ÉSZAK-DUNÁNTÚLI KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS TERMÉSZETVÉDELMI FELÜGYELŐSÉG HATÁROZAT

Átírás

1 ÉSZAK-DUNÁNTÚLI KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS TERMÉSZETVÉDELMI FELÜGYELŐSÉG 9021 Győr, Árpád u Levélcím: 9002 Győr, Pf Telefon: Központi: 96/ , Ügyfélszolgálat: 96/ Fax: 96/ web: Ügyfélfogadás: Hétfő: Szerda: ,13-16 Péntek: óráig Beadványában ügyiratszámunkra szíveskedjék hivatkozni! A határozat jogerős év: hó: nap: KÜJ: KTJ: Iktatószám: 81-20/2014. Hiv. szám: Tárgy: Triberg General Kft. Mosonmagyaróvár 0133/6 hrsz-on tervezett kavicsbánya Előadók: dr. Kuller Gábor/ Melléklet: előzetes környezeti vizsgálata Sulyok Zoltán/ Hegedüsné Lengyel Eszter/ Hajdu Judit/ Pandur László/ Kristóf Andrea/ Sovánné Nagy G. HATÁROZAT I. Az Észak-dunántúli Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőség (a továbbiakban: hatóság) a Triberg General Kft. (9200 Mosonmagyaróvár, Alkotmány u. 32.) képviseletében RPM Kft. (3069 Alsótold, Toldi u. 12.) által benyújtott, és az RPM Kft. által készített, Mosonmagyaróvár 0133/6. hrsz-on tervezett kavicsbánya előzetes vizsgálati dokumentációja tárgyú előzetes vizsgálati dokumentációt elfogadja, az előzetes vizsgálati eljárást lezárja és megállapítja a következőket: 1. Az engedélyes adatai Az engedélyes neve: TRIBERG General Kft. Székhely címe: 9200 Mosonmagyaróvár, Alkotmány u. 32. Telephely neve: Mosonmagyaróvár 0133/6 hrsz. Bányatelek területe: 15 ha 8538 m2 Bányatelek fedőlapja: 117,5 mbf Bányatelek alaplapja (technológiai fekü): 87,0 mbf Kitermelhető ásványvagyon: m 3 /év kavics II. A tervezett bányatelek területe Győr-Moson-Sopron megyében, Mosonmagyaróvár város külterületén, attól DNy-ra, az M1 autópálya DNy-i oldalán helyezkedik el. A terület megközelíthető a 86-os számú főút felől, egy meglévő megerősített szilárd burkolatú úton. A tervezett bánya Mosonmagyaróvár lakóterületeitől mintegy 2000 méter, Mosonudvar lakóterületeitől mintegy 1800 méter távolságra van. A tervezett bánya területét minden oldalról intenzíven művelt mezőgazdasági területek határolják. A haszonanyag: kavics A fedő: Humuszban gazdag talaj mintegy 40 centiméter vastagságban, valamint a hasznos ásványi nyersanyag feletti fedő meddő. Fekűszintet a kutatás során nem mutattak ki, ezért csak technológiai feküszint került meghatározásra. A terület a felszín alatti vizek védelméről szóló 219/2004. (XII.25.) Korm. rendelet 2. számú melléklete alapján érzékeny területi besorolásba tartozik. G:\2014\HIRDETMENYEK\81-20.doc

2 2.)Az előzetes vizsgálati eljárásban a tevékenységgel kapcsolatos kizáró ok nem merült fel. Tárgyi bányászati tevékenység- az előzetes vizsgálati dokumentációban ismertetett megvalósulás mellett várhatóan nem okoz jelentős környezeti hatást, így környezeti hatásvizsgálati eljárás lefolytatása nem indokolt. 3.)Jelen határozat a más hatóságok által kiadandó engedélyek beszerzése alól nem mentesít. III. Az ügyben érintett szakhatóságok állásfoglalásai: 1./Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Győri Járási Hivatal Járási Építésügyi és Örökségvédelmi Hivatala a GY-01D/EPH/437-2/2014. számú szakhatósági állásfoglalása: A Győri Járási Hivatal (továbbiakban: hivatal) az Észak-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség (9021 Győr, Árpád u ) megkeresésére Triberg General Kft. Mosonmagyaróvár 0133/6 hrsz-on tervezett kavicsbánya előzetes környezeti vizsgálata vonatkozásában megindult örökségvédelmi szakhatósági eljárást megszünteti. Az eljárás során egyéb eljárási költség nem merült fel. A döntés ellen jogorvoslattal az engedélyező hatóság által az ügy érdemében hozott I. fokú döntés ellen benyújtott fellebbezéssel lehet élni. 2./A Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Mosonmagyaróvári Járási Hivatal Járási Földhivatala a /2014. számú szakhatósági állásfoglalása: A Mosonmagyaróvári külterület 0133/6 helyrajzi számú ingatlanon tervezett kavicsbánya előzetes környezeti vizsgálatával kapcsolatban az alábbi adom. ELSŐFOKÚ FÖLDVÉDELMI SZAKHATÓSÁGI ÁLLÁSFOGLALÁST A Mosonmagyaróvári Járási Földhivatal, mint tárgyi ügyben I. fokon eljáró ingatlanügyi hatóság, a csatolt dokumentációk alapján tárgyi üggyel kapcsolatban földvédelmi szempontból kifogást nem emel azzal, hogy mind a további tervezési folyamatban, mind a későbbi engedélyezési eljárásokban tartsák szem előtt azon általános elvet, miszerint a tényleges munkavégzés során (ideértve a szállítást, gépek felvonulását vagy deponálását is) lehetőség szerint legrosszabb minőségű és legcsekélyebb mértékű termőföld igénybe vételre kerüljön sor. 3./Az Észak-dunántúli Vízügyi Hatóság 407-1/2014. sz. szakhatósági állásfoglalása: Az Észak-dunántúli Vízügyi Hatóság fenti tárgyú és számú eljárásukban az alábbi - szakhatósági állásfoglalást - adja: Kikötés nélkül hozzájárul a tervezett bánya előzetes vizsgálatának lezárásához, nem tarja vízgazdálkodási szempontból szükségesnek részletes környezeti hatásvizsgálat előírását. 4./A Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatósága 17.2/345-2/2014. sz. szakhatósági állásfoglalása: a Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatósága Igazgatójának felhatalmazása alapján, a Tisztelt Cím fent hivatkozott számú megkeresése alapján, a megkereséshez mellékelt az RPM Kft. (3069 Alsótold, Toldi u. 12.) által készített, EVD-03/2013. tervszámú Mosonmagyaróvár 0133/6. hrsz-on tervezett kavicsbánya előzetes vizsgálati dokumentációja szakanyag alapján az alábbi adom: TALAJVÉDELMI SZAKHATÓSÁGI ÁLLÁSFOGLALÁS t Az előzetes vizsgálati dokumentáció talajvédelmi szempontból elfogadható. 2

3 A környezetvédelmi engedély talajvédelmi szempontból kiadható. Jelen szakhatósági állásfoglalás ellen külön jogorvoslatnak nincs helye, ez csak az érdemi határozat elleni fellebbezésben támadható meg. 5./Mosonmagyaróvár Város Jegyzőjének VFO/229-3/2014. sz. szakhatósági állásfoglalása: Tárgyi ügyben megkeresésük alapján az alábbi szakhatsági állásfoglalást adom a 481/2013.(XII.17.) Korm. rendelet 33., valamint az 5. sz. melléklet 7. pontja alapján: A tervezett tevékenységgel érintett terület és környezete nem helyi jelentőségű védett természeti terület, megfelel a helyi önkormányzati rendeletben(38/2003.(xii.15.) ÖKT rendelet Mosonmagyaróvár épített környezetének és zöldfelületeinek helyi védelméről) meghatározott természetvédelmi követelményeknek. Helyi környezet-és természetvédelmi érdeket nem sért. 6./A Magyar Bányászati és Földtani Hivatal Veszprémi Bányakapitányságának VBK/494-2/2014. sz. szakhatósági állásfoglalása: A Veszprémi Bányakapitányság (továbbiakban: Bányakapitányság) a tárgyi előzetes vizsgálati eljárásban a szakhatósági eljárást megszünteti. A végzés ellen önálló jogorvoslatnak nincs helye, az a határozat, illetve az eljárást megszüntető végzés elleni jogorvoslat keretében támadható meg. 7./A Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve GYR/047/ /2014. sz. szakhatósági állásfoglalása: Mosonmagyaróvár, 0133/6. hrsz-on tervezett kavicsbánya létesítését megelőző környezetvédelmi engedély kiadásához az előzetes vizsgálati eljárás során közegészségügyi szakhatósági szempontból feltétel nélkül hozzájárulok. A szakhatósági eljárás során eljárási költség nem merült fel. Állásfoglalásom ellen jogorvoslatnak helye nincs, az, a határozat, illetve az eljárást megszüntető végzés ellen jogorvoslat keretében támadható meg. IV. Az Ügyfél az eljárás lefolytatásáért a Ft. összegű igazgatási szolgáltatási díjat megfizette. Az eljárás során egyéb eljárási költség nem merült fel. V. A határozattal szemben, a kézbesítéstől számított 15 napon belül, az Országos Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főfelügyelőséghez címzett, de az elsőfokú hatósághoz két példányban benyújtandó fellebbezésnek van helye. A jogorvoslati eljárás igazgatási szolgáltatási díja ,- Ft., amit az elsőfokú hatóság számú számlájára kell, az eljárás megindításakor befizetni. INDOKOLÁS Triberg General Kft. (9200 Mosonmagyaróvár, Alkotmány u. 32.) képviseletében RPM Kft. (3069 Alsótold, Toldi u. 12.) kérelmet nyújtott be a hatósághoz. Kérelméhez csatolta az EVD-03/2013. számú és Mosonmagyaróvár 0133/6. hrsz-on tervezett kavicsbánya előzetes vizsgálati dokumentációja tárgyú tervdokumentációt, és annak alapján előzetes vizsgálati eljárás lefolytatását kérelmezte. A kérelmező a Ft összegű igazgatási szolgáltatási díjat megfizette. A hatóság az eljárása során megállapította, hogy a benyújtott előzetes vizsgálati dokumentáció megfelel a 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 4. számú mellékletében előírt tartalmi követelményeknek. A kérelemmel kapcsolatos kizáró ok nincs, a tevékenység várhatóan nem okoz jelentős környezeti hatást. A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló évi CXL. törvény (Ket.) 29. (3) bek. a) pontja alapján, a hatóság elektronikus úton értesítette az érintett civil szervezeteket az eljárás megindításáról, az eljárással kapcsolatban azonban nem tettek nyilatkozatot. Az eljárás során a hatóság a következőket állapította meg: 3

4 1. Tervezett tevékenység ismertetése: A bányaművelési rendszer felszíni típusú külfejtés. A bányászati tevékenység letakarás, haszonanyag kitermelés (jövesztés), osztályozás, rakodás, és rekultiváció munkafolyamatokból áll. Letakarítás: A letakarítás két munkafolyamatra tagolódik. Először az átlagosan 0,4 méter vastagságú talaj kerül letakarításra, majd a hasznos ásványi nyersanyag feletti fedő eltávolítása történik meg. A letakarítást dózerrel végzik, aminek munkáját esetenként homlokrakodó és teherautó segíti. Jövesztés, deponálás, osztályozás, szállítás: A kavics kitermelését két szintben végzik. A talajvíz mindenkori szintje feletti 0,5 méterrel lévő száraz kavicstalp feletti részt szárazon termelik ki A talajvízszint alatti kavicskitermelést vonóvedres kotrógéppel végzik. A letakarított meddőt, humuszos meddőt a bányatelken belül ideiglenesen deponálják. A haszonanyag tárolására az elszállításig szintén a bányatelek határán belül kerül sor. A depók magassága legfeljebb 5-6 méteres lehet. A depó lába a tótól minimum 3 méteres távolságban lesz. A kavicsanyag jobb felhasználhatósága, a jobb kínálat kialakítása érdekében mobil osztályozót telepítenek. Az elektromos mosó-osztályozó géppel 6-8 kavicsfrakciót terveznek előállítani. A rakodást a szállítójárművekre homlokrakodó gépekkel oldják meg. Felhagyás, rekultiváció: A tájrendezés folyamatosan történik; a letermelt talaj visszaterítését követően a területen hátramaradó tavon vagy fürdési, csónakázási, horgászati célú hasznosítás vagy vizes élőhely kialakítása tervezett. Az anyagfelhasználás főbb mutatói A bányában évente m 3, azaz naponta 800 m 3 kavics kitermelésével számolnak. Felszín alatti tartály, vezeték a bányatelken nincs. A jövesztés vízfelhasználást nem igényel, technológiai célú vízhasználatra a kitermelt haszonanyag osztályozásánál van szükség. 2. Környezetre gyakorolt hatások ismertetése: Létesítés A telepítést jellemző, légszennyezést okozó műveletek: kis mértékű személygépkocsi és teherjármű forgalom a terület kitűzés, szociális konténerek szállítása során. A földúton való szállítás porképződéssel jár. További légszennyezést okoz a járművek kipufogógáz kibocsátása. A kibocsátás rövid idejű, lakott területeket nem érint. A levegőterheltségi szint határértékeiről és a helyhez kötött légszennyező pontforrások kibocsátási határértékeiről szóló 4/2011. (I. 14.) VM rendelet 1. melléklet pontja szerinti határértékeket meghaladó immisszió a hígulás miatt nem lép fel. A létesítés során a kitűzésre kerül a bányaüzem területe, létesítmények telepítése, mint az elektromos mosóosztályozó, amely nem jár hulladék keletkezésével. A létesítés felszíni, vagy felszín alatti vizet nem érint. Üzemelés A bánya üzemelése közben a munkagépek 1 db vonóvedres kotró, 3 db homlokrakodó, 1 db markoló és mobil osztályozó, valamint a kavics szállító tehergépkocsik kipufogógáz kibocsátása okoz légszennyezést. Naponta 64 forduló/nap fuvar várható: 7 tehergépjármű/ óra forgalomnak felel meg. A termék elszállításakor a levegőterhelés a szállítási útvonalakra korlátozódik. A bányaüzemből történő kiszállítás a 86. sz. főúton majd az M1 Budapest-Hegyeshalom autópályát elérve Mosonmagyaróvár irányába vagy az M1-es csomóponton át további két irányba történik. A 86- os számú főútig a szállítás kavicsolt burkolatú úton történik. A talaj letakarítása és a kavics kitermelése közben nem kell porkibocsátással számolni, mivel ezek földnedves állapotban vannak. Porképződés csak a kiszáradó bányafal kitermelésekor és szállításkor történhet. A meddő és humusz depóniák a tömörítés miatt szintén nem jelentős porkibocsátók. A kipufogógázok és a por kibocsátására vonatkozó számítások szerint határértékeket meghaladó immisszió a hígulás miatt nem lép fel. A por kiülepedése a bányaművelési területtől mérve még erős szél esetén is 90 m- en belül jelölhető ki. A legközelebbi lakott terület, a külterületi Bereki úti házcsoport 800 m távolságra van a bányatelektől, valamint a még messzebb m távolságra fekvő mosonmagyaróvári belterületi lakóterületeket sem érinti a hatásterület. Az üzemelés során a letermelt humuszos talajt a bányatelek határvonala mentén védősáncként gyűjtik, majd a rekultiváció során felhasználják. A technológiából üzemszerű hulladékképződés nem várható, a dolgozók szociális ellátása során keletkező települési szilárd hulladék gyűjtése zárt műanyag edényben megoldott. Munkagépek javítása, karbantartása a bányatelken kívül történik. 4

5 A üzemelés során a dolgozók vízellátását palackozott vízzel oldják meg. A keletkező kommunális folyékony hulladékok gyűjtése a bánya területén telepített komplett szociális konténerben történik, azt engedélyezett szennyvíztisztító telepre szállítják, földtani közegbe, felszíni vagy felszín alatti vízbe kibocsátás nem történik. A jövesztésnek technológiai vízigénye nincs, vízfelhasználás csak a kitermelt haszonanyag osztályozása során történik. Az elektromos mosó-osztályozó berendezés vízellátását a területhez legközelebb eső bányató részből biztosítják, azt csővezetéken keresztül vezetik az osztályozóhoz. A használt víz mennyisége és minősége az osztályozás során gyakorlatilag nem változik, az ülepítés után a tóba kerül visszavezetésre. A tevékenység felhagyása: A felhagyás során a rekultivációval (tájrendezés, bányató hasznosítása) járó kibocsátásokkal számolhatunk, határértékeket meghaladó immisszió várhatóan ekkor sem fog kialakulni. A tájrendezés folyamatosan történik; a letermelt talaj szárazon maradt bányaudvarra történő visszaterítését követően a területen hátramaradó tavon vagy fürdési, csónakázási, horgászati célú hasznosítás;, vagy vizes élőhely kialakítása tervezett. A hátramaradó bányatóra a bányászat befejeztét követően az ingatlan tulajdonosának vízjogi üzemeltetési engedélyt kell beszerezni. Havária a munkagépek meghibásodása esetén fordulhat elő, üzemanyag, hidraulikai olaj elfolyásakor, amelynek során veszélyes hulladékok -szennyezett föld, kő (EWC *), üzemanyag hulladék, mint dízelolaj (EWC *), fáradt olaj (EWC *) és olajos felitató anyag (EWC *)- keletkezésével számolnak. Gyűjtésük zárt tárolóban, SMC-31 típusú erre a célra kialakított konténerbentervezett. 3. A hatóság a továbbtervezésre vonatkozóan az alábbiakra hívja fel a figyelmet: A bányatavak hasznosításával kapcsolatos jogokról és kötelezettségekről szóló 239/2000. (XII. 23.) Korm. rendelet 3. (1) bekezdésében foglaltak alapján, a tájrendezés során kialakításra kerülő tóra vonatkozóan az ingatlan tulajdonosának- a bányabezárással összefüggő tájrendezési feladatokat meghatározó bányahatósági határozat közlését követő egy éven belül- a Vízügyi Hatóságtól vízjogi üzemeltetési engedélyt kell kérnie. A kérelmet és dokumentációt a vízjogi engedélyezési eljáráshoz szükséges kérelemről és mellékleteiről szóló 18/1996. (VI. 13.) KHVM rendelet vonatkozó előírásai alapján kell összeállítani. A tevékenység felhagyását követően a csapadékvíz elvezetését a területről biztosítani kell. Amennyiben a partfalakban telepesen fészkelő védett / fokozottan védett madárfajok (partifecske, gyurgyalag) telepednek meg, az érintett partfal 30 m-es körzetében azonnal fel kell függeszteni a munkát és azt csak a fészkelési időszakon kívül, augusztus 31. március 15. közötti időszakban szabad folytatni. A bányászat megkezdéséhez be kell szerezni a szükséges bányahatósági engedélyt. A hatóság a benyújtott dokumentációból megállapította, hogy a bányászati tevékenység jelentős légszennyező hatással nem jár. A hatóság felhívja a figyelmet, hogy a levegő védelméről szóló Korm. r. 26. (4) alapján a hatóság a (3) bekezdés hatálya alá nem tartozó diffúz légszennyező források közül azok üzemeltetőjét, amellyel szemben hatósági intézkedés szükséges, a forrás bejelentésére kötelezi. Ezen bejelentésre kötelezett diffúz légszennyező forrás működtetéséhez engedély szükséges. A benyújtott dokumentációkból megállapítható, hogy a létesítés és a működés során jelentős környezeti zajés rezgéshatás nem várható, környezeti hatásvizsgálati eljárás lefolytatása nem szükséges. A telepítés során építési munkálatokkal nem számolhatunk, az érintett terület előkészítése, letakarítása a bányaműveléshez használt eszközökkel megvalósítható. A bányászati tevékenység végzése során a munkagépek (dózer, vonóvedres kotró, homlokrakodók, markoló gépek, mobil mosó-osztályozó) és a szállítójárművek zajkibocsátásával lehet számolni. A bányában a munkavégzés (kitermelés, tárolás, mosás, osztályozás, rakodás szállítás) csak nappali időszakban tervezett. A bánya területéhez legközelebbi, zajvédelmi szempontból védendő területen, a lakóépületeknél a 2200 m-re, északnyugati irányban található Mosonudvar, Esze Tamás utcai lakóépületeinél a környezeti zaj és rezgésvédelmi határértékek megállapításáról szóló 27/2008. (XII. 3.) KvVM-EüM együttes rendelt 1. számú mellékletének zajterhelési határértékei a benyújtott számítások alapján teljesülnek. A 284/2007. (X. 29.) Korm. rendelet 5. (2) 5

6 bekezdés a) pontja és 6. szerint, számítással lehatárolt zajvédelmi hatásterület nem érint zajvédelmi szempontból védendő területet, épületet. A szállítási tevékenység a 86. számú főutat érinti (az érintett szakasz a Jánossomorja Mosonmagyaróvár közötti szakasz). A zajszint változás, az érintett közúton nem éri el a 284/2007. (X. 29.) Korm. rendelet 7. (1) szerinti 3 db-es mértéket. Mivel jelentős környezeti hatások hulladékgazdálkodási szempontból sem várhatóak, hatásvizsgálat elrendelése nem szükséges. Az érintett ingatlanok nem részei országos jelentőségű védett természeti területnek, nem részei a Natura 2000 hálózatnak, nem részei az Országos Ökológiai hálózatnak sem. A természet védelméről szóló évi LIII. törvény 43. (1) bekezdése szerint tilos a védett állatfajok egyedének zavarása, károsítása, kínzása, elpusztítása, szaporodásának és más élettevékenységének veszélyeztetése, lakó-, élő-, táplálkozó-, költő-, pihenő- vagy búvóhelyeinek lerombolása, károsítása. Az előzetes vizsgálati dokumentáció táj- és természetvédelmi szempontból elfogadható. A kialakuló tó felszínén jelentkező többlet párolgás hatására a talajvízszint csökkenésével kell számolni, azonban az elvégzett modellezés alapján a vízszintcsökkenés maximálisan 6 cm, a bányatelek határától mintegy méterre a bányászat miatti talajvízszint csökkenés már nem jelentkezik. A kialakuló vízszint csökkenés a természetes talajvízszint ingadozás hatásaitól nem különíthető el. A kutatás során elvégzett fúrások a terület talajvizének kismértékű, mezőgazdasági eredetű ammónium- és nitrát-szennyezését, valamint kismértékű szulfát-szennyezést is mutattak. A hatóság a környezetvédelmi, természetvédelmi, vízügyi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 347/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet (Korm. rendelet) 32/A illetve a 4. sz. melléklete alapján megkereste az eljárásban hatáskörrel rendelkező szakhatóságokat. A Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Győri Járási hivatal Járási Építésügyi és Örökségvédelmi Hivatala GY-01D/EPH/437-2/2014. számú szakhatósági állásfoglalását a hatóság jelen határozat III. fejezet 1. pontjában rögzítette, amely a következő indokolást tartalmazta: Az Észak-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség (9021 Győr, Árpád u ) megkeresésére a Triberg General Kft. Mosonmagyaróvár 0133/6 hrsz-on tervezett kavicsbánya előzetes környezeti vizsgálata tárgyában szakhatósági állásfoglalás kiadása érdekében megkereste a hivatalt. Az engedélyezési tervdokumentáció áttanulmányozását követően a hivatal megállapította, hogy a tervezett beruházás régészeti lelőhelyet nem érint, így nincs hatásköre szakhatósági állásfoglalást kiadni, és a további hatósági eljárásokban nem vesz részt. A környezeti hatásvizsgálat és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII.25.) Korm. rendelet 6. (1) bekezdés a) pontja értelmében amennyiben környezeti hatásvizsgálati eljárás kerül lefolytatásra, a benyújtandó hatástanulmánynak ki kell térnie a régészeti örökség védelmére is. Felhívja a hivatal a figyelmet, hogy a létesítési engedélyezési eljárás során a hivatal felé tisztázni szükséges, hogy a tervezett beruházás A kulturális örökség védelméről szóló évi LXIV tv. 7. értelmében nagyberuházásnak számít-e, mivel a további eljárási cselekményeket és feladatellátást a hivatkozott jogszabály szerint kell végrehajtani. A joghatóság a Ket. 18. (1) bekezdésén alapul, a hatáskört a régészeti örökség és a műemléki érték védelmével kapcsolatos szabályokról szóló 393/2012. (XII. 20.) Korm. rendelet 2., illetve az 1. számú melléklet 7. pontja állapítja meg. A jogorvoslati út a Ket. 44. (9) bekezdése alapján került megállapításra. Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Mosonmagyaróvári Járási Hivatal Járási Földhivatala a /2014. számú szakhatósági állásfoglalását a hatóság jelen határozat III. fejezet 2. pontjában rögzítette, amely a következő indokolást tartalmazta: A földhivatal a termőföld védelméről szóló évi CXXIX. törvény (a továbbiakban: Tfvt.) vonatkozó előírásai alapján adja meg a földvédelmi szakhatósági állásfoglalását. A Tfvt. 8. bekezdése értelmében más hatóságok engedélyezési eljárásaiban az ingatlanügyi hatóságnak a termőföld védelmének érvényesítése érdekében érvényre kell juttatni, hogy az engedélyezési eljárás alá eső tevékenység végzése, létesítmény elhelyezése, jogosultság gyakorlása lehetőség szerint a gyengébb minőségű termőföldeken, a lehető legkisebb mértékű termőföld igénybevételével történjen. A szakhatósági állásfoglalás során figyelemmel kell lenni továbbá arra, hogy az érintett és szomszédos termőföldek megfelelő mezőgazdasági hasznosítását a tervezett tevékenység, létesítmény ne akadályozza. 6

7 A bemutatott intézkedéssel előrevetítik, hogy a kivitelezés során valószínűleg termőföld igénybevételére nem kerül sor az egyes célkitűzések megvalósítása érdekében. Mivel ingatlanügyi hatósági engedéllyel lehet termőföldet más célra hasznosítani felhívom a figyelmet arra, hogy ebben az esetben amennyiben a beruházás termőföldet érint értelemszerűen még a kivitelezési munkák megkezdése előtt ezen ingatlanokra vonatkozóan be kell szerezni a földhivatal termőföld más célú hasznosítását engedélyező határozatát (Tfvt. 10. (1) bekezdés). Tájékoztatom, hogy más hatóságok a termőföldet érintő engedélyezési eljárásuk során kötelesek meggyőződni arról, hogy rendelkezésre áll-e a termőföld más célú hasznosításának engedélyezéséről szóló ingatlanügyi hatósági határozat. Ennek hiánya esetén a hatóságnak az eljárást fel kell függesztenie (Tfvt. 10. (2) bekezdés). A földhivatalnak hatósági döntése meghozatalakor szem előtt kell tartania, hogy a termőföld más célra csak kivételesen elsősorban a gyengébb minőségű termőföld igénybevételével lehet felhasználni, és az átlagosnál jobb minőségű termőföldet más célra hasznosítani csak időlegesen, illetőleg helyhez kötött igénybevétel céljából lehet. Tájékoztatom továbbá arról, hogy a földmérési és térképészeti tevékenységről szóló évi XLVI. Törvény 27. (2) és (3) bekezdései alapján földmérési jelet megszüntetni vagy áthelyezni csak előzetes engedély birtokában lehet, továbbá a megsérüléséről, megsemmisüléséről is azonnal jelentést kell tenni a pótlási kötelezettség mellett. Szakhatósági állásfoglalásomat a fent hivatkozott jogszabályi helyeken túl a Tfvt. 7., a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló évi CXL. tv. 44., a földhivatalokról, a Földmérési és Távérzékelési Intézetről, a Földrajzinév Bizottságról és az ingatlan-nyilvántartási eljárás részletes szabályairól szóló 338/2006. (XII.23.) Korm. rendelet 1. (1) bekezdése alapján adtam meg. Az Észak-dunántúli Vízügyi Hatóság 407-1/2014. számú szakhatósági állásfoglalását a hatóság jelen határozat III. fejezet 3. pontjában rögzítette, amely a következő indokolást tartalmazta: Az Észak-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi Felügyelőség megkereste hatóságunkat a dokumentáció elektronikus úton megadásával a Triberg General Kft. Mosonmagyaróvár 0133/6 hrsz-en tervezett kavicsbánya előzetes vizsgálatával kapcsolatban szakhatósági állásfoglalásunk megadására. Megállapítottuk, hogy a tervezett bánya nem érint felszíni vízfolyást és nem érinti vízbázis védőterületét vagy védőidomát sem. A dolgozók vízellátását zacskós/palackos ellátással oldják meg, a keletkező szennyvizet mobil konténerben gyűjtik, mely szükség szerint ürítésre kerül. A Vízügyi Hatóság fenti állásfoglalását a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló évi CXL. törvény (továbbiakban: Ket.) 44. (1) bekezdése alapján adta meg. Jelen állásfoglalással szembeni fellebbezés jogát a Ket (9) bekezdés zárja ki, a hatóság az ügyfelet a jogorvoslat lehetőségéről a 72. (1) bekezdés da) pontja alapján tájékoztatta. Szakhatósági jogkörünket a környezetvédelmi, természetvédelmi, vízvédelmi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 481/2013. (XII.17.) Korm. Rendelet 33. -a, illetve 5. sz. melléklete állapítja meg. A Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatósága 17.2/345-2/2014. sz. szakhatósági állásfoglalását a hatóság jelen határozat III. fejezet 4. pontjában rögzítette, amely a következő indokolást tartalmazta: Észak-dunántúli Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőség (9021 Győr, Árpád u ), fent hivatkozott számú ügyiratában megkereste az elsőfokú talajvédelmi szakhatóságot, tárgyi előzetes vizsgálati eljárás során, a talajvédelmi szakhatósági állásfoglalás beszerzése céljából. A megkeresett közigazgatási hatósági eljárási és talajvédelmi szempontból is megvizsgáltuk. Hatóságunk megállapította, hogy: A tárgyi beruházás termőföld területeket közvetlenül nem érint. A tevékenység hatása a környező termőföldekre várhatóan nem lesz jelentős. A környezetvédelmi engedélyezési eljáráshoz benyújtott, előzetes vizsgálati dokumentációt talajvédelmi szempontból elfogadjuk. Az elsőfokú talajvédelmi szakhatóság a tárgyi előzetes vizsgálati eljárás során, a rendelkező rész szerinti állásfoglalást alakította ki. Tájékoztattuk az ügyfelet a jogorvoslat lehetőségéről és módjáról. Az Ügyfél TRIBERG General Kft. (9200 Mosonmagyaróvár, Alkotmány u. 32.) a szakhatósági eljárás ,- Ft. igazgatási szolgáltatási díjat megfizette. Jelen szakhatósági állásfoglalás a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló évi CXL. Tv. (Ket) 21. (1) bek. c) pont, a 22. (1) bek., a 44. (1), (2) és (9) bek., a termőföld 7

8 védelméről szóló CXXIX tv. 1. (1) bek., a 41., a 43., -án, a 48. (1) és (2) bek., a 49. d) pont, környezetvédelmi, természetvédelmi, vízügyi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 347/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet 32/A (1) bek., valamint a fővárosi és megyei kormányhivatalok mezőgazdasági szakigazgatási szerveinek kijelöléséről szóló 328/2010. (XII. 27.) Korm. r án alapul. A Magyar Bányászati és Földtani Hivatal Veszprémi Bányakapitányságának VBK/494-2/2014. számú szakhatósági állásfoglalását a hatóság jelen határozat III. fejezet 6. pontjában rögzítette, amely a következő indokolást tartalmazta: A Felügyelőség a 347/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet 32/A. és 4. számú melléklete alapján szakhatósági állásfoglalás kiadása céljából kereste meg a Bányakapitányságot március 3-án. A Bányakapitányság megállapította, hogy a 481/2013. (XII. 17.) Korm. rendelet 33. (1) bekezdése és az 5. melléklet 10. pontja értelmében a szakhatósági bevonási feltétel Ha a tevékenység következtében az a környezeti elem vagy rendszer hatásviselő lehet, amelynek védelme hatáskörébe tartozik, azt érinti vagy olyan környezetveszélyeztetés fordulhat elő, amely elleni védelmet jogszabály feladat- és hatáskörébe utalja, és a vizsgálat (engedély megszerzése) nem bányászati tevékenységre vonatkozik. nem teljesül mivel a kérelem bányászati tevékenységre (kavicsbányászat) irányul, ezért a Bányakapitányság hatásköre hiányát állapította meg, és a szakhatósági eljárást megszüntette. A jogorvoslati tájékoztató a Ket. 44. (9) bekezdésén alapul. A Bányakapitányság végzését a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló évi CXL. törvény 45/A. (3) bekezdése alapján hozta meg, illetékességét a 267/2006. (XII.20.) Korm. rendelet 2. (2) bekezdése és 1. melléklete állapítja meg. A Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve GYR/047/ /2014. számú szakhatósági állásfoglalását a hatóság jelen határozat III. fejezet 7. pontjában rögzítette, amely a következő indokolást tartalmazta: Az Észak-dunántúli Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőség a Triberg General Kft. (9200 Mosonmagyaróvár, Alkotmány u. 32.) kérelme alapján előzetes vizsgálati eljárás során hivatkozott számon megkereste hatóságomat szakhatósági állásfoglalás kiadása érdekében a 481/2013. (XII. 17.) Korm. rendelet 33., illetve 5. számú melléklete alapján. A Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szervéhez megküldött dokumentáció alapján a rendelkező részben foglaltak szerint döntöttem. Szakhatósági ügyintézési határidő: 15 nap, a tényleges ügyintézési idő: 6 nap. A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló évi CXL. törvény 44. (9) értelmében zártam ki a jogorvoslati lehetőséget és adtam tájékoztatást a jogorvoslati lehetőségről. Döntésem meghozatalánál az alábbi jogszabályi előírásokat vettem figyelembe: - a vízbázisok, távlati vízbázisok valamint az ivóvíz ellátást szolgáló vízi létesítmények védelméről szóló 123/1997. (VII. 18.) Korm. rendelet, - a települési szilárd és folyékony hulladékkal kapcsolatos közegészségügyi követelményekről szóló 16/2002. (IV. 10.) EüM rendelet, - a felszín alatti vizek védelméről szóló 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet. Fenti szakhatósági állásfoglalásomat a évi CXL. törvény 44. alapján adtam meg. Hatóságom hatáskörét a 481/2013. (XII. 17.) Korm. rendelet 33. (1) bekezdése és 5. számú melléklete, illetékességemet a fővárosi és megyei kormányhivatalokról szóló 288/2010. (XII. 21.) Korm. rendelet 1. (1) és 2. (3) bekezdése, valamint az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálatról, a népegészségügyi szakigazgatási feladatok ellátásáról, valamint a gyógyszerészeti államigazgatási szerv kijelöléséről szóló 323/2010. (XII. 27.) Korm. rendelet 4. (2) bekezdése állapítja meg. A hatóság a fentiek alapján megállapította, hogy a hatályos jogszabályokban foglalt előírások betartása mellett a beruházás megvalósítása várhatóan nem okoz jelentős környezeti hatást, környezeti hatásvizsgálat elvégzése nem szükséges. A hatóság a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R.) 3. (3) bekezdése szerint, hivatalában, valamint honlapján közleményt tett közzé. A közleményre észrevétel nem érkezett. A hatóság a környezetvédelmi, természetvédelmi, vízügyi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 347/206. (XII. 23.) Korm. rendelet 32/A. (1) bekezdésére figyelemmel jelen eljárás során hozott határozat egy példányát az illetékes megyei katasztrófavédelmi igazgatóság részére is megküldi. 8

9 A R. 5. (6) bekezdése értelmében jelen határozatot a Felügyelőség közli az eljárásban részt vett települési önkormányzat jegyzőjével, aki a Felügyelőség által megjelölt időpontban, ez esetben a határozat kézhezvételét követő 8. napon gondoskodik a határozat teljes szövegének nyilvános közzétételéről. A döntés nyilvános közzétételének jogalapja a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló évi CXL. törvény 80. (3) bekezdése. A határozat rendelkező része tartalmazza a döntés tárgyát, ügyszámát, az eljáró hatóság megnevezését és a tevékenységgel érintett hatásterületet. A hatóság kéri a T. Jegyzőt, hogy a határozat közzétételét követő 5 napon belül a közzététel időpontjáról, helyéről, valamint a határozatba való betekintési lehetőség módjáról a Felügyelőséget tájékoztatni szíveskedjen a R. 5. (6) bekezdésének megfelelően. A Hatóság határozatát a fentieken túlmenően a R. 5. (2) bekezdés ac.) pontja alapján hozta meg. Az eljáró hatóság a fellebbezés lehetőségét a Ket. 98. (1) bekezdése alapján biztosította. A szakhatósági állásfoglalás elleni fellebbezés lehetőségét a Ket. 44. (9) bekezdése biztosítja. A fellebbezés igazgatási szolgáltatási díját az eljáró hatóság a a környezetvédelmi, természetvédelmi, valamint a vízügyi hatósági eljárások igazgatási szolgáltatási díjairól szóló 33/2005. KvVM rendelet 2 (4) bekezdése alapján határozta meg. Az eljárási költségre vonatkozó rendelkezés a Ket. 72. (1) bekezdés dd) pontján alapul. Az eljáró hatóság hatásköre a környezetvédelmi, természetvédelmi, vízvédelmi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 347/2006.(XII.23.) Korm. rendelet 8. (2) bekezdésén, a 38. (2) bekezdésén alapul, míg az eljáró hatóság illetékességét ugyanezen rendelet 1. sz. melléklete határozza meg. Győr, dr. Buday Zsolt sk. igazgató 9