Kedvezőbb üzleti helyzet, vegyes várakozások KKV Körkép július

Átírás

1 Kedvezőbb üzleti helyzet, vegyes várakozások KKV Körkép 14. július

2 Az MKIK Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet olyan nonprofit kutatóműhely, amely elsősorban alkalmazott közgazdasági kutatásokat folytat. Célja, hogy elméletileg és empirikusan megalapozott ismereteket és elemzéseket nyújtson a magyar gazdaság és a magyar vállalkozások helyzetét és kilátásait befolyásoló gazdasági és társadalmi folyamatokról. MKIK GVI Institute for Economic and Enterprise Research Hungarian Chamber of Commerce and Industry Az elemzést készítette: Nyírő Zsanna, elemző MKIK GVI nyzsanna@gmail.com Hajdu Miklós, elemző MKIK GVI miklos.hajdu@gvi.hu Kutatásvezető: Tóth István János, tudományos főmunkatárs MTA KRTK KTI, ügyvezető, MKIK GVI Szakértő: Parragh Bianka adjunktus, Óbudai Egyetem Keleti Károly Gazdasági Kar A kézirat lezárva: 14. szeptember 22. MKIK Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet Budapest Cím: MKIK GVI 34 Budapest, Bécsi út 1. Tel: Fax: gvi@gvi.hu Internet:

3 Összefoglalás A KKV Körkép kutatás keretében az MKIK Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet (GVI) 5 januárja óta negyedévente elemzi a kis- és közepes vállalkozások üzleti helyzetét, rövid távú kilátásait és e cégcsoport üzleti helyzetét befolyásoló gazdasági és intézményi tényezőket. E vizsgálat során negyedévente összesen 3, a feldolgozóipar, az építőipar és a szolgáltatások területén működő céget kérdezünk meg, és elemezzük az eredményeket. A minta negyedévről negyedévre azonos szerkezetű marad, a megkérdezett vállalatok reprezentálják a kis- és közepes cégek csoportjának gazdasági teljesítményét és ágazati megoszlását. A KSH gyorsbecslése szerint 14 második negyedévében a szezonálisan és naptárhatással kiigazított adatok alapján a bruttó hazai termék az előző év azonos időszakához képest 3,9%-kal, az előző negyedévhez viszonyítva pedig,8%-kal nőtt. 14 második negyedévében a kis- és közepes vállalkozások üzleti bizalom szintje jelentősen javult. A KKV Körkép Konjunktúra Index értéke a kutatás 5-ös kezdete óta most érte el a legmagasabb, 18 pontos értéket. Az index értékének emelkedése mögött a jelenlegi és várható üzleti helyzettel, a jelenlegi jövedelmezőséggel, rendelésállománnyal, termelési szinttel, illetve a várható beruházásokkal és létszámváltozással kapcsolatos derűlátóbb vélekedések állnak. Viszont a vállalatok várható jövedelmezőségüket, termelési szintjüket és kapacitáskihasználásukat kevésbé jónak ítélik meg az előző negyedévben mért értékekhez képest. A KKV Körkép Bizonytalansági Index 37 pontos szinten áll, 1 ponttal alulmúlva az áprilisi értéket; ez a bizonytalanság stagnálására utal az év eleji megugrást követően. A mutató értéke azt jelzi, hogy az aktuális tendencia nem egységesen érinti a KKV-kat, továbbra is csak a kis- és középvállalkozások egy részét érinti, a többiek még nem érzékelik. 3/44

4 Vállalati egyenlegmutató Vállalati egyenlegmutató 1.1. KKV Konjunktúra Index alakulása Forrás: GVI KKV Bizonytalansági Index alakulása 4 3 Forrás: GVI 14 4/44

5 Tartalom Tartalom A vizsgálat célja A minta A vállalatok üzleti helyzete és várakozásai Bruttó hazai termék (GDP) Konjunktúra- és Bizonytalansági Index Kapacitáskihasználtság jelenlegi szintje Rendelésállomány Termelési szint és üzleti helyzet Üzleti várakozások A létszám és a beruházások várható alakulása Az árak alakulása Melléklet Függelék /44

6 1. A vizsgálat célja A KKV Körkép a Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet (GVI) kutatása, amely azt tűzte ki célul, hogy negyedévente, vállalati empirikus adatfelvételekre alapozva vizsgálja és elemezze a magyarországi kis- és közepes vállalati szektor üzleti helyzetét, kilátásait és az e cégek üzleti helyzetét befolyásoló tényezőket. A vállalkozások konjunkturális helyzetére vonatkozó kérdéseken kívül minden esetben olyan aktuális problémákat és az erre adott vállalati reakciókat vizsgálunk, amelyek fontos szerepet játszanak e vállalatcsoport alkalmazkodóképessége, jövedelmi helyzete és fejlődése szempontjából. 2. A minta A mintát úgy alakítottuk ki, hogy a KSH kimutatásai szerint legalább főt foglalkoztató 1 cégek nagyság szerint képzett csoportjainak arányai tükrözzék e cégcsoportoknak az aggregált foglalkoztatásban játszott szerepét, és ezzel egyidejűleg illeszkedjen e cégcsoportban a feldolgozóipar, építőipar és szolgáltatások GDP-hez való hozzájárulásának arányaihoz (lásd az M1., 2. és 3. táblázatokat). Kutatásunkban így a KKV Körképben felmért cégek gazdasági súlyuk és foglalkoztatottságban játszott szerepük szerint megfelelően reprezentálják a magyar KKV szektort alkotó vállalatokat. A felvétel alapján kapott eredmények általánosíthatók a -249 főt foglalkoztató cégek egészére. A felvételek során megkeresett vállalkozások szinte teljesen azonos megoszlást mutatnak a vállalatok besorolására használt ismérvek, mint pl. ágazati besorolás, létszám-kategória, export aránya vagy a nettó árbevétel tekintetében. A mintatulajdonságok megegyezése azért fontos, mert ez megbízható alapot teremt a felvétel időpontjaiban adott válaszok összehasonlításához. A 14. júliusi felvétel során 32 cég vezetője válaszolt telefonon a kérdezőbiztosok által feltett kérdésekre. A válaszadó cégek 79%-a teljes egészében magyar tulajdonú, míg 4%-uk részben és 17%-uk teljes egészében külföldi tulajdonban van. A cégek 44%-a kizárólag belföldre szállít, 23%-uk pedig termékei többségét Magyarország határain kívül értékesíti. 1 A fős határt az a tapasztalat indokolta, hogy a kisebb, -19 főt foglalkoztató cégeknek a vállalati felvételekre adott válaszai több elháríthatatlan problémától terheltek. Egyrészt e cégek között a válaszadási hajlandóság számottevően alacsonyabb, mint a nagyobb cégeknél, másrészt és főleg az általuk adott válaszok pontossága rendkívül gyenge és érvényessége sem kielégítő. 6/44

7 GDP változás aránya az előző negyedévhez képest (%) 3. A vállalatok üzleti helyzete és várakozásai 3.1. Bruttó hazai termék (GDP) A KSH gyorsbecslése szerint 14 második negyedévében a szezonálisan és naptárhatással kiigazított adatok alapján a bruttó hazai termék az előző év azonos időszakához képest 3,9%- kal, az előző negyedévhez viszonyítva pedig,8%-kal nőtt (lásd a ábrát) A GDP szezonálisan és naptári hatással kiigazított, kiegyensúlyozott volumenindexe I. IV. III. II. I. IV. III. II. I. IV. III. II. I. IV. III. II. I. IV. III. II. I. IV. III. II. I Forrás: KSH 14 Megjegyzés: Az ábrán megjelenített adatok letölthetőek az alábbi linken: Konjunktúra- és Bizonytalansági Index A 14. júliusi adatfelvétel tanúsága szerint a hazai KKV szektorban az üzleti bizalom szintje tovább javult az előző negyedévben tapasztalthoz képest, így már három egymást követő negyedévben mutatunk ki növekvő üzleti bizalmat. A KKV Körkép Konjunktúramutatója az áprilisi pontról 18 pontra emelkedett. A jelenlegi 18 pont a kutatás kezdete (5) óta a legmagasabb érték, hasonló szinten utoljára 11 elején állt a mutató (11 januárjában 15 pontot ért el) (lásd a ábrát). Megállapíthatjuk, hogy a KKV Körkép Konjunktúramutató emelkedése mögött a jelenlegi és a várható üzleti helyzettel, a jelenlegi jövedelmezőséggel, megrendelésekkel és termelési szinttel, illetve a várható beruházásokkal és létszámváltozással kapcsolatos derűlátóbb vélekedések állnak. Ehhez képest a vállalatok a várható jövedelmezőségüket, termelési szintjüket és kapacitáskihasználásukat kevésbé jónak ítélik meg az előző negyedévben mért értékhez képest (lásd a ábrát). 7/44

8 A Bizonytalansági Mutató 37 pontos szinten áll, 1 ponttal alulmúlva az áprilisi értéket; ez a bizonytalanság stagnálására utal az év eleji megugrást követően. A jelenlegi 37 pontos szint hasonló az egy évvel korábbi értékhez (13 júliusában 36 ponton állt a mutató), de elmarad a két évvel korábbi értéktől ( 12 júliusában 42 pont volt). A Bizonytalansági Mutató értéke arra utal, hogy az aktuális tendencia nem egységesen érinti a KKV-kat, továbbra is csak a kisés középvállalkozások egy részét érinti, a többiek még nem érzékelik (lásd a ábrát). A cégek létszámát, exporttevékenységét és tulajdonszerkezetét figyelembe véve a KKV Körkép Konjunktúra Index értéke szinte minden kategóriában növekedést mutatott, azonban eltérő mértékben. A vállalati létszám-kategóriákat tekintve az index értéke a legkisebb (-49 fős) cégek körében kiugróan nőtt, a közepes (55-99 fős) cégek esetében kisebb mértékű a javulás, míg a legnagyobb (-249 fős) cégek esetében a növekedés csupán szerény mértékű. Az exporttevékenység tekintve a csak belföldi piacra termelő vállalkozások esetében az index értékének jelentős növekedése, a külpiacokra is termelők esetében kismértékű növekedése figyelhető meg. A cégek tulajdonszerkezete alapján elmondható, hogy az index értéke a tisztán és részben hazai tulajdonban lévő vállalatok esetében nőtt, míg a tisztán külföldi tulajdonban lévő vállalatok esetében csekély mértékben csökkent (lásd az M1.-3. ábrát) A KKV Körkép Konjunktúra Index komponensei Jelenlegi és várható üzleti helyzet Jelenlegi és várható jövedelmezőségi helyzet jelenlegi üzleti helyzet várható üzleti helyzet jelenlegi jövedelmezőség várható jövedelmezőség Várható beruházások Jelenlegi megrendelések várható beruházási aktivitás jelenlegi rendelésállomány 8/44

9 Vállalati egyenlegmutató Vállalati egyenlegmutató Jelenlegi és várható termelési szint Várható létszámváltozás és kapacitáskihasználás termelési szint - múlt félév várható termelési szint várható létszámalakulás várható kapacitáskihasználás Forrás: GVI KKV Konjunktúra Index alakulása Forrás: GVI KKV Bizonytalansági Index alakulása 4 3 Forrás: GVI 14 9/44

10 5_A 5_O 6_A 6_O 7_A 7_O 8_A 8_O 9_A 9_O _A _O 11_A 11_O 12_A 12_O 13_A 13_O 14_A A kapacitáskihasználás alakulása , % 3.3. Kapacitáskihasználtság jelenlegi szintje A kapacitáskihasználtság átlagos szintje kis mértékben javult: a mutató jelenleg 81,1%-on áll, ami 1,1 százalékpontos növekedés az előző időszakban mért adathoz képest, az előző év azonos időszakához képest pedig 2,4 százalékpontos javulást jelent (lásd a ábrát). A mutató értéke továbbra is az exportáló, a külföldi tulajdonban levő, a nagy létszámú cégek esetében a legmagasabb. A gazdasági ágak esetében változást jelent a korábbi időszakhoz képest, hogy már nem a gazdasági szolgáltatások területén működő, hanem az építőiparban tevékenykedő cégek esetében a legmagasabb az érték. A tulajdonszerkezetet tekintve a tisztán hazai tulajdonú cégek esetében volt a legnagyobb növekedés az előző negyedévhez képest. A méretet figyelembe véve a legkisebb (-49 fős) vállalkozások esetében növekedés, a közepes (55-99 fős) cégek esetében kisebb mértékű visszaesés, míg a legnagyobb (-249 fős) cégek esetében stagnálás figyelhető meg. Az exporttevékenység mentén azt állapíthatjuk meg, hogy a csak belpiacra termelő, illetve a döntően exportáló vállalkozások enyhe növekedést tapasztaltak, míg a bel- és külpiacra egyaránt termelő cégek stagnálást. Végül a gazdasági ágak közül az építőipart jellemzi a legjelentősebb növekedés áprilishoz képest (lásd az M5-8. ábrák) Az kapacitáskihasználás alakulása a KKV szektorban, %, 5. jan júl Forrás: GVI 14 /44

11 Vállalati egyenlegmutató 3.4. Rendelésállomány A kkv-k termékei és szolgáltatásai iránti kereslet jelentősen nőtt az előző negyedévhez képest: a vállalkozások 9%-a számolt be alacsony, 66% közepes, 25%-a pedig magas rendelésállományról. A cégek exporttevékenysége alapján elmondható, hogy a csak belföldi piacra, illetve a részben külpiacra termelő cégek jelentős emelkedésről, míg a döntően exportáló cégek az előbbiekhez képest kisebb mértékű növekedésről számoltak be. Azonban továbbra is a döntően exportáló cégek esetében a legmagasabb a mutató értéke (lásd a ábrát) A rendelésállomány jelenlegi szintje exportbevétel szerint a KKV szektorban nincs export x-5% 51-x% Forrás: GVI 14 Megjegyzés: Az ábrán látható értékek százas skálára vetített egyenlegmutatók. Az egyenlegmutató minden esetben a pozitív és a negatív helyzetértékelés adó vállalatok arányának különbsége. Így a mutató és + közötti értékeket vehet fel. -at akkor, ha minden cég negatívan és +-at akkor, ha minden cég pozitívan ítéli meg a helyzetét. A cégek tulajdonosi hátterét tekintve a tisztán hazai kézben lévő vállalkozások kategóriájában és a részben külföldi tulajdonosi hátterű kkv-k körében jelentősen nőtt az index értéke az előző negyedévhez képest, a tisztán külföldi tulajdonú cégek pedig kisebb mértékű javulásról számoltak be, azonban a mutató értéke továbbra is utóbbi kategória esetében a legmagasabb. A vállalati létszám-kategóriákat tekintve szintén minden kategóriában nőtt a rendelésállomány indexe. A legkisebb (-49 fős) cégek körében a legmagasabb az érték (19 pont), esetükben 31 pontos növekedés volt, a közepes (55-99 fős) cégek esetében 5 pontos, a legnagyobb (-249 fős) cégek esetében pedig 11 pontos a javulás az elmúlt negyedévhez képest. 11/44

12 Gazdasági ágak tekintetében a vállalkozások termékeinek és szolgáltatásainak kereslete a feldolgozóiparban és az építőiparban nőtt a legjelentősebb mértékben, a mutató az előbbiben 21 ponttal, az utóbbiban 26 ponttal javult. Az index a gazdasági szolgáltató cégek esetében és a kereskedelem területén csupán kis mértékben nőtt. Az index értéke a feldolgozóipar esetében a legmagasabb (26 pont), majd a gazdasági szolgáltatások (11 pont) és az építőipar (7 pont) következik, végül a legalacsonyabb a kereskedelem esetében, ahol 4 pont Termelési szint és üzleti helyzet A termelési szint indikátora jelentős javulást mutatott az előző negyedévhez képest (lásd a ábrát). A termelési szint növekedését jelző cégek aránya a 14 áprilisában tapasztalt 25%-os szinthez képest 34%-ra nőtt, csökkenéséről kevesebben (16%) számoltak, mint az előző negyedévben (18%). A termelési szint változatlanságáról pedig a cégek nagyjából fele (51%) számolt be, ez az arány 6%-kal alacsonyabb az előző negyedévi értéknél. A cégek mérete szerint azt állapíthatjuk meg, hogy a legkisebb (-49 fős) vállalkozásoknak jelentősen nőtt a termelési szint mutatója, a közepes méretűeknek (5-99 fős) kisebb mértékben javult, míg a legnagyobbaknak (-249 fős) stagnált. Így jelenleg mindhárom kategóriában azonos értékű (18 pontos) a termelési szint mutatója. Az exporttevékenységet tekintve azt állapíthatjuk meg, hogy a legjelentősebb növekedés a döntően exportáló cégek esetében tapasztalható, azonban a mutató értéke továbbra is a részben külpiacra termelő cégek esetében a legmagasabb (36 pont) (lásd az M-11. ábrát). A tulajdonosi hátteret tekintve szintén minden kategóriában növekedés figyelhető meg, továbbra is a tisztán külföldi cégek esetében a legmagasabb (46 pontos) az index értéke (lásd az M12. ábrát). Gazdasági ágak tekintetében, a feldolgozóiparban jelentős (26 pontos) növekedés tapasztalható, az építőiparban enyhe emelkedés (8 pontos), viszont a kereskedelmi (5 pontos) és gazdasági szolgáltató (7 pontos) cégek esetében enyhe csökkenés figyelhető meg. A cégek jelentései alapján az üzleti helyzet jelentősen javult az elmúlt negyedévben. Az előző felvétel eredményeihez képest 8 százalékponttal magasabb, 41%-os a jó üzleti helyzetet jelző cégek aránya, míg a rossz üzleti helyzetet tapasztalók aránya 4 százalékponttal csökkent, így ez az arány már nem éri el az egytizedet (9%), kielégítő üzleti helyzetről pedig a vállalatok 5%-a számolt be az előző negyedévi 54%-hoz képest. A cégek mérete alapján az figyelhető meg, hogy a legkisebb (-49 fős), illetve a legnagyobb (-249) vállalkozások esetében jelentősen nőtt a mutató értéke, míg a közepes méretű cégek esetében kisebb mértékű a javulás. A tulajdonosi szerkezetet tekintve mindhárom kategóriában jelentősen nőtt a mutató értéke. Az exporttevékenység szerinti kategóriákat figyelembe véve szintén azt állapíthatjuk meg, hogy minden kategóriában növekedés történt, a legjelentősebb mértékű emelkedésről a döntően exportáló kkv-k számoltak be. Gazdasági ágak szerint az üzleti helyzet mutatója jelentősen nőtt az építőipar (26 ponttal) és a feldolgozóipar (16 ponttal) területén tevékenykedő vállalkozások esetében, kisebb mértékben (8 ponttal) a kereskedelmi cégeknél, míg a gazdasági szolgáltató cégek stagnálást tapasztaltak. 12/44

13 A mutató legmagasabb értékeit a tisztán külföldi tulajdonban lévő (56), a nagy létszámú (38), a feldolgozóipari (43) és a döntően exportáló (52) cégek között figyelhetjük meg. 13/44

14 3.6. Üzleti várakozások A várható üzleti helyzet mutatója az előző negyedéves tendenciának megfelelően nőtt, jelenleg 34 ponton áll, ami 7 pontos növekedést jelent áprilishoz képest. A cégek 4%-a számít csak jó üzleti helyzetre (ez 8 százalékponttal magasabb az áprilisban mértnél), és 6%- uk vár rossz üzleti helyzetet, ami azonos az előző negyedévben mérttel. A cégek létszám-kategóriáit, exporttevékenységét és tulajdonosi hátterét illetően megállapítható, hogy valamennyi vállalati kategóriában emelkedett a várható üzleti helyzet mutatója. A tulajdonosi szerkezetet esetében a részben külföldi tulajdonú cégek tapasztalták a legjelentősebb (18 pontos) növekedést, a mutató értéke e kategóriában a legmagasabb (58 pont). A létszám-kategóriákat tekintve a legnagyobb méretű (-249 fős) vállalkozások esetében a legmagasabb (44 pont) az index értéke. Az exporttevékenység esetében a döntően exportáló cégek jelezték a legnagyobb (18 pontos) növekedést (lásd az M15. és az M16. ábrát). Ágazatok szerint már nem egyöntetű a pozitív tendencia, a feldolgozóiparban és az építőiparban tevékenykedő cégek mutatója jelentősen növekedett, míg a kereskedelmi és a gazdasági szolgáltató cégek indikátora csökkent (lásd az M17. ábrát). A feldolgozóipari cégek (48 pont) várakozásai a legoptimistábbak. A legnagyobb mértékű emelkedés az építőiparban működő cégek esetében tapasztalható: az ezen a területen tevékenykedő vállalkozások mutatója az előző negyedévi 5-ös értékről 22 pontra ugrott 14 júliusára. Továbbá a feldolgozóipari cégek esetében is jelentős (16 pontos) növekedés következett be az előző negyedévhez képest. A cégvezetők az előző negyedévben megfigyeltnél pesszimistábban tekintenek a következő fél évben várható termelési szintre. A vállalatok 12%-a vár negatív változást, ami 9 százalékpontos növekedés az előző időszakhoz képest, 3%-uk növekedést vár, ami megfelel az áprilisban mért aránynak, döntő többségük (59%) pedig nem vár jelentős változást a termelési szint tekintetében. A cégek létszám-kategóriáit, tulajdonosi hátterét, illetve exporttevékenységét illetően megállapítható, hogy valamennyi vállalati kategóriában csökkent a várható termelési szint mutatója. A gazdasági ágak alapján az állapítható meg, hogy az indikátor értéke az építőipari cégek esetében nőtt, a feldolgozóipar és a kereskedelem terén tevékenykedő kkv-k esetében csökkent, míg a gazdasági szolgáltató cégek esetében stagnált A termelési szint mellett a cégek a kapacitáskihasználás tekintetében is visszaesést prognosztizálnak: az előző negyedévi pontról 13 pontra csökkent a mutató értéke. A vállalkozásoknak 21%-a számít a tőkehasznosítási mutató emelkedésére, ami 2 százalékpontos visszaesés az előző negyedévhez képest, a kapacitáskihasználtság csökkenését pedig a cégek 8%-a jelezte előre, amely arány 5 százalékpontos növekedést jelent áprilishoz képest. 14/44

15 3.7. A létszám és a beruházások várható alakulása A kis- és közepes vállalkozások létszámra vonatkozó terveiben enyhe pozitív tendencia tapasztalható: a következő fél év során a cégek 16%-a tervez munkaerő-felvételt (az előző negyedévben 13% volt ez az arány), míg 6%-uk elbocsátásokat prognosztizál, amely arány 1 százalékponttal nagyobb az előző negyedévben tapasztaltnál. A létszám-kategóriák esetében az állapítható meg, hogy a legkisebb (-49 fős) méretű cégek növekedést várnak, míg a közepes méretűek (5-99 fős) és a legnagyobb (-249 fős) vállalkozások stagnálásra számítanak (lásd az M21. ábrát). A tulajdonosi szerkezetet tekintve két kategóriában, a részben külföldi és a tisztán külföldi cégek esetében emelkedést jelez a várható létszámváltozás mutatója, míg a tisztán hazai tulajdonú cégek stagnálásra számítanak. Az exporttevékenységet figyelembe véve, a részben külpiacra termelő cégek kivételt jelentenek, mivel a várható létszám csökkenésére számítanak. A legnagyobb értéket a döntően exportáló, az 5-99 fős, illetve a tisztán külföldi tulajdonú cégek mutatják. Gazdasági ágak szerint az figyelhető meg, hogy a feldolgozóipari cégek a létszám növekedését, a többiek pedig annak stagnálását várják. A négy ágazat közül a feldolgozóipar mutatója kiugróan a legmagasabb. A várható létszámváltozást figyelembe véve, és a felvétel során kapott eredményeket a vizsgált sokaság, a több mint 93 kis- és közepes vállalkozás egészére vetítve a következő félévben, ha a cégvezetők terveiknek megfelelően cselekszenek, akkor körülbelül 384 fővel fog nőni a foglalkoztatottság (lásd az M22. ábrát), amely jelentős emelkedést jelent, áprilisban még csupán 17 fős növekedésre számítottak. Az áprilisi negatív fordulatot követően ismét javult a várható beruházások mutatója: a megkérdezett cégek 23%-a tervez beruházni, ez az arány 18% volt áprilisban, illetve az áprilisi 5% helyett csupán a cégek 24%-a jelezte azt, hogy nem lesz beruházása. A vállalkozások 43%-a esetében változatlan marad a beruházási aktivitás a következő fél évben (áprilisban 3% volt az ilyen cégek aránya). Viszont az április értékhez (4%) képest 7 százalékponttal nőtt azon vállalkozások aránya, amelyek csökkenteni kívánják beruházási aktivitásukat. A cégek tulajdonosi szerkezetét tekintve a részben külföldi tulajdonú és a tisztán hazai tulajdonú cégek esetében jelentősen emelkedett a mutató értéke, míg a tisztán külföldi tulajdonú cégek stagnálást várnak. A létszám-kategóriákat illetően mindhárom csoportban jelentősen nőtt az indikátor értéke. Az exporttevékenységet figyelembe véve az figyelhető meg, hogy miközben a csak belföldi és a részben külpiacra is termelő cégek várakozásai jelentősen javultak, addig a döntően exportáló vállalkozások stagnálásra számítanak. A kkv-k működési szektorát illetően valamennyi vállalati kategóriában javuló várakozások figyelhetőek meg a beruházási aktivitást illetően (lásd az M ábrát). 15/44

16 3.8. Az árak alakulása A cégek válaszai alapján a kis- és közepes vállalkozások külföldi és belföldi árainak növekedésére lehet számítani. A belföldi értékesítési árakat a cégek 7%-a csökkentené és 66%-uk a nem kíván változtatni. Ezzel szemben a cégek 3%-a tervezi az inflációnál jobban, 15%-uk pedig az inflációval azonos módon emelni árait a következő fél évben (lásd a táblát). A különböző gazdasági ágak vállalatai közül továbbra is a kereskedelem területén működő cégek tervezik legnagyobb arányban emelni belföldi áraikat (lásd az M27. ábrát) tábla: A cégek belföldi árainak várható alakulása, 5. január 14. január A cég belföldi árainak várható alakulása a következő hat hónapban Összesen az inflációnál jobban nőnek az inflációval azonos mértékben nőnek az inflációnál kevésbé nőnek nem változnak csökkennek 8% 37% 17% 32% 6% % 5% 27% 17% 44% 6% % 3% 27% 16% 5% 5% % 5% 33% 19% 38% 5% % 3% 38% 14% 41% 4% % 5% 3% 17% 47% 2% % 16% 33% 13% 35% 4% % 12% 42% 15% 28% 3% % 12% 4% 18% 29% 2% % 5% 28% % 45% 2% % 17% 24% 16% 41% 1% % 12% 42% 15% 28% 2% % 8% 48% 22% 22% 1% % 5% 34% 27% 33% 1% % 6% 26% 17% 49% 2% % 7% 33% 18% 37% 6% % 12% 25% 14% 41% 8% % 3% 23% 11% 55% 8% % 5% 15% 14% 54% 12% % 1% 24% 15% 52% 9% % 1% 21% 13% 56% 9% % 3% 19% 17% 53% 8% % 4% 19% 14% 56% 8% % 4% 25% 15% 5% 6% % 9% 3% 13% 43% 5% % 11_ÁPR 8% 21% 7% 56% 8% % 4% 23% 15% 53% 4% % 8% 36% 16% 38% 3% % 8% 31% 21% 36% 5% % 12_ÁPR 7% 18% 14% 54% 7% % 4% 18% 19% 54% 6% % 9% 22% 13% 5% 7% % 5% 27% 16% 48% 4% % 4% 27% 16% 5% 3% % 6% 17% 7% 66% 6% % 5% 18% 6% 66% 5% % 5% 23% 7% 61% 4% % 3% 18% 7% 68% 5% % 3% 15% % 66% 7% % Forrás: GVI 14 16/44

17 Melléklet 17/44

18 M1. táblázat: A kis- és közepes cégek száma 3-ban létszámcsoportok és gazdasági ágak szerint Feldolgozóipar (15-37) Építőipar (45) Kereskedelem (5-52) Gazdasági szolgáltatások (7-74) Összesen -49 fő fő fő Összesen Forrás: KSH M2. táblázat: A cégek tervezett mintabeli száma létszámcsoportok és gazdasági ágak szerint, 3-ban Feldolgozóipar (15-37) Építőipar (45) Kereskedelem (5-52) Gazdasági szolgáltatások (7-74) Összesen Létszám 3 (fő) Arányok -49 fő ,, fő ,7, fő ,8,38 összesen ,5 1 GDP 3 (mrd Ft) 925,5 299,4 553,1 264,9 42,9 arányok,45,15,27,13 1 Forrás: KSH 18/44

19 M3. táblázat: A válaszadó cégek megoszlása létszámcsoportok és gazdasági ágak szerint, 6. július 14. július Feldolgozóipar Építőipar Kereskedelem Gazdasági szolgáltatások (15-37) -45 (5-52) (7-74) Összesen fő 15,3% 5% 9,3% 4,7% 34,% 5-99 fő 12,6% 4% 7,6% 3,7% 27,9% -249 fő 16,9% 5,6%,3% 5% 37,9% Összesen 44,9% 14,6% 27,% 13,3% % N=31 6-4(*) -49 fő 15,5% 4,9% 9,% 4,3% 33,9% 5-99 fő 12,8% 4,3% 7,6% 3,6% 28,3% -249 fő 17,% 5,6%,% 4,9% 37,8% Összesen 45,4% 14,8% 27% 12,8% % N= fő 15% 5,3% 9,3% 4,3% 33,9% 5-99 fő 12,6% 4,3% 7,6% 4,3% 28,9% -249 fő 16,9% 6%,3% 4% 37,% Összesen 44,5% 15,6% 27,% 12,6% % N= fő 15,% 5% 9,3% 4,3% 33,8% 5-99 fő 12,6% 4% 7,6% 3,6% 27,8% -249 fő 16,9% 5,6%,3% 5,6% 38,4% Összesen 44,7% 14,6% 27,% 13,6% % N= fő 15,3% 5% 9,3% 4,3% 34% 5-99 fő 12,7% 4% 7,7% 3,7% 28% -249 fő 17% 5,7%,3% 5% 38% Összesen 45% 14,7% 27,3% 13% % N= fő 15% 5% 9,6% 4% 33,6% 5-99 fő 13% 4% 7,6% 3,7% 28,% -249 fő 16,9% 6%,3% 5% 38,% Összesen 44,9% 15% 27,6% 12,6% % N= fő 15,4% 5% 9% 4,3% 33,8% 5-99 fő 12,7% 4% 7,7% 3,7% 28,% -249 fő 17,% 5,7%,4% 5% 38,% Összesen 45,% 14,7% 27,% 13% % N=299 19/44

20 fő 15,3% 5% 9,3% 4,3% 34% 5-99 fő 12,7% 4% 7,7% 3,7% 28% -249 fő 17% 5,7%,3% 5% 38% Összesen 45% 14,7% 27,3% 13% % N= fő 15,3% 5% 9,3% 4,3% 34% 5-99 fő 12,7% 4% 7,7% 3,7% 28% -249 fő 17% 5,7%,3% 5% 38% Összesen 45% 14,7% 27,3% 13% % N= fő 15,3% 5% 9,3% 4,3% 34% 5-99 fő 12,7% 4% 7,7% 3,7% 28% -249 fő 17% 5,7%,3% 5% 38% Összesen 45% 14,7% 27,3% 13% % N= fő 15,3% 5% 9,3% 4,6% 34% 5-99 fő 12% 4% 7,6% 3% 27% -249 fő 17,6% 5,3%,3% 6% 39% Összesen 44,9% 14,3% 27,% 13,6% % N= fő 15,3% 5% 9,3% 4,3% 34% 5-99 fő 12,7% 4% 7,7% 3,7% 28% -249 fő 17% 5,7%,3% 5% 38% Összesen 45% 14,7% 27,3% 13% % N= fő 15,% 4,9% 9,5% 4,3% 33,9% 5-99 fő 12,8% 3,9% 7,6% 3,6% 28% -249 fő 17,4% 5,6%,% 4,9% 38,% Összesen 45,4% 14,5% 27,3% 12,8% % N= fő 15,38% 5,2% 9,36% 4,1% 33,78% 5-99 fő 12,71% 4,35% 7,36% 3,68% 28,9% -249 fő 16,72% 5,69%,7% 5,2% 38,13% Összesen 44,82% 15,5% 27,42% 12,71% % N= fő 15,51% 4,95%,23% 4,29% 34,98% 5-99 fő 12,54% 3,96% 7,59% 3,63% 27,72% -249 fő 16,83% 5,28%,23% 4,95% 37,29% Összesen 44,88% 14,19% 28,5% 12,87% % N=33 /44

21 -2-49 fő 14,19% 3,46%,38% 2,42% 3,45% 5-99 fő 13,15% 7,96% 7,27% 4,84% 33,22% -249 fő 19,3% 4,15% 8,3% 4,84% 36,33% Összesen 46,37% 15,57% 25,95% 12,11% % N= fő 15,18% 4,95% 8,91% 2,97% 32,1% 5-99 fő 14,52% 3,3% 7,92% 3,96% 29,7% -249 fő 18,15% 5,94% 9,57% 4,62% 38,28% Összesen 47,85% 14,19% 26,4% 11,55% % N= fő 15,18% 4,95% 9,24% 3,96% 33,33% 5-99 fő 13,86% 3,96% 6,93% 3,63% 28,38% -249 fő 17,49% 6,93% 8,91% 4,95% 38,28% Összesen 46,53% 15,84% 25,8% 12,54% % N= fő 15,41% 5,25% 8,% 3,93% 32,79% 5-99 fő 13,77% 3,61% 7,54% 3,93% 28,85% -249 fő 16,72% 5,9% 9,51% 6,23% 38,36% Összesen 45,9% 14,75% 25,25% 14,% % N= fő 15,71% 4,81% 8,1% 3,21% 31,73% 5-99 fő 12,82% 4,49% 7,37% 3,85% 28,53% -249 fő 17,95% 7,5%,26% 4,49% 39,74% Összesen 46,47% 16,35% 25,64% 11,54% % N= fő 15,61% 4,98% 8,31% 3,99% 32,89% 5-99 fő 13,29% 3,99% 7,64% 3,99% 28,9% -249 fő 17,28% 6,64% 8,97% 5,32% 38,21% Összesen 46,18% 15,61% 24,92% 13,29% % N= fő 15,7% 5% 8,4% 3,7% 32,8% 5-99 fő 13% 4% 8% 4% 29,% -249 fő 17,% 6,7% 8,7% 5,7% 38,% Összesen 45,8% 15,7% 25,% 13,4% % N= fő 15,5% 5,2% 8,3% 4,35% 32,44% 5-99 fő 14,38% 4,1% 7,36% 3,68% 29,43% -249 fő 17,73% 6,69% 9,3% 4,68% 38,13% Összesen 47,16% 15,72% 24,41% 12,71% % N=299 21/44

22 fő 15% 5% 9% 4% 33% 5-99 fő 13% 4% 8% 4% 29% -249 fő 17% 6% % 5% 38% Összesen 45% 15% 27% 13% % N= fő 14,9% 5% 8,9% 4% 32,8% 5-99 fő 13,% 4% 7,9% 4% 29,% -249 fő 17,% 6% 9,9% 5% 38,% Összesen 45,4% 14,9% 26,8% 12,9% % N= fő 15% 5% 9% 4% 33% 5-99 fő 13% 4% 8% 4% 29% -249 fő 17% 6% % 5% 38% Összesen 45% 15% 27% 13% % N= (*) -49 fő 15% 5% 9% 4% 33% 5-99 fő 13% 4% 8% 4% 29% -249 fő 17% 6% % 5% 38% Összesen 45% 15% 27% 13% % N= (*) -49 fő 15% 5% 9% 4% 33% 5-99 fő 13% 4% 8% 4% 29% -249 fő 17% 6% % 5% 38% Összesen 45% 15% 27% 13% % N= (*) -49 fő 15,28% 6,31% 8,97% 3,99% 34,55% 5-99 fő 12,96% 2,99% 7,97% 3,99% 27,91% -249 fő 16,94% 5,65% 9,97% 4,98% 37,54% Összesen 45,18% 14,95% 26,91% 12,96% % N= fő 16,39% 5,2% 9,3% 4,1% 34,45% 5-99 fő 12,4% 3,68% 8,3% 4,1% 27,76% -249 fő 17,6% 6,2% 9,7% 5,2% 37,79% Összesen 45,48% 14,72% 26,76% 13,4% % N=299 22/44

23 fő 15,9% 5,3% 8,9% 4,% 34,% 5-99 fő 11,9% 4,3% 7,9% 4,% 28,% -249 fő 16,9% 6,% 9,9% 5,% 37,7% N= fő 15,% 5,% 9,9% 4,3% 34,3% 5-99 fő 12,9% 4,% 7,3% 4,% 28,% -249 fő 17,5% 5,6% 9,6% 5,% 37,6% Összesen 45,% 14,9% 26,8% 13,% % N= fő 16,6% 4,6% 9,6% 4,3% 35,1% 5-99 fő 12,9% 4,3% 6,6% 3,6% 27,5% -249 fő 17,5% 5,3%,3% 4,3% 37,4% Összesen 47,% 14,2% 26,5% 12,3% % N=32 *: Súlyozott adatok M4. táblázat: A megkérdezett KKV-k megoszlása a külföldi tulajdon aránya szerint nincs külföldi tul. részben külföldi tisztán külföldi tul. Összesen 5. január 77,3% 6,4% 16,4% % 5. április 74,% 7,7% 18,% % 5. július 77,% 8,7% 14,% % 5. október 76,5% 6,4% 17% % 6. január 77,3% 6,8% 15,9% % 6. április 76,6% 7,8% 15,6% % 6. július 77,7% 8% 14,3% % 6. október (*) 72,9% 11,9% 15,% % 7. január 73,7% 11,3% 15% % 7. április 75,7% % 14,3% % 7. július 73,% 8,4% 18,5% % 7. október 76,% 8,6% 15,3% % 8. január 73,%,4% 16,4% % 8. április 72,3% 9,3% 18,3% % 8. július 76,7% 7,3% 16% % 8. október 72,7% 6,7%,5% % 9. január 73,6%,4% 16,% % 9. április 68,8% 7,7% 23,5% % 9. július 71,4% 11% 17,6% % 9. október 72% 8% % %. január 69,3%,%,5% %. április 68,% 11,5%,5% %. július 79,3% 5,5% 15,% % 23/44

24 . október 79,3% 3,3% 17,4% % 11. január 74,7% 7,4% 17,8% % 11. április 71,4% 7,5% 21,% % 11. július 74,9% 6,7% 18,4% % 11. október 77,6% 3,7% 18,6% % 12. január 71,7% 8,9% 19,5% % 12. április 75,% 4,4%,5% % 12. július 76,7% 5% 18,3% % 12. október 8,5% 3,4% 16.% % 13. január (*) 73,4% 6,%,5% % 13. április (*) 74,% 6,% 19,7% % 13. július (*) 75,5% 5,7% 18,8% % 13. október 75,9% 4,4% 19,7% % 14. január 77,% 4,% 18,7% % 14. április 74,8% 5,%,3% % 14. július 78,9% 4,% 16,8% % *: Súlyozott adatok M5. táblázat: A megkérdezett KKV-k megoszlása gazdasági ágak szerint feldolgozóipar építőipar kereskedelem 24/44 gazdasági szolgáltatás Összesen 5. január 45,% 14,6% 27,% 13% % 5. április 44,7% 14,7% 27,7% 13% % 5. július 44,6% 15,4% 26,9% 13,% % 5. október 44,4% 15,% 27,3% 13,% % 6. január 44,5% 14,8% 27,4% 13,% % 6. április 44,% 15,% 27,% 13,5% % 6. július 44,9% 14,6% 27,% 13,3% % 6. október (*) 45,4% 14,8% 27% 12,8% % 7. január 44,5% 15,6% 27,% 12,6% % 7. április 44,7% 14,6% 27,% 13,6% % 7. július 45% 14,7% 27,3% 13% % 7. október 44,9% 15% 27,6% 12,6% % 8. január 45,% 14,7% 27,% 13% % 8. április 45% 14,7% 27,3% 13% % 8. július 45% 14,7% 27,3% 13% % 8. október 45% 14,7% 27,3% 13% % 9. január 44,9% 14,3% 27,% 13,6% % 9. április 45% 14,7% 27,3% 13% % 9. július 45,4% 14,5% 27,3% 12,8% % 9. október 44,8% 15,% 27,4% 12,7% %. január 44,9% 14,% 28,% 12,9% %. április 46,4% 15,6% 26% 12,% %. július 47,9% 14,% 26,4% 11,6% %. október 46,5% 15,8% 25,% 12,5% % 11. január 45,9% 14,8% 25,% 14,% %

25 11. április 46,5% 16,3% 25,6% 11,5% % 11. július 46,% 15,6% 24,9% 13,3% % 11. október 45,8% 15,7% 25,% 13,4% % 12. január 47,% 15,7% 24,4% 12,7% % 12. április 45% 15% 27% 13% % 12. július 45,4% 14,9% 26,8% 12,9% % 12. október 45% 15% 27% 13% % 13. január (*) 45% 15% 27% 13% % 13. április (*) 45% 15% 27% 13% % 13. július (*) 45,% 15,4% 26,7% 12,8% % 13. október 45,5% 14,7% 26,8% 13% % 14. január 44,7% 15,6% 26,8% 12,9% % 14. április 45,5% 14,5% 26,7% 13,% % 14. július 47,% 14,% 26,5% 12,3% % *: Súlyozott adatok 25/44

26 M6. táblázat: A megkérdezett KKV-k megoszlása az export árbevételen belüli aránya szerint, nincs export x 5% 51-% Összesen 5. január 55% 32,9% 12,% % 5. április 56,% 31,4% 12,4% % 5. július 54% 33,% 12,9% % 5. október 59,5% 26,% 14,4% % 6. január 59,7% 25,% 15,% % 6. április 55,9% 28,9% 15,% % 6. július 56,5% 26,4% 17,% % 6. október (*) 58,7% 3,3% 11% % 7. január 51,9% 31,6% 16,5% % 7. április 5,8% 29,% 19,9% % 7. július 52,5% 29,% 18,4% % 7. október 51,3% 3% 18,7% % 8. január 48,% 31,4%,4% % 8. április 49,8% 34,8% 15,4% % 8. július 51,5% 3,5% 18% % 8. október 5,% 31,9% 18% % 9. január 46,8% 34,7% 18,5% % 9. április 46,% 33,8%,% % 9. július 49% 34,8% 16,% % 9. október 47% 33,6% 19,5% %. január 46,5% 34,4% 19,% %. április 39,% 38,9% 21,9% %. július 46,5% 36,5% 16,9% %. október 48,5% 34,6% 16,9% % 11. január 5% 31% 19% % 11. április 5% 28,4% 21,6% % 11. július 49% 31,5% 19,5% % 11. október 44,6% 33,8% 21,6% % 12. január 44,3% 3,% 25,5% % 12. április 43,7% 32% 24,3% % 12. július 51,8% 26,% 21,9% % 12. október 45,% 31,3% 23,6% % 13. január (*) 38,82% 36,26% 24,92% % 13. április (*) 42,3% 33,7% 24% % 13. július (*) 39,% 33,8% 27,% % 13. október 44,% 31,8% 24% % 14. január 47% 29,7% 23,3% % 14. április 43,4% 34% 22,6% % 14. július 44,3% 32,9% 22,8% % *: Súlyozott adatok 26/44

27 M7. táblázat: A megkérdezett KKV-k megoszlása létszám-kategóriák szerint fő 5-99 fő -249 fő Összesen 5. január 33,9% 28,% 37,9% % 5. április 34,3% 28% 37,7% % 5. július 33,7% 28,% 38,% % 5. október 34,4% 28,9% 36,7% % 6. január 33,9% 28,4% 37,7% % 6. április 34% 28,% 37,8% % 6. július 34,% 27,9% 37,9% % 6. október (*) 33,9% 28,3% 37,8% % 7. január 33,9% 28,9% 37,% % 7. április 33,8% 27,8% 38,4% % 7. július 34% 28% 38% % 7. október 33,6% 28,% 38,% % 8. január 33,8% 28,% 38,% % 8. április 34% 28% 38% % 8. július 34% 28% 38% % 8. október 34% 28% 38% % 9. január 34,% 26,6% 39,% % 9. április 34% 28% 38% % 9. július 33,9% 28% 38,% % 9. október 33,8% 28,% 38,% %. január 35% 27,7% 37,3% %. április 3,7% 33,% 36,% %. július 32% 29,7% 38,3% %. október 33,% 28,6% 38,% % 11. január 32,8% 28,9% 38,4% % 11. április 31,7% 28,5% 39,7% % 11. július 32,9% 28,9% 38,% % 11. október 32,8% 29,% 38,% % 12. január 32,4% 29,4% 38,% % 12. április 33% 29% 38% % 12. július 32,8% 29,% 38,% % 12. október 33% 29% 38% % 13. január (*) 33% 29% 38% % 13. április (*) 33% 29% 38% % 13. július (*) 35,% 27,% 37,5% % 13. október 34,4% 27,8% 37,8% % 14. január 34,4% 27,8% 37,8% % 14. április 34,3% 28,% 37,6% % 14. július 35,% 27,5% 37,4% % *: Súlyozott adatok 27/44

28 M1. ábra: A KKV Konjunktúraindex alakulása a cégek nagysága szerint Forrás: GVI 14 Megjegyzés: Az ábrán látható értékek százas skálára vetített egyenlegmutatók. Az egyenlegmutató minden esetben a pozitív és a negatív helyzetértékelés adó vállalatok arányának különbsége. Így a mutató és + közötti értékeket vehet fel. -at akkor, ha minden cég negatívan és +-at akkor, ha minden cég pozitívan ítéli meg a helyzetét. M2. ábra: A KKV Konjunktúraindex alakulása az export árbevételen belüli aránya szerint nincs export x-5% 51-x% Forrás: GVI 14 Megjegyzés: Az ábrán látható értékek százas skálára vetített egyenlegmutatók. Az egyenlegmutató minden esetben a pozitív és a negatív helyzetértékelés adó vállalatok arányának különbsége. Így a mutató és + közötti értékeket vehet fel. -at akkor, ha minden cég negatívan és +-at akkor, ha minden cég pozitívan ítéli meg a helyzetét. 28/44

29 5_A 5_O 6_A 6_O 7_A 7_O 8_A 8_O 9_A 9_O _A _O 11_A 11_O 12_A 12_O 13_A 13_O 14_A A kapacitáskihasználás alakulása , % 4 M3. ábra: A KKV Konjunktúraindex alakulása a külföldi tulajdon aránya szerint tisztán magyar részben külföldi tisztán külföldi Forrás: GVI 14 Megjegyzés: Az ábrán látható értékek százas skálára vetített egyenlegmutatók. Az egyenlegmutató minden esetben a pozitív és a negatív helyzetértékelés adó vállalatok arányának különbsége. Így a mutató és + közötti értékeket vehet fel. -at akkor, ha minden cég negatívan és +-at akkor, ha minden cég pozitívan ítéli meg a helyzetét. M4. ábra: A kapacitáskihasználás átlagos alakulása Forrás: GVI 14 29/44

30 M5. ábra: A kapacitáskihasználás alakulása a külföldi tulajdon aránya szerint tisztán magyar tulajdon tisztán külföldi tulajdon részben külföldi tulajdon Forrás: GVI 14 M6. ábra: Az átlagos kapacitáskihasználás alakulása az export árbevételen belüli aránya szerint nincs export x-5% 51-x% Forrás: GVI 14 3/44

31 M7. ábra: Az átlagos kapacitáskihasználás alakulása gazdasági ágak szerint feldolgozóipar építőipar kereskedelem gazdasági szolg. Forrás: GVI 14 M8. ábra: Az átlagos kapacitáskihasználás alakulása a cégek mérete szerint Forrás: GVI 14 31/44

32 M9. ábra: A rendelésállomány jelenlegi szintje a külföldi tulajdon aránya szerint tisztán magyar tulajdon tisztán külföldi tulajdon részben külföldi tulajdon Forrás: GVI 14 Megjegyzés: Az ábrán látható értékek százas skálára vetített egyenlegmutatók. Az egyenlegmutató minden esetben a pozitív és a negatív helyzetértékelés adó vállalatok arányának különbsége. Így a mutató és + közötti értékeket vehet fel. -at akkor, ha minden cég negatívan és +-at akkor, ha minden cég pozitívan ítéli meg a helyzetét. M. ábra: A rendelésállomány jelenlegi szintje a cégek mérete szerint Forrás: GVI 14 Megjegyzés: Az ábrán látható értékek százas skálára vetített egyenlegmutatók. Az egyenlegmutató minden esetben a pozitív és a negatív helyzetértékelés adó vállalatok arányának különbsége. Így a mutató és + közötti értékeket vehet fel. -at akkor, ha minden cég negatívan és +-at akkor, ha minden cég pozitívan ítéli meg a helyzetét. 32/44

33 M11. ábra: A termelési szint alakulása az export árbevételen belüli aránya szerint nincs export x-5% 51-x% Forrás: GVI 14 Megjegyzés: Az ábrán látható értékek százas skálára vetített egyenlegmutatók. Az egyenlegmutató minden esetben a pozitív és a negatív helyzetértékelés adó vállalatok arányának különbsége. Így a mutató és + közötti értékeket vehet fel. -at akkor, ha minden cég negatívan és +-at akkor, ha minden cég pozitívan ítéli meg a helyzetét. M12. ábra: A termelési szint alakulása az elmúlt negyedévben a külföldi tulajdon aránya szerint tisztán magyar tulajdon tisztán külföldi tulajdon részben külföldi tulajdon Forrás: GVI 14 Megjegyzés: Az ábrán látható értékek százas skálára vetített egyenlegmutatók. Az egyenlegmutató minden esetben a pozitív és a negatív helyzetértékelés adó vállalatok arányának különbsége. Így a mutató és + közötti értékeket vehet fel. -at akkor, ha minden cég negatívan és +-at akkor, ha minden cég pozitívan ítéli meg a helyzetét. 33/44

34 M13. ábra: A jelenlegi üzleti helyzet alakulása a külföldi tulajdon aránya szerint tisztán magyar tulajdon tisztán külföldi tulajdon részben külföldi tulajdon Forrás: GVI 14 Megjegyzés: Az ábrán látható értékek százas skálára vetített egyenlegmutatók. Az egyenlegmutató minden esetben a pozitív és a negatív helyzetértékelés adó vállalatok arányának különbsége. Így a mutató és + közötti értékeket vehet fel. -at akkor, ha minden cég negatívan és +-at akkor, ha minden cég pozitívan ítéli meg a helyzetét. M14. ábra: A jelenlegi üzleti helyzet alakulása a cégek mérete szerint Forrás: GVI 14 Megjegyzés: Az ábrán látható értékek százas skálára vetített egyenlegmutatók. Az egyenlegmutató minden esetben a pozitív és a negatív helyzetértékelés adó vállalatok arányának különbsége. Így a mutató és + közötti értékeket vehet fel. -at akkor, ha minden cég negatívan és +-at akkor, ha minden cég pozitívan ítéli meg a helyzetét. 34/44

35 M15. ábra: A várható üzleti helyzet alakulása a cégek mérete szerint Forrás: GVI 14 Megjegyzés: Az ábrán látható értékek százas skálára vetített egyenlegmutatók. Az egyenlegmutató minden esetben a pozitív és a negatív helyzetértékelés adó vállalatok arányának különbsége. Így a mutató és + közötti értékeket vehet fel. -at akkor, ha minden cég negatívan és +-at akkor, ha minden cég pozitívan ítéli meg a helyzetét. M16. ábra: A várható üzleti helyzet alakulása az export árbevételen belüli aránya szerint nincs export x-5% 51-x% Forrás: GVI 14 Megjegyzés: Az ábrán látható értékek százas skálára vetített egyenlegmutatók. Az egyenlegmutató minden esetben a pozitív és a negatív helyzetértékelés adó vállalatok arányának különbsége. Így a mutató és + közötti értékeket vehet fel. -at akkor, ha minden cég negatívan és +-at akkor, ha minden cég pozitívan ítéli meg a helyzetét. 35/44

36 M17. ábra: A várható üzleti helyzet alakulása gazdasági ág szerint feldolgozóipar építőipar kereskedelem gazdasági szolg. Forrás: GVI 14 Megjegyzés: Az ábrán látható értékek százas skálára vetített egyenlegmutatók. Az egyenlegmutató minden esetben a pozitív és a negatív helyzetértékelés adó vállalatok arányának különbsége. Így a mutató és + közötti értékeket vehet fel. -at akkor, ha minden cég negatívan és +-at akkor, ha minden cég pozitívan ítéli meg a helyzetét. M18. ábra: A várható termelési szint alakulása a cégek mérete szerint Forrás: GVI 14 Megjegyzés: Az ábrán látható értékek százas skálára vetített egyenlegmutatók. Az egyenlegmutató minden esetben a pozitív és a negatív helyzetértékelés adó vállalatok arányának különbsége. Így a mutató és + közötti értékeket vehet fel. -at akkor, ha minden cég negatívan és +-at akkor, ha minden cég pozitívan ítéli meg a helyzetét. 36/44

37 M19. ábra: A termelési szint várható alakulása gazdasági ág szerint feldolgozóipar építőipar kereskedelem gazdasági szolg. Forrás: GVI 14 Megjegyzés: Az ábrán látható értékek százas skálára vetített egyenlegmutatók. Az egyenlegmutató minden esetben a pozitív és a negatív helyzetértékelés adó vállalatok arányának különbsége. Így a mutató és + közötti értékeket vehet fel. -at akkor, ha minden cég negatívan és +-at akkor, ha minden cég pozitívan ítéli meg a helyzetét. M. ábra: A várható termelési szint alakulása a külföldi tulajdon aránya szerint tisztán magyar tulajdon tisztán külföldi tulajdon részben külföldi tulajdon Forrás: GVI 14 Megjegyzés: Az ábrán látható értékek százas skálára vetített egyenlegmutatók. Az egyenlegmutató minden esetben a pozitív és a negatív helyzetértékelés adó vállalatok arányának különbsége. Így a mutató és + közötti értékeket vehet fel. -at akkor, ha minden cég negatívan és +-at akkor, ha minden cég pozitívan ítéli meg a helyzetét. 37/44

38 M21. ábra: A várható létszám alakulása a cégek mérete szerint Forrás: GVI 14 Megjegyzés: Az ábrán látható értékek százas skálára vetített egyenlegmutatók. Az egyenlegmutató minden esetben a pozitív és a negatív helyzetértékelés adó vállalatok arányának különbsége. Így a mutató és + közötti értékeket vehet fel. -at akkor, ha minden cég negatívan és +-at akkor, ha minden cég pozitívan ítéli meg a helyzetét. 38/44

39 Várható munkahelyteremtés a következő fél évben, fő M22. ábra: Várható munkahelyteremtés a következő fél évben a KKV szektorban Forrás: GVI 14 39/44

40 M23. ábra: A beruházási aktivitás várható alakulása a cégek mérete szerint Forrás: GVI 14 Megjegyzés: Az ábrán látható értékek százas skálára vetített egyenlegmutatók. Az egyenlegmutató minden esetben a pozitív és a negatív helyzetértékelés adó vállalatok arányának különbsége. Így a mutató és + közötti értékeket vehet fel. -at akkor, ha minden cég negatívan és +-at akkor, ha minden cég pozitívan ítéli meg a helyzetét. M24. ábra: A beruházási aktivitás várható alakulása az export árbevételen belüli aránya szerint nincs export x-5% 51-x% Forrás: GVI 14 Megjegyzés: Az ábrán látható értékek százas skálára vetített egyenlegmutatók. Az egyenlegmutató minden esetben a pozitív és a negatív helyzetértékelés adó vállalatok arányának különbsége. Így a mutató és + közötti értékeket vehet fel. -at akkor, ha minden cég negatívan és +-at akkor, ha minden cég pozitívan ítéli meg a helyzetét. 4/44

41 Vállalati egyenlegmutató M25. ábra: A beruházási aktivitás várható alakulása gazdasági ágak szerint feldolgozóipar építőipar kereskedelem gazdasági szolg. Forrás: GVI 14 Megjegyzés: Az ábrán látható értékek százas skálára vetített egyenlegmutatók. Az egyenlegmutató minden esetben a pozitív és a negatív helyzetértékelés adó vállalatok arányának különbsége. Így a mutató és + közötti értékeket vehet fel. -at akkor, ha minden cég negatívan és +-at akkor, ha minden cég pozitívan ítéli meg a helyzetét. M26. ábra: A cégek árainak várható alakulása belföldi árak várható alakulása külpiaci árak várható alakulása Forrás: GVI 14 Megjegyzés: Az ábrán látható értékek százas skálára vetített egyenlegmutatók. Az egyenlegmutató minden esetben a pozitív és a negatív helyzetértékelés adó vállalatok arányának különbsége. Így a mutató és + közötti értékeket vehet fel. -at akkor, ha minden cég negatívan és +-at akkor, ha minden cég pozitívan ítéli meg a helyzetét. 41/44

42 42/44

43 M27. ábra: A cégek belföldi árainak várható alakulása gazdasági ágak szerint feldolgozóipar építőipar kereskedelem gazdasági szolg. Forrás: GVI 14 Megjegyzés: Az ábrán látható értékek százas skálára vetített egyenlegmutatók. Az egyenlegmutató minden esetben a pozitív és a negatív helyzetértékelés adó vállalatok arányának különbsége. Így a mutató és + közötti értékeket vehet fel. -at akkor, ha minden cég az inflációnál kisebb mértékben emeli, vagy nem változtatja, vagy csökkenti árait, +-at akkor, ha minden cég az inflációt meghaladó ütemben tervezi növelni árait, és -át akkor, ha várhatóan minden cég az inflációval megegyező ütemben növeli az árait. 43/44

44 Függelék A KKV Körkép Konjunktúra Index (KI) kiszámításának képlete KI =,18*raj_ +,4*(uhj_ + vjj_ + tszm_ + lvv_ + uhv_) +,18*vjv_ +,* cue_ +,18*tszv_ +,17* bvv_, ahol: RAJ_: UHJ_: VJJ_: TSZM_: LVV_: UHV_: VJV_: CUE_: TSZV_: BVV_: rendelésállomány jelenlegi üzleti helyzet jövedelmezőség jelenleg termelési szint az elmúlt negyedévben létszám várható változása várható üzleti helyzet várható jövedelmezőség kapacitáskihasználás várható alakulása termelési szint várható alakulása beruházási aktivitás várható alakulása A KKV Körkép KI kiszámításának képlete 14 januárjában megváltozott, így az index a GDP növekedési ütemeit jobban követi. A KKV Körkép Bizonytalansági Index (BI) kiszámításának képlete BI = a KKV Körkép Konjunktúra Index szórása Az értékek jelentése A mutatók értékét felmérő kérdésekre a vállalatok Jó/Javul/Nő/Javulni fog/nőni fog válaszai pontot, Kielégítő/Nem változik/azonos lesz/változatlan válaszai pontot, Rossz/Romlik/Romlani fog/csökkenni fog/csökken válaszai pedig - pontot érnek. 44/44