ÉSZAK-DUNÁNTÚLI KÖRNYEZETVÉDELMI, TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYELŐSÉG Hatósági Engedélyezési Iroda Vízminőségi és Vízgazdálkodási Osztály

Átírás

1 ÉSZAK-DUNÁNTÚLI KÖRNYEZETVÉDELMI, TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYELŐSÉG Hatósági Engedélyezési Iroda Vízminőségi és Vízgazdálkodási Osztály 9021 Győr, Árpád u Levélcím : 9002 Győr, Pf Telefon: Központi: 96/ , Ügyfélszolgálat: 96/ Fax: 96/ Ügyfélfogadás: Hétfő, Kedd, Szerda: 9-15 óráig, Csütörtök: 9-16 óráig Beadványában ügyiratszámunkra szíveskedjék hivatkozni! A határozat JOGERŐS: év: hó: nap: KÜJ: KTJ: Iktatószám: H /2011. Hiv. szám: Tárgy: Gyarmat, Előadó: Dr. Jagadics Zoltán Melléklet: Pol-Fruct Kft. kavicsbánya Hoffmann György előzetes vizsgálata H A T Á R O Z A T I. Az Észak-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség, mint első fokú hatóság a Pol-Fruct Kft. (9111 Tényő, Hollómajor 24., statisztikai azonosító jele: ) által a Gyarmati 0223/16-19 hrsz-ú, 0223/53-57 hrsz-ú ingatlanokon tervezett külszíni kavicsbányászati tevékenység érdekében benyújtott előzetes vizsgálati dokumentációt elfogadja, s mivel e tevékenység várhatóan jelentős környezeti hatást nem okoz, a környezeti hatásvizsgálati eljárás lefolytatása nem indokolt, ezért az előzetes vizsgálati eljárás alapján a következőket állapítja meg: A vizsgált tevékenység adatait: A Pol-Fruct Kft. (9111 Tényő, Hollómajor 24.) kavicsbányászati tevékenység kíván végezni a gyarmati 0223/16-19 hrsz-ú, 0223/53-57 hrsz-ú ingatlanokon. A bányatelek területe: 12,84 ha, bányatelek fedőlapja: +157,0 mbf, bányatelek alaplapja: +146,0 mbf. A bányatelek tervezett kapacitása: m 3 /év kavics. II. A hatóság megállapítja, hogy a tevékenység zajkibocsátási határértéket megállapító határozat birtokában lehetséges. Szakhatósági előírások: III. - Az ÁNTSZ Nyugat-dunántúli Regionális Intézetének /2010. számú szakhatósági állásfoglalása:

2 2 A Pol-Fruct Kft. tulajdonában lévő Gyarmat, 0223/16-19, 0223/53-57 hrsz-ú külterületi ingatlanain található kavicsbánya telken tervezett külszíni kavicsbányászati tevékenység végzését megelőző környezetvédelmi engedély kiadásához az előzetes vizsgálati eljárás során közegészségügyi szakhatósági szempontból feltétel nélkül hozzájárulok. A szakhatósági eljárás során eljárási költség nem merült fel. Állásfoglalásom ellen jogorvoslatnak helye nincs, az a határozat, illetve az eljárást megszüntető végzés ellen jogorvoslat keretében támadható meg. - A Gyarmat Község Jegyzőjének /2010. számú szakhatósági állásfoglalása: A Pol-Fruct Mezőgazdasági Termelő, Szolgáltató és Kereskedelmi Kft. (9111 Tényő, Hollómajor 24.) kérelmező által kezdeményezett külszíni bányászati tevékenység végzésének előzetes vizsgálati eljárásban, a környezetvédelmi, természetvédelmi, vízügyi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 347/2006.(XII.23.) Korm. rendelet 32/A. (1) bekezdése felhatalmazása alapján, a kérelmező által tervezett külszíni kavicsbányászati tevékenység végzéséhez az előzetes hozzájárulást megadom. - A Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatóságának 17.2/ /2010. számú szakhatósági állásfoglalása: A Pol-Fruct Kft. (9111 Tényő, Hollómajor 24.) által kérelmezett, a Gyarmat 0223/16-19 és a 0223/53-57 hrsz-ú ingatlanok egy részén tervezett külszíni kavicsbányászati tevékenység végzéséhez az előzetes környezeti hatásvizsgálat engedélyezési eljárás tárgyában az alábbi talajvédelmi szakhatósági állásfoglalás-t adom az alábbi talajvédelmi kikötésekkel: - a tevékenység során biztosítani kell, hogy a környezeti hatások, az ingatlanon és a környező eredeti hasznosításban lévő termőföldek vízháztartását ne zavarja, az eredeti hasznosításban lévő termőföldek minőségében kárt, szélsőséges talaj-vízháztartási helyzetet ne okozzon. A tárgyban készült előzetes környezeti hatásvizsgálati dokumentációt talajvédelmi szempontból elfogadom. Jelen szakhatósági állásfoglalás ellen külön jogorvoslatnak helye nincs, az csak az érdemi határozat elleni fellebbezésben támadható meg. - A Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Győri Körzeti Földhivatal Téti Kirendeltségének /2011. számú szakhatósági állásfoglalása: A fenti számú megkeresésében szereplő, Gyarmat külterületi 0223/16, 0223/17, 0223/18, 0223/19, 0223/53, 0223/54, 0223/55, 0223/56, 0223/57 hrsz-ú ingatlanokra tervezett kavicsbánya előzetes vizsgálata tárgyában, a győri Körzeti Földhivatal Téti Kirendeltsége, mint I. fokú földvédelmi

3 3 szakhatóság, földvédelmi szempontból kifogást nem emel, ahhoz a következő feltételekkel járul hozzá: A termőföld védelméről szóló évi CXXIX. Tv. 9. (1) bekezdése alapján, Ingatlanügyi hatósági engedéllyel lehet termőföldet más célra hasznosítani. A benyújtott tervdokumentációk alapján, a beruházás az évi LV. Földtörvény 3. -a szerinti termőföldeket vesz igénybe, ezért rá a termőföld védelméről szóló évi CXXIC. Tv ai az irányadóak, így más célú végleges vagy időleges hasznosítás esetén az ebben foglaltakat be kell tartani, ill. a termőföld más célú végleges vagy időleges hasznosítását engedélyező határozatot be kell szerezni vagy mutatni. Amennyiben az engedélyező határozat nem áll rendelkezésükre, úgy a beruházás megkezdése előtt az illetékes Körzeti Földhivatalokhoz, egy a termőföld időleges ill. végleges (az igénybevett termőföldekre) más célú hasznosítása iránti kérelmet kell benyújtani. A évi CXXIX. Tv. 12. (1) bekezdése alapján a kérelemnek tartalmaznia kell: 1) az érintett földrészletek helyrajzi számát; 2) a más célú hasznosításhoz szükséges teljes területigényt; 3) a más célú hasznosítás pontos célját, és tervezett időtartamát, ha időleges; 4) az igénybevevő megnevezését és lakcímét (székhelyét). 5) az ingatlan-nyilvántartási térképnek a más célú hasznosításra tervezett területet feltüntető másolatát és az ehhez tartozó területkimutatást, kivéve, ha a kérelem kizárólag az érintett földrészletek teljes területére vonatkozik; 6) a 21. (5) bekezdésében foglalt kötelezettségvállaló nyilatkozatot a járulékmentesség igénybevételéhez. Kérelemre indult eljárásért a évi CXXIX. tv. 18. (1) bekezdése alapján Ft- díjat kell fizetni. Ezen dokumentumok becsatolása után a Körzeti Földhivatal a termőföldek más célú hasznosításának engedélyét határozat formájában fogja megadni. Ennek hiányában semmilyen az eredeti állapotot megváltoztató munkálatokat nem lehet elkezdeni, mert az a termőföld engedély nélküli más célú hasznosításának minősül, mely az évi CXXIX. Tv szankcióját vonja maga után. Jelen határozat más hatóságok által kiadandó engedélyek beszerzése alól nem mentesít. III. IV. A határozat ellen a kézhezvételtől számított 15 napon belül az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőségnek címzett, de az elsőfokú hatósághoz két példányban benyújtandó fellebbezéssel lehet élni. A jogorvoslati eljárás díja: ,-Ft. A fellebbezés benyújtásával egyidejűleg jogorvoslati eljárási díjat készpénz-átutalási megbízással (csekkel), vagy a felügyelőség Magyar Államkincstárnál vezetett sz. előirányzatfelhasználási számlájára történő átutalással kell megfizetni.

4 4 I N D O K O L Á S A Pol-Fruct Kft. (9111 Tényő, Hollómajor 24.) a gyarmati 0223/16-19 hrsz-ú és a 0223/53-57 hrszú ingatlanokon tervezett kavicsbányászati tevékenység előzetes vizsgálati dokumentációját benyújtotta az Észak-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőséghez, az előzetes vizsgálati eljárás lefolytatása érdekében. Az Észak-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség megállapította, hogy a Pol-Fruct Kft. a továbbiakban: Kft. által tervezett tevékenység a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005.(XII.25.) Korm. rendelet a továbbiakban: R. 3. a) pontja és a R. 3. számú mellékletének 19. pontja alapján előzetes vizsgálat elvégzésére köteles. A felügyelőség a kérelem és az előzetes vizsgálati dokumentáció alapján a következőket állapította meg: A Pol-Fruct Kft. (9111 Tényő, Hollómajor 24.) a továbbiakban: Kft. kavicsbányászati tevékenység kíván végezni a gyarmati 0223/16-19 hrsz-ú, 0223/53-57 hrsz-ú ingatlanokon. A bányatelek területe: 12,84 ha, bányatelek fedőlapja: +157,0 mbf, bányatelek alaplapja: +146,0 mbf. A bányatelek tervezett kapacitása: m 3 /év kavics. A 12,84 ha területű kavicsbánya Gyarmat község külterületén helyezkedik el, ahol évtől kezdődően m 3 /év kavics kitermelését kívánják megvalósítani hidraulikus kotrógéppel és homlokrakodóval. A bányászati tevékenység fedőréteg letakarás, jövesztés, rakodás, rekultiváció munkafolyamatokból áll. A fedőréteg letakarása dózerrel végzik, majd ezt követően az átlagosan 4,3 m vastag homok jövesztése egy szeletben hidraulikus kotrógéppel és homlokrakodóval történik. A kitermelés a száraz bányaudvarról történik. A kitermelt homokot a jövesztőgép a vevő tehergépjárművére, vagy a készlettérre helyezi. A bányászat befejezését követően a tájrendezés újrahasznosítási céljaként erdő utóhasznosítást tervezett. A feltáró fúrások talaj, réteg és karsztvizet nem tártak fel, a talajvíz nyugalmi szintje 12 m mélyen van, így a nyersanyag kitermelés a talajvizet legfeljebb 7 méterre közelíti meg. A tervezett bányászati tevékenység során technológiai vízigénnyel számolni nem kell, míg a keletkező kommunális szennyvíz gyűjtse zárt mobil gyűjtőben történik, melynek rendszeres elszállítása alkalmanként megbízott vállalkozóval történik. A dolgozók vízellátása a kereskedelmi forgalomban kapható ásványvízzel történik. A vizsgálattal érintett terület a felszín alatti vizek védelméről szóló 219/2004 (VII. 21.) Korm. rendelet 2. számú melléklete 2/a. pontja alapján érzékeny területnek minősül. A terülthez legközelebb eső vízfolyás a bányatelektől D-re húzódó Csikvándi-Bakony-ér, több mint 2 km távolságban. A tervezett bányatelek vízbázis védelmi területet nem érint. A kavicsbánya területe a 4/2002. (X. 7.) KvVM rend. 2. sz. melléklete alapján a 10. sz - Magyarország egyéb területei - légszennyezettségi zónába tartozik, ahol nincs kritikus légszennyező komponens. A kavicsbánya működése során a munkagépek és a szállítójárművek közlekedéséből kipufogógázok és por, a kitermelési tevékenységből diffúz por levegőterhelés várható, ami a településen belterületi ingatlanokat érint. A közeli ingatlanok (67 m) porterhelésének megakadályozására humusz és meddőanyagból 2 m magas védőtöltést építenek és 20 m széles gyorsnövekedésű akác erdősávot

5 5 telepítenek. A diffúz porkibocsátás csökkentését a telephelyre szállított locsolóvíz segítségével csökkentik. A kavicsbánya működése során a munkagépek és szállítójárművek zajterhelésével kell számolni. A bánya üzemelése során a legközelebbi zajvédelmi szempontból védendő lakóépületeknél a 27/2008. (XII. 3.) KvVM-EüM rendelet 1. számú mellékletének zajterhelési határértékei várhatóan teljesülnek. A tevékenység hatásterülete zajvédelmi szempontból védendő területet, épületet érint. A kapcsolódó szállítási tevékenység várhatóan nem növeli meg a meglévő utak zajterhelését. A fentieket figyelembe véve, a tevékenység során jelentős környezeti zaj- és rezgéshatás nem várható. A tervezet bányaterület országosan védett természeti területet és Natura 2000 területet nem érint. A tevékenység megkezdésekor a letermelt talajt külön deponálják. Az üzemelés során települési szilárd és települési folyékony hulladékok (EWC , EWC ), illetve a gépek szükséges karbantartásából, javításából - melyet a bányaterületen kívül, javítóműhelyben végeznek - veszélyes hulladékok (EWC *, EWC *, EWC *, EWC *) keletkeznek. A keletkező hulladékokat engedéllyel rendelkező kezelőnek adják át. A tevékenység felhagyása során hulladék a területen nem marad, a külön deponált talajt a bányászati tevékenység befejeztével a területre visszaterítik. Havária a munkagépek üzemanyag, illetve kenőanyag elfolyásából alakulhat ki, mely során fenti veszélyes hulladékokon túl, szennyezett föld (EWC *) keletkezésével is kell számolni. Az esetlegesen bekövetkező havária során keletkező veszélyes hulladékokat elkülönítetten gyűjtik és engedéllyel rendelkező kezelőknek adják át. A tervezett kavicsbánya megvalósításával kapcsolatban hulladékgazdálkodási szempontból kizáró ok nem áll fenn, a bánya működésével kapcsolatos előírásokat a felügyelőség a működéshez szükséges Műszaki Üzemi Terv elbírálása során írja elő. A felügyelőség a környezetvédelmi és természetvédelmi érdekeket az engedélyezési eljárás során fogja érvényesíteni, melyekre előzetesen az alábbiak szerint hívja fel a figyelmet: - A bánya tényleges környezeti zajkibocsátását a tényleges hatásterület bemutatásával méréssel kell igazolni, a mérésről készült dokumentációt, az üzemelés megkezdését követő 60 napon belül meg kell küldeni Felügyelőségnek. - A gépek karbantartását, javítását a bányatelken kívül kell végezni, a munkagépek meghibásodása esetén keletkező veszélyes hulladékok gyűjtését környezetszennyezést kizáró módon kell megvalósítani, a veszélyes hulladékkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeiről szóló 98/2001.(VI.15.) Korm. rendelet 10. előírásainak figyelembevételével. - A Településrendezési Tervben módosítani kell a terület rendeltetését erdőterületről kavicsbánya területté, illetve az ingatlan-nyilvántartásban módosítani kell a művelési ágat szántóról agyaggödörre. - A munkálatok során az esetlegesen megjelenő partifecske- és/vagy gyurgyalag állományt kímélni kell, fészkelő helyük pontos elhelyezkedését az illetékes nemzeti park igazgatóságnak (Fertő-Hanság Nemzeti Park Igazgatóság) be kell jelenteni. - A tervezett védőtöltés gyepesítésére hazai fajokból álló fűmagkeveréket javasolt. - A megjelenő adventív növényzet visszaszorítására a töltés évi kétszeri kaszálása szükséges. - A negatív tájképi hatás ellensúlyozására legalább a bánya település felőli oldalán takarófásítást javasolunk gyorsan növő, őshonos, tájra jellemző fa- és cserjefajokkal.

6 6 A természet védelméről szóló évi LIII. törvény (továbbiakban Tvt.) 5. (1) bekezdése szerint minden természetes és jogi személy, valamint más szervezet kötelessége a természeti értékek és területek védelme. Ennek érdekében a tőlük elvárható mértékben kötelesek közreműködni a vészhelyzetek és károsodások megelőzésében, a károk enyhítésében, következményeik megszüntetésében, a károsodás előtti állapot helyreállításában. A Tvt. 8. (1) szerint a vadon élő szervezetek, továbbá ezek állományai, életközösségei megőrzését élőhelyük védelmével együtt kell biztosítani. A Tvt. 43. (1) bekezdésének értelmében tilos a védett állatfajok egyedének zavarása, károsítása, kínzása, elpusztítása, szaporodásának és más élettevékenységének veszélyeztetése, lakó-, élő-, táplálkozó-, költő-, pihenő- vagy búvóhelyeinek lerombolása, károsítása. A hatóság az előzetes vizsgálati eljárást a R ai alapján folytatta le. A hatóság a R. 3. (3) és (4) bekezdéseiben foglaltaknak megfelelően közleményt tett közzé, melyet a kérelemmel és az előzetes vizsgálati dokumentációval együtt megküldött Gyarmat, Tét, Gyömöre, Gecse, Szerecseny, Vaszar, Takácsi, Malomsok, Csikvánd, Mórichida települések Jegyzőinek. A közleményre, a tervezett beruházásra vonatkozóan észrevételt a felügyelőségre nem nyújtottak be. A hatóság a társadalmi szervezeteket az eljárás megindításáról értesítette. A hatóság a kérelem és az előzetes vizsgálati dokumentáció megküldésével megkereste az eljárásban hatáskörrel rendelkező szakhatóságokat, hogy állásfoglalásukat közöljék. Az ÁNTSZ Nyugat-dunántúli Regionális Intézete (9024 Győr, Jósika u. 16.) a /2010. számú, a Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatósága (9028 Győr, Arató u. 5.) a 17.2/ /2010. számú, Gyarmat Község Jegyzője (9126 Gyarmat, Magyar u. 14.) az /2010. számú, a Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Győri Körzeti Földhivatal Téti Kirendeltségének (9100 Tét, Győri u. 12.) a /2011. számú szakhatósági állásfoglalásaikban az előzetes vizsgálati dokumentáció elfogadásához hozzájárultak. A Győr-Moson-Sopron Megyei Közigazgatási Hivatal Nyugat-dunántúli Állami Főépítésze (9022 Győr, Vörösmarty u. 10.) a 407-2/2010. számú végzésével szakhatósági eljárását megszüntette. A Magyar Bányászati és Földtani Hivatal Veszprémi Bányakapitányság (8200 Veszprém, Budapest u. 2.) a VBK/4811-2/2010. számú végzésével szakhatósági eljárását megszüntette. A Kulturális Örökségvédelmi Hivatal Nyugat-dunántúli Iroda (9400 Sopron, Kolostor u. 13.) a 410/5053/5/2010. számú végzésével szakhatósági eljárását megszüntette. Veszprém Megyei Kormányhivatal Erdészeti Igazgatósága (8200 Veszprém, Szent Margit park 2.) 28.3/182-2/2011. számú végzésében hatáskörének hiányát állapította meg. A hatóság a fentiek alapján megállapította, hogy a kavicsbányászati tevékenységnek jelentős környezetet terhelő hatása nincs, természetvédelmi érdekeket nem sért, így a környezeti hatásvizsgálat elrendelése nem indokolt. A határozat a fent hivatkozott jogszabályokon kívül a következő jogszabályi rendelkezéseken alapul: A közegészségügyi szakhatósági állásfoglalás a 123/1997.(VII.18.) Korm. rendelet, a 16/2002. (IV.10.) EüM rendelet, a 21/2001.(II.14.) Korm. rendelet, a 253/1997.(XII.20.) Korm. rendelet, a 362/2006.(XII.28.) Korm. rendelet rendelkezésein, a 347/2006.(XII.23.) Korm. rendelet 32/A. -án és a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló évi CXL. tv. a továbbiakban Ket. 44. (9) bekezdésén alapul. A talajvédelmi hatóság szakhatósági állásfoglalása a Ket. 22. (1) bekezdésén, a Ket. 44. (1)-(2) bekezdésén, a Ket. 45. (2) bekezdésén, valamint a termőföld védelméről szóló évi CXXIX. tv. 1. (1) bekezdésén, a 2. a), c), és i) pontján, a 43. (1) és (2) bekezdésén, az 50. b) pontján, a környezet védelmének általános szabályairól szóló évi LIII. tv. 16-án, a 314/2005.(XII.25.)

7 7 Korm. rendelet rendelkezésein, a fővárosi és megyei kormányhivatalok mezőgazdasági szakigazgatási szerveinek kijelöléséről szóló 328/2010.(XII.27.) Korm. rendelet 17. (1) bekezdésén alapul. A földvédelmi szakhatóság szakhatósági állásfoglalása a Ket. 22. (1) bekezdésén, valamint a Ket. 44. (1) és (2) bekezdésén alapul. A felügyelőség tájékoztatásul közli, hogy az ügyintézési határidő a évi CXL. tv. 72. (1) bekezdés ee.) pontja alapján március 30-án jár le. A hatóság a rendelkezésre álló adatok alapján megállapította, hogy a tevékenység a környezetre jelentős hatást nem gyakorol, ezért a R. 5. (2) bekezdés ac) pontjában foglaltaknak megfelelően a rendelkező rész szerint döntött. A határozat - a hivatkozott jogszabályi rendelkezéseken kívül - az évi LIII. tv. 66. (1) bekezdés e) pontján alapul. A hatáskör a környezetvédelmi, természetvédelmi, vízügyi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 347/2006.( XII.23.) Korm. rendelet 8. (2) bekezdésén és a 38. (1) bekezdésén, valamint a környezet védelmének általános szabályairól szóló évi LIII. tv. 67. (1) bekezdésén alapul, míg az eljáró hatóság illetékességét a 347/2006.(XII.23.) Korm. rendelet 1. számú melléklete állapítja meg. A határozattal szembeni fellebbezési jogot a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló évi CXL. tv. 98. (1) bekezdése biztosítja. A jogorvoslati eljárás díjára vonatkozó rendelkezés a környezetvédelmi, természetvédelmi, valamint a vízügyi hatósági eljárások igazgatási szolgáltatási díjairól szóló 33/2005.(XII.27.) KvVM. rendelet 2. (4) bekezdésén alapul. Győr, március 30. Németh Zoltán igazgató