmagasabb emelkedés Nyugat-Dunántúlon (3,9%-os) és Észak- Magyarországon (2,4%-os) lehet. A legkisebb mértékben Közép-Magyarországon várhatunk változást, ahol mindösszesen 0,4%-kal bővülhet a foglalkoztatottak száma. A Középmagyarországi adatoknál viszont meg kell jegyeznünk, hogy a reprezentációs arány ezen a területen a legalacsonyabb, amelyet az adatok értelmezésekor, felhasználásakor figyelembe kell vennünk. A statisztikai állományi létszám várható változása régiónként Statisztikai állományi létszám 2011.szeptember 1-én (ezer fő) Statisztikai állományi létszám szeptember 1-én (ezer fő) Változás mértéke szeptember 1-ei létszám %-ában Közép-Magyarország 92,1 92,4 100,4 Közép-Dunántúl 73,4 74,4 101,4 Nyugat-Dunántúl 79,6 82,7 103,9 Dél-Dunántúl 48,0 48,8 101,6 Dél-Alföld 60,6 61,3 101,1 Észak-Alföld 64,4 65,5 101,8 Észak-Magyarország 65,9 67,5 102,4 összesen 484,0 492,6 101,8 A megyék közül Győr-Moson-Sopron megye munkáltatói várnak leginkább a létszámokban pozitív változást (6,7%-ost), emellett kiemelhetjük Veszprém, Borsod-Abaúj- 33

34 Zemplén és Hajdú-Bihar megyét, ahol 3,0% feletti létszámbővüléssel számolnak a vállalkozások szeptember 1-ig. A legkisebb növekedés ebben a tekintetben Komárom-Esztergom (0,3%-os) megyében várható, míg Tolna megyében stagnálás valószínűsíthető, csökkenést pedig egyedül a Fővárosban jeleznek előre a munkáltatók (0,2%-ost). A statisztikai állományi létszám várható változása megyénként Statisztikai állományi létszám 2011.szeptember 1-én (ezer fő) Statisztikai állományi létszám szeptember 1-én (ezer fő) Változás mértéke szeptember 1-ei létszám %-ában Baranya 15,7 16,0 101,9 Bács-Kiskun 24,9 25,2 101,3 Békés 16,3 16,6 101,6 Borsod-Abaúj-Zemplén 31,5 32,5 103,4 Budapest 65,1 65,0 99,8 Csongrád 19,4 19,5 100,4 Fejér 15,5 15,6 100,8 Győr-Moson-Sopron 30,9 33,0 106,7 Hajdú-Bihar 20,8 21,5 103,2 Heves 21,6 22,0 101,5 Jász-Nagykun-Szolnok 25,5 25,8 101,3 Komárom-Esztergom 35,8 35,9 100,3 Nógrád 12,8 13,0 101,5 Pest 27,0 27,5 101,9 Somogy 17,6 18,0 102,7 Szabolcs-Szatmár 18,1 18,2 100,9 Tolna 14,8 14,8 100,0 Vas 20,6 20,9 101,3 Veszprém 22,0 22,8 103,5 Zala 28,1 28,8 102,7 összesen 484,0 492,6 101,8 A tulajdoni szerkezet alapján képzett vállalati kategóriák kapcsán kiemelhető, hogy elsődlegesen a 100%-ban külföldi tulajdonban lévő gazdálkodó szervezetek körében várható létszámbővülés (3,0%-os), a teljes egészében magyar tulajdonban lévőknél 1,1%-os, a vegyes tulajdoni struktúrával rendelkezőknél pedig 1,3%-os létszámnövekedés jelezhető előre. 34

35 A statisztikai állományi létszám várható változása tulajdonforma szerint a szeptember 1-jei létszám százalékában 103,5% 103,0% 102,5% 102,0% 101,5% 101,0% 100,5% 100,0% 100% magyar 100% külföldi Vegyes tulajdonú V. 2. A munkaerő-mozgások részletes vizsgálata A következőkben azt vizsgáljuk meg, hogy az előző fejezetben látott létszámváltozások milyen munkaerő-mozgások és munkaerő-gazdálkodási szándékok eredményeként valósulhatnak meg. A szeptember 1-ig várható létszámváltozás kapcsán a cégek 19,0%-a nyilatkozott úgy, hogy nőni fog a létszáma, 9,3%-uk pedig csökkenést prognosztizált. Kiemelendő, hogy igen magas azoknak a gazdálkodó szervezeteknek az aránya, akik létszámuk stagnálását vetítik előre, arányuk meghaladja a 70,0%-ot. Várható létszámváltozás a gazdasági szervezetekben szeptember 1-ig szeptember 1-ig szeptember 1-ig nőni fog (%) 18,7 20,2 19,0 érintett létszám (ezer főben) 10,4 15,6 14,6 nem változik (%) 70,1 71,9 71,7 csökkenni fog (%) 11,2 7,9 9,3 érintett létszám (ezer főben) 7,5 5,0 5,9 összesen (%) 100,0 100,0 100,0 Az egy évvel korábbi előrejelzéshez képest azt tapasztaljuk, hogy kismértékben csökkent a növekedést jelzők, ugyanakkor emelkedett a csökkenést prognosztizálók aránya. Ezzel párhuzamosan növekedett a csökkenésben érintettek létszáma, továbbá csökkent a létszámnövekedés által érintett létszám. Ezen adatok alapján jól látható, hogy a vállalati gazdálkodás vizsgálatánál látott adatokhoz hasonlóan a munkaerő-gazdálkodás területén is pesszimistábbak a munkáltatók az egy évvel korábbi előrejelzés adataihoz viszonyítva. 35

36 Nemzetgazdasági áganként vizsgálva azt látjuk, hogy a legtöbb cég növekedéssel a feldolgozóipar (28,5%) és a szállítás, raktározás területén (24,8%) számol, addig a legkevesebben növekedést az egyéb szolgáltatások (11,7%) és a mezőgazdaság (13,2%) területeken működő cégek jeleznek előre. Két utóbbi nemzetgazdasági ág kapcsán fontos kiemelni, hogy a vállalkozások itt elsősorban a foglalkoztatotti létszámok stagnálására számítanak. Létszámcsökkenést a legnagyobb arányban a villamos energia és vízellátás ágban tevékenykedő cégek prognosztizálnak, emellett a mezőgazdaságot és a feldolgozóipart emelhetjük ki. A mezőgazdaságot külön érdemes kiemelni abból a szempontból, hogy létszámnövekedést ugyan kevesebb cég jelzett, mint létszámcsökkenést, viszont a növekedésben érintett átlagos létszám lényegesen nagyobb a csökkenésben érintett átlagos létszámnál. A munkaerő-piaci mozgások nemzetgazdasági ágak szerint szeptember 1-ig Statisztikai állományi létszám Nő Csökken Változatlan marad Nemzetgazdasági ág Érintett gazdasági szervezet Átlagos érintett létszám Érintett gazdasági szervezet Átlagos érintett létszám Érintett gazdasági szervezet % ezer fő % ezer fő % Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat 13,2 27,2 17,0 3,2 69,8 Bányászat* 33,3 6,0 11,1 2,5 55,6 Feldolgozóipar 28,5 15,5 10,0 13,0 61,5 Villamos energia és vízellátás 21,7 7,4 20,9 7,5 57,4 Építőipar 15,0 4,2 7,7 6,4 77,3 Kereskedelem, (gépjármű) javítás 14,4 3,7 8,8 4,5 76,8 Szállítás, raktározás 24,8 5,3 8,1 8,0 67,0 Szálláshely-zolgáltatás, vendéglátás Pénzügyi és gazdasági szolgáltatások 14,4 3,4 7,6 3,3 78,0 15,2 11,5 8,8 20,8 76,0 Közszolgáltatások* 13,3 4,8 2,9 8,0 83,9 Egyéb szolgáltatás 11,7 4,0 5,6 4,0 82,7 összesen 19,0 10,9 9,3 9,1 71,7 *Az adatokat az alacsony elemszámok és az ebből fakadó torzítás miatt célszerű figyelmen kívül hagyni. A tulajdonosi szerkezet szempontjából nézve az eddigiekhez hasonló eredményeket prezentálhatunk. Abban az értelemben, hogy a 100%-ban külföldi cégek körében (34,1%) 36

37 közel kétszer akkora a létszámnövekedést prognosztizáló cégek aránya a teljesen magyar tulajdonban lévőkhöz képest. A másik fontos tény, amelyet mindenképpen ki kell kiemelni, hogy a magyar gazdálkodó szervezetek körében lényegesen magasabb a stagnálást előre vetítő cégek aránya a külföldiekhez képest. A tisztán magyar tulajdonban lévő cégek esetében ez az arány 73,3%-ot tesz ki, a tisztán külföldi tulajdonban lévőknél pedig 54,5%-ot. A csökkenést váró gazdálkodó szervezetek között nem mutatható ki szignifikáns különbség a 100%-ban magyar és a 100%-ban külföldi cégek között. Előbbi esetben 9,2%-os, utóbbiban pedig 11,4%-os arány mutatható ki. Ezen adatok alapján kijelenthető, hogy a magyar és a külföldi cégek közötti lényegi különbség a következőben húzódik meg: a magyar cégeknél alacsonyabb a létszámnövelési szándék a külföldihez viszonyítva, viszont lényegesen nagyobb a stagnálásra számítók aránya. A munkaerő-piaci mozgások létszámnagyság-kategóriák szerint Statisztikai állományi létszám Nő Csökken Változatlan marad Létszámnagyság-kategória Érintett gazdasági szervezet (%) Átlagos érintett létszám (fő) Érintett gazdasági szervezet (%) Átlagos érintett létszám (fő) Érintett gazdasági szervezet (%) Átlagos érintett létszám (fő) szeptember 1-ig 0-9 fő 14,0 1,9 4,9 1,6 81, fő 20,0 4,0 14,4 3,6 65, fő 22,7 10,2 20,1 9,9 57,2-250 fő és felette 29,4 41,5 29,4 45,5 41, szeptember 1-ig 0-9 fő 13,6 2,0 3,2 1,5 84, fő 22,0 3,9 12,7 3,5 68, fő 27,3 9,5 19,2 7,7 57,6-250 fő és felette 40,2 57,5 25,6 29,8 38, szeptember 1-ig 0-9 fő 13,1 1,9 4,0 1,4 82, fő 19,8 3,9 10,9 3,6 69, fő 25,2 10,5 15,9 9,0 58,9-250 fő és felette 37,7 55,6 15,8 45,4 46,5 - A vállalati méret kapcsán kiemelhető, hogy minden kategóriában meglehetősen magas a stagnáló létszámot prognosztizáló cégek aránya. Különösen a 0-9 főt és a főt foglalkoztató cégek esetében jelenik ez meg pregnánsan, előbbi vállalati körben 82,9%-ot tett ki e gazdálkodó szervezetek aránya 2011-ben. A létszámnövekedést tervező cégek aránya a vállalati méret növekedésével párhuzamban emelkedést mutat, a mikro-vállalkozásoknál ez az arány 13,1%-, a nagyvállalkozások körében pedig már 37,7%. 37

38 Összességében az egyes létszámnagyság-kategóriákon belül azt látjuk, hogy a cégek jelentős hányada stagnálást vár szeptember 1-ig, a második fő csoportot azok jelentik, akik létszámnövekedést terveznek, a legkisebb arányban minden esetben a létszámcsökkenést prognosztizálókat találjuk. Tehát ahogy a korábbi években is a felmérésben szereplő munkáltatók elsődlegesen meglévő munkaerőforrásuk megtartására törekszenek, másodsorban ennek bővítésére, s csak harmadsorban létszámcsökkentésre. Az egyes létszámnagyság-kategóriákon belül jól látszik, hogy a szeptember 1-ig szóló prognózisban az egy évvel korábbihoz képest minden kategóriában csökkent a létszámnövekedést jelző gazdálkodó szervezetek aránya. Tehát itt is jól kivehető az optimista várakozások megtorpanása. Ezzel párhuzamosan a mikro-vállalkozások kivételével csökkent a létszámcsökkentést végrehajtani kívánók aránya, ugyanakkor növekedett a stagnálást előre jelzőké. V. 3. A munkaerő-forgalom várható alakulásának elemzése 2012-ben Az eddigiekben megvizsgáltuk, hogy a felmérésben szereplő munkáltatóknak szeptember 1-je és szeptember 1-je között milyen irányban és milyen mértékben változhat a statisztikai állományi létszáma. A következőkben azt vizsgáljuk meg, hogy 2012-ben, az egész éves időszakra vonatkozóan a felmérésben szereplő vállalkozások létszámfelvétellel és létszámcsökkentéssel kapcsolatos tervei várhatóan miként alakulnak. Felhívjuk a figyelmet, hogy ebben a fejezetben a munkaerő-forgalom intenzitásakor prezentált adatok nem vethetők össze az elemzés korábbi részeivel, amelyeknek feladata a létszámváltozás várható irányának és mértékének meghatározása volt. Egyrészt azért nem, mert nem azonos időszakra vonatkoznak az adatok, továbbá azért sem, mert itt a munkaerőáramlás aktivitását próbáljuk modellezni, nem pedig a létszámváltozást meghatározni. Emiatt a feltüntetett létszámadatok nem a létszámváltozások meghatározására, hanem az intenzitás mérésére szolgálnak. A munkaerő-forgalom várható alakulása létszámnagyság-kategóriánként 2012-ben 9 fő és ennél kevesebb Létszámcsökkenést tervező vállalkozások aránya, % Létszámcsökkenés (érintett létszám ezer főben) Létszámfelvételt tervező vállalkozások aránya, % Létszámfelvétel (érintett létszám ezer főben) Létszámfelvételt és létszámcsökkenést is tervező vállalkozások aránya, % Létszámmozgást tervező vállalkozások aránya, % 5,0 0,1 13,7 0,1 1,1 17, fő 17,7 1,7 25,8 1,8 10,4 33, fő 32,1 6,5 39,7 7,3 24,4 47,4 250 fő és ennél több 49,6 15,6 57,3 17,2 44,9 62,1 összesen 17,2 23,8 25,5 26,3 11,4 31, ben a felmérésben szereplő vállalkozások több mint harmada (31,2%-a) tervez valamilyen létszámmozgást felvételt vagy létszámcsökkenést végrehajtani az év során. Jól látható, hogy a vállalati méret növekedésével bárminemű létszámmozgás előfordulásának valószínűsége emelkedik, hiszen míg a mikro-vállalkozások 17,6%-a létszámmozgást tervező, addig a nagyvállalkozásoknál ez az arány 62,1%-ot tesz ki. A gazdálkodó szervezetek negyede tervez létszámfelvételt a 2012-es évben, ennél a létszámcsökkenést jelző cégek aránya alacsonyabb, 17,2%-ot tesz ki. Ebben a két 38

39 dimenzióban is jól látszik, hogy a felvételben vagy a csökkenésben érintett gazdálkodó szervezetek aránya a vállalati méret növekedésével emelkedik. Emellett az is kiemelhető, hogy a létszámfelvételt tervező cégek aránya minden létszámnagyság-kategóriában meghaladja a létszámcsökkentést tervezőkét és a felvételhez kapcsolódó létszámadatok is meghaladják a csökkentéshez kapcsolódókét. Összességében adataink tehát azt mutatják, hogy a nagyobb cégek lényegesen magasabb munkaerő-áramlás révén hajtják végre munkaerő-gazdálkodási tevékenységüket. Emellett az is levonható konzekvenciaként, hogy 2012-ben a munkaerő-felvétel volumene meghaladja a létszámcsökkentését, tehát pozitív egyenleg prognosztizálható. A gazdasági ágak tekintetében jól látható, hogy a villamos energia és vízellátás (41,9%), a feldolgozóipar (41,5%), a mezőgazdaság (36,4%) és a szállítás, raktározás (36,1%) területeken tervez a legtöbb munkáltató valamilyen létszámmozgáshoz kapcsolódó lépést megtenni 2012-ben. A létszámfelvételt és létszámcsökkentést is tervező cégek közül legtöbbet a villamos és vízellátás, a mezőgazdaság és a szállítás, raktározás nemzetgazdasági ágakban találjuk. A munkaerő-áramlás magas szintje bizonyos ágazatokban a szezonalitás hatásának is köszönhető, ennek eklatáns példája a mezőgazdaság, de a vízellátás, vízgazdálkodás is jó példának tekinthető. A munkaerő-forgalom aktivitása szempontjából 2012-ben a legkevésbé érintett területté az egyéb szolgáltatások gazdasági ág válhat, hiszen a létszámmozgást tervezők, továbbá a felvételt és csökkentést is tervezők aránya itt a legalacsonyabb a gazdasági ágak közül. A munkaerő-forgalom várható alakulása nemzetgazdasági áganként 2012-ben Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat Létszámcsökkenést tervező vállalkozások aránya, % Létszámcsökkenés (érintett létszám ezer főben) Létszámfelvételt tervező vállalkozások aránya, % Létszámfelvétel (érintett létszám ezer főben) Létszámfelvételt és létszámcsökkenést is tervező vállalkozások aránya, % Létszámmozgást tervező vállalkozások aránya, % 30,0 4,1 28,7 4,2 22,3 36,4 Bányászat* 15,8 0,0 31,6 0,0 5,3 42,1 Feldolgozóipar 21,5 11,1 36,3 13,2 16,3 41,5 Villamos energia és vízellátás 36,3 0,5 33,1 0,5 27,4 41,9 Építőipar 12,2 0,7 20,7 0,8 6,9 25,9 Kereskedelem, (gépjármű) javítás 13,5 2,3 19,3 2,2 7,2 25,5 Szállítás, raktározás 22,4 1,9 31,8 2,0 18,1 36,1 Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás 15,2 0,9 23,0 0,9 10,5 27,7 Pénzügyi és gazdasági szolgáltatások 14,9 1,6 18,4 1,8 7,3 26,0 Közszolgáltatások* 8,2 0,4 17,5 0,4 4,1 21,6 Egyéb szolgáltatás 7,6 0,3 12,9 0,4 3,0 17,5 összesen 17,2 23,8 25,5 26,3 11,4 31,2 *Az adatokat az alacsony elemszámok és az ebből fakadó torzítás miatt célszerű figyelmen kívül hagyni. A létszámfelvételt tervező cégek aránya a létszámcsökkentést tervezőkét a villamos energia és vízellátás és a mezőgazdaság kivételével minden gazdasági ág esetében 39

40 meghaladja. Ehhez azonban hozzá kell tennünk, hogy a két említett területen sem prognosztizálható a csökkenést tervező cégek túlsúlya. A létszámbővítést tervező cégek aránya a legnagyobb mértékben a feldolgozóiparban (14,7%-ponttal) és a szállítás, raktározás (9,4%-ponttal) területeken haladja meg azokét, akik a foglalkoztatottak számát kívánják valamilyen módon csökkenteni. A tulajdoni hányad alapján képzett kategóriák vizsgálata azt mutatja, hogy a 100%-ban külföldi tulajdonban lévő cégek körében a munkaerő-áramlás intenzitása lényegesen nagyobb, mint a 100%-ban magyar tulajdonú gazdálkodó szervezetek körében. A külföldi cégek esetében várhatóan 2012-ben a létszámmozgást, a létszámfelvételt és csökkenést együttesen, a létszámbővítést, a létszámkiáramlást tervező vállalkozások aránya ebben a vállalati körben a legmagasabb. Ezek az arányok várhatóan a legalacsonyabbak a teljes mértékben magyar kézben lévő cégek esetében lehetnek, e vállalati körhöz viszonyítva a vegyes tulajdoni struktúrával rendelkező gazdálkodó szervezeteknél is nagyobb lehet a munkaerő-áramlás intenzitása. 60,0% A munkaerő-forgalom várható alakulása tulajdoni struktúra alapján 2012-ben 50,0% 40,0% 30,0% 20,0% 10,0% 100% magyar 100% külföldi Vegyes tulajdonú 0,0% Létszámcsökkenést tervező vállalkozások aránya Létszámfelvételt tervező vállalkozások aránya Létszámfelvételt és létszámcsökkenést is tervező vállalkozások aránya Létszámmozgást tervező vállalkozások aránya A külföldi cégek esetében a létszámmozgást tervezők aránya meghaladja az 50,0%-ot (50,5%), a magyar vállalkozások körében ez az arány 29,7%-ot tesz ki. Ehhez hasonlóan a létszámbővítést tervezők aránya is lényegesen magasabb a tisztán külföldi tulajdonú cégeknél, 21,4%-ponttal, a létszámkiáramlást tervezők aránya pedig 11,9%-ponttal. V. 4. Költségkímélő és rugalmas foglalkoztatási formák (határozott idejű szerződések, részmunkaidő, kölcsönzött munkaerő, külföldiek foglalkoztatása) Jelen fejezetben olyan foglalkoztatási formákat vizsgálunk meg, amelyek a munkáltatók számára a munkaerő alkalmazását olcsóbbá, rugalmasabbá teszik vagy csupán bizonyos időszakokban, egyedi körülmények között biztosítják a vállalkozások számára a foglalkoztatás előnyösebb lehetőségeit. Ha megvizsgáljuk a prognózisfelmérés adatait, azt mondhatjuk, hogy a válság kitörését követően a teljes munkaidőben foglalkoztatottak aránya a statisztikai állományi létszámhoz viszonyított arány alapján ha kismértékben is, de csökkent. Elsőként 2008-ról 2009-re, ezt követően lényegében 2009 és 2010 között nem történt változás, viszont 2011-ben ismét csökkenés következett be az egy évvel korábbi arányhoz képest. 40

41 Ezzel párhuzamosan a nem teljes munkaidőben és a részmunkaidőben foglalkoztatottak aránya pedig növekedett, elsőként 2008-ról 2009-re majd pedig 2010-ről 2011-re. A határozott idejű szerződések kapcsán szintén azt tapasztaljuk, hogy a válság kitörését követő időszakban növekedett az ilyen típusú szerződés keretében foglalkoztatottak aránya. A teljes munkaidőben, a nem teljes és részmunkaidőben és a határozott idejű szerződéssel foglalkoztatottak arányának alakulása, % (statisztikai állományi létszámhoz viszonyítva) A teljes munkaidőben foglalkoztatottak aránya Határozott idejű szerződéssel foglalkoztatottak aránya Nem teljes munkaidőben és részmunkaidőben foglalkoztatottak aránya Kérdezés évében 93,1 92,2 92,4 91, Prognosztizált adat n.sz. 93,0 92,3 91, Kérdezés évében 7,9 7,1 8,1 8, Prognosztizált adat n.sz. 6,7 8,0 8, Kérdezés évében 5,6 7,8 7,6 8, Prognosztizált adat n.sz. 7,0 7,7 8,1 * nem szerepelt a kérdőívben Mindezek arra engednek következtetni, hogy a válság következtében csökkent a teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállalók, ezzel párhuzamosan pedig növekedett a részmunkaidőben és a határozott idejű szerződéssel foglalkoztatottak aránya. A 2011-es felmérés adatai arra is utalnak, hogy a válság kitörésének hatására bekövetkező változások ismételten megfigyelhetők. A felmérésben résztvevő munkáltatók a teljes munkaidőben, nem teljes munkaidőben és a határozott idejű szerződéssel foglalkoztatott munkavállalók arányában lényegi változást nem jeleztek előre a 2012-es évre vonatkozóan. A legtöbb cég teljes munkaidőben Komárom-Esztergom, Győr-Moson-Sopron, Vas, Fejér, Zala és Veszprém megyében foglalkoztatja munkavállalóit, az említett megyékben a gazdálkodó szervezetek aránya meghaladta 2011-ben a 95,0%-ot. A határozott idejű szerződést alkalmazó vállalkozások aránya Békés (18,1%), Borsod- Abaúj-Zemplén (16,6%), Szabolcs-Szatmár-Bereg (15,5%), Hajdú-Bihar (12,2%) és Jász- Nagykun-Szolnok (12,1%) a legnagyobb. Jól látható, hogy a határozott idejű szerződések előfordulási gyakorisága a kedvezőtlenebb munkaerő-piaci helyzettel rendelkező megyékben a legnagyobb. A nem teljes munkaidőben és részmunkaidőben foglalkoztatottak aránya pedig Szabolcs- Szatmár- Bereg (21,2%), Budapest (16,9%), Baranya (15,0%) és Hajdú-Bihar (14,0%) megyében a legmagasabb. 41

42 A nem teljes munkaidőben való foglalkoztatás a leginkább a közép- és nagyvállalkozásokat jellemzi, előbbi kategóriába tartozók 81,9%-a, az utóbbi csoport 80,0%-a foglalkoztatott 2011-ben ilyen formában munkavállalót 13. De fontos megemlíteni, hogy a kisvállalkozásoknak is több mint fele élt ezzel a lehetőséggel, a mikro cégeknek viszont csak 25,7%-a. Ha a korábbi évek adatait is megvizsgáljuk, összességében megállapítható, hogy a nem teljes munkaidőben való foglalkoztatás vállalati méret szerinti struktúrája lényegében nem változott. A nem teljes és részmunkaidős alkalmazottakat foglalkoztató gazdasági szervezetek megoszlása létszámnagyság-kategóriánként, % 90,0% 80,0% 70,0% 60,0% 50,0% 40,0% 30,0% 20,0% 10,0% 0,0% fő fő fő 250 fő és felette A nem teljes munkaidőben, részmunkaidőben foglalkoztatatás eszközét 2011-ben a cégek 52,6%-a alkalmazta, amely az egy évvel korábbinál 3,3%-ponttal magasabb értéket jelent, a 2008-as arányhoz képest pedig 5,7%-pontos növekedés következett be. Mindez jól mutatja a nem teljes munkaidős foglakoztatás szerepének növekedését, elsősorban a főt és az főt foglalkoztató munkáltatók esetében. Egyszerűsített foglalkoztatás 14 A következőkben az egyszerűsített foglalkoztatással kapcsolatos adatainkat vizsgáljuk meg. A 2008-től 2010-ig csökkent azon cégek aránya, amelyek éltek az egyszerűsített foglalkoztatás/am Könyv lehetőségével ben e cégek aránya 17,4%-ot, amely az ezt követő évben 7,6%-ot, 2011-ben viszont már 8,8%-ot tett ki. Ezt a foglalkoztatási formát elsődlegesen a főt és az főt foglalkoztató gazdálkodó szervezetek alkalmazzák, előbbi vállalati kör aránya 2011-ben 13,4%-ot, utóbbié pedig 12,5%-ot tett ki. Mindkét arány esetében emelkedés következett be az egy évvel korábbihoz viszonyítva, amelyet azért fontos kihangsúlyoznunk, mert döntően ennek köszönhető az egyszerűsített foglalkoztatás eszközével élő cégek arányának növekedése. 13 A statisztikai állományi létszám egészéhez nézve a középvállalatoknál a nem teljes munkaidőben és részmunkaidőben foglalkoztatott munkavállalók aránya 9,3% volt, a nagyvállalatoknál 6,7%, a mikrovállalatoknál pedig 12,1%. Abszolút számban nézve nyilvánvalóan a nagyobb cégeknél magas ebben a formában alkalmazott munkavállalók száma április 1-ei hatállyal megszűnt az Alkalmi Munkavállalói Könyv, helyét az Egyszerűsített foglalkoztatás intézménye vette át. 42

43 Nemzetgazdasági áganként vizsgálva a cégeket, jól látható, hogy az egyszerűsített foglalkoztatás szerepe két területen kiemelkedő. Az egyik a mezőgazdaság, a másik pedig a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás. Ezzel szemben az egyéb szolgáltatások az a terület, ahol ezzel a foglalkoztatási formával élnek legkevesebben a felmérésben szereplő munkáltatók közül. A mezőgazdaságban az egyszerűsített foglalkoztatás/am Könyv fontossága 2011-re az egy évvel korábbihoz képest növekedett, hiszen az ily módon kereső tevékenységet biztosító cégek aránya 16,4%-ról 22,1%-ra emelkedett. Ezzel szemben a szállítás, raktározás ágban csökkent ezeknek a gazdálkodó szervezeteknek az aránya, 15,5%-ról 13,1%-ra. Emellett általános következtetésként is megfogalmazható, hogy az egyszerűsített foglalkoztatás/am Könyv eszközét a legtöbb gazdasági ágban 2011-ben több gazdálkodó szervezet alkalmazta, mint egy évvel korábban. Az egyszerűsített foglalkoztatás/am Könyv eszközét alkalmazó cégek aránya , % Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat 16,4 22,1 Bányászat* 15,0 10,5 Feldolgozóipar 8,5 8,8 Villamos energia és vízellátás 6,6 9,4 Építőipar 8,8 9,5 Kereskedelem, (gépjármű) javítás 6,6 6,9 Szállítás, raktározás 7,5 9,6 Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás 15,5 13,1 Pénzügyi és gazdasági szolgáltatások 5,1 6,2 Közszolgáltatások* 1,6 2,4 Egyéb szolgáltatás 1,9 3,7 összesen 7,6 8,8 *Az adatokat az alacsony elemszámok és az ebből fakadó torzítás miatt célszerű figyelmen kívül hagyni. A szóban forgó foglalkoztatási forma alkalmazásában területileg is jellemző sajátosságokat mutat, ugyanis elsősorban azokban a megyékben van szerepe az egyszerűsített foglalkoztatásnak, ahol a szezonális, rövid időszakra vonatkozó munkalehetőségeknek a súlya nagy. Ennek egyik releváns példája a mezőgazdaság. A legtöbb egyszerűsített foglalkoztatást alkalmazó cég 2011-ben Tolna (17,6%), Borsod- Abaúj-Zemplén (17,0%), Nógrád (15,5%), Heves (12,8%), Békés (12,6%) és Szabolcs- Szatmár-Bereg (11,6%) megyében volt található, a legkevesebb pedig a Fővárosban (2,4%) és Zala (4,3%) megyében ben az egyszerűsített foglalkoztatás keretében alkalmazásra kerülő munkavállalók aránya 1,2%-ot tett ki a statisztikai állományi létszámhoz viszonyítva, amely az egy évvel korábbihoz képest 0,3%-pontos növekedést jelent. Hozzá kell tennünk, hogy a gazdálkodó szervezetek esetében látott csökkenés a létszámadatokban is megmutatkozik 2009-et követően. A gazdálkodó szervezetek vizsgálatánál láttuk, hogy a kis- és középvállalkozások alkalmazzák a leginkább ezt a foglalkoztatási formát, viszont az ily módon foglalkoztatott munkavállalók aránya a kis- és mikro-vállalkozások esetében a legnagyobb. Mindez a 43

44 középvállalkozások esetében azt jelenti, hogy ugyan sok cég alkalmazza ezt a foglalkoztatási formát, de az ily módon alkalmazott munkavállalók aránya viszonylag alacsony. Ezzel párhuzamosan viszont azt kell mondanunk, hogy a mikro-vállalkozások körében a kis- és középvállalkozásokhoz képest kevés cég foglalkoztat munkavállalót egyszerűsített formában, viszont az ily módon alkalmazott munkavállalók aránya magas azok körében, akik élnek ezzel a lehetőséggel. A gazdasági ágaknál azt látjuk a foglalkoztatottak kapcsán, hogy a mezőgazdaság, az egyéb szolgáltatás és a szállítás, raktározás területeken volt 2011-ben a legnagyobb arányuk. Itt az egyéb szolgáltatást kell kiemelnünk, ahol az egyik legalacsonyabb az ily módon munkaerőt foglalkoztatók aránya, viszont akik élnek ezzel a lehetőséggel, nagy arányban foglalkoztatnak így munkavállalókat. Az ily módon foglalkoztatottak aránya itt meghaladja a szállítás, raktározás területén látott arányt. A kölcsönzött munkaerő A kölcsönvett munkaerőként foglalkoztatottak aránya a statisztikai állományi létszámhoz nézve 5,2%-ot tett ki 2011-ben, amely 0,3%-pontos növekedést jelent az egy évvel korábbihoz képest. A felmérésben szereplő cégek 4,4%-a foglalkoztatott kölcsönvett munkaerőt, amely a 2010-es adathoz képest 0,4%-pontos növekedést jelent. A kölcsönvett munkaerő foglalkoztatása elsősorban a nagyvállalkozások körében alkalmazott eszköz, 2011-ben a felmérésben szereplő, e vállalti kör képviselőinek 26,9%-a élt ezzel a lehetőséggel. A mikro- és a kisvállalkozások körében az említett arány a 2,0%-ot sem éri el, a középvállalkozások esetében pedig 9,9%-ot tett ki a tárgyévben. A kölcsönzés kapcsán fontos megemlíteni, hogy a válság kitörésének évét követően érezhetően visszaesett a kölcsönzött munkaerő foglalkoztatása, ami összességében nézve viszont 2009 óta javuló tendenciát mutat, de még nem érte el a 2008-as szintet. A kölcsönvett munkaerőt foglalkoztató gazdálkodó szervezetek létszámnagyságkategóriák szerint, % fő 1,5 0,3 0,3 0, fő 2,4 1,1 1,3 1, fő 9,1 7,2 9,8 9,9 250 fő és felette 32,9 24,1 28,3 26,9 összesen 5,2 3,0 4,0 4,4 E munkaerő alkalmazása elsődlegesen a 100%-ban külföldi tulajdonban lévő vállalkozásokat jellemzi, másodsorban pedig a vegyes tulajdoni struktúrával rendelkezőket. A teljes mértékben magyar tulajdonú cégek esetében a kölcsönvett munkaerő alkalmazása rendkívül alacsony, 2008 kivételével a 2,0%-ot sem éri el az ilyen típusú munkaerőt foglalkoztatók aránya. 44

45 A kölcsönvett munkaerőt alkalmazó gazdálkodó szervezetek tulajdonforma szerint, % 30,0% 25,0% 20,0% 15,0% 10,0% 5,0% 100% magyar 100% külföldi Vegyes tulajdonú 0,0% A kölcsönvett munkaerő alkalmazása a felmérésben résztvevő vállalkozások körében a legmagasabb a feldolgozóiparban (10,7%) és a villamos energia és vízellátás (5,5%) területeken, a legalacsonyabb a mezőgazdaság (0,2%) ágban volt 2011-ben. Külföldi munkavállalók foglalkoztatása 2011-ben a felmérésben szereplő, külföldi munkavállalót foglalkoztató gazdálkodó szervezetek aránya 11,9%-ot tett ki, amely lényegében megegyezik a 2010-es értékkel. Hozzá kell tennünk, hogy ezek az arányok elmaradnak a válság kitörésének évében tapasztalttól (15,4%), amelyet követően jelentősen csökkent a külföldi munkavállalót alkalmazó munkáltatók aránya. A legutóbbi felmérésben a külföldi munkavállalók aránya a statisztikai állományi létszámhoz viszonyítva 1,4%-ot tett ki, amely 0,1%-pontos növekedést jelent az egy évvel korábbi prognózisfelvétel adatához képest. A külföldi munkavállalók aránya a statisztikai állományi létszám %-ában, % , , , ,4 A foglalkoztatotti létszám adatai is azt mutatják, hogy a külföldi állampolgárt foglalkoztató cégek arányához hasonlóan a foglalkoztatottak aránya is lényegesen csökkent a válság kitörését követően. A legtöbb munkáltató a feldolgozóiparban (20,9%), a villamos energia és vízellátás (16,5%) és a szállítás, raktározás (10,0%) nemzetgazdasági ágban foglalkoztatott külföldi állampolgárt, a legkevesebb munkáltató pedig az építőiparban volt található (5,3%). 45

46 A külföldi munkavállalókat foglalkoztató gazdálkodó szervezetek aránya nemzetgazdasági áganként, % Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat ,1 10,3 Bányászat* 25,0 21,1 Feldolgozóipar 24,0 20,9 Villamos energia és vízellátás 18,0 16,5 Építőipar 7,1 5,3 Kereskedelem, (gépjármű) javítás 6,2 7,2 Szállítás, raktározás 11,1 10,0 Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás 11,5 9,0 Pénzügyi és gazdasági szolgáltatások 7,5 9,5 Közszolgáltatások* 4,1 7,1 Egyéb szolgáltatás 5,4 6,6 összesen 12,0 11,9 *Az adatokat az alacsony elemszámok és az ebből fakadó torzítás miatt célszerű figyelmen kívül hagyni. A külföldi munkavállalók foglalkoztatása elsősorban a 100%-ban külföldi tulajdonban lévő, illetve a vegyes tulajdoni struktúrával rendelkező cégek körében fordul elő, a teljes mértékben magyar tulajdonú gazdálkodó szervezetek körében ennek szerepe kevésbé releváns. Ezt jól mutatja, hogy a felmérésben szereplő külföldi vállalkozások 44,4%-a alkalmazott ilyen típusú munkaerőt 2011-ben, a magyar cégeknél ez az arány 8,0%-os volt, a vegyes tulajdonúaknál pedig 30,6%-os. A külföldi munkavállalók foglalkoztatás előfordulásának annál nagyobb az esélye minél nagyobb méretű gazdálkodó szervezetről beszélünk. Ezt jól mutatja, hogy míg a 2011-ben, a felmérésben résztvevő mikro-vállalkozások 1,2%-a, addig a nagyvállalkozások 52,7%-a foglalkoztatott külföldi munkavállalót. A középvállalkozások közel negyede élt ezzel a lehetőséggel, míg a kisvállalkozásoknak 10,4%-a. 60,0% 50,0% 40,0% 30,0% 20,0% 10,0% A külföldi munkavállalót foglalkoztató gazdálkodó szervezetek létszámnagyság-kategóriák szerint 2011-ben, % 0,0% 0-9 fő fő fő 250 fő és felette A külföldi munkavállalókat foglalkoztató cégek aránya a legpregnánsabban a következő megyékben jelenik meg: Komárom-Esztergom, Pest, Nógrád és Veszprém. Ezeken a területeken a külföldi munkavállalót alkalmazó vállalkozások aránya meghaladja a 15,0%-ot. 46

47 A legkisebb arányokat ebből a szempontból Borsod-Abaúj-Zemplén, Zala, Baranya, Somogy megyékben találjuk, ahol a külföldieket alkalmazó gazdálkodó szervezetek aránya a 7,0%-ot sem éri el. 25,0% 20,0% 15,0% 10,0% 5,0% 0,0% A külföldi munkavállalót alkalmazó cégek aránya megyénként 2011-ben, % V. 5. A pályakezdők foglalkoztatása A 2011-es felmérés adatai szerint a mintában szereplő munkáltatók 27,0%-a foglalkoztatott pályakezdő munkaerőt, amely 2,7%-ponttal haladja meg az egy évvel korábbi értéket. Egy év alatt a nagyvállalkozásokon kívül ahol 3,3%-pontos csökkenés következett be minden létszámnagyság-kategóriában növekedett a pályakezdőket foglalkoztató cégek aránya, a legnagyobb mértékben a mikro- és kisvállalkozások körében. A pályakezdőket foglalkoztató cégek aránya létszámnagyság-kategóriák szerint, % 2008* fő 10,8% 8,3% 7,1% 9,6% fő 31,4% 24,4% 25,4% 27,3% fő 60,3% 46,3% 47,2% 47,8% 250 fő és afelett 85,4% 69,8% 75,1% 71,8% összesen 32,3% 23,7% 24,4% 27,0% *A 2008-as adatok eltérő módszertan szerint készültek Adataink jól mutatják, hogy a válság kitörését követően jelentősen csökkent a pályakezdőket foglalkoztató cégek aránya, ezáltal igazolva, hogy a recesszió egyik legnagyobb vesztesei a pályakezdők voltak ez minden létszámnagyság-kategóriában megfigyelhető. A legnagyobb mértékű csökkenés a közép- és nagyvállalatok körében következett be, 2010 viszont már a mikro-vállalkozások kivételével már a javulás évének tekinthető. A pályakezdők foglalkoztatása a leginkább releváns szerepet 2011-ben három gazdasági ágban játszotta, a villamos energia és vízellátás, a feldolgozóipar és szálláshely-szolgáltatás, 47

48 vendéglátás területeken, hiszen itt több mint 30,0%-os volt az újonnan munkaerőpiacra kerülőket foglalkoztatók aránya. A pályakezdőket foglalkoztató cégek aránya nemzetgazdasági ágak szerint, % Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat 26,3 23,6 Bányászat* 20,0 10,5 Feldolgozóipar 35,3 36,8 Villamos energia és vízellátás 38,5 37,8 Építőipar 16,8 18,8 Kereskedelem, (gépjármű) javítás 20,7 24,1 Szállítás, raktározás 21,2 19,6 Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás 31,0 34,3 Pénzügyi és gazdasági szolgáltatások 19,6 22,6 Közszolgáltatások* 13,2 16,9 Egyéb szolgáltatás 14,2 17,1 összesen 24,4 27,0 *Az adatokat az alacsony elemszámok és az ebből fakadó torzítás miatt célszerű figyelmen kívül hagyni. A pályakezdők foglalkoztatásában 2010-ről 2011-re a legtöbb gazdasági ágban kedvező irányú változások következtek be, ugyanis a legtöbb gazdasági ágban nőtt a pályakezdőket alkalmazó cégek aránya. Csökkenés a mezőgazdaság (2,7%-pontos), a szállítás, raktározás (1,6%-pontos) és a villamos energia és vízellátás (0,7%-pontos) területeken következett be. Ezzel párhuzamosan a kereskedelem (gépjármű) javítás (3,4%-pontos) és a szálláshelyszolgáltatás, vendéglátás (3,3%-pontos) területén pedig a legnagyobb arányban nőtt a pályakezdőket foglalkoztatók aránya. A felmérésben résztvevő gazdálkodó szervezetek 15,2%-a jelezte, hogy 2012-ben pályakezdő felvételét tervezi, amely 0,5%-pontos növekedést jelent az egy évvel korábbi adathoz képest. Pályakezdő felvételét tervező gazdálkodó szervezetek aránya, % Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat 13,3 13,2 Bányászat* 0,0 5,3 Feldolgozóipar 23,2 21,5 Villamos energia és vízellátás 19,7 18,9 Építőipar 10,2 10,5 Kereskedelem, (gépjármű) javítás 12,4 13,4 Szállítás, raktározás 11,4 10,0 Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás 17,6 18,6 Pénzügyi és gazdasági szolgáltatások 9,6 11,6 Közszolgáltatások* 4,1 8,5 Egyéb szolgáltatás 9,8 10,5 összesen 14,5 15,2 *Az adatokat az alacsony elemszámok és az ebből fakadó torzítás miatt célszerű figyelmen kívül hagyni. 48

49 2012-ben a legtöbb gazdálkodó szervezet a feldolgozóiparban tervezi pályakezdő munkaerő felvételét, emellett kiemelhető még a villamos energia és vízellátás és a szálláshelyszolgáltatás, vendéglátás. A legkisebb arányokat ebben a tekintetben a szállítás, raktározás, egyéb szolgáltatás és az építőipar területeken találjuk. A 2011-re vonatkozó előrejelzéshez képest pozitív változás, hogy a nemzetgazdasági ágak döntő többségében nőtt a pályakezdők felvételét tervező gazdálkodó szervezetek aránya 15, a feldolgozóiparban (1,7%-pontos), a szállítás, raktározás (1,4%-pontos) és a villamos energia és vízellátás (0,8%-pontos) területeken viszont csökkenés következett be. Minél nagyobb vállalatról beszélünk, annál inkább mutatkozik szándék pályakezdő felvételére a prognosztizált évre vonatkozóan re vonatkozóan a mikro-vállalkozások 5,8%-a, a nagyvállalkozásoknak már 44,9%-a rendelkezik ilyen tervekkel. A kisvállalkozásoknak 14,6%-a, a középvállalkozásoknak több mint negyede tervezi ilyen típusú munkaerő felvételét. Területileg vizsgálva kiemelhető, hogy Nógrád (29,7%), Heves (22,0%), Borsod-Abaúj- Zemplén (21,1%) és Veszprém (18,6%) megyében jelezte a legtöbb gazdálkodó szervezet pályakezdő munkaerő felvételét, ezzel párhuzamosan Szabolcs-Szatmár-Bereg (10,4%), Tolna (10,4%), Pest (10,7%) és a Főváros (11,7%) területéről pedig a legkevesebb cég jelzett ilyen szándékot. 35,0% 30,0% 25,0% 20,0% 15,0% 10,0% 5,0% 0,0% Pályakezdők felvételét tervező gazdálkodó szervezetek megyénként 2012-ben, % A Rövidtávú munkaerő-piaci prognózis keretében 2011-ben megkérdeztük a munkáltatókat, hogy a kérdezés időszakában mennyi volt bizonyos foglalkozásokban 16 az egyes munkáltatóknál a diplomás pályakezdők száma. 15 Jelen esetben a közszolgáltatások és a bányászat nemzetgazdasági ághoz tartozó arányokban bekövetkező változásokat célszerű figyelmen kívül hagyni, ugyanis a látható változások alacsony elemszámok következményei nem pedig valós folyamatok eredményei. 16 Fel kell hívnunk a figyelmet, hogy a foglalkozásoknak csak egy szűk körét vizsgáltuk meg! Ezt a kérdést a mikro-vállalkozásoktól nem kérdeztük! 49

50 Ennek alapján azt mondhatjuk, hogy a felmérés időszakában a gazdálkodó szervezeteknél az informatikus, programozó (16,9%), a pénzügyi területen dolgozó munkatárs (14,1%), a gépészmérnök (11,4%) és a kereskedő, értékesít, üzletkötő (10,3%) munkakörben volt a legmagasabb a foglalkoztatott diplomás pályakezdők aránya. A legkisebb arányszámokat pedig a turisztikai és vendéglátó munkatárs (2,0%), a vegyészmérnök (2,2%) és a reklám- és marketing területen dolgozó munkatárs (2,3%) foglalkozásokban regisztráltuk. Ezen túlmenően azt is megvizsgáltuk, hogy az egyes foglalkozásokban az egy éven belül felvenni tervezett diplomás pályakezdők száma alapján milyen mértékű változás következhet be a diplomás pályakezdők számában. Diplomás pályakezdők jelenlegi számában várható változás foglalkozásonként a felvenni tervezett létszámok alapján, % Foglalkozás megnevezése Változás mértéke a jelenlegi létszámhoz képest, % általános asszisztens, ügyintéző 9,1 építőmérnök 25,0 gépészmérnök 58,1 gyártástechnológiai mérnök 43,1 humán erőforrás gazdálkodási munkatárs 11,1 informatikus, programozó 26,7 kereskedő, értékesítő, üzletkötő 20,2 könyvelő, kontroller, számviteli munkatárs 18,9 logisztikus, beszerző, anyaggazdálkodó 25,0 pénzügyi terülten dolgozó munkatárs 10,7 reklám- és marketing területen dolgozó munkatárs 15,8 turisztikai és vendéglátó munkatárs 20,8 ügyfélkapcsolati munkatárs 13,6 vegyészmérnök 41,8 villamosmérnök 78,6 összesen 27,2 Adataink azt mutatják, hogy a diplomás pályakezdőknél a villamosmérnökök körében lehet a legnagyobb a létszámfelvételi szándék, de a gépészmérnök, a gyártástechnológiai mérnök, és a vegyészmérnök foglalkozások körében is jelentős felvételi potenciál mutatkozik. Jól látható, hogy elsődlegesen a mérnökökre mutatkozik igény 2012-be a pályakezdő diplomások körében, másodsorban az informatika, logisztika, kereskedelem területeken. A felmérés során megkérdezett foglalkozások harmadik csoportját az általános asszisztens, ügyintéző, pénzügyi területen dolgozó munkatárs, a humán erőforrás gazdálkodási munkatárs és az ügyfélkapcsolati munkatárs munkakör alkotja, ahol 10,0% körüli felvenni tervezett létszám. 50

51 VI. A vállalkozások képzésben vállalt szerepe és a tartós munkaerőhiány problémája VI. 1. A vállalkozások képzésben vállalt szerepe A prognózisfelmérésnek szerves része a gazdálkodó szervezetek munkavállalóinak képzéssel kapcsolatos aktivitásának mérése. Ezzel a témakörrel kapcsolatosan fontos megemlíteni, hogy bizonyos képzéshez kapcsolódó kérdések nem kerültek lekérdezésre a mikro-vállalkozásoktól. Ezeket az eseteket jelezni fogjuk az elemzés során. Elsőként azt vizsgáljuk meg, hogy a vállalkozások külső vagy belső képzésben milyen mértékben részesítik munkavállalóikat. Ezen adatok a mikro-vállalkozások válaszait is tartalmazzák. Az alábbi táblázat jól mutatja, hogy 2011-ben a cégek közel negyede részesítette munkavállalóit valamilyen képzésben. Ez valamivel alacsonyabb arány a 2010-ben tapasztaltnál, viszont a képzésben résztvevő munkavállalók aránya a statisztikai állományi létszámhoz viszonyítva növekedett 18,6%-ról 19,4%-ra. Jól látható, hogy a képzést biztosító cégek aránya a válság kitörését követően csökkent, viszont a képzésben részesített munkavállalók aránya növekedett. Képzést biztosító gazdálkodó szervezetek és a résztvevők aránya a statisztikai állományi létszámhoz viszonyítva, % Képzést biztosító cégek aránya, % A képzésben résztvevő munkavállalók aránya,% ,6 15, ,3 16, ,2 18, ,3 19, hez képest minden létszámnagyság-kategóriában mérséklődött a külső vagy belső képzést biztosító vállalkozások aránya, a legnagyobb mértékben a mikro- és nagyvállalkozások körében, 3,8%- és 4,9%-ponttal. A képzésben való résztvevők aránya a kisvállalkozások esetében csökkent (1,2%-ponttal), viszont a többi létszámnagyságkategóriában nőtt, a legnagyobb mértékben a középvállalkozásoknál (1,0%-ponttal). A képzést biztosító és a képzésben résztvevő munkavállalók aránya, % Képzést biztosító cégek aránya A képzésben résztvevő munkavállalók aránya Képzést biztosító cégek aránya A képzésben résztvevő munkavállalók aránya 0-9 fő 15,7% 11,0% 11,9% 11,2% fő 21,4% 7,5% 19,2% 6,3% fő 43,9% 10,0% 42,1% 11,0% 250 fő és afelett 75,8% 25,8% 70,9% 26,6% összesen 26,2% 18,6% 24,3% 19,4% 51

52 A képzést biztosító cégek aránya 2011-ben a legmagasabb a villamos energia és vízellátás (55,1%), a szállítás, raktározás (33,7%) és a pénzügyi és gazdasági szolgáltatások (28,4%) nemzetgazdasági ágakban volt. A képzésben résztvevők arányát tekintve a legmagasabb értékeket a szállítás, raktározás (43,9%), a villamos energia és vízellátás (32,1%) és a feldolgozóipar (21,8%) területén találjuk. A képzést biztosító gazdálkodó szervezetek és a résztvevők aránya nemzetgazdasági áganként, % Képzést biztosító cégek aránya A képzésben résztvevő munkavállalók aránya Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat 25,9 8,9 Bányászat* 47,4 48,5 Feldolgozóipar 29,5 21,8 Villamos energia és vízellátás 55,1 32,1 Építőipar 17,0 9,5 Kereskedelem, (gépjármű) javítás 17,8 10,3 Szállítás, raktározás 33,7 43,9 Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás 10,1 3,7 Pénzügyi és gazdasági szolgáltatások 28,4 12,5 Közszolgáltatások* 20,6 4,2 Egyéb szolgáltatás 22,4 6,6 összesen 24,3 19,4 *Az adatokat az alacsony elemszámok és az ebből fakadó torzítás miatt célszerű figyelmen kívül hagyni. Az eddigiekben megvizsgáltuk, hogy a képzést biztosító vállalkozások milyen jellemzőkkel rendelkeznek létszámnagyság-kategóriák és nemzetgazdasági ágak szerint. A következőkben az egyes képzési típusokat vizsgáljuk meg. Ezzel kapcsolatban elmondhatjuk, hogy a legtöbb munkavállaló nem OKJ-szerinti belső képzésben vett részt (57,6%), a másodsorban a nem OKJ-szerinti külső képzést említhetjük, amelyben a képzésben résztvevő munkavállalók közel harmada vett részt. A korábbi évek adataival kapcsolatban elmondhatjuk, hogy a 2008-at követő időszakban a külső képzés keretében, OKJ-szerinti képzésben résztvevők aránya lényegesen csökkent. Emellett a külső képzés keretében, nem OKJ-szerinti képzésben résztvevők aránya is mérséklődött 2011-ben az egy évvel korábbihoz viszonyítva. Ezzel párhuzamosan viszont jelentős mértékben nőtt a belső képzés keretében, nem OKJszerinti képzés szerepe, ugyanis 2008-at követően minden évben emelkedett a résztvevők aránya. Összességében tehát azt mondhatjuk, hogy a válság kitörése óta eltelt idő alatt a külső képzésekben résztvevők aránya csökkent, a belső képzésekben érintetteké viszont növekedett. 52

53 Az egyes képzésekben résztvevők adatai 2011-ben 17 Megoszlás (%) Érintett létszám (fő) A jei statisztikai állományi létszámhoz viszonyítva, % Külső képzés keretében OKJszerinti képzésben részt vett/vevő Külső képzés keretében, nem OKJ-szerinti képzésben részt vett/vevő Belső képzés keretében OKJszerinti képzésben részt vett/vevő Belső képzés keretében, nem OKJ-szerinti képzésben részt vett/vevő 9, ,8 29, ,8 3, ,6 57, ,2 összesen 100, ,4 A gyakorlati képzést biztosító cégek aránya 2011-ben 27,8%-ot tett ki, amely az egy évvel korábbi adathoz képest 2,2%-pontos növekedést jelent. A gyakorlati képzést nyújtó cégek aránya a válság kitörését követő évben még nem mutatott csökkenést, sőt növekedés következett be, 6,0%-pontos ben ehhez képest már csak a cégek negyede biztosított ilyen képzést. A gyakorlati képzést biztosító gazdálkodó szervezetek 2011-ben, % 80,0% 70,0% 60,0% 50,0% 40,0% 30,0% 20,0% 10,0% 0,0% Nem biztosít Biztosít E képzéstípus minden létszámnagyság-kategóriában relevánsnak tekinthető, de a legnagyobb szerepe a nagy- és a mikro-vállalkozások körében van. A nagyvállalatok 45,2%-a 2011-ben biztosított valamilyen képzést, ez az arány a mikro-vállalatok esetében 32,6%-os volt. 17 Az adatok a mikro-vállalkozások adatait nem tartalmazzák. 53

54 2010-hez viszonyítva a mikro- (3,8%-ponttal) és a középvállalkozások (1,5%-ponttal) körében növekedett leginkább a gyakorlati képzések előfordulási aránya, de összességében nézve a többi létszámnagyság-kategóriában is kedvező irányú változások következtek be. A szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás (63,4%), a kereskedelem (gépjármű) javítás (35,4%), az építőipar (31,8%) és a feldolgozóipar (28,5%) területén találjuk a legtöbb gazdálkodó szervezetet, amely 2011-ben gyakorlati képzést biztosított munkavállalói számára. Összességében azt mondhatjuk, hogy a legtöbb nemzetgazdasági ágban növekedett a gyakorlati képzést nyújtó cégek aránya, a legnagyobb mértékű növekedés a kereskedelem, (gépjármű) javítás (5,8%-pontos) és a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás (5,4%-pontos) területeken következett be. A 2010-es adatokhoz képest a tárgyévben az egyéb szolgáltatások területén 13,3%-ponttal csökkent ezt a képzéstípust nyújtó vállalkozások aránya. 18 A gyakorlati képzést biztosító gazdálkodó szervezetek aránya nemzetgazdasági ágak szerint, % Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat 13,5 15,6 Bányászat* 10,0 5,3 Feldolgozóipar 25,3 28,5 Villamos energia és vízellátás 15,6 15,7 Építőipar 28,3 31,8 Kereskedelem, (gépjármű) javítás 29,6 35,4 Szállítás, raktározás 14,0 17,3 Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás 58,0 63,4 Pénzügyi és gazdasági szolgáltatások 9,2 9,5 Közszolgáltatások* 10,0 14,7 Egyéb szolgáltatás 38,0 24,6 összesen 25,6 27,8 *Az adatokat az alacsony elemszámok és az ebből fakadó torzítás miatt célszerű figyelmen kívül hagyni. 18 Ezen a gazdasági ágon kívül a bányászat területén is csökkenés regisztrálható, azonban a rendkívül alacsony elemszám miatt ezt az információt célszerű figyelmen kívül hagyni. 54

55 VI. 1. Tartós munkaerőhiány Tartós munkaerőhiány a 2011-es prognózisfelmérés mintájába kerülő cégek 9,2%-nál volt megfigyelhető, amely az előző év adatához képest 3,8%-pontos növekedést jelent. Adataink azt mutatják, hogy a válság kitörését követő évben jelentősen mérséklődött 12,8%-ról 4,5%-ra a tartós munkaerőhiánnyal rendelkező gazdálkodó szervezetek aránya, 2010-ben már egy kismértékű növekedés következett be, amely 2011-ben tovább folytatódott. A legtöbb munkáltató 2011-ben szakképzett és szakképzetlen fizikai, valamint felsőfokú szellemi munkakörökbe keresett munkavállalót. A tartósan betöltetlen álláshelyek iskolai végzettség szerinti megoszlása, % 2011 szakképzetlen fizikai 32,7 szakképzett fizikai 47,6 szellemi (alap- és középfokú) 5,5 szellemi (felsőfokú) 14,2 összesen 100,0 A tartósan betöltetlen álláshely meglétét a legtöbb gazdálkodó szervezet a feldolgozóipar (15,1%) és a szállítás, raktározás (11,1%) területén jelezte. A mezőgazdaság (3,3%), a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás (3,4%), a villamos energia és vízellátás (4,5%) és a kereskedelem (gépjármű) javítás (4,6%) nemzetgazdasági ágban volt regisztrálható ben a legkevesebb cég, amely tartós munkaerőhiánnyal rendelkezett. A 2010-es adatokhoz viszonyítva elmondható, hogy a szállítás, raktározás, a feldolgozóipar és az egyéb szolgáltatás ágakban növekedett leginkább a tartós munkaerőhiányt jelző cégek aránya. A tartós munkaerőhiánnyal rendelkező gazdálkodó szervezetek aránya nemzetgazdasági áganként, % Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat 3,4 3,3 Bányászat* 5,0 0,0 Feldolgozóipar 10,0 15,1 Villamos energia és vízellátás 0,8 4,5 Építőipar 5,5 6,6 Kereskedelem, (gépjármű) javítás 3,1 4,6 Szállítás, raktározás 5,2 11,1 Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás 2,8 3,4 Pénzügyi és gazdasági szolgáltatások 2,9 5,1 Közszolgáltatások* 4,3 9,2 Egyéb szolgáltatás 3,7 8,3 összesen 5,4 9,2 *Az adatokat az alacsony elemszámok és az ebből fakadó torzítás miatt célszerű figyelmen kívül hagyni. 55

56 A területi sajátosságokat nézve azt látjuk, hogy a munkaerőhiány a legnagyobb mértékben a Nyugat-magyarországi megyéket érinti, ezek közül is Győr-Moson-Sopron, Veszprém, Vas, Zala megye emelhető ki, ahol a tartósan betöltetlen álláshelyekről nyilatkozó gazdálkodó szervezetek aránya 2011-ben meghaladta a 15,0%-ot. A legkisebb arányokat ezzel szemben Baranya, Budapest és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében regisztráltuk. A tartós munkaerőhiánnyal rendelkező gazdálkodó szervezetek megyénként 2011-ben, % 20,0% 18,0% 16,0% 14,0% 12,0% 10,0% 8,0% 6,0% 4,0% 2,0% 0,0% A betöltetlen álláshelyek problémája a 100%-ban külföldi tulajdonban lévő cégek körében nagyobb mértékben jelentkezik, hiszen 2011-ben az ebbe a kategóriába tartozó cégek aránya 15,9%-ot tett ki. A 100%-ban magyar vállalkozások körében ugyanez az arány 7,9%-os volt. Vállalati méret 19 szerint vizsgálva azt mondhatjuk, hogy a tartós munkaerőhiány a létszámnagyság-kategória növekedésével párhuzamosan nagyobb problémát jelent. A főt foglalkoztató cégek 5,5%-a, a 250 főnél nagyobb foglalkoztatotti létszámmal rendelkező gazdálkodó szervezetek 23,6%-a jelezte 2011-ben, hogy tartósan betöltetlen álláshellyel rendelkezik. A tartós munkaerőhiány által érintett foglalkozások közül az első tízben egyaránt találunk szakképzetlen és szakképzett fizikai, továbbá diplomás szellemi foglalkozásokat is. A legtöbb tartósan betöltetlen álláshely 2011-ben a szabó, varró, a lakatos, a forgácsoló, a hegesztő, lángvágó és a gépészmérnök foglalkozásokban volt. 19 A tartós munkaerőhiányra vonatkozó kérdések a mikro-vállalkozásoktól nem kerültek lekérdezésre. 56