ÉSZAK-DUNÁNTÚLI KÖRNYEZETVÉDELMI, TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYELŐSÉG mint első fokú környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi hatóság

Átírás

1 A határozat JOGERŐS: év: hó: nap: KÜJ: KTJ: Iktatószám: H /2007. Hiv. szám: Tárgy: Előadó: ÉSZAK-DUNÁNTÚLI KÖRNYEZETVÉDELMI, TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYELŐSÉG mint első fokú környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi hatóság 9021 Győr, Árpád u Levélcím : 9002 Győr, Pf Internet: eszakdunantuli@zoldhatosag.hu Telefon: Központi: 96/ , Ügyfélszolgálat: 96/ Fax: 96/ Ügyfélfogadás az Ügyfélszolgálati Irodán: Hétfő, Kedd, Szerda: 9-15 óráig, Csütörtök: 9-16 óráig Beadványában ügyiratszámunkra szíveskedjék hivatkozni! Dr. Kokas Edit Anna Melléklet: Kesztölc, DEPONA Kft /1 hrsz-ú ingatlanon homokkitermelés, külszíni bányászat előzetes vizsgálata H a t á r o z a t I. Az Észak-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség a Depona Kft. által (székhely: 4400 Nyíregyháza, Csillag u. 16., statisztikai azonosító jele: ) a Kesztölc, 030/1 hrsz. alatti ingatlanon tervezett homokkitermelés, külszíni bányászati tevékenység környezeti hatásira vonatkozó előzetes vizsgálati dokumentációt elfogadva megállapította, hogy jelentős környezeti hatás nem feltételezhető, hatásvizsgálati eljárás lefolytatására nincs szükség. 1. A vizsgált tevékenység adatai: Bányászat helye: Kesztölc 030/1 hrsz-ú ingatlan Az ingatlan nagysága: 41 ha 1655 m 2 Kutatással érintett terület nagysága: 39 ha 4882 m 2 Bányanyitásra tervezett: 24 ha 9952,79 m 2 A bányanyitásra tervezett terület sarokponti koordinátái: Töréspont száma: X (m) Y (m) , , , , , , , , , , , , , , A kutatással érintett területen a homokvagyon: ezer m 3 Műrevaló mennyiség: 800 ezer m 3 II.

2 2 Engedélyezett termelési kapacitás. Működés időtartama: m 3 /év 16 év Tevékenység létesítményei: Maradandó külszíni létesítmény nem kerül kialakításra. Ideiglenes létesítmények: zárósorompó, melegedőként funkcionáló konténer, mobil-wc, belépést tiltó táblák. Kapcsolódó műveletek: Rakodás, szállítás, tárolás. Technológia: - Letakarítás - Haszonanyag kitermelés - Rekultiváció Tájrendezési cél: A keletkező bányató vizes élőhellyé alakítása 2. A hatóság megállapítja, hogy a tevékenység megkezdéséhez és végzéséhez az eljáró hatóságtól további engedély nem szükséges. III. Jelen határozat más hatóságok által kiadandó engedélyek beszerzése alól nem mentesít. IV. A határozat ellen a kézbesítésétől számított 15 napon belül az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőséghez címzett, de az elsőfokú hatóságnál két példányban benyújtandó fellebbezést lehet előterjeszteni. A fellebbezési eljárás díja ,- Ft, amelyet a hatóság számú előirányzat-felhasználási számlájára átutalási megbízással vagy postai úton készpénz-átutalási megbízással (csekk) kell megfizetni. I n d o k o l á s A Depona Kft. továbbiakban Kft. megbízásából a Geo-Triplán Kft. (Tatabánya) előzetes vizsgálati eljárást kezdeményezett a hatóságnál a Kesztölc község közigazgatási területén található, 030/1 hrsz. alatti ingatlanon tervezett homokkitermelés, külszíni bányászat tevékenység engedélyezésére vonatkozóan. A hatóság megállapította, hogy a tervezett tevékenység a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R.) 3. számú mellékletének 75. pontja alapján (villamos légvezeték 20 kv-tól) a felügyelőség döntésétől függően környezeti hatásvizsgálat köteles tevékenység. A hatóság a kérelem és az előzetes vizsgálati dokumentáció benyújtását követően a R. 3. (3) bekezdése értelmében a hivatalában és a honlapján közzétette az eljárásról szóló közleményt, továbbá a vonatkozó iratokat közhírré tétel céljából megküldte a tervezett tevékenység helye szerinti Dág Kesztölc Község Önkormányzat Jegyzőjének. Kesztölc Község Jegyzője tájékoztatta a hatóságot, hogy a kifüggesztés megtörtént. A közleménnyel kapcsolatban lakossági észrevétel sem a hatósághoz, sem az Önkormányzathoz nem érkezett. A hatóság az eljárásban megkereste R. 4. (1) bekezdése és 12. számú melléklete alapján az ügyben érdekelt szakhatóságokat.

3 3 Az ÁNTSZ Dorogi, Esztergomi Kistérségi Intézete a 362-2/2007. számú állásfoglalásában az engedély kiadásához közegészségügyi szempontból feltételek közlése nélkül hozzájárult. A Kulturális Örökségvédelmi Hivatal Székesfehérvári Irodája a 430/0916/01/2007. számú szakhatósági állásfoglalásában megállapította, hogy környezeti hatásvizsgálati eljárás lefolytatása örökségvédelmi szempontból nem indokolt. A KÖH állásfoglalásában felhívta a környezethasználó figyelmét, hogy amennyiben a földmunkák során váratlan régészeti lelet vagy emlék kerül elő, a munkálatokat azonnal abba kell hagyni, az illetékes települési önkormányzat jegyzőjét és a Balassa Bálint Múzeumot haladéktalanul értesíteni kell. A bejelentési kötelezettség elmulasztása a 191/2001. (XI. 18.) Korm. rendelet alapján örökségvédelmi bírság kiszabását vonhatja maga után. A földmunkák során előkerülő régészeti leletek védelméről, valamint intézkedéséről a Kötv a rendelkezik. A KÖH állásfoglalása a Kulturális Örökségvédelmi Hivatalról szóló 308/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet 2. (5) bekezdésének és 1. számú melléklet 5. pontjának felhatalmazásán, a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal eljárására vonatkozó szabályokról szóló 10/2006. (V. 9.) NKÖM rendelet 16. (1) bekezdésén, a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló évi CXL. törvény (továbbiakban Ket.) 44. (1) bekezdésén, és a R. 4. (1) bekezdésén és a 12. számú melléklet 2. h) pontján alapul. A Komárom-Esztergom Megyei Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatósága 20.2/3279-1/2007. számú szakhatósági állásfoglalásában megállapította, hogy az előzetes vizsgálati dokumentáció talajvédelmi szempontból elfogadható. Felhívta a figyelmet arra, hogy a termőföld kivonását és igénybevételét a műszaki tervi időszakoknak megfelelően szakaszosan kell végezni. A humuszos talajréteg megmentéséről, megőrzéséről és felhasználásáról gondoskodni kell. A Dorog Körzeti Földhivatal /2007. számon kiadott szakhatósági állásfoglalásában az előzetes vizsgálati dokumentációban foglaltak ellen kifogást nem emelt, hozzájárulását feltételek közlése nélkül megadta. Tájékoztatja ugyanakkor a kérelmezőt, hogy a beruházás megkezdését megelőzően az évi LV. törvény szerinti más célú hasznosítási eljárás lefolytatása szükséges. A Veszprémi Bányakapitányság VBk/1066/2/2007. számú szakhatósági állásfoglalásában megállapította, hogy a tárgyi területre 206/2/2006 számú határozatában kutatási jogot adományozott, majd a 1215/19/2006 számú határozatában kutatási műszaki üzemi tervet hagyott jóvá a Kft. részére. Fentiek alapján a benyújtott dokumentáció elfogadásához ásványvagyon védelmi szempontból feltételek közlése nélkül hozzájárult. Kesztölc Község Jegyzője 130/2007. számú állásfoglalásában a helyi környezet- és természetvédelemi érdekek figyelembevételével a beruházáshoz hozzájárult, azzal, hogy a 177-es útra vezető szállítás útvonala, amely jelenleg földút, legalább makadám burkolatú legyen, továbbá a szállítójárművek zártan szállítsák rakományukat. A szakhatósági állásfoglalások beérkezését, valamint az előzetes vizsgálati dokumentáció szakmai értékelését követően a hatóság a R. 4. (2) bekezdése értelmében a hivatalos helyiségében a április 25-re tárgyalást hívott össze. Az Ügyfél, illetve a szakhatóságok képviselői nem jelentek meg, a tárgyalás elmaradt. A hatóság az előzetes vizsgálatról készített dokumentáció alapján, valamint a szakhatóságok és a nyilvánosság bevonásával megállapította, hogy a tervezett tevékenység a környezetre jelentős hatást feltételezhetően nem gyakorol a következők miatt:

4 4 Környezetre gyakorolt hatások: Víz: A bánya területén szociális blokk kialakítására nem kerül sor. Kommunális szennyvíz keletkezése nem várható. A technológiából adódóan ipari szennyvíz nem keletkezik. A bányászathoz használt munkagépek karbantartását, javítási munkáit nem végeznek a bánya területén. A bányató létrehozásával nő a felszín alatti vizek érzékenysége, ezért a bányató vízminőségét évi egy alkalommal, a nyári időszakban vett vízminta vizsgálatával ellenőrizni kell (ph, fajlagos elektromos vezetőképesség, nátrium-, kálium-, magnézium-, kalcium-, szulfát-, hidrogénkarbonát-, ammónium-, nitrit-, nitrát-, klorid-ion, THP-tartalom), és a vizsgálati eredményeket minden év december 31-ig a hatóságnak meg kell küldeni. Ezen követelményeket az ügydöntő hatóság a később lefolytatandó bányahatósági eljárásban kívánja érvényesíteni. Talaj: A kitermelés helyén anyaghiány keletkezik. A humuszos meddőanyag letermelésre, a haszonanyag kitermelésre kerül. A letermelt meddőanyagot rekultivációs célokra felhasználják. Levegőtisztaság-, és zaj- és rezgésvédelem: Országhatáron átterjedő hatása a tevékenységnek nincsen, légszennyező pontforrás a bánya területén nem tervezett. A tervezett homokbánya működése során a munkagépek és szállítójárművek közlekedéséből és a kitermelési tevékenységből származó diffúz levegőterhelés várható (por és kipufogógázok). A szállítási útvonalakon a környezeti levegőterhelés a tervezett szállítások következtében jelentősen növekedni fog. A tervezett tevékenység megvalósításából valamint a létesítés során jelentős zaj és rezgéshatások nem származnak. Természetvédelem: A tevékenység végzése során természetvédelmi szempontból jelentős környezeti hatás nem várható, azonban az alábbiakban rögzített követelményeket az ügydöntő hatóság a bányahatósági eljárásban kívánja érvényesíteni: A huzamosabb ideig nem bolygatott bányafalakba telepesen fészkelő védett madarak, a parti fecske (védett madárfaj) vagy gyurgyalag (fokozottan védett madárfaj) által esetlegesen létesített telephelyeket kímélni kell. A madárpopuláció védelmében célszerű a csak időszakosan (pl. akár egy hosszú hétvége kihagyásával) termelt falak ún. netlonhálós takarása. A tevékenység végzése során figyelembe kell venni a természet védelméről szóló évi LIII. törvény (továbbiakban Tvt.) 43. (1) bekezdését, mely szerint tilos a védett állatfajok egyedének zavarása, károsítása, kínzása, elpusztítása, szaporodásának és más élettevékenységének veszélyeztetése, lakó-, élő-, táplálkozó-, költő-, pihenő- vagy búvóhelyeinek lerombolása, károsítása. A tevékenység során kialakuló tómeder előbb utóbb vizes élőhelyet kedvelő állatok élőhelyévé válik, ezért e meder rézsűjét a bányászattal már felhagyott partrészeken 1:5 arányú lejtéssel kell kialakítani. A partvonal minimum 20%-án nádas élőhelyet kell kialakítani. Amennyiben a rekultivációban sor kerülne növénytelepítésre, annak során a Tvt. 16. (3) bek. alapján elsősorban őshonos, a helyi termőadottságoknak megfelelő fajok használhatók fel. A Tvt. 52. (3) bek. alapján a bányászati tevékenység során feltárt ősmaradványokat, ásványokat a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóságnak be kell jelenteni és a leletmentést lehetővé kell tenni. A bányaművelés során a talaj és meddőréteg letakarításával az állatok és növények élettere részben megszűnik. A rekultivációt követően az eredeti állapothoz hasonló, természet közeli állapot kialakulása várható. A keletkező tófelület új életterek és fészkelő helyek kialakulását fogja eredményezni.

5 5 Hulladékgazdálkodás: A létesítés és a tevékenység végzése során a hulladékok keletkezése nem várható. A munkagépek karbantartása a bányaüzemen kívül történik. A homok kitermelése hulladékmentes technológiát feltételez. A tevékenység felhagyása esetén a környezet elemeit terhelő hatások nem várhatók, hulladék keletkezése nem várható és tájrendezést is végeznek. Havária és rendkívüli esemény bekövetkezése esetén hulladékok képződésével- ezen belül veszélyes hulladékok keletkezésével kell számolni. A fentiek alapján a hatóság megállapította, hogy a tervezett bányászati tevékenység során a várható környezeti hatás a hatásterületen belül elviselhető, regionálisan a terhelés-növekmény feltételezhetően nem jelentős, ezért a környezetvédelmi hatásvizsgálat elvégzését nem tartotta indokoltnak, és a R. 5. dc) pontjában foglaltaknak megfelelően a rendelkező részben foglaltak szerint határozott. A határozattal szembeni fellebbezési jogot a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló évi CXL. törvény 98. (1) és 99. (1) bekezdései biztosítják, a jogorvoslati eljárás díjáról a 33/2005. (XII. 27.) KvVM rendelet 2. (4) bekezdése rendelkezik. A hatóság feladat- és hatáskörét, valamint illetékességét a környezetvédelmi, természetvédelmi, vízügyi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 347/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet állapítja meg. Győr, augusztus 10. Dr. Hajdu Klára s.k. hatósági igazgatóhelyettes